1977. XX. évfolyam 1. szám HU ISSN

Átírás

1 1977. XX. évfolyam 1. szám HU ISSN

2 FÖLDTANI KUTATÁS A KÖZPONTI FÖLDTANI HIVATAL XX. évfolyam 1. szám SZAKMAI KIADVÁNYA TARTALOMJEGYZÉK A szerkesztő bizottság elnöke; D R. F Ü L Ö P J Ó Z S E F A szerkesztő bizottság tag jai: D R. A L F Ö L D I L Á S Z L Ó, D R. A D A M O S Z K Á R, D R D A N K V IK T O R, F A L U J A N O S, FALUSI ISTVÁN, MORVÁI GUSZTÁV, D R. N E M E C Z E R N Ő, D R. R Ó N A I A N D R Á S, " D R. S Z A B A D V Á R Y L Á S Z L Ó, D R. S Z A B Ó L Á S Z L Ó, S Z A N T in E R F E R E N C, S Z É L E S L A J O S, D R. T Ó T H M IK L Ó S. Szerkesztő: LUKACS JENŐ Cseh N ém eth József: Az ércbányászati kutatások célkitűzései és feltételei az V. ötéves tervben 3 Zelenka Tibor: Ат. ásványbányászati kutatások célkitűzései és feltételei az V. ötéves tervben 8 M átyás Ernő: A Tokaji-hegység ásványi nyersanyagkutatásainak helyzete és perspektívái 11 Podányi Tibor: Technológiai kísérletek és vizsgálatok az ásványvagyon bázis bővítése érdekében 25 G yurkó László: A m élyfúrásos kutatás feladatai és problém ái az Országos Érc- és Á sványbányáknál 28 Jám bor Á ron Szabadváry László: A bauxitföldtani előkutatás feladatai 36 Fodor Béla: Á sványvagyon-gazdálkodási kérdések a bauxitbányászat gyakorlatában 38 Falu János: Az építőanyag-ipari nyersanyagkutatás feladatai 40 Fodor Tamásné: Részletes és átfogó mérnökgeológiai vizsgálatok és térképszerkesztés 46 Gabos György: A Földmérő és Talajvizsgáló V állalat az építőipari nyersanyagkutatás bázisintézete 48 Székely István: A cem entipari nyersanyag-kutatással szemben tám asztott követelm ények 50 Várhegyi Győző: A bauxit ritkafém -tartalm ának hasznosítása 53 Szerkesztői közlemények 57 К S zerkesztőség: X B udapest I., Iskola u 13., III T elefon: Felelős k ia d ó : Központi Földtani H ivatal A F öldtani K u tatás m egjelenik évente négy alkalom m al Egy-egy lap á ra 5, F t Előfizetési és terjesztési ügyben felvilágosítást a M agyarhoni F ö ld tan i T ársu lat (Bp VI., A nker köz 1.) ad T elefon: INHALT Cseh Ném eth, József: Zielsetzungen und Bedingungen der geologischen Erkundung im Erzbergbau im V. F ünfjahresplan 3 Zelenka, Tibor: Zielsetzungen und Bedingungen der geologischen Erkundung im Bergbau von nichtm etallischen Rohstoffen im V. F ünfjahresplan 8 Mátyás, Ernő: Stand und Perspektiven der Erkundung von m i neralischen Rohstoffen im Tokaj-G ebirge 11 Podányi, Tibor: Technologische E xperim ente und Untersuchungen fü r die E rw eiterung der m ineralischen Rohstoffbasis 25 Gyurkó, László: Aufgaben und Problem e der Erkundungstiefbohrungen bei den Staatlichen Bergwerken für Erze und Niehtm etalische Rohstoffe 28 Jámbor, Á ron Szabadváry, László: Aufgaben der bauxitgeologischen Forschung 36 Fodor, Béla: Fragen der Ökonomie m ineralischer Rohstoffe in der Praxis des B auxitbergbaues 38 Falu, János: Aufgaben der Erkundung von Rohstoffen für die Bauindustrie 40 Fodor, Tamásné: A usführliche und um fassende ingenieurgeologische U ntersuchungen und K artierung 46 Gabos, György: Das U nternehm en fü r Landverm essungen und- G rundm echanik, als Basisinstitut der Erkundung von Rohstoffen fü r die B auindustrie 48 Székely, István: A nforderungen an die E rkundung von Rohstoffen für die Z em entindustrie 50 Várhegyi, Győző: N utzung des Behaltes an seltenen M etallen der Bauxite 53 R edaktionsm itteilungen 57 Felelős vezető; G yenli P ál FMNYV d. t. 427

3 AZ ORSZÁGOS FÖLDTANI ANKÉT (Budapest, március ) ELŐADÁSAI A MAGYAR ÁLLAMI FÖLDTANI INTÉZETBEN

4

5 Az ércbányászati kutatások célkitűzései és feltételei az V. ötéves tervben CSEH NÉMETH JÓZSEF Az érc- és ásványbányászati iparág ásványi nyersanyagbázisának kutatása terén igen jelentős volt a IV. ötéves tervidőszak, amikor fontos kutatási szakaszok zárultak le, új feladatok és új terü letek kutatása kezdődött meg. Az ércbányászati nyersanyagok kutatására a tervidőszakban 600 m Ft-ot fordítottunk, ennek 55%-át költségvetési forrásból, 32% -át beruházási keretből, 13% -át pedig iparági költségfedezetből biztosították. Nyersanyag A fontosabb érc- és ásványbányászati nyersanyagok mélyfúrásos kutatásai a TV. 5 éves tervben Költségvetés V állalati költségre Összesen 1. sz. táblázat db fm fm db fm mill. F t db mill. Ft mill. Ft Vasérc R udabánya ,9 Mangánérc ,9 Ú rkút , , ,7 Eplény , ,3 Rézérc Recsk (enargitos) , , ,0 R udabánya , , ,1 R udabánya bányabeli , ,5 Velencei-hegység , ,2 Recsk m élyszínt Rézérckutatás , Recsk térképező fúrás , ,1 Ércbányászat összesen , , ,7 Kaolin Készletellenőrző kutatás , ,6 Szegilong , , Д Tolcsva (Rány) , ,6 M ád Hercegköves ' , ,1 M ád Istenhegy , ,2 M ád Kristályhegy , ,4 M ád Bomboly , ,2 Füzérradvány , ,2 Tűz- és savállóanyag Felsőpetelény , ,6 Nemti , ,7 Felsőpetelény (csempeagyag , , ,7 Kálitufa Szerencs Feketehegy , ,7 Kvarchom ok K ékkút (öntödei) , ,4 Diósd (öntödei , ,3 Fehérvárcsurgó (üveg) , ,4 Kisőrs (üveg) , ,3 Solym ár (öntödei) , ,1 Felcsút (öntödei) , , , Д Talk Felsőcsatár , , ,8 Dolomit Pilisvörösvár , ,7 M észkő Gyulakeszi , ,9 Diósd , Д Eplény , ,3 Kovaföld Erdőbénye , ,5 Perlit Pálháza : , ,3 A ndezit Gyöngy ösoroszi , ,1 A sványbányászat összesen , , ,6 Iparág összesen , , ,3 3

6 2. sz. táblázat fontosabb érc- és ásványbányászati nyersanyagok vágatkutatásai és feltárásai a IV. 5 éves tervben Költségveté Beruházás Önköltség összesen Nyersanyag akna vágat akna vágat akna vágat ím ím m Ft ím fm m Ft fm fm m Ft akna fm vágat fm Vasérc Rudabánya , ,2 Mangánérc Ú rkút Eplény Színesfémére Gyöngyösoroszi Bányabérc ' Pátka Rézéérc Recsk enargitos Recsk mélyszínt Recsk mélyszínt Rudabánya , ,5 883: 6, : 4, : 43, ,4 2,0 33,1 0, , , , ,8 54 0, , , , , ,5 Ércbányászat ossz.: , , , ,0 Tűzállóanyag Felsőpetelény 783 4, , ,2 Kaolin Füzérradvány Szegilong 357 1, ,3 0, , ,9 Bentonit Istenm ezeje 637 1, ,4 Talk Felsőcsatár 540 1, ,2 Á sványbányászat összesen: , , ,8 Iparág összesen: , , , ,8 Bevezetőben m egem lítjük, hogy az érces te rületek kutatása a korábban összeállított táv lati kutatási tervek alapján történt, illetve a közben megismert új adatok alapján alakult. A magyarországi színesfémércek távlati kutatási terve 19Sl-ben, a vasércé 1964-ben és a m angánérceké 1965-ben készült el. Részben az elkészítésük óta eltelt idő, részben az új m egismerések alapján felülvizsgálatuk időszerűvé vált. Vasérckutatás A történeti m últba messze visszanyúló rudab á n y a i vasércbányászat a mai napig szerény, de biztos hozzájárulás volt a hazai vaskohászat alapanyagaihoz. A területen végzett egyre rendszeresebb földtani-bányászati kutatás, az előfordulás jellegének megfelelő m értékű ércvagyent biztosított. Az utóbbi időben azonban egyes kutatási fázisok elm aradása nehéz helyzetet terem tett ben a távlati kutatási tervben m eghatározott felderítő kutatás elsősorban pénzügyi okok m iatt leállt, m indössze az alsótelekesi harántszelvény fúrásai m élyültek le az eredetileg kijelölt 53 db 26,5 ezer m felderítő fúrásból. R udabánya közvetlen környékén, pontosabban bányaterületén kívül a m élyebb hegységszerkezet m egism erésére nem történ tek lépések. Tovább szűkítette a k u tatást az az elhatározás, amely 1968 óta érezteti hatását amely m egtiltja a hazai vasérc kutatását beruházási és más állami keretekből, m ivel annakidején problémák m erültek fel a hazai vasérc kohászati felhasználásával kapcsolatban. Rudabánya A z elvégzett kutatások fúrás 3. sz. táblázat Felderítő Előzetes Részletes összesen efm m Ft efm m Ft efm m Ft efm m Ft II. ötéves terv III. ötéves terv IV. ötéves terv 10,4 19,4 23,5 13, , , ,9 61,5 58,4 29,2 36,3 13,9 10,4 19,4 36,6 42,4 124,6 42,8 171,6 104,6 6% 21% 4

7 Előzetes jellegű kutatás m integy 100 ezer fm volt előirányozva, és ennek 1968-ig csak kb. fele, 45 ezer fm m élyült le, am elynek során m integy 1,5 millió t barnavasérc és 9,5 millió pátvasérc m egkutatása vált lehetővé. A kutatás egyetlen lehetősége a term eléselőkészítő kutatás volt, am it term elési költségkeretre végeztünk évről évre. 50x50 m -es, esetenként ennél is sűrűbb hálózatban a szeszélyes kifejlődésű barnavasérces területeken. A ku tatás im m ár tízéves szerény szakasza után nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem helyettesítheti a felderítő és az előzetes fázisú kutatást. Ezért javasoljuk az V. ötéves tervben a vasérckutatás felderítő és előzetes fázisainak ú jra kezdését, egyelőre a korábban elkészített táv lati kutatási terv célkitűzései alapján. Elsősorban a bányaterület belső részén a méter mélységek m egkutatása a feladat, ahol még további 2 millió t barnavasérc és 10 millió t pátvasérc rem énybeli vagyon m egkutatása valószínűsíthető. Az V. ötéves tervben költségvetési forrásból 4 ezer fm (előzetes fázisú) fúrás lemélyítésével számolunk és ezzel a termeléselőkészítő kutatás zavartalan folytatása is m egalapozható. A rudabányai területen a színesfém érc-kutatással kapcsolatban is adódnak feladatok, ezt később tárgyaljuk. M anoánérckutatás A Bakony-hegységi m angánérc kutatása Űrkúton a IV. ötéves tervidőszakban jelentős eredm énnyel járt. A kutatás során a medence területén a lényeges lehatárolási kérdések m egoldódtak, az elvégzett kutatóm unkákat összefoglaló földtani jelentéssel zártuk le. Eplényben a karsztvízszint feletti kimerült ásványvagyon, illetve a vízszint alatti kisebb vagyon várható, nagy term elési költsége m iatt a bányászat megszűnt. Az úrkúti m angánérc m élyfúrásos kutatása és bányászati feltárása során olyan földtani viszonyokat ism ertünk meg, am elyek a keleti peremen (Csárdahegy Kislőd) további oxidos man-- gánérces vonulat m egkutatását teszi lehetővé, ahol mintegy egy millió t oxidos m angánércvagyon rem élhető. Az új terü let földtani jellegzetessége, hogy a belső területek folyamatos jura rétegsora helyett itt a mangánösszlet réteghiányosan települ a középső-, helyenként az alsóliászra. Nem kizárt külszíni m űvelésre alkalm as terü let felism erése sem. Az V. ötéves tervidőszakban mintegy 2,5 ezer fm fúrás lem élyítésére te ttü n k javaslatot költségvetési keret terhére. Megemlítjük, hogy döntés született az oxidos m angánérc közeli hazai kohósítása ügyében, ezért szükségesnek tartjuk felvetni, hogy az ben készített m angánérc távlati kutatási tervet az V. ötéves tervidőszak végén újravizsgáljuk, és ennek alapján a Bakony-hegység rem énybeli területein kutatást kezdeményezünk a következő középtávú tervidőszakban. Ó lom-cinkérckutatás Ат. ólom-cinkércbányászat hazai alapja ma a gyöngyösoroszi lelőhely.a M átra-hegység e te rületén az utolsó 15 évben megismert telérek kutatása folytatódott. A IV. ötéves tervidőszakban a bányabérci telér m egkutatásával befejeződött a költségvetési forrásból finanszírozott felderítő és előzetes kutatás; az ism ert teléreken szerény m éretű feltárási tevékenység folyt. Gyöngyösoroszi A z elvégzett bányászati kutatások, feltárások vágat 4. sz. táblázat Felderítő Előzetes Részletes összesen efm m Ft efm mft efm mft efm mft II. ötéves terv 5Д 30,8 6,3 23,3 11,4 54,1 III. ötéves terv 2,8 11,3 5,2 25,7 8,1 30,1 16,1 57,1 IV. ötéves terv 9,0 33,1 9,0 33,1 2,8 11,3 10,3 56,5 23,4 86,5 36,5 154,3 7% 37% 56% Többízben problém aként m erült fel, hogy a kutatás alapján szám bavett készletek nc,m reálisak, ezért azokat újravizsgáljuk. Az új számítások azonos eredm ényre vezettek, a készletek 74%-a azonban csak a Q m egkutatottsági foknak felel meg. Ezért alapvető feladatként jelölhető meg az adott és eddig ism ert szinteken a termeléssel arányosan a feltártság javítása, a feltárási tervek folyam atos teljesítése, m ásrészről a term elt ércek hígulásának m egfelelő m értékre való leszorítása. További feladatok: a mélyebb szintek kutatása (a -f- 150 m szint alatt), am elyet kedvező kőzetkifejlődés, ércesedési viszonyok (hintett zónák) egyes területeken pl. a Károly- és Aranyp éter-telérek környezetében ezt indokolják, a nagytölgyesbérci-telér megkutatása a m átraszentim reihez és a bányabércihez hasonióan. E feladatot a távlati kutatási terv is tartalm azta. 5

8 A jelzett feladatokat azonban célszerű együttvizsgálni a recski mélyszintek polimetallikus érceinek kutatásával, m ivel ez utóbbiak a kedvezőbb nagyságrendű ércvagyont valószínűsítenek. Rézérckutatás A recski lahocai bányászat területének és a nem rég feltárt lejtősaknai enargitos rézércterület távolabbi környezetének felderítő kutatása ez évben lezárulhat. A bányaterületen itt is elsőrendű feladat a fúrásokban megismert ércesedés további m egkutatása, illetve a term eléssel arányosan a feltártság javítása. A m élyszinti kutatás során az elm últ IV. ötéves tervidőszakban sok kedvező lépés történt ben az előfordulás északi részének (mesterséges határral) összefoglaló jelentése készült el. Recsk A z elvégzett kutatások akna, vágat, fúrás 5. sz. táblázat Fúrás Akna Vágat efm m Ft efm m Ft efm m Ft II. ötéves terv 6,4 21,5 _ _ III. ötéves terv 64,8 230, ,8 IV. ötéves terv 55,0 244, , ,5 Összesen: 126,2 495, , ,5 797,1 m Ft ben volt módunk elsőízben bem utatni a egyéb rem énybeli területek felderítő (500x500 M agyarhoni Földtani Társulat Vándorgyűlése keretében a m élyszintek kutatásának földtani eredményeit, amely röviden az alábbiakban vázolható: A felsőeocén rétegvulkáni biotit-am fibolandezit alatt m integy m m élységtől lefelé triász agyagpala, mészkő és kvarcitból álló alaphegységet tártak fel a fúrások. Ennek az alaphegységi összletnek szerkezetileg m eghatározott helyein a mélységben rekedt, szubvulkáni andezit van, amely a Lahocától nyugatra, É D-i csapásirányban m integy 3 km hosszúságú, m szélességű területen nyom ozható, mélységi lehatárolása még nem történt meg. A szubvulkáni andezit felnyomulási helyein az alaphegység kőzetfajtáit jórészt felem észtette, külső felületén pedig m integy 150 m vastagságban m-es háló) kutatási tervét, am it az eddigi k u ta tások tapasztalatai és a további feladatok figyelem be vételével állítottunk össze. A kutatási terv tartalm azza azoknak a terü le teknek a felderítő kutatását, ahol a mélységi kifejlődés, vagy geofizikai jelzés alapján olyan szerkezeti helyzet van, am elynek alapján rézérces kifejlődés rem élhető. Tartalmazza a kutatási terv az összefüggő szubvulkáni kifejlődésű terület déli részének előzetes fázisú kutatását 250x250 m-es hálózatban. Ezzel a korábban mesterségesen lehatárolt terü let m ost egységes m egism erésre kerül. Tartalm azza a terv az északi előzetesen m egk u tato tt területen, k ét optim ális rézérces kifejlődésű részen a további besűrítést 175x175 m -es hálózatban, a részletes kutatás kezdő lépéseként. átalakította; kontakt-m etaszom atikus, Fő tartalm i része a kutatási tervnek az a szkarnos köpenye alakult ki. Az utóm agm ás folyam atok hatása a szubvulkáni andezitben, alárendelten a környezetében lévő kőzetekben is hintett porfiros rézérc vált ki, nagyobb szakaszokban m űre érdemes dúsultrészletes kutatási program, am ely a kutatás feltételeinek biztosítására kihajtásra kerülő 500, 700 és 900 szinti vágatokból az egyes szintközök bányabeli fúrásos kutatását célozza. E részletes kutatási program ba 2,9 ezer fm m egközelítő ságban. A kontakt-metaszomatikus, szkarnos és kontúrozó vágat és 96,5 ezer fm bá kőzetekben pedig szkarnos rézérc képződött. A m agasabb szinteken és oldalasán, a kism értékben elváltozott kőzetfajtákban, rendszerint az andezittelérek közvetlen környezetében polim e tallikus (Pb-Zn-Cu) érctelepek találhatók igen szeszélyes elterjedésben és kifejlődésben. nyabeli fúrás tartozik. A terv benyújtása óta lem élyült az 5 db besűrítő fúrás az északi területen és eredm ényeik a korábbi föltani-teleptani megállapításokat, és a szám ított készleteket igazolták. A déli te rü le t 250x250 m-es hálózatos k u ta A szubvulkáni andezitben és a kontakt- tása ez évben befejeződik és további kiem elkedő szkarnos környezet kőzetfajtáiban elhelyezkedő réztelepek részletes kutatása a célja a m ost folyó bányászati kutatóm unkának, és a tervezett V. ötéves tervi feladatoknak. feladatként az összefoglaló jelentés elkészí tése jelölhető meg. A felderítő kutatás során a távolabbi terü le teken, geofizikai vizsgálatok alapján szerkezetet ben nyújtottuk be a rézérces terület bá m utattak ki, a fúrások szkarnos nyom okat ha- nyabeli kutatásának részletes, a D-i te rü le t rézérceinek előzetes (250x250 m-es háló) és az 6 rántoltak, a kutatott mélységig azonban érces kifejlődést nem sikerült feltárni.

9 A recski rézérc hasznosításával kapcsolatban döntés történt nagyberuházás indításáról ben, am elynek keretében (1,1 Md Ft) a 2. sz. légakna m élyítése (1184 fm), valam int vágathajtás (a 700 szinten 5150 m, 900 szinten 1130 m) történik meg a bányászati kutatás elvégezhetőségének m egalapozására. Ehhez kell csatlakoznia a költségvetési keretekből biztosítandó kutatóvágat hajtásának és 62,5x62,5 m hálózatos bányabeli fúrásos ku tatásnak. A b enyújtott program szerint a bányabeli fúrásának 1975-ben meg kellett volna kezdődniük, a vágathajtáshoz szükséges berendezések beszerzésének akadályai, valam int a fúróberendezések körüli rendezetlenség m iatt azonban m ég ebben az évben is alig látszik erre lehetőség. M indenesetre a ben y ú jto tt terv ütem e zéséhez viszonyítva m ár ezidáig egyéves kutatási késés van. A bányászati m unkák során harántolásra kerültek a 700 szinten az első összefüggő porfiros rézérces szakaszok, ahol m ost van kialakítás alatt a legalkalm asabb m intázási és dokum entálási módszer. További feladatunk az eddig felderítő fázisban kutatott polimetallikus ércesedés további kutatási lehetőségének vizsgálata, am ely részben a rézérc feltárásához csatlakozó vágatkutatásból, részben további külszíni m élyfúrásából állhat, optim ális ércesedési területeken. Az V. ötéves tervidőszakában 58,8 ezer fm külszíni fúrás, 2,1 ezer fm vágathajtás és 95,0 fm bányabeli fúrás elvégzését javasoltuk. A hazai rézérckutatás rem énybeli területe lett a Rudabányai-hegység is. A rudabányai vasérclelőhely területén a réz- és ezüstbányászatnak ősi nyomai m aradtak. A vasérctermelés általánossá válása után ezek az adatok csupán érdekességek voltak. Az 1960-as évek végén a pátvasérc-feltárások olyan területekre terjedtek ki, ahol dús kalkopirit és más szulfidtartalmú pátvasérc-tömzsök voltak. Ezek nyom án 1971-től kezdve a Központi Földtani Hivatal ream buláló kutatást tett lehetővé, első ízben főleg anyagvizsgálati módszerrel, majd fúrásos és vágatkutatással is tól kezdve pedig a nagyobb (300 m) m élységek felderítő kutatását is m egkezdtük. A feltárt területen az elm últ években a réztartalm ú pátvasércek term elés-előkészítése is megkezdődött. 6. sz. táblázat Rudabánya A z elvégzett színesfém ére kutatások efm Felderítő 300 m -es fúrás 4,3 5,4 Bányabeli fúrás 7,7 3,5 Vágat 0,9 1,8 Geofizika Anyagvizsgálat 1,3 1,4 13,4 mft Az eddig elvégzett kutatásokból m egállapíthatók az alapvető földtani-teleptani jellegzetességek is: az Andrássy I II. területen ÉNy-i és ÉK-i vetők környezetéhez kapcsolódóan réztartalmú pátvasérc-tömzsök vannak és újabbak feltárása is valószínűsíthető. az előző területhez ÉK-n csatlakozva, egészen a Korlát-hegy vonaláig főleg ólomtartalm ú pátvasércek nyom ozhatok és eltérő kőzetfajtákban is, pl. szeizi homokkőben nagyobb vastagságban hintéses szakaszok vannak. a Bodva-völgye és a m ár em lített területek között, tisztázatlan korú és helyzetű kvarcporfirhoz kötődő mangán- és r/ézindikációk vannak. Az em lített területek felderítő kutatására most állítunk össze kutatási programot, amely lehetővé teszi az indikációk gyakorlati jelentőségének megvizsgálását. A kutatási feladat végrehajtása jelentős nyersanyagbázis megismerését eredményezheti, a m egjelölt 2-2 millió tonnás réz- és ólom rem énybeli vagyon csak jelzésnek tekinthető. A felderítő kutatásra 12,0 ezer fm külszíni fúrás és 4,5 ezer fm bányabeli fúrás lem élyítését javasoltuk az V. ötéves tervben év folyamán a Velencei-hegységben is javaslatot tettünk felszíni mintázásos, térképreambulációs m unkára a hegység keleti részén, a felsőeocén andezit elterjedési területén. A m etallom etriai mintázás és a fúrási m inták is réz- és m olibdén anomáliát jeleztek. Ez a terü let kutatását indokolja, most m ár a mélyebb szintek m egism erését célbavéve. Az em lített három rézérces, ércnyom os te rü let kifejlődése, ércesedése, a recski mélyszint feltárása sejteti azt a metallogéniai övezetet, am elyet a felsőeocén m agm ás m űködéshez kapcsolhatunk. Ezt az övezetet tudományos alapossággal még alig-alig elemeztük. Azonban a Kárpát-Balkán, Kaukázus és távolabb még az Iránidák porfiros rézérceket (és más színesfém érceket) ta rta l mazó provinciájának közeli kifejlődései, így a Bánátban (Szászka, Moldova Noua), a Timokban (Majdanpek. Bor), a Szrednagorában (Medet, Aszerel, Malko Tirnovo), arra figyelm eztetnek, hogy érdemes a tém ára komoly erőt fordítani. Ezért is veszünk részt szívesen a tervezett Darnó-program m unkáiban a m ár feltárt terü letek közvetlen környezetében, hogy ezzel is hozzájárulhassunk nyersanyagbázisunk bővítéséhez. Az iparág földtani-bányászati kutatási apparátusa, m int dedig is, a jövőben is úgy szervezi m unkáját, hogy a kutatások zökkenőmentesek legyenek. E rre gazdag kutatási tapasztalatokkal rendelkező szakem bergárdánk megfelelően fel van készülve. 7

10 Az ásványbányászati kutatások célkitűzései és feltételei az V, ötéves tervben I. Á sványbányászati kutatások között A hazai tervszerű ásványbányászati kutatások két és fél évtizedre tekintenek vissza. Ez alatt az időszak alatt nemcsak az ásványbányászat term elési stru k tú rá ja változott meg gyökeresen, hanem a kutatások jellege, célja, technikája is jelentősen módosult, illetve fejlődött. Ahhoz, hogy az évi állapotnak megfelelő szétszórt kis kapacitású üzemekből zömében korszerű előkészítéssel rendelkező közép m éretű illetve nagy kapacitású üzemek létesülhessenek tudatos, tervszerű földtani ku tatásra volt szükség. amely a term elés nyersanyagbázisát és annak minőségi adottságait tisztázta. Az V. ötéves terv ásványbányászati kutatási célkitűzéseinek megértése érdekében szükséges röviden áttekinteni az ásványbányászati k u tatások eddigi fejlődését és tendenciáit. Az I. ötéves tervidőszaktól a IV. ötéves te rv időszakig 360 millió Ft-ot költött az iparág az ásványbányászati nyersanyagok kutatására. Ennek során 214 ezer m m agfúrás m élyült le és 97 ezer m kutató-feltáró vágat k erült k ih ajtásra. A kutatási ráfordítás 13%-a költségvetésből, 35 o-a beruházásból és 52%-a vállalati önköltségből lett fedezve. A kutatások súlypontja a II. és a III. ötéves tervidőszakra esett, amikor részben a régi bányászati objektum ok terü leté nek m egkutatására, részben új nyersanyaglelőhelyek felkutatására az érc- és ásványbányászati iparág által m egterem tett saját fúrásos kutatási kapacitással először nyílt lehetőség. Ennek hatása abban is m egnyilvánul, hogy amíg az 50-es években a földalatti m űvelések túlsúlya m iatt (pl.: mádi bentonit) a bányászati kutató vágat feltárások a költségkeretek 2/3-át tették ki, a hatékonyabb külfejtéses m űvelések bevezetésével ez az arány fokozatosan eltolódott a fúrásos kutatások javára és a IV. ötéves tervben m ár a fúrás kutatás é rt el 2/3-os részesedést a költségkeretekből. Az ásványbányászati kutatások éppen ezért elsősorban felszínközeli lelőhelyek kutatására terjed tek ki. Az között célkutatás form ájában 4800 db m agfúrás 175 ezer fm hosszban m élyült le, melyek átlagos fúrási mélysége 37 m. A III. ötéves terv végére elértük azt, hogy a nyolc legfontosabb ásványbányászati nyersanyag hazai katasztere elkészült és távlati k u ta tási terve rendelkezésre állt, így gyakorlatilag m inden működő iparági ásványbánya m egkutatott készletekkel rendelkezett. Éppen ezért a IV. ötéves terv kutatásai is m ár úgy alakultak, hogy a KFH költségvetésből fedezett 10 ezer m fúrás új terü letek re (Nemti kőbányahegyi savállóanyag, felsőcsatári új talkum terület, Tolcsva-rányi kaolin, szerencsi kálitufa, felsőpetényi csempeanyag, istenhegyi kaolin), valam int a régi készletek felülvizsgálatára (Végardó kaolin, Bánd-Ördögdi bentonit) te rje d t ki. Az iparági önköltségre végzett 15 ezer m fúrás és 9 ezer m vágat a meglévő bányászati objektumok változó minőségi igényekhez alkalmazkodó ú j raértékelését (pl.: pilisvörösvári minőségi dolomit, pálházai perlit, sóskúti kvarchomok, gyulakeszi puhamészkő), a kim erülőben lévő bányáknál (szegi kaolin, felcsuti, solymári homok) a végső lehetőségek tisztázását szolgálták. Ezen kívül arra törekedtünk, hogy a 6 db m élym ű velésű ásványbányánál (Felsőcsatári talkum, felsőpetényi tűzállóagyag, istenmezei bentonit, perkupái anhidrit, szegi kaolin, füzérradványi illit) a bányabeli fúrásos és vágatkutatással olymódon tisztázzuk a teleptani viszonyokat, hogy azok ism eretében az ásványvagyon optimális term elésének elősegítésére korszerű fejtésm ódokat alkalmazhasson a bányászat. (Felsőpetény! Füzérradvány.) II. A z V. ötéves terv ásványbányászati ku ta tásai : A kutatási előzmények, m int a jelenlegi állapot tükrözői, fontosak ahhoz, hogy az V. ötéves terv ásványbányászati kutatásainak célkitűzéseit és feltételeit m egérthessük. 1. Alapvető célkitűzések: a) a hazai feldolgozó ipar igényeinek hoszszútávú kielégítése a hagyományos nyersanyagokból, megfelelő minőségű és m ennyiségű nyersanyagbázis biztosításával; b) olyan típusú nyersanyagok felkutatása, m elyekre a hazai földtani viszonyok között még lehetőség van, vagy olyan nyersanyagok kutatása, melyek iránt a felhasználó ipar részéről igény m erül fel; c) a meglévő több term ékes működő bányák eddig nem term elt nyersanyagtípusainak kutatása az ipari hasznosítás érdekében, illetve ezekre m egfelelő technológiák kidolgozása. 2. A kutatások eredm ényességének feltételei a következők: a) A hazai földtani viszonyok alapos ism e retében a legfontosabb nyersanyagokra 8

11 kidolgozott távlati kutatási terveket felül kell vizsgálni, m ind földtani, m ind a felhasználó ipar részéről történt minőségi és m ennyiségi igényváltozások függvényében. b) A legújabb hazai és külföldi földtani és technológiai szakirodalom tanulm ányozása és ennek alapján tudatos törekvés új típusú nyersanyagok felkutatására, illetve azok reális ipari alkalm azhatóságára. c) M egfelelő együttm űködés a k u tató-te r melő és a felhasználó ipar szervei között, hogy mindazon minősítő-technológiai vizsgálatok elvégzésre kerüljenek, m e lyekkel a kutatott anyagok gyakorlati használhatóságát feltárják. A földtani kutatások tehát m inden esetben figyelem be kell. hogy vegyék az adott helyzetet, a reális igényeket, de ugyanakkor előre m utatónak is kell lenniük, hogy az ipari fejlesztéshez hozzájáruljanak. 3. K öltségvetési kutatások Az Országos Érc- és Á sványbányák az V. ötéves tervidőszakban a Központi Földtani H ivatal által biztosított 53 millió Ft költségvetési forrás terhére 24 ezer m kutató fúrást, illetve ásványbányászati nyersanyagok célkutatását irányozta elő. Ezek a kutatások a IV. ötéves tervidőszakban m egism ert új nyersanyag-előfordulásokhoz (pl.: M átrai Na-bentonit), illetve régi nyersanyagok új felhasználási technológiára való áttérésével a beruházások (pl.: Erdőbényei kovaföld) m inőségi és mennyiségi megalapozására irányulnak. Ezenkívül a tervidőszakban kim erülő nyersanyagelőfordulások pótlását célzó kutatások je lentik a legfontosabb feladatokat (pl.: Szegi kaolin). A fentieken kívül jelentős keretet állítottunk be olyan nyersanyagtípusok kutatására, melyek hasznosítása ma még nem tisztázott technológiai, vagy egyéb okokból. Ezenkívül a m ár em lített ásványbányászati nyersanyagkataszterek felülvizsgálatától azt várjuk, hogy újabb ipari nyersanyagok perspektivikus te rü leteit jelölhetjük ki, m int ahogy ez történt a dolomit katasztert felülvizsgáló minőségi dolom it kataszter esetében is. Néhány fontosabb, költségvetésből tervezett kutatás vázlatos ism ertetését adjuk: a) A M átra-hegység É-i oldalán Rózsaszállásnál 1975-ben m egism ert N a-bentonit indikáció kutatásának célja, hogy a helvéti slirre települő középső dácittufa vízbehullott és elbentonitosodott anyagának teleptani. minőségi és felhasználástechnológiai kérdéseit tisztázza. Kedvező földtani és teleptani kutatási eredm ények esetén ezen telep külfejtéssel m űvelhető részét kell m ajd részletesen m egkutatni. b) Az erdőbényei kovaföld új felhasználási technológiája és a z'a rra telepítendő új beruházás (kalcinált kovaföld) szükségessé teszi, hogy a terü let perspektivikus kovaföld készleteit tisztázzuk, valam int a m ár ism ert nyersanyaglelőhely anyagát az új minőségi feltételek ism eretében m egfelelően értékeljük. c) A papírtöltő kaolin term elését 1980-tól a Szegi bánya készleteinek kimerülése m iatt új lelőhelyről kell biztosítani. Éppen ezért a IV. ötéves tervidőszakban m ár megkezd ett papírtöltő kaolin kutatásokat összekötve a technológiai vizsgálatokkal az V. ötéves tervidőszak folyam án be kell fejezni. E kutatás során a Rátka-istenhegyi terület kaolinjának, illetve kaolinpettyes nyersanyagának k u tatását tervezzük elvégezni. d) A Szerencs környéki kálitufa kutatások a IV. ötéves tervidőszakban olyan új előfordulások m egism erésére vezettek /K ishegy), melyek az eddigi durva és finomkerám iai felhasználáson túl esetleg földpát dúsításra is alkalm asak lehetnek. e) A hazai ipari mész/cő-termelésben jelentős helyet elfoglaló felném eti mészkőbánya előterének további ku tatását készletnövelés céljából végezzük. A fenti tém ákon kívül' szükség van egyéb ásványbányászati ipari nyersanyagok kutatására is, m int pl.: nagytisztaságú puham észkő, dolomit, durva öntödei homok kutatása, illetve készek vagyunk a felhasználó ipartól konkrétan igényelt új nyersanyagok, vagy egyéb szervek által kidolgozott új technológiákkal alkalm azhatóvá tehető nyersanyagok (alunit, pumicit stb.) kutatására is. Összefoglalva: A hazai perspektivikus ásványbányászati kutatások alapvető célja tehát az, hogy az ism ert nyersanyagok term elési igényét biztosítsa új előfordulások feltárásával, valam int az új típusú nyersanyagokból nagyü z e m iig is bányászható lelőhelyeket tárjanak fel. I tt kell felhívni a figyelm et arra, hogy hatalm as m egkutatott, értékes nyersanyagkészletekkel rendelkezünk pl.: centrolit típusú öntödei homokból, traszból, m elyekre nincs ipari igény. 4. Term elési költségre előirányzott kutatások. Az Országos Érc- és Ásványbányák területén m űködő 30 ásványbányából az V. ötéves terv időszakban is biztosítani kell 17,5 millió tonna összm ennyiségű kb. 26 féle nyersanyag k iterm elését. A nyersanyagok változó teleptani jellege (metamorf, üledékes, magmás) és egy-egy nyersanyagon belül is a nagy számú minőségi osztályból az igények kielégítése a meglévő bányák állandó és rendszeres termelési kutatását, illetve a term elés földtani-minőségi irnyítását igényli. Ez a nem látványos, de rendkívül fontos kutatási feladat tudja csak azt biztosítani, hogy az ásványbányászatról a m inden követ megmozgató és eladó vélemény megváltozzon m indenkor figyelembe véve a gépesített nagyüzem i term elés által diktált m űszaki-gazdasági követelm ények m egvalósítását. Ezen term elési feladatok ellátására mintegy 17,7 millió F t önköltségi keretet fordít az iparág. 9

12 lanul fontos feladat. A nagy számú üzem és a sokféle eltérő nyersanyagtípus ellenére a te r melésben mind nagyobb szerepet kap a jobb, az állandóbb minőség biztosítása érdekében a földtani teleptani ism eretek fejlesztése. Eredm ényes és hatékony m unkát csak úgy v árh a tunk a kutató geológusoktól, ha azok egyben a m egkutatott telep lem űvelését is befolyásolni tudják. Ez esetben a kutató geológus, a term elő bányász-gépész, a m inősítő vegyész és a feldolgozó technológus együttes erőfeszítéseire van szükség, hogy a népgazdaságot m egfelelő nyersanyaggal tu d ju k ellátni. 5. A z V. ötéves terv ásványbányászati nyersanyagokra vonatkozó földtani kutatási tervét, annak célkitűzéseit és feltételeit áttekintve meg kell állapítanunk, hogy a tervidőszakra az Országos Érc- és Á sványbányák valam ennyi eddig term elt nyersanyagból elegendő kiterm elhető készlettel rendelkezik. E nnek ellenére a IV. ötéves tervhez viszonyítva az V. ötéves tervben ásványbányászati nyersanyagokra a költségvetési kutatások 2,5 szeresét (25 ezer m-t) tervezzük és a term elési kutatások is 1,5 szeres növekedést m utatnak. Az ásványbányászat tervbe vett kutatásai biztosítékot adnak arra, hogy mind az eddig term elt, m ind a reális igények alapján jelen t kező új nyersanyagok készleteit, települési viszonyait,. minőségi jellem zőit megismerhessük. Az ásványbányászati nyersanyagok ma m ár nemcsak volum enüket tekintve (3,5 millió t/év), hanem sokféle felhasználási területük m iatt is igen fontos népgazdasági értéket képviselnek. Földtani kutatással a nyersanyagok feltárásán kívül a feldolgozási technológiák m egalapozása érdekében azok optim ális tulajdonságainak megismerésére is törekszünk. Azt rem éljük, hogy az V. ötéves te rv ásványbányászati földtani kutatásai nagym értékben elősegítik az ércés ásványbányászati iparág fejlődését és még jobban kiaknázhatjuk a sokféle nyersanyagban rejlő kedvező ipari lehetőségeket. Ez valam ennyi kutató-term elő-feldolgozó és felhasználó szakem ber és szerv együttes erőfeszítéseinek eredm ényeképpen érhető csak el. A legfontosabb terü letek az alábbiak: a) Tűzállóagyag nyersanyagunk minőségének javítása és a IV. ötéves tervidőszakban elkezdett tervszerű, telepek szerinti, szelektív művelés biztosítására Felsőpetényben fo lytatjuk a bányabeli fúrásos k u tatást. Ettől azt rem éljük, hogy a jóm inőségű (I II. osztály) tűzállóagyag term e lését hosszútávra folyam atosan biztosítani tudjuk. b) Az öntödei homok term elés koncentrálását szolgálja a sóskúti bánya fúrásos kutatása. Azt rem éljük, hogy a finom homokot, a durva homokot és kavicsot egy bányából m egfelelő m ennyiségben lehet biztosítani. c) Az üveghom ok term elés nagyarányú fejlesztése érdekében és az igényelt minőség biztosítására a Fehérvárcsurgói Bittói külfejtés m űvelését további sűrítő fúrásokkal segítjük elő. Ugyanakkor az értékes nyersanyag m űvelési veszteségének m inim álisra való csökkentése érdekében folyam atos ellenőrző m érésekre k erül sor. d) A m ádi kovasavas kaolin bányászat K i rályhegyre történő áttelepítésével az V. ötéves tervidőszakban mód nyílik arra, hogy a szeszélyes hidroterm ális előfordulás kaolin típusait jobban elkülönítsük és azok különböző irányú felhasználásával foglalkozzunk. g) Az íllit term elés növelésének alapja a IV. ötéves tervidőszakban elkészült új füzérradványi bánya. A bányabeli fúrásos kutatással a lim nikus telepösszlet lencséinek pontos földalatti megismerését tűztük ki célul. f) A hazai bentonit term elés m inőségének ja vítását és a telepekben jelentkező kaolinpettyes bentonit hasznosításának elősegítését szolgálja a mádi-rátkai külfejtéses terü let további sűrítő kutatása. A fentieken kívül tervezzük azon új típusú nyersanyagok term elési kutatását is, m elyeket az V. ötéves tervidőszak felderítő kutatásai során fogunk m egism erni. A term elés-földtan bár az elm últ években sokat fejlődött, de további fejlesztése változatt 10

13 A Tokaji-hegység ásványinyersanyag-kutatásaínak helyzete és perspektívái I. Bevezető gondolatok A nemérces ásványi nyersanyagok egyik fő hazai term elési területe a Tokaji-hegység. 47 előforduláson 13 nyersanyag 27 változata foglalható itt kataszterbe. (1. szám ú ábra.) Az üzemelő bányák száma 13. A kiterm elt nyersanyagok ipari felhasználását 5 ásványelőkészítő üzem segíti elő. (2. szám ú ábra) Az ásványi nyersanyagok felhasználásának ezt a volumenét és a bányászati-előkészítő ipar szintjét a nyersanyagok irá n t tám asztott társa dalm i igény és a felhasználó ipar jelen technológiai szintje határozza meg. E nemérces - nek nevezett ásványi nyersanyagok kutatása és felhasználásának módja, volumene mindig is a felhasználó ipar technológiai szintjének függvénye volt. ( Ipari ásványok. ) A kutatás és a term elés perspektíváit a társadalm i igények és a felhasználó ipar várható fejlődése határozza meg. A felhasználó ipari igényekben várható változásokat, tendenciákat m eghatározni akarván, célszerű a nyersanyagkutatás és bányászat múltjához, m int a jelen helyzet gyökeréhez, visszanyúlni. II. A z ipari ásványok kutatásának és term elésén e k történeti vázlata a Tokaji-hegység területén A 3. számú ábrán adott áttekintés szerint a nemérces, vagy más szóval ipari ásványok kutatásának mecénása a legkorábbi időtől napjainkig, az ip ar volt. A hegységterületet az ipari fejlődés történetében m indig is a hasznosítható anyagok viszonylag nagy gyakorisága jellemezte. A középkorban a társadalm i igények addig föl nem használt anyagok egész sorát emelték nyersanyag-rangra és adtak a hegység bányászatának m eghatározott arculatot. A nagy ellenálló képességű kvarcittöm egek felszíni kibúvása a malomkőgyártás, a kerám iai anyagok jelenléte m anufakturális kerám iaipar (Sárospatak), a perlites savanyú vulkáni üveg előfordulása pedig az üveggyártás (huták) alapjait vetette meg. A kapitalista ipar kezdetei a XIX. század végén m ár 9 kőzetféleség felhasználását biztosították. term észetesen az akkori m ennyiségi igényeknek megfelelő szinten. (4. sz. ábra.) A két világháború között a szállítás, közlekedés technikai színvonala lehetővé te tte a hegységben található ásványi nyersanyagok nagyobb távolságokra való szállítását és m egszűnt a monarchia távolabbi, hasonló nyersanyagokat hordozó területeinek versenye is. így a földtani nyersanyagkutatások mecénásává, az ásványi nyersanyagok felhasználásának legfőbb inspirálójává a korábbi helyi ipar helyett egész Magyarország felhasználó ipara lépett elő. Nem véletlen, hogy rohamosan nőtt a felhasznált nyersanyagok és a felism ert, felfedezett, lelőhelyek száma is. Napjainkban 27 olyan ipari és újabban mezőgazdasági tevékenységi terület, értékesítési irán y ism eretes, ahol alap-, vagy adalékanyagként rendszeresen használnak a hegységből származó nyersanyagokat. M integy 120 felhasználó felé összesen 45 féle nyers-, vagy előkészített állapotú nemérces term ék hagyja el a hegység területét. S nem csak országon belül, eljutnak term ékeink a KGST-államokon kívül a világ legkülönbözőbb területeire is. A helyi, m ajd az országos ipari igények után így, az exportigények kialakulása révén, válik a nyersanyagkutatások ösztönzőjévé az integrált szocialista és a jövőt illetően a tágabb európai terü letek ipara. Például amíg a perlitnek m int te r m észetes savanyú vulkáni üvegnek első középkori felhasználását az üveg iránt tám asztott helyi igények indították el, s az 1950-es évek perlitkutatásai országos igényeken és országos építőipari szükségletek felismerésén alapultak, addig a perlitkutatás és term elés jelenlegi feladatait elsősorban az exportigények határozzák meg. De hasonló példát tükröz a bentonit vagy a kvarcit kutatásának, bányászatának tö rténete is. Ha van mód körvonalazni a felhasználó ipar és az egész európai térség felgyorsult gazdasági fejlődésének tendenciáit, úgy felismerhetővé válnak azok a rugók, szükségletek, melyek a hegység terü letén folyó ásványbányászati-előkészítési ipar távlati fejlődését meghatározzák. Távlatokra a szocialista ipar integrációjának növekedése és az európai térségben mutatkozó nyersanyagigények tudatos, vagy spontán koordinálása várható. Ez hatással lesz a nyersanyagok iránt tám asztott mennyiségi és minőségi igényekre, ezek pedig közvetlenül m eghatározzák az alkalmazható kutatási módszereket és feladatokat is. A nemérces ásványi nyersanyagok kutatását, bányászatát időrendben az ipar fejlettsége által lehatárolt szakaszokhoz kötötten áttekintve, kitűnik, hogy a kutatási elvek, alkalm azott módszerek és a szervezési form a alapvető változásokon m ent át. (3. számú ábra.) A kapitalista ipar kezdeteivel jellem zett közötti időszaktól, am ikor a véletlenszerűség, az általános term észettudom ányos tájékozódás és az utazó polihisztorok szubjektív 11

14 12 A Tokaji hegység hasznos tulajdonságaik alapján felhasználható (nem erces) ásványi n yersanyagainak áttekintése

15 13

16 'S frei) A nem érces ásványi nyersanyagok kutatástörténeti időszakainak összehasonlítása a Tokaj-i hegység t Az ism ert nyersanyagok Az ipari ásványok kutatásának A kutatások elvi földtani-teleptani eredm énye cd N со О ТЗ 'S с 'О) и О со 'cd -+J сб 3 < előfordulási helye db-szám a szervezési form ája fő módszere elve iparági jellemzői Időtartam a Földtani folyam atok kölcsönhatásának vizsgálata KFH + iparág kom plex + félüzem i technológiai k ísérletek koordinált, programozott, tervszerűség Szocialista ipar integrációja N apjainktól várható A földtani folyam atok genetikai kapcsolatának felism erése Földtani adatok, telepek szem pontjából való értékelése Képződm ények térbeli kapcsolatának felismerése Képződmények felismerése, első szintézisek Képződmények felhasználhatóságának felismerése C- Tt< th Ю C- СОсо rhcs] Iparág fú ráso s k u ta tá s + fö ld tani térk ép ezés -f- labor.vizsgálat centralizált tervszerűség Szocialista ipar kibontakozása 1958 napjaink H 05 Ю СО т-h MÁFI fú ráso s k u ta tá s + földtani térképezés mechanikus tervszerűség Szocialista ipar kezdetei felszíni bejárásos térképezés ötletszerűség K apitalista ipar kibontakozása cd и Ё СО Ю СО со N со meghívott utazók tájékozódás K apitalista ipar kezdetei m eghívott m agánszakértők véletlenszerűség véletlenszerűség Ipar nincs, m ajd m anufaktúrák 1800 benyom ásai voltak jellem zőek, többlépcsős fejlődéssel ju to tt el a hegység ásványi nyersanyagainak kutatása a m ai tervszerű, kom plex m ódszerekkel végzett és a term elő iparág szervezetére alapozott kutatásokig. Az utolsó kutatástörténeti időszakot 1958-tól napjainkig szám ítjuk. Ennek az előzőkhöz viszonyítottan, alapjaiban megváltozott feladatait az fejezi ki a legpregnánsabban, hogy 1975-ben 319 et. ásványi nyersanyag került kiterm elésre a hegység bányáiból. Ilyen volumenű term elést csak minőségileg és mennyiségileg egyaránt jól ism ert ásványvagyonra lehet alapozni. Az alapozást az 5. szám ú táblázaton bem utatott nyersanyagkutatásokkal végezte el az Érc- és Ásványbányászati Iparág. Ebből kitűnik, hogy a kutatások ben kulm ináltak, m integy évi közel 10 millió Ft-os költségráfordítással 9 10 ezer m éter sekély, m mélységű fúrás mélyítésével tól december 31-ig összesen 1237 db kutatófúrás mélyült. Az összes fúrásm ennyiség m eghaladta a 63 km-t. A fúrások kivitelezésére fordított összeg 73,6 millió F t-ra, a kapcsolatos laboratórium i vizsgálatokra felhasznált pedig 8,5 millió F t-ra te hető. Figyelem be véve, hogy ugyanezen szakaszban a kutatási célzatú bányászati m unkák értéke m integy 7 millió Ft, a nyersanyagok földtani k u tatására fordított összegek példátlanul a hegység kutatástörténetében 1csaknem elérik a- 90,0 millió Ft-ot. E szisztematikus, m eghatározott ipartelepítési céllal végzett kutatóm unka nem csak a m egkuta to tt ásványvagyon szem pontjából hozott eredm ényeket. A hegység 437,5 millió tonna nyilvántartott összes ásványvagyonának felkutatása nagytömegű információt szolgáltatott az ásványvagyont hordozó összletek földtani-teleptani rendjére, kémiai, ásványos és kőzettani összetétel változásainak irányára, eloszlására is. Egyértelm űen tisztázódott, hogy a hasznosítható ásványi nyersanyagok a neogén földtani folyam atok által létrehozott egy-egy kőzetfáciessel azonosak. Ism ertek a fáciesek egymáshoz való viszonyának alapvonalai, a telepek földtan i kifejlődési törvényszerűségei is. A tö r vényszerűségek ism eretében lehetővé válik annak felism erése: a) hol fordulnak elő hasonló nyersanyagok hasonló telepei? b) m ilyen anyagok kísérik szükségszerűen az egyes telepeket? c) m ilyen tulajdonságokat hordoznak a genetikailag összetartozó kőzetfácies-sorok eddig m ég nem hasznosított tagozatai? d) várhatók-e az eddig ism ert fácies-soroktól eltérő összetételűek a hegység neogén összletében? E kérdésekre választ kapva és a válaszokat a közeli és távoli jövő várható társadalm i nyersanyagigényeivel összevetve, nyílik lehetőség körvonalazni a következő nyersanyagkutatásibányászati időszak m ódszereit, szervezési form áját, alapelveit. <- 3. ábra 14

17 15

18 A Tokaji -h e g ysé g á svá nybá nyá sza ti nyersanyagkutatásainak időrendi áttekintése S. k u ta tá s tör térte U időszak- 195& - napjainkig JŐ C :«p's 'S i- «t я 16

19 III. Kutatási perspektívák a hegység neogén összletére vonatkozó ism ereteink tükrében a) Alapvonalaiban tisztázott, hogy a hegység vulkáni anyagszolgáltatása három szünettel, üledékképződéssel, ill. diszkordanciával elválasztott ritm usban történt. A hasznosítható ásványi nyersanyagok a savanyú explózióstól neutrális, viszonylag bázisos effúziós tevékenység felé tartó,.aszim m etrikus vulkáni anyagszolgáltatási ritm usokhoz kötődnek. (6. szám ú ábra.) A három ritm us közül felszínen nagy terü le teken csak a szarm ata ritm us képződm ényei ta lálhatók. A tortonai-szarm ata és a tortonai r itm us kevésbé feltárt, eltem etett, m élyebb helyzetű. A jelenleg ism ert nyersanyagok további feltárásának egyik lehetőségét éppen az eddig kevésbé kutatott tortonai és tortonai-szarmata ritm ushoz kapcsolhatjuk. A 7. számú ábra a hegység DNy-i részén felszínen lévő szarm ata ritm us nyersanyag-spektrum át m utatja. Nátrium bentonittól kvarcitig szinte valam ennyi ásványi nyersanyag képviselve van a ritm us vulkáni tagozataiban. A még m egkutatatlan ritm u sok a tortonai és tortonai-szarm ata vulkáni anyagszolgáltatási ritmushoz hasonlóak, de az eltérő körülm ények (szubakvatikus vulkáni m ű ködés) és az olvadékanyag különbözősége m iatt más m inőségű nyersanyag-féleségeket hordozhatnak. Ennek példája, hogy a szarm ata anyagszolgáltatási ritm us 10 12% ALÓ.-; tartalm ú savanyú kőzetei agyagásványosító földtani folyam atoknak alávetve, m aximálisan csak 16 18% ALO:i tartalm ú agyagásványos kőzetfajtákat (kaolinos nyersanyagok) szolgáltattak. A tortonai-szarm ata ritm us dácitosabb összetételű, magasabb, 13 15% ALÓ: tartalm ú piroklasztikumaiból az előzővel szemben 25 30% ALCh tartalm ú agyagásványos képződmények jöttek létre. b) A vulkánitok fácies-sorai explóziós, extrúziós és effúziós kitörési centrum ok esetében is jól ismertek. A savanyú exploziók szubmarin fáciesei közül csak egyet, a klinoptilolitos riolittufát hasznosítjuk. A 8. számú ábra szerint a kitörési centrum tól való távolság függvényében változik a lerakodott piroklasztikus üledékek összetétele és így annak hasznos tu lajdonságai is. A 9. számú ábra savanyú explóziós test kőzetfácieseit m utatja be, kiemelve a 'jelenleg hasznosított perlites vulkáni üveget. Kitűnik, hogy a perlites üveg m ellett még számos olyan savanyú vulkáni üvegváltozat található, amely tulajdonságai révén ipari hasznosításra számot tarth at. Az is szem betűnő, hogy a p erlit bányászata ezek m egm ozgatása nélkül nem valósítható meg. A kísérő üveges fácieseic ipari felhasználásának kutatása tehát ez esetben m int egyik kutatási lehetőség, egyet jelent a perlit bányászati önköltségének csökkentésével. Ez is aláhúzza, hogy a földtani kutatás m ellett a következő időszakban a technológiai és az ipari felhasználási kísérletek fokozottabb té r hódítása kell, hogy jellem zővé váljék. Az effúziós centrumokhoz kötött lávaárfáciesek elvi települési rendjének ism erete alapul szolgál a hegység folyam atban lévő kőbányászati telepítéséhez. (10. szám ú ábra.) A hígfolyósabb, bázikusabb olvadékanyag m eghatározott helyet foglal el a vulkáni anyagszolgáltatási ritm usok kőzeteinek sorában, a centrális töm eg és a bázistagozat homogén andezitváltozatainak kifejlődése pedig itt jellem ző így a kőbányászati nyersanyagkutatás és telepítés a hegység meghatározott optimális szintjeihez kötődik. c) A hegység utóvulkáni hidroterm ális folyam atai a prim ér vulkánitok ásványainak elbontásával és a kőzetalkotó főelemek kationjainak szelektív m obilizációjával kaptak különös szerep et a hegység agyagásványos nyersanyagtelepeinek képződésénél. A törések, hidrotermális feláram lási vonalak m entén a kőzetalkotó főelem ek geokémiai kötésenergiájuknak m egfelelő sorrendben rendeződtek és kapcsolódtak újabb agyagásványos, vagy mállási ásványos kom ponensekké. A 11. szám ú ábra a kéregátlagnak megfelelő anyakőzet-összetétel mellett kialakult elbontási, agyagásványos zónák viszonyát és relatív szélességét m utatja. A zónákban jól felism erhetők a kutatott és fejtés alatt álló ásványi nyersanyagtelepek. (Kovasavas kaolin, bentonit, illit, zeolit stb.) Az is kitűnik, hogy az anyakőzet összetétele alapvetően befolyásolja a zónák, és így az egyes telepek szélességét, tömegét. Lényegében ebből fakad, hogy egy-egy lelőhelyen ahol rendszerint az összes elbontási kőzetzóna, hidroterm ális fácies m egtalálható egy-egy van fejtés alatt. A többi menynyiségileg, vagy szennyezettsége folytán elhanyagolható. A kutatások perspektívája éppen abban áll, hogy új hidroterm ális centrum ok körül más mennyiségi arányú kőzetfácies-sorozatok várhatók. Másik fejlesztési lehetőség m egkeresni az ipari felhasználási lehetőségeit a je lenleg még nem hasznosított agyagásványos kőzetövezeteknek is. Ez több esetben a jelenleg m űködő bányák szegélyén újabb fejtési területek bekapcsolását jelenti. Pl. a M ád-királyhegyi kaolinites kőzetzóna m elletti alunitos zóna anyaga jelenleg meddőnek számít. Terheli a kaolinites zóna kovasavas kaolinjának bányászati önköltségét. d) A lim nikus rendszerek fácieseinek törvényszerűségeire vonatkozóan a Rátka-mádi, az erdőbényei, a sárospataki és a füzérradványi m edencék számos, konkrét tapasztalatot szolgáltattak. A telepek e medencékben egy-egy kőzetfáciessel azonosulnak. A fejlesztés lehetőségeit az hordozza, ha a szennyezettebb, inhom o génebb kísérő fáciesek is bekapcsolhatók lesznek a termelésbe. Ez ugyancsak nem földtani, hanem technológiai, félüzem i kutatások indítását indokolja. Hasznosításra várnak a Rátka- -mádi medence rétegszerűen betelepült, jelenleg nem hasznosított agyagai és a füzérradványi illites nem psagyag szegélyfáciesei is. IV. A nyersanyagigények fejlődéséből fakadó kutatási feladatok, perspektívák. A felhasználó ipar fejlődésének általános ten denciája a nagyobb m ennyiségek és a homogén 17