AZ ÉVI MIKROCENZUS

Átírás

1 KÖZLEMÉNYEK AZ ÉVI MIKROCENZUS C ZIB U LK A ZO L TÁ N A Központi Statisztikai Hivatal az évi LXXXVI. törvény alapján április 1-jei eszm ei időponttal a népesség és a lakásállom ány két százalékára kiterjedően kis népszám lálást, m ikrocenzust hajtott végre. A statisztikai felvételek történetében ez volt a negyedik hasonló jelleggel, céllal és m ódszerrel végrehajtott m ikrocenzus. M ikrocenzus tartását a hatvanas évek eleje óta javasolja az EN SZ statisztikai szervezete tagországainak. H azánkban 1963-ban és 1968-ban egyszázalékos, 1973-ban és 1984-ben kétszázalékos m intanagysággal került sor m ikrocenzusra. A m ikrocenzus term észetesen nem helyettesítheti a teljes körű népszám lálást, de a m inta nagyságától ffiggő területi m élységig és fogalm i részletességgel bem utathatja a legutóbbi népszám lálás óta bekövetkezett azon változásokat, am elyekről a folyam atos statisztikai adatgyűjtések nem rendelkeznek inform ációval, illetve rávilágíthat a társadalm i, a gazdasági változások, a dem ográfiai folyam atok, a foglalkozási, a háztartási és családviszonyok, a lakáskörülm é nyek változásainak a népesség egészére vagy egyes néprétegekre gyakorolt összetett hatásaira. A m ikrocenzus törvényi alapja A m agyarországi m odern népszám lálások végrehajtását m indig törvény vagy törvényerejű rendelet szabályozta. A hatvanas-nyolcvanas évtizedekben lebonyolított m ikrocenzusok törvényi alapját a K özponti Statisztikai Hivatal elnökének rendelete képezte. Az 1990 óta m egalkotott törvények közül a statisztikáról szóló X LV I. törvény szabályozta a KSH elnökének adatgyűjtés-elrendelési jogkörét, a szem élyes adatok védelm éről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény pedig a csak törvényi elrendelés alapján gyűjthető adatok körét. E törvények szem előtt tartásával az eddigi felvételi elvekhez igazodó, tem atikájában a korábbi m agyar gyakorlatot és a nem zetközi ajánlásokat is figyelem be vevő kötelező adatszolgáltatásra épülő népszám lálás vagy m ikrocenzus csak törvény alapján hajtható végre. E törvényekkel összhangban alkotta meg az O rszágyűlés a népesség egy része szem élyi, családi és lakásviszonyainak évi összeírásáról szóló évi LXX X V I. törvényt. A törvény m eghatározza az évi m ikrocenzus eszm ei időpontját (1996. m árcius 31. és április 1. közötti éjfél); a felvételi időszakot (április 1. és április 21. közötti időszak); az összeírás körét (a lakások, a m agyar állam polgárok és a M agyarországon bevándorlási, tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetőleg a m enekültként elism ert külföldi állam polgárok m atem atikai m ódszerrel kiválaszott két százaléka); a m ikrocenzus tém aköreit; végrehajtójául a Központi Statisztikai Hivatalt jelöli ki; illetve intézkedik az adatok kezeléséről. A törvény értelm ében a véletlenszerűen kiválasztott adatszolgáltatók kötelesek a valóságnak megfelelő adatokat a törvényben m eghatározott határidőben m egadni. A mikrocenzus tematikája A m agyarországi m ikrocenzusok vizsgálati tem atikája a hagyom ányos népszám lálási tem atikától ném ileg eltér. Ez egyrészt abból adódik, hogy bizonyos inform ációk a m intanagyságból adódóan kevésbé vagy csak igen nagy hibával értékelhetők, vagy m ert a vizsgált sokaság területi m egoszlása nem hom ogén, ezért egyes hagyom ányos népszám iá-

2 KÖZLEMÉNYEK 167 lási kérdéseket ki kell hagyni a vizsgálati körből, m ásrészt abból, hogy a m ikrocenzusok felvételi tem atikáját a népszám lálásokéhoz képest ki lehet bővíteni olyan kérdésekkel is, am elyek m intavételes felvétellel is m egbízhatóan vizsgálhatók, ugyanakkor a népszám lálásban való szerepeltetésük a felvételi és a feldolgozási költségeket jelentősen m egem elnék. H agyom ány a m agyar m ikrocenzusoknál, hogy a népszám lálási jellegű, annál esetleg némileg bővebb felvételi tem atikához a m ikrocenzusba bevont sokaság, népesség vagy lakásállom ány egészét vagy egy részét érintően kiegészítő vizsgálatok is kapcsolódnak. Ilyen volt pl ben a népesség egészségi állapotának az összeírtak oldaláról történő vizsgálata, azaz vélem ényük m egism erése az egészségi állapotukról, a nők házasság- és term ékenység-történetének, gyerm eknevelési, gyerm ekelhelyezési szokásainak vizsgálata, illetve az időskorúak helyzetének felm érése az alapfelvételt kiegészítő kérdések, kérdőívek segítségével. Az évi m ikrocenzus felvételi tem atikájában a törvényi szabályozásnak m egfelelően kérdőíven elkülönítve, és a külön kérdőíven m egjelölve az adatszolgáltatás jellegét kötelezően m egválaszolandó és önkéntes adatszolgáltatáson alapuló kérdések szerepeltek. A kötelező kérdések a m ikrocenzus! elrendelő törvényben m eghatározott tém akörökből kerültek ki, a m ikrocenzus önkéntes válaszadáson alapuló tém ái az ezévi országos statisztikai adatgyűjtési program ban szerepeltek. A m ikrocenzus alapfelvételének tem atikája az EN SZ 1990-es európai népszám lálási alapprogram jára épült, ugyanakkor igazodott a több m int százéves m últra visszatekintő m agyar népszám lálások hagyom ányos felvételi program jához, illetve a mai kor követelm ényeihez, a társadalm i és tudom ányos élet elvárásaihoz. Az adatgyűjtés a szem élyek vonatkozásában kiterjedt a családi és utónév, családi állapot, családi állás felvételére. A családi és utónév sem a népszám lálások, sem a m ikrocenzusok esetében nem kerül feldolgozásra, csak a feldolgozást segíti. A név, a családi állapot és a családi állás a segítségével lehet m egállapítani a társadalom legkisebb közösségeinek, a háztartásoknak és a családoknak az összetételét, a többi szem élyi és lakásinform ációval kom binálva e közösségek életkörülm ényeit értékelni. A nem és a születési idő alapvető dem ográfiai ism érv. A népesség önkéntes vagy kényszerű m ozgására. a belső és a nem zetközi m igrációra a születési hely, az évi és a jelenlegi lakóhely, valam int a tartózkodási hely (ez utóbbi két lakcím et nevezték korábban állandó és ideiglenes lakásnak) segítségével lehet következtetni. A term ékenységi adatok (az élveszületett gyerm ekek száma) a többi dem ográfiai ism érvvel együttesen értékelve további tám pontot adhat a jelenlegi súlyos népességfogyás okainak feltárásához. E tém a vizsgálatát segítik a házasságtörténettel és az élettársi kapcsolattal foglalkozó kérdések is. M agyarországon még ma is jellem zően házasságban fogannak és születnek meg a gyerm ekek. Az élettársi kapcsolatban élők term ékenysége, de különösen az adott kapcsolatban született gyerm ekek m utatószám a alatta m arad a házasok m utatóinak. E zért az élettársi kapcsolatok szám ának növekedése - am ennyiben az ilyen kapcsolatban élők gyerm ekvállalási szokásai nem változnak a népesség további fogyásával járhat, annak ellenére, hogy az utóbbi években növekedett a házasságon kívül született gyerm ekek aránya. Napjainkban a társadalom átstruktúrálódása, a társadalm i rétegek közötti távolság növekedése, a foglalkoztatás problém ái a képzés, átképzés, továbbképzés kérdéseit is fókuszba állítják. A fiatalok körében mind a m agasabb képzettséget szerzők aránya, mind a leszakadók, a koruknak m egfelelőnél alacsonyabb iskolai végzettséget szerzők hányada növekszik. Ez az egyes társadalm i rétegek közötti különbség növekedését okozhatja mind kulturális, mind anyagi vonatkozásban. A felnőttek körében az esti és a levelező tagozatos képzésben résztvevők aránya csökken ugyan, de a m unkahelyszerzéssel vagy a m unkahely m egtartásával összefüggő képzést, átképzést, oktatást választók aránya fokozatosan em elkedik. E rétegek helyzetének vizsgálatát segítette elő az a kérdéscsoport, amely az iskolába járást, oktatásban való részvételt tudakolta. A m egszerzett végzettség,

3 168 KÖZLEMÉNYEK az iskolázottság szintén alapvető dem ográfiai ism érv. Kérdezése nem csak az ENSZ ajánlásában szerepel, hanem a m agyar népszám lálásoknak is hagyom ányos kérdése. A népesség gazdasági aktivitási összetételét 1990-ig az erre irányuló kérdéssel állapították meg a népszám lálások és a m ikrocenzusok. Az élet változása és a nyugat-európai gyakorlathoz való igazodás szükségessé teszi a kérdés árnyaltabb m egközelítését. Az évi m ikrocenzus során az összeírt szem ély több választ is m egjelölhetett arra a kérdésre, hogy m iből biztosítja m egélhetését. Az egyéni foglalkozás vizsgálatára is két kérdés állt rendelkezésre, azaz a tem atikában nem csak a főfoglalkozás, hanem a m ásodik foglalkozás kérdezése is szerepelt. A m unkáltatói szféra átalakulása a m unkavállalási korú népesség és a gazdaságilag aktívak m unkáltatói, m unkahelyi adataiban is m érhető. A kérdések nem csak a m unkáltatók gazdasági ág szerinti m egoszlását tudakolták, hanem választ kerestek arra is, hogy m ilyen hatással van a foglalkoztatásra a m unkáltatói szféra privatizációja, a külföldi tőke jelenléte, a m ultinacionális szervezetek m egjelenése, új m unkáltatói szervezeti form ák kialakulása és m űködése. A m unkahely településének kérdezésével a m unkavégzéssel összefüggő népességm ozgások, napi és időszaki ingázások aránya és változása m érhető. A jelenleg nem dolgozó m unkavállalási korúak esetében a m ikrocenzus m egkísérelt képet alkotni arról, hogy m ennyi ideje keresnek m unkát, milyen társadalm i, szociális tám ogatásban részesülnek, m ilyen esélyeket látnak az elhelyezkedésükre. E kérdéssel kapcsolatban is a többi inform ációval való együttes értékelés a nehéz helyzetben lévők életkörülm ényeinek fehér foltjait tárhatja fel. A lakások esetében döntően a tulajdonviszonyok, illetve a lakások felszereltsége változott meg; a lakások szám a a korábbi évtizedekhez képest lényegesen kevésbé növekedett: különösen a városokban em elkedett a nem lakás (iroda, rendelő vagy egyéb tevékenység) céljára igénybe vett lakások szám a, amely általában nem járt a lakás jellegének m egváltoztatásával. Az elm últ évek infrastrukturális beruházásai a lakások vizes gázellátását változtatták meg jelentősen. A vízellátás esetében a hálózati vízellátásba bekapcsolódó lakások szám ának növekedésével az egészséges ivóvízzel és a folyó m elegvízzel ellátott lakásokban élők szám a em elkedett, a gázellátás terén viszont inkább az ellátottsági szint változott m eg. A vezetékes gázt használók aránya növekedett, ami együtt já rt a korábban PB gázpalackot használó háztartások arányának csökkenésével. Tovább csökkentette a gázpalackot használók arányát a vezetékes gázellátásba be nem kapcsolt településeken vagy településrészeken a tartályos gázellátás terjedése. A vezetékes vízhálózat növekedése sajnos nem járt együtt a csatornahálózat kiépítésével. illetve a szennyvízelhelyezés egyéb környezetkím élő m egoldásainak elterjedésével. A lakossági, háztartási szem ét elhelyezése, kezelése szintén napjaink súlyos problém ája. A m ikrocenzus ennek a kérdésnek a vizsgálatát a szervezett szem ételszállításba bevont lakások szám ának kim utatásával segítheti. A lakások telefonnal való ellátottsága újabb szolgáltató szervezetek bekapcsolódásával fokozatosan em elkedik. A telefonnal való ellátottság kérdezése nem csak az ilyen lakások arányának növekedését m utatja be. hanem azt is, hogy m ilyen társadalm i rétegek jutottak hozzá e szolgáltatáshoz. Végül a tágabb lakókörnyezet, az épület jellegének, nagyságának, valam int a lakóövezet jellegének kérdezésével fejeződik be a lakás és lakói körülm é nyeinek feltárása. A m ikrocenzussal egyidőben a kiválasztott címek egy részében a jövedelm i viszonyokat, a lakosság anyagi helyzetét és utazási szokásait tudakoló önkéntes adatszolgáltatáson alapuló lakossági vizsgálatok, kiegészítő felvételek végrehajtására is sor került. A lakások egynegyedében a 14 éves és idősebb szem élyeknek a jövedelm i viszonyaikra vonatkozó kérdéseket is feltettek, a minta m ásik negyedében a háztartás egészére vonatkozóan anyagi helyzetet felm érő kérdőívet töltöttek ki, egy harm adik negyedben pedig a lakásban lakók egy éven belüli utazásait tudakolták. A jövedelm i felvétel során választ kértek a háztartás nettó havi átlagos jövedelm ére; kérték a család vélem ényét arról, hogy változott-e, és milyen irányban anyagi helyzetük;

4 KÖZLEMÉNYEK 169 a 14 éves és idősebb személyektől részletesen kérték az elmúlt évi jövedelm eik elszám o lását; illetve a háztartás egészéhez kapcsolódó rendszeres jövedelm eket és kiadásokat (mint pl. a családi pótlék, adott, illetve kapott gyerm ektartás összege). Az anyagi helyzet vizsgálatában a háztartás tulajdonában, használatában lévő ingatlanokat (m ezőgazdasági földterület, lakás, ház, házrész, üdülőingatlan); a tartott háziállatok szám át fajtánként; a szem ély- és tehergépjárm űveket; illetve a háztartás tulajdonában, használatában lévő üzletek, m űhelyek, irodák szám át m érték fel. Az utazási szokások vizsgálatához az évi szabadság felhasználását kérdezték, felm érték, hogy a háztartás tagjai hányszor, és m ilyen típusú utazásban vettek részt, illetve am ennyiben nem utaztak, annak vélem ényük szerint mi volt az oka: illetve m egkérdezték őket utazási terveikről is. A kiegészítő felvételek mint arról m ár szó volt az önkéntes adatszolgáltatások körébe tartoztak, végrehajtásukra az évi országos statisztikai adatgyűjtési program keretében került sor. A m ikrocenzusból és a kiegészítő felvételekből szárm azó adatok együttes értékelése m ind a hagyom ányos népszám lálási inform ációkat, m ind az önkéntes felvételből szárm azó adatokat gazdagabbá teszik, a népesség egészének helyzetéről árnyaltabb kép alkotható. A m ikrocenzus mintája A m ikrocenzus m intanagyságát, azaz hogy a népesség és a lakásállom ány hány százalékára terjedjen ki a felvétel, a vizsgálni kívánt ism érvek területi hom ogenitása, a mintavétel m ódszere, az elvárt területi tagoltság, az adatok aggregáltsági szintjének m élysége, az értékeléshez szükséges részletezettsége stb. alapján lehet m eghatározni. A m agyarországi m ikrocenzusok a hatvanas években egy-, azt követően kétszázalékos m intanagyságúak voltak. A szám ítások szerint a kétszázalékos m intanagyságtól a népszám lálási kérdések túlnyom ó része esetében megfelelő m élységű, a területi tagoltságot illetően pedig legalább m egyei reprezentációt biztosító adatok várhatók. N éhány hagyom ányos népszám lálási kérdést, am elyek egyébként napjainkban is rendkívül fontos kérdések, mint például a nem zetiség, a m ikrocenzus vizsgálati tem atikájában nem célszerű szerepeltetni. E nnek oka, hogy a teljes sokaság nagy részétől eltérő csoportba tartozók egy-egy tájegységre töm örülnek, azaz az adott ism érv szerinti területi eloszlás hom ogenitása csak jóval nagyobb m intanagysággal volna biztosítható. Az évi m ikrocenzus a népesség és a lakásállom ány két százalékát érintette. E n nek m egfelelően véletlenszerűen m integy nyolcvanezer lakást és az abban, valam int intézeti háztartásban élő kb. kétszázezer szem élyt kellett kiválasztani. A m intába került valam ennyi cím en ki kellett tölteni a kötelező kérdéseket tartalm azó lakás- és szem élyi kérdőíveket, illetve a m intavételkor m eg kellett határozni, hogy m elyik cím eken és melyik kiegészítő felvétel kérdőívéhez kell kérni a lakók hozzájárulását. Az alapfelvétel és a kapcsolódó felvételek mintája röviden összefoglalva a következők szerint alakul ki: A m ikrocenzus m intája négy 0,5 százalékos alm intából állt: a) amelyben csak az alapkérdőívek (lakáskérdőív és szem élyi kérdőív) kerültek kitöltésre; és három m ásik, am elyekben az alapkérdőívei mellett b) a jövedelm i kérdőív; c) az anyagi helyzet kérdőíve; illetve d) az utazási szokások kérdőíve kitöltéséhez is kérni kellett a lakosság együttm űködését. A m intavétel a következő alapsokaságokból történt: 1. az évi népszám lálás cím anyagából a lakások és a lakott egyéb lakóegységek; 2. az között épített lakások; 3. az szeptem ber 1-jén lakott intézeti háztartások.

5 170 KÖZLEMÉNYEK Az évi m ikrocenzus végrehajtásához a m agánlakások tekintetében rétegzett arányos lakásm intát használtak. A m intavétel m ódszere többlépcsős volt. Az első lépcsőben a m intába került településeket, a m ásodikban a szám lálókörzeteket, a harm adikban az összeírásra kerülő lakásokat (lakóegységeket) határozták meg. A településm inta a települések népesség-nagyságcsoportja szem pontjából két részre bom lott: m inden olyan település szerepel a m intában, amelynek az jan uár 1-jei lakónépessége legalább fő. Ezek a települések önreprezentálók, azaz településenként a lakásállom ány két százalékával vesznek részt az adatfelvételben: a főnél kisebb településekből célzott m intavétel alapján első lépésben a Központi Statisztikai Hivatal kism intás lakossági felvételeiben, az ELA R adatfelvételekben érintett települések kerültek a m intába (nem kerülhettek azonban a m intába azok a települések, am elyeknek a cím anyaga az E L A R felvételek során olyan m értékben elhasználódott, hogy nem volt elegendő szabad cím a m ikrocenzus végrehajtásához). A m ásodik lépésben a népesség-nagyságcsoportok figyelem bevételével került kiegészítésre a főnéi kisebb települések m intajegyzéke. A m intába kerülő települések m egyénként reprezentálták az adott népességnagyságcsopörtba tartozó településeket, azaz településenként eltérően, de általában a lakásállom ányuk két százalékát m eghaladó m értékben vettek részt az összeírásban. A szám lálókörzetek kiválasztásának az évi lakásminta szem pontjából van jelen tősége. E lsődleges szem pont volt a településen belüli hom ogenitás, valam int a bel- és külterületi arányok biztosítása. A kiválasztás során figyelem be kellett venni, hogy a m intába került E L A R településeken a korábbi felvételeknél m ár kim erült szám lálókörzetek ne kerüljenek a m intába. A szám lálókörzetek darabszám át annak figyelem bevételével határozták m eg, hogy az 1000 főnél kisebb településeken körzetenként 12, az ennél nagyobbakon körzetenként 8 lakás m intába kerülésével a népesség-nagyságcsoport szerinti reprezentáció biztosított legyen. A lakásm inta két részből állt. Kialakítása a következők szerint történt: az évi lakások kiválasztására a szám lálókörzeti cím anyagból kerül sor. A m intába kerülő lakcím ek kiválasztását szám ítógéppel végezték el. A kiválasztott lakcím eken m egjelölésre került az is, hogy a cím a m ikrocenzus melyik részm intájába tartozik:. az között épült lakásokat reprezentáló minta kiválasztása szám ítógéppel m eghatározott algoritm us alapján a lakásépítési jelentésekből történt. A m intába került településekről beérkezett lakásépítési jelentéseket építési idő szerint sorbarendezték, és településenként az algoritm us által m eghatározott lépésközt betartva választották ki az összeírásra kerülő lakásokat. Az algoritm us egyben azt is m eghatározta, hogy az új építésű lakásban kiegészítő felvételre sor kerül-e. A z adatfelvétel előkészítése A népszám lálások és a m ikrocenzusok szám lálóbiztosi kikérdezésen alapuló adatfelvételek, az évi m ikrocenzus adatfelvételét is így szervezték m eg. Az adatfelvétel gyakorlati végrehajtását a KSH területi igazgatóságai szervezték. A szám lálóbiztosok jelentős része E LA R összeíró volt, m ellettük döntő hányadban főiskolai és egyetem i hallgatókat, valam int önkorm ányzati dolgozókat bíztak m eg a felvétel végrehajtásával. Az összeírási időszakban a szám lálóbiztosok körében Budapest kivételével szám ottevő cserélődésre, fluktuációra nem került sor. A szám lálóbiztosok cseréjére a m egyékben elsősorban egészségügyi vagy családi okok miatt, Budapesten pedig általában a felülvizsgáló jelzése alapján a munka nem m egfelelő ütem ezése miatt került sor. A szám lálóbiztosok

6 KÖZLEMÉNYEK 171 szakm ai előkészítését, felkészültségét igazolja, hogy a m unka m inősége vagy kapcsolatterem tő készség hiánya m iatt egyetlen szám lálóbiztos lecserélésére sem volt szükség. Az összeírási anyag felülvizsgálatára, valam int a szám lálóbiztosokkal való kapcsolattartásra az igazgatóságok általában belső m unkatársakat bíztak m eg. Em ellett az igazgatóságok nagy részében csakúgy, m int a korábbi népszám lálások, m ikrocenzusok során területfelelősi hálózatot is szerveztek. P ropagandatevékenység, az önkorm ányzatok és a lakosság hozzáállása A lakossági felvételek sikeres végrehajtásának egyik feltétele, hogy az adatszolgáltatói kör m egfelelően tájékozott legyen az adatfelvétel céljáról, m ódszeréről, várható időpontjáró l, a gyűjtött adatok köréről, valam int az adatok kezeléséről. E kérdéseket központi sajtótájékoztatón ism ertették az újságírókkal. A központi sajtótájékoztató révén nagy nyilvánosságot kapott a m ikrocenzus célja, az alapfelvétel kötelező és a kiegészítő felvételek önkéntes jelleg e, am i az igazgatóságok jelzései alapján jótékonyan befolyásolta az adatszolgáltatói készséget. E zt csak fokozta, hogy a sajtótájékoztatón elhangzott: a kötelező felvétel m egtagadása szankcionálással is járhat. A szám lálóbiztosok általános tapasztalata, hogy m ind az alapfelvétel, m ind a kiegészítő kérdőívek esetében az idősebb korúak, valam int a középrétegbe tartozók adatszolgáltatói készsége a legjobb, viszonylag legtöbb problém át az iskolai végzettséggel nem rendelkezők, a felsőfokú iskolai végzettségűek, valam int a jóm ódúak összeírása jelentett. A m ikrocenzus összeírási ideje alatt a KSH történetében első ízben, kísérletképpen üzem eltetett ingyenesen hívható telefonvonal, úgynevezett zöld szám is segítette a lakosság bizalm ának m egnyerését. A zöld szám fogadtatása kedvező volt. A szám ot hívók vártnál kisebb hányada tájékozódott a szám lálóbiztos szem élyéről és a m intába kerülés tényéről, az érdeklődők jelentős része a felvétel céljáról, az adatok kezeléséről kért bővebb inform ációt. Több érdeklődő is volt, aki hallott a m ikrocenzusról, és arról kért felvilágosítást, hogy lakcím e szerepei-e a m intában, szám íthat-e a szám lálóbiztos érkezésére. Néhány esetben a szám on jelentkezők jelezték, hogy m egtalálták a szám lálóbiztos hátrahagyott értesítését, kérték az összeírás időpontjának egyeztetését. A m ikrocenzust elrendelő törvény sem az előkészítésben, sem az adatfelvétel végrehajtásában nem határozott m eg önkorm ányzati feladatot. A m intába bekerült települések önkorm ányzatai ettől függetlenül segítőkészen tám ogatták a m ikrocenzus végrehajtását. A területi igazgatóságok az előkészítés időszakában felvették az érintett önkorm ányzatokkal a kapcsolatot, akiktől segítséget kaptak a szám lálóbiztosok szervezéséhez és a lakosság tájékoztatásához is, valam int általában segítséget nyújtottak a problém ás esetek m egoldásához. A m ikrocenzus alapfelvételére a törvény értelm ében kötelező volt az adatszolgáltatás. E nnek ellenére szórványosan előfordultak adatm egtagadások. Kilenc m egyében nem volt adatm egtagadás m iatti m eghiúsulás, további kilenc m egyében a tényleges m egtagadók szám a összesen 50 volt. Budapest és Pest m egye területén volt a legproblém ásabb az adatfelvétel, amit az is jelez, hogy a m egtagadók száma Pest m egyében m eghaladja a 100-at, B udapesten pedig a 600-at. Az igazgatóságok az egyes m egtagadási esetekben a m egtagadás okait m érlegelve, a helyi viszonyok ism eretében dönthettek a szabálysértési feljelentésről. Á ltalában nem csak a szám lálóbiztos, felülvizsgáló vagy az igazgatósági felelős vélem ényét vették figyelem be, hanem a helyi önkorm ányzattal is konzultáltak a feljelentés m egtétele előtt. G yakori volt, hogy a korábbi adatm egtagadó az önkorm ányzat felszólítására adatot szolgáltatott, így esetükben feljelentésre nem került so r. N éhány esetben az igazgatóság általában az önkorm ányzat javaslatára kezdem ényezte a szabálysértési eljárás lefolytatását, ezek nagyobb része sikeres összeírással, illetve az érintett állam polgárok szóbeli figyelm eztetésével zárult.

7 172 KÖZLEMÉNYEK A felvételi időszak eredm ényeinek összefoglaló értékelése Az adatfelvétel lakásban és 305 intézeti háztartásban összesen szem élyre terjedt ki. A kiválasztott lakásokban háztartás és az azokban élő felnőtt szem ély jövedelm i viszonyait vizsgálhatjuk, az anyagi helyzet kérdőívét lakásban, az utazási szokásokét pedig lakásban élőkről lehet feldolgozni. M ind az alapfelvétel, m ind a kapcsolódó felvételek esetében a kiválasztott teljes cím állom ánnyal el kellett szám olni, azaz a felvétel m eghiúsulása esetén az azonosító adatokat és a m eghiúsulás okát rögzíteni kellett. A központi feldolgozásra kerülő állom ányok tehát nem csak a sikeres felvétel adatait tartalm azzák, hanem elszám olnak a teljes kiválasztott cím anyaggal is. így lehetőség van az önkéntes válaszadáson alapuló lakossági felvételeket.elutasító háztartások vizsgálatára, illetve első alkalom m al kaphatunk pontos és részletes képet a felvételekben való közrem űködést m egtagadók dem ográfiai, iskolázottsági, foglalkozási stb. jellem zőinek elem zésére is. U gyanakkor számolni kell azzal, hogy a kötelező és az önkéntes felvételek összekapcsolása miatt a m eghiúsulások egy része a ham is válaszokban, elhallgatásokban csapódik le. A gyűjtött inform ációk kezelése, elem zések elvégzése, az eredm ények közzététele A kitöltött kérdőívek adatait a KSH területi igazgatóságain szám ítógépre vitték. A szám ítógépes állom ányok egyedi adatokat tartalm aznak ugyan, de az egyedi azonosításra alkalm as inform ációk nem kerülnek a szám ítógépre. A nevet és a lakcím et is tartalm azó kérdőívek az adatrögzítés befejezését és a rögzített adatok ellenőrzését követően a n rk ro cenzust elrendelő törvény értelm ében a KSH L evéltár kezelésébe kerülnek, m egőrzésükről, az adatokhoz való hozzáférés szabályairól a levéltári törvény intézkedik. A szem élyes adatoktól m egfosztott, szám ítógépes adathordozón tárolt inform ációk feldolgozása augusztus elején kezdődött m eg. Első lépés a minta korrekciójának, majd a teljeskörűsítésnek az elvégzése..a teljeskörűsítés elvégzése után m egkezdődött az adatok előkészítése az értékelésre: további logikai ellenőrzések és autom atikus javítások elvégzése, rekordkiegészítések, szárm azékos állom ányok (háztartásállom ány, családállom ány) előállítása: az elem zések elvégzése és az inform ációk közzététele. A m ikrocenzus alapfelvételének prim er feldolgozását követően a legfontosabb inform ációk még 1996-ban publikálásra kerülnek. Ezt követően kerül sor a kiegészítő felvételek adatainak közzétételére, illetve tervezik a m ikrocenzus részletes inform ációinak tem atikus kiadványokban való m egjelentetését is. A tervek között szerepel a m ikrocenzus adatállom ányaihoz szám ítógépes hálózaton való hozzáférés biztosítása, illetve az állom ányok közzététele CD- R OM -on is. E zekkel a lehetőségekkel biztosítja a jövőben a KSH az egyedi felhasználók részére a szekunder feldolgozások elvégzésének feltételeit. Tárgyszó: M ikrocenzus THE 1996 MICROCENSUS

8

9

10

11