HATÁROZAT. az építési engedélyt megadom. Az engedélynek az alábbi feltételei vannak:

Átírás

1 Ügyiratszám: Ügyintéző: Vargáné Izsó Veronika Telefonszám: /338 cím: Tárgy: Annique KFT. Bp. IX. Drégely utca 14. sz hrsz. 68 lakásos lakóépület építése HATÁROZAT Az Annique KFT. (1146 Bp. Hermina út 17.) által meghatalmazott Fekete Lajos András (2096 Üröm Cinege utca 11/b.) ÉTDR-ben án benyújtott kérelmére, az 1097 Budapest Drégely utca 14. sz hrsz. ingatlanon tervezett, ˮA jelű P+F+7 emelet magas, ˮB jelű P+F+6 emelet magas lakóépület (68 db lakás, nettó alapterület: 4693,57 m², 68 db gépkocsiállás, 4 db szerződéssel biztosított parkolóhely) megépítésére Fekete Lajos András (É ) tervező által novemberben és januárban készített tervdokumentációja alapján, továbbá az L1 és L2 jelű 1000 kg/13 személy teherbírására alkalmas személyfelvonó létesítésére Pölöskei Tamás (Af-T ) tervező által november 27-én készített tervdokumentációja alapján az építési engedélyt megadom. Az engedélynek az alábbi feltételei vannak: A Budapest Főváros Kormányhivatala Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Műszaki Biztonsági Osztály i BP/0103/ /2016 sz. szakhatósági állásfoglalásának kikötéseit maradéktalanul be kell tartani: Hatóságomat a létesítmény használatbavételi engedélyezési eljárásába szakhatóságként be kell vonni. A felvonó berendezés használatbavételi dokumentációjához csatolni kell a 146/2014 (V.5) Korm. rendelet pontja szerinti használatbavételi alkalmassági nyilatkozatokat. A felvonók használatbavételi dokumentációjához csatolni kell a berendezés karbantartására kötött érvényes karbantartási-, javítási szerződés másolatát. Felhívom a figyelmét: Az elkészült felvonó berendezéseket használatba venni csak az engedélyező hatósághoz benyújtott kérelem alapján megszerzett használatbavételi engedély birtokában lehet. A nyilvántartott szervezet által kiállított alkalmassági nyilatkozat keltétől számított 60 napon belül a tulajdonos (vagy meghatalmazottja) köteles a használatba vétel engedélyezését az előírt mellékletekkel, az építési engedélyt kiadó hatóságtól írásban kérelmezni. A használatbavételi engedélyezési eljárásban Hatóságom szakhatóságként részt vesz. A berendezés a használatbavételi eljárás lezárásáig ideiglenes jelleggel használható.

2 Az engedélyezési záradékkal ellátott tervtől eltérni csak előzetes engedélyem alapján szabad. A létesítmény használatba vételekor a vonatkozó jogszabályok és szabványok előírásain kívül a 320/2010 (XII.27.) Korm. rendeletben előírt műszaki biztonsági engedélyezési és vizsgálati eljárások lefolytatását kell Hatóságomtól kérelmezni! A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Közép-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség i 35150/371-2/2016.ált. sz. szakhatósági állásfoglalásának kikötéseit maradéktalanul be kell tartani: ad./1. A kivitelezés során olyan építési célú anyagok, késztermékek és berendezések építhetőek be, amelyek külön jogszabályban meghatározott megfelelőség igazolással vagy Eurocode tűzállósági méretezési igazolással rendelkeznek. A kivitelezés során alkalmazott anyagok, késztermékek és berendezések tűzvédelmi megfelelőségét igazoló iratokat a használatbavételig be kell nyújtani az elsőfokú tűzvédelmi szakhatóság részére. ad./2. A tűzoltási felvonulási terület hiánya miatt a kivitelezés során az MK mértékadó kockázati osztálynak megfelelő építményszerkezeteket kell alkalmazni. ad./3. A használatbavételi eljárásig be kell szerezni az épület tüzivízellátás (külső, belső oltóvíz intenzitás) biztosításának megfelelőségéről szóló Fővárosi Vízművek által kiadott közmű nyilatkozatot. A mértékadó tűzszakasz alapján számított oltóvízintenzitást föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani. ad./4. A fali tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy a legtávolabbi hely oltását is tudják biztosítani, valamint a fali tűzcsapok fedjék le a tűzszakasz teljes területét. A tényleges kialakítást a tűzvédelmi szakhatósággal a kiviteli tervezés megkezdése előtt igazolt módon egyeztetni kell. ad./5. Az épület menekülési útvonalán, a tűzeseti főkapcsolót tartalmazó helyiségben, a tűzjelző központ helyiségében és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon tervezett biztonsági világítás kialakítása feleljen meg a vonatkozó műszaki követelményeknek. A biztonsági világítás megfelelőségét a használatbavételkor fénytechnikai mérési jegyzőkönyvvel kell igazolni. ad./6. A fali tűzcsapok helyét tűzvédelmi jellel (biztonsági jel) kell megjelölni. A biztonsági jel lehet kívülről vagy belülről megvilágított vagy utánvilágító jel, amely legalább a vonatkozó műszaki követelményben meghatározott ideig és mértékben alkalmas a céljának megfelelő fény kibocsátására. ad./7. A hő- és füstelvezető, füstmentesítő rendszer kialakítása feleljen meg a vonatkozó előírásoknak, tényleges műszaki megoldásokat a tűzvédelmi szakhatósággal a kiviteli tervek készítése előtt igazolt módon egyeztetni kell. ad./8. Minden szellőzőrendszert úgy kell kialakítani, hogy a füst és a tűz átterjedését ne tegye lehetővé az egyes szintek, rendeltetési egységek között. A tényleges megoldást a tűzvédelmi szakhatósággal a kiviteli tervezés megkezdése előtt igazolt módon egyeztetni kell. ad./9. Az épület közösségi tereire kiterjedően tervezett tűzjelző berendezés létesítését, illetve használatbavételét az I. fokú tűzvédelmi hatósággal engedélyeztetni kell. ad./10. Az épület tűzszakaszainak tényleges kialakítását a tűzvédelmi szakhatósággal a kiviteli tervezés megkezdése előtt igazolt módon egyeztetni kell. a d. / 1 1. A tűzterjedési elleni védelmet valamennyi homlokzat esetében biztosítani kell, a tervezett kialakítást a tűzvédelmi szakhatósággal a kivitelezés megkezdése előtt igazolt módon egyeztetni kell. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály i /2015.ált. sz. végzésében a szakhatósági eljárást megszüntette.

3 A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály i PE/KTF/2439-1/2016 sz. végzésében a szakhatósági eljárást megszüntette. A Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatala - Közlekedéshatósági Osztály i BP-05/09/310-2/2016 sz. végzésében a szakhatósági eljárást megszüntette. A Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi Polgármesteri Hivatal Polgármestere a i Kp/28165/1/2015/X sz. településképi véleményében a lakóépület építését engedélyezésre javasolta a következő feltétellel: - A homlokzatot anyag és színhasználat szempontjából egyszerűsíteni kell, és az összes változtatással együtt az új tervet be kell mutatni a Főépítészi Csoport munkatársainak. Az építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított három évig hatályos, kivéve, ha a hatályossága alatt az építtető kezdeményezte a hosszabbítást és az építési engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbította, vagy az építési tevékenységet a hatályossága alatt (az építési napló megnyitásával igazoltan) megkezdték és az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására vagy használatbavétel tudomásulvételére alkalmassá válik. A határozat jogerőre emelkedéséről - a záradékolt terveknek az építtető részére történő megküldésével - külön értesítem. Az építtető csak a jogerős és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó - engedélyezési záradékkal ellátott - építészeti-műszaki tervdokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, a birtokos birtokának megfosztása vagy birtokának zavarása nélkül, az építésügyi jogszabályoknak megfelelően és csak a saját felelősségére és veszélyére építkezhet. A lakóépület csak használatbavételi engedély kiadását követően, és a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvényben meghatározott esetben szén-monoxid érzékelő berendezés elhelyezése után használható. Az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozik. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009 (IX.15.) Korm. rendeletben foglaltak szerint az építtetőnek vagy meghatalmazottjának elektronikus úton az e-epites.hu oldalon, építési napló készenlétbe-helyezési kérelmet kell benyújtania, amelyet a Lechner Lajos Tudásközpont engedélyez, az engedélyezés után meg kell nyitni az építési naplót és a munkaterületet át kell adni a kivitelező részére. A kivitelező felelős a megvalósított építmény, építményrész, szakmunka rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért, valamint az építtető által rendelkezésére bocsátott jogerős és végrehajtó építési engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervekben előírtak biztosításáért. A kivitelezőnek - a jogszabályban meghatározott esetben és módon - építési naplót kell vezetnie. A felelős műszaki vezető felelős az építménynek - a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és jóváhagyott (záradékolt) engedélyezési terveknek illetve szükség szerinti kivitelezési terveknek megfelelő - megvalósításáért, az építési tevékenységre vonatkozó

4 szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és a munkálatok szakszerű végzéséért továbbá a megvalósított építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért. Az építési engedélytől és az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációtól csak újabb jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági határozat (engedély) alapján szabad eltérni, kivéve az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Engr.) 22. -ában meghatározott eltéréseket. Az eltérés engedélyezése iránti kérelemhez - az eltérés jellegétől függően az Engr.-ben meghatározott és részletezett építészeti-műszaki tervdokumentációt is csatolni kell. A jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a hozzá tartozó jóváhagyott, záradékolt tervdokumentációtól - külön jogerős és végrehajtható építési engedély nélkül - eltérő építési munka a szabálytalan építési tevékenység jogkövetkezményeit vonja maga után. Az építtetőnek az építési engedély hatályának lejárta előtt előterjesztett kérelmére az építési engedély érvénye egyszer, egy évre meghosszabbítható, ha az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem változnak meg. Amennyiben az építtető elmulasztotta az építési engedély hatályát - annak lejárta előtt - meghosszabbíttatni és az építmény a használatbavételi engedély megadására még nem alkalmas, úgy az építtetőnek az építési engedélyt az építésügyi hatóságtól ismételten meg kell kérnie. Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást - annak megfelelő igazolása mellett - az építésügyi hatóságnak - az építkezés megkezdésének, vagy folytatásának megkezdése előtt - írásban előzetesen bejelenteni. Ennek alapján a névátírásról az építésügyi hatóság határozatban rendelkezik. Az építtetőnek az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor használatbavételi engedély iránti kérelmet kell benyújtania az építésügyi hatósághoz papír alapon vagy elektronikus úton az ÉTDR-be. Az építési engedély az építési munkával kapcsolatos polgári igényt nem dönt el és nem mentesít az építési munka végzésével kapcsolatban esetleg szükséges más hatósági engedélyek illetve hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége vagy a környezetben élők jogos érdekeinek védelmét szolgáló - de csak polgári peres eljárások keretében érvényesíthető (kártérítési, értékcsökkenési, stb.) - jogszabályi követelmények teljesítési kötelezettsége alól. A kivitelezés során a közterület tisztántartásáról folyamatosan gondoskodni kell és felhasználása, igénybevétele esetén előzetes megállapodást kell kötni a közterület tulajdonosával. Az építkezés során biztosítani kell, hogy a keletkező környezetterhelés, igénybevétel (beleértve a zaj- és rezgésterheléseket valamint a levegőszennyezést, kiporzást is) a külön jogszabályban valamint a környezetvédelmi hatóság által meghatározott és megengedett mértéken belül maradjon. A kivitelezés következtében idegen ingatlanban kár nem keletkezhet, azok rendeltetésszerű, biztonságos használatát nem veszélyeztetheti.

5 Amennyiben ez mégis megtörténne, akkor építtetőnek, kivitelezőjének, felelős műszaki vezetőjének haladéktalanul gondoskodnia kell a károsodás, sérülés haladéktalan helyreállítására, kijavítására. Az építtető és a kivitelező köteles gondoskodni az építési munkák során keletkező hulladéknak, törmeléknek a vonatkozó szabályoknak megfelelő kezeléséről. Az építtető köteles megakadályozni, hogy az építkezésen dolgozó járművek a közutat beszennyezzék és az amennyiben mégis megtörténne, építtető köteles azonnal intézkedni a közút megtisztítására. Az építési munkával érintett ingatlan (ingatlanrész) környezetéből építtető és kivitelezője köteles az építési tevékenység során keletkezett építési hulladékot, maradék építőanyagot és építési segédeszközöket elszállítani, mindennemű szennyeződést eltávolítani, a környezetét az eredeti illetve az engedélyezett állapotában átadni, a környezetben okozott károkat megszüntetni. E határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati kérelem előterjesztésére jogosult ügyfél fellebbezését benyújthatja - postai úton hatóságom címére feladva, - papír alapon hatóságom ügyfélszolgálatán, integrált ügyfélszolgálaton vagy Építésügyi Szolgáltatási Ponton, - amennyiben jelen döntés számára elektronikusan került kézbesítésre, úgy elektronikus úton az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszeren (a továbbiakban ÉTDR) keresztül. A fellebbezés iratát a Budapest Főváros Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalához (1052 Bp. Váci utca ) kell címezni, de hatóságomnak kell benyújtani. Az ügyfél a fellebbezését indokolni köteles, a fellebbezésnek a megtámadott döntéssel tartalmilag összefüggőnek kell lennie, és a fellebbezésben csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre lehet hivatkozni. A jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációt az ÉTDR-en keresztül tekintheti meg az építésügyi hatóságnál, vagy a hatóság által kérelemre adott egyedi kóddal belépve. A fellebbezés illetékköteles, mértéke Ft, melyet előzetesen kell megfizetni. INDOKOLÁS Az Annique KFT. által meghatalmazott Fekete Lajos András án az ÉTDR-ben kérelmet nyújtott be, az 1097 Budapest Drégely utca 14. sz hrsz. ingatlanon tervezett, ˮA jelű és ˮB jelű lakóépület megépítésének, továbbá az L1 és L2 jelű személyfelvonó létesítésének engedélyezése tárgyában. Az építési engedélyezési eljárás án indult és az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Engr.) 19. (1) b) pontjában foglaltak szerint ig tart.

6 A kérelmet és a mellékleteit megvizsgálva az alábbiakat állapítottam meg: A benyújtott építési engedély iránti kérelem mellékleteivel és a pótolt dokumentumokkal együtt megfelel az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. mellékletében foglalt tartalomnak. Az építési engedély iránti kérelemhez mellékelt építési engedélyezési tervdokumentációt átvizsgálva megállapítottam, hogy a dokumentáció az általa érintett körben megfelel az általános érvényű kötelező építésügyi előírásoknak. A én tartott helyszíni szemlén megállapítottam, hogy az építési engedély tárgya még nem készült el, építési tevékenységet nem végeznek. Az építési engedély megadásának helyszíni feltételei fennállnak. A Budapest Főváros Kormányhivatala Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Műszaki Biztonsági Osztály i BP/0103/ /2016 sz. szakhatósági állásfoglalásának indoklása: A benyújtott iratok, dokumentumok, mellékletek alapján megállapítottam, hogy a szakhatósági hozzájárulás a rendelkező részben tett kikötésekkel megadható. Kikötéseimet az alábbi jogszabályhelyek rendelkezései alapján tettem. A 146/2014 (V.5.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdése, valamint a rendelet 2. mellékletének II. pontja. A figyelemfelhívás 1. pontját a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Fmr.) 4.(2) pontja és a 3. (1) bekezdése szerint tettem. A figyelemfelhívás 3. pontját az alábbiakban indokolom. Hatóságomat a 321/2010. (XII.27.) Korm. rendelet jelöli ki műszaki biztonsági hatóságként, mely 1. (3) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint rendelkezik. (3) A műszaki biztonsági hatóság a (2) bekezdés szerinti létesítmények, berendezések, valamint az (1) bekezdés szerinti szervezetek vonatkozásában: engedélyezési és hatósági ellenőrzési jogkört gyakorol, a villamos összekötő vagy felhasználói berendezés üzembe helyezése esetén a balesetelhárítási, illetve az élet-, testi épség-, egészség-, és vagyonvédelmet, valamint az üzembiztonságot szolgáló jogszabályi rendelkezések megtartásának vizsgálata céljából villamos biztonságtechnikai ellenőrzést folytat le a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj ellenében, A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 5. mellékletének IV. 2. pontja az alábbiakban határozza meg a használatbavételi szakhatósági állásfoglalás iránti kérelem mellékleteit. 2. A használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési eljárás esetén 2.1. Az építmény, létesítmény, villamos berendezés helyének meghatározása [cím, helyrajzi szám, egyéb azonosító (üzem, csarnok, stb.)] A beépített összes villamos berendezés teljesítménye [kva] és a névleges villamos feszültségszint [V] A közcélú villamos hálózat és a villamos felhasználói berendezés csatlakozási pontja A villámvédelmi és érintésvédelmi dokumentáció másolata A műszaki-biztonsági hatósági felügyelet alá tartozó berendezések alengedélyeinek száma Nyilatkozat az építtetőtől a nem megvalósított berendezésekről (más berendezések beépítéséről). A felvonó berendezéssel kapcsolatban a hivatkozott melléklet IV.3. pontja az alábbiak szerint rendelkezik.

7 A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatálya alá tartozó berendezések esetében, az 1. és 2. pontban meghatározottaktól eltérően a Rendeletben, a kérelemhez előírt tartalmú dokumentáció és nyilatkozat. (Rendelet: 146/2014 (V.5.) Korm. rendelet) Állásfoglalásomat a 312/2012. (IX. 8.) Korm. rendelet alapján, valamint a 146/2014 (V.5.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdése alapján adom ki. Állásfoglalásom ellen a évi CXL. tv. 44. (9) bekezdése alapján jogorvoslatnak nincs helye, azt a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Közép-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség i 35150/371-2/2016.ált. sz. szakhatósági állásfoglalásának indoklása: Az Annique Kft. kérelmére indult a Budapest, IX. kerület, Drégely utca 14. sz. (hrsz.: 37840) alatti ingatlanon 68 lakásos lakóépület építési engedélyezési ügyében a Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzat Jegyzője, mint engedélyező hatóság megkereste a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Közép-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltséget, mint első fokú tűzvédelmi szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. Az ÉTDR-ben csatolt iratok, nyilatkozatok alapján az építési engedély megadásához hozzájárultam a fenti feltételekkel. A feltételeket az alábbi jogszabályi rendelkezések alapján állapítottam meg: 1. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: törvény) 13. (1) bekezdése értelmében az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 3. (3) és (4) bekezdése alapján. 2. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ) 69. -ában foglaltak alapján. 3. A mértékadó tűzszakasz terület figyelembevételével meghatározott tűzoltóvíz biztosításának érdekében, az OTSZ 72., 73. alapján. 4. Az OTSZ 79. (7) bekezdésében foglaltak alapján. 5. Az OTSZ 146. (1) bekezdésében foglaltak alapján. 6. Az OTSZ 148. (1) bekezdésében foglaltak alapján. 7. Az OTSZ 88. -ában foglaltak alapján. 8. Az OTSZ 34. -ában foglaltak alapján. 9. Az OTSZ 154. (1) bekezdésében és a 69. (4) bekezdésében foglaltak alapján. 10. Az OTSZ 21. -ában foglaltak alapján. 11. Az OTSZ 19., aiban foglaltak alapján. Döntésem a fenti jogszabályi rendelkezések alapján hoztam. Szakhatósági állásfoglalásom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdésén alapul. Hatáskörömet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 12. (1) bekezdése, a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdése, illetékességemet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. -a, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg. Az önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése alapján zártam ki. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály i /2015.ált. sz. végzésének indoklása:

8 Kérelmező Hatóság január 25. napján érkezett végzésében az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet] 12. (1) bekezdése alapján szakhatósági állásfoglalást kért a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálytól (a továbbiakban: FKI-KHO) tárgyi ügyben. A rendelkezésemre álló dokumentumok érdemi vizsgálatát követően megállapítottam, hogy tárgyi létesítmény ivóvízellátása és szenny- és csapadékvíz elvezetése közüzemi hálózattal megoldott. A csapadékvíz egy részét tárolókban tervezik gyűjteni és a zöldfelületek locsolására hasznosítják. Tárgyi terület a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint érvényes és jogerős határozattal kijelölt vízbázist nem érint. Tárgyi létesítmény a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 1. számú melléklet 12. a) pontja alapján meghatározott nagyvízi medret, valamint a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet pontja alapján meghatározott partisávot nem érint. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 6. számú melléklet II. táblázat 4. pont szerint tárgyi ügyben a bevonás és közreműködés feltétele nem teljesül, az FKI-KHO szakhatósági hatáskörrel nem rendelkezik. Fentiek alapján a szakhatósági eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31. (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntettem. Kérem az engedélyező hatóságot, hogy a következő szakaszokat határozatában szíveskedjék közölni: A közcsatornába vezetett szennyvíz minősége nem haladhatja meg a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben előírt küszöbértékeket. Amennyiben előtisztító berendezés került beépítésre, úgy az arra vonatkozó bizonyítvány másolatának csatolásával, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerint összeállított dokumentációval alapján kibocsátási engedélyt kell kérni az FKI-KHOtól. A Ket. 45/A (2) bekezdése alapján a szakhatóság a megkeresés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy van-e hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására. A Ket 45/A. (3) bekezdése alapján, ha a szakhatóság megállapítja hatásköre hiányát, erről a megkeresés megérkezésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a hatóságot, és megszünteti a szakhatósági eljárást. Jelen döntés a Ket. 71. (1) bekezdésén alapul. A szakhatóság végzése elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése zárja ki. Tájékoztatom, hogy az FKI-KHO a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet] 17. (2) bekezdés e) pontja alapján vízvédelmi hatósági és szakhatósági feladat- és hatáskörében a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség jogutódja, a 18. (2) bekezdés e) pontja alapján a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság jogutódja. Az FKI-KHO feladat- és hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10.

9 (1) bekezdés 2 pontja, valamint illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja, továbbá szakhatósági feladat- és hatáskörét a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 12. (1) bekezdése és a 6. számú melléklet II. táblázata szabályozza. Jelen döntés fellebbezés hiányában, külön értesítés nélkül a fellebbezési határidő leteltét követő napon jogerőre emelkedik. A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály i PE/KTF/2439-1/2016 sz. végzésének indoklása: január 22. napján érkezett Építésügyi Hatóság Kp/203/4/2016/VIII. számú szakhatósági megkeresése Budapest IX. kerület, Drégely utca 14. szám (37840 hrsz.) alatti ingatlanra tervezett 68 lakásos lakóépületre vonatkozó építési engedélyezés tárgyában. (Kérelmező: Annique Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft Budapest, Ipar utca 2/A. fszt. 1.) Kérelmező tárgyi ingatlanon 68 lakásos lakóépület építését tervezi. A benyújtott dokumentumok alapján megállapítottam, hogy légszennyező pontforrás nem létesül. A kivitelezés során 3 db REMEHA QUINTA Pro 115 kw-os turbó kondenzációs fali kazán kerül telepítésre. Minden kazánhoz önálló füstgáz elvezető és levegő beszívó fog csatlakozni. A megkereséshez csatolt tervdokumentáció átvizsgálását követően megállapításra került, hogy tárgyi ügy elbírálására környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatósági hatáskörrel a Kormányhivatal nem rendelkezik. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 6. számú mellékletének 8. és pontjában meghatározottak szerint a bevonás és közreműködés feltételei nem teljesülnek, ezért a szakhatósági eljárást megszüntetem. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. (3) bekezdése alapján, ha a szakhatóság megállapítja hatásköre hiányát, erről tájékoztatja a hatóságot, és megszünteti a szakhatósági eljárást. Fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem, és a szakhatósági eljárást az eljáró hatóság egyidejű értesítése mellett megszüntettem. Az önálló jogorvoslati lehetőséget a Ket. 44. (9) bekezdése zárja ki. Jelen döntés az eljárás során hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. A Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatósági feladat- és hatáskörét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése, valamint a 27. (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése, a Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának illetékességi területét a 2. melléklet 6. pontja szabályozza. A Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatala - Közlekedéshatósági Osztály i BP-05/09/310-2/2016 sz. végzésének indoklása: Kérelmező hatóság március 3-án kelt, Kp/203/18/2016/VIII. iktatószámú végzésében szakhatósági állásfoglalást kért Budapest Főváros Kormányhivatala V. kerületi Hivatala Közlekedéshatósági Osztálytól tárgyi ügyben. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 12. (1) bekezdés illetve a 6. melléklet pontjában kimondja: A közút és közforgalom elől el nem zárt magánút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 méteren belüli építmény, valamint belterületen ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, vagy egyéb szolgáltatási célú építmény építése, bővítése esetén, ha

10 - az építményhez kapcsolódó közúti forgalom út, vagy az építmény építéséhez szükséges, közforgalom elöl elzárt parkoló építését teszi szükségessé, - az építtető a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. Az önálló fellebbezést a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (9) bekezdése alapján zártam ki. Mivel tárgyi ügyben a részletezett bevonás és közreműködés feltételei nem teljesülnek, ezért Budapest Főváros Kormányhivatala V. ker. Hivatala Közlekedéshatósági Osztály szakhatósági hatáskörrel nem rendelkezik. A Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi Polgármesteri Hivatal Polgármestere a i Kp/28165/1/2015/X sz. településképi véleményének indoklása: - A Lamro KFT. (1139 Bp. Pap Károly utca 22/d.) képviselője Fekete Lajos, mint kérelmező án településképi véleményezési eljárást indított a kerület Polgármesterénél. A társasház építése ellen kifogást nem emelek, mivel az a feltétel betartása mellett - megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott követelményeknek, - illeszkedik a településképbe, - nem ellentétes a területre vonatkozó, a Képviselő-testület 35/2003. (X. 10.) rendeletével megalkotott Középső-Ferencváros Malmok kerületi szabályozási tervével. - Feltételemet Ferencváros építészeti, városképi értékeinek védelme és igényes alakítása, a városképi illeszkedési követelmények érvényesítése, összességében az épített környezet rendezett és esztétikuskialakítása érdekében tettem. - Döntésemet az Étv. 6/A. (2) és (3) bekezdése, továbbá a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet Korm. rendelet 21. (1) bekezdése alapján alkotott 6/2013. (II. 19.) önkormányzati rendelet által biztosított jogkörömben hoztam. Az építési hulladék kezelésére és a közútnak - az építési, szállítási munkák során történő beszennyezésének esetén való - tisztítási kötelezettségére vonatkozó feltételeket a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 10. (1), a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatással és a köztisztasággal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 39/1998. (VII. 16.) Főv. Kgy. rendelet 21. (1), 22. (2) és (3) bekezdésében, a főváros köztisztaságáról szóló 48/1994. (VIII. 1.) Főv. Kgy. rendelet 17. (1) bekezdésében foglaltak alapján írtam elő. Az ügyféli kört az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 20. (2) bekezdésében foglaltak szerint állapítottam meg, amely a kérelmező, aki egyben a tárgyi ingatlan tulajdonosa, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vezetékjog jogosultja, és a tárgyi ingatlannal közvetlenül szomszédos ingatlanok tulajdonosai. Hatásköröm és illetékességem az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 1. (1) bekezdésében foglaltakon alapul. Határozatom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. 72. (1) df./ pontjában foglaltak alapján szól a törvény aiban foglaltak

11 szerinti fellebbezési lehetőségéről, a fellebbezési illeték mértékéről pedig az illetékről szóló évi XCIII. tv. mellékletének XV. címe alapján rendelkeztem. Budapest, március 10. Dr. Szabó József Zoltán jegyző megbízásából Garamvölgyi Ernő csoportvezető Kapják: Név Cím Ügyszám 1) Fekete Lajos András ÉTDR 2) Annique KFT. tulajdonos 1146 Bp. Hermina út 17. 3) ELMŰ HÁLÓZATI KFT Bp. Váci út ) Bp. Főv. IX. Ferencvárosi Önk Bp. Ráday utca 26. Vagyonkezelési Iroda (szomszéd tulajdonos) 5) Magyar Posta ZRT. (szomszéd 1138 Bp. Dunavirág utca 2-6. tulajdonos) 6) Orion Társasházkezelő Kft. (Dandár 1605 Budapest, Pf. 7. u. 25. közös képv.) 7) Építésfelügyelet jogerőnél ÉTDR 8) Pest Megyei Kormányhivatal ÉTDR Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9) Fővárosi Katasztrófavédelmi ÉTDR Igazgatóság Közép-pesti Kat.véd Kir. (tűzvédelem) 10) Budapest Főváros Kormányhivatala ÉTDR Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Műszaki Biztonsági Osztály 11) Budapest Főváros Kormányhivatala ÉTDR V. Kerületi Hivatala - Közlekedéshatósági Osztály 12) Fővárosi Katasztrófavédelmi ÉTDR Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály (vízügy) 13) Bp. Főv. IX. ker. Ferencv. Önkor. ÉTDR Polgármestere 14) KSH 15) irattár 16) nyilvántartás Az ügyintézés helye: Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi Polgármesteri Hivatal Hatósági Iroda Építésügyi Hatóság Csoport 1096 Budapest, Lenhossék u Levelezési cím: 1450 Bp. Pf.: 2. Telefon: /305, faxszám: , cím: hatosagiiroda@ferencvaros.hu