IZRPA_SZNKT Nemzetközi összefüggések (április 8-15.)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "IZRPA_SZNKT Nemzetközi összefüggések (április 8-15.)"

Átírás

1 10. Aktualitások Mit jelent (és mióta) az izraeli unilaterális politizálás? Milyen változásokon ment keresztül 2000 óta Izrael és a PNH/PFSZ kapcsolatrendszere? Mely években tárgyaltak, mikor egyáltalán nem? Milyen pozíciói vannak az egyes szereplőknek (Izrael, PFSZ, Hamász) a palesztín területek végső státuszával kapcsolatban? Mely téren (és mely belpolitikai szereplők) lennének kész kompromisszumot és mely kérdésekben merevek az álláspontok? Milyennek tűnik az Obama-adminisztráció közel-kelet politikája? Milyen változásokat hozhatnak az izraeli választások (kormányalakítás, március 31.) a következő hónapokban? Milyen belső feszültségek jellemzik a palesztín politikai, társadalmi életet? Milyen támogatottsága van a Fayyad-kormánynak, milyen az Abbász-vezette elnöki hivatanak? Milyen a Hamász és a Fatah viszonya, hogyan alakul(t)-változott népszerűségük 2000, 2005 szeptembere, 2007 nyara, és 2009 januárja után/óta? Milyen mutatókkal tudná jellemezni a palesztín területen élők helyzetét? Hogyan értékelné ezheket regionális összehasonlításban? Nevezzen meg néhány olyan izraeli szervezetet, amely fellép a palesztínok jogaiért, a megszállás befejezéséért? többit lásd: oslói folyamat kudarcánál 8-9. Nemzetközi összefüggések (április 8-15.) Egyesült Államok (és a hidegháborús évek) Hogyan viszonyult az Egyesült Államok a XX. század első felében (és a világháború alatt) a zsidó bevándorláshoz? Milyen elképzelései voltak az amerikai külügyi adminisztrációnak a palesztínai helyzet rendezésére ( )? Hogyan viszonyultak a felosztási határozathoz (UNGA Res 181) annak szavazásakor és hogyan az azt követő hónapokban? Mi jellemezte a Truman-adminisztráció Közel-Kelet politikáját? Milyen érdekeik voltak a térségben, hogyan illeszkedett ebbe az Izraelhez fűződő viszony? Milyen fontosabb események befolyásolják a térségbeli amerikai külpolitikát 1967 előtt? Miért és mennyiben jelent fordulópontot az amerikai-izraeli kapcsolatokban 1967 és az 1970-es évtized? Mivel mérhető a két állam közötti kapcsolatok alakulása, intenzitása? Mely politikusok a főszereplői ezen időszaknak? Mely államok tekinthetőek a Szovjetunió fő közel-keleti szövetségeseinek? Hogyan reagál a kommunista tömb az 1967-es háborúra? Milyen okokkal magyarázható, hogy az amerikai közvélemény és adminisztráció fogékonyabb az Izrael biztonságát jelentő érvekre, mint a palesztín állam létrehozásának szükségességét magyarázó érvekre? Mikor vette fel az Egyesült Államok a hivatalos kapcsolatokat a palesztín féllel először? Miért szakadt meg a kapcsolatfelvétel? Mikor és mi volt a Rogers-, Baker-tervek lényege? Mit tartalmaztak a Clinton-javaslatok? Milyen elképzelése volt az ifj. Bush-adminisztrációnak a közel-keleti helyzet (palesztín kérdés) rendezésére? Mennyi amerikai polgári és katonai segélyt kap Izrael évente, mióta és miért? Mely térségbeli államok kapnak hasonló nagyságrendű összeget? Mi a zsidó-lobbi (Izrael-lobbi), hogyan értékelhetjük amerikai külpolitikára gyakorolt hatását? Kik írtak a témáról és kik (milyen érvekkel) kapcsolódtak be a vitába az utóbbi években? Európa és Európai Unió Milyen lépéseken keresztül formálódott az európai integráció (EGK, EK) Közel-Kelet politikája 1993 (EU) előtt és óta? Mi volt az Euro-Arab párbeszéd lényege? Milyen álláspontot képviselt az EK a Camp David-i megállapodásokkal kapcsolatban? Mi jellemezte az EK-arab, EK-izraeli kapcsolatokat az 1980-as években? Mely európai államok és mikor kezdték komolyan venni a PFSZ-t? Miért nehéz egységes európai közel-kelet politikáról beszélni? Melyek és miért a palesztín kérdést illetően befolyásos európai (tag)államok? Hogyan reagált az EU az oslói Elvi Nyilatkozatra? Milyen szerepe volt a szervezetnek a madridi konferencia (1991) után meginduló regionális egyeztetésekben?

2 Milyen eszközei vannak az EU-nak, milyen szerepekben (csatornákon) van jelen 1993/94 óta az izraeli-palesztín kérdésben? Melyek voltak azon főbb nyilatkozatok, dokumentumok, amelyekből kiolvasható az EU térségbeli helyezettel kapcsolatos hivatalos álláspontja? Mennyi segélyt nyújt az EU évente a békefolyamat támogatására, milyen mechanizmusokon keresztül, milyen szektoroknak és milyen feltételekkel (az 1990-es eleje óta)? Hogyan értékelik az EU és az US Közel-Kelet politikáját (és annak megvalósulását) a térségbeli szereplők (Izrael, palesztín fél, arab államok)? Arab világ Hogyan reagált az arab világ az első arab-izraeli háború következményeire? Hogyan viszonyultak a palesztín menekültekhez? Hogyan alakul(t)ak a palesztín menekültek jogai és lehetőségei Libanonban, Szíriában, Jordániában? Milyen más államokban telepedtek le (nem menekültként) nagyobb számban palesztínok? Miért és milyen Izrael-ellenes retorikát követtek a térségbeli arab államok vezetői 1967 előtt? Volt-e szerepe az Izrael-ellenességnek, ha igen, milyen, az arab nacionalizmus (és a pánarabizmus) szempontjából? Milyen következményekkel járt az 1956-os, 1967-es, 1973-as arabizraeli háború az arab államokban? Milyen szerepe volt az Arab Ligának a PFSZ létrehozása szempontjából? A későbbiekben (az 1990-es évek elejéig) hogyan változott a PFSZ és egyes arab államok (Jordánia, Szíria, Libanon, Irak, Kuvait) viszonya? Milyen szerepe volt az első (második) Öböl-háborúnak a PFSZ jövője szempontjából? Hogyan viszonyultak az arab államok az oslói folyamathoz? Mely államok és milyen nagyságrendű pénzügyi támogatást nyújtanak (a nyugati államokhoz képest) a PNH-nak, milyet a PFSZ-nek, mit a Hamásznak? Mit jelent a palesztín kérdés az arab államok külpolitikai mozgástere szempontjából? Mit jelent belpolitikai, társadalmi összefüggésekben? Miért és mennyiben jelent kihívást a demokrácia hiány és az iszlamizmus jelensége napjainkban?

3 5-7. Az oslói békefolyamat és kudarca (március 17., 24., április 1.) Előzmények Milyen jellemezte az Izrael és a PFSZ közötti kapcsolatokat 1993 előtt? Hol töltötte a PFSZ az 1980-as éveket? Milyen kapcsolatuk volt a Közel-Kelet palesztín lakosságával? Milyen volt a palesztín területeken élők Izraellel (az izraeli adminisztrációval) való viszonya között? Milyen politikai szerveződésre volt lehetőség? Miért tört ki az első intifáda (1987)? Milyen sajátosságai voltak, miben különbözött a második intifádától? Kik voltak a fő kezdeményezői, kik álltak a felkelés élén? Milyen szerepet játszott a PFSZ az intifáda során? Mi volt a Baker-terv és a Samír-terv lényege? Milyen érdekei fűződtek Izraelnek az arab államokkal való megbékéléshez az 1980-as évek végén? Hogyan változtak az arab államok érdekei, célja (pl. Jordánia)? A madridi konferencia (1991. október) Mely nemzetközi szereplők voltak a konferencia fő szervezői? Miért nem az ENSZ égisze alatt rendezték meg? Kik voltak a résztvevő államok? Mi volt a konferencia célja és fő működési elvei? Hogyan zárult a madridi konferencia? Mik voltak az ún. utókonferenciák? Mi jellemezte a bilaterális és multilaterális csatornákat (részt vevők, témák, helyszínek)? Mi jellemezte az izraeli-palesztín delegációk tárgyalásait? Milyen céljaik voltak? Kik képviselték az érintett társadalmakat? Az oslói folyamat: az Elvi Nyilatkozattól a második intifádáig Miért pont Osló adott helyszínt a titokban zajló PFSZ-Izrael tárgyalásoknak? Hogyan került sor a kapcsolatfelvételre? Mely szereplők és menyiben/miért játszottak kritikus szerepet? Milyen céljai voltak a PFSZ/Fatahnak, milyen céljai az izraeli kormánynak? Miért zajlottak titokban a tárgyalások? Hogyan került sor a társadalmi (törvényhozási) megerősítésre palesztín és hogyan izraeli oldalon? Mit értünk az oslói folyamat filozófiáján? Mi volt az Elvi Nyilatkozat kitűzött célja? Hogyan hajtották azt végre? Melyek voltak végrehajtásról rendelkező kulcsfontosságú megállapodások? Mik voltak azok az ún. státuszkérdések? Mire utalt a végső státusz kifejezés? Milyen események történtek az ös években? Mi jellemezte Simon Peresz és Jichak Rabin viszonyát? Miben változott, miben nem Rabin pozíciója Madrid és Osló között? Mit értett Simon Peresz új Közel-Kelet alatt? Melyik volt az oslói békefolyamat sikere (kudarca) szempontjából a legkritikusabb időszak? Hogyan került hatalomra a Likud 1996-ban? Milyen változásokat jelentett mindez az oslói békefolyamat, a megállapodások végrehajtása szempontjából ( )? Mi volt az átmeneti megállapodás (Osló II, 1995) lényege a Nyugati Part területére nézve? Miért szabályozták külön Hebron kérdését? Milyen együttműködési mechanizmust alakítottak ki az izraeli és palesztín hatóságok között? Mi jellemezte az együttműködést a biztonság terén? Hogyan alakult a PFSZ és a Palesztín (Nemzeti) Hatóság kapcsolata? Mi volt az egyik, mi a másik hatásköre? Milyen aggályok és miért merültek fel a PNH működésével kapcsolatban az es évek második felében? Milyen szerepet játszottak az iszlamista mozgalmak az oslói folyamat időszakában? Miért és milyen alapon ellenezték az Izraellel való kiegyezést? Milyen eszközöket alkalmaztak céljaik elérése érdekében? Hogyan alakult a PFSZ-szel való viszonyuk? Hogyan változott támogatottságuk? Camp David (2000) kudarca és a második intifáda időszaka. A kudarc okai Hogyan alakult a palesztín területeken élők életszínvonala (az 1993-ban vízionált célokhoz) képest? Milyen volt a palesztín területek(en élők) gazdasági és demográfiai helyzete az ezredfordulón? Hogyan alakultak a palesztín választók pártpreferenciái az 1990-es évek folyamán? Miért vonakodott a palesztín vezetés részt venni a Camp David-i tárgyalásokon? Milyen okok miatt ösztönözte azok megrendezését az Egyesült Államok és Izrael mégis? Mennyiben magyarázza (magyarázza-e?) a Camp David-i diplomáciai kudarc az egész oslói folyamat kudarcát?

4 Milyen (ellentmondásos) értelmezések láttak napvilágot a Camp Davidben történtekről? Mit jelentett a Barak által felajánlott nagylelkű ajánlat? Miért (nem) volt elvárható Arafattól, hogy kompromisszumot kössön? Mikor és milyen esemény kapcsán tört ki a második intifáda? Mi jellemezte a es éveket? Milyen eszközökkel élt (védekezett, támadott) Izrael, milyenekkel a palesztín társadalom? Milyen megoldások születtek? Milyen szerepet próbált játszani a nemzetközi közösség? Hogyan reagált az izraeli kormány, mit jelent(ett) az unilateralizmus? Milyen belpolitikai változások (dezintegráció) következett be a palesztín politikai, társadalmi életben? Milyen új szereplők emelkedtek fel? Mely szereplők, miért és hogyan próbálták megreformálni a PNH-t? Státuszkérdések 1. - Jeruzsálem Mikor, ki alapította Jeruzsálemet? Hogy lett az ókori és hogyan a modern Izrael fővárosa? Milyen volt a város helyzete között? Hogyan és mikor foglalta el Izrael a keleti felét? Milyen változások következtek be a város (jogi) státuszában 1967 óta? Mit jelent, hogy Jeruzsálem Izrael fővárosa diplomáciai (jogi) szempontból? Hogyan reagált a fejleményekre a nemzetközi közösség és az ENSZ? Milyen a város lakosságának demográfiai helyzete? Hol húzódnak közigazgatási határai? Milyen fontosabb városrészei vannak, azokban kik laknak? Milyen fontosabb részei és nevezetességei vannak az óvárosnak? Milyen politikát folytat az oslói folyamat tükrében az izraeli kormány a várossal kapcsolatban? Hogyan tekintenek Jeruzsálemre az arabok? Mit jelent a blue card, kik rendelkeznek ilyennel? Mi az Orient House? Mit jelent a fal építése a város határai, a város arablakta részei és a Nyugati Part közötti kapcsolatok szempontjából? Státuszkérdések 2. - menekültek Kik a palesztín menekültek az UNRWA definíciója alapján és a palesztín identitás szempontjából? Mennyien hagyták el otthonukat (pontosan mely területeket) között, mennyien 1967-ben? Hol telepedtek le? Milyen a helyzetük, jogi státuszuk a szomszédos államokban? Milyen belső és milyen nemzetközi jogi védelmet élveznek? Mi az UNRWA szerepe, funkciója? Hol működnek UNRWA menekült-táborok? Mi a különbség regisztrált és nem-regisztrált menekültek között? Mi a visszatérési jog (right of return) követelésének alapja? Milyen politikai összefüggések miatt fontos az ahhoz való ragaszkodás a paleszítnok számára? Miért nem mondanak le róla? Hogyan tekint Izrael a közvélemény és a mindenkori kormányok erre a palesztín követelésre? Státuszkérdések 3. - telepek és telepesek Kik azok a telepesek? Mekkora méretűek a telepek és mikor kezdték el létrehozni őket? Hol találhatóak a nagyobb telepek? Kik a telepesek érdekképviselői? Hogyan változott a telepesek száma között és 2000 óta? Milyen izraeli mozgalmak (pártok, civil szervezetek) ellenzik a telepes-mozgalmat? Milyen belpolitikai, társadalmi viharokat kavart a Gázai övezetbeli telepek felszámolása 2005 nyarán Izraelben? Mit jelentett, hogy a Saron-kormány egyoldalúan számolta fel ezeket a telepeket? Mi történt a telepesek hátrahagyott vagyonával (üzemek, üvegházak)? Mi a vallásos telepesek meggyőződése Izrael állam és Izrael földje kapcsán? Hogyan tekintenek az izraeli kormányra, mint legitimációs forrásra? Hogyan vélekednek a palesztínok földtulajdona kapcsán? Miért milyen körülmények között veszélyes álláspontjuk? Mit jelent a Nyugati Parton élő paleszínok számára a telepesek közelsége? Milyen előnyök és milyen károk származnak az szomszédságból? Státuszkérdések 4. a palesztín állam területe és határai Hol húzódnak Izrael nemzetközi jogilag elismert határai? Mely államokkal rendezték azt (és mikor) békeszerződésben? Mely államokkal vitatott a határ és miért? Mit értünk Izrael és a palesztín területek közötti határon de facto és de jure szempontból? Hogyan változtak a palesztín állam határai 1947 őszéhez (UNGA RES 181) képest? Mit tekintettek Palesztínának előtte, mit 1949-ben, 1967-ben, 1988-ban, 1993-ban és mit 2000-ben Camp David-ben?

5 Mit jelent a kétnemzetiségű állam, mikor fogalmazták meg először ezt az elképzelést? Mit a két állam két nép koncepciója? Mit értünk jordániai opció alatt? Ez utóbbinak mely (belső és külső) politikai szereplők (voltak) hívei? Gazdasági kapcsolatok Hogyan alakultak között a palesztín-izraeli gazdasági kapcsolatok? Milyen változásokra került sor 1994-ben? Mi volt a párizsi jegyzőkönyv lényege, fő céljai? Milyen jogai voltak a Palesztín Hatóságnak gazdasági, pénzügyi értelemben? Milyen az izraeli biztonsági igényekkel összefüggésbe hozható intézkedések (veszélyek) rejlettek a párizsi protokollban? Milyen sajátosságai vannak a palesztín kereskedelmi mérlegnek? Hogyan alakult a palesztín költségvetés, melyek voltak a főbb forrásai? Miért mondhatjuk, hogy a PNH Izrael kliens-állama lett az 1990-es évek végére? Mit jelent(ett) a PNH nagyarányú nemzetközi segélyekkel történő támogatása politikai gazdaságtani szempontból? Mennyi fejlesztési segélyt kaptak a palesztínok nemzetközi összehasonlításban 2000 előtt és után? Mennyit abszolút értékben, és mennyit a költségvetéshez, mennyit a GDP-hez viszonyítva?

6 4. Palesztína társadalmi és politikai berendezkedése (2009. március 10.) A palesztín identitás régi és új elemei; társadalmi összefüggések (napjainkig) Mit jelent palesztínnak lenni? Kik a palesztínok, honnan származnak? Milyen egyéb elemei vannak a palesztín identitásnak (Rashid Khalidi alapján)? Ezek hogyan, milyen események, összefüggések mentén formálódtak? Milyen szerepet játszik a vallás a palesztín (nemzeti) identitás szempontjából? Hogyan változott az évek, évtizedek folyamán? Milyen a (hagyományos) arab család? Milyen szerepe van politikai-társadalmi szempontból? A brit mandátum időszaka és az első arab-izraeli háború palesztín percepciói Mit jelentett a Balfour-nyilatkozat a palesztínai arabok számára? Hogyan értelmezik azt (máig)? Hogyan fogadták a helyiek a zsidó bevándorlókat? Milyen volt a viszony zsidók, arabok és az angol adminisztráció között az as években? Melyek voltak a legbefolyásosabb korabeli arab családok? Milyen korai arab törekvéseket ismerünk, amelyek politikailag rendezni kívánták a palesztínai arabok sorsát (akár a szomszédos arab országok, különösen Szíria és Jordánia relációjában)? Hogyan fogadták az arabok a felosztási terveket (1937, 1947)? Milyen összefüggések magyarázzák a palesztín állam létrehozását 1948 őszén? Mely állam(ok) ismerték el? Hogyan reagált a palesztínai arab lakosság az első arab-izraeli háborúra? Mennyien, milyen körülmények között kényszerültek otthonuk elhagyására? Hova mentek? Hogyan élték meg a történteket? Mit jelent a nakba kifejezés? Az arab nacionalizmus gyökerei, a palesztín nemzeti identitás (ki)alakulása Kik voltak az első arabok, akik nemzet(állam)okban gondolkodtak a Közel-Keleten? Mely államok (politikai elitjei) lettek az arab nacionalizmus vezetői a második világháború után? Mit jelentett az arab állam létrehozásának elmaradása ( ) az arab nép (nemzet) egysége, illetve az Arab Liga politikai programja szempontjából? Milyen szlogeneket fogalmazott meg Nasszer (és más arab vezetők), amelyek az arab nemzet palesztín kérdéshez és Izraelhez való hozzáállását tükrözték? Hogyan változtatott ezen a hatnapos háború (1967)? Az arab nacionalizmus és a palesztín politikai élet újjáéledése ( ) Mivel voltak elfoglalva a palesztín politikai, gazdasági elitek az 1950-es években? Hol, milyen helyszíneken, mely vezetők részvételével kezdték újjászervezni a politikai életet? Milyen volt az új generáció és az es évek hatalmi erőinek egymáshoz való viszonya? Melyek voltak az első palesztín politikai szervezetek? Milyen szerepe volt az Arab Ligának a Palesztínai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) létrehozásában (1964)? Milyen célkitűzései voltak a PFSZ-nek? Ki volt Jasszer Arafat? Milyen szerepe volt a PFSZ-ben? Milyen eszközökkel próbálta a PFSZ felhívni a nemzetközi közvélemény figyelmét a palesztín állam hiányára? Mi volt a PFSZ nemzetközi közösség (ENSZ) részéről történt elismerésének (1974) jelentősége? A PFSZ és formálódó ellenzéke ( ) Mit jelent, hogy a PFSZ ernyőszervezet? Milyen tagszervezetei vannak a PFSZ-nek, azok milyen eltérő elképzelésekkel rendelkeztek a palesztín állam létrehozását illetően? Hogyan változott a PFSZ bázisa és politikája az 1967-es háború hatására? Milyen állomásai voltak az emigrációnak? Miért és hogyan változtak a PFSZ (céljai és) eszközei az 1970-es évektől? Melyek voltak azok az európai államok (és vezetőik), amelyek először fogadták hivatalos szinten Arafatot? Mit jelentett a palesztín területek izraeli megszállás alá kerülése (1967) az ottani politikai élet szempontjából? Mit jelentett a megszállás, hogyan (milyen intézményeken keresztül) igazgatta Izrael a területeket? Milyen volt az emigrációban lévő PFSZ és a palesztín területek kapcsolata 1970 és között? Hogyan (és mikor) vert gyökereket az iszlamizmus a palesztín területeken? Milyen befolyása volt a térségben a Muszlim Testvériségnek? Mikor jött létre a Hamász? Miben ragadhatóak meg a PFSZ és a Hamász közötti különbségek?

7 Kik álltak az első intifáda hátterében? Milyen eszközökkel és milyen célokért küzdöttek? Mit jelentett az első intifáda (1987) kitörése Izrael és palesztín területek kapcsolata szempontjából? Rendezési tervek a palesztín területek sorsával kapcsolatban Milyen (nemzetközi) elképzelések láttak napvilágot az első felosztási terv(ek) óta, amelyek a palesztín kérdést megpróbálták megoldani? Mi volt a Camp David-i keretegyezmények jelentősége a későbbiek (oslói folyamat) szempontjából? Milyen összefüggések magyarázták, hogy Izrael és a PFSZ végül felvegye a hivatalos kapcsolatokat egymással (Madrid 1991, Osló 1993)? Melyek voltak a PFSZ/Fatah céljai és érdekei? Melyek Izraelé? Melyek voltak közös érdekeik? (további palesztín belpolitikai összefüggéseket lásd az oslói békefolyamat tükrében) 3. Izrael társadalmi és politikai berendezkedése (2009. február 18. március 3.) A modern Izrael létrehozásának előzményei és körülményei Melyek voltak a bázeli program (1897) végrehajtásának fontosabb lépcsői? Melyek voltak a kompetens (és miben kompetens) szervezetek? Hogyan rendelkezett a népszövetségi mandátumszerződés a Balfour-nyilatkozatról, illetve a helyi, betelepülő zsidó közösség (kollektív) jogairól? Mi volt a Zsidó Ügynökség feladata és hatásköre? Mely téren ragaszkodtak palesztínai jogaikhoz a britek? Mi volt a Hisztadrut? Hogyan alakult zsidók és arabok viszonya, mely területeken érintkeztek? Milyen elképzelései voltak Herzl Tivadarnak és Martin Bubernek? Milyen fontosabb politikai irányvonalak jellemezték a két világháború közötti zsidó közösséget? Kik voltak az ún. revizionisták és mire vonatkozott követelésük? Hogyan kívánták megoldani a britek az 1930-as évekre egyre mélyülő arab-zsidó feszültségeket? Mi volt a Fehér Könyv (1939) legfontosabb pontja? Mi volt a Biltmore-program (1942) lényege és célja? Hogyan vett részt a palesztínai zsidóság a II. világháborúban? Hogyan rendelkeztek a britek a világháborút követően a zsidó bevándorlásról? Milyen szerepe volt Ciprusnak? Miért utalta London az ENSZ hatáskörébe a kérdést (1947. febr.)? Mi volt az UNSCOP? Hol és mit vizsgált? Milyen főbb törésvonalak jellemezték a palesztínai zsidó belpolitikai életet /48 között? Milyen körülmények között zajlott a fegyverkezés? Milyen fegyveres alakulatok léteztek? Mi volt a felosztási határozat (1947) célja és tartalma? Hogyan fogadták a palesztínai zsidók és arabok? Hogyan az Arab Liga? Mikor vonultak ki végül a britek? Mikor kiáltották ki Izrael államot? Mi volt a függetlenségi nyilatkozat fő üzenete? Hogyan alakult a két világháború között létrehozott politikai és (fél)katonai szervezetek sorsa Izrael létrehozását követően? Milyen kompromisszumok mentán jött létre az IDF? Mi volt a fő feladata? Ki volt Folke Bernadotte? Hogyan zajlott és hogyan zárult az első arab-izraeli háború? Történelmi narratívák Mi az népnélküli föld földnélküli nép narratíva lényege? Mennyiben felel(t) meg a korabeli zsidó bevándorlók szemléletének? Mikor lett a tudományos és hétköznapi diskurzus része Izraelben, hogy mi történt a palesztín településekkel az első háború előtt és alatt? Mit jelent az etnikai tisztogatás kifejezés? Miért van jelentősége? Mennyiben releváns a kérdés (i) Izrael önértékelése, illetve (ii) a két nép két állam lehetősége szempontjából? Kiket nevezünk poszt-cionista gondolkodóknak? Milyen a cionizmushoz fűződő viszonyuk? Politikai rendszer és berendezkedés Melyek Izrael alaptörvényei? Miért nincs alkotmány? Milyen az állam politikai berendezkedése? Milyen sajátosságai vannak a választási rendszernek? Ennek milyen következményei vannak? Milyen feltételei vannak a politikai életben (választásokon) való részvételnek? Melyek a legfontosabb politikai pártok, azoknak milyen szavazói bázisa van? Mit jelent nagykoalíció és koalíció Izraelben, milyen példákat ismerünk? Milyen szerepe van a hadseregnek, illetve katonaságnak a politikai életben? Milyen a katonaság társadalmi beágyazottsága (szerepe)?

8 Állam és vallás kapcsolata Mi volt a (korabeli politikai) cionizmus judaizmussal való viszonya? A (mai) társadalom mekkora hányada vallásos? Egyáltalán, mit jelent (zsidóként) vallásosnak és szekulárisnak lenni? Milyen álláspontot képviselnek az ultraortodox pártok a modern Izraeli Államhoz hez (Medinat Izrael) és (az ókori) Izrael földjéhez (Erec Izrael) fűződő viszonyuk kapcsán? Mennyiben tekinthető Izrael teokratikus államnak? Mit jelent(ett) és mivel volt magyarázható a Ben Gurion és az ortodox rabbik által államalapításkor megkötött kompromisszum? Milyen a többi vallás zsidó valláshoz viszonyított érvényesülési lehetősége? Társadalmi rétegződés és multikulturalizmus Mikor, honnan érkeztek zsidók Izraelbe? Kik tekinthetőek askenázi, szefárd (mizrahi) zsidónak? Hogyan alakult a szovjetunióbeli zsidók kivándorlása Izraelbe való bevándorlása az 1970-es évektől és hogyan a Szovjetunió felbomlását követően? Mit jelent a visszatérési jog az alaptörvények szerint és mit a rabbinikus jog követelményei alapján? Milyen társadalmi feszültségeket szül a különböző értelmezés? Milyen hétköznapi, életmódbeli különbségek vannak a különböző helyről bevándorolt zsidó (közössége)k között? Milyen az izraeli zsidók Egyesült Államokhoz fűződő viszonya? A zsidó és demokratikus állam jelentése és az ennek kapcsán felmerülő dilemmák Hogyan jellemezhető az izraeli demokrácia? Mitől zsidó állam Izrael? Lehet-e bármely állam egyszerre demokratikus és etnikailag definiált? Milyen feszültségek (ellentmondások) húzódnak a zsidó és demokratikus öndefiníció mögött? Nemzetközi kapcsolatok és új antiszemitizmus Hogyan alakult Izrael államelismerése? Mit jelentett Izrael diplomáciai kapcsolatai szempontjából az 1967-es háború, a Camp David-i egyezmények (1978), hidegháború vége és az oslói folyamat? Mit jelent az antiszemitizmus? Mit jelent az új antiszemitizmus? Milyen szerepe van Izrael állam zsidó mivoltának (öndefiníciójának) az érvek és ellenévek sorában? 2. Történeti és társadalmi kontextus (2009. február 11.) Történeti fejlődés mérföldkövei Igazolt-e (tudományosan) Ábrahám, fiai, gyermekei, Izsák feláldozása, Kánaán, egyiptomi fogság, kivonulás, bírák kora? Ki kapja a kőtáblákat? Bibliai és történeti források közötti különbség? Mikortól van történelme a Közel-Keletnek? Kik dokumentálják először? Melyek a főbb mérföldkövek? Mi a jelentősége a babiloni fogságnak? A Perzsa Birodalomnak? A Maszada-történet lényege és tanulsága? A Római Birodalom szerepe? Népek, identitások Milyen az élet a zsidó királyságok korában? Mennyiben egységes az ókori Izrael állam? Értelmezhető-e zsidó biblia és keresztény biblia? Mi a különbség? Zsidóság és (korai) kereszténység viszonya? Elnevezések (héber, zsidó, izraelita) közötti különbég? Hogyan alakul társdalom és főhatalom viszonya az arab terjeszkedés idején? Török Birodalom időszakában? Milyen kötődései vannak az itt élőknek a XIX. századig, az azt megelőző évszázadokban? Vallás (judaizmus, iszlám ismérvei) Melyek az elsődleges írásos források? Szövegmagyarázatok szerepe? Mi a kiválasztottság lényege? Mit a zsidók különleges felelősségének tartalma, annak alapja? Miben hasonlít iszlám és judaizmus egymáshoz (a keresztény vallásokkal szemben)? Vallás közösség egyén viszonya? Mi a legtágabb identitást formáló közösség egyik és másik vallásban? Hogyan értelmezik a társadalmi rendet? Mi az emberi élet fő célja? Isten és ember(iség) közötti viszony lényege? Hogyan értelmezhetjük az egyházi intézményrendszert? Melyek a saria a és a halacha közötti azonosságok? Milyen ezek ember által alkotott joggal való viszonya? Miért fontos a vallási elöljárók közötti konszenzus?

9 Mi az állam szerepe és természete a vallás(i források) szerint az iszlámban, mi a judaizmusban? Mi a szuverenitás lényege és a föld szerepe? Értelmezhető-e, ha igen, hogy a szekularizáció akár a zsidó, akár az iszlám vallásban? Cionizmus A diaszpórát követően hogyan alakul a zsidóság sorsa? Hol telepszenek le? Ibériai-félsziget története miért különleges? Milyen jogaik vannak (nincsenek) a XVIII-XIX. századig Európa szerte? Hogyan illeszkednek a többségi társadalmakhoz? Mit jelent a zsidóság számára a felvilágosodás (Nyugat-Európában)? Hogyan élik meg az emancipációt? Mi a haszkala? Kik az első cionista gondolkodók? Milyen jelentősége van annak, hogy Kelet-Közép-Európában késve megy végbe a felvilágosodás? Hogyan élnek a zsidók az Orosz Birodalomban? Hogyan nyugaton? Mi mindent jelent a zsidóság számára a nemzet(állam)ok megszilárdulása? Hogyan születik meg az antiszemitizmus fogalma? Mire utal? Mi mozgatja Herzl Tivadart? Mi a bázeli program lényege és víziója? Hogyan történik annak végrehajtása, milyen lépéseken, kezdeményezéseken keresztül? Korai arab nacionalizmus A térségbeli arabság önmeghatározása? Hogyan jut eszükbe a nacionalizmus? Kik (vallás, származás) az első teoretikusok? Milyen a helyiek viszonya a Török Birodalommal? Hogyan igazgatja a Török Birodalom a birodalmat? Mi a vilejetek és szandzsákok közötti különbség? Földtulajdon, földbirtokosok. Regisztráció. Egyéb gazdasági tevékenység? Mi a szerepe a Mohamed Ali vezette Egyiptomnak ( es évek)? Melyek a következmények? A XX. század első felének eseménytörténete Mi térségbeli arab uralkodó rétegek szerepe az első világháború idején? Viszonyuk Törökországgal? Németországgal? Az angolokkal? Milyen háború alatti érdekek és (párhuzamos) egyezkedéseket ismerünk? Mi áll a Balfournyilatkozat és mi a Huszein-McMahon levelezés hátterében? Hogy kerülnek ide a britek? Hogyan alakul ki a mandátumrendszer? Transzjordánia leválasztása miért annyira fájdalmas (és elsősorban kinek)? 1. Óramegbeszélés

Zárthelyi 1 (2009. március 18.) Összesen: 40 pont, elért:

Zárthelyi 1 (2009. március 18.) Összesen: 40 pont, elért: Zárthelyi 1 (2009. március 18.) Név: A tesztek (0318, 0408) megírása fakultatív, de aki évközi munkájára szeretne jegyet kapni, annak meg kell írnia mindkettőt legalább 75%-os eredménnyel. A két teszt

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Az arab-izraeli háborúk

Az arab-izraeli háborúk Az arab-izraeli háborúk vetíthető oktatási segédanyag Keglevich Kristóf Budapest, 2015 1. Jeruzsálem három vallás szent helye: zsidók: Salamon temploma + számos más vonatkozás: Isten az itt összeszedett

Részletesebben

9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei

9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei 9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat

Részletesebben

Az izraeli palesztin viszony újabb fejleményei, az Obama-beszéd kihatásai I.

Az izraeli palesztin viszony újabb fejleményei, az Obama-beszéd kihatásai I. BIZTONSÁGPOLITIKA 3 Gazdik Gyula Az izraeli palesztin viszony újabb fejleményei, az Obama-beszéd kihatásai I. A tanulmány elsõ része 2010. október elejétõl, az amerikai részvétellel zajló izraeli palesztin

Részletesebben

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS BEVEZETÉS A Gázai övezet története - A blokád bevezetése - Fokozatos elszigetelődés A gázai segélyflottilla-incidens - Mi is történt? - Következmények Törökország és Izrael - Jó gazdasági kapcsolatok -

Részletesebben

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi

Részletesebben

Szentföldi anziksz. Egy megoldatlan probléma a Közel-Keleten

Szentföldi anziksz. Egy megoldatlan probléma a Közel-Keleten Szentföldi anziksz Egy megoldatlan probléma a Közel-Keleten Izrael-zsidóság Zsidóság: kötelességekkel teli élet 1) Tanulás 2) Élet 3) Étel 4) Ruházat 5) Üzlet 6) Család és szexualitás 7) Spiritualitás

Részletesebben

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában! Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa

Részletesebben

Az izraeli-palesztin konfliktus alapkérdései. Jeruzsálem

Az izraeli-palesztin konfliktus alapkérdései. Jeruzsálem A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Osztályozó vizsga anyaga történelemből Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.

Részletesebben

Történelemtanulás egyszerűbben

Történelemtanulás egyszerűbben Ádám Gáspár Történelemtanulás egyszerűbben Vázlatok a történelem tantárgy 5-8. évfolyamának oktatásához Készült a 2012-es kerettanterv alapján Tartalom Előszó... 9 5. évfolyam... 11 I. Az őskor és az ókori

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE A tételek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE 2012/13. tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga 2. A késő középkor nemzetközi jogi

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:

Részletesebben

Osztályozó vizsga témái. Történelem

Osztályozó vizsga témái. Történelem 9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság

Részletesebben

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban. 10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE- ÉS TÖRTÉNETE. 2013/2014-es tanév. Szigorlati tételsor. Nappali és Levelező tagozat. A tételek

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE- ÉS TÖRTÉNETE. 2013/2014-es tanév. Szigorlati tételsor. Nappali és Levelező tagozat. A tételek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE- ÉS TÖRTÉNETE 2013/2014-es tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat A tételek 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga. 2. A késő középkor nemzetközi

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Kollektív tudat, cionizmus, zsidó nemzetállam

Kollektív tudat, cionizmus, zsidó nemzetállam Jelen tanulmány az Európai Unió és Magyarország támogatásával megvalósuló TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER

A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER A világháború a Fülöpszigeteken A háború kitörése, hadműveletek a Corregidor elestéig

Részletesebben

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

Részletesebben

Merénylet Szarajevóban LEGO

Merénylet Szarajevóban LEGO Merénylet Szarajevóban LEGO Augusztini Krisztián, Dombrovszky Borbála, Kovács-Osváth Apolka Városmajori Gimnázium A cél békés megoldás a szarajevói merénylet okozta helyzetre, és a belső konfliktusokra

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Mai témáink Éghajlat, földrajz, topográfia. Budapesti Corvinus Egyetem Izrael és/vagy Palesztina? IZRPA_SZNKT

Mai témáink Éghajlat, földrajz, topográfia. Budapesti Corvinus Egyetem Izrael és/vagy Palesztina? IZRPA_SZNKT Budapesti Corvinus Egyetem Izrael és/vagy Palesztina? IZRPA_SZNKT Történelmi előzmények és összefüggések az ókortól az 20. századig 2017. szeptember 20. Paragi Beáta beata.paragi@uni-corvinus.hu Mai témáink

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( ) Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.

Részletesebben

AZ ISZLÁM ÁLLAM. Tálas Péter NKE NIT SVKK talas.peter@uni-nke.hu

AZ ISZLÁM ÁLLAM. Tálas Péter NKE NIT SVKK talas.peter@uni-nke.hu AZ ISZLÁM ÁLLAM Tálas Péter NKE NIT SVKK talas.peter@uni-nke.hu Az iszlám állam 2003-2011 iraki háború Ellenállás 2003-tól különböző csoportok/milíciák Paul Bremer Baásztalanítás programja Szunnita és

Részletesebben

Csaplár-Degovics Krisztián A független Albánia létrejötte albán szemmel ( )

Csaplár-Degovics Krisztián A független Albánia létrejötte albán szemmel ( ) DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Csaplár-Degovics Krisztián A független Albánia létrejötte albán szemmel (1912 1913) 2007 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Csaplár-Degovics

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,

Részletesebben

A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés

A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés Globális migrációs folyamatok és Magyarország Kihívások és válaszok MTA TK 2015. november 17. Szekció: A migráció nemzetközi és

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

Az izraeli-palesztin helyzet a választásokat követően

Az izraeli-palesztin helyzet a választásokat követően Az izraeli-palesztin helyzet a választásokat követően 2006-ban parlamenti választásokra került sor mind a Palesztin Hatóság területén, mind Izraelben. A nemzetközi politika főszereplői kiemelt figyelemmel

Részletesebben

7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet

7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet 7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei Az őskor és az ókori kelet 1. A történelem forrásai. 2. Az őskőkor világa. 3. Az újkőkor változásai (gazdaság, életmód, vallás). 4. Az ókori folyamvölgyi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Zsidó irányzatok, modern értékek

Zsidó irányzatok, modern értékek Zsidó irányzatok, modern értékek Prof. Schweitzer József emlékének BBN-HEB-341.9, BBN-HEB11-234.4, BMA-HEBD-322.5, BBV-101.45, BMVD-101.75, BMA-VALD-452:1, BMA-VALD-518:2 Biró Tamás 2015. február 26.:

Részletesebben

berlin fölött az ég SZKA 212_02

berlin fölött az ég SZKA 212_02 berlin fölött az ég SZKA 212_02 tanulói berlin fölött az ég 12. ÉVFOLYAM 21 2/1 Egy körbezárt város Csoportos feladatlap Történelmi atlaszotok segítségével rajzoljátok be a térképvázlatra a háború utáni

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi

Részletesebben

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

Az izraeli-palesztin konfliktus alapkérdései

Az izraeli-palesztin konfliktus alapkérdései A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Jogi alapismeretek szept. 21.

Jogi alapismeretek szept. 21. Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak

Részletesebben

Biztonsági percepciók Izraelben

Biztonsági percepciók Izraelben NB07_bel.qxd 2009.09.11 12:24 du. Page 61 A HÓNAP TÉMÁJA 61 Paragi Beáta Biztonsági percepciók Izraelben Jelen tanulmány célja egyrészt mindazon fõbb összefüggések rendszerbe foglalása, amelyek az évtizedek

Részletesebben

E bejelentések alapján a mellékelt táblázat pontosítja azokat az időpontokat, amikor az ilyen kumulációk alkalmazandóvá

E bejelentések alapján a mellékelt táblázat pontosítja azokat az időpontokat, amikor az ilyen kumulációk alkalmazandóvá C 67/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2.20. A Bizottság közleménye a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény vagy az ezen egyezmény szerződő felei közötti

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

Írásban kérem megválaszolni:

Írásban kérem megválaszolni: Házi feladat! Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja a lehetséges magyar szerb háború kérdésében! Írásban kérem megválaszolni: Tankönyv 24. oldal 3. sz. feladat (A bal alsó sarokban lévő kérdésre

Részletesebben

Európa motorja 2018-ban? - Németország várható Európa-politikája a gazdasági helyzet és

Európa motorja 2018-ban? - Németország várható Európa-politikája a gazdasági helyzet és Európa motorja 2018-ban? - Németország várható Európa-politikája a gazdasági helyzet és a belpolitikai erőviszonyok tükrében Dr. Ferkelt Balázs Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar Szeged,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.

A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01. A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,

Részletesebben

A közép- és emeltszintű témakörök teljes listája január 1-től

A közép- és emeltszintű témakörök teljes listája január 1-től A közép- és emeltszintű témakörök teljes listája 2017. január 1-től 1. Az ókor és kultúrája 1.1. Poliszok az ókori Hellászban K: Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században 1.2. Társadalmi és politikai

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c

Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A PALESZTIN IZRAELI KONFLIKTUS

A PALESZTIN IZRAELI KONFLIKTUS BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakirány A PALESZTIN IZRAELI KONFLIKTUS NÉHÁNY KÉRDÉSE AZ ÚJ VILÁGRENDBEN

Részletesebben

Találkozások térben és időben Népvándorlás előtt?

Találkozások térben és időben Népvándorlás előtt? Találkozások térben és időben Népvándorlás előtt? Csébi Márk ELTE TTK Földtudományi DI, PhD-hallgató Dr. habil Izsák Éva ELTE TTK RTT, egyetemi docens Dobai Attila ELTE BTK Nyelvtudományi DI, PhD-hallgató

Részletesebben

javítóvizsga tételek tanév

javítóvizsga tételek tanév javítóvizsga tételek 2017-18. tanév Történelem: SZAKGIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAM 1. Egyiptom 2. A görög vallás és a mítoszok. Az olimpia. 3. Spárta. Nevelés és család az ókori görögöknél. 4. Az athéni demokrácia

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 2010/2291(ACI) 2.3.2011 JELENTÉSTERVEZET a közös átláthatósági nyilvántartásról szóló, az Európai Parlament és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás

Részletesebben

Hatályos január 1-jétől. B) TÉMAKÖRÖK

Hatályos január 1-jétől. B) TÉMAKÖRÖK B) TÉMAKÖRÖK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszámokra, személyekre, topográfiai

Részletesebben

Standard Eurobarométer 88. Közvéleménykutatás az Európai Unióban

Standard Eurobarométer 88. Közvéleménykutatás az Európai Unióban Közvéleménykutatás az Európai Unióban A kutatás az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságának kérésére és koordinálásával zajlott. Ez a jelentés az Európai Bizottság i Képviselete számára készült.

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

1. fejezet. 2. fejezet

1. fejezet. 2. fejezet Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.

Részletesebben

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK DIPLOMÁCIAI FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2009

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK DIPLOMÁCIAI FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2009 KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK DIPLOMÁCIAI FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2009 1. Jellemezze a hidegháborús nemzetközi rendszert a szuezi válság alatt! - Ismertesse a szuezi válság nemzetközi körülményeit,

Részletesebben

KORUNK ÉS AZ ISZLÁM: POLITIKAI, KULTURÁLIS ÉS GAZDASÁGI LEHETŐSÉGEK, KIHÍVÁSOK

KORUNK ÉS AZ ISZLÁM: POLITIKAI, KULTURÁLIS ÉS GAZDASÁGI LEHETŐSÉGEK, KIHÍVÁSOK KORUNK ÉS AZ ISZLÁM: POLITIKAI, KULTURÁLIS ÉS GAZDASÁGI LEHETŐSÉGEK, KIHÍVÁSOK Maróth Miklós, Rostoványi Zsolt, Vásáry István Avicenna Közel-kelet Kutatások Intézete, Budapesti Corvinus Egyetem, ELTE)

Részletesebben

Makedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2.

Makedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2. Makedónia geopolitikai helyzete Csörgics Mátyás 2009. december 2. Tematika Tézis Generális ismeretanyag Regionális bontás Nemzetközi kapcsolatok Összefoglalás Irodalomjegyzék Tézis Biztosított Makedónia

Részletesebben

Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13

Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13 Magyar-arab kapcsolatok Kovács Viktória Bernadett 13 J. NAGY LÁSZLÓ (2006): Magyarország és az arab térség: kapcsolatok, vélemények, álláspontok, 1947-1975. JATEPress, Szeged. 159 p. Nem is gondolnánk,

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK Történelem

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK Történelem ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK Történelem A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszámokra,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA. Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA. Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA 1 A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont Írásbeli

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban

8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban 8.1 Az els világháború jellege, jellemz i; a Párizs környéki békék Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemz i. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak

Részletesebben

Megvéd-e minket a NATO?

Megvéd-e minket a NATO? Megvéd-e minket a NATO? Európa biztonsága Donald Trump korában Csiki Tamás NKE SVKK csiki.tamas@uni-nke.hu Budapest, 2017. 05. 24. Főbb témakörök Európa geostratégiai helyzete Pillanatfelvétel a NATO-ról

Részletesebben

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a fenti dokumentum minősítés alól feloldott változatát.

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a fenti dokumentum minősítés alól feloldott változatát. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2018. március 20. (OR. hu) 12981/17 ADD 1 DCL 1 FDI 25 WTO 229 A MINŐSÍTÉS FELOLDÁSA A dokumentum száma: Dátuma: 2018. március 1. Új státusz: Tárgy: 12981/17 ADD 1 RESTREINT

Részletesebben

A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története

A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története 2014 augusztus 23. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs A gázai értékelve lőporos hordó Mérték - 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 A Gázai övezet földünk egyik legnyugtalanabb, folyamatos harcoktól sújtott térsége,

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben