1. Mit nevezünk savnak, bázisnak és sónak az Arrhenius sav-bázis elmélet szerint?

Átírás

1 1. Mit nevezünk savnak, bázisnak és sónak az Arrhenius sav-bázis elmélet szerint? Savak azok az anyagok, melyek vizes oldatban H 3 O + -iont és aniont hoznak létre, bázisok pedig azok, melyekből kation és OH - lesz. Só pedig a bázisból keletkezett kationnak és a savból keletkezett anionnak a vegyülete. 2. Mit nevezünk savnak, bázisnak (és sónak) a Brönsted sav-bázis elmélet szerint? A protont leadó molekulákat és ionokat savaknak, míg a protont felvevőket bázisoknak tekintjük. 3. Mit nevezünk savnak, bázisnak és sónak a Lewis sav-bázis elmélet szerint? 4. Mennyi a 0.01 molos NaOH oldat ph-ja? [Oh - ]=0,01mol/dm 3 ->vízionszorzatból [H 3 O + ]=10-12 mol/dm 3 ->ph=12 5. Mennyi a 0.01 molos kénsavoldat ph -ja? [H + ] = 0,02 ph = 1, Mely ph értéket tekintjük semlegesnek (25 C-on és légköri nyomáson)? ph = 7 [H 3 O + ]=[OH - ]=10-7 mol/dm 3 7. Milyen esetben lesz lúgos egy egybázisú savból képzett só vizes oldata? Ha csak az anion hidrolizál, vagy ha mindkét ion hidrolizál, de az anion nagyobb mértékben. gyenge sav+erős bázis vizes oldata 8. Milyen esetben lesz savas egy egybázisú savból képzett só vizes oldata? Ha csak a kation hidrolizál, vagy ha mindkét ion hidrolizál, de a kation nagyobb mértékben. gyenge bázis+erős sav vizes oldata 9. Definiálja a ph fogalmát! A H 3 O + ion mol/dm 3 -ben mért koncentrációjának negatív logaritmusa. ph = -lg[h 3 O + ] 10. Egy vizes oldat egy litere 0.1 mol ecetsavat (AcH) és 0.01 mol nátrium-acetátot (NaAc) tartalmaz. Mennyi az oldat ph-ja? (K AcH = 10-5 ) Pufferképlet: [H 3 O + ] = K*c sav /c só = 10-4 ph = Mit jelent a standard elektródpotenciál fogalma? A standard hidrogénelektróddal szemben mért cellapotenciál, amennyiben a vizsgált elektród is standardállapotban van (25 o C, 1 atm), és az oldatban az ionok koncentrációja egységnyi. 12. Hogyan tudja egy elektród standard elektródpotenciálját meghatározni? Standard hidrogénelektróddal vagy bármilyen más, ismert potenciálú elektróddal együtt galvánelemet készítünk belőle, és ennek megmérjük az elektromotoros erejét. Ez a két elektród potenciáljának különbsége lesz, így ha a másik potenciált ismerjük, a mérendőt kiszámíthatjuk. Nernst-egyenlet: = 0 (RT/zF)Inc ion 13. Hogyan függ egy folyadékelegy feletti gőznyomás az egyes komponensek mol törtjeitől (egyenlet!)? Ideális elegyeknél lineáris az összefüggés. Ha x i az i. komponens mól törtje, p i pedig a tiszta i. komponens gőznyomása, akkor p = x p i i Reális elegyeknél ettől eltérhet. i

2 14. Definiálja a parciális nyomás fogalmát! Az a nyomás, amit akkor mérhetnénk, ha az adott komponens egyedül töltené be a rendelkezésre álló teljes térfogatot. 15. Hogyan változik olvadás közben egy tiszta anyag hőmérséklete? Nem változik, végig az olvadásponton marad. 16. Mi a kritikus hőmérséklet? Az a hőmérséklet, amely fölött a gáz semmilyen nyomáson nem cseppfolyósítható. Ez a kritikus állapothoz tartozó hőmérséklet (ebben az állapotban a folyadék és a gőz nem alkot külön fázist) 17. Mi a kritikus nyomás? A kritikus állapothoz tartozó nyomás. 18. Milyen típusú matematikai összefüggés szerint változik a gőztenzió a hőmérséklettel? A Clausius-Clapeyron egyenlet alapján ln p lineárisan csökken 1/T növekedésével. 19. Egy V térfogatú edény aljában folyadék található, a folyadék feletti teret a folyadék gőzei töltik ki. A gőztérben mérhető nyomás p. Mekkora lesz a nyomás (változatlan hőmérsékleten), ha a V térfogatot a felére csökkentjük? Mivel folyadék-gőz egyensúlyról van szó, a nyomás adott T mellett nem változik, helyette a gőz egy része fog cseppfolyósodni. 20. Egy tökéletes gáz térfogata V. Hogyan változik a nyomása, ha a térfogatot változatlan hőmérsékleten a harmadára csökkentjük? A háromszorosára nő. 21. Mely anyagok képződéshőjét tekintjük 0-nak? Alapállapotú elemek képződéshője standard körülmények között Mit mond ki Hess tétele? A reakcióhő független a reakció útjától (általában több útvonal van), csak a kezdeti és a végállapottól függ. 23. Mit mondhatunk két azonos térfogatban és hőméréskleten lévő, de különböző gázokat tartalmazó gáztartályban lévő gázok molszámáról? Ideális gázok esetén azonos. 24. Mitől függ egy gáz sűrűsége? P, V, T, moltömeg 25. Mi a reakcióhő fogalma? Reakcióegyenlet által definiált reakció hőváltozása. (Exoterm: EN szabadul fel, Endoterm: EN-t ad le) 26. Mi a képződéshő fogalma? Annak a reakciónak az energiaváltozása, melyben egy vegyület 1 mólja standard körülmények között alapállapotú elemeiből keletkezik.

3 27. Mi az égéshő fogalma? Az az energia, mely felszabadul, ha az adott anyag 1 molját elégetjük. 28. Miért vezetik a sóoldatok az elektromos áramot? Mert a sók vízben ionokra disszociálnak, így az oldatban lesznek az áram hatására elmozdulni képes töltött részecskék. 29. Mit fogalmaz meg Faraday törvénye? Képződött anyagmennyiség arányos az átfolyt töltéssel. 30. Mi az ionizációs energia? Az az energia, amelyet be kell fektetni, hogy 1 mol gázhalmazállapotú, alapállapotú atomból a legkönnyebben leszakítható elektront eltávolítsuk. 31. Melyik két elem az elekronegativitási skála két végpontja? En=0, Mit mond ki a Pauli elv? Egy atomban nem lehet két olyan elektron,melynek mind a 4 kvantumszáma megegyezik, azaz minden cellában maximálisan 2 ellentétes spinű elektron lehet csak. 33. Mit mond ki a Hund szabály (maximális multiplicitás elve)? Egy alhéjon adott számú elektron úgy helyezkedik el, hogy maximális legyen a párosítatlan spinű elektronok száma. 34. Mit nevezünk egy reakció rendjének (reakciókinetika)? Azt a számot, mely megmutatja, hogy a reakciósebesség hanyadik hatványon függ a résztvevő anyagok koncentrációjától. Ha több c-től is függ, akkor a megfelelő hatványok összege lesz a rendje. 35. Definiálja a kémiai reakciósebesség fogalmát! Egységnyi térfogatban egységnyi idő alatt hány mol alakul át a kiindulási anyagok valamelyikéből vagy hány mol keletkezik a termékek valamelyikéből. 36. Mitől, és hogyan függ egy kémiai reakció sebességi állandója (Arrhenius egyenlet)? E a / RT k Ae Reakciótól, reagáló anyagok koncentrációjától, hőmérséklettől és a katalizátortól függ. 37. Mit mond ki a legkisebb kényszer elve (Le Chatelier-Brown elv)? 1 dinamikus egyensúlyban lévő endszer megzavarodásakor annak a folyamatnak lesz nagyobb a sebessége, amely a zavaró hatást csökkenteni igyekszik. 38. Mekkora a tiszta (4 C hőmérsékletű) víz molaritása? 1000/18 = 55, mol/dm Az ecetsav disszociációs állandója , míg a fenolé Melyikük az erősebb sav? Indokoljon! Az ecetsav, mivel a nagyobb K érték azt jelenti, hogy azonos koncentráció mellett több molekulája fog disszociációval H 3 O + -ionokat létrehozni.

4 40. Változhat-e egy anyag hőmérséklete miközben felolvad, s ha igen milyen esetben? Igen, ha amorf szerkezetű (pl. üveg). 41. Mit nevezünk azeotróp összetételnek? Azt az összetételt, amelynél a folyadékelegyet forralva a gőzfázis összetétele azonos lesz a folyadékfáziséval. 42. Mit nevezünk eutektikus összetételnek? Azt az összetételt, amelynél az olvadékelegyet lehűtve egyfajta összetételű elegykristály (az ún. eutektikum) képződik. 43. Definiálja a hőkapacitást és a fajhőt! Hőkapacitás: az a hőmennyiség, amely megadja, hogy mennyi hőt kell közölni a rendszerrel, hogy hőmérséklete 1 fokkal emelkedjen. Fajhő: ugyanez, csak 1 kg anyagra. 44. Adjon definíciót a kovalens kötésre! Olyan elsőrendű kémiai kötés, melynél a résztvevő általában 2, néha több atomot közös, molekulapályákon lévő elektronok tartják össze. Az atomok nemesgáz elektronszerkezete elektron megoszlással alakul ki. 2 fajtája van: kötés. 45. Adjon definíciót az ionos kötésre! Pozitív és negatív töltésű ionok közt elektromos vonzóerő által létrejött elsőrendű kémiai kötés. 46. Adjon definíciót a datív kötésre! Olyan kovalens kötés, amelynél a kötő elektronpár mindkét elektronját ugyanaz az atom adta. 47. Egy reakció mely jellemzőjére hat a katalizátor? Az aktiválási energiát csökkenti, ezzel növeli a reakciósebességet. 48. Lehet-e egy oldat forráspontja alacsonyabb, mint a tiszta oldószeré? Indokoljon! Lehet, ha az oldott anyag illékonyabb az oldószernél; ilyenkor az elegy átalában alacsonyabb hőmérsékleten forr. 49. Egy adott oldószerből készített híg oldat esetén mitől függ az észlelhető fagyáspontcsökkenés mértéke? Az oldott anyag molalitásától, azaz attól, hogy 1 kg oldószerben mekkora az anyagmennyisége. 50. Definiálja a pufferkapacitás fogalmát! Az a sav- illetve lúgmennyiség, amely ahhoz kell, hogy a pufferoldat ph-ja 1 egységgel változzon. 51. Egy adott anyag esetén a szublimációs hő, vagy a párolgási hő a nagyobb? Miért? A szublimációs, mert ekkor a szilárd fázisban ható összetartó erőt kell legyőzni, amely nagyobb, mint a folyadékbeli megfelelője. 52. Jellemezze a fémes rácsot! Rácspontokban pozitív töltésű fém atomtörzsek, amiket hozzájuk közösen tartozó delokalizált elektronok kötnek össze vezetőképesség Erős kötés: kemény, magas op (Cr, W)

5 Szürke szín (kivétel Cu, Au): minden típusú fotont elnyel (e - -k gerjesztődnek) Oldhatóság: egymás olvadékaiban ötvözet, ill. kémiai átalakulással savakban 53. Jellemezze a molekularácsot! Rácspontokban molekulák vannak, melyek másodlagos kötőerőkkel kapcsolódnak egymáshoz. Szinte minden szerves molekula, valamint H 2, O 2, N 2, CO 2 (szárazjég), stb. Keménység kicsi, olvadás- és forráspont alacsony, kis sűrűség, áramot sem szilárd, sem olvadt állapotban nem vezetik. Apoláris szerves oldószerekben (pl. CCl 4 ) oldódnak 54. Jellemezze az ionrácsot! Rácspontokban szoros illeszkedéssel kationok és anionok vannak. Kifelé semleges. Kemények, ridegek, magas olvadáspontúak, elektromos áramot nem vezetik Olvadékuk és oldataik vezetők Többségük vízben oldódik, ionjaira disszociál 55. Mit nevezünk egy atom rendszámának? A magban található protonok számát. 56. Mit nevezünk egy atom tömegszámának? A magban található protonok és neutronok számának összegét. 57. Definiálja a forráspontot! Az a hőmérséklet, amelyen a folyadék egyensúlyi gőznyomása megegyezik a külső nyomással. 58. Mit nevezünk füstnek? Gázban diszpergált szilárd részecskékből álló kolloid halmazt. 59. Mit nevezünk ködnek? Gázban diszpergált folyadékrészecskékből álló kolloid halmazt. 60. Mit nevezünk szuszpenziónak? Folyadékban diszpergált szilárd részecskékből álló kolloid halmazt. 61. Hogyan tudja számszerűsítve jellemezni egy reakció egyensúlyi állapotát? Az egyensúlyi állandóval, mely a résztvevő anyagok egyensúlyi koncentrációinak megfelelő hatványon vett hányadosa. A hatványkitevők az adott anyagnak megfelelő sztöchiometriai számok a reakcióegyenletből, a hányadost pedig úgy kell számolni, hogy a termékekre jellemző értékeket osztjuk a kiindulási anyagokhoz tartozókkal. 62. Mit nevezünk szublimációnak? Azt, amikor egy szilárd anyag a folyadékfázis kihagyásával egyből gázhalmazállapotúvá alakul. 63. Egy halgörbével jellemezhető kétkomponensű elegy esetén hogyan változik a hőmérséklet desztillálás közben? 64. Hogyan függ egy elektród potenciálja az elektródreakcióban résztvevő anyag koncentrációjától? A Nernst-képlet alapján ha a kérdéses anyag az oxidált forma, akkor növekvő koncentrációval nő a potenciál, ha a redukált, akkor csökken.

6 65. 2 Na + 2 H 2 O = 2 NaOH + H CaC H 2 O = C 2 H 2 + Ca(OH) CH 3 I + Mg = CH 3 Mg I (Grignard-reakció) Al + 2 NaOH + 6 H 2 O = 2 Na[Al(OH 4 )] + 3 H Al + 6 HCl = 2 AlCl H C + H 2 O (gőz) = CO + H Cu + 4 HNO 3 = Cu(NO 3 ) NO H 2 O 72. P HNO 3 = 4 H 3 PO NO H 2 O H 2 S + SO 2 = 2 H 2 O + 3 S 74. S + O 2 => SO Cl KOH = KCl + KOCl + H 2 O F H 2 O = 4 HF + O Na 2 S 2 O 3 + I 2 = Na 2 S 4 O NaI 78. SiCl 4 + H 2 O = SiO HCl 79. Cu + 2 H 2 SO 4 = CuSO 4 + SO H 2 O 80. Mi jellemző az alifás szénhidrogénekre? Telített: Név: alkánok, paraffinok, összegképlet: C n H 2n+2 csak egyszeres (s) kovalens kötéseket tartalmaznak - nyílt láncú: nincs elágazás (bután) - elágazó: izobután - gyűrűs: cikloalkánok, cikloparaffinok (ciklohexán) Apolárisak, vízzel nem, de egymással elegyenek. Szerves oldószerekben oldódnak Savakkal, lúgokkal, oxidálószerekkel nem reagálnak. Oxigén jelenlétében hőfelszabadulás közben elégne Telítettlen: Név: alkének, olefinek (olajképző). A molekulában egy vagy több kettős kötés van. Monoolefin: C n H 2n Lehetnek nyílt láncúak és gyűrűsek. Nincs szabad forgás a kettős kötés körül: 2 szerkezet lehetséges (cisz/transz izoméria) Előfordulás: nagy reakciókészségük miatt csak kis mennyiségben: kőolaj, földgáz Előállítás: földgáz és kőolaj krakkolásával ºC-on: Felhasználás: műanyag gyártás alapanyaga 81. Írja le a telítetlen szénhidrogének jellemző tulajdonságait! A kettős kötésben a -kötés könnyen felszakítható, a p elektronok azután egyszeres - kötést képeznek. Égés: világító, kormozó lánggal Enyhe oxidáció H 2 O 2 -vel: Addíció Polimerizáció 82. Mi az a cisz-transz izoméria? (példával!) Nincs szabad forgás a kettős kötés körül: 2 szerkezet lehetséges (cisz/transz izoméria)

7 83. Milyen reakciók jellemzők a telítetlen vegyületekre? 84. Miből és hogyan lehet vinil-alkoholt előállítani? Acetilénből vízaddíciójakor. Acetaldehid lesz belőle. 85. Mi jellemző az aldehidekre-ketononokra? Oxovegyület csoportjai. Előállítás: elsőrendű alkoholok oxidációjával. Legismertebb aldehid: Formaldehid (CH 2 O) fertőtlenítő, és tükörgyártás Legismertebb keton: Aceton, oldószer, lakk, festék, illatszer 86. Mi jellemző a karbonsavakra? keto + hidroxilcsoport, de tulajdonságai különböznek mind a ketonokétól, mind az alkoholokétól. A deprotonálódott karboxilcsoportban 3 centrumon 4 elektronból delokalizált rendszer alakul ki. Emiatt a karboxilát anion eléggé stabilis. OH csoport jóval polárisabb: közepesen erős savak Magas olvadás- és forráspont (hangyasav, ecetsav, akrilsav, metakrilsav) 87. Jellemezze az aromás vegyületeket! Gyűrűs, telítetlen szénhidrogének, melyek szerkezetében egy vagy több benzolgyűrű található. 88. Mi a különbség a polimer és a makromolekula között? A polimer a makromolekulák összessége. 89. Mi a különbség az elasztomer és a műanyag között? Elasztomerek: Rugalmas lineáris polimerek. Kémiai térhálósítás - gumik. Üvegesedési hőmérséklet szobahőmérséklet alatt, ezzel szemben a műanyagok, szobahőmérséklet felett. 90. Milyen típusai vannak a polimerizációnak? Addíciós polimerizáció gyökös kationos anionos koordinációs (sztereospecifikus) Lépcsős polimerizáció polikondenzáció Poliaddíció 91. Mi jellemző a műszaki műanyagokra? Kiegyenlítetten jó tulajdonságokkal rendelkező (mechanikai, elektromos, termikus) Nagy szilárdság, ütésállóság Hőre lágyuló műanyagok Alkalmazási hőmérséklet: C

8 92. Mi az az üvegesedési hőmérséklet? 93. Milyen jellemző jó tulajdonságai vannak a szilikonoknak? Hő és hidegállóság ( C) Hidrófób és oleofób UV, ózon, és időjárásállók. Nehezen éghetők, szigetelő égéstermék. Kiváló szigetelők és ívállóak ( sec). Tartós mechanikai tulajdonság Élettani szempontból közömbös, szövetbarát 94. Milyen anyagokat használnak a direkt szintézis során? Szilícium, metil-klorid Katalizátor: Cu Promontor: Pb, Zn, Ni stb 95. Írja le a Müller-Rochow szintézis menetét! A 99%-os tisztaságú, mm szemcseméretű szilíciumport szilícium-dioxidból elektrotermikus redukcióval nyerik. A függőleges fluid kemencébe alulról fúvatják be a szilíciumport és a metil-kloridot kb. 1:9 arányban. A folyamat C-on, 2-4 bar nyomáson, Cu, Cu2O katalizátor, promotorok és egyéb fémadalékok mellett megy végbe. Promotorokként cinket, cinkvegyületeket, illetve ezred % mennyiségben As-t, Sb-t és Bi-ot használnak. 96. Milyen vegyületek keletkeznek a Müller-Rochow szintézis során? Me 3 SiCl, Me 2 HSiCl, Me 2 SiCl 2, MeHSiCl 2, MeSiCl 3, SiHCl 3, SiCl 4, poliszilánok 97. Hogyan állítják elő a szilikonokat a klórszilánokból? Müller-Rochow direkt szintézissel 98. Mire használjál a szilikonokat? tömítések, műemlékek védelme, cumi, gombok, orvosi alkalmazás: implantátumok 99. Milyen módszerekkel lehet térhálósítani a szilikonokat? Addíció típusú térhálósítással és peroxidos térhálósítással