KÉMIA NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT 8. ÉVFOLYAM

Átírás

1 KÉMIA NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT 8. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Javasolt óraterv Témakörök Óraszám 1. Bevezetés 4 2. Az anyagok tulajdonságai és változásai Anyagszerkezeti alapismeretek Környezetünk néhány fontos anyaga 6 Év végi ismétlés 5 Összesen Bevezetés (4 óra) Célok és feladatok A kémia tárgya iránti érdeklődés felkeltése, a tantárgy céljainak, feladatainak megjelölése. A tankönyv bemutatása. Az iskolai könyvtár meglátogatásával néhány folyóiratra, könyvre irányítani a figyelmet. A kémiai ismeretek jelentőségének bemutatása a megelőző történelmi korszakokból egyegy választott példa alapján, majd napjainkban betöltött szerepének, jelentőségének ismertetése. A tanulók értsék a tantárgy célkitűzéseit, értsék a kémia tantárgy helyét a természet jelenségeivel foglalkozó tantárgyak között, tudják, hogy a kísérletezés a kémia fontos vizsgálódási módszere, ismerjék meg a kísérletezés elővigyázatossági rendszabályait, ismerjék a kémia jelentőségét a múltban és mindennapjainkban, ismerjék a tankönyv felépítését, jelrendszerét, tudják a tankönyvet hatékonyan használni. Tartalom A kémia tárgya, jelentősége. Így tanuld a kémiát! A kísérletezés célja. Fejlesztési feladatok A kémiai ismeretek szerepének bemutatása, értelmezése a társadalmi folyamatokban. A kémia hatékony tanulási módszerének bemutatása. A természettudomány kutatási módszerének bemutatása, elemzése.

2 Tartalom A laboratóriumi kísérletezés elővigyázatossági rendszabályai. Laboratóriumi edények és eszközök. A tömegmérés. A térfogatmérés. A sűrűségmérés. Fejlesztési feladatok Az elővigyázatossági rendszabályok értelmezése. Laboratóriumi eszközök és azok funkcióinak bemutatása. A természetismeret és fizika tantárgyakban megismert mérési módszerek felidézése, egy-egy mérés megvalósítása. 2. Az anyagok tulajdonságai és változásai (33 óra) Célok és feladatok Környezetünk néhány fontos anyagának érzékszerveinkkel, méréssel, kölcsönhatásokkal megállapítható tulajdonságainak bemutatása. Néhány konkrét fizikai és kémiai változás és ezek összefüggéseinek vizsgálata. Mindennapi életünk két nélkülözhetetlen anyaga: a levegő és a víz vizsgálata. Az egyik legfontosabb kémiai változás, az égés és feltételeinek ismertetése. A különféle energiaforrások és azok környezeti hatásainak, az energiatakarékosság fontosságának és lehetőségeinek bemutatása. A tanulók ismerjék meg a tüzelőanyagokat, a gazdaságos tüzelés alapelveit, a tüzeléssel kapcsolatos veszélyeket. Táplálékaink ismertetése abból a szempontból, hogy azok szervezetünk energiaforrásai és építőanyagai. Az oldatokkal kapcsolatos tapasztalati ismeretek megfogalmazása, a tapasztalatok értelmezése, a szerzett ismeretek alkalmazása. A háztartásban használt savas és lúgos kémhatású anyagok és azok helyes kezelési módjainak megismertetése. A megfigyelőképesség fejlesztése a tárgyalt anyagok és változások vizsgálata során. Az anyagismeret bővítése a mindennapi életben előforduló anyagok és azok sajátosságainak megfigyeltetésével. A szövegelemzési képesség fejlesztése, ismeretterjesztő olvasmányok, kísérleti leírások, számítási feladatok megfogalmazásainak értelmezése útján. A tanulók legyenek képesek arra, hogy az eddigi kémiai tanulmányaik alapján vizsgált anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba sorolják, és legyen elképzelésük arra vonatkozóan, hogy a környezetükben előforduló, de eddig még nem tárgyalt anyagok mely csoportokba sorolhatók. Ismerjék meg a keverékek egyszerű, fontosabb szétválasztási eljárásait. A tanulók értsék, hogy a halmazállapot hőmérséklettől és anyagi minőségtől függő tulajdonság, értsék, hogy a rendezetlen mozgás minden anyag belső tulajdonsága, legyenek képesek a rendelkezésükre bocsátott anyagok tulajdonságainak megállapítására az anyagok érzékelhető tulajdonságai, és az (op., fp., sűrűség stb.) adatokat tartalmazó táblázatok használatával, legyenek képesek az anyagok tanult kémiai tulajdonságainak megállapítására tanári demonstrációk, illetve tanulói kísérletek alapján, szerezzenek jártasságot az ismeretszerzés, a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésében. ismerjék meg, hogy az anyagok mely tulajdonságai állapíthatók meg érzékszervek útján, melyek vizsgálatához kell mérést végezni, értsék meg az anyagok részecskéi között működő erők szerepét, értsék, hogy a rendezetlen mozgás minden anyag belső tulajdonsága, értsék meg a halmazállapot-változásokkal kapcsolatos energiaváltozásokat, és legyenek képesek azok mindennapi életükben megfigyelhető magyarázatára,

3 ismerjék meg a fizikai, kémiai és biológiai változások fogalmát, tanulják meg a levegő összetevőinek nevét, azok néhány tulajdonságát és százalékos arányát, lássák be, hogy égéskor az égő anyag oxigénnel reagál, az égéstermék oxid, tanulják meg, hogy a tűzoltás kémiai lényege a gyors égés bármely feltételének a megszüntetése, értsék az energiaforrások csoportosításának lényegét, használatuk környezeti hatásait, értsék, hogy az ásványi szenek keverékek, ismerjék a különféle kőszénfajtákat, értsék a száraz lepárlás művelet lényegét, ismerjék meg a keletkező termékeket, értsék, hogy a kőolaj szénből és hidrogénből álló anyagok keveréke, valamint a kőolajfeldolgozás lényegét, ismerjék meg a lepárlási termékeket, azok gyúlékonyságát, környezeti hatásait, ismerjék a gázhalmazállapotú háztartásban használt tüzelőanyaggal működő berendezések használatának szabályait, tűzveszélyességüket, a fűtőgáz és az égéstermékek élettani hatásait, értsék az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, győződjenek meg arról, hogy a csapvíz mindig tartalmaz oldott ásványi anyagokat, a desztillált víz tiszta anyag, értsék a vízbontás lényegét, tudják értelmezni az oldószer, oldott anyag, oldat kifejezéseket, tudják, hogy a vizes oldatok savas, lúgos és semleges kémhatásúak lehetnek, tudjanak az oldatok hígításával, töményítésével kapcsolatos számítási feladatokat megoldani, ismerjék néhány keverék szétválasztásának módszereit. Tartalom Az anyagok és tulajdonságaik Gázok, folyadékok, szilárd anyagok A halmazállapot-változásokat kísérő energiaváltozások Az anyagok változásai A levegő összetétele Az égés A tűzgyújtás Fejlesztési feladatok Különféle anyagok tulajdonságainak megállapítása. A bemutatott anyagok összehasonlítása, a különbségek megállapítása. A halmazállapotok részecske szintű értelmezése. Értsék az anyagok részecskéi között működő erők szerepét. A halmazállapot-változások elemzése az anyagszerkezeti kép alkalmazásával. A hőmérséklet és a halmazállapotváltozás közötti összefüggés tanulmányozása. Értsék meg a halmazállapot-változásokkal kapcsolatban lejátszódó energiaváltozások szerepét mindennapi életünkben. A különféle típusú kölcsönhatások bemutatása alapján legyenek képesek a tanulók a kölcsönhatások csoportosítására. A levegő összetételének ismeretében a tanulók lássák be, hogy ez az arány kismértékben változhat, és melyek az arányeltolódás, illetve a különféle szennyezések következményei. A tanulók tudjanak példákat mondani az égésfajtákra, ismerjék azok hasonló és eltérő sajátosságait, az energetikai viszonyokat. A tűz szerepe az ember életében (misztikuma, haszna, veszélyei, pusztító hatásai). Adatok gyűjtése Irinyi János életéről és munkásságáról.

4 A tűzoltás Energiaforrások Ásványi szenek Tartalom A mesterséges szenek A földgáz és a kőolaj A megújuló energiaforrások Táplálékaink mint energiaforrások és szervezetünk építőanyagai Az eddig megismert kémiai alapismeretek áttekintése A víz Fejlesztési feladatok A megismert éghető anyagok oltási feltételeinek ismeretében következtetések levonása hasonló éghető anyagokra vonatkozóan. A tudomány és a technika, valamint a társadalom fejlődésének kapcsolatát érintő meggyőződések formálása. Értsék meg a tanulók ezeknek az anyagoknak összetételét, szerepét a múltban és napjainkban. A száraz lepárlás termékei a különféle kiindulási anyagok esetében. Adatok gyűjtése alkalmazásukra. A fosszilis energiaforrások képződési körülményeinek összehasonlítása. A kőolaj-lepárlás termékeinek szerepe napjainkban. Ábrák alapján állapítsák meg a tanulók, hogy a különféle mozgó tárgyak, járművek és építmények milyen energiát használnak. Az élelmiszerekkel kapcsolatos ismereteiket legyenek képesek a tanulók egészségük megőrzése érdekében alkalmazni. A hétköznapokban ismert anyagok közül a víz és a vízbontás termékeinek anyagszerkezeti besorolása. A víz a környezetünkben A kémiailag tiszta és a keverék anyagok elkülönítése. A víz szerepe és jelentősége életünkben. A vizet szennyező anyagok megbeszélése, a vizek védelmének feladatai. A hidrogén A hidrogén égése segítségével értsék meg az egyesülés fogalmát. Az oldatok Annak megbeszélése és tudatosítása, hogy a köznapi életben gyakran használt anyagok közül mely anyag melyik oldószerben oldódik. Az oldatok töménysége Adatok alapján különféle összetételű oldatok készítése (mérleg, mérőhenger használata). A vizes oldatok kémhatása Különböző ph-jú oldatok vizsgálata természetes indikátorok (tea, céklalé, vöröskáposztalé) és univerzál indikátor segítségével. Az anyagok csoportosítása Az eddig megismert anyagcsoportok tulajdonságainak összehasonlítása. A keverékek szétválasztása alkotórészeikre gyakorlása. A különböző összetett anyagok elválasztási módszereinek Összefoglalás, rendszerezés 3. Anyagszerkezeti alapismeretek (24 óra) Célok és feladatok A természet egységére vonatkozó elképzelések formálása az atomelmélet alapjainak bemutatása kapcsán. A tudományos modellek szerepe a tudományos fejlődésben, a kutatásokban. Tudománytörténeti folyamatok bemutatása.

5 A tanulók tudják, hogy az elemek azonos atomokat tartalmaznak, ezért lehet azonos az atom és az elem kémiai jellemzője, a vegyjel. Ismerjék meg a periódusos rendszer első húsz atomjának vegyjelét, a vegyjel jelentéseit. Ismerjék az anyagmennyiség mértékegységét. A tanulók szerezzenek alapvető ismereteket az atomok felépítéséről, elektronszerkezetük kiépüléséről, periodikusan változó tulajdonságaikról, alapismereteiket a későbbi tanulmányok során tudják alkalmazni. A tanulók legyenek képesek molekulákat és ionokat tartalmazó vegyületek képletének megállapítására. A tanulók számára váljék meggyőződéssé, hogy az anyagok láthatatlan apró részecskékből épülnek fel, amelyek alapegységei az atomok, ismerjék az atomokat felépítő elemi részecskéket, valamint tömegüket és elhelyezkedésüket az atomban, az izotópok gyakorlati jelentőségét, ismerjék a periodikus tulajdonságokat, értsék, hogy elektromosan miért semlegesek az atomok, miért rendelkeznek töltéssel az ionok, a periódusos táblázat segítségével tudják jelölni az atomokat egyszerű jelöléssel, tudják, hogy minden anyagi test atomok valamilyen halmaza, tudják a periódusos rendszer első húsz elemének vegyjelét, tudják, hogy az anyagmennyiség mértékegysége a mol, (mint darabszám bármiféle részecskére vonatkoztatható), tudják a vegyjel jelentéseit, ismerjék az elsőrendű kötéseket, ismerjék a különféle anyagi halmazokat, az azokat felépítő anyagi részecskéket és a közöttük működő erőket, környezetünk néhány fontos anyagának bemutatása. Tartalom Anyagszerkezeti alapismeretek Az atomok és az elemek Az anyagmennyiség Az atom felépítése Az elektronfelhő szerkezete Az atomszerkezet és a periódusos rendszer A kémiai kötés. Ionok képződése atomokból Ionkötés. Ionvegyületek A kovalens kötés Fejlesztési feladatok Az atomelmélet alapjainak bemutatása kapcsán a tudományos modellek szerepének értelmezése. Az atomok belső szerkezetét leíró modellek kialakulásának ismertetése. A jelölt alapfogalmak áttekintése az eddig ismert elemek alapján, majd további példák bemutatása. A fogalom szemléletes hasonlatokkal történő értelmezése, alkalmazása. Az elemi részecskék minősége, száma és elhelyezkedése a különböző atomokban. Az elektronfelhő kialakulásának értelmezése, a vegyértékhéj szerepe. Mengyelejev munkásságának tudománytörténeti értékelése. A periódusos rendszer segítségével a megismert elemek tulajdonságainak értelmezése atomszerkezetük ismeretében. Az atom-, ion-, és molekulafogalom kialakítása és használata a már korábban tanult anyagok továbbá a fontosabb fizikai és kémiai folyamatok magyarázatában. Modellek alkalmazása, különféle elem- és vegyületmole-

6 Tartalom Az elemek molekulái A vegyületek molekulái Anyagi halmazok, halmazállapotok A kémiai reakció Az anyagszerkezeti alapismeretek összefoglalása, rendszerezés Fejlesztési feladatok kulák összeállításának gyakorlása (H2, Cl2, Br2, I2, O2, N2, H2O, NH3, CO2, CH4). Az anyagi halmazok tulajdonságainak értelmezése az őket felépítő anyagi részecskék és a közöttük működő összetartó erők alapján. A kémiai változásokra, folyamatokra vonatkozó kvalitatív és kvantitatív összefüggések, törvényszerűségek bemutatása, alkalmazása. 4. Környezetünk néhány fontos anyaga (6 óra) Célok és feladatok A tanulók mindennapjaik során számos nagyipari termékkel találkoznak, ilyen pl. a papír, az üveg és a különféle kerámiai anyagok sora. A fejezet célja ezeknek az anyagoknak, előállításuknak és felhasználhatóságuknak bemutatása. A tanulók ismerjék meg a papír fontosabb tulajdonságait, a papírgyártás lényegét, ismerjék meg a különféle üvegfajták tulajdonságait, a tulajdonságok és szerkezetük kapcsolatát, ismerjék a kerámiai ipar legfőbb alapanyagait, terméktípusait, előállításuk lényegét. A papír Az üveg Tartalom A kerámiai anyagok Építőanyagok és építési eljárások Vegyszerek a háztartásban Kémia a mindennapi életben Összefoglalás, rendszerezés Követelmények A 7. évfolyam végén a tanuló Fejlesztési feladatok Az alábbi négy témakör esetében a tudományos és a technikai fejlődés eredményei tükrében tekinthetők át a különféle anyagfajták. Írásra használt anyagok és azok tulajdonságainak összehasonlítása. Az üvegfajták sokasága, különféle összetételük és szerkezetük alapján számos területen szolgálják mindennapjaink életét, a gyógyítást és a további kutatásokat. A kerámiai anyagok és tulajdonságaik épületen belül és kívül továbbá a művészetekben. Az építőanyagok és eljárások alapján a különböző korok építményeinek jellemzése. A háztartásban használt vegyszerek tulajdonságainak olyan szintű ismerete, amellyel lehetővé válik a balesetmentes tevékenység az egészség és a környezet védelme. Év végi ismétlés (5 óra)

7 tudjon különbséget tenni a vizsgált testek anyagai között, azok jellemző tulajdonsága alapján, tudjon megnevezni a természetben előforduló kémiai anyagokat, a mindennapi életünkben használt anyagok esetében ismerje fel, hogy melyek az ipari termékek, értse meg a kémiai ipar civilizált életünkben betöltött szerepét, értse meg a kémiatanulás módszereit, legyen képes alkalmazni azokat. tudjon példákat mondani a halmazállapot-változásokat kísérő energiaváltozások szerepére mindennapi életünkben, legyen képes a különféle anyagok tulajdonságainak megállapítására, a megismert anyagcsoportokba történő besorolásra, a különféle típusú kölcsönhatások bemutatása alapján legyen képes a kölcsönhatások csoportosítására, tudja, hogy melyek az égés feltételei, mi a tűzoltás kémiai lényege, ismerje az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggéseket, az egészséges táplálkozás feltételeit, törekedjék mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésére, tudja a háztartási anyagokon szereplő ph adatokról a kémhatást megállapítani, legyen képes a mindennapi életben előforduló oldatok készítési és felhasználási utasításában feltüntetett adatok értelmezésére, oldatok készítésére, tudja a levegő összetevőinek nevét, ismerje a levegő és a víz szennyezésének fő forrásait és anyagait, váljék tudatossá a víz életünkben betöltött szerepének fontossága, tudjon példákat mondani a gyors és lassú égésre, ismerje az égésfajták hasonló és eltérő sajátosságait, tudja felsorolni a különféle energiaforrásokat, azok környezeti hatásait, érezze az energiatakarékosság szükségességét, tudja azt, hogy melyek a kőolaj-lepárlás termékei, milyen környezeti hatásaik vannak, tűzveszélyességüket, élettani hatásaikat, tudják a gázzal működő berendezések használatának szabályait, tűz- és robbanásveszélyességét, az égéstermékek élettani hatásait, ismerje az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, tudja felsorolni az atomot felépítő elemi részecskéket, tudja megnevezni a megismert atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket, tudja használni a molekulamodelleket, tudjon egyszerű számítási feladatot megoldani, tudja használni a megismert laboratóriumi eszközöket, legyen képes megadott utasítások alapján egyszerű kísérletek elvégzésére, tudja kémiai ismereteit szabatosan néhány mondatban szóban vagy írásban megfogalmazni, tudja hasznosítani az iskolai könyvtár ismeretterjesztő könyveit és folyóiratait ismereteinek kiegészítésére, tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat.

8 Értékelés Előre megadott szempontok szerint Formái: szóbeli felelet, feladatlapok értékelése, tesztek, dolgozatok osztályozása, rajzok készítése, modellek összeállítása, számítási feladatok megoldása, kísérleti tevékenység minősítése, kiselőadások tartása, munkafüzeti tevékenység megbeszélése, gyűjtőmunka (kép, szöveg és tárgy: ásványok, kőzetek, ipari termékek) jutalomponttal történő elismerése, energiafelhasználási adatok (számítások) megbeszélése, vízfelhasználási adatok elemzése, természetben tett megfigyelések, saját fényképek készítése kémiai anyagokról, jelenségekről, üzem- és múzeumlátogatási tapasztalatok előadása.

9 9. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Tartalom A laboratóriumi kísérletezés elővigyázatossági rendszabályai Atommodellek Az atom felépítése A radioaktivitás jelentősége Az atomenergia Az elektronburok szerkezete Az elektronhéjak kiépülése Összefoglalás, rendszerezés Fejlesztési feladatok, tevékenységek Előző ismereteik felidézése, kiegészítése. Az atomok szerkezetére vonatkozó elméletek és azok továbbfejlesztési lehetőségeinek megbeszélése a kutatási eredmények tükrében. Az elemi részecskék ismeretében a periódusos rendszer segítségével az egyes alkotórészek számítási feladatokkal történő gyakoroltatása. Példák bemutatásával elemezni a radioaktivitás szerepét az energiaellátásban, a kutatásban (a kormeghatározásban) és a gyógyászatban. Adatok gyűjtése a Curie házaspár és Hevesy György életével és munkásságával kapcsolatban. A maghasadási folyamatok előnyei és veszélyei. A Paksi Atomerőmű szerepe hazánk energiaellátásában. A nukleáris energia hasznosításának társadalmi kérdései. Általánosan érvényesülő természeti törvény (az energiaminimumra törekvés) hangsúlyozása, alkalmazása. Az elektronhéjak kiépülése során tapasztalt periodicitás és az elemek tulajdonságainak kapcsolata. 2. Kémiai kötések, anyagi halmazok (15 óra) Célok és feladatok A tanulók értsék és tudják, hogy az anyagok tulajdonságait az alkotórészek és a közöttük levő kölcsönhatások határozzák meg. Az atomok alkotórészeivel kapcsolatos ismeretek alkalmazása az anyagok tulajdonságainak és a folyamatok, jelenségek magyarázatában és más fogalmak meghatározásában (molekulaképződés, kémiai kötések, másodlagos kötések, kristályos szerkezet kialakulása). Váljon a tanulók igényévé a mindennapi tapasztalatok hátterének mélyebb értelmezése. Értsék a fémes kötés kifejezést. Értsék a kovalens kötés kialakulásának módját. Tudjanak megnevezni mindennapi életükben előforduló molekulákból álló anyagokat. A tanulók értsék az ionkötés fogalmát. Tudjanak megnevezni mindennapi életükben előforduló ionvegyületeket. A tanulók értsék a delokalizált elektronok szerepét a fémes kötés kialakításában, értsék a kovalens kötés kifejezést, értsék a molekulák polaritásának okait, a másodrendű kötésekből adódó tulajdonságokat, megadott összegképlet alapján tudják elem- és vegyületmolekulák modelljeit összeállítani,

10 elektronszerkezeti ismereteik alapján értsék, hogy miért és hogyan keletkeznek az atomokból ionok, értsék az ionkötés fogalmát. Tudják, hogy az indexszám nem mennyiséget, hanem arányt jelent, ismerjék a mindennapi életükben előforduló ionkötésű vegyületek néhány tulajdonságát, legyenek képesek az ionvegyületek képletének megszerkesztésére az ionok töltése és az ionok aránya közötti összefüggés felhasználásával, ismerjék az anyagi halmaz fogalmát, a halmazállapotok jellemzőit, a moláris térfogat fogalmát, a folyadékokban és a kristályos anyagokban előforduló első- és másodrendű kötőerőket, tudják, hogy az ionvegyületek és a kovalens vegyületek vízben való oldásának az alapja a dipólus vízmolekulák és az oldódó anyag részecskéi közötti vonzás, ismerjék fel, hogy az oldhatóság az oldandó anyag és az oldószer anyagi minőségétől függ, tudják összekapcsolni, értelmezni a makroszkopikus jelenségeket a halmazt képező részek szerepével, értsék a kolloidállapot lényegét, értsék a homogén keverék és a heterogén anyagok fogalmát, tudjanak példákat mondani, ismerjék az anyagok részecskeméret szerinti csoportosítását, ismerjék az anyagok közeg és az eloszlatott anyag halmazállapota szerinti csoportosítást, legyenek képesek a különféle kolloid rendszerek felismerésére és megkülönböztetésére, ismerjék fel a mindennapi életünkben előforduló kolloid rendszereket, tudják ismereteiket a mindennapi életben előforduló anyagokkal kapcsolatban alkalmazni, értsék a kolloid rendszerek jelentőségét, legyenek képesek a keverékek tulajdonságait felsorolni, indokolni, kísérletekkel igazolni, tudjanak egyszerű vizsgálatokat megtervezni, végrehajtani a keverékek szétválasztásával kapcsolatosan, használják az anyagok, mennyiségek konvencionális jeleit, legyenek képesek a vizsgálatok, kísérletek eredményeit értelmezni, azokból következtetéseket levonni és általánosítani. Tartalom Az elsőrendű kötések A fémes kötés A kovalens kötés A molekulák térbeli alakja, a kovalens kötés polaritása Ionok képződése atomokból, az ionkötés A másodrendű kötések Anyagi halmazok, halmazállapotok A gázok. Avogadro törvénye Fejlesztési feladatok, tevékenységek A kötések csoportosítási elvének bemutatása. A delokalizált elektronok szerepe a fémek tulajdonságainak kialakításában. Megadott atomok esetében a kovalens kötés(ek) kialakulásának jelölése a kötő és nemkötő elektronpárokkal. A kovalens kötés(ek) és a kötésben nem levő elektronpárok számának szerepe a molekula térszerkezetének kialakításában. Modellek összeállítása, az ismeretek gyakorlása. Az ionok képződési feltételének vizsgálata a periódusos rendszer egyes főcsoportjaiban levő elemek atomjainak példáin. Az elsőrendű kötések összehasonlítása. A molekulák közötti kölcsönhatások lehetőségének vizsgálata. Adatok gyűjtése hidrogénkötést tartalmazó anyagokra vonatkozóan. Az állapothatározók szerepe az anyagok halmazállapotának kialakításában. A gázok jellemzése részecskéik figyelembe vételével.

11 Tartalom A folyadékok. Az oldatok Az oldódás Az oldatok töménységének megadása A szilárd anyagok Kristályrácstípusok Az atomrács A fémrács A molekularács Az ionrács Kolloidkémiai alapfogalmak Kolloidok és heterogén rendszerek Összefoglalás, rendszerezés Fejlesztési feladatok, tevékenységek Számítási feladatok végzése. A folyadék állapotban elhelyezkedő részecskék helyzetének összehasonlítása a gázok részecskéivel. Különféle koncentrációjú oldatok készítése. Az oldódás feltételeinek, valamint az anyagok szerkezete és az oldószer minősége közötti kapcsolatok vizsgálata. Számítási feladatok megoldása. A részecskékre ható erők a szilárd halmazállapotban. A három halmazállapotban a részecskék mozgásának öszszehasonlítása. A kristályos anyagok jellemzése a rácspontokban található anyagi részecskék és a közöttük működő erők típusa alapján. Kristályszerkezeti alapon a gyémánt és a grafit tulajdonságainak összehasonlítása. A gyémánt kristályszerkezetének elemzése alapján tulajdonságainak megbeszélése. A fémkristályok gyakori rácstípusainak bemutatása, a szerkezet és a tulajdonságok kapcsolatának elemzése. A molekularácsot alkotó halmazok esetén a molekulán belül és a molekulák között működő erők jelentőségének szemléltetése, a tulajdonságok értelmezése. A helyhez kötött ionok és közöttük működő elektrosztatikus erő következményeinek megbeszélése egyszerű és összetett aniont is tartalmazó kristályok esetében (NaCl, CaCO 3 ). A tantervi ismeretek alkalmazása a mindennapi életben előforduló néhány anyag és jelenség esetében. Adatok gyűjtése Zsigmondi Richárd életével és munkásságával kapcsolatban. Kiemelkedő szerepük megbeszélése a természeti jelenségek (köd, füst, hab, emulzió, szuszpenzió) és az élelmiszerek esetében. 3. Kémiai reakciók (26 óra) Célok és feladatok Az atomok és a molekulák fogalmának alkalmazása a kémiai folyamatok értelmezésében. A vegyületek képződésével és bomlásával kapcsolatos változások vizsgálata. A kémiai egyenletek felírása, elemzése, alkalmazása. A kémiai reakciók több szempontból történő megközelítése. A különféle anyagok és a kémiai változások összefüggéseinek bemutatása. Az elmélet és a gyakorlat kölcsönösségének ismertetése. Az elméleti ismeretek alkalmazása a kísérletek elemzésekor, az ipari folyamatok bemutatásakor. Számítási feladatok végzése. A tanulók tudják használni a kémiai jeleket a reakciók anyagainak jelölésére,

12 értsék és tudják alkalmazni a reakcióegyenlet-írás elemi lépéseit, tudják a tanult reakciókat a reakciótípusok szerint csoportosítani, tudják a reakcióban szereplő kiindulási és keletkezett anyagokat megnevezni és ismertetni a halmazok kötését, legyenek képesek a reakciókban szereplő anyagok szerkezetváltozásának megállapítására, adekvátan alkalmazzák az elsajátított fogalmakat, gondolataikat, problémamegoldásaikat, érveléseiket szakszerűen fogalmazzák meg, tudjanak önállóan elvégezni egyszerűbb kísérleteket, és azok eredményeit értelmezzék, szerezzenek jártasságot a kémiai folyamatok jelölésére szolgáló egyenletek írásában, tudják, hogy a kémiai folyamatokra jellemző a tömegmegmaradás, váljék szemléletükké, hogy a kémiai változások során a rendszer és a környezete között mindig történik energiacsere, tudják, hogy a kémiai reakciók sebessége több tényezőtől függ, ismerjék néhány jelentős kémiai átalakulás gyakorlati jelentőségét, az átalakulásokat kísérő energiaváltozások típusait, tudjanak készíteni az energiaváltozást feltüntető diagramokat, ismerjenek egyirányú és megfordítható kémiai reakciókat, ismerjék meg az egyensúlyi állapotot befolyásoló tényezőket, ismerjék és értsék meg a protonátmenettel járó kémiai reakciók lényegét, értsék a víz disszociációjának következményét, és a vizes oldatok különböző kémhatásának okát, értsék annak okait, hogy mely sók oldódnak és melyek azok, amelyek hidrolizálnak, értsék a ph jelentőségét az emberi szervezetben, a növény- és állatvilágban egyes megbeszélt példák alapján, értsék azt, hogy két kölcsönhatásba lépő anyag közül melyik az oxidáló- és melyik a redukálószer, értsék az oxidációs állapotra jellemző oxidációs szám fogalmát, értsék a szervetlen vegyületek elnevezésében kialakított logikai rendet, ismerjék néhány közhasználatban elterjedt vegyület triviális neve mellett tudományos nevét is. Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységek A kémiai átalakulások Az előző kémiai tanulmányok során megismert kémiai reakciók esetében az anyagi részecskék átalakulásának vizsgálata, sztöchiometriai egyenletek írása. Kémiai számítások (sztöchiometria) A kémiai számításoknál alkalmazható összefüggések különféle példák esetében történő alkalmazása. A kémiai reakciók energiaváltozásai A kémiai változásokat kísérő energiaváltozások esetében (reakcióhő) a rendszer és a környezet kapcsolatának vizsgálata, energiadiagramok értelmezése és rajzolása. A kémiai reakciók feltételei A reakciók feltételeinek vizsgálata azonos és különböző halmazállapotú anyagok kölcsönhatása esetében. A reakciósebesség befolyásolása A reakciósebességet befolyásoló tényezők kísérleti szemléltetése, a katalizátorok szerepe az ipari folyamatokban és a környezetszennyezés csökkentése érdekében. A kémiai folyamatok iránya, egyensúlyi reakciók okozati összefüggéseinek vizsgálata. Az egyirányú és megfordítható kémiai reakciók ok- Az egyensúlyi állapot befolyásolása A dinamikus egyensúly és az egyensúly eltolódásának lehetőségei egy jelentős ipari eljárás bemutatása kapcsán. Protonátmenettel járó reakciók A sav-bázis reakciók értelmezése, a mindennapokban ta-

13 Tartalom A víz disszociációja, a kémhatás A közömbösítés A ph jelentősége az élő szervezetekben Elektronátmenettel járó reakciók Oxidációs állapot és az oxidációs szám A redoxireakciók, mint oxidációsszám-változással járó reakciók A szervetlen vegyületek elnevezése Fejlesztési feladatok, tevékenységek pasztalható példák megbeszélése. Különböző vizes oldatok ph értékének vizsgálata sav- és lúgoldat hígítása és töményítése esetén. A sók képződésének értelmezése ionegyenlettel. A sók és a víz kölcsönhatásának lehetőségei (oldódás, hidrolízis). Az élelmiszerek és az emberi szervezet sav-lúg egyensúlyának néhány kérdése, valamint a ph jelentősége a növény- és állatvilágban. A redoxi reakciók összefoglalása, a kölcsönhatásba lépő anyagok vizsgálata alapján. A vas és a réz reakcióinak példáin az oxidációs szám fogalmának bemutatása. A fogalom alkalmazása eddig megismert vegyületek esetében. Összefoglaló rendszerező óra, az előzőekben megismert fogalmak alkalmazására. A tanulmányozott vegyületek elnevezésének tudatosítása, rendszerezése. 4. Elektrokémiai alapismeretek (14 óra) Célok és feladatok A kémiai reakciók által előidézett elektromos jelenségek, valamint az elektromos energia hatására bekövetkező kémiai változások bemutatása. Az elektrokémiai folyamatok gyakorlati jelentőségének felismertetése, értelmezése, energetikai viszonyainak bemutatása. A tudományos eredmények technikai alkalmazásával összefüggő problémák értékelésével kapcsolatban a tanulók személyiségének formálása. Tudatos és felelős állásfoglalás kialakítása. Az elméleti ismeretek és a gyakorlat kapcsolatának szemléltetése. A hétköznapi tapasztalatok szakmai hátterének megadása, az ismeretek elemzése. Az oknyomozó gondolkodásmód fejlesztése. A kísérleti eredményeket feldolgozó önálló elemzés gyakorlása. A tanulók legyenek képesek a redoxireakciókról tanultak alkalmazására, legyenek képesek a fizika tantárgyban tanult elektromosságtani fogalmak felhasználására, tudjanak egyszerű kísérleteket önállóan megtervezni és végrehajtani, ismerjék az elektrolízis néhány gyakorlati alkalmazását, ismerjék a galvánelemek felhasználási lehetőségeit, szerezzenek jártasságot a redoxifolyamatokat jelölő egyenletek írásában, legyenek képesek megállapítani, hogy a kísérletek során az egyik tényező mennyiségi változása következtében miként változik meg a vele összefüggésben levő másik mennyiségi tényező, gyakorolják a reakcióegyenleten alapuló kémiai számításokat, a standardpotenciál táblázatot használva tudjanak redoxireakciókat értelmezni. Tartalom Galvánelemek Fejlesztési feladatok, tevékenységek A galvánelemek, a savas akkumulátor, a száraz- és a tüzelőanyag-elemek működési elvének összehasonlítása és

14 Elektródpotenciál Tartalom A redoxireakciók irányának meghatározása Az elektrolízis Fejlesztési feladatok, tevékenységek gyakorlati alkalmazásaik. Különféle elektródpárokból összeállítható galvánelemek elektromotoros erejének vizsgálata az elemek standardpotenciál adatai alapján. A standardpotenciál-táblázat segítségével állapítsák meg a tanulók, hogy egy kérdéses reakció lejátszódik-e. Állapítsák meg, hogy a kölcsönhatásba lépő anyagok közül melyik oxidálódott és melyik redukálódott. Oldatok és olvadékok elektrolízisének lehetőségei, azonos anyagok (pl: NaCl) esetében a különbségek okainak megbeszélése. Az elektrolízis mennyiségi törvényei Faraday törvényeinek alkalmazása a kémiai folyamatok esetében. Az elektrolízis jelentősége a kémiai nagyiparban. Adatok gyűjtése Faraday munkásságával kapcsolatban. Összefoglalás, rendszerezés Év végi ismétlés (5 óra) Követelmények A tanuló ismerje az anyagok atomos szerkezetét, legyen képes az anyagok szerkezete és tulajdonságaik között fennálló kapcsolat ismertetésére, tudja az atomokat felépítő elemi részecskék nevét, a tömegszám és a rendszám ismeretében tudja megadni az elektronok, a protonok és a neutronok számát, a periódusos rendszer használatával tudja megállapítani a tanult atomok elektronszerkezetét, ismerjen példákat a radioaktív folyamatok alkalmazására, ismerje ezek kockázatait, veszélyeit, tudja, hogy mi a delokalizált elektronok szerepe a fémes kötés kialakításában, tudja, mi a feltétele a kovalens kötés kialakulásának, tudjon különféle molekulamodelleket összeállítani, tudja az ionok képződésének feltételeit, tudja felsorolni a mindennapi életükben előforduló ionkötésű vegyületek néhány tulajdonságát, tudja felírni az egyszerűbb ionvegyületek képletét, tudja megfogalmazni a különféle anyagi halmazok és halmazállapotok jellemző tulajdonságait, tudja, hogy az oldhatóság az oldandó anyag és az oldószer anyagi minőségétől függ, ismerje a kolloidállapot lényegét, legyen képes a mindennapi életünkben előforduló különféle kolloid rendszerek felismerésére és megkülönböztetésére, leírás alapján tudjon önállóan egyszerűbb kísérleteket elvégezni, tudja problémamegoldásait szakszerűen megfogalmazni, tudja a reakcióban szereplő kiindulási és keletkezett anyagokat megnevezni és ismertetni a halmazok kötéseit,

15 ismerje a tanult elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét, és magyarázza meg ezek tulajdonságait, ismerje fel a hétköznapi életben előforduló redoxireakciókat, sav-bázis reakciókat, mondjon példákat az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására, ismerje ezek veszélyeit, környezetbarát alkalmazásuk lehetőségeit. Értékelés Előre megadott szempontok szerint. Formái: szóbeli felelet, feladatlapok értékelése, tesztek, dolgozatok osztályozása, rajzok készítése, modellek összeállítása, számítási feladatok megoldása, kísérleti tevékenység minősítése, kiselőadások tartása, munkafüzeti tevékenység megbeszélése, gyűjtőmunka (kép, szöveg és tárgy: ásványok, kőzetek, ipari termékek) jutalomponttal történő elismerése, energiafelhasználási adatok (számítások) megbeszélése, vízfelhasználási adatok elemzése, természetben tett megfigyelések, saját fényképek készítése kémiai anyagokról, jelenségekről, üzem- és múzeumlátogatási tapasztalatok előadása.

16 10. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Témakörök 1. Bevezetés a szerves kémiába 4 óra 2. A szénhidrogének 12 óra 3. Egy funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek 25 óra 4. A legfontosabb természetes szénvegyületek 20 óra 5. A műanyagok 5 óra Ismétlés 6 óra Összes évi óraszám 74 óra 1. Bevezetés a szerves kémiába (4 óra) Célok és feladatok A szerves kémia történetének rövid bemutatása. Ismerjék meg a tanulók a szerves vegyületek csoportosítását. A tanulók értsék meg, hogy nincs elvi különbség a szervetlen és a szerves vegyületek között, tudják, hogy a szén lánc- és gyűrűképző tulajdonságú, és értsék ennek atomszerkezeti alapjait, értsék a szénvegyületek sokféleségének okait, ismerjék a szerves vegyületek alaptípusait, legyenek képesek a kémiai változások tudatos megfigyelésére, legyenek képesek a kísérleti eszközök és anyagok balesetmentes használatára. Tartalom A szerves kémia kialakulása, tárgya A szénatom különleges tulajdonságai, a szénvegyületek nagy száma A szénvegyületek csoportosítása A szénvegyületek kémiai analízise Összefoglalás, rendszerezés Fejlesztési feladatok, tevékenységek A szerves vegyületek csoportosítási elvének megbeszélése (az életerő-elmélet megdöntésének jelentősége). Összefüggés a nagyszámú változatos összetételű szénvegyület keletkezésének lehetőségei és a szénatom szerkezete között. A csoportosítási elv alkalmaztatása eddig még nem szereplő vegyületek esetében. A szénvegyületek néhány elemének (szén, hidrogén, oxigén, nitrogén) egyszerű kísérleti kimutatása. 2. A szénhidrogének (12 óra) Célok és feladatok Alapfogalmak gyakoroltatása. Az egyes homológsortagok fizikai és kémiai jellemzőinek megismertetése. A környezetünkben leggyakrabban előforduló szénhidrogének és felhasználási módjaik ismertetése, környezeti hatásaik bemutatása. A tanulók tudják alkalmazni az elnevezések szabályait,

17 értsék a telített kifejezést, ismerjék a metánsorozat tagjainak szerkezetét, tulajdonságait, ismerjék a kőolajlepárlás fontosabb termékeit, értsék a telítetlen kifejezést, tudják az etén képletét, szerkezetét és fontosabb tulajdonságait, értsék a szerkezet és a jellemző reakció közötti kapcsolatot (szubsztitúció, addíció, polimerizáció), értelmezzék a fizikai tulajdonságokat, részletes ismeretekkel rendelkezzenek a következő anyagokról: metán, etén, kőolaj, kőolajpárlatok, butadién, izoprén, gumi, acetilén, benzol, ismerjék a szénhidrogének jellemző reakcióit (szubsztitúció, addíció, polimerizáció, hőbomlás), tudják felírni a megismert kémiai reakciókat, ismerjék a gyakorlati élet szempontjaiból fontos szénhidrogéneket, alkalmazási területüket, környezetszennyező hatásukat, tudjanak alapfeladatokat megoldani, szerezzenek jártasságot a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők elkülönítésében, tudjanak kísérleti adatokat diagramon, grafikonon ábrázolni, illetve legyenek képesek grafikonok adatainak értelmezésére, tudjanak az anyaghoz kapcsolódó tudománytörténeti eseményekről (természettudományos ismeretterjesztés). Tartalom A szénhidrogének összetétele és csoportosítása Telített szénhidrogének A metán Egyéb telített szénhidrogének Az izoméria A telített szénhidrogének fizikai és kémiai tulajdonságai A földgáz és a kőolaj Telítetlen szénhidrogének Az etén (etilén) Egyéb alkének (olefinek) Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének Fejlesztési feladatok, tevékenységek A megismert alapfogalmak alkalmazásával a felírt összetételű telített és telítetlen szénhidrogének csoportosítása. A metánmolekula szerkezete és tulajdonságainak kapcsolata. Robbanó elegyének veszélyessége az iparban, (kőszénbányákban) és a mindennapi életben. A normális-, az elágazó láncú és a cikloalkánok elnevezési szabályainak megbeszélése, a szénatom rendűségének megállapítása példák alapján. Adott molekulaképletű vegyületek konstitúciós izomerjeinek felírása. Az alkánok fizikai tulajdonságainak értelmezése az olvadás- és forráspontot tartalmazó grafikon és táblázat alapján. Éghetőségük, a PB gázpalack használatára vonatkozó szabályok megbeszélése. A kőolaj képződésével kapcsolatos tudományos elméletek, a feldolgozás technológiájának, felhasználásának és a termékek szerepének ismertetése. Mint az egyik jelentős fosszilis energiahordozó, szerepe a társadalmi igények kielégítésében, környezeti hatásai. Értsék és tudják alkalmazni a telítetlen kifejezést, tudják az etén képletét, fontos reakcióit (égés, hidrogén-, savaddíció, polimerizáció), azok okait. Összefüggések vizsgálata az összetétel és a fizikai, a molekulaszerkezeti és kémiai tulajdonságok között. A diének és poliének általános összegképlete alapján különböző szénatomszámú vegyületek felírása, a kettős kö-

18 Tartalom A butadién és az izoprén A kaucsuk és a gumi Az alkinek (acetilénszénhidrogének) Az etin (acetilén) Aromás szénhidrogének A benzol Egyéb aromás szénhidrogének Összefoglalás, rendszerezés Fejlesztési feladatok, tevékenységek tések helyzetének vizsgálata. A butadién és az izoprén jelentősége az iparban. Az izoprén tartalmú vegyületek jelentősége a természetben. A kaucsuk, a gumi és a műgumi történetének áttekintése. A gumi szerepe civilizált életünkben, a hulladékok újrahasznosításának feladatai, mint a fenntartható fejlődés egyik kérdése. Az etin (acetilén) molekulaszerkezete, addíciós és polimerizációs reakcióinak jelentősége a műanyagiparban. Hétköznapi felhasználásának környezeti hatásai. Környezettudatos magatartás alakítása, bekapcsolódási lehetőségek a környezetvédelmi tevékenységbe. A benzol szerkezetének megállapításával kapcsolatos próbálkozások. A benzol szerkezete és a reakciók kapcsolata (égése, szubsztitúciós reakciók). Rákkeltő hatása. A toluol, a xilol, az etilbenzol, a sztirol, a naftalin néhány a tudomány és a mindennapi élet szempontjából jelentős tulajdonságának illetve polimerizátumának bemutatása. 3. Egy funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek (25 óra) Célok és feladatok A különböző funkciós csoportok jellegzetes hatásának bemutatása, a különböző funkciós csoportú vegyületek közötti kapcsolatok megismertetése. A hétköznapjainkban előforduló anyagok és fontos reakciók szemléltetése és értelmezése, a célszerű és tudatos felhasználáshoz szükséges alapismeretek nyújtása, ezeknek az anyagoknak hatékony, de anyagtakarékos alkalmazása, környezeti hatásaik bemutatása. A tanulók tudják elnevezni a különböző homológ sorokba tartozó vegyületeket, ismerjék az egyszerű funkciós csoportokat (alkoholok, fenolok, éterek, oxovegyületek), illetve az összetett funkciós csoportokat (karbonsavak, észterek) tartalmazó vegyületeket, értsék az alkoholos hidroxilcsoport kifejezést, tudják az etil-alkohol (és a metil-alkohol) képletét és fontosabb tulajdonságait, legyenek tisztában a szeszesitalok egészségre ártalmas hatásaival, tudják, hogy a folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő (gyors és lassú reakciók), tudják a szerves savak funkciós csoportjának nevét, képletét, tudják az ecetsav (és a hangyasav) képletét és fontosabb tulajdonságait, ismerjék a sztearinsav képletét, tudják, hogy a sztearinsav alkálisói a szappanok, ismerjék az általánosan használt mosó- és tisztítószereket, legyen képük a mosószerek hatásmechanizmusáról, értsék a sok vízzel történő öblítés fontosságát, ismerjék a testápolást szolgáló szerek felhasználási módjait, értsék meg a glicerin és a sztearinsav reakciójának példáján, hogyan képződnek kondenzáció útján a zsírok és az olajok, ismerjék az aminocsoport és az aminok fogalmát, értsék a funkciós csoportok szerkezete és a vegyületek tulajdonságai közötti kapcsolatot,

19 ismerjék mindennapjaink anyagainak jellemzőit, élettani hatásait, felhasználási területeit, környezeti hatásaikat, alkalmazzák ismereteiket egyszerű kísérletek és számítási feladatok elvégzésére, ismerjék a tanult szerves vegyületek köznapi elnevezéseit, gyűjtsenek információkat a kiemelkedő tudósok munkásságáról (Nobel Alfréd, Szent- Györgyi Albert), ismerjék meg a következő anyagok képleteit és főbb tulajdonságaikat: glicerin, formaldehid, acetaldehid, aceton, tejsav, citromsav, olajsav, palmitinsav, dietil-éter, etil-acetát. Tartalom Egy funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek Halogéntartalmú szénvegyületek A halogéntartalmú szénvegyületek reakciói Gyakorlati szempontból fontos halogénezett szénhidrogének Oxigéntartalmú szénvegyületek Egy oxigénatomos funkciós csoportok Az alkoholok Az etanol (etil-alkohol) Egyéb fontos alkoholok A fenolok Az éterek A dietil-éter ( éter ) Az aldehidek Fontosabb aldehidek A ketonok Összetett funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek Fejlesztési feladatok, tevékenységek Különféle funkciós csoportok bemutatása, az elnevezés gyakoroltatása. Alkil-halogenidek kötései (kloroform, szén-tetraklorid) és néhány fontos tulajdonsága. A szén-halogén kötés polaritásának következményei a vegyületek reakciókészségében (szubsztitúciós és eliminációs reakciók). A kloroform, a freon-12, a szén-tetraklorid, az etil-klorid, a vinil-klorid, a teflon néhány gyakorlati szempontból jelentős tulajdonsága, egyesek egészséget és környezetet károsító hatásai. Az egy oxigénatomot tartalmazó funkciós csoportok típusai, csoportosításuk, megnevezés után a vegyületek konstitúciós képletének felírása. A csoportosítás gyakoroltatása (értékűség-, rendűség-, a szénhidrogéncsoport szerkezete szerint). Reakciói a laboratóriumban, a nagyiparban, biológiai hatásai az emberi szervezetben. A metanol élettani hatásai. A nagyobb szénatomszámú alkoholok tulajdonságainak változása a lánc hosszúságának függvényében. A glicerin jelentősége. A fenol és a metil-benzol tulajdonságainak összehasonlítása. Csoportosításuk. Jelentőségük a természet egyes anyagaiban (cellulóz, lignin). Az éter szó jelentésének értelmezése a tudománytörténet egyes korszakaiban. Tulajdonságai, veszélyei. Az aldehidek funkciós csoportjának értelmezése. Közel azonos moláris tömegű különböző vegyületek forráspontjának összehasonlítása. Következtetések levonása. A formaldehid és az acetaldehid kémiai és biológiai reakcióinak összefüggései. Az aceton és tulajdonságainak bemutatása után az élővilágban előforduló néhány ketont tartalmazó vegyület és biológiai hatásának bemutatása (pl. hormonok). Az összetett funkciós csoport tulajdonságainak elemzése, kémiai reakciói. A karbonsavak csoportosítása.

20 Tartalom A karbonsavak Fontosabb alkánsavak Egyéb fontosabb karbonsavak Az észterek Kis és nagy szénatomszámú észterek Gliceridek (zsírok és olajok) Mosószerek Az oxigéntartalmú szénvegyületek tulajdonságainak összehasonlítása Nitrogéntartalmú szénvegyületek Az aminok Nitrogéntartalmú heterociklusok Az amidok Összefoglalás, rendszerezés Fejlesztési feladatok, tevékenységek A hangyasav, az ecetsav, a palmitinsav, a sztearinsav tulajdonságainak összehasonlítása, az élőszervezetekben, az iparban és a mindennapi életben betöltött szerepük. Az akrilsav, az olajsav, a benzoesav, az oxálsav, borostyánkősav, az adipinsav rövid bemutatása, elsősorban biológiai szerepük ismertetése. Olvasmányként: tejsav, borkősav, citromsav, szalicilsav biológiai hatásai adhatók meg. Adatok gyűjtése Szent-Györgyi Albert életéről és munkásságáról. Észterképződés lehetőségei, típusai, jelentőségük a biológiai rendszerekben, a mindennapi életben a növényvédelemben. A vizek keménységének és a szappan tisztítóhatásának összefüggései. A mosószerek tisztító hatásának magyarázata, környezetszennyező hatásuk, alkalmazásukra vonatkozó tanácsok. Adatok gyűjtése Nobel Alfréd munkásságáról. Rendszerezés (sav-bázis sajátságok, oxidáció és redukció, éter és észterképzés). A nitrogéntartalmú szénvegyületek csoportosítása. Az aminok tulajdonságai, egyesek biológiai jelentősége. Néhány példa alapján az emberi szervezetben betöltött szerepük hangsúlyozása, a drogok gyógyászati értéke mellett használatuk veszélye. A függőség emberi és társadalmi problémáinak megbeszélése. A karbamid tudománytörténeti jelentősége. Az amidcsoport előfordulása az élőszervezetekben és néhány természetes szénvegyületben. 4. A fontosabb természetes szénvegyületek (20 óra) Célok és feladatok Az élővilágban előforduló főbb molekulák bemutatása, jelentőségük, szerepük ismertetése. Ismerjék meg az élővilág és annak különböző szintjeit jellemző anyagokat. Ismerjék meg az emberi szervezet számára értékes, és azt veszélyeztető vegyületeket, azok hatásait. A tanulók ismerjék meg a több funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek főbb csoportjait, ismerjék a szénhidrátok felosztását, a felépítésükben résztvevő funkciós csoportokat, tudják jellemezni az élőlényekben is előforduló fontosabb képviselőiket, tudják a cukorszerű szénhidrátok közül a szőlőcukor, a fruktóz képletét és a fontosabb tulajdonságaikat, valamint a répacukor összetételét, ismerjék a cukor keletkezésének folyamatát, jelentőségét az élőlények energiaháztartásában, ipari felhasználását, tudják a nem cukorszerű szénhidrátok közül a keményítő és a cellulóz összetételét, ismerjék ezek felépítésének és lebontásának folyamatát, legyen áttekintésük a keményítő és a cellulóz ipari felhasználásáról, tudják, hogy a keményítő jóddal kék színeződést ad, és ez mindkét anyag kölcsönös kimutatására alkalmas,