H A T Á R O Z A T. Y (m) X (m) Z (mbf)

Átírás

1 Ügyiratszám: BO/15/ /2016. Hiv.szám.: Ügyintéző: Lopotnyik András (46/ ) Melléklet: záradékolt dokumentáció Ügyintézés helye: Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály (3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5., 46/ , Ügyfélfogadás: Kedd: ; Péntek: Tárgy: célkitermelőhely létesítésének engedélyezése A határozat jogerős: november 17. Top Sztráda Kft Budapest Cinke út 52. H A T Á R O Z A T A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Bányafelügyelet) a DUNA ASZFALT Út és Mélyépítő Kft. (székhely: 6060 Tiszakécske, Béke u. 150.; cégjegyzékszám: ) megbízásából eljáró Top Sztráda Kft. (székhely: 1164 Budapest, Cinke út 52.; cégjegyzékszám: ) által előterjesztett kérelem és annak mellékletei alapján a Sáránd 075/5, 075/6, 075/7, 075/8, 075/9, 075/11, 075/14, 075/15, 075/16, 075/47, 075/49, 075/50 és 075/51 hrsz-ú ingatlanokon célkitermelőhely létesítésére irányuló komplex műveleti tervet jóváhagyja és a megjelölt ingatlanok területén célkitermelőhely létesítését engedélyezi a következő megállapítások és feltételek betartása mellett: 1. A célkitermelőhely engedélyese és a tevékenység végzésére jogosult: 1.1. Engedélyes: DUNA ASZFALT Út és Mélyépítő Kft.; székhely: 6060 Tiszakécske, Béke u Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft.; székhely: 6060 Tiszakécske, Kerekdombdűlő A tevékenység végzésére jogosult: Top Sztráda Kft.; székhely: 1164 Budapest, Cinke út A célkitermelőhely üzemeltetésének engedélye jelen határozat végrehajthatóvá válásának időpontjától kezdődően december 31-ig érvényes. Engedélyes, illetve a tevékenység végzésére jogosult egymással együttműködve köteles gondoskodni arról, hogy az engedély érvényességének lejártáig a tervezett tevékenység befejeződjön, az igénybevett terület helyreállítása a komplex műveleti tervben foglaltak szerint megtörténjen és a tervezett, illetve szükséges tájrendezési feladatok hiánytalanul végrehajtásra kerüljenek. 3. A célkitermelőhely kizárólag a Hajdú-Bihar Megyében, Sáránd Község közigazgatási területén fekvő Sáránd 075/5, 075/6, 075/7, 075/8, 075/9, 075/11, 075/14, 075/15, 075/16, 075/47, 075/49, 075/50 és 075/51 hrsz-ú ingatlanok határain belül, a műveleti térképen ábrázolt és az alábbi, összekötési sorrendben megadott sarokpontokkal lehatárolt területen létesíthető: Sarokpont száma Y (m) X (m) Z (mbf) Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály 3527 Miskolc, József Attila út 20. Telefon: (36-46) Fax: (36-46)

2 2 A célkitermelőhely egyéb jellemző adatai: fedőlapjának magassága: +103,0 mbf alaplapjának magassága: +98,65 mbf területe: 27 ha 4031 m A célkitermelőhely komplex műveleti tervben megjelölt területéről kitermelhető ásványi nyersanyagnak az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet szerinti megnevezése és készlete: Megnevezése: homok (kódszáma: 1453) Földtani vagyona: xxxx m 3 Pillérben lekötött vagyona: xxxx m 3 Kitermelhető vagyona: xxxx m 3 A célkitermelőhely területén a letakarítandó fedő és humuszos talaj mennyisége: xxxx m 3 5. A célkitermelőhelyről jelen határozat alapján legfeljebb a 4. pontban rögzített ásványi nyersanyag mennyiség termelhető ki. A kitermelt ásványi nyersanyag felett az engedélyes tulajdont nem szerez, az ásványi nyersanyag állami tulajdonában marad. A kitermelt ásványi nyersanyag kizárólag az M35 autópálya (II. ütem) 481 sz. főút- Berettyóújfalu km szelvények közötti szakasz földműveinek megépítéséhez használható fel. 6. Pillérek megállapítása Határpillér Jelen határozat 3. pontjában EOV koordinátákkal körülhatárolt célkitermelőhely területén kívüli területek és létesítmények védelme érdekében a Bányafelügyelet határpillért jelöl ki a kérelmező által előterjesztett adatok és számítás alapján az sarokpontok között a határvonaltól számított 5 m-es védősávval. A határszög értéke 18. A határpillér a célkitermelőhely alaplapjára vonatkoztatva került megszerkesztésre a határszög korrekcióval (3 ) csökkentett értékkel, a komplex műveleti térképen ábrázolt módon Védőpillér A Bányafelügyelet a célkitermelőhely területén a Sáránd 075/11. hrsz.-ú ingatlanon elhelyezkedő, Sáránd-Szarka-halom néven ismert, számon nyilvántartott régészeti lelőhely védelmére védőpillért jelöl ki a kérelmező által előterjesztett adatok és számítás alapján 20 méteres védősávval. A védőpillér határszög értéke 18. A védőpillér a célkitermelőhely alaplapjára vonatkoztatva került megszerkesztésre a határszög korrekcióval (3 ) csökkentett értékkel, a komplex műveleti térképen ábrázolt módon.

3 A Bányafelügyelet a célkitermelőhely területén a Sáránd 075/5-6 hrsz.-ú ingatlanokon elhelyezkedő, Sáránd-Három-kúti-dűlő néven ismert, számon nyilvántartott régészeti lelőhely védelmére védőpillért jelöl ki a kérelmező által előterjesztett adatok és számítás alapján 20 méteres védősávval. A védőpillér határszög értéke 18. A védőpillér a célkitermelőhely alaplapjára vonatkoztatva került megszerkesztésre a határszög korrekcióval (3 ) csökkentett értékkel, a komplex műveleti térképen ábrázolt módon A Bányafelügyelet a célkitermelőhely területén elhelyezkedő Sáránd 075/10 hrsz-ú ingatlan védelmére védőpillért jelöl ki a kérelmező által előterjesztett adatok és számítás alapján az ingatlan határaitól számított 5 méteres védősávval. A védőpillér határszög értéke 18. A védőpillér a célkitermelőhely alaplapjára vonatkoztatva került megszerkesztésre a határszög korrekcióval (3 ) csökkentett értékkel, a komplex műveleti térképen ábrázolt módon A kijelölt határ- és védőpilléreket megsérteni, a pillérként fentiekben rögzített térrészekben ásványi nyersanyag kitermelést vagy egyéb földmunkát végezni tilos! 7. A célkitermelőhelyet a bányafelügyelet CMK-H-011/M35 számon nyilvántartásba veszi. 8. A kitermelési tevékenység a Bányafelügyelet által záradékolt komplex műveleti tervben meghatározott módon, a műveleti térképen és metszetein ábrázoltak szerint, e határozatban foglaltak betartásával, az M35 autópálya 5. pontban meghatározott szelvényei közötti szakasz kialakításához szükséges földművek és töltések építése céljából folytatható. A kitermelt ásványi nyersanyag kereskedelmi forgalomba nem hozható, egyéb célra nem használható, illetve nem hasznosítható. 9. A célkitermelőhely üzemeltetése, megszüntetése és helyreállítása során be kell tartani a külszíni bányászati tevékenységek Biztonsági Szabályzatáról kiadott 43/2011. (VIII. 18.) NFM rendelet (a továbbiakban: NFM) előírásait. 10. A célkitermelőhely létesítésével, üzemeltetésével és megszüntetésével kapcsolatos tevékenységek csak felelős műszaki vezető és helyettes irányítása mellett végezhetők. A célkitermelőhely felelős műszaki vezetőjét és helyettesét a kérelemben foglaltak szerint a bányafelügyelet az alábbiak szerint tudomásul veszi: Felelős műszaki vezető: Toth Ferenc (nyilvántartási szám: KB-BBK/1455-2/2013.) Felelős műszaki vezető helyettes: Kiss László (nyilvántartási szám: KB-MBK/648-2/2014) 11. Az ásványi nyersanyag kitermelésével összefüggő tevékenységek legfeljebb a komplex műveleti tervben meghatározott és a határozat 3. pontjában rögzített alaplapig, a +98,65 mbf művelési szintig végezhetők. 12. A komplex műveleti tervtől való eltérést, az eltérések leírásával és indokolásával, valamint térképen történő ábrázolásával a Bányafelügyeletnél külön eljárásban engedélyeztetni kell. A tevékenység megkezdésének időpontját előzetesen be kell jelenteni a Bányafelügyelethez. 13. A célkitermelőhely ásványvagyonában történt változásokról, a kitermelt ásványi nyersanyag és letakarított humusz mennyiségéről a tárgyévet követő február 28-ig, illetve az üzemeltetés befejezését követően földtani szakértő által ellenjegyzett jelentést, anyagmérleget kell készíteni és azt a bányafelügyeletnek 30 napon belül meg kell küldeni. 14. A célkitermelőhely megszüntetésével kapcsolatos a komplex műveleti tervnek megfelelő helyreállítási (tájrendezési) tevékenység befejezését, a befejezést követő 30 napon belül be kell jelenteni a Bányafelügyelethez.

4 4 15. A célkitermelőhely engedélyese köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a tevékenység következtében megszűnt, vagy lényegesen korlátozódott, a komplex műveleti tervnek megfelelően helyreállítani és ezzel a területet az eredeti rendeltetésének megfelelő hasznosításra alkalmassá tenni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani. 16. Jelen határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, de a Bányafelügyelethez benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja az elsőfokú eljárási díj 50 %-a, azaz Ft. A jogorvoslati eljárás díját az elsőfokú eljárási díj megfizetésére vonatkozó szabályok szerint kell megfizetni a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal számú számlájára átutalással vagy készpénzátutalással. A jogorvoslati eljárási díj fizetésének megtörténtét az eljárást kezdeményező ügyfélnek az eljárás megindítására irányuló kérelemhez csatolt a) átutalás esetében a fizetési számlájának megterhelését tartalmazó napi számlakivonattal vagy b) készpénzátutalás esetében a készpénz-befizetési megbízás igazoló szelvényrészének egyszerű másolatával kell igazolnia, amelyen az eljárás A0810 kódszámot is szerepeltetni kell. Indokolás A Top Sztráda Kft. (székhely: 1164 Budapest, Cinke út 52.; cégjegyzékszám: ), mint a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv) 17/B. (1) és (2) bekezdése alapján a DUNA ASZFALT Út és Mélyépítő Kft. (székhely: 6060 Tiszakécske, Béke u. 150.; cégjegyzékszám: ), mint engedélyes megbízásából eljáró tevékenységet végző, a október 04-én iktatott kérelmében a tárgyi célkitermelőhely létesítésének engedélyezését és komplex műveleti tervének jóváhagyását kérelmezte. A célkitermelőhelyet az M35 autópálya (II. ütem) 481 sz. főút- Berettyóújfalu km szelvények közötti szakasz földművei megépítéséhez szükséges ásványi nyersanyag biztosítása érdekében kívánták létesíteni. A Bányafelügyelet a BO/15/1695-3/2016. számú, október 05-én kelt végzésében belföldi jogsegély keretében megkereste a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát, a Debreceni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot és a térség vízgazdálkodásáért felelős Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságot az Aptv. 17/C. (3) és (4) bekezdésében foglalt feltételek tisztázása érdekében. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály HB/10-KTF/ /2016. számú jogsegélyében az alábbi tájékoztatást adta: Fentiekre vonatkozóan az alábbi véleményt adjuk: A tervezett célkitermelőhely területén, a Sáránd 075/11 hrsz-ú ingatlan déli részén ex lege védelem alatt álló, Szarka-halom elnevezésű kunhalom található. Továbbá felhívom a figyelmet, hogy a környéken több ex ege védelem alatt álló, kunhalomok találhatóak: Lénárd-halom 075/19, 075/20 hrsz Z. Gyöngyi tanyai halom 075/28, 075/29 hrsz. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény alábbi szakaszait vegye figyelembe: 3. (1) A törvény hatálya kiterjed valamennyi természeti értékre és területre, tájra, továbbá a velük kapcsolatos minden tevékenységre, valamint a nemzetközi egyezményekből és

5 5 együttműködésből fakadó természetvédelmi feladatokra, kivéve, ha nemzetközi egyezmény másként rendelkezik. 6. (2) A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájérték fennmaradásáról. 7. (2) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: 17. (1) A 8. (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. 23. (2) E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek [24. (1) bekezdés] minősülnek. (3) A (2) bekezdés alkalmazásában: f) a kunhalom olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasló jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak; 31. Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. A Debreceni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya HB/03-ÉÖO/2833-2/2016. számú jogsegélyében a következő tájékoztatást adta: Megállapítottam, hogy a tervezett célkitermelő helyen több nyilvántartott régészeti lelőhely (azonosító:82729,30674) található. A tárgyi nyilvántartott régészeti lelőhelyek a kulturális örökség védelméről szóló 2001 évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 11. -a szerint a törvény erejénél fogya általános védelem alatt állnak, ugyanakkor nem minősülnek Kötv,12-13 ; -ában meghatározott jogszabályban védetté nyilvánított régészeti lelőhelynek. A Sáránd 075/11 hrsz-ú ingatlanon, a Sáránd-Szarka-halom néven ismert késő rézkori kurgán/halom, nyilvántartott tájképi jelentőségű lelőhely található. A halomtest ép, szántott. A Debrecen-Szarka-halom egyike azon sírhalmoknak, amelyet a rézkorban, a Kelet-Európai steppéről érkező, nomád állattenyésztéssel foglalkozó népcsoport emelt az Alföldön. Az ún. gödörsíros kurgánok népének jellemző temetkezési szokása volt, hogy a társadalomból kiemelkedő előkelők sírja fölé halmot emeltek. A halom funkciója tulajdonképpen megegyezik az egyiptomi piramisokéval. Az Alföld területén található kurgánok számát több ezerre tehetjük, sajnos ezek közül számos halom a nagyüzemi mezőgazdasági művelés, és az újkori tereprendezés, földkitermelés áldozatává vált, ennek következtében számuk napjainkra jelentősen lecsökkent. A Kötv. 9. és 10. (1) bekezdésében foglaltak alapján a régészeti lelőhelyeket - a fenntartható használat elvének figyelembevételével - csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak. A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A Kötv. 19. (1) bekezdése szerint a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal jogszabályban meghatározott esetekben és módon el kell kerülni.

6 6 A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III.11.) Korm. rendelet 4. (3) bekezdés a)-c) pontja kimondja, hogy a földmunkával járó beruházással el kell kerülni a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet, a nyilvántartott tájképi jelentőségű lelőhelyét és az eredeti összefüggéseiben megmaradt, helyben és fizikai állapotromlás nélkül megőrzendő régészeti emléket. A Sáránd-Szarka-halom területén a kialakult terepi forma, morfológiai alakzat megváltozását eredményező földmunka (pl. tereprendezés, talajegyengetés, ásványi nyersanyag kitermelés) a tájképi jelentőségű lelőhely állapotromlásával járna. A lelőhely eredeti összefüggéséi értelmezhetetlenné és rekonstruálhatatlanná válnának. A lelőhely későbbi kutathatóságának lehetősége nem lenne biztosított, emiatt a komplex műveleti tervben (lila színnel, , súlyponti koordinátával) megjelölt területen, a régészeti lelőhely poligon pontosítását követően, az aktuális poligon határától számított 20 m-es védősávval (+ a rekutivációs előírásoknak megfelelő rézsűvel) a Sáránd-Szarka-halom néven nyilvántartott, tájképi jelentőségű lelőhely védőpillérbe helyezése szükséges. A Sáránd-Három-kúti-dűlő 4. (azonosító: 82729) nyilvántartott régészeti lelőhely Sáránd, 075/5-6 hrsz-ú Ingatlanokat érinti. A tárgyi lelőhelyek védőpillérbe helyezése javasolt, amennyiben erre nincs mód á lelőhely által érintett terület megelőző feltárása szükséges. A Kötv. 19. (2) bekezdése értelmében a régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el, emiatt a célkitermelőhely szakaszos művelése (elsősorban a humuszmentés) során régészeti megfigyelés elvégeztetése javasolt. A Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35900/7438-1/2016.Ált. ügyiratszámú belföldi jogsegélyében a következő tájékoztatást adta: A mellékelt dokumentációt átvizsgáltam és megállapítottam, hogy a Sáránd 075/3-11, 075/14-16, 075/47, 075/49-51 hrsz.-ú területeken létesített cél-kitermelőhely nem érint vízbázis védőterületet, vízgazdálkodási és vízminőségi érdekeket nem sért. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság a Bányafelügyelet megkeresésére K /2016. számú levelében a következő tájékoztatást adta: Hivatkozva fenti iktatószámú végzésükben foglaltakra a Sáránd 075/3-11, 075/14-16, 075/47, 075/49-51 hrsz.-ú ingatlanokon tervezett cél-kitermelőhellyel kapcsolatban az alábbiakat közöljük: A tervezett cél-kitermelőhely TIVIZIG kezelésben lévő vízrendezési létesítményt nem érint. A területtől észak, észak-nyugati irányban kb. 400 m-re található a kizárólagos állami tulajdonú és igazgatóságunk kezelésében lévő Kösely-főcsatorna. A Köselv-főcsatorna főbb nyilvántartási adatai a legközelebbi szelvényben: Szelvényszám: Mértékadó belvízszint: 97,65 mbf Csatorna fenékszint: 96,00 mbf Fenékszélesség: 3,5 m Rézsűhajlás: 1:1,5 Vízszintesés: 54,0 cm/km Fenékesés: 54,0 cm/km Mértékadó vízhozam: 9,5 m 3 /s Vízrendezési szempontok, észrevételek:

7 7 Az anyagnyerőhely létesítése és abból való kitermelés során a Kösely-föcsatornákba vízbevezetés nem tervezett. A kivitelezési idő alatt a főcsatornán műszaki beavatkozás nem történik. Előírások: Amennyiben a szállítási útvonal érinti a kezelésünkben lévő Kösely-főcsatornát vagy fenntartósávját, azt a munkálatok megkezdése előtt legalább 8 nappal kérjük a TIVIZIG Hajdúszoboszlói Szakaszmérnökségével egyeztetni (4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 161., tel.: ). Amennyiben a kivitelező vagy az üzemeltető az építés, földszállítás folyamán TIVIZIGnek kárt okoz, azt köteles helyreállítani vagy megtéríteni. Vízbázis védőterületének érintettsége: A tervezett beavatkozási pont nem érint vízbázis-védelmi területet. Sáránd üzemelő vízmű vízbázis kútjai a város belterületén helyezkednek el, azonban arra nem készült diagnosztikai vizsgálat, és érvényes védőterületi lehatárolással sem rendelkezik. Tovább ezúton hívjuk fel figyelmüket, hogy a tervezett célkitermelőhely a évi XXVI. törvény alapján az országos vízminőség-védelmi övezet területét képzi, amely jogszabály 15. (3) alapján Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szem- pontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Talajvíz viszonyok: A Sáránd 075/3-11, 075/14-16, 075/47, 075/49-51 hrsz.-ú terület talajvízszint adataira a Komplex műveleti tervben szereplő talajvízszint becslés módszertana megfelelő. A célkitermelőhely közelében lévő, a TIVIZIG által üzemeltetett talajvízszint észlelő kút adatai nem vetíthetőek át közvetlenül a célkitermelő helyre. (Egy-egy talajvízszint észlelő kút adatainak kiterjeszthetősége jelentősen függ a domborzati viszonyoktól, a talajszerkezettől, a felszíni vízfolyások közelségétől, stb.) A Komplex műveleti terv tartalmazza cél-kitermelőhely feltárása során mért (észlelt) talajvízszinteket. A cél-kitermelőhelyen várható maximális talajvízszint a területen észlelt és a TIVIZIG által üzemeltetett talajvízszint észlelő kutak adataiból képezett valószínűségi adat. A Sáránd 075/ /14-16, 075/ /49-51 hrsz.-ú területen tervezett célkitermelőhelv közelében lévő talajvízszint észlelő kutak jellemző adatai: Terep- Talpmély- Törzs- Állomás- EOV X EOV Y szint ség szám név (m) (m) (mbf) (cm) 4343 Sáránd , Hajdúbago s , Időszak Hmax (cm-ben a terepszinthez viszonyítva) Időpont A cél-kitermelőhely Komplex műveleti terve nem tartalmaz felszíni vízrendezési tervet. Ennek hiányában az alábbi kockázati tényezők a várható talajvízszint mértékét befolyásolhatják a cél-kitermelőhely környezetében: A cél-kitermelőhely sarokpontjainak legkisebb magassága: A cél-kitermelőhely alaplapja: 99,50 mbf. 98,65 mbf.

8 8 Megállapítható, hogy a cél-kitermelőhely ~0,9 m-rel mélyebb kitermelési szintű lesz, mint a határoló területek. így a területről nem várható felszíni lefolyás. Felszíni lefolyás hiányában a cél-kitermelőhely területére hulló csapadék teljes mennyiségében a talajvizet táplálja. Ezt a vízmennyiséget növelheti a környező területekről a cél-kitermelőhely felé irányuló felszíni lefolyás. A csapadékból a felszíni lefolyás hiányában, illetve a szomszédos területek felszíni lefolyásból származó többlet vízmennyiség a vizsgált területen talajvízszint emelkedést idézhetnek elő. Ez a hatás különösen az átlagosnál csapadékosabb években erőteljes is lehet. Ugyanakkor a lecsökkentett terepszint miatt a talajvíz párolgása kis mértékben nőhet. A terület felszíni vízrendezésének (csapadék elvezetésének) szakszerű megtervezése, elkészítése esetén valószínűsíthető, hogy a tervezett cél-kitermelőhely teljesíti a évi CXXVIII törvény 17/C (4) bekezdés előírásait, miszerint a cél-kitermelőhely kialakítása során figyelembe kell venni azt, hogy a művelési mélység legfeljebb egy méterre közelítse meg a húsz év átlagából számított maximális talajvízszintet. A Bányafelügyelet BO/15/1695-4/2016. számon október 05-én, BO/15/ /2016. számon október 14-én és BO/15/ /2016. számon október 20-án végzésben értesítette az érintett ügyfelet az eljárás megindításáról. Az érintett ügyfelek jelen határozat meghozataláig nyilatkozatot, észrevételt nem tettek. A Bányafelügyelet BO/15/1695-9/2016. iktatási számú végzésében hiánypótlásra szólította fel a kérelmezőt. Kérelmező a hiánypótlási felhívásban foglaltak október 24-én részben teljesítette, illetve módosított komplex műveleti tervet terjesztett elő (BO/15/ /2016. számon). A hiánypótlási felhívás 1. pontjában kért az igény bevenni tervezett ingatlanok más célú hasznosítását engedélyező jogerős ingatlanügyi hatósági engedélyt nem nyújtotta be, ezért az eljárás BO/15/ /2016.számon, október 24-én felfüggesztésre került. Fenti jogerős engedélyt a tevékenységet végző képviseletében eljáró Fehér Renáta (1164 Budapest, Magtár u. 26.) november 07-én nyújtotta be személyesen. A Bányafelügyelet a beterjesztett kérelem, annak mellékletei, és az eljárás során beérkezett dokumentációk, egyéb iratok valamint a fent ismertetett tényállás alapján a következőket állapította meg: Az M35 autópálya tárgyi szakaszának építéséhez az Aptv. 1. számú melléklete lehetővé teszi célkitermelőhely létesítését és a célkitermelőhely rendelkező rész szerinti kijelölése, illetve az onnan kitermelendő homok ásványi nyersanyag az Aptv. 17/A. (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel. Az autópálya építését tárgyi szakaszra - a Nemzeti Közlekedési Hatóság UVH/UH/413/4/2014. számú jogerős határozatával engedélyezte, melyet a Nemzeti Közlekedési Hatóság Másodfokú Hatósági Főosztálya EH/MD/NS/A/525/10/2014. számú másodfokú határozatával megváltoztatott. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) az engedélyes DUNA ASZFALT Út és Mélyépítő Kft-vel (székhely: 6060 Tiszakécske, Béke u. 150.) és a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft-vel (székhely: 6060 Tiszakécske, Kerekdombdűlő 138.) án szerződéses megállapodást kötött az M35 autópálya tárgyi szakaszán a kivitelezési munkák elvégzésére. A DUNA ASZFALT Út és Mélyépítő Kft. és a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. a tárgyi célkitermelőhely létesítésére írásos megbízást adtak a TOP-SZTRÁDA Kft. (1164 Budapest, Cinke u. 52.) részére. A cél-kitermelőhelyen végzett tevékenységgel érinteni tervezett ingatlan tulajdonosával megkötött megállapodás rendelkezésre áll és a megállapodás tartalmi szempontból kielégíti az Aptv. 17/A. (3) bekezdésében rögzített, az ingatlanon folytatott tevékenységgel összefüggésben okozott károk megtérítése vonatkozó feltételt. A cél-kitermelőhelyen végzett tevékenységgel érinteni tervezett, termőföldnek minősülő ingatlan végleges más célú hasznosítását a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatal

9 9 Földhivatali Osztálya /2016. ügyiratszámú jogerős határozatával engedélyezte. A beterjesztett és hiánypótlás keretében kiegészített komplex műveleti terv és mellékletei megfelelnek az Aptv. 17/B. (2-7), valamint a 17/C. (1) bekezdés rendelkezéseinek. A komplex műveleti tervben meghatározott célkitermelőhely területe bányatelket, védett természeti területet, vízbázis területét nem érinti. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság jogsegély keretében megküldött véleménye alapján a célkitermelőhely közelében a mértékadó belvízszint 97,65 mbf. Ennek figyelembe vételével a Bányafelügyelet megfelelőnek fogadta el a dokumentációban meghatározott +98,65 mbf alaplap szintjét. A tevékenység ellenőrzésére és irányítására megbízott felelős műszaki vezető és helyettese a megbízást írásos nyilatkozatában elfogadta. A kérelmező a komplex műveleti tervben a célkitermelőhely létesítésének és területi lehatárolásának indokoltsága vonatkozásában igazolta, hogy a célkitermelőhely területén az autópályához tartozó földművek megépítéséhez alkalmas földműanyagnak minősíthető ásványi nyersanyag található. A célkitermelőhely a megépítendő M35 autópálya szakasz 10 km-es környezetében helyezkedik el. Kérelmező a dokumentációban igazolta, hogy az autópálya földműveinek megépítéséhez szükséges ásványi nyersanyagnak a cél-kitermelőhelyről történő beszerzése kevesebb költséggel és kisebb környezeti terheléssel jár, mint a már meglévő bányaüzemekből történő beszállítás. Kérelmező a célkitermelőhely létesítésére irányuló eljárásnak a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb eljárási költségekről, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 78/2015. (XII. 30.) NFM rendelet 1. a) pontja, illetve 1. sz. melléklet 42. pontja alapján a Ft., azaz kettőszázezer forint igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, melyről kiállított számlát a Bányafelügyelet korábban már megküldte számára. Az Aptv. a célkitermelőhely létesítési eljárásban nem nevesít szakhatóságot, és nem írja elő szakkérdés vizsgálatát sem. Az eljárásban jogsegély keretében megkeresett hatóságok nyilatkozatait fent ismertette a Bányafelügyelet. A rendelkező rész indokolása: Az 1. pont tartalmazza a határozat engedélyesének, illetve a tevékenység végzőjének adatait, a 2. pont az engedély érvényességi idejét határozza meg, a célkitermelőhely helyreállításának kötelezettségét az Aptv. 17/D. (4) bekezdése írja elő. A 3. pont rögzíti a célkitermelőhely koordináták szerinti és mélységi lehatárolását, illetve egyéb jellemző adatait. A 4. pont rögzíti az ásványi nyersanyag cél-kitermelőhelyről kitermelhető mennyiségét, amellyel az engedélyes a tevékenység végzése során, illetve befejezését követően köteles tételesen elszámolni. Az 5. pontban a Bányafelügyelet az Aptv. 17/D. (3) bekezdése alapján rendelkezett. A Bányafelügyelet a 6. pontban a célkitermelőhely határán kívüli, illetve azon belüli területek védelme érdekében a kérelmező által előterjesztett adatok alapján a határ- és védőpillért az Aptv. 17/C. (1) bekezdése, 17/D. (2) bekezdése, illetve a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 43. (3) bekezdésében biztosított műszaki-biztonsági feladatkörében eljárva jelölte ki. A 7. pont rögzíti az engedélyezett célkitermelőhely nyilvántartásba vételét az Aptv. 17/C. (2) bekezdése szerint. A rendelkező rész 8. pontja az Aptv. 17/A. (1) (2) bekezdésén, és 17/D. (3) bekezdésén, 9. pontja az Aptv. 17/D. (1) bekezdésén alapul. A pontok az Aptv. 17/D. (1-2) bekezdése, 17/B. (2) bekezdés d) pontja, 17/C. (4) bekezdése, 17/E. (1) bekezdéseiben foglaltak alapján kerültek előírásra, figyelembe véve, hogy az Aptv.17/D. (2) bekezdése a Bt. 43. (3) bekezdésében foglalt műszaki-biztonsági, munkavédelmi, építésügyi hatósági, építésfelügyeleti, ásványvagyon-gazdálkodási, piacfelügyeleti és földtani hatásköröket a Bányafelügyelet feladatkörébe helyezi. A 15. pontban a Bányafelügyelet az Aptv. 17/D. (4) bekezdése alapján rendelkezett.

10 10 A 16. pont az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdésének előírásán alapul. A Bányafelügyelet az Aptv. 17/E. (1) bekezdés alapján felhívja a figyelmét arra, hogy ha a célkitermelőhely engedélyese, vagy megbízásából a tevékenységet végző a tevékenységet engedély nélkül, az engedélyben foglaltaktól eltérő módon vagy szabályellenesen gyakorolja, a bányafelügyelet az engedélyest, illetve a tevékenységet végzőt bírsággal sújthatja, és kötelezi a szabályellenes állapot megszüntetésére. Amennyiben az engedélyes, illetve a tevékenységet végző tevékenységével veszélyhelyzetet idéz elő, a bányafelügyelet a tevékenység folytatását felfüggesztheti, ismételt esetben az engedélyt visszavonhatja és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy ha ez már nem lehetséges, a tájrendezést. Az (1) bekezdés szerinti bírság összegének felső határa Ft. Ha a bírság kiszabásának alapját képező jogellenes állapotot a kötelezett a kitűzött határidőre nem szünteti meg, a bírság ismételten kiszabható. Az ismételt bírság felső határa Ft. Az eljárást a Bányafelügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. -ában meghatározottak szerint folytatta le. A kérelem október 03-án érkezett a Bányafelügyeletre, az eljárás megindításának napja október 04. Az ügyintézési határidő leteltének napja, figyelemmel az alábbiakban részletezett eljárási cselekményekre is: november 23. Az eljárás során a Bányafelügyelet október 05-én megküldött BO/15/1695-3/2016. számú végzésében belföldi jogsegélyt kért a társhatóságoktól, valamint a kérelmezőt október 14-én postázott BO/15/1695-9/2016. számú végzésében hiánypótlásra szólította fel. A jogsegélyek beérkezésének utolsó napja: október 11., a kérelmező a hiánypótlást maradéktalanul november 07-én teljesítette. Az eljárási határidőt a Ket. 33. előírásai határozzák meg. A Bányafelügyelet döntését határidőn belül hozta meg, így nincs szükség a Ket. 33/A. (1) bekezdés szerinti intézkedésre. A Bányafelügyelet tájékoztatja a kérelmezőt, hogy a BO/15/1695-2/2016. számú függő hatályú végzéshez a Ket. 71/A. (4) bekezdése alapján nem kapcsolódnak joghatások, azaz a Bányafelügyeletet fizetési kötelezettség nem terheli, mert a kérelem beérkezését (2016. október 03.) követő két hónapon belül érdemi döntést hozott. A jogorvoslati eljárás díját a 78/2015. (XII. 30.) NFM rendelet 1. (2) bekezdés alapján állapította meg a Bányafelügyelet. A jogorvoslati eljárási díj megfizetésének módját a 78/2015. (XII. 30.) NFM rendelet 2. (1)-(4) bekezdései szabályozzák. A jogorvoslati lehetőséget a Ket a, 99. -a és a szabályozza. A Bányafelügyelet hatáskörét az Aptv. 17/B. (1) bekezdése, illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdése és 1. melléklete állapítja meg. Miskolc, november 11. Demeter Ervin kormánymegbízott nevében és megbízásából: Süttő István főosztályvezető

11 11 Kapják: 1. Címzett 2. DUNA ASZFALT Út és Mélyépítő Kft Tiszakécske, Béke u (dokumentációval) 3. Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft Tiszakécske, Kerekdombdűlő Ingatlantulajdonosok külön lista szerint. 5. Irattár Ingatlantulajdonosok: 6. Nagy Mária Izabella xxxx 7. Nagy Gyöngyi xxxx 8. Papp Károly xxxx 9. Zákány Lajos xxxx 10. Zákány Réka xxxx 11. Veress János xxxx 12. Szűcs Olívia xxxx 13. Veres Imre Gyula xxxx 14. Decski József István xxxx 15. Decski Gábor xxxx 16. Kiss István xxxx