VERTEBRATA HUNGARICA. A Mecsek ragadozómadarai MUSEI HISTORICO-NATURALIS HUNGARICI. Tom. II Fase. 1. Irta: Cseresnyés Szilárd, Pécs
|
|
- György Nemes
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 VERTEBRATA HUNGARICA MUSEI HISTORICO-NATURALIS HUNGARICI Tom. II Fase. 1. A Mecsek ragadozómadarai Irta: Cseresnyés Szilárd, Pécs Tis éven keresztül / / folytatott megfigyeléseim alatt sokat változott a Mecsek hegység erdőinek képe. A korábbi elhanyagolt erdők jobban kedveztek a ragadozőmadarak megtelepedésének, mint a mai gondozott erdőterületek. Az er dők változásával változott a fauna összetétele is. Egyes fajok szinte teljesen eltűntek,mások egyre gyakrabban kerülnek elő. Átlagosan azonban a fajok száma csökken. A Mecsek faállománya a D-i oldalon tölgy, az É-i oldalakon bükk és gyertyán. Kisebb foltokban előfordul a fenyő is. Általában kevert az állomány, öreg erdő alig van, középkorú állomány még sokfelé akad, de legtöbb helyet a vágásterület, bozótos ás uj telepítésű fiatal erdő foglal el. Az összefüggő erdőket vágásterületek szabdalják f e l, s az igy visszamaradó és egymástól elhatárolt erdőfoltokban húzódnak meg a ragadozőmadarak. Az erdőmenti legelőkön ma már nem tűrik meg a bokrokat, ami a bokorlakó madarakra és közvetve egyes ragadozőmadarakra is kedvezőtlen hatással van. Az énekes ós egyes ragadozómadár-fajok között egymásrautaltságot is megfigyeltem. A ragadozók gyakran vadásztak az
2 énekes madarakra, mig az egyes énekes fajok /leginkább a mezei Terebek/ a ragadozók fészkeit használják fel költőtanyául. Ahonnan eltűntek az énekesek, ezt a területet elhagyják a ragadozók is. A magyarürögi hegyi legelőn 1952 telén kiirtották a bokrokat. Az apró madarak eltűntek, de velük együtt a környéken fészkelő karvalyok és héják is. Hasonló esetet figyeltem meg a Keleti Mecsekben is, ahol a Cigány hegyen lévő bokrok kiirtásával eltávoztak az apró énekesek és a héják, karvalyok is. Egymásrautaltságot figyeltem meg továbbá egyes ragadozók között is. A lakatlan ölyvfészkeket leginkább héják foglalják el költésre. Ha azonban az ölyvfeszekben csak egyszer is költött héja, az ölyv többet nem ment vissza abba. A Keleti Mecsekben is tapasztaltam hasonló esetet: egy ölyvfészekben,melyet éveken át használtak az ölyvek 1952-ben egy kaba sólyom fészkelt. Bár a sólyom tojását elszedtem, igy azok csak rövid ideig lakták a fészket,az egerészölyvek véglegesen elhagyták azt.még öt éven át figyelgettem a fészket, de abban többé nem volt költés, mig végül is lehullott. Ugyanígy elhagyottá vált egy egerészölyv fészek Kantavárnál, ahol egy alkalommal darázsölyvek költöttek abban. Mielőtt az egyes fajok tárgyalására térnék, megemlítem, hogy a Mecsek területén 18 fajuk került elő. Ezek közül 11 faj költését és 3 faj előfordulását /költés nélkül/ sikerült megállapítanom. Az irodalomban még további 4 olyan faj előfordulásáról találtam emli.'-ést, melyek részben előforduló, részben költő fajok voltak, azonban ma már teljesen hiányoznak a Mecsek területéről. Egerészölyv /Buteo b. buteo L./ A leggyakoribb ragadozómadár a Mecseken. Az utóbbi időben ez a faj is erősen megfogyatkozott telén még 82 darab jó állapotban lévő fészket tartottam nyilván, melyeket
3 évenként felkerestem. A fészkeknek általában 20 %-e volt lakott 1949 és 1952 években. Azóta a nyilvántartott fészkek száma 46-ra ősökként ugyancsak 20 %~OB lakottsággal. A költő ölyvpárok csak végszükségben építettek uj fészket, legtöbbször a régi fészkeket javítják ki. Előfordult, hogy 5-6 év után újra megtelepedtek elhagyott fészkükben. Uj fészket csak elvétve találtam.az elmúlt évtizedben as ismert 82 féezekből 43 pusztult el és csak 7 uj fészek épült. A fészkek cm. átmérőjűek.'magasságuk 10 és 60 cm. között váltakozik. Leginkább a fák felső harmadában épültek. A még meglévő fészkek közül 18 tölgyfán. 14 bükkfán, 6 hárson. 4 fenyőn, 2 gyertyánfán, 2 pedig vadcseresznysfén épült. A legalacsonyabb 6, a legmagasabb 28 méteren van /Átlagos magasság 12 m./. Egy alkalommal olyan fiatal gyenge tölgyfán találtam fészket, hogy a fára mászni lehetetlen volt, s azt a szomszéd fáról tudtam csak megközelíteni. A fészkes fáknak 70 St-a völgyekben, 20 St-a a völgy fe letti oldalakon és 10 %-a a gerinceken,vagy magasabb fekvésű erdőréezeken van. A költés legkorábbi ideje IV. 12-én volt, legkésőbben pedig V.23-án találtam tiszta fészekaljat.általában az aljak IV. 20-ra teljesek. Tapasztalatom szerint a Mecseken a fészekaljak nappal később találhatók, mint a környeső síkvidéki erdőkben. /Igy pl. a sumonyl erdőn az aljak már I I I. hó végén teljesek./ Fészekaljuk 50 %-ban 3-as, 20 %-ban 4-es és 30 Jt-ban 2-es. Gyakran csak egy tojás van a fészekben, de ezek inkább pótköltéeből erednek. Egy alkalommal /Abaliget 1952.IV.18./ tudtam 5-ös fészekaljat. Az általam begyűjtött aljak közül 12 alj 3-as 9 alj 2-es 3 alj 4-es volt.
4 Gatyásölyv /Buteo 1. lagopus PONTOPP./ Csak ősszel ás télen láttam XII. 8-én Kővégószőllősön, I I. 7-én Mánfa és Sikonda között, I.2-án Pécsváradnál és ugyanezen a napon Kisujbénya környékén. Legkorábban XI.10-én Pataceon, legkésőbben III.20-án láttam Zobákpusztán néhányat az erdőszéleken, mezőgazdasági területeken. Parlagi sas /Aquila h. heliaca SAV./ Mindössze egy alkalommal költött a Mecsek területén. Az első példányt 1951 mérc. 23-án figyeltem meg a Szuadó völgy környékén, a Kispohár forrás közelében,ahol egy öreg bükkfán régi sasfészek volt. Mérc. 29-én már a fészek mellől láttam felszállni. Április 5-én lerakták az első, majd 9-én a második to jást. Már az első tojás lerakása után a tojó a kotláét megkezdte. Nagyon óvatosan viselkedtek; m. távolságból lerepült a fészekről. A fészkes fa megmászása alatt a levegőben köröztek és rövidebb időközökben hallatták hangjukat. A fészekben, mely 21 m. magasan volt, a kányafészkekhez hasonlóan papir, lótrágya, egy nyulláb, fogoly /Perdix perdix L./ és örvöegalamb /Columba palumbus L./ - t o l l volt.a fészek átmérője 160 cm magassága 95 cm volt. A saspár egész éven ét a fészek környékén tartózkodott. Táplálékért a közeli pellérdi halastavakra jártak. A tél folyamán kóboroltak, hol i t t, hol ott bukkantak fel, de mindig párosan. Egy alkalommal a ZBongorkő szikláiról repültek fel /1951. X. 20/. Abaliget felett I. 19-én láttam. Darázsölyv /Pernis a. aplvorus L./ Nem fészkel minden évben,bár egy alkalommal /1950/ egy-
5 Barna kánya /Milvus m. migrans BODD./ ezerre két pár is költött a Mecseken. AGÁRDI EDE már 1921.V. 29-én gyűjtött darázsölyv tojáeokat a Keleti Mecsekben V.23-án a melegmányi dombtetőn találtam költve.fészkük 25 m. magasan cserfán volt s 3 /!/ tojást tartalmazott. A tojé ült a fészken. A fészek megmászása alatt a szomszédos fán nyugodtan ült. Fészkét friss zöld lombbal bélelte, a tojások is zöld leveleken feküdtek. Ugyanebben az évben VI.2-án Kantavár felett találtam fészkére 10 m. magasan hársfán. Ebből a fészekből IV. 26-án 6-os erdei fülesbagoly /Asio o. otus/ aljat, két hét múlva 2-es egerészölyv /Buteo -b. buteo/ aljat, VI.2-án pedig már a darázsölyv /Fernis/ aljat találtam. Ez a fészek is zöld lombbal volt bélelve. Fészekalja 2 tisz ta tojásból állt. A tojó oly szorosan ülte a fészket, hogy csak akkor repült le, amikor már majdnem elértem. Ez a madár is a szomszéd fáról nézte végig a fa megmászását V. 4-én a Szuadó völgyben láttam egy példányt V. 28-án a vágoti völgy felett repült egy drb VI. 26-án a Jakabhegyen 2 flókáját találtam egy 12 méter magasan lévő fészekben. I t t ugyancsak megfigyeltem a Pernio túlzott bizalmasságát. A fészkéé fa megmászása nem zavarja, nyugodtan viselkednek, de hangjukat sohasem hallatták. Csak a Keleti Mecsekben észleltem néhányszor, de ugy látszik ezek is a dunamenti erdőkből húzódtak a Mecsekbe ban a Zengő környékén látta AGÁRDI EDE. A 30-as években a Dobogón költött egy pár. Magam IV.28-án a Keleti Mecsekben /Vöröshegy/ találtam fészkelve. Fészkében 3 friss tojás volt.1952.iv.19-én a Kecskeháton talált fészkében egy tojás volt. Május végén a fészekben két fióka volt, melyeket meg is fogtam és Pécsett VII. hó végén meggyürüzve elengedtem.
6 Rétisas /Haliaetus albicllla L./ Egy alkalommal költöttek a Mecseken* februárjában letelepedtek a Szuadóban lévő saefeszeknél. Március elején lerakták egyetlen tojásukat, mely a gyakori zaklatás következtében megzápult.ezt a tojást III.15-én elszedtem és praeparáltam. Jelenleg a NEMZETI MÚZEUM gyűjteményében van. A saspárt még többször megfigyeltem ebben az évben a Szuadó völgy környékén és a Jakabhegyen. ősszel már egyedül jártak és leginkább a Jakabhegy D-i oldalán tartózkodtak. Táplálékért a pellérdi halastavakra jártak, ahol a leeresztett tó visszamaradó vizgyülemléseiben lévő halakra vadásztak februárjában ismét megjelentek a fészek környékén, de március elejére elhagyták a vidéket. Kígyászölyv /Circaetus g. gallicus GM./ Előforduláséról és fészkeléséről Aquila igy ir: Nagyon kevés helyen költ IV. 27-én a Zengő közvetlen tövében költött 15 m. magas fenyőfán.a tojás kissé kotlott volt már. Másodszor 1926.V.16-án ismét költött ugyanebben a fészekben. A tójáéban már nagy embrió volt." Utolsó fészkelése állítólag 1940 körül volt a Szuadó völgyben lévő sasfészekben. Állítólag klgyászölyvek készítették az ott lévő sasfészket, melyet később a parlagi sasok feljavítottak és költöttek is benne mérc.7-én a Jakabhegyen egy vadász kézzel fogott egy teljesen átázott him példányt, melyet BUCHERT ÁDÁM praeparátornál ki is tömetett.a még élő madarat magam is láttam. Költését még nem sikerült megtalálnom. Karvaly /Accipjter n. nisus L./ Az utóbbi években határozottan megritkult a Mecsek te-
7 mieten. AB 1950-es évek elején több fészkét ismertem a Misina D-i oldaláréi.ahol fiatal tölgyfákon költöttek. Előfordult nég a Jakabhegyen, a Hármaehegyen, Óbánya környékén, Zengővárkonyon, Brdősmecekén, Fékednél. Néhány napos fiókáit 1948.jun. 9-én a Mandulásnál figyeltem meg. Ugyanebben a fészekben V.9-én 4 tojásból álló fészekalj volt. Télen igen gyakran láttam, amint apró madarakra vadásztak. Költésidőben és a fiókák nevelésének időszakában nagyon óvatosak. Ha költését elszedtem mindig pótolt, de már csak 1-2 tojást raktak.fiataljait annyira félti, hogy a fészekhez mászót is gyakran megtámadja V.14-én ismét találtam egy fészket a Tube8től D-re, melyben 5 friss tojás volt. 195.júniusában egy fészekben 5 fiatalra bukkantam ben ismét 3 tojásos fészekalját tudtam az üdülőszálló mögött. Héja /Aoclplter gentille galllnarum BREHM/ Gyakori fészkelő. Fészkét leginkább lakott helyek környékén magas szálerdőben épiti. Költésideje április első fe lére esik,s rendesen 4 tojást raknak. Ritkábban 3 vagy 5 tojást is találtam fészkében. Az irodalom szerint régebben is gyakori fészkelő volt. Magam IV.24-én a Keleti Mecsekben /Szt.Imre hegy/ 2 erősen kotlott tojására akadtam IV. 21-én pedig Kantaváron találtam egy igen fias fészekalját áprilisában a Szuadó völgyben két pár is költött bükkfákon. Ezekben a fészkekben 3 és 4 tojás volt. Ugyenez évben a Keleti Mecsekben két fészkét ismertem. Április 4-én az egyik fészekben 4* a másikban 2 friss tojás volt áprilisában ismét Kantaváron költött egy pár,mely* nek április 12-én 3 tojásból álló fészekaljuk volt és években Orfü környékén találtam egy-egy fészket j V. 4-én /!/ a Szuadó völgyben /Bögréé kut/ lévő fészekben 3 tojás volt. Ez a fészek 19 m. magasan fenyőfán volt. %
8 1959. IV. 16-án a Zengőn két pár költött. Mindkét fészekben 5-5 tojás volt. Az egyik 18 m-en tölgyfán, a másik 16 m-en bükkfán volt. Mindkét fészekalj tojásai kissé zápok voltak mér, - valószínű, hogy az április elején történt nagy felhőszakadás alkalmával átáztak a tojások. A költő héjapárok számát a Mecsek területén 6-7-re becsülöm. Vándor sólyom /Falco p. peregrinus TUNST./ Egy alkalommal láttam a Zsongorkő szikláin. Fészkét nem találtam, bár megfigyelése költésidőben /1953. ápr. 19-én/ történt. Kerecsen /Falco c. cherrug GRAY/ Az első mecseki költését nekem sikerült megfigyelnem márciusában a Szuadó völgyben lévő sasfészekben ütöttek tanyát. Április 12-én fészkükben 3 tojás volt marc.13- án a Zengőn figyeltem meg egy párt,amint a költéshez készülő hollópárt űzték el fészkükről. A hollók elhagyták a környéket, de a kerecsenek sem költöttek, ápr. 15-én újból megtaláltam fészküket a Szuadő völgyben 4 erősen kotlott tojással. /A fészkes fát decemberében kivágták./ Kaba /Falco s. subbuteo L./ Első előfordulását AGÁRDI EDE emliti a Keleti Mecsek környékéről 1931-ben. Magam VI. 17-én találtam meg a Zengőn 22 m. magasan, bükkfán. A fészekben egyetlen nagyon fias tojás volt. A fészket a következő években is meglátogattam, de a sólymokat többé ott megfigyelni nem sikerült.
9 1953. nyarán őbányán láttam egy példányt. Láttam a Szuadó völgy környékén is, de fészküket sohasem találtam többé. Vörös vércse /Falco t. tlnnunculus L./ A mecseki erdők szélén,hol szántok és rétek vannak,előfordul. Inkább csak az erdőtől nem messze lévő különálló fákon költenek, ritkábban az erdő szélén is akad egy-két fészek. Hegfigyeltem Kővágószőllős, Pécsvárad, llecseknádasd, Apátvarasd és Mánfa környékén.egyik fészekben KővágószŐllősnél 5 tojás volt. Bakonya határában sziklafalon is költött /1950.V.4./. Cserkuton IV. 26-án láttam egy párt. Törpe sas /Hieraaétue p. pennatue CM./ Az 1930-as években állítólag költött a Zengőn,Első biztos fészkelését a Szuadő völgyben találtam V.2-án. A fészke 18 m. magasan bükkfán volt és friss tojásokat tartalmazott. A tojások zöld leveleken feküdtek. Fészekaljuk 2 tojás volt. Másodszor V. 26-án ugyanitt költött a törpe sas és fészekaljuk 3 /!/ tojás volt tavaszán egy egészen kifehéredett himet láttam ezen a területen,de fészküket nem sikerült megtalálnom. Végül szeretném megemlíteni azokat a fajokat is, melyeket az irodalom emlit ugyan, de ma már teljesen eltűntek a Mecsek- vidékéről. Kék vércse /Falco v. vespertlnus L./ AGÁRDI EDE őszén látta a Keleti Mecsek környékén. Én sohasem találkoztam vele.
10 Kle sólyom /Falco oolumbarius ágét.on TUKST./ Bgyetlen példányt lőttek /1924. jan.10-én/ a Keleti Mecsekben. Bákássó sas /Aquila p. pomaxina BRBHM/. Régebben előfordult a Mecsekben,ma már hiányaik.utoljára /1924. V. 11-én/ a Zengőn költött és fészkében két tojás olt. Szirti sas /Aquila c. chrysaetos L./ Egy előfordulásáról van tudomásom: a Zengő környékén februárjában találtak egy elpusztult példányt. Die Raubvögel dea Mecsekgebirges Von Sz. Cseresnyés, Pécs Der Aufsatz publiziert die in den Waldungen des Mecsekgebirges in der Periode von 1949 bis 1959 beobachteten sowie aus der früheren Literatur gesammelten Daten. Er liefert zunächst Beiträge zu den mit dem Brüten der Vögel im Zusammenhange stehenden Beobachtungen,so dann zu den Verbindungen zwischen den einzelnen Vogelarten. 18 Raubvogelarten sind vom Gebiet des Mecsekgebirges bekannt.hievon hat I 4 Arten der Verfaeser selbst beobachtet:
11 11 Arten beim Brüten, 3 ohne Brüten. Uber die weiteren 4 Arten fand er nur in der Literatur Erwähnung. Diese fehlen heute schon gänzlich aus dem Gebiete dee Mecsekgebirges, waren aber früher hier zu finden und haben auch eventuell hier gebrütet. Von den gegenwärtig hier nistenden Arten,eine Art brütet in 9-10 Paaren, 2 Arten in 3-4 Paaren,die übrigen in 1 höchstens 2 Paaren. Da die alten Waldungen, Hochbäume immer seltener sind, nimmt die Zahl der Raubvögel immer mehr ab. L i t e r a t u r 1. AGÁRDI, E.: A Keleti Mecsek madárvilága /Aquila, 46-49, 1942, p / CHERNÉL, I. : Magyarország madarai /Budapest, 1,pp.XXIV,127, 2,pp.XIX,830/ HORVÁTH, L.: The Omis of the Mecsek Mountains /Ann. hist.-nat. Mus. Nat. Hung., 4,1953,p / HORVÁTH, L.: Madarak in SZÉKESSY V.: Magyarország Állatvilága /Budapest, XXI, 1958, pp.vii,456/ LOVASSY,S.i Magyarország gerinces állatai /Budapest, 1927, pp.xi,895/ MADARÁSZ, Gy.;Magyarország madarai /Budapest, , pp.xxxiii,450/.
12
JAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE
Králl Attila MME JAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Javaslatok a fokozottan védett nagytestű
Részletesebben2012 év madara - az egerészölyv
2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.
RészletesebbenGyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk
Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész
RészletesebbenBeszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre
Beszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre 200 december 7-9 Első nap Útvonal: gyalog, szálláshely - tavakat elválasztó út gát - megfigyelőtorony a 2-es tó partján szálláshely
RészletesebbenVESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés
A kerecsensólyom az egyetlen olyan ragadozómadarunk, amely fontos szerepet játszik a magyarság hitvilágában (Emese álma). Az eurázsiai sztyeppzóna karakterfaja, amelynek Kárpát-medencei populációja az
RészletesebbenRAGADOZÓMADAK-KUTATÁSOK AZ ÉS ÉVEKBEX
RAGADOZÓMADAK-KUTATÁSOK AZ 1949. ÉS 1950. ÉVEKBEX írta : dr. Pátkai Imre Természetvédelmi törekvéseink célkitűzése : hazánk jellegzetes madárvilágának megőrzése. Ragadozómadaraink többségét bár védi a
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra
LIFE06 NAT/H/000096 A kerecsensólyom védelme a Kárpát medencében Kedvezményezett: Bükk Nemzeti Park Igazgatóság 3304 EGER, Sánc u. 6. A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas
RészletesebbenVadászati állattan és etológia
Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Frissítve: 2014. 03.11 1 Ragadozómadarak röpképe Ragadozómadarak röpképe Ölyvek Széles
RészletesebbenKERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN - Összefoglaló a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ukrajnai útjáról
KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN - Összefoglaló a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ukrajnai útjáról 2011 LIFE NAT/HU/000384 KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN
RészletesebbenMegtalálták a magyar kerecsensólymot Szerbiában
Megtalálták a magyar kerecsensólymot Szerbiában 2008. január 29-én egy háromtagú "expedíció" indult Szerbiába, az egyik műholdas jeladóval felszerelt kerecsensólyom ellenőrzésére. Az esemény előzménye,
Részletesebben2014. " Igazi turista: aki a természetet, a vele való harmóniát élvezi és ezért teljesítményre is képes, legyőzve az akadályokat, legyőzve önmagát.
" Igazi turista: aki a természetet, a vele való harmóniát élvezi és ezért teljesítményre is képes, legyőzve az akadályokat, legyőzve önmagát. /Benedek István: Csavargás az Alpokban/ 2014. Pécsi Sport Nonprofit
Részletesebben2013. Pécs Városi Természetbarát Bizottság
"A turista messze földekre a gőz segélyével is elutazhat, hogy azonban a valódi turista nevet kiérdemelje, gyalogtúrákat kell tennie akár a havasok legmagasabb csúcsára, akár pedig a legmélyebb fekvésű
RészletesebbenMADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY. országos döntő MEGOLDÓKULCS
MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY 2018 országos döntő MEGOLDÓKULCS I.: A 2018-as év madara: a vándorsólyom I./1.: Sólyomismeret Feladat: Írd a képek alatti sorszámozott vonalakra, hogy az adott kép
RészletesebbenÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
RészletesebbenKÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ
KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ 2017 Feladatlap Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk benneteket az idei - már 14. - Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő
RészletesebbenAdalékok Erdély kaszáspókfaunájához.
9 Adalékok Erdély kaszáspókfaunájához. Irta: Kolosváry Gábor. (Egy térképvázlattal és három képpel). A magyar Tudományos Akadémia anyagi támogatásával dr. Éhi k Gyula és Dr. Kolosváry Gábor 1942 év nyarán
RészletesebbenINTERNETES VETÉLKEDŐ 2. forduló Beküldési határidő: május 8. cím: 2. FORDULÓ
2. FORDULÓ 1. Feladat: Madárismeret Nevezzétek meg a képen látható madárfajokat, majd válaszoljatok a kérdésekre! 1. 2. 3. 4. 5. 6. a) Melyik madárfaj a kakukktojás? Miért? b) Ragadozó madarak között ritkaság,
RészletesebbenMADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY
MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY 2018 országos döntő Csapat adatok: Versenyzők neve: Város: Iskola: I.: A 2018-as év madara: a vándorsólyom I./1.: Sólyomismeret Az alábbi képeken négy, hazánkban is
RészletesebbenA sziklai illatosmoha igaz története. Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény
A sziklai illatosmoha igaz története Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény A sziklai illatosmoha (Mannia triandra) egy telepes májmoha. Ellentétben közeli rokonával, a közönséges illatosmohával, amiről ez
RészletesebbenMADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY. területi forduló MEGOLDÓKULCS
MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY 2018 területi forduló MEGOLDÓKULCS I.: A 2018-as év madara: a vándorsólyom I./1.: Kérdezz-felelek Feladat: Egyetlen szóval válaszolj az alábbi feladványokra: 1. Az
RészletesebbenBaranya Természeti Értékeiért Alapítvány
Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány RAGADOZÓMADÁR-VÉDELMI PROGRAM Készült a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programjának támogatásával www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN Mecseki
RészletesebbenA Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek
Egy kis segítség. A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek hívták, mai nevét arról kapta, hogy a régiek szerint
RészletesebbenFÜLEMÜLE. Luscinia megarhynchos
FÜLEMÜLE Luscinia megarhynchos Ezt a nyári vendéget inkább hallani fogod, mint látni. Nappali énekét sötétedéskor is folytatja. És micsoda dal ez! A legszebb és legbonyolultabb melódiákat este énekli,
RészletesebbenVERTEBRATA HUNGARICA M USE I HlSTORICO - NATURALIS HUNGARICI Tom. VII. 1965. Fosc. 1-2.
VERTEBRATA HUNGARICA M USE I HlSTORICO - NATURALIS HUNGARICI Tom. VII. 1965. Fosc. 1-2. Ritka nagyemlősök a régi Állatkertben 1 Irta: Anghi Csaba Budapest Főváros Állat- és Növénykertje, Budapest 1966-ban
RészletesebbenMOL fiatal tojó a kirepülés elõtt. vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ
MOL fiatal tojó a kirepülés elõtt vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ vándorsólyom-védelmi program 2009 A vándorsólyom-gyûrûzési és mûholdas nyomkövetési
RészletesebbenFOKOZOTTAN VÉDETT RAGADOZÓMADÁR- FAJOK ÉS A FEKETE GÓLYA MAGYARORSZÁGI HELYEZTE
FOKOZOTTAN VÉDETT RAGADOZÓMADÁR- FAJOK ÉS A FEKETE GÓLYA MAGYARORSZÁGI HELYEZTE SÓLYOMCSALOGATÓ Szarvas 2015. február 28. KERECSNSÓLYOM- VÉDELMI PROGRAM EREDMÉNYEI 2014 KERECSENSÓLYOM KÖLTÉSI EREDMÉNYEK
RészletesebbenÁLLOMÁNYFELMÉRÉSE ÉS KÖLTÉSI EREDMÉNYEINEK
Aquila. Vol. 105-106, p. 59-69 Természetvédelmi Hivatal. 2000 RAGADOZÓMADÁR-FAJOK ÉS A HOLLÓ (CORVUS CORAX) ÁLLOMÁNYFELMÉRÉSE ÉS KÖLTÉSI EREDMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A BÖRZSÖNY-HEGYSÉGBEN 1983-94 KÖZÖTT Varga
Részletesebben2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA
KALENDÁRIUM 2015 2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA JANUÁR Erdei fülesbagoly Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. Közepes méretű, tollfülei hosszúak. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat
RészletesebbenRagadozómadarak mérgezése és védelme Magyarországon Ismeretek és attitűdök
Budapest, 1. január 15. KÖZVÉLEMÉNY- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET 159 BUDAPEST, PF. 551. TELEFON: 250 422 TELEFAX: 250 44 E MAIL: median@median.hu WEB: http://www.median.hu/ Ragadozómadarak mérgezése és védelme
RészletesebbenBEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER
Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer
RészletesebbenAz egek ura: a rétisas
Rétisaslesért a fővárosból sem kell messzire kiruccannunk, hiszen a Pilisi Parkerdő területén, Nagymaros körzetében akár költő párral is találkozhatunk. Sőt, még a Gellért-hegy környékén is láthatunk rétisast,
RészletesebbenWass Albert - MESE AZ ERDŐRŐL /Erdők könyve/
" Turista az, aki gyönyörködve járja a természet utait, aki megbecsüli a természet szépségeit, és aki nem másért vállalja a természet járásával együtt járó kényelmetlenségeket, mint magáért a természetért
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE
Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell
RészletesebbenÉnekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban
Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Engi László -MME Csongrád Megyei Csoport- Bevezetés Jelen dolgozatban azon énekesmadarak gyülekezését kívánom
RészletesebbenFEKETE GÓLYA (Ciconia Nigra)
FEKETE GÓLYA (Ciconia Nigra) A 2000. évben végzett felmérések alapján a fekete gólya magyarországi állománya az elmúlt évtizedben emelkedni látszik. Míg 1996-ban 150-200 párra volt tehető a fészkelő fekete
Részletesebben1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8...
Környezetismeret-környezetvédelem csapatverseny 2014/2015. 1.a.) Mit láttok a képeken? Írjátok alá a nevüket! 2. évfolyam I. forduló 1. 2. 3.. 4.... 5.. 6.. 7... 8... b.) Alkossatok két csoportot a képekből,
RészletesebbenTervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
RészletesebbenOktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP / XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz NÉMET NYELV
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz NÉMET NYELV 2. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT Az írásbeli vizsga időtartama: 30 perc
RészletesebbenSZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY TOLLFORGATÓ V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve:......
Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY TOLLFORGATÓ V. TOLLFORGATÓ 1. forduló V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ
RészletesebbenWass Albert - MESE AZ ERDŐRŐL /Erdők könyve/
" Turista az, aki gyönyörködve járja a természet utait, aki megbecsüli a természet szépségeit, és aki nem másért vállalja a természet járásával együtt járó kényelmetlenségeket, mint magáért a természetért
Részletesebben10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.
10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük
RészletesebbenSzúnyogok és legyek kék vércse fészekodúkban
Szúnyogok és legyek kék vércse fészekodúkban Soltész Zoltán soltesz@entomologia.hu 2015.03.01. Kék vércse Falco vespertinus Linnaeus, 1766 fokozottan védett ragadozó telepesen költ Life program: több,
RészletesebbenEGY SZIKLAGÖDÖR KERÁMIAANYAGA A HADTÖRTÉNETI MÚZEUM UDVARÁN
BENCZE ZOLTÁN EGY SZIKLAGÖDÖR KERÁMIAANYAGA A HADTÖRTÉNETI MÚZEUM UDVARÁN 1990-ben a Hadtörténeti Múzeum udvarán, a IV. Béla kori városfal tornyától nyugatra egy feljáró építésének munkálatai során lehetőség
RészletesebbenFAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL
A Puszta 2001. 1/18. pp. 110-115. FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI HELYI
RészletesebbenMUNKASZERZŐDÉS. amely egyrészről az. név: S.C. NUMELE FIRMEI SR.L. székhely: STR., NR. _LOCALITATEA, JUDET, TARA. cégjegyzékszám: NR.REG.
MUNKASZERZŐDÉS amely egyrészről az név: S.C. NUMELE FIRMEI SR.L. székhely: STR., NR. LOCALITATEA, JUDET, TARA cégjegyzékszám: NR.REG.COMERTULUI adószám: CUI bankszámlaszám: COD IBAN képviseli: _NUME REPREZENTANT
RészletesebbenCarsten Kümmel Dipl. Tonmeister www.tonmeister-online.de
Carsten Kümmel Dipl. Tonmeister www.tonmeister-online.de Carsten Kümmel, Starenweg 8a, 82140 Olching DATUM: 23.10.13 Tel.: 08142 6551752 Fax.: 08142 4628228 carsten@tonmeister-online.de Betreff: Beurteilung
RészletesebbenAz ökológia alapjai NICHE
Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé
RészletesebbenTolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a. 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS. Tálos Róbert elnök
Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS Dombóvár, 2015. január 30. Tálos Róbert elnök Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200
RészletesebbenA kék vércse, a vörös vércse és az erdei fülesbagoly mesterséges telepítésének eredményei a Dél-Alföldön
Ornis 2002-bak_uj.qxd 2005-01-27 9:32 Page 93 Ornis Hungarica 10: 93-98. 2000 A kék vércse, a vörös vércse és az erdei fülesbagoly mesterséges telepítésének eredményei a Dél-Alföldön Molnár Gyula Molnár,
RészletesebbenIndul a Túzok Tusa I. fordulója!
ndul a Túzok Tusa. fordulója! A Körös-Maros Nemzeti Park gazgatóság Körösvölgyi Látogatóközpontja idén is meghirdeti természetismereti vetélkedőjét az általános iskolák 7-8. osztályos tanulói számára.
RészletesebbenKÉPES RAGADOZÓ MADÁR KALAUZ
KÉPES RAGADOZÓ MADÁR KALAUZ az Aggteleki-karszt és a Zempléni-hegység fajainak megismeréséhez Kedves Természetbúvár Barátunk! Kiadványunkkal első lépéseidet kívánjuk egyengetni, ha szeretnél többet is
RészletesebbenKÉK VÉRCSE (Falco vespertinus)
KÉK VÉRCSE (Falco vespertinus) A kék vércse térségünk egyetlen telepesen fészkelő ragadozómadara. Mint az összes többi sólyomféle, a kék vércse sem épít fészket. Telepei ezért csak a vetésivarjúkolóniákban
RészletesebbenNagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft
Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Rendszertan Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok
RészletesebbenTájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető
Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások
RészletesebbenTavaszlesen 2015. TEREPI ADATLAP fészekmegfigyeléshez. A két fészek elhelyezkedését bemutató térképvázlatunk:
Tavaszlesen 2015 TEREPI ADATLAP fészekmegfigyeléshez Csapatunk neve: Tanárunk aláírása: A két fészek elhelyezkedését bemutató térképvázlatunk: 1 Az 1-es számú fészek adatai Melyik településen található
RészletesebbenA VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI
A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi
Részletesebben2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység
2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti
RészletesebbenMME 28.sz. Dombóvári Csoportja Dombóvár-Tüske, Madárvárta Erdei iskola
MME 28.sz. Dombóvári Csoportja Dombóvár-Tüske, Madárvárta Erdei iskola Erdei iskola és szaktábor a tüskei madárvártánál. A táborhely 1980-tól szaktáborként, 2001-től erdei iskolai bázishelyként is működik.
RészletesebbenRagadozómadár-monitoring (RMM) Módszertani útmutató
Ragadozómadár-monitoring (RMM) Módszertani útmutató 2014 Háttér A hazai ragadozómadár-felmérési programok hosszú múltra tekintenek vissza, amelyek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült (MME)
RészletesebbenOdúlakó madarak légyegyüttesei
Odúlakó madarak légyegyüttesei 2009/2010 tanévi beszámoló Soltész Zoltán Környezettudományi Doktori Iskola Környezetbiológiai program Témavezető: Dr. Papp László MTA rendes tagja Magyar Természettudományi
RészletesebbenVP Agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez kapcsolódó
VP-4-10.1.1-15 - Agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez kapcsolódó 7. számú mellékelt A leggyakoribb madárfajok igényeinek megfelelően a madárodú-típusok közül az ültetvényekbe az A, B, C és D típusú
RészletesebbenSOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum
\ Fol. Hist-nat Mus. Matr. 11. 1986. Adatok a Hevesi-sík madárvilágához SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum ABSTRACT: Author writes about his ornithological observations at the flood-area along the Tisza
RészletesebbenMADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY
MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY 2018 területi forduló Csapat adatok: Versenyzők neve: Város: Iskola: I.: A 2018-as év madara: a vándorsólyom I./1.: Kérdezz-felelek A vándorsólyomról sokaknak ugyanaz
RészletesebbenTermészetismeret 3. osztály - 3. forduló -
MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS
RészletesebbenKacor király. 1. Színezd ki azt a rajzot, amelyik a mese első jelenetét ábrázolja!
Kacor király 1. Színezd ki azt a rajzot, amelyik a mese első jelenetét ábrázolja! 2. Húzd alá azt a mondatot, amelyikből kiderül, mit csinált a macska, miután elkergette az asszony! Elindult az erdőbe,
RészletesebbenKomplex tehetséggondozási program a Ceglédi kistérségben TÁMOP - 3.4.3-08/1-2009- 0002
Komplex tehetséggondozási program a Ceglédi kistérségben TÁMOP - 3.4.3-08/1-2009- 0002 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Név: Iskola:
RészletesebbenA kék vércse védelme a Kárpát-medencében
Ágoston Attila, Barabás Lilla dr., Bánfi Péter, Bagyura János, Balázs István, Balogh Gábor, Barcánfalvi Péter, Barna Krisztián, Bártol István, Bíró Csaba, Borbáth Péter, Boruzs András, Borza Sándor, Böde
RészletesebbenTANMENETJAVASLAT. 1. témakör A növények és az állatok élete, életműködései. környezeti tényezők;
Éves óraszám: 55,5 óra Heti óraszám: 1,5 óra TANMENETJAVASLAT A harmadik osztályos természetismeret témakörei az új leckék óraszámával: 1. témakör: A növények és az állatok élete, életműködése 9 óra 2.
RészletesebbenA fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években
Natura Somogyiensis 15 213-218 Ka pos vár, 2009 A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Fenyősi László Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, H-7625 Pécs,
RészletesebbenTermészetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek
Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek Madárfauna Halfogyasztás Madárfauna Sebzés Kárókatona Phalacrocorax carbo (Linnaeus, 1758) Rokon fajok Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus)
RészletesebbenTermészetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme
Természetvédelem Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Magyarország állatvilága - Magyarországon kb. 32 000 állatfaj ismert - Vélhetően a teljes faunát 40-42
RészletesebbenA MÁSODIK KERECSENSÓLYOM-VÉDELMI EXPEDÍCIÓ UKRAJNÁBA ÉS A LIFE PROJEKTTERÜLET ELLENŐRZÉSE DOBRUDZSÁBAN, ROMÁNIÁBAN
A MÁSODIK KERECSENSÓLYOM-VÉDELMI EXPEDÍCIÓ UKRAJNÁBA ÉS A LIFE PROJEKTTERÜLET ELLENŐRZÉSE DOBRUDZSÁBAN, ROMÁNIÁBAN 2012 LIFE NAT/HU/000384 A MÁSODIK KERECSENSÓLYOM-VÉDELMI EXPEDÍCIÓ UKRAJNÁBA ÉS A LIFE
RészletesebbenNYÍLT TÚRÁK. Szép időt és jó túrázást kívánunk!
NYÍLT TÚRÁK 2011 Január 2. vasárnap. MECSEK Pécs, Hősök tere Árpádtető Hársas-forrás Vasasi-árok Vasas Táv: 12 km. Túravezető: Kaszás Károlyné, Tel.: 06-30-411-2881 Január 8. szombat. MECSEK Baranyai Aurél
RészletesebbenTávoli vidékek éjjeli ragadozói Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (
Bagolymustra Kaposvárott Nyugat-Európában az elmúlt egy-másfél évtizedben igen nagy népszerűségnek örvend a felelős állattartók körében az egzotikus baglyok tartása, s a nagyobb testű fajokkal még hasznot
RészletesebbenA KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei
Kormorán munkacsoport 2012. március 24. A KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei Schmidt András VM Természetmegőrzési Főosztály A kárókatonával kapcsolatos jogszabályi
RészletesebbenKészítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált
Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből
RészletesebbenParlagi sasok nyomkövetési módszerei
Parlagi sasok nyomkövetési módszerei Horváth Márton, Bagyura János, Bereczky Attila, Demeter Iván, Fatér Imre, Juhász Tibor, Kovács András, Kovács Szilvia, Molnár István Lotár, Prommer Mátyás és Szabó
RészletesebbenTéli SAS szinkron. Programismertető
Téli SAS szinkron Programismertető Összeállította: Horváth Márton és Nagy Károly 2012. január 10. Verziószám: 2.0.4 - egyszerűsített változat Kérjük, jelezze a szerzők felé észrevételeit, módosítási javaslatait!
RészletesebbenAz uhu (Bubo bubo) a Mátrában 1996 2006
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 285 295 Az uhu (Bubo bubo) a Mátrában 1996 2006 SOLTI BÉLA ABSTRACT: [Eagle owls (Bubo bubo) in the Mátra Hills 1996-2006] This paper summarises the
RészletesebbenA Griff halála. The Death of Griff. énekhangra / for voice. jön. œ œ. œ œ œ. œ J. œ œ œ b J œ. & œ œ. n œ œ # œ œ. szí -vű sze-gé-nyek kon-ga.
A Giff hlál The Deth of Giff éekhg / fo voice Vákoyi Aikó vesée / o Aikó Vákoyi s poe (A vih születése / Bith of Sto) # Ngy i - dő ö Ngy i - dő ö Ngy i - dő ö #. # #. # #. Tás Beische-Mtyó #. #. # #. #..
RészletesebbenTÚZOK TUSA II. FORDULÓ
TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki
RészletesebbenA főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége. Előadó: Bajor Zoltán Főkert Nonprofit Zrt.
A főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége Előadó: Bajor Zoltán Főkert Nonprofit Zrt. A fővárosban található természeti értékek csoportosítása: Országos jelentőségű
RészletesebbenIskola neve:... AJTP levelezős verseny. Magyar nyelv. 2. Folytasd a szóláncot legalább tíz szóval a szótagolás szabályai szerint!
b.r.m v.d.t f.rn. Magyar nyelv 1. Egészítsd ki a mássalhangzókat magánhangzókkal úgy, hogy magas, mély és vegyes hangrendű szavak szülessenek! (A pontok helyére egy-egy magánhangzót írj!) Magas Mély Vegyes
RészletesebbenNagyvisnyó Sporttábor
Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:
RészletesebbenANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI
ANNALES HISTORICO-NATURALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI VOL. XXXVI. PARS 1945. ZOOLOGICA MÚZEUM FOLYÓIRATA X X X V I. K Ö T E T. 1943. ÁLLATTANI RÉSZ Pinx. Csánky KIADJA MÚZEUM PONGRÁCZ SÁNDOR FŐIGAZGATÓ
Részletesebben2. osztályos feladatsor I. forduló 2012/2013. tanév
Iskola: 1 Csapatnév: 1. a.) Fejtsétek meg a rejtvényt! 2. 1. 3.. 2. osztályos feladatsor I. forduló 2012/2013. tanév 1. Örökzöld fa. 2. Ez lesz a virágból. 3. Csonthéjas gyümölcs.. Erdei állat. Megfejtés:
RészletesebbenF O L I A E N T O M O L O G I C A H U N G A R I C A. A Dorcadion fulvum cervae J. Friv. ökológiai alfaj új változatai (Coleoptera: Cerambycidae)
F O L I A E N T O M O L O G I C A H U N G A R I C A R O V A R T A N I K Ö Z L E M É N Y E K (SERIES NOVA) XXVII. 1. 1974. p. 183-186 Dr. Szelényi Gusztáv 70. születésnapjára A cervae J. Friv. ökológiai
RészletesebbenSZEGEDI ZSOLT RAGADOZÓMADARAK ABAÚJBAN ÉS ZEMPLÉNBEN
SZEGEDI ZSOLT RAGADOZÓMADARAK ABAÚJBAN ÉS ZEMPLÉNBEN Abaúj-Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület 2007 Borító terv: Szegedi Zsolt és Jászay Gábor A fényképeket készítették: Írta: Szegedi Zsolt Címlap:
RészletesebbenAz orsócsigák paradicsoma: Törökország
Az orsócsigák paradicsoma: Törökország Páll-Gergely Barna A Sümela (görögül Sumelas) nevű kolostor messze földön híres, történelmi jelentőségű hely. Itt 15 orsócsigafaj él együtt, így e tekintetben a kolostor
RészletesebbenSarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje
Magyarország madarai 7. elıadás 2011. február 23. 2011.08.12. Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje Sarlósfecske alkatúak rendje Habitusuk fecskére emlékeztet, lábuk rövid kapaszkodó láb,
RészletesebbenPopulációbecslés és monitoring. Eloszlások és alapstatisztikák
Populációbecslés és monitoring Eloszlások és alapstatisztikák Eloszlások Az eloszlás megadja, hogy milyen valószínűséggel kapunk egy adott intervallumba tartozó értéket, ha egy olyan populációból veszünk
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM. Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar. Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék.
DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék Szakdolgozat A Kígyászölyv (Circaetus gallicus) viselkedési és fészkelési szokásai
RészletesebbenAdatok a Dél-bükki Hór-völgy és környékének madár faunájához
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 8. 1982 83. Adatok a Dél-bükki Hór-völgy és környékének madár faunájához BARTA Zoltán Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc ABSTRACT: On the bird-fauna of the Hór-Valley in
RészletesebbenKotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva
Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva Előzmények: hazai és külföldi példák XX. század elején Csörgey Titusz a Hortobágyon telepítette 55 darab fűzkosárral, amit szénával
RészletesebbenKÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben
RészletesebbenKedves Természetjárók!
A túra időpontja: 2018.03.10. szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2018.03.10. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 325 HUF oda vissza pedig 325; Összesen: 650
RészletesebbenMűodúk. - szaporodási periódusban használják: védett helyet képvisel, ahol a lerakott tojások, a fiókák rejtve maradnak a ragadozók előtt
Műodúk Hogy néz ki a műodú? A madaraknak nincs szükségük egy házra, mint nekünk, embereknek. Nem igényelnek több bejárattal, ablakkal, lakrésszel rendelkező otthont. Életük bizonyos szakaszában azonban
RészletesebbenFedezd fel és ismerd meg Óbánya titkait! Falunéző séta 2013.07.15.
Fedezd fel és ismerd meg Óbánya titkait! 2013.07.15. Minden feladatot ki kell tölteni! Üresen nem hagyunk semmit! Szükséges eszközök: toll, ceruza, vonalzó, színes ceruzák Hát, akkor jó munkát kívánok!
RészletesebbenAdatok a fehér gólya (Ciconia c. ciconia fészkeiéi viszonyaihoz Somogyban, 1956-ban
A RIPPL-RÖNA1 MÜZEl M KÖZLEMÉNYEI Adatok a fehér gólya (Ciconia c. ciconia fészkeiéi viszonyaihoz Somogyban, 1956-ban trta: MARIÁN MIKI
RészletesebbenA LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője
A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén A LIFE+ program jövője Sashalmi Éva VM Természetmegőrzési Főosztály 2012. május 17. 1. LIFE+ Természet és Biodiverzitás 2. A természetvédelmi
Részletesebben