Gratianus és a középkori jogtudomány
|
|
- Elemér Tamás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Gratianus és a középkori jogtudomány Bónis Péter * középkori jogtudomány megszületését hagyományosan a XII. századi bolognai egyetemhez kötik. 1 Csakhogy ekkoriban Bolognában még nem létezett egyetem annak XIII. századi értelmében. Amint ezt Giorgio Cencetti, a neves olasz történész megállapította, és a mérvadó olasz jogtörténészek (pl. Manlio Bellomo) is elfogadták megállapításait, a XII. században a bolognai egyetem pusztán egymás mellett létező, egymástól független scholák összessége volt. 2 Az universitasok csak később alakultak ki. A XII. század elején még nem léteztek a megszerzett tudást igazoló fokozatok, címek. Bárki nyithatott scholát, ha tekintélye elegendő arra, hogy tanítványokat vonzzon maga köré. Persze ilyen tekintélyre csak kevesen tettek szert, ennek leghatékonyabb biztosítéka az volt, ha maguk is valamely híres mestertől tanultak. Így alakult ki az a folyamatos glosszátori hagyomány és átadott tudásanyag, amely szépen megfigyelhető pl. Irnerius Bulgarus Johannes Bassianus Azo Accursius esetében. Gratianus ennek a korszaknak homályba vesző alakja. A jogtörténettudomány hosszú ideje próbálja kideríteni kilétét és művének, a Decretumnak a keletkezéstörténetét. Nem érdektelen tehát ennek a XII. századi jogtudósnak és művének részletesebb bemutatása. E tanulmányban elsősorban Gratianus személyére próbálunk koncentrálni, a Decretum redakcióiról kialakult viták ismertetése terjedelmi okokból nem lehet most kimerítő. * Egyetemi tanársegéd, Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Jogtörténeti és Jogelméleti Tanszék. 1 A glosszátorok korához a magyar szakirodalomból vö. Pokol Béla: Középkori és újkori jogtudomány. Az európai jogi gondolkodás fejlődése, Budapest, Dialóg-Campus, 2008.; Kajtár István: Egyetemes jogtörténet. I. Pécs, Dialóg-Campus, 1997.; Gönczi Katalin Horváth Pál Stipta István Zlinszky János: Egyetemes jogtörténet I-II. Budapest, Tankönyvkiadó, 1999, ; Szabó Béla: Doktor alkotta jog. Communis opinio doctorum és más jelenségek, in Szabó Miklós (szerk.): Ius humanum Ember alkotta jog. Műhelytanulmányok. Miskolc, Bíbor, 2001, ; Szabó Béla: A glosszátorok tanainak uralma az itáliai jogszolgáltatás felett a században, Jogelméleti Szemle június. 2 Giorgio Cencetti: Studium fuit Bononie, Studi Medievali 7 (1966) 807.: Esistevano tante societates quanti erano i doctores regentes, i maestri che tenevano scuola e che nel secolo XII erano assolutamente indipendenti l uno dall altro. Manlio Bellomo: Saggio sull Università nell'età del Diritto Comune. Roma, Il Cigno, 1995.
2 110 MISKOLCI JOGI SZEMLE 6. évfolyam (2011) 1. szám I. Gratianus személye Gratianus születésének pontos helyét és idejét nem tudjuk. 3 A legkorábbi forrás, Boncompagnus de Signa Rhetoricája szerint, amely a XIII. század első harmadában (1235 körül) íródott, Gratianus Orvietóból származott (Gratianus de Urbeveteri). 4 E század végén egy másik krónikás, a huzamosabb ideig Rómában tartózkodó, de a sziléziai Troppauból származó Martinus Polonus már az Orvietóhoz egyébként elég közeli Chiusi városát jelöli meg Gratianus születési helyéül. 5 A XIV. századi krónikás Johannes Columna szerint Gratianus ex oppido Carraria prope Ficullas származott. 6 Johannes Trithemius szerint toszkán volt, a későbbi szerzők pedig valamely korábbi krónika megállapítását veszik át. Nem tudjuk, hogy a Johannes Columna által említett Carraria nevű helység hol helyezkedett el. Bizonyos, hogy 1242-ben Orvieto egyik városrészét La Carrara-nak hívták, de hogy ez a városrész egy évszázaddal korábban is létezett-e, nem tudjuk. Minthogy Ficulle 13 km-re fekszik Orvietótól, és 23 km-re Chiusi-tól, Seckel szerint 3 Gratianusról alapvető Enrique De León: La biografia di Graziano, in: La cultura giuridico-canonica medioevale. Premesse per un dialogo ecumenico, a cura di E. De León - N. Álvarez de las Asturias, Milano, Giuffré, 2003, ; Carlos Larrainzar: La ricerca attuale sul "Decretum Gratiani", i.m., ; Stephan Kuttner: The father of the science of canon law, The Jurist 1 (1941) 2-19.; Peter Landau: Gratians Arbeitsplan, in: Iuri canonico promovendo: Festschrift für Heribert Schmitz zum 65. Geburtstag, Regensburg, Pustet, 1994, ; Peter Landau: Neue Forschungen zu vorgratianischen Kanonessammlungen und den Quellen des gratianischen Dekrets, Ius Commune 11 (1984) 1-29.; Peter Landau: Quellen und Bedeutung des gratianischen Dekrets, Studia et Documenta Historiae et Iuris 52 (1986) ; Carlos Larrainzar: El borrador de la Concordia de Graciano: Sankt Gallen, Stiftsbibliothek MS 673 (=Sg), Ius Ecclesiae 11 (1999) ; Carlos Larrainzar: El Decreto de Graciano del códice Fd (=Firenze, Biblioteca Nazionale Centrale Conventi soppressi A. I. 402). In memoriam Rudolf Weigand, Ius Ecclesiae 10 (1998) ; Carlos Larrainzar, Le radici canoniche della cultura giuridica occidentale, Ius Ecclesiae 13 (2001) ; Charles Munier: Les sources patristiques du droit de l'église du VIII e au XIII e siècle, Mulhouse, Salvator, 1957.; Diego Quaglioni: Graziano, Dizionario Biografico degli Italiani 50 (2002) 1-6.; Adam Vetulani: Sur Gratien et les décrétales, Aldershot, Ashgate, 1990.; Anders Winroth: The Making of Gratian's Decretum, Cambridge, Cambridge University Press, 2000.; Anders Winroth: The two recensions of Gratian's Decretum, Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte. Kanonistische Abteilung 83 (1997) Augusto Gaudenzi (ed.): Boncompagni Rhetorica Novissima, in: Bibliotheca Iuridica Medii Aevi, Bononiae, Soc. Azzoguidana, 1892, II Paul Weiland (ed.), Martini Chronicon pontificum et imperatorum, in: Monumenta Germaniae Historica, Scriptores, 22. kötet, Hannoverae, Hahn, 1873, Johannis Columna: De viris illustribus, in: Mittarelli-Costadoni: Annales Camaldulenses Ordinis Sancti Benedicti, quibus plura interferuntur tum ceteras Italico-monasticas res, tum historiam ecclesiasticam remque diplomaticam illustrantia, I-IX, Venetiis , III 324: Gratianus monachus abbatiae Montis Orbetani diocesis Urbevetanae ex oppido Carraria prope Ficullas, homo studiosissimus fuit. Hic presbyter et monachus existens librum Decretorum per diversa volumina sparsum in unum recollegit et dicta reducens. Et cum opus sic compositum summo vellet Pontifici praesentare, nec per se ipsum posset habere ingressum quia monachus et pauper erat, cuidam magno praelato adhaesit, qui librum respiciens et insipiens pauperculi monachi sibi librum attribuens, librum Summo Pontifici praesentavit, attribuens sibi opus. Quod cum Gratianus percepisset, cum magna instantia introductione alterius, Papae se fecit praesentari... et facta diligenti examinatione et veritate inventa, quod opus tam utile et proficuum Ecclesiae Dei Gratianus ediderat, et per summum pontificem generaliter approbatum, facto quoque mandato, ut per omnes scholas universaliter legeretur, ipsum ad episcopatum clusinum promovit, in quo multa scribens et dictans diem clausit extremum.
3 Bónis Péter: Gratianus és a középkor jogtudomány 111 mindkét város magának követelhette az említett helységet, így az említett krónikák összeegyeztethetőek lennének. 7 A korai summák azonban nem említik Gratianus születési helyét, a Summa Parisiensis is csak annyit árul el, hogy Gratianus Itáliából származott. 8 Ez az egyetlen biztos tény, amit születésének helyéről állítani lehet, és bár nagyon is indokolt szülővárosát Orvieto környékén keresni, e feltételezést igazolni nem lehet. Gratianus születésének idejéről sincsenek pontos adataink. Ha a Decretumot 1140 körül írta, és ha 1143-ban egy velencei perben még aktív szerepet játszott, akkor mindenképpen a négy doktor kortársa volt, bár Bulgarusnál valamivel idősebb, Irneriusnál pedig több évtizeddel fiatalabb lehetett. Természetesen nem tudjuk, hogy Gratianus hány éves korában állította össze a Decretumot, így születésének idejére vonatkozóan is csak feltételezésekre vagyunk utalva. Gratianus családi körülményeit nem ismerjük. Talán nem származott különösebben előkelő családból, mert akkor a nevén kívül más is fennmaradt volna róla, de nagyon szegény körülmények közül sem származhatott, mivel tanult, képzett volt, bár nem tudjuk, hogy hol sajátította el a Decretum megszerkesztéséhez szükséges ismereteket. Talán egy kolostori iskolában tanult, de mindenképpen bizonyos, hogy műve megírásához szüksége volt egy alapvető könyvtárra, amelyben megvoltak azok a munkák, amelyeket a Decretum megírásához felhasznált. Gratianusnak tehát valamiképpen kötődnie kellett valamely kolostorhoz, kolostori iskolához, könyvtárhoz. 9 E tekintetben a legrégebbi forrás Odofredus, aki szerint Gratianus a Decretum megírása idején a bolognai Szt. Félix és Nábor kolostorban tartózkodott. 10 Az 1260 körül író Odofredus nem mondja meg, hogy ezt az állítását mire alapozza, tudósításai nem mindig megbízhatóak. Másrészt Odofredus mellékesen odavetett mondata többféle értelmezésre ad lehetőséget. Arról van szó, hogy Gratianus ideiglenesen, a Decretum megírása idején abban a kolostorban tartózkodott, vagy pedig arról, hogy Gratianus rendszeresen ebben a kolostorban dolgozott, tevékenykedett, működött? Odofredus azt sem mondja meg, hogy Gratianus milyen minőségben tartózkodott ott, a kolostor tagjaként vagy csak vendégként, az ottani közösség tagja volt, vagy talán csak a könyvtárat használta? Wilhelmus de Pastrengo szerint csak vendég volt, a XIV. századi veronai származású bolognai jogtanár szerint nem a bolognai Szt. Félix és Nábor, hanem a ravennai Classe bencés kolostorának volt a tagja. 11 Noonan szerint azonban Gratianus Ravennához való kötése nem meggyőző. Szerinte a téves adat úgy 7 Emil Seckel: Über neuere Editionen juristischer Schriften aus dem Mittelalter, Zeitschrift der Savigny- Stiftung für Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung 21 (1900) Terence McLaughlin: The Summa Parisiensis on the Decretum Gratiani, Toronto, The Pontifical Institute of Medieval Studies, 1951, ad D Erdő Péter: Az egyházjog forrásai, Budapest, Szent István Társulat, 1998, Odofredus, Lectura in D , de rebus creditis, l. bene est (Lugduni 1550, fol. 12va): Dicimus rubricas non esse authenticas, quia alii fecerunt textum, scilicet ss. patres, alii rubricas, ut magister Gratianus, qui stabat ad monasterium S. Felicis. 11 Wilhelmus de Pastrengo: De viris illustribus, in: Mittarelli-Costadoni, i.m., III 323.: Gratianus monachus monasterii de Classe quod prope Ravennam est... Bononiae apud s. Felicem commorans decretorum librum composuit, qui toto orbe insignis habetur.
4 112 MISKOLCI JOGI SZEMLE 6. évfolyam (2011) 1. szám keletkezett, hogy Robert de Torigny ( ) kétes értelmű tudósítását, amely arról szól, hogy Gratianus Chiusi püspöke volt, azt Gratianus szülővárosának tekintve előbb Martinus Polonus vette át, majd Gervasio Riccobaldi művében lett Chiusiból (latinul: Clusa) Classe, és Gratianust így hozták Ravennával kapcsolatba körül neve egy másik bolognai kolostorral kapcsolatban is felmerül. Brompton krónikája szerint Gratianus a S. Procolo bencés kolostor lakója volt. 12 Johannes Trithemius 13 is bencésnek mondja, de a Decretumban a paleáktól eltekintve mindössze egyetlen idézetet találunk Szt. Benedek regulájából. 14 A Gratianus bencés voltáról szóló XIV. századi forrás nagyon távol van a Decretum szerzőjének korától, és egyébként is nagyobb megbecsülést várhatnánk el egy benedekrenditől Szt. Benedek regulája iránt. Gratianus kamalduli voltáról szóló híradások még későbbiek. A kamalduli rend történetének megírása során Mittarelli fedezte fel, hogy az Odofredus által említett Szt. Félix és Nábor kolostor 1113-ból és 1153-ból származó dokumentumok szerint kamalduli volt. 15 A közbeeső időszakról azonban az adatok hiányoznak, azt nem tudjuk biztosan, hogy Gratianus idején is kamalduli volt-e ez a kolostor, ezért egyáltalán nem igazolt, hogy Gratianus maga is kamalduli volt. Johannes Columna az előbbi forrásoktól teljesen különbözően tudósít 1335-ben. Szerinte Gratianus az Abbazia di San Nicolò al Monte Orvietano kolostor szerzetese volt Ficulle községben. A Decretumot itt készítette el. Az elkészült művet be akarta mutatni a pápának, de a krónikás elbeszélése szerint quia monachus et pauper erat, nem nyert bebocsáttatást a pápa elé. Ezért egy prelátus közbenjárását vette igénybe, aki azonban ahelyett, hogy Gratianus érdekeit képviselte volna, magát adta ki a Decretum szerzőjének. A Gratianus szerzői jogait bitorló pap álnokságára azonban hamar fény derült, III. Jenő pápa a csaló papot megbüntette, a Decretumot jóváhagyta és kihirdette, Gratianust pedig munkájának jutalmául Chiusi püspökévé nevezte ki. Hogy Gratianus Chiusi püspöke volt, elég korán feltűnő állítás. Az 1162 és 1184 között író Robert de Torigny, Mont Saint-Michel apátjának tudósítását több 1180 körülre datálható kézirat is alátámasztja. 16 A Chiusi püspökök névsora azonban elveszett, így az állítást sem megcáfolni, sem megerősíteni nem tudjuk. Robert de Torigny azonban jogtörténeti tekintetben nem túl megbízható ismeretforrás, elegendő itt az Irneriusszal kapcsolatos állításaira utalni. A középkori szóhasználatban gyakori a magister Gratianus kifejezés. A Sicut vetus testamentum 17 summa magister operisről beszél, Stickler pedig Gratianust 12 Historiae anglicanae scriptores decem, London 1652, II Johannes Trithemius: De scriptoribus ecclesiasticis, Parisiis 1493, fol. 85r 14 Stephan Brechter: Die Regula Benedicti im Decretum Gratiani, Studia Gratiana 2 (1954) 3. (A palea olyan szövegrész a Decretumban, amely a hagyomány szerint nem Gratianustól, hanem tanítványától, Paucapaleától származik.) 15 Mittarelli-Costadoni, i.m., III Rudolf Weigand: Frühe Kanonisten und ihre Karriere in der Kirche, Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte Kanonistische Abteilung 101 (1990) 153.: Paris, B. N. lat. 3884, fol. 15vb: Concordia discordantium canonum iuxta determinationem Gratiani episcopi que in duas partes principaliter est divisa. 17 Noonan ezt a summát tekinti Paucapalea művének, és nem a Schulte által kiadott summát. Ld. Noonan, J. T.: The True Paucapalea?, in: Proceedings of the Fifth International Congress of Medieval
5 Bónis Péter: Gratianus és a középkor jogtudomány 113 theologiae magister -nek tekinti. 18 Valószínű, hogy a magister kifejezés arra utal, hogy a szóbanforgó személynek tanítványai voltak. Hogy Gratianus pontosan mit tanított és hol, nem tudjuk. Hogy Decretumát tankönyvnek szánta-e vagy sem, szintén nem tudjuk, bár valószínű. Az azonban bizonyos, hogy ha Gratianust jogtanárnak tekintjük, akkor Irneriust még inkább annak kell tekintenünk. Gratianus, Irneriushoz és a négy doktorhoz hasonlóan peres ügyekben is aktív lehetett ban Goizo, pápai legátus Velencében a trevisói püspök felett ítélkezve magister Walfredustól, Gratianustól és a páviai Mózestól, a későbbi ravennai érsektől kért véleményt. 19 Bár Gratianus itt nem magisterként szerepel, és maga a név elég gyakori volt, talán feltételezhetjük, hogy az itt szereplő Gratianus azonos a Decretum legalább egy részének a szerzőjével. Ki volt tehát Gratianus? Erre a kérdésre talán sohasem tudunk teljes egyértelműséggel válaszolni. Noonan szerint nem bizonyított, hogy püspök volt, sem az, hogy teológiát tanított, sem az, hogy valamely monasztikus rend tagja volt. Csak annyi bizonyos, hogy a Decretum legalább egy részének ő volt a szerzője, valamint, hogy a négy doktor kortársa volt. Működése a négy doktor tevékenységéhez hasonlít leginkább. Gratianust tévedés lenne Irneriushoz hasonlítani, hiszen őt Irnerius több évtizeddel megelőzte. II. A Decretum szerzősége 1. A Decretum redakciói. A Corpus iuris canonici legterjedelmesebb részét alkotó Decretum eredeti címén Concordia discordantium canonum szerzőségét a hagyomány és a történelmi kútfők túlnyomó többsége a XII. századi Itáliában élő, a négy doktor kortársának számító Gratianusnak tulajdonítja, ugyanakkor sem a források, sem a szakirodalom nem egységes annak megítélésében, hogy milyen és mekkora volt Gratianus szerepe e mű megalkotásában. A tudományos vizsgálódás súlypontja nem is annyira Gratianus személyére, mint az általa alkotott műre helyeződik. Amit Gratianus személyéről biztosan tudunk, az lényegében egy mondatban összefoglalható, ezért műve alapján próbálunk közelebb férkőzni Gratianus alakjához. A kánonisták már régóta tisztában vannak azzal, hogy a Decretum nem teljes egészében Gratianus alkotása. Már a Summa Parisiensis is arról beszél, hogy a bolognai magisterek bizonyos kiegészítéseket eszközöltek Gratianus művén 20, a paleákról pedig mindig is köztudomású volt, hogy nem Gratianustól származnak. A modern kutatás feladata ezért lényegében abban áll, hogy megállapítsa Gratianus Canon Law, Salamanca, September 1976, Città del Vaticano, Biblioteca Apostolica Vaticana, 1980, Alfons Maria Stickler: Historia iuris canonici latini. Institutiones academicae, I Historia fontium, Torino: Apud Custodiam Librariam Pont. Athenaei Salesiani,1950, Andrea Gloria: Codice diplomatico padovano dall anno 1101 alla pace di Costanza, I, Venezia 1879, Summa Parisiensis, ad C. 35 qu. 2-3 c. 21.: Magistri Boloniensis... alium paragraphum, correctionem apposuerunt. (A Summa Parisiensis a Decretumnak a francia-rajnai dekretista iskolák valamelyikében 1160 és 1170 között keletkezett összefoglaló, tankönyvszerű magyarázata.)
6 114 MISKOLCI JOGI SZEMLE 6. évfolyam (2011) 1. szám hozzájárulásának mértékét, a szöveg redakcióinak számát, és azonosítsa azok kéziratait. Ha nem is mondhatjuk, hogy kutatási eredményei minden tekintetben elfogadhatóak, ezeket a feladatokat A. Winroth 21 oldotta meg, elsősorban nagy részben A. Vetulani 22 és Weigand 23 kutatásaira támaszkodva. Kutatásait többen különféle feltevésekkel egészítették ki (Larrainzar, Lenherr, Pennington). Bár a kéziratok alapján immár általánosan elismert tény, hogy a Decretum nem egyszerre papírra vetett alkotás, hanem több redakciója vagy legalábbis szövegváltozata volt, a kéziratok értékelésében azonban a vélemények megoszlanak, és két ellentétes álláspont különböztethető meg. Winroth véleménye szerint a Decretumnak két redakciója volt, amely két különböző személynek tulajdonítható. A két különböző szerzőt Winroth Gratianus I- nek és Gratianus II-nek nevezi. Szerinte az első redakció 1139 után keletkezett, a második redakció pedig 1158-ra készült el. Ezzel ellentétes Larrainzar felfogása, aki szerint a Decretum több lépésben keletkezett. A mű legelső változatát a St. Galleni Apátságban őrzött Ms. 603 jelzetű kézirat (Sg) tartalmazza. A firenzei Nemzeti Könyvtárban őrzött Conv. Soppr. A.I.402 jelzetű kézirat (Fd) lenne a következő változat (Concordia). E kéziratot Larrainzar szerint maga Gratianus egészítette ki a kézirat margójára írt magyarázatokkal, bővítésekkel. Az Fd felhasználásával Gratianus alkotta meg tehát a Decretumot, amelyet még többször kiegészítettek, többek között az ún. paleákkal. Larrainzar szerint a Decretum végső változatának elkészítése 1160 körülre tehető. Larrainzar és Winroth között főként két kézirattal kapcsolatban bonatkozott ki a vita. Az egyik ilyen kódexet a Firenzei Nemzeti Könyvtár őrzi a Conv. Soppr. A.I.402 jelzet alatt, amelyet a szakirodalomban Weigand nyomán Fd rövidítéssel jelölnek. 24 Ez a kódex a szöveg margóján számos olyan kiegészítést, javítást tartalmaz, amely a második redakció szövegével egyezik. E tényt a kutatók többféleképpen értelmezik. Carlos Larrainzar szerint az Fd nem egyszerűen egy az első redakció kéziratai közül, hanem a szövegbeli kiegészítéseket, javításokat maga Gratianus illetve az irányítása alatt dolgozó írnokok vezették rá a kódex lapjaira. Az Fd e feltételezés szerint Gratianus eredeti szerzői példánya volt, amelyen végigkövethetjük a második redakció kialakítását. Az Fd-t tehát a Decretum második redakciója egyetlen hiteles példányának kellene tekintenünk. Winroth ellentétben Larrainzar állításaival nem ismeri el, hogy az Fd Gratianus eredeti szerzői példánya lenne. Szerinte a javítások nem az 1140-es évekből erednek, nem felelnek meg teljes mértékben a második redakció szövegének, 21 Winroth: The Making of Gratian s Decretum, i.m. 22 Vetulani: i.m.; Jean Gaudemet: Adam Vetulani et le Décret de Gratien, Revue historique du droit francais et étranger 69 (1990) Főként ld. Weigand: Chancen und Probleme einer baldigen kritischen Edition der ersten Redaktion des Dekrets Gratians, Bulletin of Medieval Canon Law 22 (1998) ; Rudolf Weigand: Zur künftigen Edition des Dekrets Gratians, Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte Kanonistische Abteilung 83 (1997) Larrainzar: El Decreto de Graciano, i.m. Cáfolata: Winroth, A.: Le Décret de Gratien et le manuscrit florentin. Une critique des travaux de C. Larrainzar sur Gratien I, Revue de droit canonique 51/2 (2001)
7 Bónis Péter: Gratianus és a középkor jogtudomány 115 ezenkívül két másik kódexben (Aa és Bc) 25 is fellelhetők különféle javítások. Semmi sem igazolja, hogy a firenzei kódexen maga Gratianus dolgozott volna. Az Fd-n eszközölt javítások, megjegyzések nem Gratianus tollából erednek, hanem pusztán arról van szó, hogy az első redakció immár elavult szövegét a középkorban szokásos módon a második redakció textusához igazították. Mivel a középkorban a pergamen előállítása különösen költséges volt, a középkori könyvhasználók igyekeztek a pergament például vakarással újrafelhasználhatóvá tenni, vagy az elavult szövegvariánst kiegészítésekkel korszerűsíteni. Az Fd esetében is erről van szó, a kódex használója összevetette szövegét a második redakció kézirataival, és az eltéréseket a margón jelölte. Az Fd tehát nem Gratianus szerzői példánya, hanem az első redakciónak a második redakció alapján korrigált változata. Még érdekesebb kérdéseket vet fel a St. Galleni Apátságban őrzött Ms. 603 jelzetű kézirat (Sg), amely egyébként már régóta ismert. Az Sg főként abban különbözik az első redakció kézirataitól, hogy distinctiókat nem tartalmaz, hanem csak 33 causát. Az első causa szerkezete azonban sajátos: egy causába sűrítve tartalmazza a distinctiókat, tehát ebből a kéziratból végsősoron csak az distinctiók hiányoznak, amelyek főként a jog felosztásáról és forrásairól szólnak. Más tekintetben is eltér az Sg az első redakció kézirataitól. Kevesebb római jogi idézetet tartalmaz, szövege rövidebb, egyszerűbb, mint az első redakció. Carlos Larrainzar amellett érvel, hogy az Sg megelőzi az első redakciót, és az első redakció fennmaradt vázlatának tekinthető. Szerinte Gratianus Decretuma eredetileg csak causákból állt, a distinctiók csak a későbbi redakciók során tűntek fel. 26 A kutatók nagy része azonban másként vélekedik. Winroth és Titus Lenherr szerint Larrainzar érvei nem meggyőzőek. Az Sg az első redakció szövegével egyező módon utal az 1139-ben megrendezett II. lateráni zsinat 28. kánonjára, így az Sg, (éppen úgy, ahogyan az első redakció sem) datálható 1139 előttre. Sokkal inkább megalapozott az a vélemény, hogy itt az első redakció transformatiójáról van szó. Winroth és Lenherr elutasítják Larrainzar érveit, és álláspontjuk szerint a Decretum legkorábbról fennmaradt első változata 1139-re készült el, azt megelőző vázlatról nincsen tudomásunk A redakciók keletkezésének ideje. Mikorra datálhatjuk tehát a Decretumot? Egyértelmű, hogy az első redakció nem datálható 1139 előttre, mivel a II. lateráni zsinat rendelkezéseire ez a redakció is utal. 28 Az első redakció a második redakció terjedelmének mintegy a fele, ezért ekkora mű elkészítéséhez bizonyosan több évre volt szükség. Hogy mikor fogott bele Gratianus a munkába, nem tudjuk, erre 25 Aa = Admont, Stiftsbibliothek 23 et 43; Bc = Barcelona, Archivo de la Corona de Aragón, Ripoll Carlos Larrainzar: El borrador de la Concordia de Graciano: Sankt Gallen, Stiftsbibliothek MS 603 (=Sg), Ius Ecclesiae 11 (1999) Cáfolata: Anders Winroth: Le Décret de Gratien et le manuscrit florentin. Une critique des travaux de C. Larrainzar sur Gratien II, a szerző honlapján. 27 Kenneth Pennington: Winroth, The Making of Gratian s Decretum (recension), in Speculum 78 (2000) Winroth, i.m. 140.: The earliest possible date for the completion of the first recension is, hence, 1139.
8 116 MISKOLCI JOGI SZEMLE 6. évfolyam (2011) 1. szám vonatkozóan a Decretumból következtetéseket nem tudunk levonni. Noonan szerint 1130-nál korábbra visszamenni pusztán találgatás. A C. 2 q. 6 p. c. 31-ben foglalt fellebbezési formula sem teszi lehetővé a datálást. 29 Ha az első redakció 1139 körül íródott, mikor készült el a második redakció? A kérdésre nehéz egyértelmű választ adni, mert különféle hozzátoldások még az 1150-es években is születtek. 30 Bizonyos, hogy 1158-ban már elkészült a második redakció, mert belőle idéz Petrus Lombardus híressé vált Sententiáiban. Egy ben írásbafoglalt ítélet 31 arra utal, hogy talán már 1150-ben közkézen forgott a második redakció, bár e forrás nem feltétlenül megbízható. 3. Gratianus szerzőségének kérdése. A datálás kérdésével szorosan összefügg a szerzőség kérdése. Winroth két egymástól különböző szerző két redakciójáról beszél, Larrainzar viszont a több lépésben készülő mű koncepcióját részesíti előnyben, amelyen még az 1160-as években is dolgoztak. 32 Winroth mnt láttuk a két szerzőt a Gratianus I. és a Gratianus II névvel jelöli, Gratianus I alatt értve az igazi Gratianust, akitől a mű eredeti elképzelése és az első redakció ered, és akinek a neve szerinte valóban Gratianus volt, míg a második redakció szerzője, vagyis Gratianus II valódi nevét, kilétét nem ismerjük. Azt a feltételezést, hogy a két redakció két különböző személytől ered, Winroth arra alapozza, hogy a két redakció szerzőjének a római joggal szemben elfoglalt álláspontja, a római jogban való jártasságának foka homlokegyenest eltérő. Ez a különbség olyan nagy mértékű, hogy lehetetlen egyetlen személyt látni mindkét redakció mögött. Pennington e tekintetben óvatosabb. Noha elismeri a két redakció jelentős különbségeit, mégsem tartja valószínűnek, hogy a korai dekretisták említés nélkül hagyták volna, hogy egy Gratianus tekintélyével összemérhető szerző dolgozta át a Decretumot. 33 A korai summák, így például a Summa Parisiensis inkább arról beszélnek, hogy Gratianus művét a bolognai magisterek egészítették ki. Ezek a megjegyzések inkább arra utalnak, hogy a Decretum átdolgozásában többen is szerepet vállaltak, akik Gratianusnál járatosabbak voltak a római jog irodalmában. A C.16 qu. 3 p.c. 15-nél kifejezetten egy legista hozzájárulását kell feltennünk, aki a Glossa Palatina szerint Jacobus volt. 34 Kétségtelen, hogy a Decretum első redakciója nem tanúskodik magas szintű római jogi műveltségről. Persze ugyanez elmondható a Decretum végső változatáról is, amely szintén visszafogott e tekintetben. Ebből azonban tévedés lenne Winroth-hoz hasonlóan olyan következtetéseket levonni, hogy Gratianus I 29 Emil Friedberg: Corpus Iuris Canonici. Editio Lipsiensis secunda post Aemilii Ludovici Richteri, I Decretum magistri Gratiani, Leipzig 1879, 477.: Ego A. sanctae Reginae ecclesiae minister licet indignus contra sententiam domini Gualterii sanctae Rauennatis ecclesiae archiepiscopi iniuste in me latam pridie Kal. Magi Anno incarnationis Domini MCV. feria quarta, Romanam sedem appello. 30 Winroth, i.m. 144.: Both recensions of the Decretum were completed in Bologna within the comparatively short timespan between 1139 and, at the very latest, Paul Nardi: Fonti canoniche di una sentenza del 1150, Studia Gratiana 29 (1998) Carlos Larrainzar: La formación del Decreto de Graciano por etapas, Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte Kanonistische Abteilung 76 (2001) Pennington: i.m Glossa Palatina, ad C. 16. q. 3 d. p. c. 15.: s. v. non potest (Vat. Pal. Lat. 658, fol. 59ra): Dicitur enim quod dominus Iacobus interposuit has leges.
9 Bónis Péter: Gratianus és a középkor jogtudomány 117 római joggal szembeni tartózkodó álláspontja tulajdonképpen arra vezethető vissza, hogy az 1130-as években a római jogot tudományos színvonalon egyáltalán nem művelték, Bolognában nem oktatták, és Irnerius sem volt a római jog tudományos művelésének első képviselője. Minthogy a római jogot Winroth szerint az 1130-as években nem művelték, Gratianus I sem tartotta azt fontosnak. Amint erre Kenneth Pennington is rámutat, Winroth e feltételezései ellentétben állnak a történeti tényekkel óta dokumentálható a Digesta és a római jog ismerete különféle perekben. Egy 1107-ben Rómában lezajlott per a felek magas szintű római jogi műveltségéről tanúskodik, amelyet gyakorlati célok érdekében fel is használtak. 36 Különösen a felperes egyházi jogi személy jogi képviselőjének érvei tükrözik vissza a római jog alapos ismeretét. A római kúriában a XII. század elejére már a római jog ismerete elengedhetetlenné vált. A római egyház kancellárja Haimericus maga kéri fel Bulgarust a római perjog összefoglalására, aki ennek a felkérésnek igen magas színvonalat képviselő munkában tesz eleget. A littera Bononiensis elkészítése (vagyis a Corpus iuris civilisnek a bolognai oktatásban használt változata) is komoly tudományos színvonalat feltételez, amelynek elkészítését éppen a római jog elterjedése motiválhatta. Landulfus iunior és mások Irneriust magisterként említik, amely a bizonyított gyakorlati tevékenysége mellett arra utal, hogy a római jog oktatásának megkezdése az ő nevéhez köthető. Ezek a tények Pennington szerint arra utalnak, hogy az 1130-as években a római jog művelésének színvonala sokkal magasabb szintet ért el, mint azt Winroth feltételezi. Winroth legutóbbi cikkében a Decretum és a Panormia római jogi szakaszait vetette össze. Megállapította, hogy a Decretum első redakciójából lényegében hiányoznak a Panormiában szereplő római jogi szövegek. 37 Gratianus bizonyíthatóan felhasználta Yves de Chartres Panormia című művét a Decretum összeállításához, de a római jogi részeket mellőzte belőle. Winroth Gratianus eljárásának indokául pusztán annyit tud felhozni, hogy szerinte Gratianus római jogi ismeretei a kor színvonalán állottak, de mivel a római jog művelése ekkor még igen alacsony színvonalon állt, Gratianus sem tudott volna több római jogi elemet felvenni a Decretumba. E magyarázat mondvacsinált és elégtelen. A Panormia több mint három évtizeddel korábban keletkezett a Decretumnál. A Panormia a római jogi ismereteknek több mint három évtizeddel korábbi színvonaláról tanúskodik. Gratianus azonban még ezeket sem alkalmazza. Gratianus római jogi ismeretei még az 1090-es évek második felében megszokott színvonalat sem érik el, ami nem éppen hízelgő kijelentés egy 1130-as években alkotó jogi szakíró tudományos színvonalára nézve. Két, egymást kizáró 35 Kenneth Pennington: The Birth of the Ius commune: King Roger II s Legislation, Rivista Internazionale di Diritto Comune 17 (2006) 1-40.; Kenneth Pennington: The Big Bang : Roman Law in the Early Twelfth-Century, Rivista Internazionale di Diritto Comune 18 (2007) Antonio Padoa Schioppa: Le rôle du droit savant dans quelques actes judiciaires italiens des XI e et XII e siècles, in: Confluence des droits savants et des pratiques juridiques. Actes du Colloque de Montpellier (12-14 décembre 1977), Milano 1979, Anders Winroth: Roman Law in Gratian and the Panormia, in: Bishops, Texts and the Use of Canon Law Around 1100: Essays in Honour of Martin Brett. Edited by Bruce C. Brasington and Kathleen G. Cushing., Aldershot, Ashgate, 2007,
10 118 MISKOLCI JOGI SZEMLE 6. évfolyam (2011) 1. szám feltételezés lehetséges tehát: Gratianus pusztán saját személyes képzetlenségéből eredően nem ismerte a római jogot, vagy pedig szándékosan hagyta figyelmen kívül azt. A Panormia római jogi részeinek mellőzése ez utóbbit támasztja alá. Véleményem szerint éppen a Panormia elemzése bizonyítja azt, hogy Gratianus szándékosan járt el. Gratianus viselkedésének oka véleményem szerint az 1130-as években megtartott zsinatok rendelkezéseiben van. Az 1130-as clermonti, az es reimsi, az 1135-ös pisai és az 1139-es lateráni zsinat megtiltotta a szerzeteseknek, hogy a római jog művelésével foglalkozzanak. 38 Ha elfogadjuk azt a nem mindenki által elfogadott véleményt, hogy Gratianus szerzetes volt, akkor azt kell mondanunk, hogy Gratianus az 1130-as években tulajdonképpen illegális tevékenységet folytatott volna a római jog Decretumba való felvételével. Ő mint szerzetes köteles volt engedelmeskedni a zsinat rendelkezéseinek, de még ha nem is volt szerzetes, akkor is bizonyára figyelembe vette azt a római jog elleni hangulatot, amely az idézett zsinatok rendelkezéseiben megnyilatkozik. Szándékos volt tehát Gratianus magatartása, mert bár kényszeredetten, de lényegében az említett rendelkezéseknek engedelmeskedett, és ezért a római jogi elemek viszonylagos hiánya semmiképpen sem tudható be Gratianus jogi műveletlenségének. Ez a római jog ellenes hangulat később enyhült, és a XII. század végére már a római jog erőteljes alkalmazása volt az aktuális irányzat. A Decretum második redakciója már e felfogás előfutára volt. Valószínűleg ennek már nem is a szerzetes Gratianus volt a szerzője, hanem olyan világiak vagy világi klerikusok, akiket már nem kötött a római jog művelésének tilalma. 38 Robert Somerville: Pope Innocent II and the Study of Roman Law, in: Papacy, Councils and Canon Law in the 11 th -12 th Centuries (Collected Studies 312) Aldershot, Ashgate, 1990,
Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642)
Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642) Gecser Ottó A 14. századi, Fekete Halálként ismert nagy pestisjárvánnyal kezdődően az orvosi és vallási betegségfelfogás, illetve
Feledésbe merülő princípiumok a kánonjogtörténeti kutatásokban* Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem.
Iustum Aequum Salutare VIII. 2012. 3 4. 213 222. tanulmányok Feledésbe merülő princípiumok a kánonjogtörténeti kutatásokban* Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem. egyetemi tanár (PPKE KJPI) Bevezetés A Katolikus
SZUROMI SZABOLCS Publikációs lista
I. Könyv SZUROMI SZABOLCS Publikációs lista - A püspökökre vonatkozó egyházfegyelmi szabályok az Anselmi Collectio Canonumban (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae
2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb
2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben
érvelésüket, így remélhetőleg a közeljövőben számos olyan munka születik majd, amely kizárólag szigorúan stíluskritikai szempontokat mérlegelve
Omnis creatura significans Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára / Essays in Honour of Mária Prokopp Szerkesztette és az előszót írta: Tüskés Anna Centrart Egyesület, Bp., 2009. 442 old., 4000
Dr. habil. Bónis Péter Ph.D
Dr. habil. Bónis Péter Ph.D habilitált egyetemi docens Tudományos minősítés: az állam- és jogtudomány PhD doktora, Eötvös Loránd Tudományegyetem (védés 2009-ben, minősítése: summa cum laude). Az értekezés
Balogh Ilona (Budapest 1912. VI. 24. - Budapest 1947. XII. 29.) művészettörténész néprajzos
2014. szeptember 14. Balogh Ilona (Budapest 1912. VI. 24. - Budapest. XII. 29.) művészettörténész néprajzos Névváltozata Balogh, Hélène Balogh Jolán testvére 935 Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészdoktor
KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM ÁLLAM-ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR
KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM ÁLLAM-ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BESZÁMOLÓ A 2012/13-AS TANÉVBEN ELÉRT TUDOMÁNYOS, SZAKMAI ÉS TEHETSÉGGONDOZÁSI EREDMÉNYEKRŐL Jogtörténeti, Jogelméleti és Egyházjogi Tanszék Dósa
Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola KOVÁCS ZSUZSA SZENT VILMA MAGYAR KIRÁLYNÉ LEGENDÁJA. Doktori (PhD) értekezés tézisei
Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola KOVÁCS ZSUZSA SZENT VILMA MAGYAR KIRÁLYNÉ LEGENDÁJA Doktori (PhD) értekezés tézisei Témavezető: Szörényi László az MTA doktora Bregano 2010 I. A
v b arbiter ex compromisso m y m. A
B ó Á m A m v - b y m m j m v v, A v m y bb y ó j - j v ó ó j v m v -, m y v j bb mó j y y. A m v b v - m m j, y j m m, m m y v. 1 A v b b m m j - m y, y m j m m - y óm j y v. T bb u ó y vb v b ó j j u
A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE
A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE 1. A TÖRVÉNY CÉLJA, A POLGÁRI JOG ALAPELVEI A Ptk. célja, szabályozási köre Ptk. 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati,
ACCURSIUS ÉS HATÁSA AZ EURÓPAI JOGTUDOMÁNYRA ÉS A KÖZÉPKORI MAGYAR JOGI KULTÚRÁRA BÓNIS PÉTER
Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIX/1. (2011) pp. 23 37 ACCURSIUS ÉS HATÁSA AZ EURÓPAI JOGTUDOMÁNYRA ÉS A KÖZÉPKORI MAGYAR JOGI KULTÚRÁRA 1. Bevezetés BÓNIS PÉTER Accursius, mint a Glossa
A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)
A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika építészete I. - Gerincvonal (X-XIII. sz.) A Német-Római Császárság építészete (Ism.) A.) A Szász-dinasztia építészete (Ottók kora: 919-1024) 1.) Westweerk
BERNARD CERQUIGLINI A FRANCIA NYELV SZÜLETÉSE
BERNARD CERQUIGLINI A FRANCIA NYELV SZÜLETÉSE Cet ouvrage, publié dans le cadre du Programme de Participation à la Publication (P.A.P.) Kosztolányi, bénéficie du soutien du Ministère des Affaires Étrangères
SZUROMI SZABOLCS ANZELM
1 SZUROMI SZABOLCS ANZELM DSc. O.Praem. Publikációs lista I. Adatok Összes megjelent nyomtatott publikáció: 304 Monográfiák és szakkönyvek: 18 Idegen nyelvű: 7 (ebből külföldön megjelent: 3) Magyar nyelvű:
SZUROMI SZABOLCS ANZELM O.Praem. Publikációs lista Összes publikációjára történt független hivatkozások száma: 671
1 SZUROMI SZABOLCS ANZELM O.Praem. Publikációs lista Összes publikációjára történt független hivatkozások száma: 671 I. Adatok Összes megjelent nyomtatott publikáció: 264 Monográfiák és szakkönyvek: 9
Colmar, ferences templom Salzburg, ferences templom (XIII. sz., XV. sz. eleje), alaprajz, hosszmetszet.
Firenze, Sta Croce ferences kolostor (1295-1442), alaprajz, templom belső képe. Az Alpoktól északra a háromhajós, hosszú, poligonális apszisú ferences templomtípus vált általánossá. Esetenként a városi
A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma
A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma
SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN
Lukács Manuéla Linda Polgári Jogi Tanszék Témavezető: Darázs Lénárd SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN A szellemi alkotások a gazdasági fejlődésnek és a jólét megteremtésének
Vlagyimir Szofronyickij
DLA doktori értekezés tézisei Lajkó István Vlagyimir Szofronyickij Témavezető: Papp Márta Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28. számú művészet- és művelődéstörténeti tudományok besorolású doktori iskola
az alkotmánybíróság határozatai
2015. október 14. 2015. 20. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3195/2015. (X. 14.) AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról... 1384 3196/2015. (X.
SZUROMI SZABOLCS ANZELM DSc. O.Praem. Publikációs lista. https://vm.mtmt.hu/search/slist.php?lang=0&authorid=
1 SZUROMI SZABOLCS ANZELM DSc. O.Praem. Publikációs lista MTMT: https://vm.mtmt.hu/search/slist.php?lang=0&authorid=10010893 I. Adatok Összes megjelent nyomtatott publikáció: 470 Monográfiák és szakkönyvek:
A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor
A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik
Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei
Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette
GYŐRI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT.. SZÁMÚ MELLÉKLETE A SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI
GYŐRI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT.. SZÁMÚ MELLÉKLETE A SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI GYŐR, 2015 1 1. BEVEZETÉS 1.1. A szakdolgozat célja A hallgató a szakdolgozatban bizonyítja
Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben
Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek
KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója
KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója A könyv szerzője, Peter Goodrich, a New York-i Cardozo School of Law professzora számos jogi monográfiát jegyez,
Jogtörténeti, Jogelméleti és Egyházjogi Tanszék 2014/2015. tanév I. félév beszámolója
Jogtörténeti, Jogelméleti és Egyházjogi Tanszék 2014/2015. tanév I. félév beszámolója A tanszék főállású oktatói: Dr. Tóth J. Zoltán tszv. egy. docens Prof. Dr. Stipta István egy. tanár Dr. Antalóczy Péter
Publikációs lista. 3) Economic Reforms and Some Issues of International Trade Policy (Business Partner Hungary, September 1986)
Publikációs lista Angol nyelven 1) Joint Ventures in Hungary (The Legal Structure of the Enterprise, International Civil Law Conference, Budapest, August 1985, Vol.2) 2) World Trading System and Socialist
Dr. Szabó Zsolt Ph.D
Dr. Szabó Zsolt Ph.D Egyetemi adjunktus Email cím: szabo.zsolt@kre.hu Tudományos minősítés: 2010 állam- és jogtudomány PhD summa cum laude A disszertáció címe: A parlamenti vizsgálóbizottságok tevékenysége
2001-ben diplomázo a Liszt Ferenc Zenem vészeti
G y G b D m A m u v mó, u m u y ü ó : A, ó ym m ó j - v y y b ü ó ü b. A y m v, y - y m, u y ü b y m y m m m bb y - ó. E j, y b Eu ó y um b óm u b v 8. v y - m u u y, j y m y b ü y m v v : m v v ó, m ü
Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat
Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat (XLV.) Új folyam I. 2010. 2. szám folyoirat.tortenelemtanitas.hu Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/05/albert-b-gabor- kulonos-sulyt-helyezek
Prof. Dr. Pókecz Kovács Attila
SZAKMAI ÉLETRAJZ Prof. Dr. Pókecz Kovács Attila egyetemi tanár KRE ÁJK Polgári és Római Jogi Tanszék Szoba: T épület, 23. szoba Email cím: pokecz.kovacs.attila@kre.hu TANULMÁNYOK, TUDOMÁNYOS PÁLYAFUTÁS:
Dr. SZUROMI SZABOLCS DSc. Hivatkozási indexe
1 I. Könyv Dr. SZUROMI SZABOLCS DSc. Hivatkozási indexe - A püspökökre vonatkozó egyházfegyelmi szabályok az Anselmi Collectio Canonumban (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis
Prof. Dr. habil. Szabó Imre Ph.D. egyetemi tanár
Prof. Dr. habil. Szabó Imre Ph.D. egyetemi tanár Szoba: B. ép. 2. sz. Tudományos minősítés: Megszerzés éve: 1997. Tudományterület: állam- és jogtudomány Típusa: Ph.D. Minősítése: summa cum laude A disszertáció
2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól Az Országgyűlés a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások működésének megkönnyítése,
Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában
Dr. Va rga Á dá m mb. oktató Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék, Közigazgatási Jogi Tanszék Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Bevezetés Van egy
Az ötszáz éves Tripartitum
1 Király Kincső 1 Az ötszáz éves Tripartitum A régi magyar szokásjog legjelentősebb lejegyzése Werbőczy István Tripartitum című munkája, amely ötszáz éve, 1514-ben készült el. Ugyanebben az évben nyerte
Jelentése. codex = fatábla (latin)
Jelentése codex = fatábla (latin) Jelentése codex = fatábla (latin) Kézzel írott középkori könyv, amely a 4. században jelent meg. Ám a 11. századig nem volt papír! Csak pergamenre írták, mert papirusz
Az iparjogvédelmi fórumrendszer mai problémái
Az iparjogvédelmi fórumrendszer mai problémái Szerző: dr. Gedeon Sándor okl. villamosmérnök, okl. mérnök-közgazdász, jogász, szabadalmi ügyvivő 2014. augusztus A magyar szabadalmi rendszer hatékonyságát
5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei
Szakmai kompetenciák A TANTÁRGY ADATLAPJA 1 A képzési program adatai 11 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 12 Kar Római Katolikus Teológia 13 Intézet Római Katolikus Didaktikai Teológia
Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.28.845/2013/8.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Mórocz Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. M. I. A.) által képviselt Aqua-Plastech Kft. (Hajdúsámson) felperesnek - a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2015. február 9. 2015. 3. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 2/2015. (II. 2.) AB határozat a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire
P. Müller Péter Székely György pályaképe
1 P. Müller Péter Székely György pályaképe Bizonyos értelemben méltánytalan dolog egy 94 éves életutat, és azon belül egy több mint hét évtizedes szakmai pályafutást egy rövid előadás keretében összegezni.
A RENESZÁNSZ FOGALMA. TÖRTÉNELMI HÁTTÉR Gazdaság, kereskedelem Jog, tudomány, filozófia
Firenze, Palazzo dell Arte della Lana Firenze, Orsanmichele Fiorino (Forint) 1252 Törvénykönyv 1293 Arte della Seta (Selyemszövők +ötvösök) Arte di Calimala (posztókereskedők) Arte diella Lana (ruhakészítők)
SZÉKELY MIKLÓS MAGYAR M!VÉSZET A VILÁGKIÁLLÍTÁSOKON 1896-1918 KÖZÖTT
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar M!vészettörténeti és M!vel"déstudományi Doktori Iskola (vezet": Dr. Kelényi György DSc) M!vészettörténet Program (vezet": Dr. Kelényi György DSc) SZÉKELY
II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI
II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI TERV ÉS MÓDSZER A lélektani sajátosságok mint az emberföldrajz vizsgálati tárgya. A közvetlen megfigyelés módszere a lélektani jelleg meghatározásában. Közvetett
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa. Dr. Bódi Stefánia tanársegéd
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa Dr. Bódi Stefánia tanársegéd A magyar biztonságpolitikai gondolkodás etnikai konfliktusok rendezésére irányuló elméletei, különös tekintettel Bibó István
S C.F.
Ref. 0662 Lionard Luxury Real Estate Via dei Banchi, 6 - ang. Piazza S. Maria Novella 50123 Firenze Italia Tel. +39 055 0548100 Fax. +39 055 0548150 Toszkána, Lucca - Versilia LUXUSVILLA ELADÓ VERSILIÁBAN,
SZAKMAI ADATLAP. I. Személyi adatok:
SZAKMAI ADATLAP I. Személyi adatok: Név: Prof. Dr. Szabó Imre Anyja neve: Kovács Ida Szül. helye, ideje: Mezőnagymihály, 1951. október 12. Állampolgársága: magyar Végzettség, tudományos fokozat: 1976:
Nótári Tamás: A jognak asztalánál 1111 jogi regula és szentencia latinul és magyarul 1
Kiss Zoltán PhD-hallgató, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Magánjogi Tanszék Nótári Tamás: A jognak asztalánál 1111 jogi regula és szentencia latinul és magyarul 1
Dr. habil. Birher Nándor főiskolai tanár, tanulmányi igazgató
Dr. habil. Birher Nándor főiskolai tanár, tanulmányi igazgató Tudományos minősítés: PhD, Habilitáció 1999 kánonjog summa cum laude Mikor ítélkezhet az egyházi bíró a kánoni szabályok ellenében? (aequitas)
Ma már minden negyedik amerikai "felvilágosultnak" mondható. Hallelúja!
Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" 2014 január 08. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még értékelve Givenincs Ma már minden negyedik Mérték Az ak 74 százaléka
Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató
Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős
ÚTMUTATÓ. A KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATOK MOZGÁSÁNAK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSÉHEZ (6. Módosított változat)
ÚTMUTATÓ A KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATOK MOZGÁSÁNAK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSÉHEZ (6. Módosított változat) I. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK Listán szereplő/nem szereplő harmadik ország: a kedvtelésből tartott állatok
1. oldal, összesen: 10 oldal
1. oldal, összesen: 10 oldal Ügyszám: 1350/B/2009 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Lenkovics Barnabás Dr. : Támadott jogi aktus: Határozat száma: 1350/B/2009. AB határozat ABH oldalszáma: 2010/2225
BIZOTTSÁG. L 265/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.9.26. (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező)
L 265/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.9.26. II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG AZ EK TÖRÖKORSZÁG VÁMÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSI BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA (2006. szeptember
Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború
Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358 A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború között megjelent) műveinek feldolgozása és kiadása,
KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK
KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET 2007 ŐSZ RABB PÉTER BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK FÉLÉVI MENETREND 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 09. 14. BEVEZETÉS, KUTATÁSTÖRTÉNET 09. 21.
A magyar felsőoktatás kezdetei
A Természet Világa 1996. évi 1. számában megjelent cikk utóközlése SZÖGI LÁSZLÓ A magyar felsőoktatás kezdetei 1. rész A felsőoktatás napjainkban folyó reformja során állandóan hangoztatjuk, hogy hazánknak
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR TUDOMÁNYÁGI HABILITÁCIÓS SZABÁLYZAT Győr 2014 A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar (a továbbiakban: Kar) Tanácsa
Feladatok: (32p.) Összesen elérhető pontszám: 32+58=90pont 0-45= = = = =5. Ellentétek
Ellentétek Szomjan halok a forrás vize mellett; Tűzben égek és mégis vacogok; Parazsas kályhánál vad láz diderget; Hazám földjén is száműzött vagyok; Csupasz féreg, díszes talárt 1 kapok; Hitetlen várok,
A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM HITTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ÖNÉRTÉKELÉS
A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM HITTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ÖNÉRTÉKELÉS Budapest, 2013. Prof. Dr. Fodor György a Doktori Iskola vezetője 1 TARTALOM I. RÉSZ... 3 A DOKTORI ISKOLA TEVÉKENYSÉGE... 3 I.1.
A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon
A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció gyors elterjedésének az okai Az egyház elvilágiasodása Mátyás király uralkodása alatt a király az ország irányításában alkalmazott nagy
Mester Béla: Szabadságunk születése
balázs péter Mester Béla: Szabadságunk születése A modern politikai közösség antropológiája Kálvin Jánostól John Locke-ig. Budapest, argumentum kiadó Bibó istván szellemi műhely, 2010. Balog iván, dénes
Csík Tibor: Egy közgyűjtemény és használó
Csík Tibor: Egy közgyűjtemény és használó I. rész Minden intézmény számára elsőrendű fontosságú, hogy munkájáról visszajelzést kapjon, szolgáltatás nyújtójaként ismerje használóit és azok igényeit. Különösen
A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata
A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer
A kánonjog főbb forrásainak fejlődése
A kánonjog főbb forrásainak fejlődése ME ÁJK doktorképzés II. 2004. szeptember 20. Erdő Péter: Az egyházjog forrásai, Budapest,1998 Hamza Gábor: A Corous Iuris Canonici kialakulásának történetéhez, JK
20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,
A II. Vatikáni zsinat aktualitása a ma egyházában
A II. Vatikáni zsinat aktualitása a ma egyházában Lukács László Piarista húsvét, Kecskemét, 2013. márc. 30. II. János Pál: Az egyház iránytűje a 3. évezredre Mára a zsinat eseménye: történelem: 50 éve
FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A BANAT-TRIPLEX CONFINIUM KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁS tagjainak Vélemény Elvégeztem a BANAT-TRIPLEX CONFINIUM KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ
POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék
V. ÉVFOLYAM 5. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok Az engedményezésre vonatkozó szabályok újragondolása a nemzetközi gyakorlat tükrében Gárdos Péter / 3 Az állam kártérítési felelõssége a közösségi jog megsértése
A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)
A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A preromanika építészete (VII-IX. sz.) Ism. I.) Szórványemlékek 0.) Prehisztorikus építészet visszhangja (Dingle: Gallarus Oratórium 6-9. sz.) 1.) Antik formák továbbélése
A magyarországi központi diplomás pályakövetés empirikus kutatási programja
Fábri István MŰHELY felsô oktatási A magyarországi központi diplomás pályakövetés empirikus kutatási programja A képzés és a munkaerôpiac kapcsolata már a kilencvenes években a nyugat-európai és egyesült
. MÁTYÁS-RAUSCH PETRA
Szakmai önéletrajz Személyes adatok: Név: dr. MÁTYÁS-RAUSCH PETRA (lánykori név: Rausch Petra) Családi állapot: házas Születési hely, idő: Komló, 1984.03.04. Cím: 7300 Komló, Damjanich u. 13. Telefonszám:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Fıvárosi Ítélıtábla 2. Kf. 27. 152/2010/5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fıvárosi Ítélıtábla a dr. Turcsányi Dániel ügyvéd által képviselt Crystal Institute Kft. (Budapest) I.r., Flavinárium Elsı Magyar
A Fahrzeugwerk Bernard Krone GmbH
A Fahrzeugwerk Bernard Krone GmbH adásvétel tárgyát képező új és használt dolgokra vonatkozó általános értékesítési és szállítási feltételei I. Általános rész, tárgyi hatály 1. Jelen általános értékesítési
3. A nemzetközi jog története
3. A nemzetközi jog története Nemzetközi jog I. 2010. szeptember 23. Az elemzés szempontjai Korszakhatárok, szakaszok Általános jellemzık Történelmi tények Új intézmények (szerzıdések joga, diplomácia,
A bizonyítási teher megosztása a diszkriminációs panaszok elbírálásakor *
Ambrus Mónika A bizonyítási teher megosztása a diszkriminációs panaszok elbírálásakor * Jogok hangzatos megfogalmazása, törvénybe iktatása még nem feltétlenül biztosítja azok hatékony érvényesítését is.
Dr. Vas Károly. akadémikus. Dr. Kiss István. Dr. Vas Károly 1919 1981
M ú l t b a n é z õ Dr. Vas Károly akadémikus Dr. Kiss István Vas Károly meghatározó szerepe a MÉTE Mikrobiológiai Szakosztály létrehozásában és mûködésében Nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy
A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halandósága (2010)
Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Közgazdasági és Költségvetési Főosztály A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halandósága (2010) Budapest 2014. Készítette: Hablicsekné Richter Mária
Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje
Dienes Dénes Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje Nincs könnyű helyzetben az, aki meg akar felelni a címből következő elvárásoknak.
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 8/2007.(II.13.) KGY. r e n d e l e t e
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 8/2007.(II.13.) KGY r e n d e l e t e a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról Nyíregyháza Megyei Jogú
Tractatus Theologico-Politicus m m v b y j, y. y m
S Ju I, v u mu y m Cu u S D m y v bb v - yu ym. A v bb ü b- bb m bó, y u y v u, v y y ü, y bb v m m. E u óbb u y - ü v mu : ü v ym m ó y, m y b m b, - u u m - ó v v v ju. E v u v mu v m y m b m Cu u -,
A romanika interregionális áramlatai (VIII*-X-XIII. sz.)
A romanika interregionális áramlatai (VIII*-X-XIII. sz.) A.) Konzervatív (retrospektív) áramlatok: 1.) Antikizáló romanika B a.) Róma-városában (Lateráni bazilika és San Paolo fuori la Mura kolostorszárnyai,
esperas Commune unius Martyris
esperas Commune unius Martyris Commune unius Martyris Egy vértanú közös zsolozsmája VESPERÁS 1. Bevezetés (latinul) (keresztet vetünk!) Pap: Deus, in adju-to-rium meum in-ten-de. (Caesare de Zachariis,
REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA KÁDÁR KRISZTA: FUNKCIÓVÁLTÁS A SZOVJET KATONAI OBJEKTUMOK HELYÉN BARNAMEZŐS KATONAI TERÜLETEK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2016. április 18. 2016. 8. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3073/2016. (IV. 18.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 442 3074/2016. (IV.
Kutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15.
Kutatási jelentés ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. A kutatást a ELTE-ÁJK Politikatudományi intézet megbízásából a Poli-Med Bt végezte.
A TERMINÁLOKRÓL SZÓLÓ ENSZ KONVENCIÓ MEGALKOTÁSÁNAK ELSŐ SZAKASZA
A TERMINÁLOKRÓL SZÓLÓ ENSZ KONVENCIÓ MEGALKOTÁSÁNAK ELSŐ SZAKASZA Kovács Viktória 1. Bevezetés Az 1980-as évektől, vagyis a kombinált fuvarozás technikai-műszaki és jogi-szervezési struktúrájának kialakulásától
Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa
Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,
Molnár Zoltán. A matematika reneszánsza
Molnár Zoltán A matematika reneszánsza Művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat 1350/1400-1600. (XV-XVI. század) A szó (renaissance) jelentése: újjászületés Visszatérés az antikvitáshoz (ókori
A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM
ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.
S C.F.
Ref. 0080 Lionard Luxury Real Estate Via dei Banchi, 6 - ang. Piazza S. Maria Novella 50123 Firenze Italia Tel. +39 055 0548100 Fax. +39 055 0548150 tóparti luxusvillák Luxusvilla eladó a Trasimeno tó
FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS. A Magyar Pénzverő Zrt. részvényesének. Az éves beszámolóról készült jelentés. Vélemény
FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A Magyar Pénzverő Zrt. részvényesének Az éves beszámolóról készült jelentés Vélemény Elvégeztük a Magyar Pénzverő Zrt. ( a Társaság ) 2018. évi éves beszámolójának könyvvizsgálatát,
VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL
VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL A BTK. 329/A. -ÁBA ÜTKÖZŐ SZERZŐI ÉS KAPCSOLÓDÓ JOGOK MEGSÉRTÉSÉVEL OKOZOTT VAGYONI HÁTRÁNY MEGÁLLAPÍTÁSA SZJSZT 26/05 A Fővárosi Ítélőtábla
A bizalmi vagyonkezelési jogállás és a bizalmi vagyonkezelés megszűnési okairól 1
135 Miczán Péter Polgári Jogi Tanszék Témavezető: Menyhárd Attila egyetemi tanár A bizalmi vagyonkezelési jogállás és a bizalmi vagyonkezelés megszűnési okairól 1 A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2014. március 3. 2014. 6. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 6/2014. (II. 26.) AB határozat az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról,
S C.F.
Ref. 2124 Lionard Luxury Real Estate Via dei Banchi, 6 - ang. Piazza S. Maria Novella 50123 Firenze Italia Tel. +39 055 0548100 Fax. +39 055 0548150 Firenze Luxusház eladó Firenzében LEIRÁS Firenze belvárosában,