MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

Átírás

1 MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: I.2-95/2009 Üi.: Tóth László Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete MAKÓ TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató Makó Város vízkár-elhárítási tervéről Melléklet: - Tisztelt Képviselő-testület! Makó város földrajzi helyzete, domborzati és talajviszonyai indokolttá tették a város vízkár-elhárítási tervének elkészítését, melyet az Önkormányzat megbízásából az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság készített el. A terv elemzi a település veszélyeztetettségét, elhelyezkedését a vízgyűjtőn, a csapadékvíz-elvezető rendszert bel- és külterületen egyaránt, A terv felsorolja a fontosabb védendő objektumokat, a következő szempontok szerint: 1., Energiaközpontok 2., Egészségügyi és szociális objektumok 3., Hírközlési központok 4., Vízellátás és szennyvízelvezetés objektumai 5., Élelmiszer ellátó objektumok 6., Veszélyes anyagot tároló objektumok 7., Nagyobb állattartó telepek 8., Védendő műemlékek Makó város vízkár-elhárítási terve ismerteti az árvíz (belvíz) elleni védekezés szervezeti beosztását, bemutatja az árvízvédekezésbe (belvízvédekezésbe) bevonható szervezetek ( Önkormányzat, Alsó- Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Megyei Védelmi Bizottság, Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Makó, Polgári Védelmi Iroda Makó,Városi Rendőrkapitányság, ÁNTSZ) általános feladatait, név-cím és telefonjegyzékét, a speciális védelmi szervezet és a védelemvezető feladatát, jogkörét. A vízkár-elhárítási terv részletezi az önkormányzat helyi vízkár-elhárítási feladatait az alábbiak szerint: felkészülés a védekezésre a védekezés a védekezés megszűnését követő intézkedések. A 10/1997.(VII.17.) KHVM rendelet 4. alapján a védekezési terveket helyi önkormányzatok esetében a polgármester hagyja jóvá. A védekezési tervek felülvizsgálatát és a szükséges HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: FAX: INFO@MAKO.HU -1...

2 módosításokat évente rendszeresen el kell végezni, hogy a tervben mindig a ténylegesnek megfelelő adatok álljanak rendelkezésre. A védekezési tervek egy példányát kötelező elhelyezni a helyi önkormányzatok polgármesteri hivatalában, a vizitársulatok székhelyén és a KÖVIZIG illetékes szakaszvédelmi központjában. Makó Város vízkár-elhárítási terve megtekinthető a Műszaki Irodán, valamint a honlapon. Tisztelt Képviselő-testület! Kérem tájékoztatóm szíves tudomásulvételét! Makó, március 11. Dr. Buzás Péter polgármester HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: FAX: INFO@MAKO.HU -2...

3 MAKÓ VÁROS VÍZKÁRELHÁRÍTÁSI TERVE Készítette: Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

4 1 1. A vízkárelhárításról Hazánkban a szélsőséges időjárási és vízjárási adottságok következtében évszázados küzdelem folyik a vizek kártételei ellen. Évszázadok céltudatos tevékenységévei hódítottuk el a víztől - mint veszélyforrástól - a művelésbe vont és a beépített területeink nagy részét. Országunkban ezért a vizek kártételei ellen folytatott védekezés - az emberi élet, az egyéni és nemzeti vagyon biztonságának védelmére - folyamatos, bár költségigényes, de elengedhetetlen feladat. A vizek kártételei elleni védekezés során nem elegendő csak a töltések, csatornák, zsilipek, szivattyútelepek, vízfolyás medrek kiépítése, szükséges ezek állapotának folyamatos fenntartása is. A védművek kiépítése, fenntartása mellett fel kell készülni a rendkívüli hidrometeorológiai helyzetre, a pusztító árvizek, belvizek és a helyi vízkárok elleni védekezési munkára is. A felszíni vizek nem ismernek országhatárokat, közigazgatási határokat, tulajdonosi jogokat: egységes vízrajzi rendszert képeznek. Egyazon vízrendszerbe tartozó települések, mezőgazdasági területek vízkár elleni védelme egymástól függetlenül nem oldható meg, ezért a vízfolyások, belvízcsatornák tulajdonosainak, kezelőinek szorosan együtt kell működniük. A vízelvezető rendszerek törvényben meghatározott részének tulajdonosa az állam, illetve az önkormányzatok. Az állami tulajdont egyrészt a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, másrészt a vízgazdálkodási társulatok kezelik, az önkormányzati tulajdon működtetése az önkormányzatok feladatkörébe tartozik. Az önkormányzatok vízgazdálkodási feladatait az önkormányzatokra vonatkozó rendeleteken túlmenően az évi LVII. vízgazdálkodásró1 szóló törvény 4. -a szabályozza. Ezek szerint helyi önkormányzati feladatok: - a helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó - az országos koncepcióval összehangolt - koncepció kialakítása és végrehajtásának meg szervezése - a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása - a természetes vizek fürdésre alkalmas partszakaszainak és azzal összefüggő vízfelületek kijelölése - a helyi vízi közművek működtetése, a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése - a vízi közüzemi tevékenység körében a település ivóvízellátása, a szennyvízelvezetés, az összegyűjtött szennyvizek tisztítása, a csapadékvíz elvezetése - a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés - a közműves vízellátás körében a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról való gondoskodás.

5 2 A fenti feladatok közül kiemelten a helyi vízkárelhárítással foglalkozunk, különös tekintettel arra, hogy a belterületeken koncentrálódik az egyéni és a nemzeti vagyon jelentős része, amelynek helyi vízkárok elleni védelme a helyi önkormányzat felelőssége. Az önkormányzatok ezeket a feladataikat elsősorban a helyi erőkkel (saját erő, polgári védelem, tűzoltóság stb.) oldják meg, azonban a helyi szakmai, technikai lehetőségeiket meghaladó igényű védekezés esetén a területileg illetékes vízügyi igazgatóságokhoz, vízgazdálkodási társulatokhoz fordulhatnak. A csatolt 4.3. mellékletek ezek pontos cím- és telefonjegyzékét tartalmazzák. 2. A helyi vízkár kialakulása Magyarország területének 55 %-a hegy- és dombvidéki, 45 %-a síkvidéki jellegű (1.sz. ábra). A helyi vízkárok kialakulásának okait mindkét területen elsődlegesen a természeti adottságokban domborzat, éghajlat, időjárás - kell keresni, másodlagosan az emberi beavatkozásokban vagy azok hiányában. 2.1.Természeti adottságok Síkvidéki területeken a természeti jelenségek térbeli és időbeli eloszlása csaknem azonos, általában jelentősebb különbségek csak egymástól nagy távolságban jelentkeznek, de helyi záporgócok itt is kialakulhatnak. A helyi vízkár kialakulása szempontjából döntő jelentőségű a csapadék. A területre jutó csapadékvíz egyrészt beszivárog a talajba, másrészt elpárolog, illetve a talaj felületén lefolyik, a mélyebb területeken összegyűlik. A csapadék halmazállapotától és hevességétől, a hőmérsékleti viszonyoktól függ a helyi vízkárveszély nagysága. A téli-tavaszi helyi vízkárt kiváltó jelenségek: - a téli időszak alatt felhalmozódott hómennyiség gyors olvadása, - tartós esőzés a gyors hóolvadás idején - a felszíni lefolyást gyorsító és a beszivárgást gátló talajfagy. Súlyosbítja a helyzetet a különböző jelenségek egybeesése. A nyári helyi vízkárt kiváltó jelenségek: - a vízgyűjtő területre hulló átlagosnál nagyobb mennyiségű csapadék - a vízgyűjtő területre hulló rövid idejű, nagy intenzitású csapadék. Mind a téli-tavaszi, mind a nyári évszakokban igen veszélyes a magas talajvízállás, amely Makó térségére jellemző. A tartósan magas talajvízállás következtében a talajok vízbefogadó képessége jelentősen csökken, és így a felszínen lefolyó, kárt okozó víz mennyisége megnő.

6 3 Síkvidéki területeken a települések mikrodomborzati viszonyai miatt a káros vizek levonulása igen lassú folyamat. A vízelvezető nyílt csatornahálózat kisesésű, ezért a kialakult nyíltfelszínű elöntések tartósan a területen maradhatnak. A legveszélyesebb helyzetek a télen felhalmozódott hótömeg gyors olvadásakor alakulhatnak ki, ha az olvadást tartós esőzés is kiséri. Az esetlegesen keletkező elöntéseket jelentősen növelheti a fagyott talaj. Szélsőséges hidrometeorológiai helyzet következtében nagy területeket érhet tartós elöntés. 2.2.Emberi beavatkozások A helyi vízkárt kiváltó természeti adottságokat nem áll módunkban megváltoztatni, az ember azonban tevékenységével befolyásolhatja: csökkentheti - növelheti a veszélyhelyzet kialakulását A helyi vízkár kialakulását növelő tényezők - a vízfolyás medrek, belvízcsatornák kiépítésének elmaradása - a belterületi vízelvezető hálózat kiépítetlensége - a nem megfelelő nyílású hidak, átereszek - a megfelelő nyílású műtárgyak feliszapolódása - a víz lefolyását gátló akadályok a mederben (szabálytalan mederelzárások, szemét, hulladék stb.) - a mély fekvésű területek, a völgyfenék beépítése - a külvizek belterületekről történő kizárásának hiánya - külterületen a helytelen mező- és erdőgazdasági művelés, a megfelelő növényi fedettség hiánya (lejtő irányú művelés, erdőirtás stb.) - a szennyvízcsatornázás elmaradása a vezetékes ivóvízhálózat kiépítése mellett, szikkasztás miatti kedvezőtlen talajvízszint emelkedés - a burkolt, beépített felületek növekedése a városiasodással A helyi vízkár kialakulását csökkentő beavatkozások (megelőzés) - a befogadó vízfolyások, belvízcsatornák mederrendezése - a belterületi vízelvezető rendszer/ek kiépítése - a vízelvezető képesség biztosítása, a rendszeres karbantartás - a külvizek kizárása a belterületekről, a belterületi befogadók tehermentesítése - a felszíni erózió csökkentése - a belterületi zöld felületek növelése

7 4 - a szennyvízcsatorna hálózat, vagy zárt szennyvízgyűjtők kiépítse. 3. Az önkormányzat helyi vízkárelhárítási feladatai A vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges feladatok ellátása - a védművek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a védekezés - az évi LVII. vízgazdálkodási törvényben meghatározottak szerint az állam, a helyi önkormányzatok, illetve a károk megelőzésében, vagy elhárításában érdekeltek kötelezettsége. Az árvíz és belvízvédekezés céljából kiépített védőművek hiányában fellépő káros vizek elleni védekezés, továbbá az elöntések folytán a területen szétterült vizeknek a vízfolyásokba, csatornákba való visszavezetése a helyi vízkárelhárítás. Ennek műszaki feladatai az alábbiak: - felkészülés a védekezésre - a védekezés - a védekezés megszűnését követő intézkedések. 3.1.Felkészülés a védekezésre A vízelvezető művek kiépítése: A sikeres védekezés elsőrendű feltétele a vízelvezető művek (vízfolyások, csatornák, árkok) kiépítése, fejlesztése, védképes állapotban való tartása, működőképességének megőrzése, azaz a preventív védekezés, vagy is a védekezést megelőző tevékenység. A településeken jelentkező károk nagysága nagymértékben csökkenthető, ha az önkormányzatok a helyi vízkár megelőzéséhez szükséges beavatkozásokat - a belterület vízrendezését - tudatosan megvalósítják. Az önkormányzat képviselőtestülete - ismerve a település vízkár problémáit - hivatott döntést hozni a szükséges vízrendezési beruházásokról, ehhez biztosítani a pénzügyi-gazdasági alapot, gondoskodni az elkészült művek fenntartásáról, üzemeltetéséről. A védképes állapot fenntartása: A felkészülés időszakában a már meg lévő kiépített belterületi vízelvezető műveken rendszeres fenntartással biztosítani kell a kiépítési vízhozam kiöntés mentes levezetését. A medrekből szükség szerint, de legalább évente egyszer el kell távolítani a lefolyást gátló növényzetet (fákat, cserjéket, víznövényzetet), az uszadékot, a belekerült hulladékot. Biztosítani kell továbbá a szivattyútelepek, szivattyúk üzemképességét. A belterületen lévő záportározókat vagy a zápor tározására alkalmas területet szabadon kell hagyni. A ciklikus fenntartási munkák az elhasználódás, rongálódás bizonyos mértékének elérése kor, nagyobb időközönként, de rendszeresen jelentkeznek. Csatornákon általában 3-5 évenként, vízfolyásokon évenként - a feliszapolódástól függően - a nagyobb károk megelőzésére rendszeresen gondoskodni kell a

8 5 medrek ismételt kotrásáról, és szükség szerint a burkolatok, műtárgyak, mederrézsűk hibáinak kijavításáról. A vízrendezési létesítmények megfelelő üzemeltetésének és fenntartásának alapfeltétele a művek rendszeres és szakszerű felülvizsgálata. A kiemelt belterületi vízrendezési művek állapotát ezért minden évben legalább egyszer - ősszel - ellenőrizni szükséges, és a megállapított hiányosságokat sürgősen meg kell szüntetni. Célszerű minden nagyobb csapadéklevonulás után szemlét tartani és a keletkezett károkat azonnal helyreállítani. Az ellenőrzés során a belterülettel határos külterületeken bekövetkezett változásokat is figyelemmel kell kísérni (pl. művelési ágváltozás, erdőirtás stb.), a mély fekvésű beépített területek talajvízszint változását fel kell tárni. Célszerű a szomszédos önkormányzatok, az illetékes KÖVIZIG, vízgazdálkodási társulat képviselőjének meghívása is az ellenőrző bejárásokra. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Miniszter 10/1997. (VII. 17.) sz. KHVM. rendelete az árvíz- és belvízvédekezésről rendelkezik a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény a (8) bekezdésének a.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, összhangban a 232/1996. (XII. 26.) sz. Kormány rendeletben foglaltakkal. E rendelet az ár- és belvízvédekezési tevékenységre kötelezetteknek a vizek kártételei elleni védekezés műszaki feladatait határozza meg és rendelkezik a védekezési terv tartalmi követelményeiről. Az árvíz- és belvízvédekezéshez hasonlóan a védekezést megelőző felkészülési időszakban a helyi vízkárelhárítási feladatok zavartalan ellátásához is szükséges a védekezési tervek elkészítése, illetve rendszeres aktualizálása. A védekezési tervnek tartalmaznia kell mindazokat a nyilvántartásokat, adatokat, melyek az eredményes védekezéshez szükségesek. A védekezési tervet - az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság előzetes szakmai állásfoglalásának figyelembe vételével - a polgármester (főpolgármester) hagyja jóvá. A jóváhagyott terv egy példányát a polgármesteri hivatalban kell elhelyezni, egy példányát el kell küldeni a területileg illetékes vízügyi igazgatóságnak. A védekezési tervek felülvizsgálatát és a szükséges módosításokat évente rendszeresen el kell végezni, hogy a tervben mindig a ténylegesnek megfelelő adatok álljanak rendelkezésre. 3.2.A védekezés A védekezés elrendeléséért, irányításáért a település polgármestere (főpolgármester), illetőleg az általa kijelölt védelemvezető egyszemélyben felelős. A védelemvezető köteles megkezdeni a tényleges védekezést, amint ennek szükségessége felmerül. A helyi vízkárelhárítás műszaki

9 6 feladatait a szomszédos önkormányzatokkal, a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatósággal és vízgazdálkodási társulattal rendszeres kapcsolatot tartva és egyeztetve kell ellátni. A védekezés felelős vezetőinek kölcsönösen tájékoztatniuk kell egymást A védelemvezető feladatai: - a vízállás változások leolvastatása, feljegyzése a meglévő vagy ideiglenes vízmércéken és ezen adatok igény szerinti továbbítása - tájékozódás a várható hidrometeorológiai helyzetről - a település lakosságának tájékoztatása a kialakult helyzetről és a várható intézkedésekről - a védekezéshez szükséges munkaerő mozgósítása, irányítása, anyag és felszerelés biztosítása, utánpótlása - a védekezésben részt vevők foglalkoztatása, ellátása, elszállásolása, nyilvántartása és munkájuk irányítása - a káros vizek lehetséges legkevesebb kártétellel történő levezetéséhez szükséges valamennyi műszaki intézkedés elrendelése, végrehajtása és ellenőrzése - a jég okozta vízkárveszély elhárításával kapcsolatos feladatok megszervezése - ha az elvezetendő vízmennyiség meghaladja a levezető csatornahálózat vízelvezető (emésztő) képességét, a víz levezetés sorrendiségének megállapítása a mentesítendő területek figyelembevételével - a védekezési költségek elszámolásához szükséges adatok, különösen a védekezésnél dolgozók munkájának, a védekezéshez igénybevett gépek, felszerelések és anyagok felhasználásának folyamatos nyilvántartása - ha a meglévő anyagok, eszközök és felszerelések a védekezés ellátáshoz nem elegendők, kiegészítésüket kérni a vízügyi igazgatóságtói, amit az térítés ellenében köteles teljesíteni, feltéve, ha azokat saját, vagy egyéb már folyamatban lévő más védekezési munkáinál nélkülözheti - a lakók, továbbá a berendezések, felszerelések, vagyontárgyak elszállítása a veszélyeztetett épületekből és létesítményekből, és az erre a célra kijelölt épületekben való elhelyezése (a mentést, kiürítést, visszatelepítést a megyei védelmi bizottság vezetője rendeli el) - helyi műszaki felkészültséget meghaladó védekezés esetén az illetékes vízügyi igazgatóságtói műszaki tanácsadó kirendelését kezdeményezni - a védekezés során a csatlakozó állami vízfolyás- vagy csatorna szakaszokra, illetőleg területekre kiható nagyobb arányú műszaki beavatkozásokhoz (töltésátvágás, síkvidéken

10 7 mederelzárás, vésztározás, stb.) előzetesen meg kell szerezni a vízügyi igazgatóság, illetve egyéb szakhatóságok engedélyét, hozzájárulását. Az önkormányzat székhelyén a védekezés idején műszaki ügyeletet kell tartani. Az ügyeleten naplót kell vezetni, amiben rögzíteni kell a készenlét elrendelésének időpontját, be kell jegyezni a védekezés minden eseményét, a végzett munkákat és részletes leírásukat, a velük kapcsolatos valamennyi adott és kapott utasítást. A védelmi napló vezetésének általános szabályait a 4.2. sz. melléklet tartalmazza. A védekezési tevékenységről naponta reggel 8 óráig az Alsó Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság műszaki ügyeletére (6720 Szeged Stefánia 4) jelentést kell küldeni en, vagy faxon (Fax:(62) , ugyelet@atikovizig.hu)

11 8 Iktatószám: NAPI JELENTÉS.település.év hó napján végzett helyi vízkárelhárítási munkáiról Belvízvédekezés: Fokozat elrendelésének időpontja: A védekezésben résztvevők létszáma: A védekezésbe bevont technikai eszközök: - közúti jármű: - munkagép: - szivattyú: A védekezés során felhasznált főbb anyagok (pl. zsák, faanyag, homok stb.): - (db) - (db) Az elmúlt 24 órában keletkezett károk: Napi végzett munka leírása: - Egyéb: - Kiköltöztetés, illetve szükségelhelyezés: - Belvízzel elöntött terület: (ha) - Veszélyeztetett közigazgatási terület: Árvízvédekezés:, év hó..nap Polgármester

12 Védekezési fokozatok síkvidéki településeken A síkvidéki települések területei általában nem képeznek önálló belvízöblözetet, belvízrendszert, hanem egy-egy vagy több öblözet, rendszer területén helyezkednek el. E területi elhelyezkedésből adódik, hogy a településen folyó helyi vízkárelhárítási-védekezési munkákat össze kell hangolni az adott belvízrendszerben folytatott külterületi védekezéssel. A védekezés folyamán a belvízrendszerben az összehangolt vízelvezetést a vízügyi igazgatóság koordinálja, de a víz elvezetése kor - a területek mentesítésekor - elsőbbséget kell adni az értékesebb lakott területeknek. A vízelvezetési sorrend kialakításában a mentesítendő területen található települések érdekeit össze kell hangolni. A helyi vízkárelhárítás fokozatait minden esetben a helyi védelemvezető állapítja meg és a fokozatnak megfelelően rendeli el az ügyeleti szolgálatot és tájékoztatja a területileg illetékes vízügyi igazgatóságot a fokozat elrendeléséről. I. fokozatot a védelemvezető akkor rendel el, ha a település csapadékvíz elvezető csatorna rendszere 80 %-os telítettséget mutat, szivattyúzási igény jelentkezik, vagy egyes mély fekvésű településrészeken kisebb elöntés keletkezik, és további kedvezőtlen belvízi helyzet várható. II. fokozatot a védelemvezető akkor rendel el, amikor a folyamatos vízelvezetés ellenére a csapadékvíz-elvezető csatornák telítettek, a szivattyúzási igény egyre növekszik és a meteorológiai előrejelzés alapján további csapadék várható. Ill. fokozatot a védelemvezető akkor rendel el, amikor a mélyebb fekvésű területek, utcák, pincék, víz alá kerültek és a fokozott védekezés ellenére az ingatlanok, lakóházak állagát vízkár fenyegeti. 3.3.A védekezés megszűnését követő intézkedések A védekezés megszűnését követően a védelemvezető köteles gondoskodni: - a védekezés megszüntetésének bejelentéséről a területileg illetékes vízügyi igazgatóság, illetve a társközségek felé - a szükséges intézkedések megtételéről a védekezés célját szolgáló művek (töltések, depóniák, csatornák, műtárgyak) sürgős helyreállítása érdekében - a védekezési anyagok, eszközök, felszerelések összegyűjtéséről, visszaadásáról a tulajdonosoknak, illetve pótlásáról - a károk felméréséről.

13 10 A készültség megszüntetését követően összefoglaló jelentést szükséges készíteni a védekezési munkákról a befejezéstől számított 14 napon belül, a képviselő testület számára. A jelentésben elemezni kell a helyi vízkárelhárítási készültséget kiváltó okokat, a védekezés folyamán megtett intézkedések eredményeit, a műveken végzett munkálatokat, a jelentkező károk mértékét. Az összefoglaló jelentésnek ki kell térnie arra, hogy milyen tevékenységekkel lehetne csökkenteni a károkat, illetve a védekezés tapasztalatai alapján mely területeken kell további műszaki tevékenységet _ fejlesztést, fenntartást - folytatni a hatékonyabb vízelvezetés, a vízkárok megelőzése érdekében. Az értékelés egy példányát a területileg illetékes vízügyi igazgatóság részére is meg kell küldeni. Az önkormányzatok részére a vízgazdálkodással összefüggő probléma megoldásához a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok és vízgazdálkodási társulatok szakmai segítséget nyújtanak.

14 11 MAKÓ VÁROS Helyi vízkárelhárítási terve

15 12 1. A település területi leírása (kiemelve a védett területeket, a fontosabb objektumokat, a különösen veszélyeztetett területeket, előfordult helyi vízkár eseményeket, védekezést) 1.1.Földrajzi helyzet, domborzati és talajviszonyok Csapadék 112 éves átlaga 585 mm, és a legtöbb csapadék májusra és júniusra jut. A csapadékmennyiség a századforduló óta növekvő tendenciájú. Makó város az ország délkeleti szegletében, a román határ közelében, a Maros jobb partján fekszik. Szegedtől 30 km-re keletre esik. Makó városa egyrészt a nyugat elé eső Rétség, a Tisza völgyébe hajló mocsaras, alluviális síkság, másrészt keletre elterülő gyengén emelkedő löszhátság, a mezőség találkozásánál fekszik. Éghajlata meleg. Makó átlagos tengerszint feletti magassága 82 méter, a nyugatra eső ártéri területé átlagosan 79 méter. A város magja főként a Maros és az Ősmaros folyók által lehordott pleisztocén kori területen fekszik, ezért jelentő domborzati különbségek mutatkoznak. A mélyebb térszint legmeredekebb természetes mélyedésében folyik a Nagyér, a város kanálisa. A város nyugati területe Gerizdesnél 4-5 méterrel mélyebben fekszik. Makó vízföldrajzi helyzetét a Maros és a Szárazér ősi vízrendszere határozza meg. A Maros gyorsfolyású, esése az alföldi folyóknál nagyobb, így igen nagy energiával alakította medrét. (Őscsanád és Makó közötti esése 6 cm.) Ennek következtében vált rendkívül kacskaringóssá, itt morotvák, dögvizek, félhold alakú mocsarak képződtek. Makó közelében, a bal parton porondokat, zátonyokat épített, Makót viszont pusztulással fenyegette. A szabályozás előtti Maros rendkívül bonyolult, szerteágazó erekkel, morotvákkal, mocsarakkal átszőtt; medre zátonyos, és szigetképződésre hajlamos vízrendszer volt. A Maros folyó LNV szintje a Makó Állami vízmérce szerinti 625 cm én. A Sámson-Apátfalvi- Szárazér - egy darabon a Szárazér medrébe ágyazva - a makói tanyavidék (Bogárzó, Dál) vizét Apátfalva községnél vezeti a Marosba. A Honvéd városrész vizeit leeresztő Jángori és Gacsibai csatorna egyesülve a Gencsháti csatornával a vizeket a Tiszába vezeti. A város termőtalajának nagy részét a magas térszínű pleisztocén hátság teszi ki. Ez a terület 1-10 méter között emelkedik a Maros hullámtere fölé, és így ősidők óta mentes a folyók áradásaitól. Makón három fajta talajféleséggel találkozhatunk, a "makói feketeföld", réti agyag és öntéstalaj. A talajvízzel kapcsolatban Csongrád megyében általánosságban megállapítható (főleg tavaszi

16 13 és őszi időszakban), hogy a VITUKI kútban 2002 és 2006 között fokozatosan emelkedő tendenciával 2006 évben a terep alatt -94 cm talajvízállást regisztráltak. Makó területén megállapítható, amelyek ásott kutakra alapozódnak - a maximális vízszint B. 76,00-73,00 m. Az alacsonyabb szint a település keleti részén, míg a magasabbat a nyugati területrészen figyelték meg. Ezek a szintek helyenként meghaladhatják a terepszintet. A jelen helyzettel kapcsolatban elmondható, hogy csak szélesebb vizsgálattal lehetne a valós okokat feltárni. Ami e nélkül számításba vehető az elmúlt időszak változó intenzitású és mennyiségű csapadékmennyisége, melynek jelentős része a talajba került. Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a település mélypontjai felé gravitál. Nem zárható ki továbbá a talajvízszint tartós megemelkedése sem, ami alapvetően az ivóvízhálózat kiépítésével, és a szennyvizek talajban történő elhelyezésével kapcsolatos. Ez a jelenség ugyanis több településen kialakult már az utóbbi években. Ennek igen egyszerű oka, nevezetesen, hogy az ásott kutak vízhasználata mérséklődik. Makó területén elrendelt vízkárelhárítási fokozatok 1999-től: Település neve Elrendelés időszaka Helyi vízkárelhárítási fokozat Makó BV szakasz I. fok II. fok III. fok II. fok III. fok I. fok I. fok II. fok II. fok I. fok I. fok I. fok II. fok I. fok 1.2.Belterület elhelyezkedése a vízgyűjtőn Makó város közigazgatási területe 229 km 2 Makó közvetlen térségének belvízvédelmi szempontú jellemzése: Makó város a sz. Mártély- Tisza- Maroszugi belvízvédelmi szakasz területén, a 79. sz. Tisza- Maroszugi belvízrendszer valamint a 79/9. sz. Makói öblözetben helyezkedik el. A város közigazgatási területe belvízzel jellemzően közepesen( É-on) a Maros parti rész erősen

17 14 veszélyeztetett (fakadóvizes területek), a terület többi része belvíz által mérsékelten veszélyezett (Pálfai). A területre jellemző a magas talajvízszint, mely időszakosan a terepszintet is elérheti. A települést a szabályosan megtervezett és kivitelezett északnyugat-délkeleti, illetve északkelet-délnyugati irányú utcahálózat jellemzi. A településre jellemző, hogy az utcahálózat nagy része szilárd burkolatú, ennek hossza 116 km, a belterületi utak hossza 171 km. A város területén kiépített csapadék-, és belvízelvezető csatornák vannak kiépítve, amelyek a rendkívüli időjárási viszonyok esetén képesek lennének a csapadékot hatékonyan levezetni. A belterületi csapadékvizek közvetlen befogadója az Önkormányzat kezelésében lévő: Nagyér Honvéd árok Ardicsi mellékág ( az Önkormányzat által Vitahalmi csatornának nevezett csatorna ) Ezek a csatornák nem rendelkeznek vízjogi üzemelési engedéllyel, melyek a pontos műszaki paramétereket tartalmaznák. A Honvéd árok a Tisza- Marosszögi Vízgazdálkodási Társulati kezelésében lévő Jángori csatornán keresztül, a Nagyér és az Ardicsi mellékág az Ardicsi csatornán keresztül a Tisza- Marosszögi Vízgazdálkodási Társulati kezelésében lévő Gacsibai csatornába vezeti a vizeket. A Gacsibai csatorna a Magyar Állam tulajdonában és az ATIKÖVIZIG kezelésében lévő Szárazér-Porgányi főcsatornába vezeti a város belterületének vizét a Nagyfa-Hódtói összekötő csatornán keresztül a Tiszába. 1.3.Vízrendezési művek kialakulása, helyzete Általában Makó külterületéről lefolyó vizek befogadója a Sámson-Apátfalvi- Szárazéri főcsatorna, mely a makói tanyavidék vizét vezeti a Marosba. A Jángori és Gacsibai csatorna a Gencsháti csatomán keresztül a Szárazér-Porgányi főcsatornába vezeti a város belterületének és külterületének vizét a Nagyfa-Hódtói összekötő csatornán keresztül a Tiszába. Amikor a belvizi helyzet indokolja, azaz a Szárazér-Porgányi főcsatorna túlterhelt, akkor vízkormányzással a vizek az ATIKÖVIZIG kezelésében lévő Makói csatorna irányába kerülnek levezetésre, s a Makói szivattyútelep emeli a Marosba a belvizeket. A város egyes, alacsonyabb fekvésű területein a felszíni vízelvezető csatornák részleges hiánya miatt, rendkívüli időjárás "esetén, csak ideiglenes felszíni árokrendszerek, ideiglenes szivattyúállások és nyomóvezetékek kiépítésével lehet a belvizet eljuttatni a befogadókba.

18 15 Csatorna Kezelő befogadó Vízszállítás (l/s) Makói főcsatorna ATIKÖVIZIG Tisza 3740 Gencsháti csatorna ATIKÖVIZIG Szárazér Porgányi főcsatorna Szárazér-Porgányi ATIKÖVIZIG Tisza 4200 főcsatorna Gacsibai TIMA VGT Gencsháti 1960 Ardicsi TIMA VGT Gacsibai 1020 Penyák TIMA VGT Gacsibai 72 Vitahalmi TIMA VGT Gacsibai 221 Vitahalmi-mellék TIMA VGT Vitahalmi Jángori TIMA VGT Gacsibai 1360 Rákosi TIMA VGT Jángori A védelmi létesítmények ismertetése (befogadó csatornák, vízfolyások, műtárgyak, tározók, tározási lehetőségek) 2.1. A csapadékvíz elvezető rendszer ismertetése Befogadó /külterületi/ csatornák A Honvéd árok a társulati kezelésű Jángori csatornán keresztül, a Nagyér és az Ardicsi mellékág az Ardicsi csatornán keresztül a Társulati kezelésű Gacsibai csatornába vezeti a vizeket. Makó belterületén lefolyó csapadékvizek végső befogadója az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő, a Magyar Állam kizárólagos tulajdonát képező Gencsháti csatorna, mely a település északnyugati részén található. A Szárazér-Porgányi Főcsatorna túlterheltsége esetén a Makói csatorna irányába kerülnek levezetésre a vizek, s azokat Makói szivattyútelep emeli a Marosba 3. Kapcsolódó egyéb vízilétesítmények ismertetése (belterületi árokhálózat, külterületi vízrendezési művek) 3.1.Belterületi rendszer ismertetése vízgyűjtő - egységenként. Makó város belterületi csapadék vízelvezető-hálózatának rendszere a település természetes

19 16 mélyvonulatai alapján alakult ki. A jelenleg működő csatornahálózat ill. nyílt árokrendszer egy-egy mélyebb fekvésű öblözet vízgyűjtésére és elvezetésére épül. Makó vezetékes csatornarendszerének hossza 39,6 km (bekötővezeték hossza 12,1 km), csatornába bekötött lakások száma 2928 db, vízvezeték hossza 165,4 km, (bekötővezeték 66,7 km) a közterületi kifolyók száma es számú területegység befogadója Ardicsi mellékág, majd az Ardicsi csatorna Határai: Sírkert-Szentháromság-Almási-Ady-Kálvária-Vásárhelyi-Váradi-utcák, valamint az Ardicsi mellékág által határolt terület. 2-es számú területegység, közvetlen befogadója a Nagyér csatorna, majd az Ardicsi csatorna. Határai: Tátra-Ardics-Czuczor-Révész-Vasút-Velnök-Kertész-Aradi-Hajnal-Vásárhelyi- Kálvária-Ady-Almási-Szentháromság utcák által határolt terület 3-as számú területegység befogadója a Honvéd csatorna, majd a Jángori csatorna Határai: Vásárhelyi-Justh Gy.-Honvéd-Kiss E.-vasút-Dózsa telep-kertész-aradi utcák által határolt terület 4-es számú területegység befogadója a Jángori csatorna Határai: Justh Gy.- Nagy Csillag-Szegfű utcák, valamint a -Jángori csatorna által határolt terület 5-ös számú területegység befogadója a Vitahalmi csatorna Határai: Nagy Csillag-Szegfű utcákipari vasút Diós S. Mezó-Sírkert utcák által határolt terület 4. A védekezés irányítási rendje (névszerinti beosztás, riasztási terv, hírközlés) 4.1. Felkészülés a belvízvédekezésre A települési Vízrendezésnek, illetve az önkormányzati védekezésnek alapvetően hármas tagozódásnak kell megfelelnie: - a felszínen megállt csapadékvíz összegyűjtése és rendezett elvezetése a befogadó helyekre, - magas szintű talajvizek elvezetése és a talajvizek csökkentése, szabályozása, - a védekezés effektív végrehajtása - amennyiben szükséges - mentés, kitelepítés, szükségelhelyezés.

20 17 A hirtelen jött időjárási jelenségek (csapadék) - amennyiben a csapadékvízhálózat, szivattyútelepek kapacitását meghaladó terhelést okoznak - a község épített környezetében jelentős károkat okozhatnak. Az esetleges károk csökkentése vagy elkerülése érdekében a szokásos Üzemelési, karbantartási feladatokon túlmutató intenzív beavatkozás válhat szükségessé. A rendkívüli időjárás elleni védekezés elsőrendű feltétele a vizek gyors elvezetését szolgáló művek kiépítésén túl a funkciónak ellátására képes állapotban való fenntartása; tehát a megelőző védekezés. Ugyancsak fontos, hogy a védekezésben részvevők ismerjék a csapadékvíz-elvezető hálózat rendszerének aktuális állapotát, a meglévő szűk keresztmetszeteket. A felkészítési időszakban pontosítani kell: - a helyi vízkár-elhárítási terveket és szabályzatokat, - a közerő mozgósítási terveket, - az együttműködő szervek bevonásával a mentési, kitelepítési és visszatelepítési terveket, - az igénybe vehető technikai eszközöket, gépeket, anyagokat. A védekezés eredményes végrehajtása érdekében a védekezésen kívüli időszakban az Önkormányzat Szervezeti Működési és Ügyrendi Szabályzatának megfelelő módon és azon túlmenően a település mindenkori polgármestere és jegyzője az alábbi feladatokat látja el: (1) Elkészíti az Önkormányzat helyi vízkár-elhárítási tervét. Aktualizálásáról folyamatosan gondoskodik. (2) Az Önkormányzat kezelésében lévő műtárgyat minden év októberében-novemberében felülvizsgálja az érvényes utasítások szerint egy erre kijelölt bizottság élén. A felülvizsgálatot a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulattal közösen célszerű elvégezni. (3)A tapasztalatokat valamennyi érdekelt bevonásával értekezleten kiértékeli, erről jegyzőkönyvet készíttet. A jegyzőkönyv alapján intézkedési tervet készíttet a feladat meghatározásával, annak határidejének és a végrehajtásért felelős személy megjelölésével. A bejárásra meghívja a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság képviselőjét. (4)A polgármester távollétében annak teljes jogú helyettese a jegyző.

21 18 Az Önkormányzat Szolgáltató Intézményei: 1. Elkészíti a belvízvédelmi rendszert érintő közép- és hosszú távú fejlesztési terveket. 2. A jóváhagyott fejlesztési tervek alapján - az Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott beruházási összegeknek megfelelően - gondoskodik a beruházások előkészítéséről, a szükséges műszaki dokumentációk elkészítéséről, a tervek bírálatáról. 3. A belvízvédelmi rendszer és tartozékaik, a védelmi szakfelszerelések, berendezések, műtárgyak állapotát folyamatosan figyelemmel kíséri. Tapasztalatai alapján éves fenntartási feladattervet állít össze. A feladatokat rangsorolja. 4.Gondoskodik a beruházási és fenntartási munkák gazdaságos, tervszerű megvalósításáról, műszaki színvonalának ellenőrzéséről. A beruházási és fenntartási keretek felhasználását folyamatosan ellenőrzi. Szükség esetén a beruházási program módosítására, illetve fenntartási munkáknál a fedezetek átcsoportosítására javaslatot tesz. 5. Minden év December 10-ig elkészíti az Önkormányzat mozgósítási tervét (a Helyi Vízkárelhárítás Szervezeti Beosztását). Értesíti az érintetteket. 6. Javaslatot tesz a Helyi Vízkár-elhárítási Szabályzat szükség szerinti módosítására. 7. Elkészíti az őszi műtárgyak felülvizsgálati programját, lebonyolítja a bejárást és az azt követő kiértékelő értekezletet. A tapasztalatok alapján intézkedési tervet készít. 8. Az intézkedési terv időarányos végrehajtását ellenőrzi. A tapasztalatokról minden év szeptember 30-ig feljegyzést készít. 9. Gondozza és karbantartja a Helyi Vízkár-elhárítási Tervet. A bekövetkező változásokat átvezeti. 10. Ellenőrzi a műtárgyak és tartozékaik állapotát. 4.2.A védekezés feladatai A védekezés általános alapelvei Az évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról előírja az Önkormányzat ezirányú feladatait 4. (1) bekezdés f./ pontja: helyi vízrendezés és vízkár-elhárítás, belvízvédekezés. A településen kívüli külterületen a védekezési munkálatokat (belvízvédelmi művek működtetését) elsődlegesen a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat, majd az Alsó- Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság saját hatáskörben végzi. Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat kezeli

22 19 Gacsibai, Ardicsi, Penyákdűlői, Vitahalmi, Jángori, Rákosi csatornákat. Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság Kezeli Gencsháti csatorna, Szárazér Porgányi főcsatornát, Makói csatornát és a Makói szivattyútelepet A város belterületén a védekezési munkálatokat az Önkormányzat saját hatáskörben végzi a helyi vízkár-elhárítás fokozatai szerint. A helyi szakmai, technikai lehetőségeket meghaladó igényű védekezés esetén elsősorban a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz, az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatósághoz, a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulathoz, valamint a Makói Polgári Védelmi Kirendeltséghez és az együttműködő szervekhez kell fordulni. A védekezés elrendeléséért, igazgatásáért a város mindenkori polgármestere, mint védelemvezető egyszemélyben felelős. Ezt a felelősségi jogkört a évi LVII. Törvény (a vízgazdálkodásról) határozza meg. A védelemvezetői feladatok további ellátásához szükséges joghatályi háttért az alábbi törvények biztosítják: Évi CX. Törvény a honvédelemről évi XXXVII. Törvény a polgári védelemről A védekezés szervezete, mechanizmusa, eszközei A védekezés szervezetét, mechanizmusát a veszélyhelyzettől függően elrendelt belvízvédelmi fokozatok határozzák meg, biztosítva az egymásra épülés elvét. 1.) Kisebb és fokozott védekezés esetén a város Önkormányzati Szolgáltató Intézményei saját hatáskörben, saját dolgozóival és rendelkezésre álló technikai eszközökkel látja el a védekezési feladatokat. Továbbá a csatornák tisztítására a polgármester közhasznú munkásokat foglalkoztat. 2.) Rendkívüli védekezés esetén elsődleges együttműködő és azonnali beavatkózó lehet a Makó Városi Tűzoltóság, Az évi XXXI. törvény ( a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról ) a hivatásos önkormányzati tűzoltóságoknak fő feladatként a tűzoltást, a kárelhárítást és a műszaki mentést határozza meg. A kárelhárítás fogalomkörébe beleilleszkedik. a belvíz elleni védekezés. Az önkormányzatoknak a munkanélküliek létszámának jelentős növekedésével

23 20 lehetőségük van közhasznú munkavégzésre, így helyi vízkár elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok végrehajtására, átereszek tisztítása, gyomtalanítás, kotrás, területcsapolás, árokásás. Nagykiterjedésű, vagy tartós vízkár elleni védekezés során igénybe kell venni az önkormányzatok alkalmazásában nagyobb létszámú szervezett lakossági erőforrásokat, azaz a szervezett közerőt. Az évi XXXVII. törvény (a polgári védelemről) 2. (2) bekezdés j.) pontja alapján a polgármester polgári védelmi szervezetek alkalmazását határozza meg. Továbbá, ugyanezen törvény 26. (3) bekezdése alapján veszélyhelyzetben ideiglenes polgári védelmi szolgálatot rendel el belvízvédelmi csoportként, a szükséges beavatkozás céljára. Feladata: - megelőző védelmi intézkedések végrehajtása, csatornafigyelő szolgálat ellátása - belvízvédelmi műszaki létesítmények (árkok, csatornák) karbantartása, kiépítése. - emberek, állatok, termények és az anyagi javak kimenekítésében való részvétel - egyéb védelmi munkák ellátása. 3.) Védekezésbe bevont szervezetek eszközei: A városi tűzoltó-parancsnokság a beavatkozáshoz az alábbi felszerelésekkel. és feltételekkel rendelkezik: - gépjárműre épített szivattyúk, - hordozható szivattyúk és az ezek szállításához szükséges technikai eszközök, - a víz továbbítására átemelő szivattyúk, - tömlők ( vízelvezetés nagyobb távolságra). Közmunkások és szervezett közerők: - a város területén rendelkezésre álló kisgépek, szivattyúk, szerszámok, - az önkormányzat és a gazdálkodó szervezetek által biztosítható munkagépek és kézi

24 21 szerszámok. Polgári védelmi szervezetek: - a település polgári védelmi szervezeteinek megalakítási tervében szereplő technikai eszközök - szükség szerint - megerősítve a szomszédos települések polgári védelmi szervezeteinek technikai eszközeivel. Belvízvédelmi csoport: -szivattyúk, munkagépek, -terepjáró tehergépkocsik, -kézi szerszámok A védekezés fokozatai A helyi vízkár-elhárítás fokozatait minden esetben a helyi védelemvezető állapítja meg, és a fokozatnak megfelelően rendeli el az ügyeleti szolgálatot. I. fokozatú készenlét (kisebb védekezés) A védelemvezető akkor rendeli el, ha a település csapadékvíz levezető rendszere 80 %-os telítettséget mutat, szivattyúzási igény jelentkezik, vagy egyes mély fekvésű település-részeken kisebb elöntés keletkezik, és további kedvezőtlen belvízi helyzet várható. II. fokozatú készenlét (fokozott védekezés) A védelemvezető akkor rendeli el, amikor a folyamatos vízelvezetés ellenére a csapadékvízelvezető csatornák telítettek, a szivattyúzási igény egyre növekszik és a meteorológiai előrejelzés alapján további csapadék ami a belvízképződést fokozza várható. III. fokozatú készenlét (rendkívüli védekezés) A védelemvezető akkor rendeli el, amikor a mélyebb fekvésű területek, utcák, pincék víz alá kerültek és a fokozott védekezés ellenére az ingatlanok, lakóházak állagát vízkár fenyegeti. A helyi vízkár-elháritásról naplót kell vezetni, rögzíteni kell benne a készenlét elrendelésének időpontját, a végzett munkákat és a részletes leírásukat A védelemvezető feladatai és döntési jogköre

25 22 A védelemvezető (polgármester) a védekezés területi műszaki irányítását, vezetését egyszemélyi felelősséggel látja el. Köteles gondoskodni a vizek kártétel nélküli levezetéséhez szükséges minden műszaki és szervezési intézkedés elrendeléséről és végrehajtásáról. Működése során egyeztetnie kell és kapcsolatot kell tartania a szomszédos önkormányzatokkal, az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság Hódmezővásárhelyi Szakaszmérnökségével, a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulattal és a Makói Polgári Védelmi Kirendeltséggel Feladata: -A védelmi helyzetnek megfelelően védelmi készültséget rendel el a településen. -A védekezés állandó figyelemmel kisérése, a védekezési tevékenység központi irányítása. -A védekezési helyek ellenőrzése. Az ellenőrzés idejének és megállapításainak rögzítése a védelemvezetési naplóban. -Felügyeli a védekezésben résztvevőket. -A védekezéshez szükséges munkaerő mozgósítása, anyag és felszerelés irányítása, utánpótlása. -Tájékoztatja a lakosságot a kialakult helyzetről és a várható intézkedésekről. -Tájékozódik a hidrometeorológiai helyzetről az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnál. -A védekezési költségek elszámolásához szükséges adatok, különösen a védekezésnél dolgozók munkájának, a védekezéshez igénybevett gépek, felszerelések és anyagok felhasználásának folyamatos nyilvántartása. -Ha a meglévő anyagok, eszközök és felszerelések a védekezés ellátásához nem elegendőek kiegészítésükről a települési polgári védelmi parancsnokság útján gondoskodik. -Gondoskodik a védekezésbe bevont állomány munka- és balesetvédelmi felkészítéséről. -Napi jelentést készít és küld a Megyei katasztrófavédelmi szervnek, és az ATIKÖVIZIG műszaki ügyeletének Döntési jogköre az alábbi: - készültségi fokozatok elrendelése és megszüntetése,

26 23 - helyi védelmi bizottság összehívására javaslattétel, - közerő és közmunkások kivezénylése, - műszaki és anyagi segítség kérése, - fegyveres erők segítségének kérése, - polgári védelmi erők alkalmazása, - ideiglenes polgári védelmi szolgálat elrendelése, - szükség szerint rendelkezik a működési területén lévő valamennyi vállalat, intézmény, társaság, magánszemély munkaereje és munkaeszköze felett, - jogkörét átruházhatja (távollét, pihenőidő), vagy megoszthatja helyettesével. Ezt írásban, rögzíteni kell az Ügyeleti naplóban, ahol a helyettes aláírásával veszi tudomásul azt. -a védekezési munkákról napi jelentést készít, vagy készíttet, melyet továbbít a Csongrád Megyei Védelmi Bizottság és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság részére, valamint 1 pld-t helyben tárol. Bármely fokozat elrendeléséről készült határozatról értesítést kell küldeni a Csongrád Megyei Védelmi Bizottságnak és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Műszaki Ügyeletére és a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. Védelemvezető helyettes: a védelemvezető távollétében vagy annak pihenőidejében teljes jogkörű helyettese. Ez a mindenkori jegyző Települési Polgári Védelmi Parancsnokság feladata: ( amennyiben készenlét kerül számukra elrendelésre): a védelemvezetői döntések előkészítéséhez adatok beszerzése, rendszerezése, elemzése, védekezési stratégia meghatározásához az információk elemzésével alternatívák kidolgozása, jóváhagyott stratégia alapján javaslattétel az alkalmazandó védekezési módokra, a kiürítés és mentés megszervezése és figyelemmel kisérése, a hidrometeorológiai adatok alapján prognosztizálja az elöntésre kerülő terület nagyságát, a döntések végrehajtásának megtervezése, ellenőrzése, valamennyi védekezési feladat tekintetében, összehangolja az együttműködő szervek munkáját, előkészíti a polgári védelmi szervezetek riasztását, alkalmazását, felszerelését, ellátását, előkészíti a lakosság tájékoztatásához szükséges adatokat, kidolgozza a magatartási

27 24 szabályok bevezetésének elveit A védekezésbe bevonható szervek általános feladata: Önkormányzat gondoskodik a belvíz-elvezető rendszer folyamatos karbantartásáról, a rongálódások miatti szabálysértési eljárások lefolytatása, a belvízvédelmi terv, valamint a terv mellékleteinek pontosítása, segítség igénylése, ellátási feladatok végrehajtásának biztosítása, kárfelmérés végrehajtása, veszélyes anyagot tároló üzemek adatainak pontosítása, a veszélyeztetett állatállomány kimenekítésének, ellátásának nyilvántartása, a településen működő mezőgazdasági társulások technikai eszközeinek nyilvántartásba vétele / a védekezéshez használható vízszivattyúk, permetező gépek / évenkénti pontosítása, Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Hódmezővásárhelvi Szakaszmérnöksége a Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő Gencsháti csatorna, Makói főcsatorna és Makói szivattyútelep, és a Szárazér-Porgányi főcsatorna műtárgyai folyamatos karbantartásával biztosítja a belterületről elvezetésre kerülő vízmennyiség befogadását és elvezetését, védekezés esetén a felmerülő problémák kezeléséhez szakmai segítségnyújtás biztosítása. Megyei Védelmi Bizottság : önkormányzatok védekezéséért felelős Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság önkormányzatok védekezéséért felelős Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Makó riasztás és helyszínre érkezés után az azonnali beavatkozási feladatok végrehajtása, ezen belül: a belterületen összegyűlt csapadék külterületre, illetve mélyebb fekvésű területre való szivattyúzása, a belterületen álló csapadék zárt rendszerbe való bevezetése, illetve a kettő kombinációja, szükség esetén segítség kérése a szomszédos tűzoltóságoktól,

28 25 közreműködés a lakosság, az értékek mentésében. Polgári Védelemi Iroda Makó a polgári védelmi törvényben a polgármester számára meghatározott polgári védelmi feladatok szakmai segítése, az Iroda illetékességi területén lévő polgári védelmi erők átcsoportosítására javaslattétel a helyi védelmi bizottság részére, javaslattétel a megyei Polgári Védelmi Parancsnok részére operatív csoport létrehozására, Ügyeleti szolgálat bevezetésére, javaslattétel a MVB elnöke részére speciális polgári védelmi erők és eszközök megyén belüli átcsoportosítására, folyamatos kapcsolattartás a védelemvezető és az elöljáró irányában A városi rendőrkapitánvság rendfenntartási feladatok végrehajtása, kimenekítés, kiürítés esetén a visszahagyott értékek őrzése a települési polgárőrség bevonásával, közrend, a közbiztonság folyamatos fenntartása érdekében segítség kérése a Csongrád megyei Rendőrfőkapitányságtól. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat -a városi víznyerő helyek folyamatos ellenőrzése, -élelmiszer kereskedelmi és tároló helyek ellenőrzése, -élelmiszeripar ellenőrzése / cukrászüzemek, péküzemek, stb. / mintavétel a belvíz által elárasztott területekről, a laboreredményektől függően intézkedés a fertőtlenítések végrehajtására, a kiürített területekre való visszaköltözés engedélyezése, védőoltások végrehajtása. Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság -a veszélyeztetett állatállománynál jelentkező megbetegedések kiszűrése, állategészségügyi rendszabályok betartatása / a belvíz által veszélyeztetett területeken lévő állatállomány rendszeres ellenőrzése, elhullott állatok begyűjtésének irányítása, járványok, fertőzések elkerülése érdekében /, az állat eü. állomás fertőtlenítő gépeinek igénybevétele, szükség szerinti alkalmazása.

29 KIMUTATÁS a védekezésbe bevonható szervekről 1 2 Megnevezés Cím Vezető neve Beosztása Telefon 6900 Makó Széchenyi tér 22. Dr. Buzás Péter polgármester 62/ Makó Polgármesteri Hivatal Csongrád Megyei Védelmi Bizottság 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. Fehér István védelmi bizottság titkára 62/ Tisza-Marosszög Vízgazdálkodási Társulat 6800 Hódmezővásárhely Móricz Zs. u. 17. Balla Iván igazgató 62/ ATIKÖVIZIG Hódmezővásárhelyi Szakaszmérnökség ATIKÖVIZIG belvízvédelmi szakasz Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Makó 7 Polgármi Védelmi Iroda Csongrád Megyei Rendőrkapitányság Makó Városi Rendőrkapitányság ÁNTSZ Makói kirendeltsége Csongrád megyei Állateü. és Élelmiszer ell. Állomás Makó Polgárőr Egyesület 6800 Hódmezővásárhely Dr. Rapcsák A. u Hódmezővásárhely Dr. Rapcsák A. u Makó Vorland Mózes rabbi tér Makó Széchenyi tér 22. Szeged, Kossuth L. sgt Makó Teleki L. u Makó Széchenyi tér Makó Széchenyi tér 22. Makó-Rákos Makói út 11. Versegi László szakaszmérnök 62/ Kemény Lászlóné szakaszvédelem vezető 30/ Fejes István alezredes 62/ Nagy-György Attila Dr. Lukács János polgárvédelmi őrnagy, irodavezető 62/ megyei főkapitány 62/ Palicz András városi kapitány 20/ Dr. Bugyi Györgyi Dr. Kocsubé Sándor Nagy-György József igazgató orvos 62/ főállatorvos 62/ elnök 30/ ATI-KTVF 6721 Szeged Felső-Tiszapart 17. Kardos Sándor igazgató 62/ Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 6721 Szeged Berlini krt Huszár Tibor tűzoltó alezredes, megyei igazgató 62/