A magyar királyi honvédség egészségügyi szervezete

Átírás

1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM A magyar királyi honvédség egészségügyi szervezete című doktori értekezés témaismertetője Készítette: Kiss Gábor Témavezető: dr. Szabó József alezredes, CSc Budapest, 2003

2 I. A TÉMA FELDOLGOZÁSÁNAK CÉLJA ÉS FELÉPÍTÉSE Az Osztrák - Magyar Monarchia fegyveres erejéről, illetve a m. kir. honvédségről seregnyi irodalom látott napvilágot, amelyek nagy része hadtörténeti, szervezet-(intézmény)történeti munka. Mindezek ellenére hadtörténetírásunk a m. kir. honvédség egyes fegyvernemei, valamint ezek biztosító, kiszolgáló alakulatai, szervezetei történetének tudományos igényű feldolgozásával adós maradt. Ilyen a m. kir. honvédség egészségügyi szolgálatáról sem jelent meg. Ennek a hiánynak egy szeletét igyekszem pótolni dolgozatommal, amely első részében az orvosi karral és az egészségügyi segédszemélyzettel, majd második részében az egészségügyi intézményekkel foglalkozik. Disszertációm tudományos célkitűzése a honvéd egészségügy 1867 és 1918 közötti szervezetének, működésének elsősorban levéltári forrásokkal alátámasztott bemutatása a hazai és külföldi szakirodalom felhasználásával, a cs. és kir. haderő hasonló szervezetével való összehasonlítása, majd mindkét szolgálat értékelése (kiemelten az első világháborús tevékenységet). Az összegyűjtött és rendszerezett adatokkal elsősorban szervezettörténetet kívánok bemutatni, mivel orvosi, egészségügyi képzettséggel nem rendelkezem, másrészt a ránk maradt iratanyag, illetve az eddigi kutatásaim alapján feltárt csekély számú szakirodalom jó része is szervezeti, szervezési és a létszámviszonyokkal kapcsolatos kérdésekhez köthető. Mondandóm 4

3 elsősorban tematikus, ezen belül pedig kronologikus csoportosításon nyugszik. A kutatás és a feldolgozás során a hadtudomány kutatási módszereit használtam fel. Alkalmaztam a mechanikus leíró módszert pl. a szervezet bemutatása során, az elemző módszert a létszámviszonyok alakulásának leírása során, az összehasonlító módszert a honvéd egészségügy és a közös haderő hasonló szervezetének párhuzamba állítása kapcsán. Értekezésem szerkezeti felépítése a következő: A bevezetésben indoklom a témaválasztás okát, elemzem a hazai és külföldi szakirodalmat, meghatározom a kutatási és feldolgozási módszereket, ismertetem az értekezés szerkezeti felépítését és a disszertáció tudományos célkitűzését. Az első fejezetben rövid történeti áttekintést adok az egészségügyi szolgálat fejlődéséről. Bemutatom a Habsburg Birodalom haderejének egészségügyi szervezetét a XVI. századtól a kiegyezésig, amely később a m. kir. honvédség egészségügyi szolgálatának alapját képezte. A második fejezetben bemutatom a honvéd egészségügyi szolgálat létrehozásának körülményeit és általános feladatait, szerepét a honvédség hadképességének megőrzésében béke- és háborús körülmények közt. Meghatározom a honvéd egészségügy helyét a birodalmi haderő egészségügyi szolgálatában, valamint a haderő egészségügyi felső vezetésének rendszerét. 5

4 A harmadik fejezetben ismertetem a honvéd orvosi tisztikar állományának, kiegészítésének, továbbképzésének és alkalmazásának rendszerét, összehasonlítom a közös hadsereg orvosi karával. A negyedik fejezetben bemutatom az egészségügyi segédszemélyzet, illetve a közös haderőnél működő egészségügyi csapat állományának, tevékenységét, valamint áttekintem a kisegítő szerepet ellátó magyarországi Vöröskereszt első világháborús munkáját. Az ötödik fejezetben szólok a m. kir. honvédség állandó és tábori egészségügyi intézményrendszerének kialakulásáról, jellemzőiről és tevékenységéről, összehasonlítom a közös haderő hasonló intézeteivel. A hatodik fejezetben felvázolom a háború folyamán szervezett, a mozgósítási tervekben nem szereplő egyedi feladatot ellátó egészségügyi intézmények munkáját. A hetedik fejezetben a járványos betegségek elterjedésének megakadályozására tett intézkedésekkel foglalkozom. A befejezésben értékelem a m. kir. honvédség egészségügyi szolgálatának működését, különös tekintettel első világháborús szerepére, valamint ajánlásokat teszek a disszertáció felhasználási lehetőségeit illetően. 6

5 II. AZ ÉRTEKEZÉS FORRÁSANYAGA Mivel az értekezés alapvetően forrásfeltáráson nyugszik, bázisa számos elemből tevődik össze. Munkám során elsődlegesen a fennmaradt levéltári forrásokra támaszkodtam. Így elsősorban a Hadtörténelmi Levéltár őrizetében lévő Honvédelmi Minisztérium, Honvéd Főparancsnokság iratai, valamint a Legfelsőbb elhatározások említhetők meg. Az egészségügyi szervezet világháborús tevékenységéhez mindezek mellett fontos adalékokkal szolgált az első világháború csapatanyagának gyűjteménye is. A Collegium Hungaricum bécsi ösztöndíjával az Osztrák Hadilevéltárban is végezhettem kutatásokat. Az itteni anyagból elsősorban a közös Hadügyminisztérium, valamint a Hadsereg Főparancsnokság iratai említhetők meg. A nyomtatott források körébe tartoznak a közös haderő, illetve a honvédség számára egyaránt kiadott Rendeleti Közlönyök, amelyek a szervezeti és személyi változásokat tartalmazzák. A honvédség 1870-től évente kiadott sematizmusai (névkönyvei) az archontológiák összeállításához jelentenek nélkülözhetetlen alapot. Ide tartoznak még a korabeli, különnyomat formájában megjelent szervi határozványok. A nyomtatott formában kiadott, a szolgálat mindennapi tevékenységét meghatározó, elsősorban magyar nyelvű szolgálati szabályzatok is fontos támpontként szolgáltak. A Monarchia véderejének egészségügyi szolgálataival foglalkozó szakirodalom a birodalom fegyveres erejéről napvilágot látott művek összességének mint már említettem - csupán elenyésző hányadát képviseli. Ezeknek is javarésze német nyelvű osztrák kiadvány, amelyek többnyire még a dualizmus korában és közvetlenül azt követően születtek. Az osztrák szerzők közül feltétlen ki kell emelni Paul Myrdaczot, Samuel 7

6 Kirchenbergert és Johann Steinert. Műveik azonban elsősorban a közös hadsereg egészségügyi szolgálatával foglalkoznak, így többnyire hiányosan vagy pontatlanul ejtenek szót a honvédségről. A témára vonatkozó néhány magyar nyelvű hadtörténeti kiadvány közül kiemelem a korabeliek közül Szurmay Sándor és Illésfalvi Papp Mihály munkáit, amelyek a századfordulóig kísérik figyelemmel a honvédség - benne az egészségügyi szervezet - életét, fejlődését. Ide sorolhatók még Vághó Ignác és Stromfeld Aurél összeállításai is. Ők a honvéd oktatási intézmények számára készítettek (fordítottak) tankönyveket a hadseregszervezet témakörében. (Vághó Ignác: Hadseregszervezet Budapest, 1900 és Stromfeld Aurél: Hadseregszervezet Budapest, 1911) Ezek a tankönyvek jelentős segítséget jelentettek munkám kezdetekor. A két világháború közötti időszakban Csaszkóczy Emil foglalkozott a hadegészségügy fejlődésével két tanulmány erejéig. A jelzett időszakkal bővebben csupán egyik foglalkozott, amely a Berkó István által szerkesztett, A magyar királyi honvédség története című könyvben jelent meg. Számomra a Hadtörténelmi Levéltár e kiadványa számos pontatlansága ellenére - az alapvető tájékozódási pontok közt szerepelt. Napjainkban csupán két mű tett kísérletet a m. kir. honvédség egészségügyi szolgálatának bemutatására. Előbbi Barczy Zoltán tollából született a Királyért és Hazáért címmel 1990 ben. Utóbbi pedig a 2000-ben napvilágot látott Magyarország az első világháborúban című lexikon. E művek azonban jellegükből fakadóan csupán néhány oldal erejéig foglalkoznak a honvédség egészségügyi szervezetével. Magam három kisebb tanulmányt közöltem a Hadtörténelmi Levéltár 2000-es, 2001-es és 2002-es évkönyvében. 8

7 A dualizmus időszakából számos szakfolyóirattal is találkozhatunk. Ezek közül a Magyar Katonai Közlöny (a Ludovika Akadémia Közlönye című folyóirat utóda) érdemel említést. Az 1918 után létező folyóiratok közül a Hadtörténelmi Közlemények mellett a Magyar Katonai Szemle emelhető ki. Színvonalas cikkeiket ugyanis szinte valamennyi fejezet írása során fel tudtam használni. Manapság pedig az Orvosi Hetilapban bukkanhatunk Sági Erzsébet és Kapronczay Károly vonatkozó cikkeire. A régi osztrák szakfolyóiratok közül az Österreichische Militärische Zeitschrift ( ) és a Militärarzt ( ) egyes évfolyamait volt alkalmam átnézni. A mai német nyelvű folyóiratok közül az osztrák Wehrmedizinische Monatschrift ben találtam a témámban felhasználható írásokat. III. A DISSZERTÁCIÓ TUDOMÁNYOS ÉRTÉKE ÉS FŐBB EREDMÉNYEI Tevékenységem során módszereim főleg a hadtörténelmi feldolgozás terén használatos megközelítések voltak. Kutatómunkám és értekezésem új tudományos eredményének tekintem, hogy: a feltárt új adatok alapján először én foglaltam össze a m. kir. honvédség egészségügyi szervezetének felépítését, képzési rendszerét; összehasonlítást adtam a cs. és kir. hadsereg, valamint a m. kir. honvédség egészségügyi szervezetéről; 9

8 a honvéd orvosi tisztikar állományára vonatkozóan saját statisztikákat készítettem, illetve számításokat végeztem; a munkám során fellelt eddig jórészt ismeretlen adatok feldolgozásával értékeltem a honvéd egészségügyi szolgálat béke- és háborús tevékenységét. Disszertációm elsősorban a hadtörténelem oktatásában hasznosítható, de érdemes lehet a logisztikával, illetve a katonai utánpótlás történetével foglalkozók számára is. Úgy vélem, hogy munkám a hadtudományi könyvtárak polcain kívül az Orvostörténeti Könyvtár gyűjteményében is hasznos forrásanyag lehetne. Dolgozatommal szeretném felhívni a figyelmet az egészségügyi szolgálatra, amely, azt hiszem, nemcsak a vizsgált időszakban, de a későbbi időszakok magyar fegyveres erőiben is fontos szerepet töltött be. 10

9 Szakmai önéletrajz 1970-ben születtem Budapesten. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után 1988 szeptemberében kerültem a Hadtörténelmi Levéltárhoz levéltári kisegítőként. Az ELTE BTK levéltár szakára 1993-ban nyertem felvételt. Egyetemi tanulmányaim alatt részmunkaidőben továbbra is a Hadtörténelmi Levéltárban dolgoztam, így 1996 óta levéltárosi feladatokat látok el júniusától 2001 júniusáig hivatásos tiszti állományban főlevéltárosi beosztásban dolgozom. Referenciám a m. kir. honvédség ( ), illetve az Osztrák-Magyar Monarchia véderejének történetét dokumentáló iratanyag gondozása és feltárása. A tudományos élethez 1995 folyamán kapcsolódtam a Hadtudományi Lexikon révén, amely történeti kronológia részének társszerzője voltam. Ezután szerzőként részt vettem a Magyarország a második, illetve az első világháborúban című lexikonok munkálataiban. Levéltárunk 1998-tól napvilágot látó kiadványsorozatának kötetei közül eddig két mű kiadásában működtem közre ben kezdtem el behatóbban foglalkozni a m. kir. honvédség egészségügyével, amellyel kapcsolatban eddig három tanulmányom jelent meg a Hadtörténelmi Levéltár 1999-es, 2000-es és 2001-es évkönyvében májusában a jelzett témával felvételt nyertem a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem PhD képzésére. 11

10 A disszertáció témájában megjelent publikációim Négy szócikk a m. kir. honvédség egészségügyére vonatkozóan. In Magyarország az első világháborúban Lexikon A-ZS. Főszerk: Szijj Jolán Bp., 2000., MHTT, Petit Real Kiadó. A m. kir. honvédség orvosi tiszti kara In Ad Acta a Hadtörténelmi Levéltár évkönyve Szerk: Lenkefi Ferenc Bp., 2000., Hadtörténelmi Levéltár p. A m. kir. honvédség egészségügyi intézetei In Ad Acta a Hadtörténelmi Levéltár évkönyve Szerk: Lenkefi Ferenc Bp., 2001., Hadtörténelmi Levéltár p. Megfigyelő állomások és sebesültszállítmányt kísérő osztagok tevékenysége az első világháborúban. In Ad Acta a Hadtörténelmi Levéltár évkönyve Szerk: Lenkefi Ferenc Bp., 2002., Hadtörténelmi Levéltár p. Megjelenés előtt álló, elfogadott publikációk Orvosok és egészségügyi intézetek a m. kir. honvédségben p. In Hadtörténelmi Közlemények A m. kir. honvédség lábadozó osztagainak tevékenysége az első világháború idején. 6 p. In Ad Acta 12