Javaslat Hajdú-Bihar Megye és a Békés Megye önkormányzatainak víziközmű-szolgáltatás tekintetében történő együttműködésére

Átírás

1 Integrációs koncepció Javaslat Hajdú-Bihar Megye és a Békés Megye önkormányzatainak víziközmű-szolgáltatás tekintetében történő együttműködésére A koncepciót előkészítette: Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt (Hajdúvíz Zrt) menedzsment je ALFÖLDVíz Regionális Víziközmű-szolgáltató Zrt (ALFÖlDVíz Zrt) menedzsment je 1

2 Tartalom 1 Bevezetés A koncepció célja Előzmények 4 2 A vízi közmű-szolgáltatási ágazat a vízi közmű törvény előtt Feladat ellátás és hatáskörök Szabályozási környezet Árhatóságí szerepek és a közművek fenntarthatósága A vízmű-társaságok működése 6 3 A víziközm ű törvény A törvény által létrehozott új ágazati szabályozás struktúrája 6 4 A törvény célja, szabályozási területei 7 5 A vízíközm ű tö rvé ny hatá sai Önkormá nyzatokra gyakorolt hatás A víziközmű-szolgáltatókra gyakorolt hatás A működési engedély kibocsátásának feltételeí A 2013 évi működési engedélyeztetés várható hatásai: 10 6 A Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. bemutatása A Hajdúvíz Zrt. jelenének történeti előzményei A Hajdúvíz Zrt. tulajdonosi szerkezete: A Hajdúvíz Zrt. vagyoní, pénzügyi jellemzői A Hajdúvíz Zrt. Szakmai tevékenységének bemutatása A Hajdúvíz Zrt. Humánerőforrás gazdálkodása A Hajdú-Bíhari Önkormányzatok Vízmű Zrt. stratégiája 15 7 Az ALFÖLDVíz Zrt. bemutatása Az ALFÖLDVíz jelenének történeti előzményei Az ALFÖLDVíz tu lajdonosi szerkezete: 16 2

3 7.3 Az ALFÖLDVíz Zrt. vagyoni pénzügyi helyzete Az ALFÖLDVíz tevékenységének jellemzése: Az ALFÖLDVíz hu má ne rőforrá s gazdá Ikod ása Az ALFÖLDVíz leányvállalati érdekeltségei Az ALFÖLDVíz stratégiája 19 8 Az ALFÖLDVíz és a Hajdúvíz Zrt. közötti integrációs együttműködés lehetőségei: Önálló működés, és az ahhoz szükséges feltételek megteremtése Más partnerrel történő integrációs együttműködés Átmeneti önállóság integrációs tervvel Kiszervezésre alapozott együttműködés az ALFÖLDVíz Zrt-vel Teljes integráció az ALFÖLDVíz Zrt-vel 31 9 Időbeli ütemezés Átmeneti önállóság integrációs tervvel Kiszervezésen alapuló együttműködés Teljes integrációra alapozott együttműködés Ajánlati kötöttség és hatásköri kérdések 38 3

4 1 Bevezetés 1.1 A koncepció célja Jelen dokumentum célja a két társaság közgyűlése, igazgatósága, illetve üzemeltető partner önkormányzataik részére a társaságokat vezető menedzsmentek, illetve a társaságok szakértői által közösen kidolgozott, a Hajdúvíz Zrt és az ALFÖLDVíz Zrt között megvalósítható víziközmű-szolgáltatói integrációra vonatkozó döntési javaslat bemutatása. 1.2 Előzmények Jelen dokumentumban foglalt döntési javaslat kidolgozására irányuló együttműködés alapját a Hajdú-Bihar Megye, Békés Megye és Csongrád Megye területén biztosítandó vizíközmű-szolgáltatás hosszú távú, sikeres megszervezésében érdekelt tulajdonosi képviselők által szeptember 17. napján kinyilvánított együttműködési szándéknyilatkozat képezi. (1. sz. melléklet) 2 A vízi közmű-szolgáltatási ágazat a vízi közmű törvény előtt 2.1 Feladat ellátás és hatáskőrők A víziközmű-szolgáltatás megszervezése a rendszerváltást követően döntően a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörébe tartozott. Az állam néhány stratégiai jelentőségűnek ítélt víziközmű-rendszer tulajdonjoga és azok üzemeltetésének megszervezése kivételével a víziközművek települési önkormányzatok részére történő tulajdonba adásával -az ország területének nagyobb részét illetően- gyakorlatilag kivonult a víziközmű-szolgáltatás ágazatából. A 3200 települési önkormányzat tulajdonosává vált több ezer milliárd forint értékű közművagyonnak, és 28 korábban állami vállalatként működő víziközmű-szolgáltató szervezetnek. Az önkormányzatok e vagyonelemekkel együtt megkapták a közellátás feladatát és természetesen annak felelősségét is. Egyértelmű törvényi szabályozás nem lévén, az önkormányzati szektornak magának kellett megtalálnia a további működés legmegfelelőbb útját. A legmegfelelőbb utat az egyes önkormányzatok a legtöbb esetben az egyedileg számukra!egmegfelelőbbként keresték; így rövid időn belül a nagyobb, gazdaságosabban üzemeltethető települések vízmű vállalatokból történő kiválásával megindult az ágazat felaprózódása, s ezzel a 28 társaság helyén mára 400 (i) vízműcég 4

5 kialakulása. A nagyvállalatokból kivált települések a víziközmű szolgáltatást egymagukban ugyan rendre kevésbé költséghatékony módon tudták megoldani, azonban e hátránnyal szemben számos, közellátáson kívül eső előnnyel tudtak kalkulálni. Ilyen előny különösen a keresztfinanszírozás lehetősége, amíkor is a veszteséges helyi tevékenységek a víziközmű-szolgáltatás tevékenységévei együtt, egyazon gazdálkodó szervezet keretében kerültek fenntartható módon megszervezésre. Az együtt maradás mellett kizárólag azok a települések döntöttek, ahol az önkormányzatok felismerték az együtt maradás ésszerűségét, vagy gazdasági lehetőségeinek szűkössége, esetleg a közös tulajdonú vízellátó rendszerek üzemeltetése szükségszerűvé tette az együtt maradást. 2.2 Szabályozási környezet A települési önkormányzatok víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos feladatait a korábbi Önkormányzati törvény (1990. évi LXV. tv) a lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátásának kötelezően ellátandó feladatként történő megnevezésévei alapozta meg. Továbbí meghatározó jelentőséggel bírt az Ártörvény (1990. évi LXXXVII. tv.) amely a helyí önkormányzatokat arra az esetre nézve, amennyiben helyben a közművek tulajdonjoga nem az államot illeti, a helyi önkormányzatot nevezte meg árhatóságként a víziközmű szolgáltatás tekintetében. Fontos hangsúlyozni, hogya hivatkozott két törvény az önkormányzatok részére korlátozó, megszorító szabályokat nem, hanem kizárólag felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazott. A közszolgáltatás megszervezésének néhány vízügyi szempontú keretszabályát határozta meg továbbá a Vízgazdálkodási törvény (1995. évi LVII. tv.). E három törvényi szintű, az ágazatot nevesítetten érintő jogszabályon túlmenően csak rendeleti szintű szabályozásokat lehet megemlíteni, melyek szabályozási tárgyukat tekintve inkább magának a vízi közmű-szolgáltatást végző gazdálkodó szervezetnek a tevékenységére nézve határoztak meg részletes kötelezettségeket. E körben a 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről érdemel külön említést. Összességében elmondható, hogy a víziközmű-szolgáltatási ágazatban, azon belül is a közellátási feladat megszervezésére, a közművek és a közszolgáltatást végző szervezetek feletti tulajdonosi jogok gyakorlására nézve átfogó szakági szabályozás nem állt fenn. A szabályozás hiánya egyrészről bizonytalanságokat jelentett, másrészről azonban a rendkívül széleskörű autonómia lehetőségét is magában hordozta az önkormányzatok számára. A magasabb szintű szabályozás hiányában az önkormányzatok a közellátás felelős megszervezése érdekében jórészt helyi rendeletek megalkotásával, illetve az üzemeltető társaságokkal kötött szerződésekben foglalt jogok és kötelezettségek részletes meghatározása által igyekeztek a közellátás fenntartása érdekében szabályozott kereteket létrehozni. 2.3 Árhatósági szerepek és a közművek fenntarthatósága A víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CClX. tv. (továbbiakban Vksztv.) hatályba lépését megelőzően azokon a telepüiéseken, ahol nem az állam tulajdonában álló közművek üzemeltetése 5

6 által valósult meg a közműszolgáltatás, ott az ártörvény rendelkezései alapján a helyi önkormányzat helyi rendelet megalkotása útján gyakorolta az árhatósági jogköröket. Az ármegállapítás joga magában foglalta a közművek fenntarthatóságának és a biztonságos üzemeltetés költségeinek fedezetképzését is. Ennek megfelelően az önkormányzatokat megillette az a jog, hogy maguk állapítsák meg a közművek rendszeres felújításához szükséges pénzügyi fedezet nagyságát, s azt többnyire bérleti díj formájában fel is tudták használni. Fontos megjegyezni, hogy az önkormányzat az így kapott forrást kötöttségek nélkül tudta felhasználni, így az általános jelleggel is segíthette a helyi költségvetés megfelelő kialakítását. 2.4 A vízmű társaságok működése Vízi közmű-szolgáltatási tevékenységet rendkívül széleskörű személyi kör végezhetett az eddigiekben. A szervezeti forma tekintetében a lehetőség nyitott volt akár intézmények, egyesületek, Bt-k előtt is, sőt a tulajdonosi szerkezet vonatkozásában sem voltak kötöttségek, igy akár külföldi magánbefektetők is a szektor szereplői lehettek. A társaságok pénzügyi, gazdasági képességei, műszaki felkészültsége, eszközellátottsága, és a megfelelő szakemberek főállású foglalkoztatása tekintetében semmilyen feltétel nem érvényesü It, így-,jlslo'riylagegyszer"tren- tudúlí< felállítiiiii' cegeiketaz 6ilIcirmanyzatoK,'ái-oribiúi eza kőiüfrriériy egyben elősegítette a nagyobb cégekből történő kilépéseket és a nem kellően átgondolt, szakmaiságat nélkülöző egytelepüléses cégek működését is. A társaságok gazdálkodásával szemben a közszolgáltatási tevékenység érdekeiből fakadóan semmilyen hatósági kötöttség nem érvényesü It, így a társaságok a víziközmű-szolgáltatás mellett más helyi feladatokat is kötöttségek nélkül, akár a vízdíj bevételből finanszírozott módon is elláthattak (keresztfina nszírozás). 3 A vízi közmű törvény 3.1 A törvény által létrehozott új ágazatí szabályozás struktúrája A víziközmű-szolgáltatás a széles értelemben vett vízügyi ágazat specialitásai okán önállóan értelmezhető része, így szabályozásának generális hátterét a vízgazdálkodásról szóló évi LVII tv. adja. A Vksztv. az ágazatra vonatkozó, főként gazdasági természetű, piaci monopólium szabályozó rendelkezéseket tartalmaz. E szabályok keret jellegűek, így a részletes szabályokat kormányrendelet, illetve miniszteri rendeletek fogják tartalmazni, melyekre nézve a Vksztv ban mind a kormány, mind a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter felhatalmazást kapott. 6

7 A Magyar Víziközmű Szövetség által kapott tájékoztatás szerint a törvény végrehajtását szolgáló kormányrendelet tervezetének kormány elé terjesztése ez év novemberében várható, a rendelet elfogadásával egyidejűleg a 38/1995 sz. kormo rendelet várhatóan hatályon kívül lesz helyezve. A miniszteri ármegállapítás rendeleti szabályozása várhatóan csak a jövő év második felében fog megjelenni. 4 A törvény célja, szabályozási területei A viziközmű törvény kimondja, illetve célul tűzi ki: a) közművagyon közvetlen nemzeti (önkormányzati) tulajdonba vételét, b) víziközmű ágazati felügyelet felállítását (Magyar Energia Hivatalon belül), c) árhatósági jogkör miniszteri hatáskörbe emelését, d) az ágazat szervezeti integrációját, e) viziközmű szolgáltatási tevékenység működési engedélyhez kötését, f) a közművagyon fenntarthatóságát célzó pótlási, rekonstrukciós kötelezettséget, g) a vízdíj védelmét és a keresztfinanszírozás tilalmát. A víziközmű törvény legfontosabb szabályozási területei: a) a közművagyon tulajdoni viszonyai (nemzeti tulajdon kimondása /6. /) hj <lz ellátásért felelős (az önkormányzatok és az állam) kizárólagos jogai a közszolgáltatás megszervezésében /9. / c) gördülő fejlesztési terv (kötelező közműpótlás /10. /) d) üzemeltetési jogviszony (a szolgáltató és az ellátásérért felelős közötti írásos szerződéses szabályai /15. /) e) közérdekű üzemeltető (jogsértő állapotok esetére a Hatóság üzemeltető kijelölési joga /32. /) f) működés engedélyezése (szolgáltatók tevékenységi engedélye /35. /) g) kiszervezés szabályai (egyes üzemeltetési tevékenységek alvállalkozásba adása /45. /) h) árhatóság (a miniszteri ármegállapítás törvényi szabályai /62. /) 7

8 5 A vízi közmű törvény hatásai 5.1 Önkormányzatokra gyakorolt hatás A törvény egyes viszonylatokban stabilizálta, megerősítette az önkormányzatok jogköreit, míg más esetekben jelentős korlátozásokat, hatáskörök megszűnését eredményezte. E változások főként: a) a víziközmű-szolgáltató szervezetek közmű vagyonát ingyenesen az önkormányzatok tulajdonába helyezi a tv január 1. napjával, b) kimondja a törvény, hogy amennyiben nem az államé a közműrendszer, akkor szolgáltatás megszervezésére vonatkozóan a jogok helyben az önkormányzatot illetik, c) megszűnt az önkormányzat árhatósági jogköre, azaz árrendeletet már nem alkothat, d) az üzemeltetésre kötelező írásban szerződni, e) az önkormányzat koncessziós eljárás lefolytatása nélkül köthet üzemeltetési szerződést olyan szolgáltatóval, amely kizárólag nemzeti tulajdonban van, s abban maga is tulajdonos, f) a közművek üzemeltetésbe adása után bármely jogcímen kapott pénz kizárólag a közművek fejlesztésére használható fel, g) ha a közműveket az önkormányzat nem adja vagyonkezelésbe, akkor őt terheli a közművek kötelező korszerűsítése, rekonstrukciója, h) ha az önkormányzat vét valamely jogszabályi rendelkezéssel szemben, vele szemben a Hivatal felügyeleti eljárás keretében akár bírságot is kivet het, i) ha az önkormányzat nem gondoskodik a jogszabályokban foglaltak szerint megfelelő szolgáltatóról, erre vonatkozó jogait a Hivatal elvonhatja, és közérdekű üzemeltetőt jelölhet ki. 5.2 A víziközmű-szolgáltatókra gyakorolt hatás A vízi közmű-szolgáltató társaságokkal szemben számos, rendkívül szigorú új rendelkezés érvényesül. Tevékenység megkezdését, és annak végzését is a Hivatal folyamatos felügyelet alatt tartja. Az érvényesülő legfontosabb szabályok: a) víziközmű-szolgáltató csak Kft, vagy Zrt formában működhet, b) szolgáitatni csak a Hivatal által kibocsátott működési engedély birtokában lehet, 8

9 c) új üzemeltetési szerződés csak a Hivatal előzetes jóváhagyása után léphet hatályba, d) másodiagos tevékenység (nem vízíközmű szolgáltatás) csak akkor vége zhető, ha azt nem kell a vízdíjbevételből ís fínanszírozni (keresztfinanszírozás tilalma) e) a szolgáltató üzletszabályzatát, beszerzési szabályzatát, számvítelí szabályzatának egyes részeit a Hivatal hagyja jóvá 5.3 A működési engedély kibocsátásának feltételei A víziközmű-szolgáltató május 31. után csak akkor folytathatja tevékenységét, ha engedélykérelemmel fordult a hivatalhoz, s az nem került elutasításra. Az engedély kíbocsátásának feltételeit alapvetően a kormányrendelet fogja tartalmazni, azonban egyes kritériumokat maga a törvény mond ki. A törvényben rögzített feltételek közül kiemelkedő jelentőséggel bír a felhasználói egyenérték (továbbíakban: feé). A feé egy mutatószám, amely a szolgáltató által ellátott felhasználók számosságát mutatja meg. (A megértést egy példával segítve: Ha egy öttagú háztartás esetén a családi háznak van vízbekötése, akkor az a felhasználói egyenérték szempontjából l-nek számít. Ha ennek a háztartásnak van szennyvíz bekötése is, akkor az további 1 egyenérték, azaz a példa szerinti háztartás 2 egyenértéknek számít.) A Vksztv. 36. (1) bek. c. pontja kimondja, hogya szolgáltató működési engedélyt nem kaphat, amennyiben a felhasználói egyenértékek száma részéről nem éri el igazolt módon a et. Fontos rögzíteni, hogya törvény átmeneti rendelkezései között, a 84. -ban szerepel egy egyszerí engedmény a felhasználói egyenérték követelménye kapcsán, amelyre vonatkozó részletes kifejtés a pontban található. A Vksztv a kimondja, hogyakormányrendeletben további feltételek kerülnek meghatározásra, ílletve itt hangsúlyoznunk kell, hogyahívatal az engedély kibocsátása tekíntetében vizsgální fogja a más jogszabályoknak való megfelelőséget is, így bármely más jogszabály alapján kötelezően beszerzendő engedély, hozzájárulás nem áll rendelkezésre, a Hívatal működési engedélyt nem bocsáthat ki. /Vksztv. 36. (1) bek.j A fentíek, illetve a Mavíz jogszabály előkészítő konzultációs tevékenysége kapcsán rendelkezésre álló információk alapján az engedélyezés várható követelményei az alábbiak szerínt kategorizá Ihatók: 1) Víziközmű törvényben foglalt feltételek: a) ,- felhasználói egyenérték megléte b) nincs felszámolásí, v. csődeljárás, c) jogszabályoknak megfelelő: 9

10 üzemeltetési szerződés üzletsza bá Iyzat beszerzési szabályzat d) víziközmű térképi nyilvántartás vezetése 2014-től e) kiszervezési korlátok betartása j45. j, 2) Kormányrendeletben várható feltételek: al gazdasági feltételek: tőke megfelelősség, eladósodottság szint je, likviditás, stb. b) műszaki feltételek: (megfelelő összetételű, korszerű műszaki eszközök meglétének igazolása, haváriás képessége k,!aboratórium stb.), c) belső szervezeti kritériumok: (szabályozottság, ügyviteli szervezettség alátámasztása pl.: ügyeleti rendszer, ügyviteli megoldások informatikai támogatása stb.), d) személyi feltételek: a kulcsfontosságú szakemberek főállású foglalkoztatása (pl.: víz-és szennyvíz technológus, villamosmérnök, gépészmérnök stb.), e) ügyfélszolgált fenntartásának feltételei. 3) Más jogszabályokban foglalt követelmények figyelembevétele - ilyen tárgyú jogszabályok különösen: a) közegészségügyi jogsza bá Iyok, b) fogyasztóvédelmi jogszabályok, c) adat és iratkezelésről szóló jogszabályok, d) kritikus infrastruktúra védelem szabályai, e) foglalkoztatási jogszabályok stb. 5.4 A 2013 évi működési engedélyeztetés várható hatásai: 1) Az engedélyeztetési eljárás hatása a törvényből is kiolvasható módon reálisan az lesz, hogy az ország vízmű társaságainak több mint háromnegyed része, azaz legalább 300 jelenlegi víziközmű 10

11 szolgáltató gazdálkodó szervezet egy év leforgása alatt megszünteti ez irányú tevékenységét, vagy már maga a szervezet is megszűnik. 2) A bekövetkező események számos önkormányzatot váratlanul fog érni, de a késlekedőknek korrekcióra kevésbé lesz lehetősége, mivel a Hatóság a megfelelő szolgáltatóról történő gondoskodás elmaradása esetében elvonja az önkormányzat ez irányú jogait és maga rendel ki közérdekű üzemeltetőt. 3) Kiegyensúlyozott stabil működésre ott lehet reálisan számolni, ahol az állam, az önkormányzatok helyett az MNV Zrt. által irányított állami tulajdonú regionális víziközmű társaság révén gondoskodik a megfelelő üzemeltetésről, vagy ahol az önkormányzatok maguk szerződnek a stabilitást biztosítani képes, tulajdonukban álló társasággal. 6 A Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. bemutatása 6.1 A Hajdúvíz Zrt. jelenének történeti elözményei A részvénytársaság jogelődjét január 20-án tartott ülésén a Hajdú-Bihar Megyei Tanács Végrehajtó Bizottság, "Megyei Vízmű és Kútépítő Víz Gázszerelő Vállalat" megnevezéssei hozta létre januárjától kezdve a helyi tanácsi kezelésben és üzemeltetésben lévő vízműveket folyamatosan vette át üzemeltetésre a vállalat. Időközben korábbi elnevezése megváltozott Hajdú-Bihar Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatra január 1-jével alakult meg a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zártkörűen működő részvénytársaság 71 tulajdonos önkormányzattal. A Vksztv. következtében megindult víziközmű üzemeltető társaságok között megindult integrációs folyamat eredményeként évben 6 újabb településsel bővült a tulajdonosi kör. A jövőben a szolgáltatási terület a települések számát tekintve 58-ról 69-re fog növekedni. 6.2 A Hajdúviz Zrt. tulajdonosi szerkezete: 1) A társaság által kibocsátott részvények száma 692 db 2) a részvények névértéke: 6 db ezer Ft/db 92 db ezer Ft/db 302 db ezer Ft/db 11

12 292 db 100 ezer Ft,/db 3) részvényesek száma: 71 (részletesen 2. sz. melléklet) 4} nem önkormányzati részvényes: nincs 5) nem a társasággal üzemeltető részvényesek: a. Földes b. Hajdúböszörmény c. Hortobágy d. Nádudvar e. Téglás f. Tiszagyulaháza g. Újtíkos 6.3 A Hajdúvíz Zrt. vagyoni, pénzügyi jellemzői A társaság pénzügyi-gazdasági helyzete stabil, kifizetetlen számla- és adótartozások nincsenek, tartós hitelállománnyal nem rendelkezik. A társaság 100 millió Ft folyószámlahitellel rendelkezik, amely igénybevételére a mai napig nem került sor. A Hajdúvíz Zrt. főbb gazdasági jellemzői számokban (2011. évi mérlegadatok): Mérleg főösszeg: Saját tőke: Jegyzett tőke: Hosszú lejáratú kötelezettségek (vagyonkezelés nélkül): ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft Befektetett eszközök: ezer Ft Forgóeszközök: Árbevétel: ezer Ft ezer Ft Adózott eredmény: ezer Ft tartalmazza. A társaság éves beszámolójának mérlegét és eredmény kimutatását a 3. sz. melléklet 12

13 A fenti adatok a Vksztv. 79. szerinti vagyonátháramlás hatását még nem jelenítik meg. A saját tőke és jegyzett tőke különbözete a évben bekövetkezett -438 millió Ft mérleg szerinti eredmény következménye, amelyet az egyik tulajdonos, Balmazújváros település önkormányzatának szolgáltatási díjkülönbözetre alapított követeléséből fakadt. Ezen követelésnek a Legfelsőbb Bíróság is helyt adott. Az önkormányzat 5 éven keresztül nem alkalmazta a Közgyűlés által elfogadott árakat, a társaság viszont az előterjesztett, és a közgyűlés által elfogadott díjakon számlázta a szolgáltatásokat. A követelés teljesítésére megállapodás keretében került sor közel két év alatt április 19-ig, így a társaság a késedelmi kamatokkal együtt 434 millió Ft-ot fizetett ki. 6.4 A Hajdúvíz Zrt. Szakmai tevékenységének bemutatása Főtevékenységek: Ivóvíz szolgáltatás: a részvénytársaság működési területén fő ivóvíz igényének kielégítéséről gondoskodik. Az ivóvíz-szolgáltatásból származó éves nettó árbevétel mft volt, éves víztermelés 5-5,5 em J A vízellátási célt szolgáló 134 db termelő mélyfúrású kút együttes teljesítő képessége m 3 /d. Az összes vízhálózat hossza 1036,23 km. Az Észak-alföldi Régió Ivóvízminőség javító Program keretében különböző vízkezelési technológiák kerültek kialakításra, a kötelezett települések vízműtelepein 2002-től kezdődően három ütemben. A program célja, az Uniós előírásoknak megfelelő minőségű egészséges ivóvíz biztosítása az érintett településeken. Szennyvízszolgáltatás: A szennyvízelvezetés- tiszításból származó éves nettó árbevétel mft, megtisztított szennyvíz mennyisége em J A szennyvíztisztító telepek 11 települést érintően 9 szennyvíztisztító telepen biológiai szennyvíztisztítási technológiákkal kerül a kommunális szennyvíz megtísztításra. A csatornahálózat hossza összesen 287,0 km, a tisztítótelepek összes tisztító kapacitása m 3 /d. Egyéb tevékenységek: A társaság saját laboratóriuma akkreditáltan működik, a vizsgálati tevékenységhez kapcsolódóan négy csoportban (klasszikus analitika, spektroszkópía, kromatográfia, biológia) végzi az üzemeltetési tevékenység ellenőrzését, segítését, illetve külső partnerek részére ellenőrzi a nem a részvénytársaság által üzemeltetett víziközművek működését, a szolgáltatott ivóvíz, a közcsatornába bocsátott, és a szennyvíztisztító berendezésben kezelt szennyvíz minőségét. Jelentős vizsgálati volument végez külső szolgáltatott tevékenységként, éves viszonylatban 80 millió Ft-ot meghaladó árbevétellel. Éves időszakot tekintve a laboratórium - a szerződéses partnereken túl - több mint 400 megrendelővel állt kapcsolatban, akik számára 1000 db-ot meghaladó egyedi vizsgálatot is végzett. 13

14 Társaság zagyszivattyú-gyártást is végez. Gyártmányának minősége megfelel a kor követelményeinek és maximálisan kielégíti a szakma igényeit, széles az alkalmazása a mélyépítési munkáknál. A társaság által gyártott szivattyúkat továbbra is eredményesen használják a konkurens - más kialakítású - szivattyúkkal szemben. Az ipari tevékenység kereteiben egyedi megrendelésekre történő termékértékesítést és javításszolgáltatást, valamint vízmérő-javítást és hitelesítést is végez a társaság. A társaság szakmai tevékenysége számokban: SzerLűtJüll felhasználói egyenérték összesen: Ivóvíz-szolgáltatásban érintett települések: Üzemeltetett ivóvíz hálózatok hossza: Értékesített ivóvíz m3/2011 Szennyvíz-szolgáltatásban érintett települések: Üzemeltetett szennyvíz hálózatok hossza: Értékesített szennyvíz m3/ ,- 64 db 1069 km db 353 km Alaptevékenység árbevétele/2011: millió Ft Egyéb tevékenységek árbevétele/2011: 204 millió Ft 6.5 A Hajdúvíz Zrt. Humáneröforrás gazdálkodása A részvénytársaság szervezeti felépítése a korszerűsítésére került sor az elmúlt évek során, melynek következtében a vezetői szintek csökkentek, átláthatóbb, hatékonyabban műkődő struktúra alakult ki. A munkaköri és feladatkörök átfedései megszüntetésre kerültek,a felelősségi határok tisztázva lettek. Az állományi létszám előtt közel 600 fő volt, december 31- én az átlagos statisztikai létszám 308 fő, amelyből szellemi 84 fő, fizikai 224 fő, míg október 31-én az átlagos statisztikai létszám 250 fő, melyből szellemi 78 fő, fizikai 172 fő. A munkaerő hatékonyságának fokozásához a technikai feltételek, a technológiai felügyeleti rendszer, a műszaki- és gazdasági irányítási rendszer bevezetése van előkészítés alatt. A jelenlegi munkaerő szakmai továbbképzésére és szakismereteinek bővítésére van szükség a megvalósult és a későbbiekben megvalósításra kerülő ivóvíz és szennyvíz tisztító technológiai fejlesztések felkészült üzemeltetéséhez. 14

15 6.6 A Hajdú Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. stratégiája A társaság elsődleges célja és legfőbb feladata a részvénytársaság alaptevékenységi körébe tartozó zavartalan ivóvíz-szolgáltatás ellátása, igazodva a 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet előírásaihoz, továbbá a szennyvízelvezetés, -tisztítás biztosítása és a keletkező szennyvizek biztonságos kezelésével az Európai Uniós csatlakozással vállalt élhetőbb életkörülmények megteremtése. A társaság előtt nem rendelkezett az üzemeltetésbe tartozó településekkel szerződéses keretekkel. A Vksztv. előírásainak következtében a bérleti jogviszonyra alapozott üzemeltetési szerződéses jogviszony létrejött a települések önkormányzataival, amely egységes, átlátható bb és jogszerű keretek között megvalósuló működést biztosít mind az üzemeltetett települések önkormányzatai, mind a társaság számára. Ezen keretekre alapozva mind szakmai, mind pedig gazdasági értelemben megfelelő együttműködés biztosítható - kötelező közfeladat ellátásában - a települések önkormányzataival. A társaság rövidtávú célja, hogy stabilizálja helyzetét a hajdú-bihari piacon, helyreállítva az egységes megyei üzemeltetést és a mérethatékonyság javítása érdekében középtávon szélesebb körű, megyén kívüli szolgáltatást is nyújtson. A társaság stratégiája és filozófiája nem lehet más, mint a Vksztv. általános rendelkezéseiben foglalt alapelvek, mint például a természeti erőforrások kíméletének elve, a fogyasztók számára az ellátás biztonsága, regionalitás, és az ebből fakadó előnyök kihasználása, a szolidaritás elvének alkalmazása mellett a hátrányos helyzetű kistérségek feizárkóztatása, úgy hogy a víziközművek működtetésével kapcsolatos indokolt költségek fenntartható, megfizethető díjakban testesüljenek meg. Az integráció során is a legfontosabb alapelv az, hogya tulajdonosi kört alkotó önkormányzatokkal azonos feltételekkel történjen az üzemeltetés, és azonos színvonalú szolgáltatást kapjon a lakosság. 7 Az ALFÖLDVíz Zrt. bemutatása 7.1 Az ALFÖLDVíz jelenének történeti előzményei A Társaság jogelődje július 30-án Békés Megyei Vízmű és Kútkarbantartó Vállalat néven jött létre. A vállalat tevékenysége, története egyé vált amegye közműves ivóvíz hálózatainak és szennyvíz csatorna rendszereinek kiépítésével, üzemeltetésévei. A rendszerek bővülésévei, illetve az elérhető technológiai megoldások alkalmazásával a vállalat a rendszerváltás időszakára jelentős 15

16 erőforrásokat feivonuitatni képes szolgáltatóvá fejlődött. A jogszabályi környezet változásainak megfelelve 2003-ban részvénytársasággá alakult, s felvette a Békés Megyei Vízművek Rt. nevet. Az elrn~lts~vben a társaságlele~t~s,t9_b_~ mint 3 milliárd forint értékű technológiai, épület, gép.és informatikai tárgyú fejlesztést hajtott végre, továbbá a társaság fejlesztési forrásait 2010-ben a részvényes önkormányzatok közel 1,6 milliárd forint pénzeszköz tőkeemelés formájában történő rendelkezésre bocsátásával növelték. A társaság 2012 júniusában a vele üzemeltetési kapcsolatot létesített megyén kívüli településekre, továbbá a vele integrációs együttműködésre lépő partnerekkel közös hosszú távú stratégiai célokra tekintettel nevét ALFÖLDVíz Regionális Vízíközmű Szolgáltató Zrt-re változtatta. 7.2 Az ALFÖLDVíz tulajdonosi szerkezete: 6) A társaság által kibocsátott részvények száma db 7) egy részvény névértéke: Ft 8) a társaság jegyzett tőkéje: ezer Ft 9) részvényesek száma: 85 (részletesen 4. sz. melléklet) 10) nem önkormányzati részvényes: a Magyar Állam 11) nem a társasággal üzemeltető részvényesek: Deszk Község Önkormányzata Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Kübekháza Község Önkormányzata Tiszasziget Község Önkormányzata Újszentiván Község Önkormányzata Röszke Község Önkormányzata Zsombó Község Önkormányzata Csongrád Város Önkormányzata Csorvás Város Önkormányzata Elek Város Önkormányzata Újkígyós Nagyközség Önkormányzata Végegyháza Község Önkormányzata Kaszaper Község Önkormányzata Kondoros Nagyközség Önkormányzata Újiráz Község Önkormányzata Csanádapáca Község Önkormányzata Gyula Város Önkormányzata A felsorolt településekre nézve fontos megjegyezni, hogy velük már eleve integrációs tárgyalások folynak, vagy az elkövetkező hónapokban azok megnyitására fog sor kerülni. 16

17 7.3. Az ALFOLDVíz Zrt. vagyoni pénzugyi helyzete A Társaság likviditási helyzete stabilnak mondható, ami a bevételek és kiadások tervszerű, ütemezett alakítása, kiegyensúlyozott pénzgazdálkodás eredményeként valósu It meg. A gazdasági évben a saját tőke értéke több mínt 2,7 %-al növekedett az előző évhez képest. A saját vagyon év végi állománya így millió Ft, a forrásokon belüli részaránya 47,55 %. A évi gazdálkodás eredményeként a mérleg szerinti eredmény ezer Ft, amely a tervezett színt alatt teljesült. A évi költségszint - takarékos gazdálkodással - összhangban állt abevételekkel. A vevőkövetelések értéke 1,21%-kal növekedett év hasonló adatá hoz víszonyítva, amely nem jelent átlagon felüli változást. Ezen emelkedést a teljes követelés állományon belül 5%-kal csökkenő (7,5 %-os részarányt képviselő) kapcsolt vállalkozásokkal szembeni, a 3%-kal növekvő, vevőkkel szembeni, illetve a 2,2%-kal növekvő önkormányzatokkal szembeni követelésállomány együttes hatása eredményezte. 7.4 Az ALFÖLDVíz tevékenységének jellemzése: Az ALFÖLDVíz Zrt óta tiszta profilú víziközmű-szolgáltatóként működik. E tiszta profilúság azt jelenti, hogy kizárólag ivóvíz-szolgáltatással és szennyvíz-szolgáltatással foglalkozik, illetve csak olyan tevékenységeket folytat, melyek közvetlenül segítik e két közszolgáltatási tevékenység működését. A tiszta profilú működés lehetővé teszi, hogy más irányú tevékenységek gazdasági hatásai ne torzítsák a működést, a lakosság vízdíjára költségnövelő tényezőként ílyen tevékenységek semmiképpen ne hathassanak. Fontos hangsúlyozni, hogyavíziközmű törvény ma már kifejezetten tiltja más irányú tevékenységek vízdíj bevételből történő finanszírozását (keresztfinanszírozás tilalma). E követelménynek az ALFÖLDVíz Zrt. már jelenleg is megfelel. A társaság szakmai tevékenységének kialakítása során stratégiai megfontolásból úgy járt el, hogyaközszolgáltatási tevékenység folytatása érdekében szükséges minden lényeges résztevékenységet maga tudjon elvégezni, s e tevékenységek folytatásához lehetőség szerint az elérhető legkorszerűbb technológiákat, gépeket, eszközöket tudja munkavállalóí rendelkezésére bocsátani. A társaság az alaptevékenységeket ellátó, támogató tevékenységeket önálló üzemszervezetekbe, azokon belül csoportokba integrálva végzi. E tevékenységi egységek: 1. Víztároló (magas- és mély tároló) mosató, karbantartó csoport, 2. Kútkarbantartó búvárszivattyú cserélő és javító csoport, 3. Szennyvízszivattyú javító csoport, 4. Ivóvíz hálózatdiagnosztikai csoport, 17

18 5. Szennyvízhálózat kamerázó csoport, 6. Vízmérő hitelesítő labor, 7. Környezetvédelmi labor, 8. Közmű nyilvántartó és geodéziai csoport (szakági térkép nyilvántartás) 9. Csatorna-tisztító csoport, 10. Folyamatirányító, rendszerfejlesztő csoport, 11. Mélyépítő üzletág, 12. Autószerelő műhely, 13. Lakatos üzem, 14. Vízépítési anyagok raktáráruháza Az alaptevékenységeket támogató háttér kapacitások hatékony kihasználása és a fejlesztéseket szolgáló többlet árbevétel elérése érdekében a társaság e tevékenységeit piaci viszonyok mellett is törekszik kiaknázni, így azok közül több is (mélyépítés, laborálás, folyamatirányítás, csatorna kamerázás stb.) hozzájárul a társaság éves árbevételének eléréséhez. A társaság szakmai tevékenysége számokban: Szerződött felhasználói egyenérték összesen: Ivóvíz-szolgáltatásban érintett települések: Üzemeltetett ivóvíz hálózatok hossza: ,- 67 db 2459 km Értékesített ivóvíz m3/20ll Szennyvíz-szolgá!tatásban!ú~p.tett te-!epwések:- -- Üzemeltetett szennyvíz hálózatok hossza: -- 2S db- 988 km Értékesített szennyvíz m3/20ll Alaptevékenység árbevétele/20ll: 5234 millió Ft Egyéb tevékenységek árbevétele/20ll: 1142 millió Ft 18

19 7.5 Az ALFÖLDVíz humánerőforrás gazdálkodása A társaság a rendszerváltás időszakában több mint 1200 főt foglalkoztatott. Mára az üzemeltetett rendszerek száma, kiterjedtsége jelentősen bővül, azonban ennek ellenére a foglalkoztatott létszám ma 660 fő. A létszám csökkentését a költséghatékony gazdálkodás érdekében a társaság több lépcsőben érte el. Ezen hatékonyságjavító lépések mögött elengedhetetlen volt a korszerű műszaki technológiák, folyamatirányító rendszerek, informatikai alapon szervezett ügyviteli megoldások igénybevétele. A fejlődés eredményeként nem csak a létszámhatékonyság irányába tett lépésekről lehet beszélni, de egyidejűleg az is megállapítható, hogya foglalkoztatott dolgozók körében a magasabban képzett szakemberek aránya évről-évre növekszik. Ez a tendencia a korszerű technológiai, informatikai megoldások alkalmazási igényeihez illesztett tervszerű képzési, beiskolázási programoknak köszönhető. A társaság humánpolitikai szervezete évente több mint 200 dolgozó képzését szervezi meg. Rendkívül fontos tényezőnek tekinti a társaság vezetése, hogy munkavállalók naprakész, korszerű szakmai tudással rendelkezzenek, így e célok elérése érdekében évente millió forintot használ fel, azaz fektet be a legjobban hasznosuló üzleti tényezőbe, az emberi tudásba. 7.6 Az ALFÖLDVíz leányvállalati érdekeltségei Az ALFÖLDVíz Zrt. 4 leányvállalati érdekeltséggel rendelkezik. Magyarországon az építőipari kivitelezések megvalósítására Uviép Kft név alatt egy közel 50 főt foglalkoztató mélyépítő vállalkozással rendelkezik, mely társaság közvetlenül az ALFÖLDVíz Zrt. kizárólagos tulajdonában álló Vilatir Kft. tulajdona. A társaság szándéka az, hogy az víziközmű tv. szabta nehézségekre tekintettel a társaság kapacitása it visszaszervezi az anyavállalatba, s a jövőben saját tevékenységként fogja azt folytatni. Románia területén két társasági érdekeltsége van az ALFÖLVíz Zrt-nek. Bihar Megye területén víziközmű-szolgáltatási céllal került létrehozásra az Aqva-Bihor SRL. 100%-os tulajdonú leánytársaságként, míg Arad Megyében az Aradi Vízmű Zrt-vel 50-50%-os tulajdonlással került létrhozásra a Aqua Trans Mures SA., amely társaság ivóvíz kitermelést és Magyarországra történő továbbítás érdekében végez beruházást, illetve később üzemeltetést. 7.7 Az ALFÖLDVíz stratégiája Az ALFÖLDVíz Zrt a vele partnerí és tulajdonosí viszonyban álló önkormányzatok és a mögöttük álló lakosság magas színvonalú és hatékony ellátásának megszervezése érdekében tisztán köztulajdonú víziközmű-szolgáltató társaságként kíván működni. A társaság nyitott arra, hogy további önkormányzatok részvényesként és üzemeltetési partnerként történő befogadása útján tovább emelje működésének hatékonyságát, fenntartva mindeközben az üzemeltetés struktúrájában érvényesített eddigí alapelvet és gyakorlatot. Ezen alapelv lényege: 19

20 a társaság működési elveit elfogadó minden önkormányzat esetében a részvényesi befolyásától és települési méretétől független, azonos feltételekkel, azonos színvonaion történő üzemeltetés. Az Alföldvíz Zrt az elmúlt időszakban is úgy működött, hogya sok önkormányzat együttműködésében rejlő előnyöket mindvégig igyekezett kiaknázni. A fogyasztók, illetve a partnerönkormányzatok nagy száma a működéshez szükséges rendszerek költséghatékony kiépítését tette lehetővé. Annak érdekében, hogy minden partner önkormányzat lakossága másokkal egyenlő félként részesüljön helyben a szolgáltatási tevékenységből a társaság működési, szolgáltatási rendjét a közgyűlés, és az igazgatóság egységes elvek szerint határozta meg, a társaság minden vele partner önkormányzat számára ugyanazt a tartalmú szolgáltatási szerződést nyújtja, így elkerülhető egyes önkormányzatok előnyösebb, míg mások hátrányosabb részvétele az üzemeltetésben. A bizalom egyik legfontosabb pillére, hogya társaság külön-külön számol el minden önkormányzattal a bérleti díjakkal, közműfejlesztési hozzájárulásokkal, így egymás terhére az önkormányzatok között hátrány nem keletkezhet. 8 Az ALFÖLDVíz és a Hajdúvíz Zrt. közötti integrációs együttműködés lehetöségei: Tekintettel arra, hogya két egymással szomszédos szolgáltató társaság múltja, fejlődése, működési jellemzői, számos hasonlóságot mutatnak, illetve az üzemeltetési tevékenységet igénybe vevő önkormányzatok víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos stratégiai érdekei egyértelműen azonosak, a két társaság, illetve a mögöttük álló önkormányzatok együttműködése reális jövőképet hordoz magában. A törvény, illetve a tervezetként ismerté vált végrehajtási rendelet szabályai ugyan szigorú kereteket szabnak, azonban a Hajdúvíz Zrt. számára egyidejűleg több út is nyitva áll a jövő illetően, így az integrációs együttműködésre is több konstrukció merülhet fel, melyeket külön-külön kell azok tartalma, előnyei és hátrányai tekintetében kiértékel ni. A Hajdúvíz Zrt. lehetséges továbblépési irányai: 1) Alfölvíz partnerségét nem igénylő megoldások: a) Önálló működés, és az ahhoz szükséges feltételek megteremtése, b) Más partnerrel történő integrációs együttműködés, 2) Integrációs együttműködés az Alföldvíz zrt-vel a) a Hajdúvíz Zrt. önállóan nyújt be engedély kérelmet a Vksztv. 84. alapján, de egyben integrációs tervet is csatol kéreiméhez, 20