EURÓPAI PARLAMENT. Plenárisülés-dokumentum

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT 2004 Plenárisülés-dokumentum 2009 A6-0407/ ***I JELENTÉS a takarmány-alapanyagok forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0124 C6-0128/ /0050(COD)) Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság Előadó: Friedrich-Wilhelm Graefe zu Baringdorf RR\ doc PE v02-00

2 PR_COD_1am Eljárások jelölései * Konzultációs eljárás leadott szavazatok többsége **I Együttműködési eljárás (első olvasat) leadott szavazatok többsége **II Együttműködési eljárás (második olvasat) leadott szavazatok többsége a közös álláspont jóváhagyásához a Parlament összes képviselőjének többsége a közös álláspont elutasításához vagy módosításához *** Hozzájárulás a Parlament összes képviselőjének többsége, kivéve az EK- Szerződés 105., 107., 161. és 300., valamint az EU-Szerződés 7. cikke alá tartozó esetekben ***I Együttdöntési eljárás (első olvasat) leadott szavazatok többsége ***II Együttdöntési eljárás (második olvasat) leadott szavazatok többsége a közös álláspont jóváhagyásához a Parlament összes képviselőjének többsége a közös álláspont elutasításához vagy módosításához ***III Együttdöntési eljárás (harmadik olvasat) leadott szavazatok többsége a közös szövegtervezet jóváhagyásához (Az eljárás típusa a Bizottság által javasolt jogalaptól függ.) ok jogalkotási szöveghez A Parlament módosításaiban a módosított szöveget félkövér dőlt betűkkel jelölik. A módosító jogi aktusok esetében félkövéren kell jelölni a létező rendelkezés azon részeit, amelyeket a Parlament módosítani kíván, de amelyeket a Bizottság nem módosított. Az ilyen részekben az esetleges törléseket a következőképpen kell jelölni: [...]. A normál dőlt betűs kiemelés jelzi az illetékes osztályoknak, hogy a jogalkotási szöveg mely részeiben javasolnak javításokat a végleges szöveg kidolgozásának elősegítése érdekében (például nyilvánvaló hibák vagy kihagyások egy adott nyelvi változatban). Az ilyen jellegű javasolt módosításokat egyeztetni kell az érintett osztályokkal. PE v /54 RR\ doc

3 TARTALOMJEGYZÉK Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE...5 INDOKOLÁS...50 ELJÁRÁS...54 RR\ doc 3/54 PE v02-00

4 PE v /54 RR\ doc

5 AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE a takarmány-alapanyagok forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0124 C6-0128/ /0050(COD)) (Együttöntési eljárás: első olvasat) Az Európai Parlament, tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0124), tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 37. cikkére, valamint 152. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0128/2008), tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A6-0407/2008), 1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában; 2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak preambulumbekezdés (17) A szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE) által előidézett válsághelyzet és a dioxinválság következményeként 2002 óta kötelező az összetett takarmányban található valamennyi takarmány-alapanyag tömegszázalékának feltüntetése. Ezzel párhuzamosan az élelmiszer- és takarmánybiztonság szintje időközben lényegesen javult a 178/2002/EK és 183/2005/EK és végrehajtó intézkedéseik (17) A szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE) által előidézett válsághelyzet és a dioxinválság következményeként 2002 óta az Európai Parlament kezdeményezésére kötelező az összetett takarmányban található valamennyi takarmány-alapanyag tömegszázalékának feltüntetése. Ezzel párhuzamosan az élelmiszer- és takarmánybiztonság szintje időközben lényegesen javult a 178/2002/EK és RR\ doc 5/54 PE v02-00

6 nyomán, mégpedig az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozók felelősségére való összpontosítással, a továbbfejlesztett nyomonkövetési rendszerrel, a HACCPelvek takarmányiparban történő bevezetésével és a jó takarmányhigiéniai gyakorlatról szóló útmutatók kidolgozásával. E vívmányok, melyeket az élelmiszerre és takarmányra vonatkozó sürgősségi riasztórendszerben elküldött értesítések is tükröznek, azt igazolják, hogy el kell törölni a takarmány-alapanyagok összetett takarmányban való tömegszázalékának kötelező megadását. A pontos százalékokat önkéntes alapon lehetne feltüntetni. 183/2005/EK és végrehajtó intézkedéseik nyomán, mégpedig az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozók felelősségére való összpontosítással, a továbbfejlesztett nyomonkövetési rendszerrel, a HACCPelvek takarmányiparban történő bevezetésével és a jó takarmányhigiéniai gyakorlatról szóló útmutatók kidolgozásával. E vívmányok, melyeket az élelmiszerre és takarmányra vonatkozó sürgősségi riasztórendszerben elküldött értesítések is tükröznek, azt igazolják, hogy el kell törölni a takarmány-alapanyagok összetett takarmányban való tömegszázalékának kötelező megadását. A pontos százalékokat önkéntes alapon fel lehet tüntetni, azonban erről a hatóságokat értesíteni kell, és az érdeklődő felhasználók kérésére azokat rendelkezésre kell bocsátani. A takarmány-alapanyagok nyílt bevallását azáltal kell garantálni, hogy alapos gyanú esetén ezen információkhoz hozzáférést biztosítanak, habár a címkén való feltüntetés önkéntes módon történik preambulumbekezdés (19) Bizonyos területeken, ahol a gyártó nem köteles a címkén egyes adatokat feltüntetni, a fogyasztónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kiegészítő információ kérhessen. Az összetett takarmányban található takarmány-alapanyagok megadása tömegük szerinti csökkenő sorrendben azonban már önmagában is lényegi tájékoztatást nyújt a takarmány összetételét illetően. A közösségi jogrendszer legújabb fejleményeit figyelembe véve, amely különösképpen a (19) Bizonyos területeken, ahol a gyártó nem köteles a címkén egyes adatokat feltüntetni, a fogyasztónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kiegészítő információ kérhessen. A termelő szellemitulajdonjogait védeni kell, ezért a bejelentett érték +/- 15%-ának megfelelő tűréshatárt kell engedélyezni. Az összetett takarmányban található takarmány-alapanyagok megadása tömegük szerinti csökkenő sorrendben azonban már önmagában is lényegi tájékoztatást nyújt a takarmány PE v /54 RR\ doc

7 HACCP, a nyomonkövethetőség, a szigorú higiéniai szabályok és a jó higiéniai gyakorlattal kapcsolatos közösségi útmutatók terén nyújt jobb biztosítékokat, lehetővé kell tenni a gyártónak, hogy elutasíthassa a kérelmet, amennyiben úgy véli, hogy a kívánt tájékoztatással szellemi tulajdonára vonatkozó jogokat sértene meg. Ez nem lenne negatív hatással az élelmiszer- és takarmánybiztonságra, mivel az illetékes hatóságoknak mindig jogukban állna, hogy az összes takarmány-alapanyag százalékos arányáról tájékoztatást kapjanak. összetételét illetően. Az összetett takarmányok mennyiségi összetételének megadásakor a +/- 15%-os tűréstartomány az Európai Bíróság összetett takarmányok címkézésről hozott ítéletének betartását biztosítja, és kellően figyelembe veszi a gyártók érdekeit. A tájékoztatás megtagadására vonatkozó kiegészítő jog ahogy arról a rendeletre irányuló javaslat az üzleti szempontból érzékeny információkra, illetve a szellemi tulajdonra vonatkozó jogra hivatkozva rendelkezik végső soron az értelmétől fosztaná meg ezt a rendelkezést a preambulumbekezdés (új) (19a) Amennyiben az 1774/2002/EK rendelet értelmében emberi fogyasztásra alkalmas levágott állatok részeiből származó, 3. kategóriájú hús- és csontliszt használható az 1774/2002/EK és 999/2001/EK rendeletek értelmében meghatározott bizonyos körülmények között a nemkérődzők takarmányának alapanyagként, ezen hús- és csontliszt jelenlétét egyértelműenfell kell tüntetni az összetett takarmányokon. A Bizottság bejelentette a 999/2001 rendelet módosítását, amely a 3. kategóriába tartozó húsés csontliszt bizonyos nemkérődzők számára készült takarmányokban való engedélyezéséhez RR\ doc 7/54 PE v02-00

8 vezetne. Egy ilyen esetben biztosítani kell a felhasznált takarmány-alapanyagok 17. cikkben előírt jegyzékén kívül a hús- és csontliszt összetett takarmányokban való felhasználásának egyértelmű címkézés általi feltüntetését preambulumbekezdés (20) A takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról szóló, május 7-i 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv nem szabályozza a túlzott mértékben nemkívánatos anyagokat tartalmazó takarmány címkézését. Ezért megfelelő rendelkezéseket kell meghatározni. (20) A takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról szóló, május 7-i 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv nem szabályozza a túlzott mértékben nemkívánatos anyagokat tartalmazó takarmány címkézését. Ezért megfelelő rendelkezéseket kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy a 32/2002/EK irányelv 5. cikkében meghatározott hígításra vonatkozó tilalmat betartják, és annak megakadályozása érdekében, hogy méregtelenítés vagy hulladékeltávolítás útján bizonyos szennyeződések a forgalomba visszakerüljenek. Szennyezett takarmány nem kerülhet a táplálkozási láncba preambulumbekezdés (25) A modern címkézés elősegíti a versenyképes piaci környezetet, amelyben a dinamikus, hatékony és innovatív szereplők a címkézést hatékonyan tudják használni termékeik értékesítése során. Tekintettel mind az állati takarmány vállalatok közötti forgalmazására, mind a kedvtelésből tartott állatok eledelének (25) A modern címkézés elősegíti a versenyképes piaci környezetet, amelyben a dinamikus, hatékony és innovatív szereplők a címkézést hatékonyan tudják használni termékeik értékesítése során. Tekintettel mind az állati takarmány vállalatok közötti forgalmazására, mind a kedvtelésből tartott állatok eledelének PE v /54 RR\ doc

9 gyártója és vevője közötti kapcsolatra, az erre a két területre vonatkozó helyes címkézésre bevezetett kódexek hasznos eszközök lehetnének a modern címkézés céljainak eléréséhez. Ezek a kódexek értelmezhetik az önkéntes címkézés adott kereteit. gyártója és vevője közötti kapcsolatra, az erre a két területre vonatkozó helyes címkézésre bevezetett kódexek hasznos eszközök lehetnének a modern címkézés céljainak eléréséhez. Ezek a kódexek hasznos segédeszközök a vállalkozások számára a takarmányok címkézésére vonatkozó rendelkezések végrehajtásához. Hangsúlyozni kell, hogy az iránymutatások és a magatartási kódexek hozzájárulnak a jogszabályi rendelkezések végrehajtásához. Megkönnyítik a jogszabályokban előírt szabad mozgástér értelmezését, de nem a rugalmasságot elősegítő eszközök. 6 2 cikk 2 bekezdés a pont a) a 90/167/EGK irányelv; a) a Közösségen belül a gyógyszeres takarmányok előállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására irányadó feltételek megállapításáról szóló 90/167/EGK irányelv; A javaslat a pontosítást szolgálja. 7 2 cikk 2 bekezdés b pont b) 2002/32/EK irányelv; b) a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról szóló 2002/32/EK irányelv; A javaslat a pontosítást szolgálja. RR\ doc 9/54 PE v02-00

10 8 2 cikk 2 bekezdés f a pont (új) fa) Az Európai Parlament és a Tanács 1831/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról; Ezt a rendeletet a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet sérelme nélkül kell alkalmazni. Az e rendeletben rögzített forgalomba hozatali feltételek nem sérthetik különösen az adalékanyagok forgalomba hozatalára vonatkozó különleges feltételeket, amelyeket az említett rendeletek már meghatároztak, illetve nem okozhatnak jogbizonytalanságot. 9 2 cikk 2 bekezdés f b pont (új) fb) a Tanács 834/2007/EK rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről 1. 1 HL L 189., , 1. o. Az e rendeletben foglalt, a takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezések nem lehetnek ellentétesek a más jogszabályoknak az adalékanyagok és a takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezéseivel, valamint nem okozhatnak jogbizonytalanságot. 10 PE v /54 RR\ doc

11 2 cikk 3 bekezdés (3) Ez a rendelet a vízre nem vonatkozik, sem akkor, ha közvetlenül az állatok veszik magukhoz, sem akkor, ha azt szándékosan adták a takarmányhoz. (3) Ez a rendelet a vízre nem vonatkozik, sem akkor, ha közvetlenül az állatok veszik magukhoz, sem akkor, ha azt szándékosan adták a takarmányhoz. A rendelet azonban alkalmazandó azokra a takarmányokra, amelyeket rendeltetésszerűen vízzel adagolnak. Bár e rendelet nem foglalkozik a vízzel, ugyanakkor számos takarmányt a vízen keresztül biztosítanak az állatállománynak. Ennek során a takarmányok idevágó felhasználásáról van szó, amelyet mindenképpen e rendelet hatálya alá kell vonni cikk 2 bekezdés -a pont (új) -a) szájon át történő takarmányozás : a takarmány bejuttatása az állat gyomor-bél traktusába a szájon keresztül azzal a céllal, hogy biztosítsák az állat táplálkozási szükségletét és/vagy hogy fenntartsák az egészséges állatok termékenységét. A korszerű állattenyésztés nem korlátozódik arra, hogy hagyományos takarmányt biztosítsanak az állatok számára, hanem magába foglalja azok passzív vagy aktív tápanyagellátását is, amelyek hozzájárulnak az állatok optimális fiziológiai és egészségügyi állapotához. A szájon át történő takarmányozás felöleli ezeket a különböző módszereket, és ezáltal e rendelet hatálya alá tartozik. 12 RR\ doc 11/54 PE v02-00

12 3 cikk 2 bekezdés f pont f) összetett takarmány : takarmányalapanyagok keveréke, adalékanyagokkal vagy azok nélkül, amelyet állatok etetésére használnak teljes értékű vagy kiegészítő takarmány formájában; f) összetett takarmány : legalább két takarmány-alapanyag keveréke, adalékanyagokkal vagy azok nélkül, amelyet állatok etetésére használnak teljes értékű vagy kiegészítő takarmány formájában; 13 3 cikk 2 bekezdés g pont g) teljes értékű takarmány : olyan összetett takarmány, amely összetételénél fogva napi adagként elegendő; g) teljes értékű takarmány : olyan összetett takarmány, amely összetételénél fogva napi adagként elegendő, ahogy azt a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 2. cikke (2) bekezdésének f) pontja rögzíti; 1 HL L 268., , 29. o. A meghatározást módosítani kell annak érdekében, hogy a takarmány tápértékehez kapcsolódó valamennyi összetevő említésre kerüljön. Ez megvalósítható a napi adag a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke (2) bekezdésének f) pontjában szereplő létező meghatározására történő hivatkozással: napi adag : a takarmány 12%-os nedvességtartalommal számított átlagos teljes mennyisége, amely egy meghatározott fajú, korú és hasznosítási célú állat napi szükségleteit teljes mértékben fedezi. 14 PE v /54 RR\ doc

13 Article 3 paragraph 2 point h (h) kiegészítő takarmány : olyan összetett takarmány, amelynek legalább egy takarmány-alapanyaga nagy mennyiségben tartalmaz bizonyos anyagokat, de amely összetételénél fogva kizárólag más takarmánnyal együtt kombinálva elegendő napi adagként; (h) kiegészítő takarmány : olyan összetett takarmány, amely nagy mennyiségben tartalmaz bizonyos anyagokat, de amely összetételénél fogva kizárólag más takarmánnyal együtt kombinálva elegendő napi adagként; Mivel az összetett takarmányt a takarmány-alapanyagok keverékeként határozták meg, az összetett takarmánynak tekintett kiegészítő takarmány nem tartalmazhat csupán egyetlen alapanyagot cikk 2 bekezdés h a pont (új) ha) póttakarmány : a 183/2005/EK rendelet IV. mellékletének 3. fejezetében felsoroltak kivételével bármilyen kategóriájú adalékanyagok keverékéből álló takarmány. A póttakarmány ezenkívül takarmány-alapanyagokkal is keverhető, azonban összetétele alapján nem elégséges egy napi adaghoz. Célja, hogy fedezze az állatok átmeneti, megnövekedett, illetve sajátos táplálkozási szükségleteit. A póttakarmányt vagy a napi adaggal együtt vagy külön, vagy pedig vízzel adagolják; 16 RR\ doc 13/54 PE v02-00

14 3 cikk 2 bekezdés k pont k) hordozóanyag : olyan saját technológiai hatás nélküli anyag, amelyet az takarmány-adalékanyagok oldására, hígítására, diszpergálására vagy másféle fizikai módosítására használnak, hogy megkönnyítsék azok kezelését, alkalmazását vagy használatát anélkül, hogy technológiai funkcióját megváltoztatnák; k) hordozóanyag : olyan anyag, amelyet a takarmány-adalékanyagok oldására, hígítására, diszpergálására vagy másféle fizikai módosítására használnak, hogy megkönnyítsék azok kezelését, alkalmazását vagy használatát; A módosítás célja a szöveg egyszerűsítése és a félreértelmezések elkerülése cikk 2 bekezdés o pont o) gyártási tétel vagy szállítmány : egyetlen üzemben egységes előállítási paraméterek felhasználásával előállított termelési egység vagy amennyiben azokat összefüggő sorban állítják elő és együtt tárolják több ilyen egység. Beazonosítható mennyiségű takarmányból áll, és közös jellemzőkkel kell rendelkeznie, úgymint eredet, fajta, a csomagolás típusa, csomagoló, feladó, címkézés; o) gyártási tétel vagy szállítmány : beazonosítható mennyiségű takarmány, amely közös jellemzőkkel rendelkezik, úgymint eredet, fajta, a csomagolás típusa, csomagoló, feladó, címkézés; 18 3 cikk 2 bekezdés p pont p) címkézés : bármilyen szöveg, adat, p) címkézés : bármilyen szöveg, adat, PE v /54 RR\ doc

15 védjegy, márkanév, ábra vagy jelzés egy takarmányhoz történő rendelése, ezeknek az információknak a takarmányra vonatkozó vagy azt kísérő bármilyen médiumon (mint csomagolás, tartály, felirat, címke, dokumentum, gyűrű, gallér vagy internet) történő elhelyezése által; védjegy, márkanév, ábra vagy jelzés, amely egy takarmányra vonatkozik, és az azt kísérő csomagoláson, dokumentumon, tartályon, feliraton, címkén, gyűrűn, hajtókán vagy az interneten van elhelyezve; A címkézés meghatározásánál a bármilyen médiumra történő hivatkozás akaratlanul is címkézési kötelezettséghez vezethet, amely túl széles területet fedne le, és nem lenne képes a címkézéssel kapcsolatos fő célt teljesíteni, mégpedig azt, hogy a fogyasztót tájékoztassák a termékről a választás lehetővé tétele érdekében cikk 2 bekezdés q pont q) címke : a takarmány tartályára írt, nyomtatott, előnyomott, rábélyegzett, préselt vagy rányomott, illetve ahhoz hozzáerősített függőcímke, márkanév, védjegy, képi vagy egyéb leírás; q) címke : a takarmány tartályára írt, nyomtatott, előnyomott, rábélyegzett, préselt vagy rányomott, illetve ahhoz hozzáerősített függőcímke, márkanév, védjegy, képi vagy egyéb leírás, illetve bármilyen adathordozó, amely erre a takarmányra vonatkozik vagy azt kíséri; Az e rendeletben alkalmazott címkézési megközelítés figyelembe veszi azt a tényt, hogy a takarmány csomagolásán elhelyezett címke a beszállító által a fogyasztó rendelkezésére bocsátandó információknak csak egy részét tartalmazza. Az információáramlás javítása és a címkézés címzettjeinek célzottabb tájékoztatása érdekében számos további eszközt is alkalmazni kell. A címke fogalommeghatározását összhangba kell hozni a címkézés fogalommeghatározásával cikk 2 bekezdés r a pont (új) ra) első forgalomba hozatal : egy takarmánynak az előállítását vagy RR\ doc 15/54 PE v02-00

16 behozatalát követő első forgalomba hozatala. Első forgalomba hozatal: ez az elv, amelyet először a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló 1831/2003/EK rendelet alkalmazott, hatékony eszköznek bizonyult abban, hogy összeegyeztesse a takarmánytermelők és az állattenyésztők alkalmanként egymással szemben álló felelősségi köreit és jogszabályi kötelezettségeit. E fogalommeghatározás beépítése azért fontos, hogy egyértelmű felelősségi köröket határozzanak meg a különböző takarmányipari vállalkozások számára cikk 2 bekezdés a pont a) egészséges, eredeti, a célnak megfelelő és forgalomképes minőségű; a) egészséges, hamisítatlan, a célnak megfelelő és forgalomképes minőségű; Az eredeti fogalom megtévesztő lehet. A módosításban szereplő hamisítatlan fogalmat az összetett takarmány forgalmazásáról szóló, április 2-i 79/373/EGK irányelv angol változatának 3. cikke, illetve a magyar változat harmadik preambulumbekezdése alkalmazza cikk 2 bekezdés (2) A takarmánytermelők a hatósági ellenőrzésekért felelős hatóságok rendelkezésére bocsátanak minden általuk forgalomba helyezett takarmány összetételére és állítólagos jellemzőire vonatkozó olyan információt, amely alapján a címkézés során megadott információ pontossága ellenőrizhető. (2) Az első forgalomba hozatalért felelős személy a hatósági ellenőrzésekért felelős hatóságok rendelkezésére bocsát minden általa forgalomba helyezett takarmány összetételére és állítólagos jellemzőire vonatkozó olyan információt, amely alapján a címkézés során megadott információ pontossága ellenőrizhető. Helyénvalóbb a takarmánytermelők helyett az első forgalomba hozatal kifejezés PE v /54 RR\ doc

17 használata, mivel a 178/2002/EK rendelet 17., 18. és 20. cikkében foglalt rendelkezések végrehajtásáért felelős személy a takarmány importőre, nem pedig gyártója cikk 2 a bekezdés (új) (2a) Az illetékes hatóságok a (2) bekezdés értelmében benyújtott információkat továbbítják a felhasználóknak, amennyiben a gyártók és a fogyasztók jogos érdekeinek mérlegelése után úgy vélik, hogy az információk továbbítása indokolt. Adott esetben a hatóságok az információtovábbítást titoktartási nyilatkozat aláírásától teszik függővé. A 11. módosítást a bizottságban folytatott vitákat követően módosították. A takarmányalapanyagok nyílt bevallását azáltal kell továbbra is biztosítani, hogy törvénysértés alapos gyanúja esetén ezen információkhoz hozzáférést biztosítanak, jóllehet a címkén való feltüntetés önkéntes módon történik cikk cím Tilalom Tiltott anyagok 25 6 cikk 2 bekezdés 1 albekezdés (2) Különösen a tudományos bizonyítékokat, a technikai haladást, az (2) Különösen a tudományos bizonyítékokat, a technikai haladást, az RR\ doc 17/54 PE v02-00

18 élelmiszerre és takarmányra vonatkozó sürgősségi riasztórendszerben elküldött értesítéseket és a 882/2004/EK rendeletnek megfelelő hatósági ellenőrzések eredményeit figyelembe véve a Bizottság elfogadja azon anyagok jegyzékét, melyek takarmányozási célú forgalomba hozatala vagy felhasználása tilos. élelmiszerre és takarmányra vonatkozó sürgősségi riasztórendszerben elküldött értesítéseket és a 882/2004/EK rendeletnek megfelelő hatósági ellenőrzések eredményeit figyelembe véve a Bizottság a IIa. mellékletben elfogadja azon anyagok jegyzékét, amelyek takarmányozási célú forgalomba hozatala vagy felhasználása tilos. A tiltott anyagok jegyzékét ahogy a felhasználható anyagok jegyzéke esetében is a rendelet szövegébe melléklet formájában be kell építeni, nem pedig külön szövegben kell megjelennie (jelenleg a 2004/217/EK határozat) cikk 2 bekezdés 2 a albekezdés (új) Rendkívül sürgős esetben a Bizottság a 29. cikk (4) bekezdése a) pontjában meghatározott sürgősségi eljárást alkalmazhatja a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása érdekében. A fogysztók védelme érdekében a Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani, hogy bizonyos anyagok állati takarmányban való felhasználását azonnali hatállyal betiltsa. Az ilyen esetekben a sürgősségi eljárást kellene alkalmazni cikk A 29. cikk (2) bekezdésében hivatkozott eljárásnak megfelelően a Bizottság útmutatókat fogadhat el a takarmányalapanyagok, a takarmány-adalékanyagok A 29. cikk (4) bekezdésében hivatkozott eljárásnak megfelelően a Bizottság útmutatókat fogadhat el a takarmányalapanyagok, a takarmány-adalékanyagok PE v /54 RR\ doc

19 és az állatgyógyászati készítmények közötti különbségtétel tisztázására. és az állatgyógyászati készítmények közötti különbségtétel tisztázására. Mivel e rendelet hatályának tisztázása a rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítés útján történő módosítására irányuló általános intézkedéseket jelent, ezen intézkedéseket az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell meghozni cikk A kiegészítő takarmány az érintett takarmány-adalékanyagot engedélyező rendeletben meghatározott felhasználási feltételek sérelme nélkül nem tartalmazhat több takarmányadalékanyagot, mint a teljes értékű takarmány esetében rögzített maximális adalékanyag-tartalom százszorosa vagy a kokcidiosztatikum- és hisztomonosztatikumtartalom ötszöröse. A kiegészítő takarmány, ideértve az ásványianyag-tartalmú nyalósót is az érintett takarmány-adalékanyagot engedélyező rendeletben meghatározott felhasználási feltételek sérelme nélkül nem tartalmazhat több takarmányadalékanyagot, mint a teljes értékű takarmány esetében rögzített maximális adalékanyag-tartalom százszorosa vagy a kokcidiosztatikum- és hisztomonosztatikumtartalom ötszöröse cikk 4 bekezdés (4) Amennyiben az elérhető tudományos és technikai információ alapján a Bizottság joggal feltételezi, hogy az adott takarmány felhasználásával nem érhető el a tervezett különleges táplálkozási cél vagy káros hatással lehet az állati és emberi egészségre, a környezetre vagy az állatjólétre, a Bizottság három hónapon belül az adott takarmány értékelésére (4) Amennyiben az elérhető tudományos és technikai információ alapján a 29. cikkben említett bizottság joggal feltételezi, hogy az adott takarmány felhasználásával nem érhető el a tervezett különleges táplálkozási cél vagy káros hatással lehet az állati és emberi egészségre, a környezetre vagy az állatjólétre, a Bizottság három hónapon belül a 29. cikk (3) bekezdésében említett RR\ doc 19/54 PE v02-00

20 vonatkozó kérelmet intéz az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (a továbbiakban: a Hatóság), amely mellé a dokumentációt is csatolja. A Hatóság a kérés kézhezvételét követő hat hónapon belül véleményt ad. E határidőt minden alkalommal meg kell hosszabbítani, amikor a Hatóság kiegészítő információt kér a kérelmezőtől. eljárással összhangban az adott takarmány értékelésére vonatkozó kérelmet intéz az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósághoz (a továbbiakban: a Hatóság), amely mellé a dokumentációt is csatolja. A Hatóság a kérés kézhezvételét követő hat hónapon belül véleményt ad. E határidőt minden alkalommal meg kell hosszabbítani, amikor a Hatóság kiegészítő információt kér a kérelmezőtől. Az előadó 16. módosítása azt a jogot hivatott biztosítani minden egyes tagállam számára, hogy az egy adott takarmányozási célra vonatkozó dokumentációt előterjeszthesse. Az uniós szintű harmonizáció és adott dokumentációnak az EFSA-hoz való benyújtása előtt az összes tagállamot felölelő vita biztosítása érdekében a tagállamok számára biztosítani kell azt a jogot, hogy az előterjesztést benyújthassák az EFSA-hoz, miközben az ilyen előterjesztésről szóló határozatot az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság hozza meg cikk 3 bekezdés (3) Ha a takarmányt a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkében meghatározott távközlő eszköz révén értékesítették, az e rendelet által előírt kötelező címkézési adatokat a távértékesítést lehetővé tevő médiumon keresztül közlik. (3) Ha a takarmányt a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkében meghatározott távközlő eszköz révén értékesítették, az e rendelet által előírt kötelező címkézési adatokat a távértékesítésről szóló tájékoztató anyagban közlik, illetve egyéb alkalmas eszközökkel teszik elérhetővé. A 15. cikk d), e) és f), valamint a 17. cikk d) és e) pontja szerinti adatokat azonban kizárólag a szállításkor kell kötelezően megadni. A távközlő eszközök alkalmazásával történő tranzakciók speciális esetében a takarmányt gyakran még elkészítése előtt értékesítik, így a rendelés időpontjában még nem áll rendelkezésre az összes címkézési adat. Ez vonatkozik például az árutétel számára, a nettó mennyiségre és a lejárati időpontra. Ezenkívül a kötelező megrendelés/értékesítés időpontjában nem lehet megmondani a pontos összetételt, mivel az összetett takarmányokat jelenleg továbbfejlesztik, így összetételük időről időre változik. PE v /54 RR\ doc

21 31 12 cikk 1 bekezdés (1) A takarmánygyártó felelős a címkéken feltüntetett adatokért, valamint gondoskodik meglétükről és alapvető pontosságukról. (1) Az első forgalomba hozatalért felelős személy felelős a címkéken feltüntetett adatokért, valamint gondoskodik meglétükről és alapvető pontosságukról. Az első forgalomba hozatal elve helyénvalóbb, mivel ez az importált takarmányokat is magában foglalja, amelyek tekintetében az élelmiszerekről szóló alaprendelet (178/2002/EK rendelet) 17., 18. és 20. cikke értelmében az importőr viseli szerinti felelősséget, nem pedig a gyártó cikk 5 bekezdés (5) A takarmányipari vállalkozók biztosítják az ellenőrzésük alatt álló vállalkozásban a kötelező címkézési adatok meglétét az egész élelmiszerláncon keresztül, lehetővé téve ezzel a végső felhasználó e rendelet szerinti tájékoztatását. (A módosítás a magyar változatot nem érinti.) Az információnak az élelmiszerlánc egésze során történő átadása a nyomon követhetőség és az élelmiszer-biztonság egyik alapvető feltétele a 178/2002/EK rendelet értelmében. 33 RR\ doc 21/54 PE v02-00

22 13 cikk 1 bekezdés b pont b) a címkézésért felelős személy az illetékes hatóságok kérésére a kijelentés helytállóságát vagy a nyilvánosság számára elérhető tudományos bizonyíték, vagy dokumentált vállalati kutatási tevékenység segítségével tudományosan alá tudja támasztani. Az állítások tudományos alátámasztásának elérhetőnek kell lennie a takarmány forgalomba hozatalának időpontjában. b) a címkézésért felelős személy az illetékes hatóságok kérésére a kijelentés helytállóságát vagy a nyilvánosság számára elérhető tudományos bizonyíték, vagy tudományos vizsgálatnak alávetendő, dokumentált vállalati kutatási tevékenység segítségével tudományosan alá tudja támasztani. Az állítások tudományos alátámasztásának elérhetőnek kell lennie a takarmány forgalomba hozatalának időpontjában. Ezen időpont után a felhasználóknak jogában áll, hogy az illetékes hatóságoktól megkapják az indokolás összefoglalását, illetve a félrevezető állítás alapos gyanúja esetén felszólítsák a hatóságot, hogy a gyártótól ilyen indokolás utólagos benyújtását kérjék. A megfelelő tudományos minőség és az egységes végrehajtás biztosítása érdekében a Bizottság iránymutatásokat határoz meg a tudományos megalapozottsággal kapcsolatos követelményekre és azok dokumentálására vonatkozóan. Ezeknek az iránymutatásoknak magukba kell foglalniuk az illetékes felügyeleti hatóságok általi ellenőrzés során a tudományos megalapozottság értékelésére irányadó eljárást is. Az iránymutatásokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban határozzák meg. A fokozottabb átláthatóság érdekében a Bizottságnak iránymutatásokat kell megfogalmaznia egy adott takarmány-alapanyagra vonatkozó állítás alátámasztására vonatkozó szükséges szabályok megállapítása érdekében. A közös piac működése szempontjából igen célszerűtlen lenne, ha a tudományos megalapozottság értelmezését és végrehajtását kizárólag az illetékes tagállami hatóságokra hagynák (amelyek gyakran regionális vagy helyi hatóságok). PE v /54 RR\ doc

23 34 13 cikk 1 bekezdés b a pont (új) ba) Amennyiben az állítás az adalékanyagnak az 1831/2003/EK rendelet I. mellékletében említett funkcionális csoportok szerinti valamelyik funkciójára vonatkozik vagy vonatkozhat, akkor az effektív koncentrációban jelen lévő adalékanyagot elégséges alátámasztásnak tekintik az állítás valóságtartalmára vonatkozóan. Amennyiben az adot kérdés nem az adalékanyag valamelyik funkciójára vonatkozik, vagy nem vonatkozhat arra, az állítás tudományos alátámasztásának értékelését az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kérelmek elkészítése és megjelenési formája, valamint a takarmányadalékanyagok értékelése és engedélyezése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályokról szóló, április 25-i 429/2008/EK bizottsági rendelet 1 szerint végzik el. 1 HL L 133., , 1. o. Az adalékanyagra vonatkozó állítások csak abban az esetben fogadhatók el takarmányalapanyag esetében, ha az állításokat a biztonságra és hatásfokra vonatkozó, magukra az adalékanyagokra előírt információkkal egyenértékű információkkal támasztják alá. Amennyiben az állítás olyan adalékanyagon alapszik, amely effektív koncentrációban van jelen a takarmányban, nincs szükség további tudományos alátámasztásra cikk 2 bekezdés (2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül (2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül RR\ doc 23/54 PE v02-00

24 megengedettek a táplálkozás optimalizálásáról és az élettani állapot támogatásáról és védelméről szóló kijelentések, amennyiben nem farmakológiai vagy immunológiai hatáson alapulnak. megengedettek a táplálkozás optimalizálásáról és az élettani állapot támogatásáról és védelméről szóló kijelentések, amennyiben nem farmakológiai vagy specifikus immunológiai hatáson alapulnak. Elvből lehetővé kell tenni az általános immunológiai hatásról szóló állításokat, amennyiben az ilyen állítások az (1) bekezdés értelmében leellenőrizhetők. Ez azonban kizárólag az olyan általános kijelentések esetében érvényes, mint pl. erősíti az immunrendszert és nem a betegségek feltételezett megelőzését, kezelését vagy gyógyítását illetően (mint például a védőoltások esetében), amit a (3) bekezdés kifejezetten kizár cikk 1 bekezdés (1) A kötelező címkézési adatokat teljességükben a csomagolás, tartály vagy az ezekre erősített címke szembeötlő részén tüntetik fel, tisztán láthatóan, jól olvashatóan, letörölhetetlenül, legalább a forgalomba hozatal helye szerinti tagállam egyik hivatalos nyelvén. (1) Amennyiben a takarmányt takarmányipari vállalkozásnak értékesítik, a kötelező címkézési adatokat a legmegfelelőbb módon kell közölni a vevővel. Az ilyen adatokat jól olvashatóan és érthetően kell feltüntetni legalább a forgalomba hozatal helye szerinti tagállam egyik hivatalos nyelvén. Egyrészt célszerűnek tűnik, hogy az információk a csomagoláson legyenek feltüntetve, ha a takarmányt nem takarmánykereskedőnek (hanem például magánszemélynek) értékesítik; másrészt viszont a kereskedők (takarmányipari vállalkozások) esetében nem szükségszerűen ez a helyzet. Az utóbbiak esetében az információkat a legmegfelelőbb módon kell biztosítani. 37 PE v /54 RR\ doc

25 14 cikk 2 bekezdés (2) A kötelező címkézési adatok könnyen azonosíthatók, és nem takarja el őket egyéb információ. Olyan színben, betűtípussal és méretben kerülnek feltüntetésre, amely nem szorítja háttérbe vagy nem emeli ki az információ egyik részét sem, hacsak e változtatás nem azt a célt szolgálja, hogy biztonsági figyelmeztetésekre hívja fel a figyelmet. (2) Amennyiben a takarmányt a takarmányipari vállalkozástól eltérő személynek értékesítik, a kötelező címkézési adatokat teljességükben a csomagolás, a tartály vagy az ezekre erősített címke szembeötlő részén tisztán láthatóan, jól olvashatóan, letörölhetetlenül tüntetik fel, vagy pedig egy mellékelt dokumentumon a takarmányt forgalomba hozatala helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén. A kötelező címkézési adatok könnyen azonosíthatók, és nem takarja el őket egyéb információ. Olyan színben, betűtípussal és méretben kerülnek feltüntetésre, amely nem szorítja háttérbe vagy nem emeli ki az információ egyik részét sem, hacsak e változtatás nem azt a célt szolgálja, hogy biztonsági figyelmeztetésekre hívja fel a figyelmet. Lásd a 14. cikk (1) bekezdéséhez fűzött módosítás indokolását cikk 3 bekezdés (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelmények specifikációit a 26. cikkben hivatkozott közösségi kódexekbe lehet foglalni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelmények specifikációit a 26. cikkben hivatkozott közösségi kódexekbe lehet foglalni. A kódexeknek kifejezetten tartalmazniuk kell a címkén kötelezően feltüntetendő adatok megjelenítési módját. RR\ doc 25/54 PE v02-00

26 A Bizottságnak a 29. cikknek megfelelően el kell fogadnia a helyes címkézési gyakorlatról szóló kódexet. 39 Article 15 subparagraph (c) c) a létesítmény 1774/2002/EK rendelet 17. cikkével vagy a 183/2005/EK rendelet 10. cikkével összhangban megadott engedélyezési száma, amennyiben van ilyen; Ha a gyártó több engedélyezési számmal rendelkezik, akkor a 283/2005/EK rendelet szerint kapottat használja. c) a létesítmény 1774/2002/EK rendelet 17. cikkével vagy a 183/2005/EK rendelet 10. cikkével összhangban megadott engedélyezési száma; Ha a gyártó több engedélyezési számmal rendelkezik, akkor a 283/2005/EK rendelet szerint kapottat használja; az illetékes hatóság, a gyártó kérésére a 183/2005/EK rendelet V. mellékletének II. fejezetében meghatározott formátumú azonosító számot állít ki a 183/2005/EK rendelet értelmében bejegyzett vállalkozások részére. A vállalkozások engedélyezési és azonosító számát egységes formában kell feltüntetni, ahogyan azt mostanig a 95/69/EK és a 98/51/EK irányelvek meghatározták. Bár a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló 183/2005/EK rendelet szerinti engedélyezési számok azonos formátumúak, ez nem vonatkozik a kisállateledelek alapanyagául szolgáló növényekre, amelyek e rendelet értelmében nem engedélykötelesek. Az érintett gyártók kérésére ilyen számot kell számukra kiállítani az egységes címkézés biztosítása és a termékek nyomonkövethetősége érdekében cikk 3 bekezdés (3) Amennyiben a takarmány-alapanyag megadott neve a 25. cikkben hivatkozott közösségi jegyzékbe felvett valamelyik névvel megegyezik, de a címkézésért felelős személy annak rendelkezéseit nem (3) Amennyiben a takarmány-alapanyag megadott neve a 25. cikkben hivatkozott közösségi jegyzékbe felvett valamelyik névvel megegyezik, de a címkézésért felelős személy annak rendelkezéseit nem PE v /54 RR\ doc

27 alkalmazza, ezt a címkén világosan fel kell tüntetni. alkalmazza, vagy a termék nem felel meg az abban megállapított követelményeknek, ezt a címkén világosan fel kell tüntetni. A közösségi jegyzék minőségi követelményeket állapít meg bizonyos alapanyagok esetében (pl. a búzakorpa fehérjetartalma). Amennyiben egy gyártó a közösségi jegyzék megfogalmazásait alkalmazza, de annak minőségi követelményeit nem tartja be, a címkén ezt világosan fel kell tüntetnie (pl. búzakorpa: keményítőtartalma kevesebb mint X%.) cikk 2 bekezdés b pont b) amennyiben az élelmiszertermelő állatoknak szánt összetett takarmány alapanyagainak tömegszázaléka nem szerepel a címkén, a gyártó kérésre +/- 15 %-os pontossággal rendelkezésre bocsátja a mennyiségi összetételi adatokat a takarmány-összetételnek megfelelően, hacsak nem tekinti úgy, hogy ez üzleti szempontból érzékeny információ, melynek közlésével a saját szellemi tulajdonára vonatkozó jogokat sértene meg. b) amennyiben az élelmiszertermelő állatoknak szánt összetett takarmány alapanyagainak tömegszázaléka nem szerepel a címkén, a gyártó kérésre +/- 15%-os pontossággal a vevő rendelkezésére bocsátja a mennyiségi összetételi adatokat a takarmányösszetételnek megfelelően; A javasolt rendelkezés biztosítja a vevőnek a tájékoztatáshoz való jogot, a termék összetételére és jelölésére vonatkozó +/- 15%-os tűréshatárral pedig kellően védelmet nyújt az üzleti titok számára. A vevő joga azonban tovább nem korlátozható. Az információk megadása nem bízható pusztán az eladó belátására. A mondat utolsó részét ezért törölni kell. 42 RR\ doc 27/54 PE v02-00

28 17 cikk 2 a bekezdés (új) (2a) Az illetékes hatóságok a (2) bekezdés b) pontja értelmében a mennyiségi összetételről benyújtott információkat jogos kérés alapján továbbíthatják a felhasználóknak, amennyiben a gyártók, illetve a fogyasztók megalapozott érdekeinek mérlegelése után úgy vélik, hogy az információk továbbítása indokolt. Adott esetben az illetékes hatóságok az információtovábbítást titoktartási nyilatkozat aláírásától teszik függővé. A módosítás a pontosítást szolgálja, és a bizottságban, illetve a Bizottsággal folytatott megbeszélés eredményeként jött létre. A takarmány-alapanyagok nyílt bevallását azáltal kell garantálni, hogy törvénysértés alapos gyanúja esetén hozzáférést kell biztosítani ezen információkhoz cikk bevezető rész 19. cikk 19. cikk A kedvtelésből tartott állatok eledelének címkéjén egy díjmentesen hívható telefonszámot tüntetnek fel, hogy a fogyasztó a kötelező adatokon túlmenően kiegészítő tájékoztatást is kaphasson az alábbiakról: A kedvtelésből tartott állatok eledelének címkéjén fel kell tüntetni a címkézési adatokért felelős személy díjmentes elérhetőségeit (pl. telefonszám, cím, honlapcím), hogy a fogyasztó élhessen azon jogával, hogy a kötelező adatokon túlmenően kiegészítő tájékoztatást is kaphasson az alábbiakról: A díjmentesen hívható telefonszámot csak az egyik olyan lehetőségként kell megadni, amely lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy az állateledel összetételéről további információkat szerezzen. Különösen a kis- és középvállalatok nincsenek olyan helyzetben, hogy ilyen PE v /54 RR\ doc

29 szolgáltatást nyújtsanak a 23 hivatalos nyelv mindegyikén annak érdekében, hogy azonnali telefonos tájékoztatást adjanak gyakran igen speciális témákban. Ezért a címkézésért felelős személy számára biztosítani kell a tájékoztatás módjának megválasztását: pl. telefon, posta vagy internet cikk 1 a albekezdés (új) Az a) és b) pontban említett információkat az adatok visszatartásához való jog sérelme nélkül kell megadni, amely jog abban az esetben érvényesíthető, ha ezek az adatok vagy gazdasági szempontból érzékeny információk, vagy pedig a közzétételük sértheti a szellemitulajdonjogokat. A fenti változtatás az előadó 23. módosításának kiigazítása a tekintetben, hogy példákat tartalmaz a felelős személlyel történő kapcsolatfelvételre, és hivatkozik a szellemitulajdonjogokra. Ezenkívül rendelkezni kell a szellemitulajdon-jogok védelméről cikk 1 bekezdés (1) A 2002/32/EK irányelv alapján megengedhető szintet meghaladó mértékben nemkívánatos anyagokat tartalmazó takarmány címkéjén a 15., 16., 17. és 18. cikkben meghatározott követelmények kiegészítéseképpen a következő szöveget tüntetik fel: rendkívül magas mértékben -t (a nemkívánatos anyag(ok) megnevezése a 2002/32/EK irányelv I. mellékletének megfelelően) tartalmazó takarmány, csak engedélyezett (1) A 15., 16., 17. és 18. cikkben meghatározott követelmények kiegészítéseképpen azokat a takarmányokat, amelyek nem felelnek meg a VIa. melléklet szerinti európai jogszabályi előírásoknak, az említett mellékletben rögzített követelményeknek megfelelően kell címkével ellátni. RR\ doc 29/54 PE v02-00

30 méregtelenítő létesítmények számára. E létesítményeket a 183/2005/EK rendelet 10. cikkének (2) és (3) bekezdése alapján engedélyezik. Ha a szennyeződést tisztítás útján csökkenteni vagy megszüntetni kívánják, a szennyezett takarmány kiegészítő címkéjén a következő szöveget tüntetik fel: Az élelmiszerbiztonsági szabványok megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében valamennyi takarmányként besorolt terméknek meg kell felelnie az élelmiszer-ipari jogszabályoknak. A 20. cikk hatályának a 2002/32/EK irányelv alapján megengedhető szintet meghaladó mértékben nemkívánatos anyagokat tartalmazó termékekre való korlátozása azt eredményezhetné, hogy azok a jövőbeni takarmánybiztonsági szabványok, amelyeket a 2002/32/EK irányelvtől eltérő jogi alapon bocsátanak ki, nem vonhatók majd e rendelkezés hatálya alá cikk 2 bekezdés (2) rendkívül magas mértékben -t (a nemkívánatos anyag(ok) megnevezése a 2002/32/EK irányelv I. mellékletének megfelelően) tartalmazó takarmány, takarmányként csak megfelelő tisztítás után használható. (2) A Bizottság módosíthatja a VIa. mellékletet annak érdekében, hogy új szabványok kidolgozása esetén megfeleljen a jogi követelményeknek. Az élelmiszerbiztonsági szabványok megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében valamennyi takarmányként besorolt terméknek meg kell felelnie az élelmiszer-ipari jogszabályoknak. A 20. cikk hatályának a 2002/32/EK irányelv alapján megengedhető szintet meghaladó mértékben nemkívánatos anyagokat tartalmazó termékekre való korlátozása azt eredményezhetné, hogy azok a jövőbeni takarmánybiztonsági szabványok, amelyeket a 2002/32/EK irányelvtől eltérő jogi alapon bocsátanak ki, nem vonhatók majd e rendelkezés hatálya alá. 47 PE v /54 RR\ doc

31 21 cikk 1 bekezdés (1) A 15. cikk c), d) és e) pontjában, valamint a 16. cikk (2) bekezdésében hivatkozott adatokat nem kell megadni, amennyiben a vásárló minden egyes ügylet előtt írásban kijelenti, hogy nincs szüksége ezekre az információkra. Egy ügylet több szállítmányt is magába foglalhat. (1) A 15. cikk c) és d) pontjában, valamint a 16. cikk (2) bekezdésében hivatkozott adatokat nem kell megadni, amennyiben a vásárló minden egyes ügylet előtt írásban kijelenti, hogy nincs szüksége ezekre az információkra. Egy ügylet több szállítmányt is magába foglalhat. Az eltérés nem terjedhet ki a takarmányfelhasználók 15. cikk e) pontja szerinti tájékoztatási igényére, amely a szilárd termékek esetében tömegegységben, a folyékony termékek esetében pedig tömeg- vagy térfogategységben kifejezett nettó mennyiséggel kapcsolatos cikk 3 bekezdés (3) A 183/2005/EK rendelet I. mellékletének sérelme nélkül az e rendelet 15. cikke c), d) és e) pontjában, valamint 16. cikke (2) bekezdésében hivatkozott adatok nem kötelezők azon takarmányalapanyagok esetében, amelyek a tartósítószerektől és szilázsadalékanyagoktól eltekintve takarmányadalékanyagokat nem tartalmaznak, illetve amelyeket a 183/2005/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően működő takarmányipari vállalkozó állított elő és szállított el egy elsődleges termelést folytató takarmányfelhasználónak a saját gazdaságán belüli felhasználás céljából. (3) A 183/2005/EK rendelet I. mellékletének sérelme nélkül az e rendelet 15. cikke c) és d) pontjában, valamint 16. cikke (2) bekezdésében hivatkozott adatok nem kötelezők azon takarmányalapanyagok esetében, amelyek a tartósítószerektől és szilázsadalékanyagoktól eltekintve takarmányadalékanyagokat nem tartalmaznak, illetve amelyeket a 183/2005/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően működő takarmányipari vállalkozó állított elő és szállított el egy elsődleges termelést folytató takarmányfelhasználónak a saját gazdaságán belüli felhasználás céljából. Az eltérés nem terjedhet ki a takarmányfelhasználók 15. cikk e) pontja szerinti tájékoztatási igényére, amely a szilárd termékek esetében tömegegységben, a folyékony termékek esetében pedig tömeg- vagy térfogategységben kifejezett nettó mennyiséggel kapcsolatos. RR\ doc 31/54 PE v02-00

32 49 21 cikk 7 bekezdés (7) A kedvtelésből tartott állatok eledelének olyan mennyiségei esetében, amelyek nem haladják meg a szóban forgó kisállat napi adagját, és amelyeket több tartályt tartalmazó csomagolásban árulnak, a 15. cikk b), c) és f) pontjában, valamint a 17. cikk (1) bekezdésének c), e) és f) pontjában hivatkozott adatokat elegendő a csomagoláson feltüntetni az egyes tartályok helyett. (7) A kedvtelésből tartott állatok eledelének olyan mennyiségei esetében, amelyeket több tartályt tartalmazó csomagolásban árulnak, a 15. cikk b), c) és f) pontjában, valamint a 17. cikk (1) bekezdésének b), c), e) és f) pontjában hivatkozott adatokat elegendő a külső csomagoláson feltüntetni az egyes tartályok helyett. Az előadó 24. módosítását egyértelművé kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy az egyes tartályokat bizonyos fogyasztói információt kiegészítő/teljes értékű takarmány, tervezett állatfajok, árutétel száma, nettó mennyiség, minimális eltarthatósági idő) tartalmazó címkével látják el, de nem feltétlenül tesznek eleget valamennyi címkézési kötelezettségnek. A helyes használatra vonatkozó címkét (17. cikk (1) bekezdés b) pontja, vagyis a takarmányozási útmutató) elegendő a külső összefogó csomagoláson feltüntetni, mivel több tartályt tartalmazó csomagokat csak olyan kisállattulajdonosok vásárolnak, akik már egyes csomagolásban kipróbálták a terméket cikk 8 a bekezdés (új) (8a) A 15. cikk e), f) és g) pontjában, valamint a 16. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt adatok nem szükségesek, ha több mint 50%-os nedvességtartalmú, agráripari feldolgozásból származó növényi vagy állati eredetű melléktermékeket használnak. PE v /54 RR\ doc

33 A jelenlegi 96/25/EK irányelv mentesíti a magas nedvességtartalmú takarmányokat a címkézés alól (6 cikk (3) bekezdés b) pont) (pl. a répa melléktermékei, nedves törköly és söprű, a burgonya melléktermékei stb.).. Az ilyen, magas nedvességtartalmú takarmányok elindítanák a bomlási folyamatot és megromlanának még mielőtt az elemzési eredmények rendelkezésre állnának. Ezeket a takarmányokat a felhasználók igencsak keresik. Következésképpen a további részletek, például a takarmány jellege és a kereskedelmi név, nem lényegesek cikk 1 bekezdés (1) A kötelező címkézési követelmények kiegészítéseképpen az összetett takarmány címkézése önkéntes címkézési adatokat is magába foglalhat, feltéve, hogy a 11. cikkben meghatározott általános elvek érvényesülnek. (1) A kötelező címkézési követelmények kiegészítéseképpen az összetett takarmány és a takarmány-alapanyagok címkézése a 14. cikkben megkövetelt kötelező adatszolgáltatás keretében önkéntes címkézési adatokat is magába foglalhat, feltéve, hogy a 11. cikkben meghatározott általános elvek érvényesülnek. E módosítás egyértelművé teszi, hogy a kötelező címkézési követelményekről szóló előírások nem akadályozzák a gyártót abban, hogy e feltűnő helyen kívül egyéb információkat vásárlási akciókat, új receptekről szóló információt, új vagy más csomagolási méretet vagy a fogyasztói tesztekből származó eredményeket helyezzen el vagy alkalmazzon. E módosítás hiányában a 22. cikk szándékán kívül is korlátozhatja a termékről önkéntesen nyújtott információk mennyiségét cikk 2 bekezdés bevezető rész (2) A kiegészítő önkéntes címkézés csupán a következő adatokra terjedhet ki: (2) A kiegészítő önkéntes címkézés különösen a következő adatokra terjedhet ki: RR\ doc 33/54 PE v02-00