RENDÉSZETI SZAKVIZSGA

Átírás

1 RENDÉSZETI SZAKVIZSGA RENDŐRSÉGI IGAZGATÁS RENDÉSZETI SZAKVIZSGA BIZOTTSÁG 2012.

2 SZERZŐK: I. fejezet: A szolgálati jogviszonnyal összefüggő alapvető szabályozási kérdések Horváth Attila r. ezredes dr. Fehér Katalin r. ezredes Kardos Sándor r. alezredes II. III. IV. fejezet: Közterületi rendőri tevékenység Ferenc Róbert r. alezredes dr. Bárdi Csaba r. őrnagy dr. Fehér Katalin r. ezredes dr. Holló Sándor ny. r. ezredes dr. Puskás Éva r. alezredes Krauzer Ernő r. alezredes fejezet: Igazgatásrendészeti tevékenység dr. Soós Istvánné r. ezredes dr. Brunáczki Margit r. alezredes dr. Timár Tünde ny. r. alezredes fejezet: A rendőri csapatszolgálati tevékenység dr. Baranyi József r. ezredes Csőgér Tamás ny. r. alezredes dr. Gáborjáni Szabó Attila ny. r. ezredes dr. Kovács Sándor ny. r. ezredes V. fejezet: A rendőrségi személyi szabadság korlátozás szabályai Horváth Attila r. ezredes Nagy László Attila r. alezredes VI. VII. VIII. IX. fejezet: Közlekedésrendészeti ismeretek dr. Andrik Szilárd r. alezredes dr. Brunáczki Margit r. alezredes dr. Kemény Gábor r. alezredes fejezet: Kriminál taktikai ismeretek dr. Szijártó István r. alezredes, dr. Tótyik Zoltán ny. r. őrnagy fejezet: Kriminálmetodika dr. Tótyik Zoltán ny. r. őrnagy dr. Bárdi Csaba r. őrnagy dr. Pál Éva Júlia r. őrnagy fejezet: A rendőrség megelőzési feladatai dr. Ambrus Zoltán r. alezredes dr. Kemény Gábor r. alezredes Kissné dr. Kővári Lídia r. őrnagy 2

3 I. A szolgálati jogviszonnyal összefüggő alapvető szabályozási kérdések A hivatásos állományúak alapvető jogainak korlátozása Általános szabályok A szolgálati viszonnyal kapcsolatban korlátozott egyes jogok A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása Véleménynyilvánítás szabadsága Gyülekezési jog Egyesülési jog Az anyanyelv használata Választójog A munka és foglalkozás szabad megválasztása A művelődéshez való jog, a tudományos és művészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadsága Szakmai- és érdekképviselet a rendvédelmi szerveknél A Magyar Rendvédelmi Kar Az MRK feladat és hatásköre Az MRK szervezete működése Az MRK és az állami szervek kapcsolata A rendvédelmi érdekegyeztetés fórumai A szakszervezet Szakszervezeti érdekegyeztetés a fegyveres szervvel Az etikai eljárás, valamint a fegyelmi eljárás szabályai és a kifogástalan életvitel ellenőrzésének rendszere Etikai eljárás A fegyelmi eljárás szabályai és a kifogástalan életvitel ellenőrzésének rendszere Különleges foglalkoztatási állomány II. Közterületi rendőri tevékenység Rendőrség feladata, szervezete, jogállása és irányítása A rendőrség feladata A rendőrség szervezete, irányítása a hármas tagozódás Általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv A terrorizmust elhárító szerv A rendőrség szolgálati ágai, szolgálatai, szakszolgálatai A rendőri feladatok ellátásának és az utasítás teljesítésének kötelezettsége, az intézkedési kötelezettség és a szolgálati fellépés módja A rendőrségnél alkalmazott szolgálati időrendszerek A hivatali szolgálati időrendszer Rugalmas szolgálati időrendszer Vezényléses szolgálati időrendszer Váltásos szolgálati időrendszerek Az I. számú váltásos szolgálati időrendszer A II. számú váltásos szolgálati időrendszer Kombinált szolgálati időrendszer Egyéni szolgálati időrendszerek közös szabályai A havi időkeretben teljesített egyéni időrendszerre vonatkozó szabályok A háromhavi időkeretben teljesített egyéni időrendszerre vonatkozó szabályok A szolgálati formák A rendőrség szolgálati formái

4 3.1.1 Ügyeleti szolgálati forma Körzeti megbízotti szolgálati forma Járőr szolgálati forma Útlevélkezelői szolgálati forma Őrszolgálati formák Személyvédelmi szolgálati forma Pénzkísérő szolgálati forma Vonatkísérő szolgálati forma Védelmi ellenőrzési és felügyeleti szolgálati forma Készenléti szolgálati forma Felügyeleti szolgálati forma Járőrszolgálat célja, tervezése, szervezése, irányítása A járőrszolgálat A járőrszolgálat tervezése A járőrök és az őrök eligazítása, beszámoltatása Körzeti megbízotti szolgálat célja, alapvető feladatai A körzeti megbízotti szolgálati forma A körzeti megbízotti szolgálat célja: A körzeti megbízott alapvető feladata: A körzeti megbízott ismerje Elemző- értékelő tevékenysége A körzeti megbízott prevenciós tevékenysége A körzeti megbízott speciális jelentési kötelezettsége Körzeti megbízotti csoport Körzeti megbízott bűnügyi feladatai: Közrendvédelmi feladatok A körzeti megbízott közlekedésrendészeti feladatai Speciális közlekedésrendészeti feladatok Igazgatásrendészeti feladatok Egyes rendőri intézkedések és dokumentálásuk Intézkedési kötelezettség Intézkedés bűncselekmény észlelésekor Intézkedés szabálysértés észlelésekor Igazoltatás Elfogás és előállítás Eljárás diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más mentességet élvező személyekkel vagy közjogi tisztséget betöltő személlyel szemben Elővezetés Biztonsági intézkedés Intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minősülő helyen Terület lezárása Személy- és létesítménybiztosítási intézkedés Különös intézkedést igénylő esetek Migrációs és mélységi ellenőrzési feladatok a közterületi rendőri tevékenység során Migrációs feladatok a közterületi szolgálat során Mélységi ellenőrzési feladatok Hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartás jogintézménye a közterületi állomány vonatkozásában A hozzátartozók közötti erőszak A helyszínen történő elsődleges rendőri intézkedés valamint az Ideiglenes Megelőző Távoltartás és a Távoltartás alapvető elhatárolása

5 6.3. Az ideiglenes megelőző távoltartás A kényszerítő eszközök alkalmazása A kényszerítő eszközök alkalmazásának követelményei és közös elvei szabályai A kényszerítő eszközök alkalmazásáról készített rendőri jelentés tartalma Testi kényszer Bilincs Vegyi eszköz, elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, kardlap, illetőleg más eszköz alkalmazása Szolgálati kutya alkalmazása Útzár, megállításra kényszerítés Lőfegyverhasználat III. Igazgatásrendészeti tevékenység Az igazgatásrendészeti szolgálati ág felépítése, hatásköri szabályok Az igazgatásrendészeti szolgálati ág felépítése Hatásköri szabályok A személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályozása Alapvető fogalmak Az engedélyek és igazolványok fajtái, hatályosságuk, a bejelentéshez kötött tevékenységek Az engedélyek és igazolványok kiadásának feltételei, a bejelentés szabályai : A működési engedély kiadásának feltételei Az igazolványok kiadásának feltételei A bejelentés szabályai A személy- és vagyonvédelmi valamint magánnyomozói tevékenységet végzők nyilvántartásának adattartalma A rendőrség ellenőrzési kötelezettsége és terjedelme, felügyeleti bírság A rendőrség ellenőrzési kötelezettsége és terjedelme A felügyeleti bírság Az engedélyek és igazolványok visszavonásának, illetve a bejelentéshez kötött tevékenység végzése megtiltásának szabályai A fegyverengedélyügyi szakterület szabályozása Alapvető fogalmak Az engedélyhez kötött tevékenységek Az engedélyek hatályossága Az engedélyek kiadásának feltételei Az engedélyek kiadásának általános feltételei Az engedélyek kiadásának tartási célhoz kapcsolódó feltételei Természetes személyek esetében Jogi személyek esetében A Flóbert fegyvertartási engedély kiadására vonatkozó eltérő szabályok A gáz- és riasztófegyver viselési engedély kiadására vonatkozó eltérő szabályok A színházi fegyvertartási engedély kiadására vonatkozó eltérő szabályok A fegyvernyilvántartás adattartalma A rendőrség ellenőrzési kötelezettsége és terjedelme Az engedélyek visszavonásának és a fegyverek hatósági tárolásának szabályai Az engedélyek visszavonásának szabályai A fegyverek hatósági tárolásának szabályai A pirotechnikai tevékenység szabályozása Alapvető fogalmak

6 4.2. Az engedélyhez, illetve bejelentéshez kötött tevékenységek, az engedély, illetve bejelentés nélkül végezhető tevékenységek Az engedélyhez kötött tevékenységek A bejelentéshez kötött tevékenységek Engedély illetve bejelentés nélkül végezhető tevékenységek Az engedélyek kiadásának feltételei, a bejelentés szabályai Az engedélyek kiadásának feltételei A bejelentés szabályai A rendőrségi nyilvántartás, a rendőrség ellenőrzési kötelezettsége és terjedelme, szankciók, a felügyeleti bírság A rendőrségi nyilvántartás A rendőrség ellenőrzési kötelezettsége és terjedelme, szankciók A felügyeleti bírság Az év végéhez kapcsolódó eltérő szabályozás Az engedélyek visszavonásának, illetve a bejelentéshez kötött tevékenységek végzése megtiltásának szabályai Az atomenergia felhasználásával kapcsolatos tevékenység szabályozása Alapvető fogalmak Az engedélyhez kötött tevékenységek Az engedélyek kiadásának feltételei A rendőrség ellenőrzési kötelezettsége és terjedelme Az engedélyek visszavonásának szabályai A robbanóanyaggal kapcsolatos tevékenység szabályozása Alapvető fogalmak Az engedélyhez kötött tevékenységek Az engedélyek kiadásának feltételei, hatályosságuk A rendőrség ellenőrzési kötelezettsége és terjedelme A kábítószer-rendészeti tevékenység szabályozása Alapvető fogalmak A kábítószer-rendészet feladatai A kábítószer-rendészet ellenőrzési kötelezettsége A szabálysértési eljárással összefüggő legfontosabb rendelkezések Szabálysértés fogalma, szabálysértésért való felelősség, az eljárásban részt vevők A szabálysértési eljárásban alkalmazható büntetések és intézkedések és a főbb szankció kiszabási elvek Büntetések: Intézkedések Főbb szankció kiszabási elvek A büntetés kiszabása Az ismételt elkövetés jogintézménye Szabálysértési hatóságok Bíróság Az elővezetés A szabálysértési őrizet Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása A lefoglalás A rendbírság A szabálysértési eljárás lefolytatásának alapvető szabályai Az eljárás megindulása Meghallgatás nélküli és a meghallgatásos eljárás Döntés az eljárás során

7 Bíróság elé állítás A helyszíni bírság kiszabása A helyszíni bírságolásra jogosultak köre A helyszíni bírsággal kapcsolatos eljárás, a feljelentés és a helyszíni idézés 119 IV. A rendőri csapatszolgálati tevékenység Csapatszolgálati alapfogalmak Csapatszolgálat Csapatszolgálati feladat Csapaterő Csapattevékenység A taktikai eljárások Zárás Kutatás Üldözés Bekerítés Figyelőszolgálat Tömegoszlatás Őrzés Védelem A gyülekezési jogról szóló évi III. törvény rendelkezései A rendezvények szervezése és megtartása A rendezvény rendjének fenntartása A rendezvény Rendőrség általi feloszlatása A 75/2008 AB határozatból fakadó rendőri intézkedések A rendezvénybiztosítás parancsnoki munkájának fázisai A bejelentés vétele, megvizsgálása A gyülekezési jogról szóló évi III. törvény hatálya alá tartozó rendezvények bejelentésével kapcsolatos rendőri teendők A gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá nem tartozó rendezvények bejelentésével kapcsolatos rendőri teendők Sportrendezvényekre vonatkozó különös szabályok A zenés, táncos rendezvényekre vonatkozó szabályok A biztosítási terv elkészítése, tartalmi követelményei A rendezvény biztosításának végrehajtása A rendezvénybiztosítási törzs Törzs A Törzs feladatai: A rendbiztos A rendezvény biztosítását végrehajtó szolgálati csoportosítás A biztosítás végrehajtásának szabályai A rendezvény megzavarására irányuló jogellenes cselekmények Intézkedés jogsértés (veszélyhelyzet) esetén Jogsértés esetén teendő rendőri intézkedések A rendőri intézkedések dokumentálása A dokumentációs csoportok fajtái: Jelentési kötelezettség a rendezvény biztosításának végrehajtása után V. A rendőrségi személyi szabadság korlátozás szabályai Általános szabályok Képzés Fogolyszökés, fogvatartás helyének engedély nélküli elhagyása

8 1.3. Jelentés, tájékoztatás rendje Speciális szabályok Előállító egység, előállító helyiség Az előállítóban történő elhelyezés A fogvatartott élelemmel történő ellátása A fogvatartott kísérése, szállítása Fogda A fogdaszemélyzet A fogdaőr szolgálat ellátása A fogdaőri személyzet létszáma A fogdaőrre vonatkozó tilalmak A fogdaőrök eligazítása, fogdaszolgálat átadása-átvétele A befogadás A fogvatartásra vonatkozó külön szabályok A fogvatartott A fogvatartott emberi jogainak érvényesülése A fogvatartott egyéb jogai A fogvatartott kapcsolattartása A fogvatartott levelezési joga A fogvatartott csomagfogadásához való joga A fogvatartott távbeszélő-használati joga A fogvatartott panaszhoz, kérelemhez való joga A fogvatartottak kísérése és fogdán kívüli őrzése A rendőrségi fogdák rendjének különleges szabályai Fogdai rendkívüli események Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén teendő rendőri intézkedések Őrzött szállás Az őrzött szállás személyzete Az őrség szolgálat ellátása Az őrszemélyzet létszáma Az őrre vonatkozó tilalmak Az őrök eligazítása, szolgálat átadása-átvétele A befogadás Az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizetre vonatkozó külön szabályok Az őrizetes Az őrizetes emberi jogainak érvényesülése Az őrizetes egyéb jogai Az őrizetes kapcsolattartása Az őrizetes levelezési joga Az őrizetes panaszhoz, kérelemhez való joga Az őrizetes kísérése és fogdán kívüli őrzése Az őrzött szállások rendjének különleges szabályai Rendkívüli események Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén teendő rendőri intézkedések VI. Közlekedésrendészeti ismeretek Az Európai Unió új közlekedéspolitikai koncepciói Az Európai Bizottság COM (2010) 389/3 számú Közleménye Az új Fehér Könyv Közlekedésrendészeti- és az ideiglenes közlekedésrendészeti intézkedések A közúti forgalom ellenőrzése Közúti sebesség- és forgalomtechnikai eszközök alkalmazása

9 3.2. Az ittasság és a vezetési képességre hátrányos szer befolyásának ellenőrzése Az ittasság ellenőrzésének eszközei, alkalmazásuk feltételei Az alkoholteszter A hiteles mérőeszköz Vér- és vizeletvétel A vezetési képességre hátrányos szer befolyásának ellenőrzése Közigazgatási bírságolás a közlekedés körében Az objektív felelősség körébe tartozó szabályszegések és a bírságolással kapcsolatos speciális szabályok (A Kkt ába ütköző szabályszegések) A Kkt ába ütköző szabályszegések és a bírságolással kapcsolatos speciális szabályok A k pontba ütköző szabályszegések Az l pontba ütköző szabályszegések (a magyarországi illetőségű személynek vagy szervezetnek a külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármű belföldi üzemeltetésére, használatára vonatkozó szabályok megszegése) Az a-j pontba ütköző szabályszegések (közúti árú és személyszállítással kapcsolatos szabályok megszegése) A közigazgatási bírságolás összefüggései a szabálysértésekkel A visszatartás intézménye A közlekedési balesetek és a közlekedési bűncselekmények esetén követendő eljárások Fogalmak (közlekedési baleset, könnyű-, súlyos-, halálos baleset, tömegszerencsétlenség, halálos tömegszerencsétlenség) A balesetek miatti eljárások rendje, a helyszíni szemle, a szemlebizottság, és a bizottságvezető A rendőrség állományát érintő balesetekre vonatkozó eljárások rendje A balesetekkel összefüggő vezetői feladatok A vízi-és légi rendészettel kapcsolatos fontosabb jogszabályok A megkülönböztető jelzés használatának főbb szabályai, parancsnoki feladatok VII. Kriminál taktikai ismeretek A szemle A szemle kriminalisztikai szempontból A helyszínek fajtái A végrehajtás alapelvei A szemlét megelőző feladatok A szemle végrehajtása Az általános, összképrögzítő szakasz feladatai A részletvizsgáló, nyomkutató szakasz feladatai A halottszemle speciális feladatai A hullajelenségekről A szemlejegyzőkönyv részei Az adat Adatgyűjtés Adatgyűjtési módszerek Titkos információgyűjtés Bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés Rendőrség lehetősége az operatív erők és eszközök védelme érdekében Adatkérésre vonatkozó szabályok Bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés A különleges eszközök alkalmazására vonatkozó szabályok A sürgősségi elrendelés szabályai Titkos adatszerzés, bírói engedélyekhez kötött titkos adatszerzés

10 Titkos adatszerzés elrendelésének esetei: Bírói engedély: A titkos adatszerzés végrehajtása: A titkos adatszerzés eredményének felhasználása A titkos információgyűjtés eredményének felhasználása Forró nyomon üldözés A forrónyomon üldözés feladatai Alapelvek A kutatás A házkutatás A házkutatásra történő felkészülés A házkutatás végrehajtása és eredményének rögzítése Nyilvános helyek, többek által lakott és más helyek átkutatásának szabályai Járművek átkutatása Kutatás nyílt terepen A motozás A lefoglalás, mint jogi és kriminalisztikai kategória A lefoglalásra történő felkészülés A lefoglalás gyakorlati végrehajtása A lefoglalt dolog kezelése, tárolása A személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedések Őrizetbe vétel Előzetes letartóztatás Lakhelyelhagyási tilalom Házi őrizet Távoltartás Ideiglenes kényszergyógykezelés A személy és tárgykörözéssel kapcsolatos feladatok A körözés fogalma, fajtái, feladata A körözés jogszabályi feltételei A személy és tárgykörözésről szóló törvény (Sztk. tv.) alkalmazásában A körözés elrendelése és visszavonása Személykörözés Tárgykörözés A Rendőrség körözéssel kapcsolatos tevékenysége A Körözési Információs Rendszer (KIR) SIS (Schengen Information System) Schengen Információs rendszer VIII. Kriminálmetodika Az emberölés nyomozása Az emberölés fogalma, jogi ismérvei, általános jellemzői Halálesetek tudomásra jutásának módjai: A helyszínbiztosítók feladatai: Egyéb feladatok: Az emberölés helyszínének sajátos feladatai: A halottszemle speciális feladatai: A nyomozás tervezése: A cselekmény lehetséges motívumai: A felderítés és a bizonyítás szabályai: Rablás nyomozása A rablás fogalma, jogi ismérvei: A rablás elkövetésének általános jellemzői:

11 2.3 Rablások csoportosítása az elkövetés helyszíne szerint: Az elkövető által használt eszközök szerinti csoportosítás: A felderítés és a bizonyítás érdekében végzendő eljárási cselekmények A testi sértés nyomozása A testi sértés fogalma, jogi ismérvei: A testi sértés minősített esetei: A testi sértés elkövetésének általános jellemzői: A nyomozás specifikumai: A felderítés és bizonyítás érdekében végzett eljárási cselekmények: A lopás nyomozása A lopás fogalma, jogi ismérvei: A lopások általános jellemzői: A felderítés és bizonyítás érdekében végzendő eljárási cselekmények: Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel Fogalma, jogi ismérvei Elkövetési magatartások: Felderítés, nyomozás szempontjából néhány lényeges kérdés, segítség A közokirat-hamisítás A közokirat hamisítás fogalma, jogi ismérvei: A felderítés és a bizonyítás érdekében végzendő eljárási cselekmények A sikkasztás nyomozása A sikkasztás fogalma, jogi ismérvei: A sikkasztás elkövetésének általános jellemzői: A felderítés és a bizonyítás érdekében elvégzendő eljárások: A csalás nyomozása A csalás fogalma, jogi ismérvei: A csalások elkövetésének általános jellemzői: A felderítés és a bizonyítás érdekében végzendő eljárási cselekmények: Rendkívüli halál Fogalma, alapelvei Az illetékesség megállapítása A tényállás tisztázása A szemle általános szabályai A halottszemle Jogorvoslatok IX. A rendőrség megelőzési feladatai A Bűnmegelőzés A bűnmegelőzés fogalma A bűnmegelőzési feladatok A bűnmegelőzésben részt vevő erők A helyi önkormányzatok A rendőrség A polgárőr egyesületek, szövetségek A személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó gazdasági társaságok A bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottságok, az alapítványok, a civil szervezetek és a lakosság önszerveződései A Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája Prioritások és a célrendszer A rendőrség bűnmegelőzési tevékenysége Általános bűnmegelőzési feladatok Áldozatvédelem, áldozatsegítés

12 A közvetítői tevékenység (mediáció) Jogi segítségnyújtás Áldozatsegítés Család-, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok D.A.D.A és Ellenszer program Iskola rendőr, óvoda rendőr Családon belüli erőszak megelőzése Kábítószer megelőzés Megelőző vagyon- és gazdaságvédelem Eltűnt kiskorúakkal kapcsolatos körözési tevékenység A körözés fogalma, elrendelése, a kiemelt körözés, körözés visszavonása A Rendőrség körözéssel kapcsolatos feladatai Bejelentési jegyzőkönyv felvétele Megkeresések végrehajtása Előzetes tájékozódás Adatgyűjtés Terepkutatás Tömegkommunikációs eszközök igénybevétele A felkutatást követő rendőri feladatok A közigazgatási eljárás megszüntetése A körözési munka szakmai irányítása Bűnmegelőzési pályázatok Pályázat készítés alapjai Pályázatok végrehajtása, beszámolók elkészítése Baleset-megelőzés Balesetmegelőzési Bizottságok Közösségi balesetmegelőzés Az iskola rendőre A Polgárőrség A polgárőr egyesület feladatai A polgárőr egyesület működésének feltételei A polgárőri szolgálatellátás szabályai Közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése

13 I. A szolgálati jogviszonnyal összefüggő alapvető szabályozási kérdések 1. A hivatásos állományúak alapvető jogainak korlátozása 1.1. Általános szabályok Magyarország Alaptörvénye (továbbiakban: Alaptörvény) Szabadság és felelősség cím I. cikk (3) bekezdése szerint az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. A Hszt.1 a szolgálati viszonyt az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszonyként definiálja, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, a Hszt.-ben és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit a fegyveres szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti. Az alapvető jogok korlátozásáról szóló részletes rendelkezéseket a Hszt. III. fejezete tartalmazza. Általános szabály, hogy a hivatásos állomány tagja alapvető jogainak a szolgálati viszonnyal kapcsolatos korlátozása nem okozhat az elérni kívánt törvényes érdekkel nyilvánvalóan aránytalan hátrányt. Több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt kell választani, amely az eredmény biztosítása mellett a korlátozással érintettre a legkisebb sérelemmel jár A szolgálati viszonnyal kapcsolatban korlátozott egyes jogok A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása3 A szolgálat érdekében történő áthelyezés vagy vezénylés a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát korlátozza. A jogok korlátozása a hivatásos szolgálat speciális jellegéből fakad. A Hszt. szerint a hivatásos állomány tagjának szolgálati helyét a fegyveres szerv szervezeti egységei területi elhelyezkedésének és a fegyveres szerv feladataiból fakadó szakmai igényeknek megfelelően, a hivatásos állomány tagja méltányos érdekeinek figyelembevételével kell meghatározni. A hivatásos állomány tagja a Hszt.-ben meghatározott esetekben és feltételek szerint a szolgálati helyéről áthelyezhető, illetve más szolgálati helyre vezényelhető. A hivatásos állomány tagja a szolgálati, szolgálatteljesítési helyét a szervezeti egység munkarendjében megállapított esetekben és módon hagyhatja el, és ennek megfelelően köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési időn kívüli tartózkodási helyét, ahol szükség esetén értesíthető vagy elérhető. Bejelentési kötelezettség alá esik a külföldre utazás is. 1 A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény (Hszt.) 2 Hszt Hszt

14 A hivatásos állomány tagja a tartózkodási helyéről szabadsága ideje alatt is a szolgálati, szolgálatteljesítési helyére visszarendelhető. A visszarendelésre a szolgálati elöljáró jogosult. Nem rendelhető vissza a hivatásos állomány tagja, ha a visszarendelés számára a szolgálati feladat végrehajtásával arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna. A visszarendelés folytán felmerült költséget a hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni Véleménynyilvánítás szabadsága4 A fegyveres szervek politikamentes működésének követelményével összeegyeztethetetlen a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben végzett politikai tevékenység. Az Alaptörvény 46. cikk (5) bekezdése szerint a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet. Ez a tilalom azonban nem terjeszthető ki az említett körbe nem tartozó hivatásos állományúakra, mert a politikai jogaik gyakorlását indokolatlanul korlátozná. Ha azonban párttisztséget viselnének, vagy pártérdekű közszereplést vállalnának, ez a fegyveres szervek pártsemlegességét indokló elv külsőségekben is kifejeződő megsértésének lenne a megnyilvánulása, ami a fegyveres szervnél a politikamentesség érvényesülését tenné aggályossá. A Hszt. ezért a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagjaira vonatkozóan csak a párttisztség viselését és a pártérdekű közszereplést tiltja. Kivételt jelent a tilalom alól az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételük. A politikai tevékenység viszont általánosan tiltott a szolgálati helyen és a szolgálati feladat végrehajtása során. E tilalmak egy demokratikus társadalomban erős korlátozásokat jelentenek a véleménynyilvánítás terén. Elképzelhető, hogy a parancsnok úgy véli, hogy a hivatásos állomány tagja nyilatkozata, véleménye vagy cselekménye e tilalmakat sérti. A Hszt. azonban az esetleges ütköztetéseket a ban biztosított bírósági út igénybevételének lehetőségével hidalja át, amely a parancsnoki döntést felülvizsgálhatóvá teszi. A bíróság pedig figyelembe tudja venni a strassbourgi bíróság e tekintetben folytatott gyakorlatát. A szolgálati parancs bírálata a jog- és érdekérvényesítés körén kívül demoralizálna, sértené a fegyelmet. Nem megengedhető emellett, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot tegyen, vagy a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nyilvánítson. E magatartások ezért nem engedhetők meg. Ennyiben korlátozódik a véleménynyilvánítás szabadsága. A Hszt. korlátokat állít fel a sajtótermék előállítására és terjesztésére vonatkozó jogok terén is. A szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket a hivatásos állomány tagja nem állíthat elő, és nem terjeszthet, ilyen tartalmú plakátot, hirdetményt vagy emblémát nem függeszthet ki. A hivatásos állomány tagjai érdekképviseleti szerveinek a tevékenységi körébe eső hirdetményei azonban a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozhatók. 4 Hszt

15 Gyülekezési jog5 A gyülekezési jog alapján a szolgálati helyen rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható. Nem engedélyezhető rendezvény a szolgálati helyen, ha az pártpolitikai célt szolgál, a szolgálati feladat, a szolgálati rend és fegyelem ellen irányul, vagy azt bírálja, a fegyveres szerv iránti közbizalom megingatására alkalmas, a fegyveres szerv feladataival ellentétes célra irányul. A hivatásos állomány tagja egyenruháját a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen nem viselheti. Ezzel még a látszata is elkerülhető annak, hogy a fegyveres szerv a rendezvény céljának, irányultságának megfelelő politikát preferálná. Egyéb politikai rendezvényen, illetve a gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvényen csak a fegyveres szervet képviselő személyként, az állományilletékes parancsnok engedélyével viselhető az egyenruha. A helyszínen szolgálatot ellátók mindkét esetkörben kivételt képeznek a tilalom alól Egyesülési jog6 Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény 7. -a szerint a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek tagjaira vonatkozóan az egyesülési jog gyakorlásának feltételeit és módját törvény állapítja meg. Nyilvánvaló, hogy az említett szerveknél az egyesülési jog feltételei az általánoshoz képest csak szigorúbbak lehetnek. A Hszt. e tekintetben két irányban rendelkezik. Egyfelől az általa meghatározott keretben lehetőséget ad érdekképviseleti szervek létrehozására és az azokhoz való csatlakozásra, másfelől tiltja az olyan szervezethez való csatlakozást, amelynek tevékenysége a fegyveres szerv feladataival ellentétes. A Hszt. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az egyesülési jog alapján létrehozott, szervezett politikai tevékenységet folytató közösséghez, történő csatlakozásra és részvételre is. A hivatásos állomány tagjai érdekképviseleti szerveket az egyesülési jog alapján a Hszt.-ben meghatározott keretek között hozhatnak létre, illetve csatlakozhatnak azokhoz. Az érdekképviseleti szervezetek jogosultak szövetségeket létesíteni, illetve ilyenekhez csatlakozni, ideértve a nemzetközi szövetségeket is. Az érdekképviseleti szervek a Hszt. keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot azonban nem szervezhetnek, és tevékenységükkel ide értve a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartásának veszélyeztetését is, nem akadályozhatják meg a fegyveres szerv jogszerű és rendeltetésszerű működését, a hivatásos állomány tagjának a parancsok és intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettsége teljesítését. A hivatásos állomány tagjának joga, hogy törvényben meghatározott feltételek szerint gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítsanak, illetve az általuk választott szervezetbe kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak. 5 Hszt Hszt /A. 15

16 A hivatásos állomány tagja kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén tagja az illetékes szakmai kamarának. Az érdekképviseletekkel kapcsolatos szabályokat a későbbiekben részletezzük. A sztrájkról szóló évi VII. törvény 3. (2) bekezdése szerint nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Az államigazgatási szerveknél a Kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk joga, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a hivatásos állományúak nem jogosultak a sztrájkjog gyakorlására. A Hszt. előírja, hogy a hivatásos állomány tagjának a hivatásával össze nem függő társadalmi szervezettel fennálló vagy létesülő tagságát az állományilletékes parancsnoknak előzetesen be kell jelentenie. A bejelentés szóban és írásban is megtehető. Vannak ugyanis olyan társadalmi szervezetek, amelyek tevékenysége ellentétes a fegyveres szerv feladataival. Ezért az ahhoz való tartozás nyilvánvalóan összeférhetetlen. Ez előzhető meg a csatlakozás szándékának bejelentésével. Ezáltal az állományilletékes parancsnok számára lehetővé válik az összeférhetetlenség kérdésében való döntés. Az állományilletékes parancsnok a tagsági viszony fenntartását vagy létesítését írásban megtilthatja, ha az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, illetőleg a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti. A döntés ellen a hivatásos állomány tagja jogorvoslat céljából bírósághoz fordulhat Az anyanyelv használata7 A fegyveres szervek nem magyar anyanyelvű tagja szabadon használhatja anyanyelvét azzal a megszorítással, hogy a szolgálati- és vezényleti nyelv a magyar Választójog8 Láthattuk, hogy az Alaptörvény 46. cikk (5) bekezdése szerint a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet. Ezen személyi kör passzív választójoga joga korlátozott. Ez azt jelenti, hogy hivatásos szolgálati jogviszonyuk fennállása időtartama alatt az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti, a főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként nem indulhatnak, tehát nem választhatók. Az aktív választójogukat viszont bizonyos korlátok között gyakorolhatják, azaz a választásokon szavazóként részt vehetnek. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetésvégrehajtási szervezet hivatásos állományának tagjaira nem vonatkozik ilyen szigorú korlát. Ezen személyi körbe tartozó hivatásos állományú haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti, a főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását. 7 Hszt Hszt

17 E tényekhez ui. jelentős joghatások fűződhetnek, mint a szolgálati viszony szünetelése vagy a szünetelés megszűnése, amelyekről a Hszt. a szünetelésről szóló 51. -ban rendelkezik. Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állománya olyan tagjának, akit az országgyűlési képviselői, európai parlamenti képviselői, illetve a főpolgármesteri, polgármesteri választáson jelöltként nyilvántartásba vettek. A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart. A szünetelés időtartama alatt a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja (pl. egyenruhát, szolgálati fegyvert nem viselhet, részére illetmény nem folyósítható), az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik. Ha a hivatásos állomány fentiek szerint nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát. Minden hivatásos állományú számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési, az európai parlamenti, helyi és nemzetiségi önkormányzati választáson, továbbá népszavazáson szavazhasson. Ha a hivatásos állomány tagja szolgálati érdekből a szavazáshoz szükséges ideig nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választást megelőzően legalább 15 nappal értesíteni kell. Ez esetben lehetővé kell tenni számára ha a választásról szóló törvény másképp nem rendelkezik, hogy a szolgálatteljesítés helyén szavazhasson A munka és foglalkozás szabad megválasztása9 A munka és foglalkozás szabad megválasztására csak a szolgálati érdek sérelme nélkül, az ebből eredő korlátok között van lehetőség. A hivatásos állomány tagja az iskolai végzettségének (szakképesítésének) megfelelő szolgálati beosztását az előmeneteli rend szerint, a betölthető szolgálati beosztások keretei között, a szolgálati érdekre is figyelemmel választhatja meg, valamint beosztásában a polgári szakképesítését a szolgálat ellátására vonatkozó szabályoknak megfelelően gyakorolhatja. A hivatásos állományú más kereső foglalkozást a Hszt.-nek az összeférhetetlenségről szóló 65. -a figyelembevételével folytathat A művelődéshez való jog, a tudományos és művészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadsága10 A hivatásos állomány tagja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságához, továbbá a tanulás, valamint a tanítás szabadságához való jogát a szolgálati kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályok korlátai között gyakorolhatja. Az előmenetelhez szükséges képesítés megszerzése külön törvények előírásainak megfelelően a katonai és rendvédelmi oktatási intézményekben és a polgári oktatási intézményekben folyó oktatás, képzés, átképzés és továbbképzés, valamint egyéni képzés keretében történik. 9 Hszt Hszt

18 2. Szakmai- és érdekképviselet a rendvédelmi szerveknél 2.1. A Magyar Rendvédelmi Kar11 A Kormány a magyar közszolgálat újjászervezése, a karrier-lehetőségek kibővítése és a közszolgálati életpályák összehangolása érdekében kiadta a közszolgálati életpályák összehangolásáról szóló 1207/2011. (VI. 28.) Korm. határozatot. Ennek 1. pontja meghatározta, hogy el kell készíteni Hszt. hatálya alá tartozó foglalkoztatottak életpályamodelljét tartalmazó ágazati személyzeti stratégiát. A Korm. határozat 2. pontja kimondta, hogy el kell készíteni a Magyar Kormánytisztviselői Karra vonatkozó szabályozást, a 3. pontja pedig meghatározta, hogy meg kell vizsgálni a kamarai típusú érdekképviselet kialakításának feltételrendszerét a rendészeti és honvédelmi szerveknél. A Kormány a közszolgálati rendszerek átalakítása, a közigazgatási, rendészeti és a honvédelmi életpályák megteremtése érdekében a 1336/2011. (X. 14.) Korm. határozatában döntött a Kormányzati Személyzeti Stratégiáról. A Kormány a további jogalkotási munka alapjául elfogadta a Kormányzati Személyzeti Stratégiát, valamit felhívta az érintett minisztereket, hogy az abban foglaltaknak megfelelően készítsék el a végrehajtáshoz szükséges jogszabályokat. A közszolgálati életpályák összehangolásáról szóló 1207/2011. (VI. 28.) Korm. határozat alapján kidolgozott Kormányzati Személyzeti Stratégiában meghatározott életpályamodellelemek hivatásos állományra vonatkozó alapvető szabályait törvényi szinten indokolt rögzíteni. A rendészeti ágazati stratégia a teljes életpályára kiterjedő, kiszámítható és vonzó, a szervezethez tartozást ösztönző életutat kínál a hivatásos állomány részére. A rendészeti ágazati stratégia egyes elemeinek mielőbbi bevezetésével elősegíthető a különböző szakmai életpályák közötti mobilitás, továbbá megvalósítható a szolgálati nyugdíj rendszerének átalakításából fakadó negatív hatások ellentételezése. Az életpályamodell elemei közül több is megvalósult a Hszt. közszolgálati életpályák összehangolásával összefüggő, valamint egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: törvény) elfogadásával és hatálybalépésével. Ezen életpálya-elemek közé tartozik a most ismertetésre kerülő Magyar Rendvédelmi Kar (a továbbiakban: MRK). A törvény a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvénnyel összhangban átalakította az érdekvédelem rendszerét. A törvény a Hszt. IV. Fejezetében található rendelkezéseket újraszabályozta, és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai és közalkalmazottai önkormányzattal rendelkező rendvédelmi szakmai, érdekképviseleti köztestületeként bevezette az MRK-t. A módosítás nyomán a Hszt. tartalmazza az MRK jogállásával, feladat- és hatáskörével, szervezetével, működésével kapcsolatos szabályokat. A rendvédelmi hivatás megalapozza az MRK köztestületi működését, ezáltal is kifejezésre juttatva a közös értékalapú, egységes rendvédelmi hivatásrendet. Az MRK kötelező tagsági viszony alapján működik. A Hszt. szerint az MRK szakmai, érdekképviseleti köztestület, amelynek a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai és közalkalmazottai válnak tagjává. 11 Hszt. IV. Fejezet

19 A Hszt. meghatározza az MRK szerveit és tisztségviselőit, rendelkezik a tagozatokról, amelyek résztestületek. A tagozatok körébe tartozik az Rtv. hatálya alá tartozó szervek személyi állománya szolgálati viszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak elkülönült résztestülete Az MRK feladat és hatásköre Az MRK feladatkörében: - ellátja az érdekképviseletet a foglalkozás gyakorlásával összefüggő ügyekben, - védi az MRK tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, jogait, - megalkotja a hivatásetikai részletszabályokat, az e törvényben meghatározott keretek között kialakítja az etikai eljárás rendszerét, valamint lefolytatja az etikai eljárásokat, - konzultációs joggal közreműködik a tagjai foglalkoztatásának és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló, az előírt szakmai vizsgákkal kapcsolatos, valamint az MRK-t érintő jogszabályok megalkotásában, - a miniszter útján kezdeményezheti a Kormánynál a tagjai élet- és munkakörülményeit, foglalkoztatási feltételeit és a hivatás gyakorlását érintő jogszabályok megalkotását, illetve módosítását, - feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben felterjesztési jogot gyakorol, - kezdeményezheti a miniszternél a szolgálati viszonnyal és a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos jogszabálysértő gyakorlat megváltoztatását, - megalkotja működési szabályait, - tagjairól és szerveiről nyilvántartást vezet, - a kiváló munka elismeréseként díjakat alapíthat és adományozhat, - a Kormánynál a miniszter útján, a miniszternél, az országos parancsnoknál, a bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetőjénél, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetőjénél kezdeményezheti kitüntetés vagy más elismerés adományozását, - szakmai konferenciákat, tudományos tanácskozásokat, felkészítő továbbképzéseket szervezhet, - pályázatokat írhat ki és bírálhat el, illetve kiadványokat jelentethet meg a rendvédelem fejlesztésére, gyakorlatának egységesítésére, a példaadó rendvédelmi munkamódszerek megismertetésére, a rendvédelem hagyományainak ápolására, - szolgálati viszony, valamint közalkalmazotti jogviszony tekintetében meghatalmazás alapján képviseli tagját a bíróság vagy más hatóság előtti eljárásban, - tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat, - megfigyelőként részt vehet tagjai szakmai vizsgáztatásában és továbbképzésében, indokolt esetben törvényességi vagy egyéb intézkedést kezdeményez, - tagot delegál a Rendészeti Szakvizsga Bizottság elnökségébe, - megalkotja éves költségvetését, elfogadja az éves költségvetés végrehajtásáról szóló, a számviteli törvény szerinti beszámolót, - ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, kormányrendelet vagy az Alapszabály határoz meg. 19

20 Az MRK véleményét ki kell kérni - szolgálati viszonnyal, valamint közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdésekben, - a központi és társadalombiztosítási költségvetésnek a szolgálati viszonyban és a közalkalmazotti jogviszonyban állókat érintő rendelkezéseivel összefüggésben, valamint - az igazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben, A fegyveres szerv vezetője köteles kikérni az MRK véleményét a személyi állomány szolgálatteljesítésére, illetve munkavégzésére, szolgálatteljesítési idejére, illetve munkaidejére, pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a hatáskörébe utalt szabályozásról. Az MRK jogosult véleményezni a tagjai csoportját érintő munkáltatói intézkedést (döntést) vagy annak tervezetét, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni Az MRK szervezete működése Az MRK feladatait a döntéshozó és végrehajtó szervei útján látja el. Az MRK szervezete képviseleti, ügyintézői testületekből, tisztségviselőkből és ügyintéző szervekből áll. Az MRK legfőbb képviseleti, döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A Közgyűlés kötelező összehívásának más eseteit, továbbá a működés rendjét az Alapszabály állapítja meg. A Közgyűlés az alábbi feladatokat látja el: - megválasztja saját tagjai közül az elnökét és alelnökeit, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: PEB) elnökét és tagjait, az Etikai Bizottság (a továbbiakban: EB) elnökét és tagjait, valamint a főtitkárt, - megalkotja az Alapszabályt és a Választási Szabályzatot, - gyakorolja az MRK-nak az Hszt.-ben, valamint az Alapszabályban meghatározott feladat- és hatáskörét. A Közgyűlés feladat- és hatáskörének gyakorlását a Hszt. illetve az Alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában átruházhatja az MRK szerveire és tisztségviselőire. A belügyminiszter, az országos rendőrfőkapitány, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója, valamint a Terrorelhárítási Központ főigazgatója a Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet. Az MRK legfőbb ügyintézői testülete az Elnökség. Az Elnökség tagjai az elnök, az alelnökök, a főtitkár, a PEB elnöke, és az EB elnöke. A PEB a Közgyűlés által megválasztott, tagozatonként egy, összesen öt tagból áll. A PEB elnökét a Közgyűlés választja meg. Az EB a Közgyűlés által megválasztott, tagozatonként négy, összesen húsz tagból áll. Az EB elnökét a Közgyűlés választja meg. Az EB az Alapszabályban meghatározott módon háromtagú tanácsban jár el. 20

21 A Közgyűlés által megválasztott elnök az MRK képviseletét önállóan gyakorolja, jogkörét az Alapszabályban meghatározott módon átruházhatja. Az elnök munkáját a Közgyűlés által megválasztott, tagozatonként egy-egy, összesen öt alelnök segíti. A Közgyűlés által megválasztott főtitkár vezeti az MRK Irodáját, valamint ellátja az Alapszabályban meghatározott feladatokat. Az Elnökség, az Elnökség tagjai, a PEB és az EB feladat- és hatáskörét, annak átruházási módját, működésük rendjét és választásuk részletes szabályait az Alapszabály határozza meg. A Hszt. részletesen szabályozza a Közgyűlés tagjainak megválasztását, a tagsági viszonyt és az MRK tagjainak nyilvántartását, továbbá tartalmazza az MRFK tisztségviselőire, valamint ügyintézői testületei nem tisztségviselő tagjaira vonatkozó közös szabályokat Az MRK és az állami szervek kapcsolata Az MRK a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt: tájékoztatás) kérhet, javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti, az általa irányított szerv működésével, illetve az általa kibocsátott jogszabállyal, közjogi szervezetszabályozó eszközzel és egyéb az MRK tagjainak csoportját érintő döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását. A megkeresett szerv a megkeresésre 30 napon belül köteles érdemben válaszolni. Ha a tájékoztatás, illetve a válaszadás vagy az intézkedés nem a megkeresett szerv hatáskörébe tartozik, az köteles a megkeresést három napon belül áttenni a hatáskörrel rendelkező szervhez, és erről a jog gyakorlóját egyidejűleg tájékoztatni. Az MRK felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség gyakorolja. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, illetve egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye A rendvédelmi érdekegyeztetés fórumai12 A Hszt. rendelkezik az ágazati érdekvédelmi tanács keretében történő érdekegyeztetésről. A Hszt. vonatkozó rendelkezése szerint a fegyveres szervvel fennálló szolgálati viszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben a személyi állomány érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, valamint a megfelelő megállapodások kialakítása céljából a miniszter az ágazati érdekvédelmi tanáccsal egyeztet. Az ágazati érdekvédelmi tanács a miniszter, az országos parancsnok, valamint az MRK képviseletében eljáró konzultatív tanács részvételével működik. A konzultatív tanáccsal való együttműködésről a fegyveres szerveket irányító miniszterek és az MRK együttműködési megállapodást kötnek. A konzultatív tanácsba a miniszter meghívhatja a Magyar 12 Hszt