6.9 FEJEZET A szálvázas műanyag tartányokhoz fűtőelemek nem használhatók.

Átírás

1 6.9 FEJEZET A SZÁLVÁZAS MŰANYAGBÓL GYÁRTOTT, RÖGZÍTETT TARTÁNYOK (TARTÁNYJÁRMŰVEK), LESZERELHETŐ TARTÁNYOK, TANKKONTÉNEREK ÉS TARTÁNYOS CSEREFELÉPÍTMÉNYEK TERVEZÉSÉRE, GYÁRTÁSÁRA, SZERELVÉNYEIRE, TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA, VIZSGÁLATÁRA ÉS JELÖLÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Megjegyzés: A mobil tartányokra és az UN többelemes gázkonténerekre (UN MEG-konténerekre) lásd a 6.7 fejezetet; a fémből gyártott, rögzített tartányokra (tartányjárművekre), leszerelhető tartányokra, tankkonténerekre és tartányos cserefelépítményekre, valamint a battériás járművekre és többelemes gázkonténerekre (MEG-konténerekre) az UN MEG-konténerek kivételével lásd a 6.8 fejezetet; a hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányokra lásd a 6.10 fejezetet Általános előírások A szálvázas műanyag tartányokat az illetékes hatóság által elismert minőségbiztosítási program szerint kell tervezni, gyártani és vizsgálni; a laminálási munkákat és a műanyag betétek hegesztését csak szakképzett személyzet végezheti az illetékes hatóság által elismert eljárással A szálvázas műanyag tartányok tervezésére és vizsgálatára a , a , a , a a) és b), a , a , a és a pont előírásait ugyancsak be kell tartani A szálvázas műanyag tartányokhoz fűtőelemek nem használhatók A tartányjárművek stabilitására a bekezdés követelményeit kell alkalmazni Gyártás A tartányt alkalmas anyagból kell gyártani, amely a 40 C és +50 C közötti üzemi hőmérséklet-tartományban összeférhető a szállítandó anyaggal, kivéve, ha annak az országnak az illetékes hatósága, amelyben a szállítás történik, a különleges éghajlati viszonyok miatt más hőmérséklet-tartományt ír elő A tartány a következő három fő részből áll: belső betét, szerkezeti réteg, külső réteg A belső betét a tartányfal belső része, amely tartós vegyszerállósága révén elsődleges gátat képez a szállítandó anyaggal szemben, így megakadályoz minden veszélyes reakciót a tartány tartalmával, ill. megakadályozza a szerkezeti réteg minden olyan, lényeges gyengülését, amit a szállított anyagnak a belső betéten keresztüli diffúziója okozna. A belső betét vagy szálvázas műanyag vagy hőre lágyuló műanyag betét lehet. 1239

2 A szálvázas műanyag betétnek a következőkből kell állnia: a) egy fedőrétegből ( gel-coat ): amely egy megfelelő, műgyantában dús felületi réteg, amely a műgyantával és a szállítandó anyaggal összeférhető fátyolszövettel van megerősítve. Ennek a rétegnek a száltömeg tartalma legfeljebb 30% lehet, a vastagságának 0,25 és 0,6 mm között kell lennie; b) erősítő réteg(ek)ből: amely egy vagy több, legalább 2 mm vastagságú réteg, amely legalább 900 g/m 2 üvegpaplant vagy vágott szálat tartalmaz, és amelynek üvegrosttartalma legalább 30 tömeg%, kivéve, ha az egyenértékű biztonság kisebb üvegrosttartalomnál bizonyított A hőre lágyuló műanyag betét a pont szerinti hőre lágyuló műanyagból készült lemez, amelyet a kívánt alakúra hegesztenek össze és amelyhez a szerkezeti réteget ragasztják. A betét és a szerkezeti réteg között megfelelő ragasztóval tartós kötést kell kialakítani. Megjegyzés: Gyúlékony folyékony anyagok szállítása esetén a betétnél a bekezdés szerinti kiegészítő intézkedésekre lehet szükség az elektrosztatikus töltés felhalmozódásának megelőzésére A tartány szerkezeti rétege az a rész, amely a mechanikai igénybevételek elviselése céljából a bekezdés szerint különlegesen van kialakítva. Ez a rész rendszerint meghatározott elrendezésű, több szálvázas rétegből áll A külső réteg a tartánynak az a része, amely a környezeti hatásoknak közvetlenül ki van téve. Legalább 0,2 mm vastag, műgyantában dús rétegből kell állnia. 0,5 mm-nél vastagabb réteg esetén üvegpaplant kell alkalmazni. Ennek a rétegnek az üvegrost-tartalma csak 30 tömeg%- nál kevesebb lehet, és alkalmasnak kell lennie a külső körülmények, különösen a szállítandó anyaggal való esetleges érintkezés elviselésére. A tartány szerkezeti rétegének az ultraibolya sugárzás okozta károsodással szembeni védelmére a műgyantának töltőanyagot vagy adalékanyagot kell tartalmaznia Nyersanyagok A szálvázas műanyag tartányok gyártásához használt minden anyag eredetének és műszaki tulajdonságainak ismertnek kell lennie Műgyanták A műgyanta keverék feldolgozását szigorúan a gyártó ajánlásai szerint kell végezni, ez elsősorban a térhálósítók, az iniciátorok és a gyorsítók használatára vonatkozik. A következő műgyanták használhatók: telítetlen poliésztergyanták; vinilgyanták; epoxigyanták; fenolgyanták. A műgyanták EN ISO 75-1:2013 Műanyagok. A behajlási hőmérséklet meghatározása terheléskor. 1. rész: Általános vizsgálati módszer (ISO/DIS 75-1:2013) szabvány szerint meghatározott hőtorzulási hőmérsékletének legalább 20 C-kal magasabbnak kell lennie, mint a tartány legnagyobb üzemi hőmérséklete, de semmilyen esetben sem lehet 70 C-nál alacsonyabb Szálvázas erősítés A szerkezeti réteg erősítő anyagának megfelelő minőségű rostanyagból, pl. az ISO 2078:1993 szabvány szerinti E vagy ECR minőségű üvegszálakból kell állnia. A belső betét 1240

3 fedőrétegéhez az ISO 2078:1993 szabvány szerinti C minőségű üvegszál is használható. Hőre lágyuló műanyagból készült fátyolszövet a belső betéthez csak akkor használható, ha a szállítandó anyaggal való összeférhetősége bizonyított A hőre lágyuló műanyag betét anyaga A betét anyagaként olyan hőre lágyuló műanyagok használhatók, mint pl. a kemény poli(vinil-klorid) (kemény PVC), a polipropilén (PP), a poli(vinilidén-fluorid) (PVDF), a poli(tetrafluor-etilén) (PTFE) stb Adalékanyagok A műgyanta kezeléséhez szükséges adalékanyagok, pl. katalizátorok, gyorsítók, térhálósítók és tixotrop anyagok, valamint a tartány tulajdonságainak javítására használt anyagok, pl. töltőanyagok, színezékek, pigmentek stb. a tartány élettartama alatt a várható hőmérsékleti viszonyok között nem gyengíthetik az anyagot A tartányt, a tartozékait, az üzemi és szerkezeti szerelvényeit úgy kell kialakítani, hogy tervezett élettartamuk alatt a szállított anyag vesztesége nélkül (nem számítva az esetleges szelepeken keresztül kiszabaduló gázmennyiséget) ellenálljanak: a normális szállítási körülmények között fellépő statikus és dinamikus terheléseknek; a bekezdésben előírt minimális terheléseknek A a), ill. b) pontban előírt nyomáson és a tartányra meghatározott legnagyobb sűrűségű szállított anyag által a legnagyobb töltési foknál kifejtett statikus nehézségi erő hatására a tartány bármely rétegében hosszirányban és a kerület mentén a mértékadó feszültség nem haladhatja meg a következő értéket: R m K, ahol: R m = a szakítószilárdság értéke, azaz a vizsgálati eredmények átlagértéke mínusz a vizsgálati eredmények standard szórásának kétszerese. A vizsgálatokat legalább hat, a gyártási típust és a gyártási eljárást reprezentáló mintadarabon az EN ISO 527-4:1997 Műanyagok. A húzási tulajdonságok meghatározása. 4. rész: Az izotropikus és az ortotropikus szálerősítésű műanyag kompozitok vizsgálati feltételei és az EN ISO 527-5:2009 Műanyagok. A húzási tulajdonságok meghatározása. 5. rész: Az egyirányú szálerősítésű műanyag kompozitok vizsgálati feltételei szabvány előírásai szerint kell végrehajtani; K = S K 0 K 1 K 2 K 3, ahol K legkisebb értékének 4-nek kell lennie; és S = biztonsági tényező. Általában, ha a tartányhoz a 3.2 fejezet A táblázat 12 oszlopában olyan tartánykód tartozik, amely a második részében G betűt tartalmaz (lásd a pontot), akkor S értékének legalább 1,5-nek kell lennie. Olyan anyagok szállítására szolgáló tartányoknál, amelyek fokozott biztonsági szintet igényelnek, azaz a tartányhoz a 3.2 fejezet A táblázat 12 oszlopában olyan tartánykód hivatkozik, amely a második részében a 4" számjegyet tartalmazza (lásd a pontot), az S értékét 2-vel meg kell szorozni, kivéve, ha a tartány sérülés elleni védelemmel van ellátva, ami hossz- és keresztirányú szerkezeti elemeket is tartalmazó, teljes fémvázból áll; K 0 = a kúszás, az öregedés, valamint a szállítandó anyagok kémiai hatásának 1241

4 eredményeként az anyag tulajdonságaiban bekövetkező romlást figyelembe vevő tényező. Ezt a következő képlettel kell meghatározni: K 0 1, ahol a kúszási tényező, az öregedési tényező, az EN 977:1997 szabvány szerinti vizsgálatok elvégzése után, az EN 978:1997 szabvány szerint meghatározva. Alternatívaként a K 0 = 2 biztonságos érték is alkalmazható. Az és a tényezőt 2 értékhez tartozó kezdeti behajlásnál kell meghatározni; K 1 = az üzemi hőmérsékletet és a műgyanta termikus tulajdonságait figyelembe vevő tényező, amit a következő egyenlettel kell meghatározni és amelynek legkisebb értéke 1; K 1 = 1,25 0,0125 (HDT - 70), ahol HDT a műgyanta hőtorzulási hőmérséklete C-ban; K 2 = az anyag kifáradására vonatkozó tényező; K 2 = 1,75 értéket kell használni, kivéve, ha az illetékes hatóság mást hagyott jóvá. A bekezdésben említett, dinamikai méretezéshez K 2 = 1,1 értéket kell használni; K 3 = a keményedésre vonatkozó tényező, értékei a következők: ha a kikeményítés jóváhagyott és dokumentált eljárással történik: 1,1; minden más esetben: 1, A pontban jelzett dinamikus igénybevételeknél a mértékadó feszültség nem haladhatja meg a bekezdésben előírt érték és az tényező hányadosát A és a bekezdésben meghatározott feszültségeknél a bekövetkező nyúlás egyetlen irányban sem lehet nagyobb, mint a 0,2% és a műgyanta szakadási nyúlásának egytizede közül a kisebbik érték Az előírt próbanyomásnál, ami nem lehet kisebb, mint a a), ill. b) pontban meghatározott tervezési nyomás, a tartányban fellépő legnagyobb nyúlás nem lehet nagyobb, mint a műgyanta szakadási nyúlása A tartánynak alkalmasnak kell lennie arra, hogy mindenféle, szemmel látható belső vagy külső sérülés nélkül elviselje a pont szerinti golyó ejtési próbát Az egyesítéseknél (beleértve a végek, a hullámtörő lemezek és a válaszfalak egyesítését a tartányfallal) kialakított átlapoló laminálásoknak alkalmasnak kell lenniük az előzőekben említett statikus és dinamikus igénybevételek elviselésére. Az átlapoló laminálásokban a feszültség-koncentráció elkerülésére a ferde tekercselés menetemelkedése nem lehet 1:6-nál meredekebb. Az átlapoló laminálás és az általa összekapcsolt tartány alkotórészek közötti nyírószilárdság nem lehet kisebb, mint: Q l R K, ahol: R = az EN ISO 14125: AC: A1:2011 Szálerősítésű műanyag kompozitok. Hajlítási tulajdonságok meghatározása (ISO 14125:1998) (három pontos módszer) 1242

5 Q K l szabvány szerinti hajlítási nyírószilárdság, amelynek legkisebb értéke R = 10 N/mm 2, ha mért adat nem áll rendelkezésre; = az egységnyi szélességére jutó terhelés, amelyet az egyesítésnek a statikus és dinamikus terhelések hatására el kell viselnie; = a statikus és dinamikus igénybevételekre a bekezdés szerint számított tényező; és = az átlapoló laminálás hossza A tartányon levő nyílásokat úgy kell megerősíteni, hogy a és a bekezdésben meghatározott statikus és dinamikus igénybevételekkel szemben legalább akkora biztonsági tényezővel rendelkezzenek, mint maga a tartány. A nyílások száma a lehető legkisebb legyen. Az ovális alakú nyílások tengelyeinek aránya legfeljebb 2 lehet A tartányhoz csatlakozó csőkarimák és csővezetékek méretezése során a kezelésnél és a csavarok meghúzásánál fellépő erőket ugyancsak figyelembe kell venni A tartányt úgy kell kialakítani, hogy a pont szerinti vizsgálati követelményeknek megfelelő, 30 percen át tartó tűz hatására jelentősen nem szivároghat. Az illetékes hatóság hozzájárulása esetén a vizsgálattól el lehet tekinteni, amennyiben hasonló tartány típus vizsgálata elegendő bizonyítékot szolgáltat A legfeljebb 60 C lobbanáspontú anyagok szállítására vonatkozó különleges követelmények A legfeljebb 60 C lobbanáspontú folyékony anyagok szállítására használt szálvázas műanyag tartányokat úgy kell kialakítani, hogy a különböző szerkezeti részek elektrosztatikus feltöltődését, és így az elektrosztatikus töltések veszélyes felhalmozódását elkerüljék A tartány belső és külső felületi ellenállásának mért értéke legfeljebb 10 9 ohm lehet. Ez elérhető a műgyantához adott adalékanyagokkal vagy közbenső vezetőképes rétegek, például fém- vagy szénszál háló beiktatásával A földelési ellenállás mért értéke legfeljebb 10 7 ohm lehet A tartány minden elemét egymással, valamint a tartány üzemi és szerkezeti szerelvényeinek fém részeivel és a járművel elektromosan össze kell kötni. Az egymással érintkező elemek és szerelvények között az elektromos ellenállás legfeljebb 10 ohm lehet A felületi ellenállást és a földelési ellenállást az üzembe helyezés előtt minden egyes tartányon vagy a tartány mintadarabján az illetékes hatóság által elismert eljárással meg kell mérni Az egyes tartányok földelési ellenállását az időszakos vizsgálat részeként az illetékes hatóság által elismert eljárással meg kell mérni Szerelvények A , a és a pont követelményeit kell alkalmazni Ezenkívül, amennyiben egy tételnél a 3.2 fejezet A táblázat 13 oszlopában a b) pont szerinti különleges előírás (TE) is fel van tüntetve, akkor azt is alkalmazni kell. 1243

6 6.9.4 Típusvizsgálat és jóváhagyás Minden szálvázas műanyag tartány típus anyagait és gyártási mintapéldányát a következők szerinti gyártási típus vizsgálatnak kell alávetni Anyagvizsgálat A használandó műgyanta szakadási nyúlását az EN ISO 527-4:1997 Műanyagok. A húzási tulajdonságok meghatározása. 4. rész: Az izotropikus és az ortotropikus szálerősítésű műanyag kompozitok vizsgálati feltételei (ISO 527-4:1997) vagy az EN ISO 527-5:2009 Műanyagok. A húzási tulajdonságok meghatározása. 5. rész: Az egyirányú szálerősítésű műanyag kompozitok vizsgálati feltételei (ISO 527-5:2009) szabvány szerint, a hőtorzulási hőmérsékletét az EN ISO 75-1:2003 Műanyagok. A behajlási hőmérséklet meghatározása terheléskor. 1. rész: Általános vizsgálati módszer (ISO/DIS 75-1:2013) szabvány szerint kell meghatározni A következő anyagjellemzőket a tartányból kivágott mintán kell meghatározni. A gyártással párhuzamosan készített minták csak akkor használhatók, ha a tartányból nem lehet mintát kivágni. Vizsgálat előtt a belső betétet el kell távolítani. A következőket kell megvizsgálni: a tartány palástjának és fenekeinek réteg vastagságát; az üvegszál összetételét és tömegarányát, az erősítő rétegek irányát és felépítését; a szakítószilárdságot, a szakadási nyúlást és a rugalmassági modulust a igénybevételek irányában, az EN ISO 527-4:1997 Műanyagok. A húzási tulajdonságok meghatározása. 4. rész: Az izotropikus és az ortotropikus szálerősítésű műanyag kompozitok vizsgálati feltételei (ISO 527-4:1997) vagy az EN ISO 527-5:2009 Műanyagok. A húzási tulajdonságok meghatározása. 5. rész: Az egyirányú szálerősítésű műanyag kompozitok vizsgálati feltételei (ISO 527-5:2009) szabvány szerint. Ezenkívül a műgyanta szakadási nyúlását ultrahangos módszerrel meg kell határozni; a hajlítószilárdságot és a behajlás mértékét az EN ISO 14125:1998+ AC: A1:2011 Szálerősítésű műanyag kompozitok. Hajlítási tulajdonságok meghatározása (ISO 14125:1998) szabvány szerinti hajlítási kúszásvizsgálattal, amit legalább 50 mm széles próbatesten, a falvastagság legalább 20-szorosát kitevő alátámasztási távolsággal, 1000 órás időtartamig kell végezni. Ezenkívül ezzel a vizsgálattal az EN 978:1997 szabvány szerinti kúszási tényezőt és öregedési tényezőt is meg kell határozni Az egyesítések rétegek közötti nyírószilárdságát reprezentatív mintán kell meghatározni az EN ISO 14130:1997 szabvány szerinti szakítóvizsgálat keretében A tartány és a szállítandó anyag vegyi összeférhetőségét az illetékes hatóság egyetértésével a következő módszerek valamelyikével bizonyítani kell. Ennek során a tartány és a szerelvényei anyagainak a szállítandó anyagokkal való összeférhetőségét minden szempontból igazolni kell, beleértve a tartány kémiai roncsolódását, a szállítandó anyag kritikus reakciójának iniciálását és a kettő közötti veszélyes kölcsönhatást. A tartány roncsolódásának megállapításához a tartányból és az esetleges belső betétek hegesztési tartományából mintát kell venni és az EN 977:1997 szabvány szerinti vegyi összeférhetőségi vizsgálatnak kell alávetni 50 C-on, 1000 órás időtartamig. Az EN 978:1997 szabvány szerinti hajlítási vizsgálattal meghatározott szilárdság és rugalmassági modulus csökkenése az eredeti mintához képest legfeljebb 25% lehet. Repedések, hólyagok, kipattogzás, a rétegek és a betét szétválása és egyenetlenségek nem fogadhatók el. A szállítandó anyagoknak a tartány azon anyagaival való összeférhetőségére, amelyekkel az adott hőmérsékleten, időtartamban és üzemi körülmények között érintkezésbe kerülhetnek, hiteles és dokumentált pozitív tapasztalatok vannak. 1244

7 Típusvizsgálat A szakirodalomban, szabványban vagy más forrásban az illetékes hatóság számára elfogadható műszaki adatok találhatók. A tartány mintadarabját a következőkben meghatározott vizsgálatoknak kell alávetni. E célból az üzemi szerelvények szükség esetén más szerelvényekre cserélhetők A mintadarabot meg kell vizsgálni, hogy megfelel-e a gyártási típusnak. Ennek ki kell terjednie a belső és külső szemrevételezésre és a fő méretek megmérésére A mintadarabon minden olyan helyre, ahol a méretezési számítással való összehasonlítás szükséges, nyúlásmérő bélyeget kell elhelyezni, a tartányt meg kell terhelni és a mérési eredményeket fel kell jegyezni. A terheléseknek a következőknek kell lenni: a tartányt a legnagyobb töltési fokig meg kell tölteni vízzel. Ezeket a mérési eredményeket kell felhasználni a bekezdés szerinti méretezési számítások hitelesítéséhez; a tartányt a legnagyobb töltési fokig meg kell tölteni vízzel, járműre kell erősíteni és vezetési és fékezési próbák végrehajtásával mindhárom irányban gyorsulásnak kell kitenni. A bekezdés szerinti méretezési számítással való összehasonlítás céljából a mérési eredményeket a pontban előírt és a ténylegesen mért gyorsulások arányában extrapolálni kell; a vízzel töltött tartányt az előírt próbanyomásnak kell kitenni. E terhelés hatására a tartányon nem lehet szemmel látható sérülés vagy szivárgás A mintadarabot az EN 976-1:1997, 6.6 szabvány szerinti golyó ejtési próbának kell alávetni. A tartányon sem kívül, sem belül nem lehet szemmel látható sérülés A mintadarabot felszerelt üzemi és szerkezeti szerelvényekkel legnagyobb űrtartalmának 80%-áig meg kell tölteni vízzel, és 30 percen át úgy kell kitenni nyílt tüzelőolaj tűznek vagy ugyanilyen hatású más tűznek, hogy a láng teljesen körülvegye. A tüzelőanyag felületének minden irányban legalább 50 cm-rel nagyobbnak kell lennie, mint a tartány, a tüzelőanyag felszíne és a tartány közötti távolságnak pedig 50 és 80 cm között kell lennie. A tartány folyadékszint alatt lévő részeinek, a nyílásoknak és a zárószerkezeteknek is, a csepegéstől eltekintve, szivárgásmentesnek kell maradniuk Típusjóváhagyás Minden új tartánytípusra az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervnek jóváhagyást kell kiadnia annak tanúsítására, hogy a típus a kívánt célra alkalmas, és e fejezetnek a gyártásra és a szerelvényekre vonatkozó követelményeinek, valamint a szállítandó anyagra vonatkozó különleges előírásoknak megfelel A jóváhagyásnak a számításokat és minden anyagvizsgálat eredményét és a mintadarab vizsgálatának az eredményeit is tartalmazó vizsgálati jegyzőkönyvet kell alapul venni, valaint a méretezési számítással való összehasonlítását, és utalnia kell a gyártási típus jellemzőire és a minőségbiztosítási programra A jóváhagyásban fel kell tüntetni azokat az anyagokat, ill. anyagcsoportokat, amelyekkel a tartány összeférhető. Az anyagok kémiai elnevezését vagy a megfelelő gyűjtőmegnevezést (lásd a bekezdést), valamint az osztályt és az osztályozási kódot meg kell adni Ezenkívül tartalmaznia kell a jóváhagyott típus alapján gyártott tartányokra a meghatározott tervezési és küszöbértékeket (élettartam, üzemi hőmérséklet-tartomány, üzemi és próbanyomás, anyagjellemzők) és a gyártásnál, vizsgálatnál, típusjóváhagyásnál, jelölésnél és használatnál betartandó minden óvintézkedést. 1245

8 6.9.5 Vizsgálat Minden, a jóváhagyott típus alapján gyártott tartánynál a következő anyagvizsgálatokat és vizsgálatokat kell elvégezni A tartányból kivágott mintán a szakítóvizsgálat kivételével a pont szerinti anyagvizsgálatokat kell végrehajtani azzal az eltéréssel, hogy a hajlítási kúszásvizsgálat időtartamát 100 órára lehet csökkenteni. A gyártással párhuzamosan készített minták csak akkor használhatók, ha a tartányból nem lehet mintát kivágni. A típusra jóváhagyott értékeknek meg kell felelni Üzembe helyezés előtt a tartányt és szerelvényeit együtt vagy külön-külön vizsgálatnak kell alávetni. A vizsgálatnak magában kell foglalnia: annak ellenőrzését, hogy a tartány megfelel-e a jóváhagyott típusnak; a szerkezeti jellemzők ellenőrzését; a belső és külső állapot vizsgálatát; a folyadéknyomás-próbát a pontban előírt táblán feltüntetett próbanyomással végrehajtva; a szerelvények megfelelő működésének ellenőrzését; tömörségi próbát, ha a tartányt és szerelvényeit külön-külön vetették alá a nyomáspróbának A tartányok időszakos vizsgálatára a pont követelményeit kell alkalmazni. Ezenkívül a pont szerinti vizsgálatnak a tartány belső állapotának vizsgálatára is ki kell terjednie A és a bekezdés szerinti vizsgálatokat az illetékes hatóság által elismert szakértőnek kell elvégeznie. A vizsgálatok eredményeiről bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell sorolni azokat az anyagokat, amelyek a bekezdés szerint a tartányban szállíthatók Jelölés A szálvázas műanyag tartányok jelölésére a bekezdés előírásait kell alkalmazni a következő eltéréssel: a tartánytábla a tartányra laminálható vagy alkalmas műanyagból is készíthető; a tervezési hőmérséklet-tartományt mindig fel kell tüntetni Ezenkívül, amennyiben egy tételnél a 3.2 fejezet A táblázat 13 oszlopában a e) pont szerinti különleges előírás (TM) is fel van tüntetve, akkor azt is alkalmazni kell. 1246