Ózd-Egercsehi-medence. Farkasné Ökrös Marianna Földrajz MA

Átírás

1 Ózd-Egercsehi-medence Farkasné Ökrös Marianna Földrajz MA

2

3

4

5 Földrajzi helyzet Észak-Magyarországon Heves és Borsod megyékben Bükk ÉNy-i peremén Területe 146 km 2 (Érintett kistérségek: ózdi, egri, bélapátfalvai)

6 Domborzat Medencedombság Tengerszint feletti magasság m A felszín 1/3-a medencedombság 2/3-a alacsony és közepes magasságú, tagolt dombság Átlagosan 300 m magas denudációs medence Horizontálisan erősen szabdalt Átlagos relief 110 m/km 2 Bükk ÉNy-i peremén

7

8 Földtan Uralkodó a Darnó-vonal (Arló és Borsodnádasd között) Ettől keletre egy paleogénmentes pászta helyezkedik el A felszínen, felszínközelben miocén képződmények Alsó-miocén: homok, homokkő, agyag Helvéti transzgresszió: barnakőszén,slír Középső-miocén: riolittufa Darnó-vonaltól nyugatra: oligocén üledékanyag K-DK-i perem: triász mészkő

9 Felszín arculata Medencedombság A pannonban hegylábfelszíni helyzetbe került Pleisztocénben eróziós és deróziós folyamatok Ebből kifolyólag, erősen felszabdalódott Hegy- és lejtőcsuszamlások, suvadások Ezek a folyamatok ma is jellemzőek

10 Talajok Agyagbemosódásos barna erdőtalaj (67%) vályog, agyagos vályog közepes vagy kis vízvezető, jó vagy erős víztartó képesség termékenységi kategória: (ext.), (int.) szántóterületként hasznosíthatók erdősültség 55%

11 Talajok Savanyú, nem podzolos barna erdőtalajok Bükkre jellemzőek kvarcitos agyagpalán képződött terméketlen, mezőgazdasági művelésbe nem vonható Földes és köves kopárok (18%) agyagbemosódásos vagy a savanyú nem podzolos barna erdőtalajok lepusztulásával jöttek létre

12 Talajok Nyers öntéstalajok (7%) patakvölgyekben agyagos vályog összetétel jó vízraktározó és közepes vízvezető képesség termékenységi kategória: (ext.), (int.) 85%-ban mezőgazdasági hasznosításra alkalmas területek

13 Talajok Talajtípusok területi megoszlása 01 talajtípus: 18% 06 talajtípus: 8 % 07 talajtípus: 67% 31 talajtípus: 7 %

14 Talajok Talajtípusok területi elterjedése a domborzati adottságok függvényében (%)

15 Éghajlat Mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz É-i futású völgyekben hűvös-mérsékelten száraz éghajlat Évi napfényes órák száma: 1840 nyáron: 740, télen: 170 Évi középhőmérséklet középső, magasabban fekvő részeken 8,0 C máshol 8,5-9,0 C vegetációs időszaké 14,5-15,5 C 10 C fölött: április től október 10-ig, évi 172 nap Október 10-től 0 C alatt Fagymentes időszak hossza 170 nap mélyen fekvő területeken ennél kevesebb tavaszi fagyok: április 25-ig

16 Éghajlat Abszolút hőmérsékleti maximumok sokévi átlaga 31,0-32,0 C minimumok északon -17,0 és -19,0 C között, délen -17,0 C Évi csapadékösszeg mm tenyészidőszakban mm 24 óra alatt legtöbb lehullott csapadék: Járdánháza, 90 mm Évi átlagos hótakarós napok száma Átlagos hóvastagság maximum cm Ariditási index értéke 1,12-1,17 Uralkodó szélirány Ny-i, ÉNy-i átlagos szélsebesség 2 m/s Az éghajlat a kevésbé hőigényes kultúráknak kedvez

17 Vízrajz Talajvíz völgyekben, 4-6 m mélyen mennyisége nem jelentős Rétegvíz mennyisége nem jelentős magas vastartalom, nagy keménység Artézi kutak számuk és vizük is kevés

18 Vízrajz A kistáj a Laskó-, Villó- és Eger-patak felső vízgyűjtőjére és a Hódospatak Ózd feletti vízgyűjtőjére terjed ki Nagy vízhozam ingadozású, állandó vízű patakok Háromkút-forrás, Bélapátfalva ( l/p) Vízfő-forrás, Mónosbél ( l/p) Tavak Bélapátfalvai-tó (2 ha) hordaléktárolás Borsodnádasdi-tó (2 ha) ipari vízellátás

19 Növényzet Mozaikos, változatos vegetáció oka a nagy területeket érintő erdőírtás miatt létrejött írtásrétek, a telepített és a természetes erdők váltakozása félszáraz gyepek, völgytalpi nedves rétek, láp-és mocsárrétek főként cseres-tölgyes, kevésbé gyertyános-tölgyes bársonyos kakukkszegfű (Lychnis coronaria) farkasölő sisakvirág (Aconitum vulpara) nagy pacsirtafű (Polygala major)

20 Növényzet A terület különlegessége a Bátor melletti sziklákon a magyar kőhúr (Minuarta frutescens) Eger-patak forrásának lápjában széleslevelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium) található Fajszám: Védett fajok száma: Özönfajok: zöld juhar, bálványfa, gyalogakác, selyemkóró, kisvirágú nebáncsvirág, akác, aranyvessző-fajok

21 Farkasölő sisakvirág Széleslevelű gyapjúsás Gyalogakác Magyar kőhúr

22 Táji adottságok és értékek Bükki Nemzeti Park Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet Fakövületek, Mikófalva Barokk harangtorony, gótikus haranggal (Balaton) Szent Márton r.kat.templom, kőkereszt (Egerbocs) IV.Béla emlékkápolnája (Járdánháza) Nepomuki Szent János-kápolna, vízimalom (Mónosbél) Wagner-kúria (Bátor), Beniczky-kúria (Egercsehi), Szabó-kúria (Mónosbél) Göböly-ház, kovácsműhely (Mikófalva)

23 Ásványkincsek, kőzetek Barnakőszén Homok, homokkő, agyag Riolittufa Mészkő

24 Közlekedés Arteriális közlekedési hálózat 25. számú fő közlekedési út 54 km hosszú állami közút 20 km (37%) másodrendű főút Közútsűrűség 17 km/100 km 2 Főút menti települések aránya 36% Hevesaranyos közúthálózati végpont Keleti peremét átszeli az Eger-Putnok vasúti mellékvonal, Mónosbél vasútállomással Vasútvonalak hossza 8 km Vasútsűrűség 6,7 km/100 km 2

25 Településhálózat 100 km 2 -re jutó települések száma 8 Egyetlen városi jogú település: Borsodnádasd Városi lakosság aránya 2001-ben 29,4 % 10 falu: apró- és kisfalvak 2 közepes méretű átlagos népességszám meghaladja a 800-at Bátor, Hevesaranyos, Mónosbél, Szúcs, Mikófalva, Egerbocs, Egercsehi, Bükkszentmárton, Balaton, Járdánháza

26 Népesség Népsűrűség 84 fő/km 2, jelentős területi különbségekkel Népességmaximum 1970-ben 1980 óta veszteséges népmozgalom Kiegyenlített korszerkezet 65 év felettiek aránya 18% körüli érték

27 Környezetvédelem Határértékek, szennyező anyagok

28

29

30 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről Légszennyező anyag Egészségügyi határérték (1 órás) Tájékoztatási Riasztási küszöbérték [mg/m 3 ] Kén-dioxid Nitrogén-dioxid Szén-monoxid Szálló por (PM10) 50* - - Kén-dioxid + Szálló por Ózon

31 Légszennyez ő anyag [CAS szám] Kén-dioxid [ ] Határérték Nitrogéndioxid 1 [ ] határérték 250 a naptári év alatt 24-nél többször nem léphető túl 100 a naptári év alatt 18-nál többször nem léphető túl órás tűréshatár 50% amely I. 1-jétől évenként egyenlő mértékben csökken, és I. 1- jére eléri a 0%-ot 50% amely I. 1-jétől évenként egyenlő mértékben csökken, és I. 1- jére eléri a 0%-ot Határérték [mg/m 3 ] 24 órás 125 a naptári év alatt 3-nál többször nem léphető túl éves tűréshatár Veszélyességi fokozat 50 3 III % amely I. 1-jétől évenként egyenlő mértékben csökken, és I. 1-jére eléri a 0%-ot II.

32 Légszennyező anyag [CAS szám] órás Határérték [mg/m 3 ] 24 órás éves Tűréshatár Határérték Tűréshatár határérték Veszélyességi fokozat Szálló por (PM 10 ) 50 a naptári év alatt 35-nél többször nem léphető túl 50% amely I. 1- jétől évenként egyenlő mértékben csökken, és I. 1- jére eléri a 0%- ot % amely I. 1- jétől évenként egyenlő mértékbe n csökken, és 2005 I. 1-jére eléri a 0%-ot III.

33

34 Környezetvédelmi problémák a kistájban Nitrát érzékenység

35

36

37

38

39

40 Környezetvédelmi problémák a kistájban Bányászati tevékenység A bezárt bánya ( öregség ) mindig szennyezett ipari térként marad vissza. Ennek mértékét meghatározza a bányaművelés módja (külfejtés, mélyművelés), kora, fejlettsége, ásványi nyersanyagok és kísérő kőzeteinek fajtája a veszélyeztetett vízbázis bányatelekhez való viszonya Monitoring tervezésnél mérvadó az ún. öregségi kataszter Bezárt bányák után külszínre nyíló bányatérséget szabadon hagyni nem szabad A bányák működésének egyik legtöbb vitát kiváltó képződményei a meddőhányók Emlékek : ipari létesítmények maradványai, meddőhányók, külszíni bányák, csuszamlások, erdőírtások (-> eróziós árkok)

41 Bányászati tevékenység

42 Kapcsolódó térképek, ábrák Az ottnangi korú egercsehi-ózdi barnakőszén keletkezési környezetének rekonstrukciója. A négy szakasz a mocsár kimélyülését és a tenger előrenyomulását mutatja (Bohnné Havas Margit nyomán)

43 Magyarország nagyszerkezeti egységei

44 Különböző korokban képződött szénmezők

45 Bükk egyszerűsített földtani térképe

46 Oligocén és korai miocén üledékes kőzetek elterjedése

47 Középső miocén

48

49 Tanösvények a kistájon és határain Bélkő tanösvény (Bélapátfalva) Szarvaskő Mónosbél

50 Szarvaskői tanösvény

51

52 Gasztonyi Éva Pelikán Pál: Szarvaskő. Geológiai tanösvény, Eger, Természetbarát Híradó, október, 91. szám

53

54 Egercsehi (1825-?) Egertől északra, 23 km távolságban 25. számú főúton közelíthető meg Legközelebbi vasútállomás Szarvaskő Egerbe rendszeres autóbuszjárat közlekedik Részben útmenti település

55 Még mindig Egercsehi Község a Csehi-patak völgyében A falu közelében ered a Villó-patak Magas talajvíz Délen összeépült két falurész, közte domb Természetes növényzete: cseres tölgyesek, bükkösök Barnakőszén telepek

56 Fekete gyémánt ( ) Ózd-Egercsehi szénmedence Szarvaskőig terjed A kőszén kibúvásokat Fazola Henrik fedezte fel 1765 és 1769 között bányát nyit az egri püspökség Beniczky György szerez bányanyitási jogot Egercsehi Kőszénbánya Rt 3 barnakőszén-telep fejlődött ki alsó miocén, helvéti (kárpáti) transzgresszió kis telepvastagság változó fűtőérték gyakori víz- és homokbetörések

57

58

59

60 Tanösvény lehetne 14 km hosszú túra Indulás: Egercsehi bányatelep, buszmegálló bányászlakások, tűzoltószertár, TH-gyűrűs szemléltető modell, szénrakodó, Csehi-1 függőakna Keleti irányban haladva, Bekölce felé áramfejlesztő telep, rekonstruált gőzgép, honvédelmi emlékmű Észak felé fordulva strandmedence (60-as évektől működött), szabadtéri színpad, vízműkút háttérben a Bükk nyugati vonulata jobbra a Mátra vulkáni kúpjai

61 Tanösvény lehetne kilátás a bányatelepre belterületi volt meddőhányó (Nagy Haldány) teraszos, nyugati rézsüjén és a tetején is rekultivált, nyárfával, akáccal telepített füves felszínű, jól járható gyalogút innen indult a kötélpálya, itt működött az 1-es akna Homokbánya a vízműkút mögött falmagasság 2-2,5 m limonitos elszineződéses sárga kőzetlisztes finom homok a homok felső részén keményebb, közepesen kötött homokkőpadok, enyhe dőléssel, cm vastagon kagylólenyomatok (chlamys, pecten)

62 Tanösvény lehetne Kistisztás nevű fennsík Rét jellegű terület, borókabokrokkal, vadkörtefákkal Nyugati irányban lefelé ereszkedve erdőgazdasági út, ezen északi irányban továbbhaladva fosszíliák a homokkőrétegben, talaj rétegződése (erdőtalaj alatt sárga homok, cm vastag, D-Ny-i lejtésű, os dőlésszögű homokkőrétegek gazdag chlamysos lelőhely Lefelé haladva időszakosan vízjárta, nagyon meredek horhos, járhatatlan lombos erdők aljnövényzete

63 Tanösvény lehetne A völgyben időszakos vízfolyás, gólyahír, sás, nád, békák, siklók nádason túl 3-4 m magas, a szemközti völgyet elrekesztő, meddőből épített gát (egykori ülepítő gátja) mára az ülepítőtavak kiszáradtak, a leülepedett szilárd anyag feltöltötte a tárolókat, teraszokat alkot, pionír növényzettel Ny-ÉNy-i irányban látható az Öreg Haldány rekultivációja elmaradt, természetes növény betelepülés plató széle alatti, 3-6 m-el alacsonyabb, suvadással kialakult teraszok eltorlaszolta a túloldali kis völgyet, kis tavacska kialakulásának feltételeit létrehozva

64 Tanösvény lehetne Erdőgazdasági úton továbbhaladva Csókosi homokfejtő 7-8 méteres falakkal feltárt bánya kevés kagylólenyomat beépült vékony meszes rétegek Fölfelé haladva egykori bányászlakások akácok, erdei fenyők egykori sikló, nyomvonalán tovább menve érjük el a következő látnivalót

65 Tanösvény lehetne Beniczky-akna meddőhányója 40 éve elhagyott, fosszilizált meddő spontán fásodott, cserjésedett plató a meredek, D-DNy irányú oldalfalak lágy szárú növényekkel fedettek az épületek (aknatorony, gépház, fürdő-öltöző, raktár, lakóházak) alapjai még láthatóak A Haldányi-tó felőli oldalon erős erózió figyelhető meg (a növényzet nem tud megtelepülni) Ma már meglehetősen kötött talajú, de nagy a csúszásveszély lignites, palás darabok, kénkiválásos törmelékek, nagy arányban homok meddő öngyulladásról nincsenek adatok DNy-i irányban, 300 méterre meddőhányó pereme látható a Haldányi-tó a Haldány megcsúszása miatt elzáródott völgyecskében alakult ki ma békák, siklók, korábban aranykárászok, fenékjáró küllők, tarajos gőték lakhelye

66 Tanösvény lehetne Ny-nak tartva, lefelé, egy másik sikló mentén, elhaladva a tó mellett meredek, kevésbé járható szakasz cser és gyertyán, szarvasok, őzek, vaddisznók, mókusok évekkel ezelőtt a fenyves erdő leégett, fiatal erdő van a helyén Dombgerincen D-nek fordulva kiérünk az erdős részből Ny-ra látható a Tarnalelesz mögötti szakadt fal (Kitérő tehető az Ödön-akna felé) 300 m nehezen járható szakasz után érkezünk a következő célponthoz

67 Tanösvény lehetne Pinceromok a szúcsi horhosban a horhos csupasz ÉNy-i fala 5-6 m magas finom homok, homokkőpados lencsés kötöttebb részekkel omlásveszélyes barlangok kipreparálódott kagylók Szúcsi támfal homokkőből felépült támfal, kagylókkal borított réteglapokból iszaplakó állatok járatnyomai

68 Tanösvény lehetne Egercsehi irányába, keresztezve a 25.sz. főutat, D-i irányban szép panoráma a sima dombok között megbúvó falvakról letérve a földútról, elhaladunk a szennyvíztisztító mellett Tufabánya a szennyvíztisztító telep fölött szürkésfehér riolittufa, benne puha horzsakövek a szénfedőben (vagy feküben) elszenesedett növényi maradványok Villó-patakot kísérő, hosszan elnyúló nádas (okológiai kiegyenlítő szerepe van) Felső-villói tanyával szemben, 25. sz. főút mellett Ny-ra dombgerinc túloldalán, a fák között, nehezen megközelíthető helyen, egy néhol akár 8 m mély fallal körbevett katlanban a következő állomáshely

69 Tanösvény lehetne Egerbocsi tufabánya gerinc felőli megközelítése igen veszélyes! 3-8 m magas, szürkésfehér, egyenesre faragott falak szegélyezik 3 oldalról omlásveszélyes fal nem pados megjelenésű, rétegzés nélküli, puha horzsaköves tufa Homokbánya kövületekkel a bocsi elágazóban 25. sz. főút egerbocsi elágazójánál, ÉK-i oldalon elhagyott homokbánya (ma szemétlerakó) 50 m-re a Villó-patak, 1 km-re Szarvaskőtől, Mikófalvától a falak 6-8 m magasak, felül szürkéssárga finomhomok, alatta sötétszürke agyagos aleurit, alatta durva kavicsos, durva homokos keresztrétegzett sáv ősmaradványok (feltehetően a miocén kárpáti emeletében keletkeztek, normál sós tengeri környezetben)

70 Tanösvény lehetne Gyalog tovább a műúton Kb. 4 km visszaérünk a buszmegállóba, kiindulási helyünkre Egyéb látnivalók a településen Beniczky-kripta Beniczky-kastély (leromlott állapotban) tájház a faluban, bányászati emlékekkel bányászati emlékmű Végszó a természetföldrajzi látnivalók, terepi bányászati emlékek mára jórészt a feledés homályába vesztek, jól kitaposott tanösvény útvonal nincs a tárgyi emlékek mellett ezt is meg kellene őrizni és ismertetni az ide látogatókkal és a bányászatot már csak elmesélésből ismerő itt élőkkel is szüleim sokat segítettek felidézni a helyszíneket, emlékeket

71 Emlékképek

72 Vezetőség (felső sor, középen anyai nagyapám) Egercsehi 1954 (balról édesapám) Egercsehi fatelep 1954 (középen apai nagymamám) Egercsehi 1952 (elől, jobbról a második édesanyám)

73 Jó szerencsét!

74 Felhasznált irodalom 1. Hahn Gy.-Hudák É.- Loboda Z.: Az Észak-magyarországi-középhegység ásványi nyersanyagai és bányászata Földrajzi Értesítő XLVII.évf füzet, pp Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek 3. Kármentesítési füzetek éves a borsodi szénbányászat