Az a terror, ami eleinte a Szovjetunió összeomlása után kialakult

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az a terror, ami eleinte a Szovjetunió összeomlása után kialakult"

Átírás

1 VALLÁS, TERROR, HÁBORÚ ÉS AZ EGYSÉGES GLOBÁLIS ETIKÁRA VALÓ IGÉNY Bekir Karlığa Az a terror, ami eleinte a Szovjetunió összeomlása után kialakult egypólusú világrend elleni lázadásban öltött testet, a szeptember 11-ei események után globális fenyegetéssé vált. A tény, hogy az egyetlen olyan független hatalom, amely felvette a harcot a terrorizmus ellen, a kialakult helyzet alapján indokoltnak találta egy háború kirobbantását, a világot és különösképp a Közel-Keletet - a háborús fenyegetettséggel hozta újra testközelbe, és egyúttal az általános emberi értékek háttérbe szorulásához is vezetett. Az ENSZ is elhanyagolta kötelességét, ami az egyetemes erkölcsöt és a nemzetközi jogokat illeti, márpedig ezeket az alapelveket a két gyötrelmes világháborúból tanultak után fektették le. A nyugtalanság ma már világméreteket öltött. Eme fejlemények következtében a vallás és az erkölcsi értékek fontossága újra teret nyert. Vallás A vallást talán kissé leegyszerűsítve úgy is definiálhatjuk, mint azoknak a szabályoknak és alapelvnek az összességét, melyeket Isten azért küldött, hogy ezen a Földön és a túlvilágon a boldogsághoz vezessenek. A vallás története az emberiség történetével kezdődik. Az első olyan elméletek, amelyek azt próbálták megmagyarázni, mi történik az emberek körül közelünkben vagy a világegyetemben mind a valláson

2 42 Terror és öngyilkos merényletek: az iszlám szemszögéből alapultak. Ennek következményeként a vallás nagyon fontos szerephez jutott minden olyan szellemi területen, mellyel az emberiség a történelme folyamán eddig foglalkozott, mint a történelem, a tudomány, a kultúra, a művészet, a jog és az erkölcs. A vallás lehetővé teszi, hogy az ember felfedezzen olyan emelkedett és transzcendens értékeket, melyek a saját legbensőbb természetében rejtőznek, hogy ezáltal egy különleges élményben legyen része. Azok az elméletek, melyek nem olvasztják a vallást is magukba valamiképp, szükségszerűen egyoldalúak maradnak, és nem képesek a létezés egészére magyarázatot adni. Másrészt viszont egy olyan vallás, mely nem él a bölcsességgel, az embert csak egy adott öntőforma csapdájába ejti, a valódi cél helyett: hogy tágas horizontokat nyisson meg előttünk és hogy lehajtsa korlátainkat. Ahogy az emberek saját identitásukat nem tudják a hit segítsége nélkül meghatározni, úgy a világegyetemben a helyüket, helyzetüket vagy szerepüket sem tudják igazán behatárolni. Egyértelmű tény, hogy a világegyetem legértékesebb és legfontosabb teremtményei mi vagyunk. Nem fizikai adottságai, hanem spirituális képességei teszik lehetővé azt az embernek, hogy ekkora jelentőséggel bírjon. Ami a fizikai felépítésünket illeti, nagyon hasonlóak vagyunk más teremtményekhez. Mint minden más élőlény teste, a mienk is sejtekből, szövetekből, génekből áll. Ami különlegessé tesz minket, az nem más, mint hogy tudunk gondolkodni, hinni, és tudást szerezni, valamint az, hogy mindezeknek a képességeknek tudatában is vagyunk. Tudatos voltunknak köszönhetően képesek vagyunk elvonatkoztatni és fogalmakat alkotni; gondolatainkat, cselekedeteinket pedig irányítani tudjuk. Ezen szellemi értékek segítenek a hitünk és a szabályaink megformálásában. Az ember fizikai és spirituális valója (a test és a lélek) egy egységet alkotnak. A hamis hitek és a merev ideológiák ezt az egységet próbálják úgy szétszakítani, hogy megpróbáljak az embert egy absztrakt egységként felfogni, mely kizárólag a lélekből áll, vagy csak a fizikai valóra leredukálni. Ezek az elméletek azonban a létezés egészével kapcsolatosan téves értelmezésekhez vezettek. Az Isteni eredetű vallások célja, hogy ezt a megbontott egységet a tudás és bölcsesség rendszerében összeolvassza. De van úgy, hogy egy vallást elszakítanak a lényegétől és dogmatizálják azt, ekkor a vallás már nem tudja betölteni azt a szerepet, amire

3 Vallás, terror, háború és az egységes globális etikára való igény teremtődött. Amikor ez bekövetkezik, az a vallás már csak egy merev ideológia vagy üres rituálék összességévé válik. Egy neves 8. századi muszlim tudós, Imám Sátibi szerint a vallás célja az, hogy az embernek segítségére legyen ezen a Földön és a másvilágon. Így a vallás céljai közt szerepel a hit, élet, javak, az utódok és a szellemi értékek megőrzése: Az emberre minden vallás felelősséget ruház annak érdekében, hogy megőrizze a következő dolgokat: a Kívánalmakat (Az-Zaruri), a Szükségességet (Al-Hadzsi) és azokat, amik jobbá teszik (At-Tahszini). A Kívánalmak (Az-Zaruri) azokat a dolgokat foglalják magukban, amik ahhoz kellenek, hogy az ember végrehajtsa a világi és vallási értelemben vett jótéteményeket Egyértelmű, hogyha ezek elvesznek, a világi funkciók sem működhetnek, ezek is elkorcsosulnak, és anarchia üti fel a fejét, sőt ez néha az élet végét is jelentheti. Elmarad a megváltás is a másvilágon, minden áldás odaveszik, a teljes kiábrándultság a végeredmény. A hit, az élet, a szellemi értékek, és a bőség olyan kívánalmak, melyeket a veszélytől óvni kell. A Kívánalmak védelme a következő módszerek egyikével érhető el: Az első módszer a szilárd alapok lefektetése, és az oszlopok megerősítése ez azt jelenti, hogy azoknak az elemeknek a segítségével kell őket jó karban tartanunk, melyek már jelen vannak életünkben. A második módszer az, ha figyelmet fordítunk a tökéletlenségekre, így ezek a már jelen levő elemek nem fognak eltűnni. Például a hit, a hitvallás, a szegényadó, a zarándoklat teljesítése, a böjtölés és Isten tiszteletének egyéb módjai, mind azt szolgálják, hogy a vallás, mint létező elem megőrződjön életünkben. Az evés, ivás, öltözködés, lakhatás és más hasonló tevékenységek a szellem és a lélek megóvására irányulnak. A közösségben való viselkedésünk az ember tulajdonának és utódainak megóvását célozza; a személyes viselkedési mintáknak pedig a testi és lelki egészség megőrzésében van szerepük. A büntetésnek, mely a jó cselekedetekre buzdít és megakadályozza a rosszat, az a célja, hogy a negatív elemeket a társadalom és az egyén hatókörén kívül tartsa. A Saríának öt alapcélja van. Ezek a hit, az élet, a vagyon, az utódok és a szellemünk megóvását jelentik. Ezek az elsődleges elemek minden vallásban alapvető jogokat képeznek, melyeket védeni kell. A Szükségesség (al-hadzsi) azokra a dolgokra vonatkozik, melyekhez akkor folyamodunk, ha fizikailag vagy metafizikailag hiányt szen- 43

4 44 Terror és öngyilkos merényletek: az iszlám szemszögéből vedünk akár személyes, akár társadalmi szempontból. Ha ezen akár anyagi akár elvonatkoztatott - igényeink nem elégítődnek ki, nehézségekbe ütközünk kötelességünk teljesítésének tekintetében is. Az itt említett nehézségek, melyek fizikai vagy szellemi igények kielégítetlensége nyomán lépnek fel, nem egyenlőek a közösségi értékeket ért támadások elszenvedésével. Ezeket a Kívánalmak körébe tartozónak tekintjük és az istentisztelet, szokás, viselkedés és büntetés kategóriái alá tartoznak. A Jobbítás (at-tahszini) kategóriájába azok a dolgot tartoznak, melyek a tulajdonképpeni jó szokásokat jelentik, és az olyan szégyenletes vagy gonosz dolgoktól való távolmaradást célozzák, melyektől minden épeszű ember tartózkodik. Ezeket a viselkedésmintákat közösségi erkölcsi értékeknek nevezhetjük, és azok a feltételek, melyeket az első kettő (Kívánalmak és Szükségesség) esetében már említettünk, erre is igazak.(sátibi 2/4) Így elő sem fordulhat, hogy a vallásos gondolkodáson belül ennek a három alapelvnek bármelyike háttérbe szoruljon. Sajnos azonban a múltban és napjainkban egyaránt voltak és vannak olyan negatív tényezők, melyek elhomályosítják a vallásban szentnek tekintett értékeket, és amelyek a legtöbb kárt okozzák a vallásnak: az agresszió, a terror és a háborúk. Ahhoz, hogy megváltoztassuk ezt az elkeserítő helyzetet, és hogy a vallást ne használhassák többé ellenségeskedés okaként, a világvallások vezetőinek közeledniük kellene egymáshoz, és közös lépéseket kell tenniük a vallások közti béke, a tolerancia és párbeszéd megteremtése érdekében. Terror A terror az emberiség ellen elkövetett bűntény. Mivel minden vallás elítéli a terrorizmust, a vallás és a terror két olyan fogalom, melyet semmi szín alatt nem lehet egy lapon említeni. A terror nem csak egy önmagában vett bűntény, hanem öt különböző bűntényt egyesít magában: a terrorista vétkezik a Teremtő ellen, vétkezik az emberiség ellen, az egyes személyek ellen, akik ellen a terrorcselekmény irányul, saját maga ellen, és végül az ellen a közösség ellen, melynek ő is tagja. Az iszlám szerint az emberiség, mely tiszteletben részesült (Szúra Al-Iszrá 17:70), a legszebb alakkal teremtetett (Szúra At-Tín 95:4). Tekintettel rá, hogy Allah ad életet, és küld halálba (Szúra Ál-Imrán 3:156), a gyilkosság tilos: És ne oltsatok ki emberéletet, amit Allah adott (Szúra Al-Anám 6:151); senki nem veheti el az életet, amit Isten adott. Hiszen

5 Vallás, terror, háború és az egységes globális etikára való igény Ha valaki megöl egy emberi lényt-anélkül hogy jogosan tette volna- akkor az olyan, mintha az egész emberiséget ölte volna meg (Al-Máida 5:32). Abból a versből is, hogy Adakozzatok Allah ügyéért és ne rohanjatok a pusztulásba (azáltal, hogy nem adakoztok sem pénzzel, sem idővel vagy fáradsággal Allah ügyéért)! Cselekedjetek jót! Allah szereti azokat, akik jót cselekszenek. (Szúra Al-Bakara 2:195) azt olvashatjuk ki, hogy nincs jogunk saját magunk épségét veszélyeztetni, valamint abból, hogy...és ne öljétek egymást. Allah mindig kegyes hozzátok (Szúra An-Niszá 4:29) láthatjuk, hogy az iszlámban nyilvánvalóan tiltott az öngyilkosság. Tehát bármit vegyünk is alapul, az iszlámban az önmagunknak vagy másnak való károkozás általános tilalom; ártatlan emberek megölése pedig megbocsáthatatlan bűn az emberiség ellen. Az iszlámban a jognak három különböző formáját ismerjük: Isten jogai, az emberek jogai, és az összetett jogok. Ezek közül az első kettőnek van nagyobb szerepe. Isten jogai magában foglalják a hitet és az istenimádatot, a közjó és a közrend fogalmait, de azokat nem, melyek csak az egyes embereket vagy közösségeket érintik. Isten jogai kiterjednek minden élő és élettelen teremtményre. Az élethez való jog is Isten joga, nem az egyéné. Így ez nem lehet tárgya megbocsátásnak, vagy nem lehet róla úgy lemondani, ahogy az ember saját jogairól mond le. Ezt a jogot nem törölheti el vagy változtathatja meg semmilyen személy vagy kormányzat. Csak Isten bocsáthat meg az ő jogai ellen vétkezőknek. Az elmúlt években elszaporodott terrorcselekmények célja esetenként a modern értékek elleni lázadás, vagy a figyelemfelkeltés. Bármelyik legyen is, és bármilyen formában (akár öngyilkossági merényletként) hajtsák végre, a terror mindig is tilos volt és lesz is az iszlámban. Bármi legyen is a cél, az ember nem járhat el ilyen módon. Ezeknek az eseteknek egy része a vallás félreértéséből vagy félreértelmezéséből fakad, míg a többi a vallásában nem megbízható és nem alapos tudású egyénektől ered. Mégis, az a tény, hogy ezek az esetek egyre gyakoribbá váltak, szükségessé teszi a jelenség körültekintő vizsgálatát. Az emberiség legfőbb kötelessége megtalálni és felszámolni azokat az okokat, mely embercsoportokat terrorcselekményekre sarkall. Ha nem vesszük komolyan 45

6 46 Terror és öngyilkos merényletek: az iszlám szemszögéből a helyzetet, és kicsinyes okokból nem fordítunk figyelmet a probléma kezelésére, vagy épp azokat az embereket támogatjuk, akik ilyen esetek megismétlődését célozzák, akkor ezzel mi is mind az emberiség elleni bűntettet követünk el. Nem szabad elhanyagolnunk azt, hogy milyen nagy hatással van egy személy viselkedésére önképe. Ha az önszeretetünk, amely eredetileg a magunk védelmére hivatott érzésünk, valamilyen oknál fogva sérül, az szégyenérzetet vagy hibás önértékelést eredményez. Ettől fogva az egyén agresszív viselkedésmintákat kezd követni azért, hogy önértékelését visszaállítsa. A tudatlanság, a hiányos vagy téves tudás vakbuzgósághoz vezethetnek. Ez a vakbuzgóság a fanatizmus melegágya, a fanatizmus pedig a terror felé tár kapukat. Ha a tudatlanság épp a vallás területén uralkodik el, a probléma még összetettebbé válik. Ha az egyénnek épp a saját vallásáról nincsenek kielégítő információi, akkor nem lesz képes egészséges összhangot teremteni élete és hitvallása között. Következésképpen elveszíti a kapcsolatot az élettel, és elkezd illogikus viselkedésmintákat követni, vagy épp a saját vallási értékeit kezdi megvetni, mely természetszerűleg kisebbrendűségi komplexushoz vezet. Mindkét viselkedésminta a megtévedt emberre jellemző. Tény, hogy a terror egy olyan kilátástalan élethelyzetnek a következménye, ahol megoldásra semmi remény. A kilátástalanság a tudatlanságból fakad, míg az elesettség annak eredménye, hogy az embereknek nem áll rendelkezésükre megfelelő eszközök. Azok a személyek és társadalmak, melyek híján vannak olyan eszközöknek, mint a megfelelő oktatás és a szellemi tőke, hajlamosabbak megoldások helyett problémákat előállítani, és többnyire kihasználhatóbbá válnak. Mivel meglévő lehetőségeiket sem tudják megfelelő mértékben kihasználni, elesettnek érzik magukat, s ez a tehetetlenségi érzés ad táptalajt az agressziónak. Mivel a dzsihád fogalmát számos okból kifolyólag terroristák is hangoztatják a muszlim világban, ezt a fogalmat vizsgáljuk meg a következőkben tüzetesebben. Dzsihád A dzsihád szó eredetileg a következő jelentéseket foglalja magába: fáradozás, erőfeszítés, próbatétel, erózió, éhségérzet. Mint minden küzdelemben, az ember aktiválja erőforrásait, erőfeszítéseket tesz, ilyen

7 Vallás, terror, háború és az egységes globális etikára való igény módon a dzsihád aktív hadviselést is jelenthet. Bárhogyan is értelmezzük, ha az előbb felsorolt jelentéseket is figyelembe vesszük, a dzsihád négy különböző aspektusával találjuk szembe magunkat: I. A védelmi aspektus: Ezt a fogalmat többnyire a dzsihád, ghaza és harb kifejezésekkel kapcsolják össze. Bár a dzsihád különféle toldalékos formái körülbelül 34 alkalommal fordulnak elő a Koránban, ezekből csak négy esetben utal a kifejezés egyértelműen háborúra. 1 Mivel azonban a legtöbb dzsiháddal kapcsolatos vers olyan szúrarészletekben fordul elő, melyek a háborúskodásról szólnak, a háborús jelentés kapott nagyobb hírnevet. II. A pszichológiai aspektus: muszlim gondolkodók, főképp szúfik, a mudzsahada szót- mely a dzsihád szóval egy tőről fakad- használják a dzsihád lelki vetületének kifejezésére. A mudzsahadának három különböző formája ismert: az ellenség ellen vívott mudzsahada az tulajdonképpen a dzsihád; a belsőnk ellen vívott mudzshada a taqwa, és a testi vágyak ellen vívott mudzsahada pedig a riyadha (mértékletesség) A Korán versei közűl tíz a dzsihádnak az utolsóként említett vetületével foglalkozik. 2 III. Az intellektuális aspektus: A következő szavak fejezik ki ezt az aspektust: idzstihad (értelmezés) és tafakkur (elmélkedés). Az idzstihad nagy erőfeszítéseket jelent egy bonyolult cél érdekében. A muszlim jogászok a következőképpen definiálják az idzstihad fogalmát: egy vallási rendelet meghozása érdekében tett erőfeszítés, melyet egy jogász másodlagos feltevésein alapít. Mondhatnánk, hogy ez tulajdonképpen a muszlim gondolkodó arra tett erőfeszítése, hogy az összes intellektuális képességét használva hozza meg döntéseit mind vallási, mind világi téren. 3 IV. A társadalmi aspektus: Ez a közösség egészének szolgálatát jelenti, valamint a harcot az igazságtalanság ellen. Ebben a tekintetben a dzsihád kifejezés az embereknek való segítségnyújtást jelenti, és az igazságtalanság megakadályozásáért folytatott harcot Tawba 9:41, 73; Furqan 25:52; Tahrim 66:9. 2 Hajj 22:78; Tawba 9:24, 88, Baqara 2:218; Al Imran 3:143; Hujurat 49:15; Ma ida 5:35, 95; Ankabut 29:6; Mumtahana 60:1. 3 Tawba 9: Ma ida 5:54, Tawba 9:19, Anfal 8:72, Nahl 16:110; Ankabut 29:6, 8; Luqman 31:15.

8 48 Terror és öngyilkos merényletek: az iszlám szemszögéből Sok hadísz foglalkozik a dzsihád pszichológiai aspektusával. Feljegyezték például, hogy a Próféta (áldás és békesség legyen rajta) egy csatából visszatérve így szólt: A kisebb dzsihádból most visszatértünk egy nagyobba. 5 A Próféta (áldás és békesség legyen rajta) azt is mondta: Mudzsahid az, aki a saját testi vágyai ellen visel hadat. 6 A következő hadísz pedig a dzsihád társadalmi vonatkoztatására is rávilágít: A Próféta (áldás és békesség legyen rajta) megkérdezte egyik követőjét, aki részt akart venni a dzsihádban (háború értelemben), hogy élnek-e a szülei. Az igenlő válasz hallatán a Próféta (áldás és békesség legyen rajta) azt tanácsolta neki, inkább folytasson dzsihádot szüleiért (azaz a háborúskodás helyett inkább a szüleit segítse). 7 A Próféta (áldás és békesség legyen rajta) egyszer azt mondta: Azok, akik özvegyekért és szegényekért dolgoznak, olyanok, mint akik Istenért viselnek dzsihádot. 8 Azt is kijelentette, hogy A legértékesebb dzsihád, ha valaki felemeli szavát, és kimondja az igazságot egy elnyomó uralkodóval szemben. 9 A dzsihád intellektuális aspektusának tekintetében számtalan hadísz buzdít a világi és vallási értelemben vett tudásunk bővítésére, mélyítésére, a kutatásra, az elmélkedésre. Mint ebből is kitűnik, az iszlám vallásban a dzsihád szociális, pszichológiai, intellektuális és társadalmi vonatkozásai sokkal hangsúlyosabbak a háborúnál. A muszlim irodalomban sem jelent a dzsihád feltétlenül háborút. Csak azért került a szónak egy ilyen jelentése ennyire előtérbe, mert egy közösség, ha ellenséggel harcol, akkor az minden erőfeszítést meg fog tenni a siker érdekében. Ha konkrétan a háborút akarja kifejezni, a Korán más szavakkal él, így például: qital, harb, muharaba és ma raka. Mint ahogy a neves muszlim tudós Muhammad Hamidullah is rámutatott, a vallás szigorúan tiltja az olyan háborúkat, melyeket nem egy, az Isten által kitűzött célért vívnak. Azok a katonai megmozdulások, melyekben a Próféta (áldás és békesség legyen rajta) is részt vett, a védelmet szolgálták, és büntette azokat, akik az ellenséghez csatlakoztak vagy megsértettek egy korábbi megállapodást, vagy iszlám 5 Ajluni 1/ Tirmidhi, Fada il al-jihad, 2. 7 Bukhari, Jihad, 138; Muslim, Birr, 5. 8 Bukhari, Nafaqa, 1; Muslim, Zuhd, Abu Dawud, Malahim, 17; Tirmidhi, Fitan, 13.

9 Vallás, terror, háború és az egységes globális etikára való igény 49 területeket akartak megszerezni. (Hamidullah, 1995, ) Ez az oka annak, hogy az iszlám hódításoknak sosem volt célja pusztán agresszió, rablás vagy fosztogatás. Pont ellenkezőleg, ezek a harcok egy olyan rend helyreállítását célozták, melyben az emberek szabadon dönthettek, hogy mely vallást kívánják követni, legyen az akár a muszlim vallás. Az iszlám egyház a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a muszlim uralom alatt élő nem muszlimok is -különös tekintettel a keresztényekre és a zsidókra- jó bánásmódban részesüljenek, attól függetlenül, hogy ezek az emberek a meghódított városok lakosságából származtak-e, vagy csak később telepedtek oda. Feljegyezték, hogy a Próféta (áldás és békesség legyen rajta) még utolsó szavaival is azt kérte követőitől, hogy bánjanak tisztességesen a nem muszlimokkal. Azt mondta: Aki rosszul bánik a zsidókkal és a keresztényekkel, az az Ítéletnapon tartozik elszámolni nekem tettével. 10 Valamint: Azok, akik igazságtalanok a keresztényekkel és a zsidókkal, nem léphetnek a Paradicsomba. 11 Az iszlám szerint háború idején is tilos fákat és mezőket felgyújtani, valamint épületeket és templomokat lerombolni. Nők, gyermekek, idősek, fogyatékosok és egyházi személyek meggyilkolása szigorúan tilos. Azok az adók, melyeket a nem muszlim lakosság fizet, nem fordíthatók a muszlimok igényeinek kielégítésére, de a muszlimok által felajánlott jövedelemadó segíthet a rászoruló nem muszlimokon. 12 A dekrétumban, melyet Omár kalifa intézett Abu Musza Al Asharihoz, amikor Baszra kormányzójává nevezték ki, az áll, hogy mindenki, aki a kormányzóhoz jön, egyenlő bánásmódban kell, hogy részesüljön; a tárgyaláson résztvevőknek a tárgyalóteremben együtt kell ülniük, sőt a kormányzónak még a figyelmét is egyenlően kell megosztania a felek között, vallási hovatartozásuktól függetlenül. Nem szabad, hogy a gazdagok azt higgyék, igazságtalanul uralkodsz, a szegények se tartsanak attól, hogy az igazságtalanság őket sújtja Ajluni, 2/285; Baghdadi 8/ Darimi, Seerah, Ibn Rushd, 1/ Baykhaki, 10/150; Daraktuni, 4/206; Sarahsi, 16/61.

10 50 Terror és öngyilkos merényletek: az iszlám szemszögéből A keresztes hadjárat és az igazságért vívott harc a kereszténységben A kereszténységben, mely magát a béke pártfogójaként hirdeti, a háború fogalma fontos szerepet tölt be. A keresztények, akik sokat szenvedtek, különösen a Római Birodalom korszakában, a római elnyomással szemben a passzív ellenállás stratégiáját választották, vallásuk harcos oldalát mellőzvén, inkább a béke és a tolerancia eszméit hangsúlyozták. A Szentírás szerint a legfontosabb parancs, melyet Isten az embereknek adott, hogy szeretnünk kell Istenünket és szeretnünk kell felebarátainkat. Ahogy Jézus is szerette tanítványit, azt kérte tőlük is, hogy szeressük egymást. Máté evangéliumában olvashatjuk Jézus következő szavait: Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orczádat is. És a ki törvénykezni akar veled és elvenni a te ruhádat, engedd oda neki a felsőt is. (Máté 5:39-40) Láthatjuk, hogy a szeretet terjesztésével együtt a háború fogalma is nagy hangsúlyt kap az Újtestamentumban: Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet bocsássak e földre; nem azért jöttem, hogy békességet bocsássak, hanem hogy fegyvert. Mert azért jöttem, hogy meghasonlást támasszak az ember és az ő atyja, a leány és az ő anyja, a meny és az ő napa közt. (Máté 10:34-35) Gondoljátok-é, hogy azért jöttem, hogy békességet adjak e földön? Nem, mondom néktek; sőt inkább meghasonlást. Mert mostantól fogva öten lesznek egy házban, a kik meghasonlanak, három kettő ellen, és kettő három ellen. Meghasonlik az atya a fiú ellen, és a fiú az atya ellen; az anya a leány ellen, és a leány az anya ellen; a napa a menye ellen, és a menye a napa ellen. (Lukács 12:51-53) A Biblia szerint a világ vége közeledtével erőszakos cselekedetek és katasztrófák fognak előfordulni, melyek Jézus második eljövetelét készítik elő. A negyedik angyal is trombitált, és megvereték a napnak harmadrésze, és a

11 Vallás, terror, háború és az egységes globális etikára való igény 51 csillagoknak harmadrésze; hogy meghomályosodjék azoknak harmadrésze, és a nap az ő harmadrészéban ne fényljék, és az éjszaka hasonlóképpen. (Jelenések könyve 8:12) Az Egyesült Államokban végzett kutatások szerint a vallásos népesség 30%-a hiszi, hogy a világ az Armageddon döntő csatájával ér majd véget. Szekták alakultak, olyanok is, melyek tagjai tömeges öngyilkosságot követtek el. Például Jim Jones, aki a People s Temple (Népek Szentélye) névre keresztelt szekta vezetője volt, 1978-ban azt prédikálta, hogy elérkezett a világvége, és megkezdődött az Armageddon, melyet a Biblia is említ. Azt állította: Az ítéletnap a nyomunkban van, menjünk hát vele, és legyünk elsők a tömegben. Akkor több, mint 900 ember követett el öngyilkosságot, hogy ezt a célt megvalósítsa (Halsel, 2002, 21.) Másrészt néhány keresztény csoport úgy vélekedik, hogy a világ a végéhez közeledik, ezért úgy érzik, mindenképp a messiás közelében kell lenniük, így Jeruzsálembe mennek meghalni. François Mayer professzor szerint az ötvenes évek óta rengeteg ember hagyta el az Egyesült Államokat, és ment Izraelbe ebből az okból. Olyan időszakok, amikor a másként gondolkodók osztályrésze az elnyomatás volt - például Donátusz, és követői által, akik nem fogadták el a Konstantin császár által a IV. században kinevezett pártiárkákat; vagy Áriusz, Makedóniusz és Nesztóriusz uralma megtépázták a kereszténység pacifista szemléletét. Az V. században, amikor barbár törzsek dúlták fel Rómát, Szent Ágoston amellett érvelt, hogy a keresztények bizonyos körülmények között folytathatnak hadviselést. Ő volt az első, aki az igazságos háború ideáját hangoztatta. A XIII. században Szent Tamás továbbfejlesztette és rendszerezte Szent Ágoston elképzelését. Szent Tamás szerint a következő feltételekkel nevezhetünk egy harcot igazságos háborúnak : 1, A hadüzenetet egy törvényes központi hatalom nyilvánítja ki. 2, A cél védelem kell, hogy legyen, valamilyen agresszív támadás ellen, vagy a hívők törvényes jogainak védelme. 3, A végső cél a jóság egyeduralomra hozása és a gonosz eltörlése kell, hogy legyen. A X. századtól, Spanyolország visszafoglalásától, és a nyugat-európai keresztes hadjáratokkal kezdődően egy új fogalom jelent meg a keresztény irodalomban: a Szent Háború.

12 52 Terror és öngyilkos merényletek: az iszlám szemszögéből Ez a fogalom egy olyan érvrendszerrel került alátámasztásra, mely legitimalizálja a háborút, mondván: Istennek ellenségei vannak, akik el akarnak pusztítani mindenkit, akik Istennek engedelmeskednek. Isten ellenségei azok, akik a kereszténység ellen vannak, Isten igaz vallása ellen, ezért harcolni kell ellenük, és el kell őket pusztítani. A XIV. században a katalán származású költő, Ramón Lull 14, aki folyamatosan ostorozta az iszlám vallás dzsihád fogalmát, kijelentette: Azoknak a misszionáriusoknak, akik muszlimokat kívánnak keresztény hitre téríteni, mindenekelőtt a szeretetre kell apellálniuk. Úgy kell szeretniük minden egyes embert, ahogy azt Jézus tette. Másodszor, hagyni kell, hogy a muszlimok saját szabad akaratukból válasszák a kereszténységet. Azonban, ha továbbra is ellenállnak, miután a kereszténységet, mint igaz vallást megismertették velük, az erőszak használata megengedett. (Sugranyes de Franch, 1983, 375) A keresztes hadjáratok, melyek több mint 300 éven keresztül folytak, keserű emlékeket hagytak mind az őket elindító nyugati társadalomban, mind a muszlimokban. Ezért a későbbiekben a keresztény irodalomban a Szent Háború fogalmát inkább az igazságos háború fogalmával helyettesítették, mely tulajdonképpen a jó gonosz elleni küzdelmét foglalta magában. A francia forradalommal és a felvilágosodással e fogalom vallásos jelentősége megfakult, helyette világi ideákban öltött testet. Az igazságos háború ennek fényében azt jelentette, hogy a harcnak nem az agresszió a célja, hanem a védekezés. Ilyen például egy csoport fellázadása az elnyomás ellen, melynek következménye még szigorúbb elnyomás lehet. A beavatkozást csak egy törvényes hatalom, és csak bizonyos korlátokon belül végezhette. Modern időnkben Michael Walzer vetette fel elsőként ennek a fogalomnak az etikai és jogi aspektusait, mikor Amerika vietnámi háborúba való beavatkozása ellen érvelt. Örök béke Emmanuel Kant, a német filozófus az igazságos háború fogalmának helyébe az örök béke ideáját ültette. Az Örök Béke című, élete 14 Költő, filozófus és teológus, kb és 1315 között élt. Élete számottevő részét töltötte azzal, hogy a muszlimok kereszténységre való áttérítését szervezte, és misszionáriusként járta a muszlim világot.

13 Vallás, terror, háború és az egységes globális etikára való igény vége felé írt értekezésében az örök béke politikai, jogi és filozófiai aspektusait vette számon és annak mélyére próbált hatolni, hogy vajon létezhet-e a világ háború nélkül. Kant szerint az örök békének Földünkön hat feltétele van: 1. Egyetlen olyan békeszerződés sem tekinthető érvényesnek, mely egy jövőbeni háború esélyét akár csak sugallja. 2. Semmilyen független állam, legyen az kicsi vagy nagy, nem kerülhet semmilyen más állam uralma alá örökösödésből, cseréből, vásárlásból vagy adományból kifolyólag. 3. Hadseregek felállítását idővel teljesen el kell törölni. 4. Nemzeti adóság nem vezethet az állam külügyi konfliktusaihoz. 5. Egyetlen állam sem avatkozhat erőszakkal más államok kormányzásába, alkotmányos rendjébe. 6. Háború idején nem követhet el egyetlen állam sem olyan cselekedetet, mely a jövőbeni békét lehetetlenné teheti: nem követhet el merényletet, mérgezést, nem sértheti meg a megadás szabályait, nem buzdíthat árulásra az ellenséges állammal szemben. Kant szerint ahhoz, hogy az örök béke megvalósuljon, mindenkinek magáévá kell tennie olyan nézeteket, mint a jó szándék és kötelességtudat ; a háború és béke ideái mögött valójában etikai kérdések húzódnak. Az emberiség alaptermészete a legnagyobb előmozdítója a békének, nem annak akadálya. Közhelyszámba megy azonban, hogy a politika és az etika egymás szöges ellentétei. Az ellentét enyhítése céljából Kant az egyetemes jog területén bevezeti a transzcendencia fogalmát, mely idealizmusának egy alapköve. Kant nagyszabású ideáját igyekezett életre kelteni a második világháború után megalakult ENSZ. A mai állapotok sajnos azonban azt mutatják, hogy visszakanyarodtunk a második világháborút megelőző állapotokhoz. Ennek megállítására az egyetlen esély, ha a globális etika fejlesztésének kérdésére lépéseket teszünk. A globális etika igénye Teljesen egyértelművé vált, hogy a legnagyobb probléma, mellyel napjainkban szembesülünk, nem politikai, társadalmi vagy gazdasági jellegű, hanem etikai kérdés. Egy olyan társadalom, amelyben hiányoz- 53

14 54 Terror és öngyilkos merényletek: az iszlám szemszögéből nak az erkölcsi alappillérek, nem maradhat fent. Ezt Leslie Lipson is hasonlóképpen gondolja: Nyugati civilizációnkak most jobban mint valaha - szüksége van egy humanista alapú etikai forradalomra. A nyugati társadalom századunk első felében bukásnak indult és azóta is a süllyesztő felé tart.. Ezért elsősorban azok a tudósok felelősek, akik nem tudják vállalni felfedezéseik etikai következményeit; azok a közgazdászok, akik szerint a gazdasági felemelkedésnek semmi köze az etikai elvekhez; azok a politológusok, akik kizárólag a kormányzat mechanikájának megteremtésével foglalkoznak; és mindazok, akik nem tudnak különbséget tenni jó és rossz tudás között, és ennek következtében tudomást sem vesznek a társadalom számára legveszélyesebb dolgokról. A nyugat anyagi sikerei következtében könnyelművé vált, lehetővé tette, hogy az anyagiasság és az abból fakadó kereskedelmi felsőbbrendűség uralkodjon mindenek felett. Napjainkban az aranyborjú 15 tiszteletét felváltotta az idealizált bruttó nemzeti termék imádata. A célokat azonban valahol máshol kell keresnünk. A humanizmusban, a jó polgárságban, a jó társadalomban keresendőek. Minden társadalom történelmében jelen volt a gonosz. A XX. század a gonosznak egy teljesen új formáját mutatta be, mindig abból fakadóan, ahogyan a technikát felelőtlen módszerekkel használjuk. Az atomfegyverek léte, a környezetszennyezés, a környezet mértéktelen pusztítása, a népességrobbanás a már amúgy is alacsony életszínvonalú térségekben, ezek mind olyan problémák, melyek, ha nem kerülnek megoldásra, a következők egyikét fogja eredményezni: vagy a civilizációs hanyatlást, beleértve a gazdagabb régiókat is, vagy a Föld válik alkalmatlanná az életre. A következő kérdés merül fel tehát: Mit kell az emberiség egészének tennie annak érdekében, hogy ezt elkerülje? Véleményem szerint olyan alapvető változásokra van szükség, melyek a megszokott társadalmunk gyökereit érintik. Csak egy mélyreható átalakulás menthet meg minket. Egy ilyen változásnak két előfeltétele van: az első az intézményrendszerünk megváltoztatása, a második az értékeinké. Ha a társadalmunkat meg akarjuk védeni, és fel akarjuk virágoztatni, mindkettőre egyaránt figyelmet kell fordítanunk. (Lipson, 2000, ) Francis Fukuyama A történelem vége? című értekezése nagy érdeklődést keltett. A szerző amellett érvel, hogy a társadalom virágzása és a fejlődés a bizalomban gyökerezik, a bizalom érzése nélkül a társadalmi jólét nem megvalósítható. A bizalom megléte a szociális háló erősségétől 15 És kivett nekik [a tűzből] egy test-alakú aranyborjút, melynek bőgő hangja volt. Ők pedig azt mondták: Ez a ti istenetek és Mózes istene. Ám ő elfelejtette. (Szúra Tá-há 20:88)

15 Vallás, terror, háború és az egységes globális etikára való igény függ. A civil társadalom összességét olyan szervezetek adják, mint cégek, oktatási központok, civil szervezetek, a média, szövetségek, jótékonysági szervezetek, klubbok és vallási intézmények. Társadalmunk alapját a család képezi, mely biztosítja a tudás és az értékek továbbadását generációról generációra, és amely lehetővé teszi, hogy az egyén sikeresen beilleszkedjen a társadalom egészébe. De egy erős összetartó családszerkezet vagy egy folyamatosan fennálló társadalmi intézmény nem törvényi szabályozásokkal születik, mint például a kormányok, a központi bankok vagy a nemzeti erők. Egy sikeres civil társadalomnak az egyén szokásain, hagyományain és erkölcsi értékein kell alapulnia. A szocializáció és a szociális jólét kulcsa a civilizáció. Ezért a társadalmaknak jelentős erőfeszítést kell tenniük azért, hogy a múltból örökölt kulturális értékeiket megőrizzék. A racionális megközelítés és a pozitív értékek nem mindig jelentenek önmagukban megoldást, szükségünk van erkölcsi és lelki értékekre is. A XXI. században olyan lépésekre van szükség, melyek erősítik a bizalmat a különböző társadalmak között. Ez viszont csak úgy jöhet létre, ha a hagyományos kultúrákat a modern intézményekkel egy életképes egésszé formáljuk. A modern világban a gazdaságot nem az egyének, hanem a szervezetek tartják mozgásban, amely társas együttműködést feltételez. A tulajdonjog, a szerződések, az üzletszabályzatok mind egy működőképes modern gazdasági rendszer alapjait jelentik. Ezek azonban csak akkor jelentenek bármit is, ha szociális tőkével és bizalommal is párosulnak. 55 Nem állíthatjuk, hogy ezek a társadalmi normák és szabályok ne lennének modernek. Ahhoz, hogy egy modern demokrácia működhessen, a racionális és etikai értékeknek együtt kell létezniük. A jog, szerződések, és a gazdasági irányelvek mind olyan elemek, melyek egy poszt-indusztriális társadalom jólétéhez szükségesek, azonban ezek nem elegendőek. Ahogy vannak szabályok, melyek a racionalitáson alapulnak, ugyanúgy lenniük kell olyan szabályoknak is, amelyek szokásokon, kölcsönös kapcsolatokon, erkölcsi felelősségen és kötelességtudaton, valamint bizalmon alapulnak. Ezek az értékek semmi esetre sem nevezhetők idejétmúltnak. Épp ellenkezőleg, ezek elengedhetetlen feltételei a modern társadalom sikerének. (Fukuyama, 1998)

16 56 Terror és öngyilkos merényletek: az iszlám szemszögéből Globalizált világunkban most mindenütt és minden eddiginél nagyobb szükségünk van a globális etikára. Mi, muszlim gondolkodók feladatunknak tekintjük, hogy az olyan gondolkodók, mint Hans Küng és Josef Kushel által körvonalazott globális etikát tovább gazdagítsuk, kiváltképp a muszlim szellemi hagyományok felhasználásával. Felhasznált irodalom: Bukhari, Sahih; Muslim, Sahih; Tirmidhi, Sunan; Darimi, Sunan; Darakutni, Sunan; Ajluni, Kashf al-khafa; Hatip al-baghdadi, Tarikh al-baghdad; Ibn Rushd, Bidaya al-mujtaid. A Szent Biblia, (a fordítás alapjául a következő kiadás szolgált: Szent Írás, magyar nyelvre fordította Károli Gáspár, Bp, Egyetemi Nyomda, 1983.) Hamidullah, Muhammad The First Written Constitution in the World (A világ első írott alkotmánya), Lahore: 1975 Al-Shatibi Al-Muwafaqa fi usul al-shari a, Cairo: Al-Maktaba al-tijariyya al-kubra, 1975 Sarahsi, Al-Mabsut, Cairo. Fukuyama Francis. Trust: The Social Virtues and the Creation of Prosperity (Bizalom. A társadalmi erények és a jólét megteremtése), Free Press, Halsell, Grace. Forcing God s Hands: Why millions pray for a Quick Rapture and Destruction of Planet Earth (Miért vágyakoznak millióan a gyors gyönyörre avagy a Föld Bolygó romba dőlése),washington DC: Crossroads International Publishing, Lipson, Leslie The Ethical Crises of Civilization: Moral Meltdown or Advance?(A civilizáció etikai krízisei: erkölcsi leépülés vagy felemelkedés? Sage Publications, Ramon Sugranyes de Franch. L Apologetique de Raimond Lulle vis-a-vis de l Islam, Toulouse: Cahier de Fanjeaux, XVIII, 1983.

Terror és öngyilkos merényletek: Az iszlám szemszögébõl

Terror és öngyilkos merényletek: Az iszlám szemszögébõl Terror és öngyilkos merényletek: Az iszlám szemszögébõl Az esszék írói M. FetHullah Gülen iszlámtudós, kiemelkedő egyéniség a vallásközti párbeszéd és az oktatás fejlesztésének területein. Dr Ibrahim Canan

Részletesebben

GLOBALIS KONFLIKTUSOK

GLOBALIS KONFLIKTUSOK Beszélgessünk róla! GLOBALIS KONFLIKTUSOK ` Louise Spilsbury Hanane Kai A fordítás alapja: Louise Spilsbury: Global Conflict First published in Great Britain in 2016 by Wayland Text Wayland, 2016 Written

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Osztályozó vizsga anyaga történelemből Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A deviancia változatai. Csepeli György. Miskolc, november 13.

A deviancia változatai. Csepeli György. Miskolc, november 13. A deviancia változatai Csepeli György Miskolc, 2008. november 13. A deviancia fogalma Deviancia: összegező jellegű kategória, amely egységes szemléletben kívánja értelmezni a társadalmi élet mikroszintjének,

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Az Istentől származó élet

Az Istentől származó élet Az Istentől származó élet Előszőr is mi az élet? Sokan próbálták deffiniálni, különféle kulturális, tudományos vagy vallási nézőpontokból is. A tudomány mivel a fő forrása a megfigyelés és az információ

Részletesebben

ISTEN SZERET TÉGED, ÉS CSODÁLATOS TERVE VAN AZ ÉLETEDDEL.

ISTEN SZERET TÉGED, ÉS CSODÁLATOS TERVE VAN AZ ÉLETEDDEL. ISTEN SZERET TÉGED, ÉS CSODÁLATOS TERVE VAN AZ ÉLETEDDEL. ISTEN SZERETETE Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (János

Részletesebben

Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése

Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése Manuel Mireanu Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése Háttérelemzés Sorozat Tanulmány Az Athena Intézet összes kutatása ingyenesen letölthető az Intézet honlapjáról. Az ezen tanulmánnyal

Részletesebben

Mi köze a sógunoknak a leanhez?

Mi köze a sógunoknak a leanhez? A menedzsment szerepe a Lean és Six Sigma programok eredményességében Mi köze a sógunoknak a leanhez? A Japán Ipari Menedzsment történeti és társadalmi alapjai Tóth László Tartalomjegyzék 1. Bevezetés

Részletesebben

Hanukka és Karácsony

Hanukka és Karácsony Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger

Részletesebben

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor NAGYSZOMBAT AZ ÚR AKARATA SZERINT Ézs 53, 9-12 És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot,

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Osztályozó vizsga témái. Történelem

Osztályozó vizsga témái. Történelem 9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság

Részletesebben

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk:

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk: Mi az evangélium? Jó az, ha időt tudunk áldozni arra, hogy átgondoljuk mi a Biblia üzenete. Bizonyára sokan óvatosak a vallásokkal, a templomba járással, az egyházi rituálékkal, és a hagyományok követésével.

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Pasarét, 2013. október 24. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza A LÉLEK KARDJA Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Imádkozzunk! Hálaadással

Részletesebben

Meg nem írható szakdolgozati témák jegyzéke 2015. november 6. (Elfogadott szakdolgozatok, szakdolgozatcímek címlistája 2013 2015)

Meg nem írható szakdolgozati témák jegyzéke 2015. november 6. (Elfogadott szakdolgozatok, szakdolgozatcímek címlistája 2013 2015) Meg nem írható szakdolgozati témák jegyzéke 2015. november 6. (Elfogadott szakdolgozatok, szakdolgozatcímek címlistája 2013 2015) Az alábbi táblázatban a megírt szakdolgozatokat, szakdolgozat címeket találjátok.

Részletesebben

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09.

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. EZT CSELEKEDJÉTEK AZ ÉN EMLÉKEZETEMRE, Lk. 22;19, Azt tapasztalom testvérek, hogy első hallásra nehezen tud az ember megbarátkozni azokkal a szokatlanul új gondolatokkal,

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa

Részletesebben

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei

ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei Mik lehetnek az okai annak, hogy míg a XVIII. század elején a kontinentális Latin-Amerika

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

Függelék. 2. Unitárius hitvallás.

Függelék. 2. Unitárius hitvallás. Függelék. 2. Unitárius hitvallás... Hiszek egy Istenben a világ teremtőjében fenntartójában és az emberiség szeret'ő atyjában;.. Hiszek az ember Jézusban" az ő isteni kulde. tésében az ő tanainak udvözítő

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

MIT AKAR MA A 7,3 MILLIÁRD EMBER?

MIT AKAR MA A 7,3 MILLIÁRD EMBER? MIT AKAR MA A 7,3 MILLIÁRD EMBER? 7,3 Mrd Éhes száj Teher 7,3 Mrd Fogyasztó Piac 7,3 Mrd Gondolkodó Fejlődés 7,3 Mrd Vágy, álom Életszínvonal MIT AKAR MA A 7,3 MILLIÁRD EMBER? Gazdaság Gazdagság Pénz Jólét

Részletesebben

MIT AKAR MA A 7,3 MILLIÁRD EMBER?

MIT AKAR MA A 7,3 MILLIÁRD EMBER? MIT AKAR MA A 7,3 MILLIÁRD EMBER? 7,3 Mrd Éhes száj Teher 7,3 Mrd Fogyasztó Piac 7,3 Mrd Gondolkodó Fejlődés 7,3 Mrd Vágy, álom Életszínvonal MIT AKAR MA A 7,3 MILLIÁRD EMBER? Gazdaság Gazdagság Pénz Jólét

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással

Részletesebben

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA 1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA A mi Urunk Jézus Krisztus így szól: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11,28) Tőle kaptuk ezt

Részletesebben

Társadalmi Etikai Kódex

Társadalmi Etikai Kódex Társadalmi Etikai Kódex Magunkért Mozgalom 2017. április 30. A Kódex célja A Kódex azokat az értékeket és magatartási normákat foglalja össze, amelyeket elvárhatunk a mai kor emberétől, származástól, nemtől,

Részletesebben

Dr. Szoboszlai-Kiss Katalin, PhD egyetemi docens. Szenátus által elfogadott adat. Szenátus által elfogadott adat. Tárgy típusa

Dr. Szoboszlai-Kiss Katalin, PhD egyetemi docens. Szenátus által elfogadott adat. Szenátus által elfogadott adat. Tárgy típusa A tantárgy neve magyarul: A tantárgy neve angolul: Tantárgykód (technikai kód): A tantárgy oktatásáért felelős tanszék neve: A tantárgyfelelős neve: tudományos fokozata, beosztása: Kontaktórák száma nappali

Részletesebben

SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS!

SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS! SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS! Urunk, Jézus Krisztus, te azt mondtad:,,ahol ketten-hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok köztük.'' És az egyház így énekel:,,ahol

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

Nemes György Nemes Rita Mácsik Mária: Katolikus dogmatika és erkölcstan

Nemes György Nemes Rita Mácsik Mária: Katolikus dogmatika és erkölcstan Nemes György Nemes Rita Mácsik Mária: Katolikus dogmatika és erkölcstan Hittankönyv a középiskolák 11. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó ELSİ RÉSZ: KATOLIKUS DOGMATIKA Bevezetés A hittan, a teológia

Részletesebben

Ahhoz, hogy egy problémát megértsünk, és megoldást találjunk

Ahhoz, hogy egy problémát megértsünk, és megoldást találjunk A MÁRTÍROMSÁG MEGHATÁROZÁSA LEHET-E EGY TERRORISTA MÁRTÍR? Hikmet Yüceoğlu Ahhoz, hogy egy problémát megértsünk, és megoldást találjunk rá, elsőként a problémát kiváltó okokat kell feltérképeznünk. Máskülönben

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

EmbEri jogok és szociális alapelvek kódexe. Hatálybalépés: november

EmbEri jogok és szociális alapelvek kódexe. Hatálybalépés: november EmbEri jogok és szociális alapelvek kódexe Hatálybalépés: 2017. november Nyilatkozat Vállaljuk, hogy működésünk minden terén beleértve üzleti partnereinket és beszállítói láncunkat -- tiszteletben tartjuk

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

Bevezetés. Imádság az idei karácsony teljességéért

Bevezetés. Imádság az idei karácsony teljességéért Bevezetés Imádság az idei karácsony teljességéért Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.... Mi pedig

Részletesebben

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás 1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás A korrupció latin eredetű szó, mely megrontást, megvesztegetést, valamilyen kártételt, rossz útra csábítást jelent. Az ún. korrupciós

Részletesebben

Hit és cselekedetek. Törvénykezés vagy engedelmesség? Üdvösség érdemek alapján vagy kegyelemből?

Hit és cselekedetek. Törvénykezés vagy engedelmesség? Üdvösség érdemek alapján vagy kegyelemből? Hit és cselekedetek Törvénykezés vagy engedelmesség? Üdvösség érdemek alapján vagy kegyelemből? A következő írásunkból kiderül, miért hisszük és hogyan értjük, hogy kizárólag kegyelemből van üdvösségünk

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek bemutatja. Jézus és Nikodémusz

A Biblia gyermekeknek bemutatja. Jézus és Nikodémusz A Biblia gyermekeknek bemutatja Jézus és Nikodémusz Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Byron Unger és Lazarus Átírta : M. Maillot és Sarah S. Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children

Részletesebben

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71.

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. BOGNÁRNÉ KOCSIS JUDIT REFORMÁTUS SZELLEMISÉG ÉS ÉRTÉKREND KARÁCSONY SÁNDOR FILOZÓFIÁJA ALAPJÁN Az öregek nemzedéke helytelenül jár el, mikor például az ifjúság

Részletesebben

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem?

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Amikor úgy döntöttél, hogy behívod Jézust az életedbe, lehet, hogy felmerült benned a kérdés: Vajon Isten hallotta egyáltalán, amit mondtam?

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek bemutatja. Jézus, a nagy Mester

A Biblia gyermekeknek bemutatja. Jézus, a nagy Mester A Biblia gyermekeknek bemutatja Jézus, a nagy Mester Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Byron Unger és Lazarus Átírta : E. Frischbutter és Sarah S. Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible

Részletesebben

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL?

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes (Róm

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2012.november Keresztény-Zsidó Társaság, 1052 Budapest, Deák tér 4. Ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%át: Adószám: 19672964-1-41. Számlaszám: 11706016 20465717.

Részletesebben

Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN

Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN 1 Újpest-Belsőváros 2008. 03. 02. Juhász Emília Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN Olvasandó (lectio): 2 Móz 13,1-10 Alapige (textus): 2 Móz 13,8-9 És mondd el fiaidnak azon a napon: Amiatt történik

Részletesebben

JÉZUS KRISZTUS EVANGÉLIUMÁNAK VISSZAÁLLÍTÁSA

JÉZUS KRISZTUS EVANGÉLIUMÁNAK VISSZAÁLLÍTÁSA JÉZUS KRISZTUS EVANGÉLIUMÁNAK VISSZAÁLLÍTÁSA ISTEN AZ ÖN SZERETÃ MENNYEI ATYJA Isten az ön Mennyei Atyja. Személyesen ismeri önt, és jobban szereti, mint azt el tudná képzelni. Azt szeretné, hogy ön boldog

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

A létezés lehetőségének

A létezés lehetőségének 1. A létezés lehetőségének megbecsülése Mit jelent létezni? Mi lehet a különbség a létezés és a nemlétezés között? Mit értünk általában azon, hogy valaki számunkra nem létezik? Van ilyen az életedben?

Részletesebben

Isten Nagy Terve. 2 rész: ISTEN, MA IS TEREMTŐ

Isten Nagy Terve. 2 rész: ISTEN, MA IS TEREMTŐ Isten Nagy Terve 2 rész: ISTEN, MA IS TEREMTŐ Isten Nagy Terve teremtés elesés megváltás helyreállítás Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. Zsidó.13.8 Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tied

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

A megváltás története, I. rész

A megváltás története, I. rész A megváltás története, I. rész A megváltás története című írásaink olyan sorozatot alkotnak, amelyek a bűnbeeséstől kezdve Isten Fia emberré lételéig végigkísérik Isten küzdelmét az ember megváltásáért.

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről

Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság (a továbbiakban Szerződő Felek), abban

Részletesebben

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT. A kapcsolatok természetrajza Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai Sivaráma Szvámi vaisnava teológus - Mit nevezünk kapcsolatnak? - Azt a közös alapot,

Részletesebben

13. ÉRZÉSEINK A CSALÁDON BELÜL Gyülekezeti óraszám: 1 Iskolai óraszám: 3

13. ÉRZÉSEINK A CSALÁDON BELÜL Gyülekezeti óraszám: 1 Iskolai óraszám: 3 13. ÉRZÉSEINK A CSALÁDON BELÜL Gyülekezeti óraszám: 1 Iskolai óraszám: 3 Tantervben megfogalmazott rövid tematika Érzéseink: irigység, harag, csalódás témájához: Szituációs játékok, beszélgetések a haragról,

Részletesebben

Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, november 22. Enyedi György Emlékülés

Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, november 22. Enyedi György Emlékülés Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, 2017. november 22. Enyedi György Emlékülés A bizarr cím indokolása Enyedi Györgyöt személyisége és kutatói habitusa távol tartotta a politikától

Részletesebben

Jézus órája János evangéliumában

Jézus órája János evangéliumában MICHAEL FIGURA Jézus órája János evangéliumában 1. A HELY- ÉS IDÔMEGHATÁROZÁS FONTOSSÁGA JÁNOS EVANGÉLIUMÁBAN A kánai menyegzôrôl szóló perikópában (2,1 11), amely a világosság olvasójának második titka,

Részletesebben

Az evangélium kezdete

Az evangélium kezdete Márk evangéliuma Lekció: Ézs. 40.1-11 2010. febr. 7. Textus: Mk. 1.1-15 Gazdagrét Az evangélium kezdete Márk evangéliuma a négy evangélium közül a legkorábban íródott, valamint a legrövidebb, a legtömörebb.

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1.

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. Bevezetés: a hagyományos családmodell megváltozásának folyamata

Részletesebben

Szószék - Úrasztala - Szertartások

Szószék - Úrasztala - Szertartások Szószék - Úrasztala - Szertartások SIMÉN DOMOKOS MILYEN JÓ AZ AJÁNDÉKOZÓ ISTEN! Mt 20, 1-16 Joachim Jeremiás Jézus példázatai" című könyve szerint Jézus valódi példázatai - a szinoptikusoknál 40, Tamás

Részletesebben

GOROG TÖRTÉNELEM a kezdetektől Kr. e. 30-ig

GOROG TÖRTÉNELEM a kezdetektől Kr. e. 30-ig GOROG TÖRTÉNELEM a kezdetektől Kr. e. 30-ig HEGYI DOLORES, KERTÉSZ ISTVÁN, NÉMETH GYÖRGY, SARKADY JÁNOS Harmadik, javított kiadás Osiris Kiadó Budapest, 2006 BEVEZETŐ 13 NÉM ETH G Y Ö R G Y A görög történelem

Részletesebben

A négy szervezet elvárja az on-line újságírásban tevékenykedő újságíróktól, hogy ezt a mivoltukat közleményeiknél tüntessék fel.

A négy szervezet elvárja az on-line újságírásban tevékenykedő újságíróktól, hogy ezt a mivoltukat közleményeiknél tüntessék fel. I. Bevezető 1.. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Magyar Újságírók Közössége, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, valamint a Sajtószakszervezet a magyar újságírás erkölcsösségének fenntartása

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében 21.3.2019 A8-0156/153 153 5 preambulumbekezdés (5) Az európai kulturális sokféleség előmozdításához elengedhetetlenek a jól fejlődő és stabil kulturális és kreatív ágazatok, amelyek széles és sokrétű közönségeknek

Részletesebben

Isten akarata, hogy a vallásosságunkból megtérjünk

Isten akarata, hogy a vallásosságunkból megtérjünk Isten akarata, hogy a vallásosságunkból megtérjünk A Biblia világosan tanítja:a keresztény ember nem önmagában elszigetelt lélek, akinek magányosan kell élnie vallásos életét. A Biblia világosan tanítja:

Részletesebben

EGYSZER VOLT AZ EUCHARISZTIA

EGYSZER VOLT AZ EUCHARISZTIA EGYSZER VOLT AZ EUCHARISZTIA A szentmisében a kenyér és a bor Jézus Testévé és Vérévé válik. Lehetséges ez? Nézzük meg először Jézus szavait. János evangéliumának hatodik fejezetében hosszan beszélget

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

A Hegyi Beszéd. 3. tanulmány. április 9-15.

A Hegyi Beszéd. 3. tanulmány. április 9-15. 3. tanulmány A Hegyi Beszéd április 9-15. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 15:6; Mikeás 6:6-8; Máté 5 7; 13:44-52; Lukács 6:36; Róma 7:7; 8:5-10 Amikor befejezte Jézus ezeket a beszédeket, a

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 MELLÉKLET ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 I. cím: Általános elvek 1. szakasz A román állam (1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. (2) A román állam kormányformája a köztársaság.

Részletesebben

Foucauld atyáért adtak hálát halála 100. évfordulóján

Foucauld atyáért adtak hálát halála 100. évfordulóján Foucauld atyáért adtak hálát halála 100. évfordulóján 2016. november 13. vasárnap 13:00 Boldog Charles de Foucauld halálának 100. évfordulójáról emlékeztek meg a budapesti Páli Szent Vinceplébániatemplomban

Részletesebben

Cornelius Van Til Apologetika

Cornelius Van Til Apologetika Cornelius Van Til Apologetika Presbyterian and Reformed Publishing Company 1976 1 Tartalomjegyzék Első fejezet: A keresztyén igazság rendszere...3 Rendszeres teológia...6 A. Teológia...6 B. Antropológia...14

Részletesebben

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13.

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13. 11. tanulmány Hittel élni március 7 13. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Példabeszédek 28:4-5, 7, 9; 29:13; Róma 1:16-17; Galata 3:24; 1János 2:15-17 Az emberektől való félelem csapdába ejt, de aki

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

Bibliai szemléletű szervezetfejlesztés

Bibliai szemléletű szervezetfejlesztés Református Pedagógiai Intézet Bibliai szemléletű szervezetfejlesztés dr. Szalai Zsolt 2018. április 13. 1 Tartalom Látás és küldetés meghatározásának fontosság A minket körülvevő valóság megértése Képességeink

Részletesebben

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája Jézusom, bízom Benned! Az Isteni irgalmasság kilencede valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája 1937. augusztus 10-én mondta az Úr Szent Faustina nővérnek: Azt kívánom,

Részletesebben

Újjászületés - Beleszületni Isten családjába

Újjászületés - Beleszületni Isten családjába Kenneth E. Hagin Nem az a fontos, hogy melyik gyülekezetbe tartozol, hanem az, hogy melyik családba. Jézus azt tanította, hogy az embernek újjá kell születnie. A következő állítások Jézus szájából származnak:

Részletesebben

Hittan tanmenet 2. osztály

Hittan tanmenet 2. osztály Hittan tanmenet 2. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 Az Isten szava című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában

A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában Európa egy földrész, ahol 50 ország vagy független állam található, amelynek a területe 10,2 millió km2, népessége 740 millió fő, több, mint

Részletesebben

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Nemzeti alaptanterv 45 II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés II.1. A kulcskompetenciák 3 Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek

Részletesebben

Vegyél elő papírt és tollat!

Vegyél elő papírt és tollat! Vegyél elő papírt és tollat! Válaszolj írásban! 1.Mi a globalizáció? 2.Mi a fogyasztói társadalom? 3.Mi a fenntartható fejlődés? 12. Napjaink globális problémái Témakör Leginkább ennek nézz utána! A globalizálódó

Részletesebben

Isten halott? SZEVERÉNYI JÁNOS

Isten halott? SZEVERÉNYI JÁNOS SZEVERÉNYI JÁNOS Isten halott? Azokra való tekintettel adtam előadásomnak ezt a címet, akik mernek kérdezni, akik fenntartják maguk és embertársaik számára a kételkedés jogát, kockázatát, gyötrelmét és

Részletesebben