Heves megye főbb társadalmi-gazdasági jellemzői

Átírás

1 Internetes kiadvány Központi június Statisztikai Hivatal ISBN Heves megye főbb társadalmi-gazdasági jellemzői Tartalom Település-szerkezet, népesség, népmozgalom...2 Gazdaság...4 Foglalkoztatottság, keresetek, munkanélküliség...11 Egészségügy, szociális ellátás, oktatás...13 Lakáshelyzet, közműellátottság, infrastruktúra...13 Elérhetőségek

2 Település-szerkezet, népesség, népmozgalom Heves megye két nagy földrajzi egységhez tartozik, az Alföldhöz és az Északi-középhegységhez. Területe 3637 km 2, az ország 3,9%-a. Lakossága január 1-jén 316,9 ezer fő, amelynek 45,4%-a városlakó. Népsűrűsége 87,1 fő/km 2, kisebb az országos átlagnál (108 fő/km 2 ). Településeinek száma 121, amelyből 9 város. A megye településhálózata igen változatos. Északi részén, a Mátra és a Bükk hegységek vonulatában, a Bélapátfalvai és a Pétervásárai kistérségekben a települések átlagos népessége 1008 és 1100 fő. Ezekben a térségekben két kisebb lélekszámú város helyezkedik el: év elején Bélapátfalva lakosainak száma 3275; Pétervásáráé 2557 fő volt. A térségek népességmegtartó ereje elegendő munkahely hiányában kicsi. A megye középső, gazdaságilag fejlettebb részén 3 kistérség található, melyekben az átlagos lakosságszám nagyobb, mint a megye északi részén található kistérségeiben. Az Egri, Hatvani és Gyöngyösi kistérségek községeinek átlagos lélekszáma 1930 fő. A Hatvani kistérségben találjuk a legnagyobb népességű községeket, amelyekben átlagosan 2334 fő él, közel háromszor annyi, mint a Bélapátfalvaiban. A megye déli, jellemzően alföldi tájegységében Füzesabony és Heves központokkal két kistérség helyezkedik el. Községeik átlagos népességszáma 1506 fő, mely közelít a Heves megyei községek átlagához (1544 fő). A településsűrűség azonban mindkét kistérségben alacsonyabb a megyei értéknél: a Füzesabonyiban 100 km 2 -re 2,8 település jut, a Hevesiben 2,4. A Heves megyei települések 33%-ában a lakosok száma 1000 fő alatti, 62%-ában fő közötti. Az 5000 főnél nagyobb népességnagyság-kategóriákba 6 város tartozik. Közülük kettő öt-tízezer, három tíz-ötvenezer lakosú, ötvenezernél többel pedig mindössze egy város, a megyeszékhely Eger rendelkezik. A Heves megyei kistérségek átlagos népességszáma, ábra fő Települések országosan Községek országosan Bélapátfalvai Egri Füzesabonyi Gyöngyösi Hatvani Hevesi Pétervásárai Heves megye Községek Települések összesen - 2 -

3 Heves megye főbb társadalmi-gazdasági jellemzői Heves megye népessége az ezredforduló óta folyamatosan csökken, 2001 óta 3%-kal fogyott. A kedvezőtlen természetes népmozgalmi folyamatokat a többségében pozitív egyenleget mutató migrációs folyamatok sem tudták ellensúlyozni, pedig 2001 és 2007 között a belföldi és a nemzetközi vándorlások következtében a lakosság száma 412 fővel emelkedett. A belföldi vándorlási veszteség a vizsgált időszakban 2007-ben volt a legnagyobb (-1317 fő). A népesség korösszetételét vizsgálva megállapítható, hogy Heves megye elöregedése 2007-ben is tovább folytatódott. A 15 év alatti népesség az előző évhez képest 1072 fővel csökkent, miközben a 65 évesek és idősebbek száma 459 fővel emelkedett január 1-jén a 65 évesek és idősebbek aránya a megyében (17,5%) nagyobb volt az országos átlagnál (16,2%). Ezt a tendenciát az öregedési index is jól reprezentálja. A gyermeknépesség számát 17,2%-kal haladta meg az időskorúaké, ami 2001-ben közel azonos volt január 1-jén a 15 éves és idősebb lakónépesség 27,9%-a nőtlen, hajadon; 49,4%-a házas; 9,5%-a elvált volt. Az özvegyek száma 35,5 ezer főt tett ki, akiknek 86,9%-a nő. Népmozgalmi mutatók ezer lakosra jutó száma Heves megyében 2. ábra Természetes fogyás év Házasságkötés Válás Élv eszületés Halálozás Heves megyében az élveszületések száma az előző évhez képest 2007-ben közel 1%-kal csökkent, a halálozásoké több mint 1%-kal nőtt. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma (9,3) elmaradt az országostól (9,7), míg a halálozásoké meghaladta azt (14,2). A megyében 4,8; országosan 3,5 ezrelékes természetes fogyás következett be. A halandóságot jellemző a korösszetétel hatását kiszűrő egyik legjobb mutató a születéskor várható átlagos élettartam. A megyében a férfiak esetében a mutató értéke 2007-ben 69,3 év volt, a nőknél 77,4 év. A várható élettartam mind a férfiaknál, mind a nőknél közel azonos az országos átlaggal (69,2; illetve 77,3 év). A várható élettartamok mindkét nem esetében hosszabbak, mint 2001-ben: a férfiaknál 2,5; a nőknél 0,6 esztendővel. A népmozgalmi folyamatok a megye kistérségeiben lényeges különbségeket mutatnak. A legfiatalabb korösszetételű Heves környékén évek óta a legmagasabb az élveszületési arányszám (12,2), de viszonylag magas a Füzesabonyi kistérségben (9,8) is. A halálozási ráta az idős korösszetételű Pétervásárai kistérségben a legmagasabb (17,6), az Egriben a legalacsonyabb (11,6) ben a megye kistérségeit a Gyöngyösi kivételével vándorlási veszteség jellemezte

4 Gazdaság A gazdaság fejlettségét minden más mutatónál jobban és komplexebben kifejező GDP (bruttó hazai termék) jól tükrözi az ország egyes területei között meglévő teljesítménykülönbségeket. Közép-Magyarország előnye az utóbbi években tovább növekedett, még hangsúlyosabbá téve a regionális eltéréseket. Az egy főre jutó bruttó hazai termék értéke a gazdaságilag legfejlettebb régióban 2007-ben 2,6-szerese volt az Észak-magyarországinak és 1,6-szerese az országosnak. A régiók sorrendjében Észak-Magyarország között az utolsó helyen állt, majd között javult a pozíciója, az Észak-alföldi régiót megelőzve a 6. helyre került. Egy főre jutó GDP régiók szerint, ábra ezer Ft Magyarország Dunántúl Dunántúl Dél-Dunántúl Közép- Közép- Nyugat- Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Régiók Országos átlag Heves megye GDP részesedése az országosból között folyamatosan csökkent, 2007-ben azonban az előző évhez képest 0,1 százalékponttal nőtt, 2,3%-ot tett ki. A megyében évben 584 milliárd forint értékű bruttó hazai terméket állítottak elő. A GDP egy főre jutó értéke a régiót alkotó megyék közül között Hevesben volt a legnagyobb. Az egy lakosra jutó GDP alapján a megye a évi időszakban a Budapesttel együtt számított megyék rangsorában a helyet foglalta el, de 2004-ben és 2007-ben a 11. volt. A megye gazdasági szerkezete a kilencvenes évektől megváltozott. Ebben meghatározó szerepet játszott többek között a széleskörű privatizáció, a vállalkozások számának jelentős emelkedése, a külföldi tőke befektetések és a piac hatása

5 Heves megye főbb társadalmi-gazdasági jellemzői A bruttó hazai termék (GDP) alakulása 1. tábla Megnevezés Heves megye GDP piaci beszerzési áron, milliárd forint 360,2 449,2 489,4 519,7 583,6 Egy lakosra ezer forint jutó GDP országos átlag %-ában 73,6 74,1 69,7 68,8 72,4 Észak-Magyarország GDP piaci beszerzési áron, milliárd forint 1 255, , , , ,5 Egy lakosra ezer forint jutó GDP országos átlag %-ában 64,6 64,7 65,8 64,0 64,2 Heves megyében a bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulás a gazdasági ágak főbb csoportjai szerint jelentős különbségeket mutat. A közötti időszakban a bruttó hozzáadott érték 52-56%-át a szolgáltató szektor, 31 38%-át az ipar állította elő. A mezőgazdasági hozzájárulás a nyolc év viszonylatában 5 6%-ot, a rekord mennyiségű termés következtében 2004-ben 8%-ot tett ki. Az építőipar részesedése a bruttó hozzáadott értékből átlagosan 5%-ot ért el, azonban 2002-ben 7% volt. Megnevezés A bruttó hozzáadott érték összetétele, 2007 Mezőgazdaság a) Ipar b) Építőipar Szolgáltatások c) 2. tábla (millió Ft) Összesen Heves megye Észak-Magyarország Ország a) Vad-, erdő-, halgazdálkodással együtt. b) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátással együtt. c) G-O gazdasági ág. A mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodás részesedése a bruttó hazai termékből 2007-ben 4,9% volt. Heves megyében az országoshoz képest kisebb a szántó aránya és lényegesen nagyobb a szőlő- és az erdőterületé; nádas és halastó pedig elenyészően kis területen helyezkedik el (0,2; 0,4 ezer hektár), ezért művelési ágak szerint is minimális részt képviselnek. A szántóföldi növények, ezen belül a gabonafélék a megyében és országosan is kiemelt jelentőségűek, betakarított területük 2007-ben az összes szántó 53%-át, országosan több mint hattizedét foglalta el. Heves megyében búzát az összes szántóterület közel harmadán vetettek, és nagy területen takarítottak be kukoricát és árpát is (15,3; 11,2 ezer hektár). Az olajos növények közül a napraforgót és a repcét lehet kiemelni, az előbbi termőterülete évben 26,2 ezer hektár volt. A búza termésátlaga évben 3050 kg/hektárt tett ki, az országos átlag 85%-át. A cukorrépa is nagy termésátlagot ( kg/hektár) produkált, ami csak 11,4%-kal - 5 -

6 maradt el az országostól. A megye déli része jó minőségű zöldség- és gyümölcs-, ezen belül görögdinnye termesztéséről ismert. 4. ábra Heves megye földterületének összetétele művelési ágak szerint, május 31. (ezer hektár) 56,8 155,4 Szántó Kony hakert Gy ümölcsös 107,8 Szőlő Gy ep 40,6 12,5 3,85,7 Erdő Művelés alól kivont terület A két történelmi borvidéket (az Egrit és a Mátraaljait) nemzetközileg is jelentős szőlőtermelés és borászat jellemzi. A szőlő termésátlaga évben 9300 kg/hektár volt, ezzel Heves a megyék közül a második helyet foglalta el, az országos átlagot így is 30%-kal meghaladta. A szőlő termésátlaga megyénként, ábra kg/hektár Országos átlag: 7180kg/ha Somogy Heves Vas Baranya Budapest Fejér Győr-Moson-Sopron Veszprém Tolna Bács-Kiskun Komárom-Esztergom Békés Pest Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Jász-Nagykun-Szolnok Hajdú-Bihar Nógrád Zala Szabolcs-Szatmár-Bereg A megye gazdaságában az ipar szerepe meghatározó, 2007-ben a bruttó hozzáadott értékből 36,9%-kal részesedett, meghaladva az Észak-magyarországi régiós, valamint az országos átlagot is

7 Heves megye főbb társadalmi-gazdasági jellemzői Szerkezete a rendszerváltás után átalakult. A bányászat súlya csökkent, a feldolgozóiparé nőtt. A feldolgozóiparon belül az élelmiszer, ital, dohánygyártás részaránya 2001 óta 24,8 százalékponttal mérséklődött, a gépiparé 27,5 százalékponttal nőtt, így évben ez volt a legnagyobb termelési értéket előállító ágazatcsoport. A villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás gazdasági ág részesedése a GDP-ből az évek során nem változott számottevően, azonban a Mátrai Erőmű termelése következtében továbbra is jelentős. A 49 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások székhely szerinti termelése a évben évhez képest 81%-kal nőtt, ami meghaladta az Észak-magyarországi régió 68,8%-os és az ország 49,6%-os emelkedését. Az ipar fontosabb adatai, 2007* 3. tábla Részesedés az országos ipari Megnevezés Termelés volumene a év %-ában Értékesítésből az export aránya, % termelésből exportból folyó áron, % Heves megye 181,0 67,7 3,0 3,1 Észak-Magyarország 168,8 58,9 10,7 10,1 Ország 149,6 60,6 100,0 100,0 * A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai. A megyei székhelyű vállalkozások belföldi eladásainak aránya az elmúlt években folyamatosan csökkent; az exporté viszont növekedett, 2007-ben kiemelkedően magas, 67,7%-os volt. Az ipar húzóágazata, a gépipar évben 89,5%-ban külföldre termelt. A megyében 9 ipari park működik: Abasáron, Bélapátfalván, Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen, Petőfibányán, Sirokban és Visontán. Elősegítik a térség versenyképességének fokozását, magas színvonalú üzleti, vállalkozási és innovációs infrastruktúra elterjedését, szervezik a térségi vállalkozások együttműködését. Hozzájárulnak a kis- és középvállalkozások globalizált termelési-szolgáltatási rendszerbe való sikeres integrálódásához. Ezáltal növelhetik a foglalkoztatottságot és a megye lakosságának életszínvonalát. A megyei székhelyű építőipar fontosabb adatai, tábla Megnevezés Az építőipari termelés értéke, millió forint volumene az előző évi %-ában Az építőipari termelésen foglalkoztatottak száma az előző évi %-ában Heves megye , ,5 Észak-Magyarország , ,7 Ország , ,8-7 -

8 Heves megyében évben az építőipar hozzájárulása a bruttó hozzáadott értékhez 5% volt, kevesebb, mint 2006-ban. A termelésben meghatározó szerep jutott más megyei székhelyű vállalkozások megyében végzett tevékenységének, amelynek aránya évben 70% volt. A megyei székhelyű vállalkozások építőipari termelése 2007-ben 31,3%-kal esett vissza, ezen belül a helyben való kivitelezés aránya csupán 35,6%-ot tett ki. A bruttó hozzáadott érték több mint felét a szolgáltatások teszik ki, arányuk azonban kisebb, mint a régióban és országosan. Ezen belül a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás gazdasági ág 4%-ot képvisel. Heves megye idegenforgalmi adottságait a változatos természeti értékek, az építészeti emlékek, népművészeti hagyományok, termálvizek, valamint a turisztikai rendezvények határozzák meg. Három üdülőkörzet a Mátra-Bükk, a Tisza-tó, a Cserhát és környéke találkozik itt egymással, széles körű pihenési lehetőségeket kínálva az idelátogatóknak. A térséget felkereső vendégek kereskedelmi, illetve magánszálláshelyeket vehetnek igénybe. A megyében július 31-én 34 szálloda, 57 panzió, 21 turistaszállás, 9 ifjúsági szálló, 21 üdülőház, 10 kemping és 1237 magánszálláshely működött, összesen férőhellyel. A vendégek évről évre több kereskedelmi szálláshelyet látogathatnak, évben ez 16 ezer férőhelyet jelentett, mely közel háromtizeddel magasabb a évinél. A növekedés mértéke jelentősen nagyobb mind a régió (18,5%), mind az országos (0,6%) átlagnál. A megye kereskedelmi szálláshelyeit 2007-ben 312 ezer vendég kereste fel, akik 697 ezer vendégéjszakát töltöttek el. Az előbbiek száma 2000-hez képest 10%-kal nőtt; az utóbbiaké 3%-kal csökkent. A szálláshelyek közül a július 31-i adatok szerint 112 egység fogadott el üdülési csekket. A vendégek évben átlagosan 2,2 vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken (0,3 éjszakával kevesebbet, mint a évben), a külföldi vendégek ettől többet, átlagosan 2,4 éjszakát. Az átlagos tartózkodási idő azonban körükben 0,7 éjszakával csökkent a hét évvel korábbihoz képest. A magánszállás-férőhelyek száma az utóbbi években jelentősen bővült 2000-től 2007-ig 84%-kal, melyek 72,8%-ában falusi szállásadók, 27,2%-ában fizetővendéglátók fogadták a vendégeket. A megye magánszálláshelyeit évben 52 ezer fő kereste fel, az itt eltöltött vendégéjszakák száma 173 ezer. Számuk közel háromszorosára; illetve kétszeresére nőtt a hét év alatt. A magánszállásadást igénybe vevők 16%-a külföldi, számuk több mint két és félszeresére, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 69%-kal nőtt 2000-hez képest. Az átlagos tartózkodási idő a magánszálláshelyeken időszakban csökkent, 4,8 éjszakáról 3,3-ra. A vendégforgalmon belül a külföldi vendégek száma a vizsgált hét év alatt mintegy 16%-kal csökkent, miközben a belföldi vendégeké 29%-kal növekedett ben a külföldi vendégek 63%-a a szállodákat kereste fel, de jelentős a panziókban (11%) megszállt külföldiek hányada is. A belföldi vendégek többsége a szállodákat (55%), 13%-uk a panziókat részesítette előnyben. Heves megye turizmusában meghatározó az Egri kistérség szerepe, a vendégforgalom több mint fele, a külföldi vendégforgalom 81%-a irányult erre a területre, ezen belül is elsősorban a megyeszékhelyre. A Gyöngyösi kistérségbe a vendégek 20%-a, a Pétervásáraiba 8%-a látogatott, a többi kistérség részesedése a vendégszámból nem számottevő

9 Heves megye főbb társadalmi-gazdasági jellemzői 5. tábla A kereskedelmi és magánszálláshelyek férőhelyei és vendégforgalma Heves megyében Szállástípus Vendégek száma Vendégéjszakák száma Szálloda Panzió Turistaszállás Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Kereskedelmi szálláshelyek összesen Fizetővendéglátás Falusi szállásadás Magánszálláshelyek összesen Mindösszesen A vendégek száma a Pétervásárai és a Füzesabonyi kistérség kivételével mindenhol emelkedett évhez képest. A megye különböző térségei közül elsősorban az üdülőkörzetekbe tartozó települések rendelkeznek a turizmus kiszélesítését szolgáló adottságokkal. Az üdülőkörzetekbe tartozó településekre koncentrálódott évben a kereskedelmi és a magánszállás-férőhelyek 95; a vendégek 98; és a vendégéjszakák 97%-a. A legtöbb vendég évben a Mátra-Bükk üdülőkörzetbe tartozó településeket kereste fel. A Tisza-tó üdülőkörzetbe tartozó településeken 2007-ben 13 ezer főt láttak vendégül, több mint 46 ezer vendégéjszakára. A Cserhát és környéke üdülőkörzet megyébe tartozó településeit a vendégek alig 1%-a látogatta. A 90-es évek második felében az országos tendenciákkal összhangban megélénkült a gazdasági teljesítmény. Ezekben meghatározó szerepet játszottak a szakmai tőkebefektetők, a mezőgazdaságban a tulajdonviszonyok rendezése, az élénkülő ipari és kommunális beruházások. Az M3-as autópálya újabb szakaszának átadása után jelentős munkahelyteremtő beruházások valósultak meg Hatvan, Heves, Gyöngyös és Eger térségében. Heves megyében a regisztrált gazdasági szerveztek száma az ezredforduló óta az országos átlagnál (12,7%) nagyobb mértékben, több mint 20%-kal emelkedett. A vállalkozások száma között 21,4%-kal gyarapodott. A megyében december 31-én nyilvántartott vállalkozás 32%-a társas, 68%-a egyéni vállalkozásként szerepelt. A vállalkozások háromnegyedét a szolgáltató szektorban tartották nyilván. Az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma 2007-ben 97 volt, több mint az Észak-magyarországi régióban (83), de 21%-kal elmaradt az országostól. A vállalkozások többsége a gazdaságilag fejlettebb kistérségekben működött: több mint négytizede az Egri, közel egynegyede a Gyöngyösi kistérségben

10 6. tábla A regisztrált gazdasági szerveztek száma Heves megyében, év végén Megnevezés Társas Egyéni Összes vállalkozás Egyéb szervezet Gazdasági szervezet összesen év a évi %-ában 139,7 114,2 121,4 108,8 120,2 Az országban 2006-ban nyilvántartott 25,8 ezer külföldi érdekeltségű vállalkozás közül Heves megyében 223 működött. Számuk 2000 óta a negyedével csökkent évben a saját tőke állománya 183,6 milliárd forint volt, közel kétszerese a évinek. Ennek közel kilenctizede 163,6 milliárd forint a külföldi részesedés. Az egy vállalkozásra jutó saját tőke ez idő alatt két és félszeresére növekedett, 2006-ban 823,3 millió forint volt, mely 133 millió forinttal haladta meg az országos átlagot. Az egy lakosra jutó befektetett külföldi tőke értéke (512 ezer forint) azonban 63%-kal elmaradt az országostól. A külföldi érdekeltségű vállalkozások tulajdonosi szerkezete a közötti időszakban módosult: nőtt a kizárólag külföldi tulajdonban lévők aránya, ugyanakkor csökkent a többségében külföldi és a többségében belföldi vállalkozásoké. A külföldi érdekeltségű vállalkozások számából a teljes egészében külföldi tulajdonban lévők aránya a legmagasabb, 49%. A legnagyobb összegű saját tőkével a többségében külföldi tulajdonban lévő cégek rendelkeztek, ezen belül a külföldi tőke hányada (83%) nagyobb, mint a év azonos időpontjában (77%). A külföldi érdekeltségű vállalkozások közül a többségében belföldi tulajdonúak aránya (22%) a legkisebb, ahol a saját tőkéből a külföldi részesedés 2006-ban 46% volt. A megyében a külföldi befektetések elsődleges célterülete az ipar, 2006-ban a vállalkozások 36%-a található itt, de a külföldi érdekeltség jelentős (27,4%) a kereskedelem, javítás gazdasági ágban is. 6. ábra A külföldi érdekeltségű vállalkozások megoszlása gazdasági ág szerint, 2006 Hev es megy e Észak-Magyarország Ország 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Mezőgazdaság, v ad, erdő-, halgazdálkodás Építőipar Szálláshely -szolgáltatás, v endéglátás Ipar Kereskedelem, jav ítás Ingatlanügy letek, gazdasági szolgáltatás

11 Heves megye főbb társadalmi-gazdasági jellemzői A beruházás a gazdasági növekedés egyik fontos tényezője. A megye területén megvalósult beruházások teljesítményértéke évben előzetes adatok alapján 91,1 milliárd forintot tett ki, ami az országosnak a 2,3%-a. Egy lakosra vetítve 286 ezer forint értékű beruházás valósult meg, ez az Észak-magyarországi régió átlagánál több mint 22%-kal nagyobb, az országosnak azonban alig háromnegyede. A beruházásokra fordított összegek nagyságának alakulásában a megyében az ezredforduló után ciklikusság figyelhető meg, évben 65%-kal haladta meg a hat évvel korábbit, és az országosnál (61%) nagyobb mértékben nőtt. A közötti időszak átlagos beruházási teljesítményértéke (79,5 milliárd forint) alapján Heves megye 16. a megyék rangsorában. A beruházások összegének növekedése kiemelkedő volt a évben, amit jelentősen befolyásolt az M3 autópálya megyei szakaszának átadása. A beruházásra szánt összegnek közel fele (38,5 milliárd forint) a vizsgált időszak éves átlagában a külföldi érdekeltségű vállalkozásoktól származott. 7. tábla A gazdasági szervezetek beruházási teljesítményértékének alakulása Heves megyében Megnevezés összesen Beruházás teljesítményértéke, millió forint ipar ebből szolgáltatás Egy lakosra jutó beruházási teljesítményérték, ezer forint összesen ebből: külföldi érdekeltségű vállalkozásoké ,5 83, ,2 120,0 a év a évi %-ában 165,1 156,4 178,3 169,9 144, évi átlag ,1 119,2 + előzetes adat. A vizsgált hét év átlagában a beruházások 52%-a az iparra koncentrálódott, ezen belül is a feldolgozóiparra (69%). Ebben a gazdasági ágban a beruházás értéke közel 1,6-szeresére nőtt 2001 óta. Kivételes volt a év, ekkor a szállítás, raktározás, posta, távközlés teljesítményértéke volt a legjelentősebb, itt négyszer több beruházást valósítottak meg 2001-hez képest. A gazdasági szervezetek beruházási teljesítményét anyagi-műszaki összetétel szerint vizsgálva megállapítható, hogy években átlagosan a beruházásra fordított összegek több mint felét hasonlóan az országoshoz gép, berendezés, jármű beszerzésére fordították. Foglalkoztatottság, keresetek, munkanélküliség A jól képzett a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő kompetenciákkal rendelkező munkaerő megléte elengedhetetlen feltétele a gazdaság versenyképességének és a növekedésnek. A gazdasági aktivitás az ezredforduló óta nem változott nagy mértékben, 0,9 százalékponttal 52,3%-ra nőtt. A munkaképes korú éves népesség száma Heves megyében között 2,8%-kal csökkent, a foglal

12 koztatottak létszáma közel 5%-kal esett vissza. A foglalkoztatási arány 2007-ben (46,6%) 4,3 százalékponttal elmaradt az országostól ben Heves megyében tartották nyilván az ország alkalmazásban állóinak 2,6%-át, azaz 84,5 ezer főt. Teljes munkaidőben 77,4 ezer fő dolgozott, melyből 61% fizikai, 39% pedig szellemi foglalkozású volt. A megyében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 2000 óta a kétszeresére nőtt, ezen belül a szellemi foglalkozásúaké nagyobb mértékben emelkedett, mint a fizikaiaké évben a havi bruttó átlagkereset a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál, létszámkorláttól függetlenül valamennyi költségvetési szervnél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél 159,4 ezer forint volt, az Észak-magyarországi régió átlagánál 2,5%-kal több, az országosnál 11,4%-kal kevesebb. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók 2007-ben a bruttó átlagkeresetükből az adózás és egyéb levonások után annak 62%-át, azaz 99 ezer forintot kaptak kézhez. Ez magasabb, mint a megyék átlaga (98,6 ezer forint), de 9,5 ezer forinttal elmarad az országostól. Heves megyében a munkanélküliségi ráta 2000 óta az egyik legmagasabb. Hét év alatt 3,5 százalékponttal nőtt, 2007-ben 11% volt. Az álláskeresők közel 4%-át (16,7 ezer főt) Heves megyében tartották nyilván. Számuk 15%-kal nőtt az ezredforduló óta. Arányuk a munkavállalási korú népességből a Hevesi és a Pétervásárai kistérségekben a legmagasabb (15,9; 12,8%), a Hatvaniban a legalacsonyabb (4,9%). 7. ábra Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből kistérségek szerint, 2007 % Hatvani Egri Gyöngyösi Füzesabonyi Bélapátfalvai Pétervásárai Hevesi Heves megye Ny ilv ántartott álláskeresők arány a Pály akezdők arány a a ny ilv ántratott álláskeresőkből Ny ilv ántartott álláskeresők arány a országosan Pály akezdők arány a a ny ilv ántratott álláskeresőkből országosan

13 Heves megye főbb társadalmi-gazdasági jellemzői Egészségügy, szociális ellátás, oktatás Heves megyében 2008 januárjában a népesség 32,7%-a nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesült. Ebből saját jogon 87,5; hozzátartozói nyugellátás alapján 7,8 ezer fő kapott ellátást, egyéb nyugdíjszerű járadékban pedig 8,2 ezer fő részesült. Az átlagos ellátás havi összege 72,3 ezer forint, ami 2,4%-kal kevesebb az országosnál. Az Egri és a Gyöngyösi kistérségben a legmagasabb a nyugdíjasok száma, legalacsonyabb pedig a Bélapátfalvaiban. A gondozásra, ellátásra szorulók számára tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok állnak rendelkezésre. A megyében év végén 34 ilyen intézmény működött, 2598 férőhellyel. Ennek hattizede az időskorúak ellátását szolgálta. Az idősek nappali intézményeiben 1188 gondozottat láttak el. A 2007-ben bevezetett reformintézkedések jelentős változásokat hoztak az egészségügy területén. A tízezer lakosra jutó működő kórházi ágyak száma hét év alatt 14%-kal csökkent. Az elbocsátott betegek száma között 11%-kal, 71 ezerre mérséklődött. Az ágykihasználtság 3,3 százalékponttal romlott, így 2007-ben 71% volt. A vizsgált időszakban a háziorvosok és házi gyermekorvosok száma 4%-kal lett kevesebb, az egy orvosra jutó lakosok száma azonban 0,8%-kal emelkedett. Heves megyében 2007-ben az országosnál átlagosan 8,3%-kal több lakos tartozott egy-egy orvos ellátási körzetébe. A betegforgalom 6,4%-kal esett vissza. Az orvosellátottság a legkedvezőbb a Gyöngyösi (1506), a legkedvezőtlenebb a Füzesabonyi kistérségben, ahol 1867 lakos jutott egy orvosra. Heves megyében 2007-ben 15 bölcsőde működött. A 470 férőhelyre május 31-én 608 gyermeket írattak be. A megyei átlagot (129) meghaladó zsúfoltság jellemzi a bölcsődéket a Gyöngyösi és a Hatvani kistérségben, ahol 100 férőhelyre 138, illetve 135 gyermeket írattak be, a legkedvezőbb pedig a Pétervásárai kistérségben (110). A nappali oktatásban a 2007/2008-as tanévben 51,8 ezer tanuló vett részt, 2,2%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A tanulók fele általános iskolai, 28%-a középiskolai, 10%-a szakiskolai tanuló. A felsőoktatásban 6,7 ezer fő képezte magát. Lakáshelyzet, közműellátottság, infrastruktúra A gazdasági fejlődésnek, az életszínvonal emelkedésének egyik jellemzője a lakásállomány nagysága és a lakásépítések intenzitása. Heves megyében 2001 és 2008 év eleje között a lakások száma 3,2%-kal gyarapodott, az országosnál (5,1%) kisebb mértékben ben az országban épített 36,2 ezer lakás csupán 1,6%-a került a megyében kivitelezésre. A lakosra jutó lakásépítések száma között 18%-kal csökkent, miközben országosan háromtizedével nőtt. Az épített lakások átlagos alapterülete 97,4 m 2, ez 11,4%-kal nagyobb az országosnál (87,4 m 2 ). Magyarországon 2007-ben a kivitelezők több mint fele természetes személy volt, míg Heves megyében a héttizedük. A lakosra vetített lakásépítések száma 2007-ben az Egri kistérségben az országossal megegyező volt, a többi kistérségben jóval alatta maradt

14 lakosra jutó épített lakások számának alakulása 8. ábra db Hev es megy e Észak-Magyarországi régió Ország A vízvezeték-hálózat Heves megyében 1994-re minden településen kiépült. A közüzemi vízellátás 2007-re mind a 121 településen működött, a lakások 93,1%-a került bekapcsolásra. A megye átlagától jelentősen elmaradt a Pétervásárai és a Bélapátfalvai kistérség. A korszerű szennyvízelvezetés azonban csak a települések hattizedében valósult meg, a közüzemi szennyvízhálózatba a lakások 57,9%-át kapcsolták be. A fejlesztések minden kistérséget érintettek, a színvonalbeli különbségek azonban továbbra is jelentősek. A szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya évben a Hevesi és a Füzesabonyi kistérségben volt a legkisebb, az Egriben a legnagyobb. A közműolló Heves megyében 9. ábra km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza Közüzemi szenny v ízcsatorna-hálózat hossza 2007-ben egy km közüzemi vízhálózatra a évihez képest 47%-kal hosszabb, 582 m szennyvízcsatorna jutott, ez 6,3%-kal maradt el az országostól. Míg 2000 és 2003 között a megyei fajlagos mutató értéke meghaladta mind a régió,

15 Heves megye főbb társadalmi-gazdasági jellemzői mind az ország átlagát, addig 2004-ben már elmaradt az országostól, 2005-től pedig mindkettőtől. Valamennyi kistérségben javulás következett be, de a fejlesztések ellenére a Hevesi, Füzesabonyi és a Hatvani kistérségekben a mutató értéke még mindig kisebb a megyei átlagnál. Közműellátás és hulladékgazdálkodás Heves megyében, tábla Kistérség Háztartási vezetékesgáz-fogyasztó a lakásállomány százalékában Közüzemi vízhálózatba Közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya, % Rendszeres hulladékgyűjtésbe Bélapátfalvai 69,7 83,8 68,0 89,6 Egri 92,7 96,0 82,2 97,8 Füzesabonyi 83,8 95,2 37,3 95,1 Gyöngyösi 76,4 94,2 51,3 92,6 Hatvani 90,5 96,3 50,9 92,3 Hevesi 76,1 91,5 33,8 83,3 Pétervásárai 76,5 77,4 63,5 84,4 Heves megye 83,5 93,1 57,9 92,5 A vezetékes gázellátás tekintetében a megye helyzete kedvező. A 121 település közül már csak kettő (Tarnabod és Szarvaskő) nem csatlakozott a gázcsőhálózathoz. A vezetékes gázzal rendelkező lakások aránya 2007-ben 83,5%, ami 7,2 százalékponttal kedvezőbb az országosnál. A vezetékes háztartási gázfogyasztók száma között folyamatosan emelkedett, az ellátottság a megye minden kistérségében javult, de továbbra is kimutathatók különbségek. A bekötött lakások aránya az Egri kistérségben a legnagyobb, de kiemelkedő a Hatvaniban is, a Bélapátfalvai kistérségben pedig a legkisebb. A térség tőkevonzó képességét, a vállalkozási aktivitás erősödését nagy mértékben befolyásolja a megközelíthetőség, a hatékony szállítási útvonalak megléte. Az országos közúthálózat 4,1%-a Heves megye területén halad át. Hossza 1275 km, melynek 5,9%-a autópálya és autóút, 7,7%-a elsőrendű főútvonal, a másodrendű utak aránya 15%. Az úthálózatból 71,5%-ot az egyéb utak tettek ki. Megnevezés Az országos közúthálózat megoszlása az út jellege szerint Autópálya, autóút Elsőrendű főút Másodrendű főút 9. tábla (százalék) Egyéb országos közút a) Heves megye 5,1 5,9 7,8 7,7 15,0 15,0 72,1 71,5 Észak-Magyarország 1,4 3,0 6,4 6,1 11,1 11,0 81,1 79,9 Ország 1,7 3,3 7,2 6,9 14,3 14,2 76,9 75,6 a) Összekötő, bekötő, állomáshoz vezető; valamint autópályákra és autóutakra fel-, illetve onnan levezető út

16 Az úthálózat 99,5%-a aszfalt és bitumen burkolatú, fél százaléka makadám, föld, beton, kő és keramit út. A tömegközlekedés racionalizálása következtében a vasúti szárnyvonalak egy részének felszámolásával a megye települései kizárólag közúton közelíthetők meg. Így a közúti közlekedésben kiemelkedő szerep jut a személygépkocsiknak. Heves megyében 2007-ben 90 ezer darabot tartottak nyilván, 32%-kal többet a hét évvel korábbi állománynál. Átlagéletkoruk a közötti időszakban majdnem két évvel, 11,09 évre csökkent. Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma a Bélapátfalvai, a Füzesabonyi és a Hevesi kistérségekben a legkisebb, a Gyöngyösiben a legnagyobb. Az információs és kommunikációs technológia térhódításával a megfelelő telefon- és internethálózat kiépítése már nem a versenyképesség fokozásának eszköze, hanem a versenyben való részvétel feltétele. A távbeszélő fővonalak száma 2000 óta a mobiltelefonok térhódításával párhuzamosan folyamatosan csökken. Hét év alatt az ezer lakosra jutó vonalak száma országosan 12,3%-kal, Heves megyében 7,6%-kal esett vissza. A 100 ezer távbeszélő fővonal 14%-a ISDN-vonal, számuk 2007-re 81%-kal emelkedett. Az internet-előfizetések között 3,4-szeresére nőttek. Elérhetőségek: Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea igazgató További információ: Kerékgyártó-Kiss Orsolya cím, Miholecz Zita Tímea cím Információszolgálat, (06-36)