AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Átírás

1 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, COM(2006) 13 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az állatjólétért és az állatok védelméért 2006 és 2010 között folytatott közösségi cselekvési tervről {SEC(2006) 65} HU HU

2 A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az állatjólétért és az állatok védelméért 2006 és 2010 között folytatott közösségi cselekvési tervről (EGT vonatkozású szöveg) 1. BEVEZETÉS Az itt bemutatott állatvédelmi és állatjóléti cselekvési terv (a továbbiakban: állatjóléti cselekvési terv) a Bizottságnak az EU-polgárok, az érdekelt felek, az Európai Parlament és a Tanács melletti elkötelezettségét testesíti meg az elkövetkezendő évekre tervezett bizottsági állatjóléti kezdeményezések világos és áttekinthető terve mellett. Ezenkívül kielégíti az Amszterdami EK- Szerződéshez csatolt, az állatok védelméről és kíméletéről szóló jegyzőkönyvben található alapelveket. A cselekvési terv biztosítani fogja, hogy az állatjólét területén tett kezdeményezések kellőképpen figyelembe vegyék azok egybevágó jellegét, európai és nemzetközi vonatkozásaikat és értékeiket, valamint azon kiegészítő és összekapcsolódó hatáskörök sorát, amelyek ma a Bizottság különböző főigazgatóságai között szétosztva találhatók. Így a cselekvési terv a jogalkotási eszközök egységességét szolgálva a jobb szabályozáshoz is hozzájárul. Az állatjóléti cselekvési terv kialakítását az Európai Bizottság interaktív politikai döntéshozatalának értelmében széles körű nyilvános konzultáció előzte meg. Ez hatásvizsgálattal jár, továbbá előírja a jövőbeni jogalkotási kezdeményezések egyedi hatásvizsgálatát. Végül pedig a cselekvési terv nyomonkövetési munkáját megalapozó bizottsági munkadokumentum készült. E dokumentum az állatjólétben szerepet játszó bizonyos főigazgatóságokból (Közös Kutatóközpont, Mezőgazdasági, Környezetvédelmi, Vállalkozáspolitikai, Halászati, Kutatási, Közlekedés- és Energiaügyi, Kereskedelmi Főigazgatóság) álló irányítócsoport munkájának és hozzájárulásának is eredménye. 2. CÉLKITŰZÉSEK Az elsődleges célok, amelyeket a Bizottság e cselekvési terv kidolgozásával elérni kíván, a következők: Az állatvédelem és állatjólét közösségi politikájának pontosabb meghatározása az elkövetkezendő évekre; A magas szintű állatjóléti követelmények további elősegítése az EU-ban és nemzetközi szinten; HU 2 HU

3 A létező források széleskörűbb összehangolásának biztosítása és a jövőbeni igények meghatározása; A jövőbeni állatjóléti kutatás támogatása és a három R elvének további támogatása: A helyettesítés (Replacement), csökkentés (Reduction) és tökéletesítés (Refinement) alternatív megközelítései az állatkísérletek esetében. A bizottsági politikai területeken keresztül az állatvédelem és állatjólét egységesebb és összehangoltabb megközelítésének biztosítása, számításba véve az olyan szempontokat is, mint az esetleges új intézkedések társadalmigazdasági hatásai. A célkitűzések meghatározásának alapja a Bizottságnak a különböző állatjóléti kezdeményezések során nyert tapasztalata mind a Bizottságon belüli, a tagállamokkal, a különböző EU intézményekkel, mind az eszmecserékben részt vevő egyre nagyobb számú érdekelt féllel és nemzetközi szervezettel való közös tervezésben, előkészítésben és tárgyalásban. A célkitűzések elérése érdekében és a különböző bevont ágazatok szervezettebb megközelítése biztosítására öt fő tevékenységi terület került meghatározásra. Ezek nem tekinthetők önmagukban álló fellépéseknek, minthogy egyértelmű kapcsolat áll fenn az összehangolt és egységes megközelítést igénylő tervezett fellépések között. Egy első, és közötti időszak az előrehaladás rendszeres nyomon követésével és értékelésével megfelelő a javasolt fellépések véghezvitelét illetően, csakúgy mint az első közösségi cselekvési terv megvalósítását követően a program utáni folytatása. Amennyiben a tervezett fellépések további lehetséges költségeket jelentenének az érintett üzemeltetők számára, ezeket kellően figyelembe veszik a kapcsolódó hatásvizsgálatok keretében, különös tekintettel a megújított lisszaboni stratégia célkitűzéseire a növekedést és a foglalkoztatást illetően. 3. TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEK Az öt fő tevékenységi terület a következő: 1. Az állatvédelem és állatjólét minimális követelményeinek bővítése összhangban az új tudományos eredményekkel és társadalmi-gazdasági vizsgálatokkal, csakúgy mint a fajok különös minimális követelményeinek lehetséges kidolgozása vagy olyan kérdések, amelyekre az EU jogszabályok még nem terjednek ki. Különleges prioritás mentén kerülnek kidolgozásra az EU-szabályok a hatékony végrehajtás és a nemzetközi kereskedelmet irányító szabályok figyelembe vétele érdekében. 2. Kiemelt prioritás biztosítása az állatvédelmi és állatjóléti politika vezérelte jövőbeni kutatás elősegítésének, valamint a három R elvének alkalmazása: az EK-Szerződés jegyzőkönyvében található azon kötelezettségek tiszteletben tartása érdekében, amelyek szerint teljes mértékben figyelembe kell venni az állatok jólétét e szakpolitikák HU 3 HU

4 kialakítása és végrehajtása során az állatkísérletek alternatív megközelítése fejlesztésének, érvényesítésének, végrehajtásának és nyomonkövetésének javításával párhuzamosan. 3. Szabványosított állatjóléti mutatók bevezetése: az alkalmazott jóléti szabványok (minimumtól magasabb felé történő) rangsorolása az állatjólét és az állattenyésztési módszerek fejlesztéséhez való segítségnyújtás érdekében, továbbá EU és nemzetközi szintű alkalmazásuk megkönnyítése. Ennek alapján következetesen megvizsgálják az EUcímkézés lehetőségeit. 4. Az állattartók és állattenyésztők, valamint a nyilvánosság bevonása és tájékoztatása a jelenlegi állatvédelmi és állatjóléti követelményekről, valamint az állatvédelem és állatjólét elősegítésében való szerepük teljes körű kiaknázásának biztosítása. A haszonállatokat illetően például ennek részét képezhetné a kiskereskedőkkel és tenyésztőkkel való munka a vásárlók nagyobb bizalma és tenyésztési gyakorlatokat illető jobb ismereteik, ezáltal pedig a megalapozottabb beszerzési döntéseik érdekében, csakúgy mint az állatjólét területén való közös kezdeményezések fejlesztése az információcserének és a legjobb gyakorlatok alkalmazásának az elősegítésére. 5. További nemzetközi kezdeményezések támogatása és elindítása a tájékozottság növelése és a nagyobb állatjóléti konszenzus megteremtése érdekében, beleértve a fejlődő országokkal való együttműködést a jóléti termelési rendszereken alapuló kereskedelmi lehetőségek feltárása céljából. A Közösségnek hathatósan azonosítania kell az együttélő és a haszonállatokkal, a vadvilággal stb. kapcsolatos, határokon átnyúló nehézségeket is az állatjólét területén, és fejlesztenie kell a jól időzített, hatékony és egységes kezelési módjaikat. Az öt tevékenységi terület kidolgozása érdekében figyelembe vett legfontosabb stratégiai alap az e közleményt kísérő bizottsági munkadokumentumban található. 4. JÖVŐBENI LÉPÉSEK Folyamatos és támogatott erőfeszítések szükségesek annak biztosítására, hogy a közösségi jogalkotás tervezése ésszerű és átfogó legyen, ezáltal megkönnyítve az egységes alkalmazást és végrehajtást. A közösségi állatjóléti politika alapját a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek kell, hogy alkossák, figyelembe véve a civil társadalomhoz, a társadalmi-gazdasági következményekhez, illetve a nemzetközi kereskedelmi partnerekhez és szervezetekhez kapcsolódó kérdéseket. Különös jogszabályi rendelkezéseket is kilátásba kell helyezni azon fajok esetében, amelyekre a közösségi jogszabályokban jelenleg nem vonatkoznak minimális védőelőírások. Átgondolandó a jelenlegi jogszabályok egyszerűsítése és tisztázása azokban az esetekben, ahol a jelentések és a tapasztalat szerint felülvizsgálatra és frissítésre HU 4 HU

5 van szükség. A jelzett hiányosságok kellő időben történő nyomon követése a közösségi állatjóléti szabályokat alkalmazó nemzeti hatóságok részéről szintén biztosított lesz. A Bizottság e kérdésekben továbbra is figyelmes és körültekintő; a tagállamok illetékes hatóságainak személyzete számára gyakolati kurzusok szervezésével a tagállamoknak szóló útmutatás előírását is kilátásba kell helyezni; ezeken főként fejlődő harmadik országbeli résztvevők is részt vehetnek. A Közösség többek között a kutatás, a párbeszéd elősegítése finanszírozásával hozzájárul az állatjólétnek mint tudományos szakiránynak a folyamatban lévő fejlődéséhez, ezáltal megkönnyítve a vélemények és a szakértelem nagyobb mértékű megosztását. A Bizottság törekedni fog annak biztosítására, hogy teljes mértékben szem előtt tartsák az állatjólét kérdését az olyan kapcsolódó szakpolitikai területeken is, mint a mezőgazdaság, a kutatási politika, az állategészségügy, az élelmiszerbiztonság, a vegyi anyagok kísérleti/kockázati vizsgálata, stb. Különös figyelmet kap a 2005 novemberében Brüsszelben elfogadott 3R Nyilatkozat, illetve az állathasználat helyettesítését, csökkentését és tökéletesítését célzó cselekvési program felállítása, valamint az állatkísérletek alternatív megközelítéseinek alkalmazása. A tágabb értelemben vett állatvédelmet és állatjólétet illetően a Bizottság illetékes főigazgatóságainak nagyobb mértékű együttműködése megkönnyíthetné a Bizottságon belüli konzultációt. Ez elősegíthetné annak biztosítását, hogy az állatjólétre hatást gyakorló politikai javaslatok egységes felülvizsgálaton essenek át az EK- Szerződéshez csatolt, az állatok védelméről és kíméletéről szóló jegyzőkönyvnek való megfelelés kimutatása érdekében. Jelentős erőfeszítést tesznek a különleges, lemérhető állatjóléti mutatók bevonására a jelenlegi és jövőbeni közösségi jogszabályokba ott, ahol csak lehetséges. További vizsgálatok és kutatások előmozdítása várható az objektív, mérhető állatjóléti mutatók fejlesztése és alkalmazása érdekében. E tekintetben jogi eszköz előírása várható a jogszabályokban előírt minimális követelményeknél magasabb jóléti követelményeket alkalmazó termelési rendszerek érvényesítésére, a WTO nemzetközi kereskedelmi szabályainak mindenkori tiszteletben tartásával. Különleges forgalmazási és információs rendszer kifejlesztésére kerül sor az EU-ban és világszerte a magasabb jóléti követelmények alkalmazásának EU-szintű előmozdítása, valamint az EU fogyasztói általi azonosításuk megkönnyítése érdekében. E követelmények kezelését, naprakésszé tételét és terjesztését, csakúgy mint a kapcsolódó társadalmi-gazdasági tanulmányok és hatásvizsgálatok elkészítését megkönnyítené egy állatvédelmi és állatjóléti európai központ vagy laboratórium létrehozása. Jobb forgalombahozatali, címkézési és kommunikációs stratégiák kialakítása és elemzése szükséges annak biztosítására, hogy a fogyasztók megalapozottabb vásárlói döntéseket hozhassanak. Különleges állat-egészségügyi információs fórum létrehozásának lehetőségét is megfontolják annak érdekében, hogy könnyebb legyen e kérdésben a párbeszéd és a szaktudás/tapasztalat megosztása az érdekelt felek (fogyasztók, termelők, kiskereskedők, ipar, stb.) között. HU 5 HU

6 Sor kerül az európai és külföldi állat-egészségügyi kommunikáció európai stratégiájának kialakítására, hogy az állampolgárok értesüljenek a különböző állattenyésztési rendszerekről és a magasabb állat-egészségügyi követelmények költségéről és előnyeiről. A stratégia részét fogja képezni az EU-ba exportálni kívánó fejlődő országokra vonatkozó esetleges (pozitív vagy negatív) kereskedelmi hatás elemzése. Különleges eszközök kerülnek kidolgozásra annak érdekében, hogy a fogyasztók és a nyilvánosság pontosabb ismeretekkel rendelkezzék a modern állattenyésztési technikákat és az állatjóléti kérdéseket illetően. Az érintett felekkel folytatott folyamatos konzultációk és a széleskörű internetes felmérések biztosítják a nyilvánosság hozzájárulását a politikaalkotási folyamat korai időszakában. Az állatjóléti tevékenységet összevonják a Közösség által az agrárélemiszeri ágazatban kifejlesztett egyéb kommunikációs lehetőségekkel. Nemzetközi színtéren biztosítják a teljes körű támogatást és közösségi összehangolást az olyan nemzetközi szervezetek állatjóléti tevékenységének, mint amilyen az OIE és az Európa Tanács. A Közösség nyomást fog gyakorolni az állatjólét nem kereskedelmi szempontjának WTO szintjén való elfogadására a mezőgazdasági kereskedelemben, és fejlett állatjóléti politikával rendelkező nemzetközi kereskedelmi partnerekkel fog együttműködni a kölcsönösen elismert állatjóléti követelmények alkalmazására vonatkozó közös felfogás kialakításán, az EK különleges multilaterális és bilaterális megállapodásainak összefüggésében is. Különleges kezdeményezéseket helyeznek kilátásba az állatjólétnek a fejlődő országokkal való kereskedelmi lehetőségként való elismerésének megkönnyítése érdekében. 5. KÖLTSÉGVETÉSI VONATKOZÁSOK Cselekvési terv kidolgozása önmagában nincs hatással a Közösség költségvetésére. Az egyes fellépések lehetséges költségvetési hatásait, ahol szükséges, a rájuk vonatkozó hatásvizsgálatban veszik számításba a as időszak állat- és növény-egészségügyi kiadásaira felállított költségvetési keretben. HU 6 HU

7 6. TERVEZETT FELLÉPÉSEK AZ ÁLLATVÉDELEM ÉS ÁLLATJÓLÉT TERÜLETÉN 1 Egyedi fellépés Jelentés benyújtása a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló 98/58/EK irányelv végrehajtásáról Javaslat előkészítése az állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságok vizsgálatára vonatkozó minimumkövetelményekről szóló 2000/50/EK határozat módosítására Tervezett menetrend Európai partnerség előmozdítása a Bizottság és az ipar között az állatkísérletek alternatív megközelítéseinek előmozdítása érdekében 2006* Jelentés benyújtása a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a tojótyúkok tartásának különféle rendszereiről 2006* Nyomon követési felmérés készítése a fogyasztók hozzáállásáról a haszonállatok és egyéb állatok védelméhez és jólétéhez 2006* Javaslat a nyilvánosság figyelmének felhívására a macska- és kutyaprém, illetve az abból készült termékek kereskedelmére 2006* A Tanács osztrák elnökségével Európai Állatjóléti Konferencia szervezése 2006* A jelenlegi konzultációs rendszer (GIR 2 ) jobb kihasználása a szakpolitikai szempontból releváns állatjóléti kutatás előtérbe helyezése céljából Jelentés benyújtása a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az állatkísérlet alternatív módszereinek fejlesztéséről, érvényesítéséről és jogszabályi elfogadásáról a kozmetikai termékek területén Az EK állajtóléttel, mezőgazdasági kereskedelemmel és a mezőgazdasági termékek kötelező címkézésével kapcsolatos, WTO-hoz benyújtott kérdéseinek igazoló és előmozdító munkája 2006* 2006* 2006-tól 2006* 2006* 1 2 * A közösségi jogalkotásban már megkezdődött, bejelntett vagy kimondottan előírt fellépések. Szolgálatközi Kutatócsoport (Groupe Interservice de Recherche). HU 7 HU

8 Más haszonállatok (így a pulyka és a tejelő tehén) jólétére vonatkozó további harmonizáció szükségességének megfontolása a rendelkezésre álló tudományos tanácsadások és a nemzetközileg elismert iránymutatások (pl. Európa Tanács ajánlásai) alapján Az Európai Állatvédelmi és Állatjóléti Központ/Laboratórium megalapításának előkészítő munkája és az alternatív vizsgálati módszerek jóváhagyása A különleges állatvédelmi és állatjóléti információs fórum lehetséges létrehozási terve 2006 Az Európa Tanács ETS 123 egyezménye (kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált gerinces állatok védelme) alapján felülvizsgált, szállással és gondozással kapcsolatos iránymutatások elfogadásával kapcsolatos közösségi álláspont koordinációja és bizottsági javaslat a kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált állatok védelmére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 86/609/EK irányelv felülvizsgálatára Javaslat előkészítése az állatoknak levágáskor vagy leöléskor beleértve a járványvédelmi célból történő leölést való védelméről szóló közösségi jogszabályok felülvizsgálatáról Bizottsági javaslat előkészítése a műholdas navigációs rendszerek használatáról gépjárművekben az állatok szállítás során való védelmének összefüggésében (beleértve a Bizottság Közös Kutatóközpontjától kapott technikai segítséget is) és az állatjólét szállítás közbeni feltételei valós idejű felügyeleti rendszerének fejlesztése A különleges állatvédelmi és állatjóléti kommunikációs stratégiának a Bizottság által az élelmiszeri ágazatban már kifejlesztett más kommunikációs formákkal való integrálása, beleértve az internetes képzési eszközök fejlesztését a társadalom, és különösen a gyermekek állatvédelemmel és állatjóléttel kapcsolatos kérdésekről való jobb tájékoztatása érdekében. Különleges kommunikációs eszközök létrehozása a nemzetközi kereskedelmi partnerekkel folytatott, a kölcsönösen elismert állatjóléti követelmények alkalmazására vonatkozó közös felfogás kialakítására irányuló munka érdekében Képzések szervezése a tagállamok állatvédelmi szabályok erősítéséért felelős illetékes hatóságainak alkalmazottai számára. Be kell vonni harmadik országok és különösen a fejlődő országok résztvevőit. Különös figyelem illeti például a csatlakozó országok képviselőinek részvételét. 2006/2007* 2007* 2007* 2007* * Jelentés benyújtása a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a tenyésztési célból tartott borjú védelméről 2008* Jelentés benyújtása a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a csirkehús és a hústermékek állatjóléti követelményeknek való megfelelésen alapuló címkézése kötelezővé tételének lehetőségéről 2008* HU 8 HU

9 Jelentés benyújtása a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a tenyésztési célból tartott sertés védelméről 2009* A kíméletes vadászati előírások azonosítása az EU-ban 2014-ig történő végrehajtásuk céljából 2009* Jelentés benyújtása a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a genetikai paramétereknek a broiler tenyészállatok és a broilercsirkék jólétére gyakorolt hatásáról Adatbázis felállítása a közösségi állatjóléti jogszabályokhoz kapcsolódó információk összegyűjtésére és tárolására, valamint az ilyen információknak az illetékes hatóságokhoz, a tenyésztőkhöz és a fogyasztókhoz való eljuttatása Jelentés a Tanácsnak és a Parlamentnek a mérhető mutatók további alkalmazásáról a közösségi állatjóléti jogszabályokban (a jóléti minőségkutató program 2009-es eredményei alapján) Jogi eszköz megalkotása az alkalmazandó jogszabályokban előirányzottaknál magasabb jóléti követelményeket alkalmazó termelési rendszerek érvényesítésére A magas állatjóléti tenyésztési rendszerekből származó termékek Európai Minőségi Szabványának lehetséges felállítása és különleges technikai és pénzügyi rendszer létrehozása a magasabb jóléti követelmények alkalmazásának európai szintű előmozdítására mind azok technikai fejlődése, mind európai és külföldi forgalomba hozatala érdekében 2010* 2010* HU 9 HU