- Lőszervizsgáló Kft Budapest, Gyöngysor utca 6.

Átírás

1 Kiegészítő Melléklet - Polgári Kézilőfegyver és Lőszervizsgáló Kft. - Lőszervizsgáló Kft Budapest, Gyöngysor utca 6. AZ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 1

2 Kiegészítő Melléklet - Polgári Kézilőfegyver és Lőszervizsgáló Kft. Statisztikai számjel: Cégjegyzékszám: Polgári Kézilőfegyver és Lőszervizsgáló Kft. Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE "A" változat Mérleg fordulónapja: Eszközök adatok E Ft-ban tételszá m A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 01. A. Befektetett eszközök ( sor) I. IMMATRIÁLIS JAVAK sorból: Immateriális javak értékhelyesbítése 04. II. TÁRGYI ESZKÖZÖK sorból: Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 06. III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK sorból: Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 06. sorból: Befektetett pénzügyi eszközök ertékhelyesbítése 09 B. Forgóeszközök ( sorok) I. KÉSZLETEK II. KÖVETELÉSEK sorból: követelés értékelési különbözete 11. sorból: Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete III. ÉRTÉKPAPÍROK 14. sorból: Értékpapírok értékelési különbözete 16 IV. PÉNZESZKÖZÖK C. Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN ( sor) Budapest, július 15. a vállalkozás vezetője (képviselője) 2

3 Kiegészítő Melléklet - Polgári Kézilőfegyver és Lőszervizsgáló Kft. Statisztikai számjel: Cégjegyzékszám: Polgári Kézilőfegyver és Lőszervizsgáló Kft. Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE "A" változat Mérleg fordulónapja: adatok E Ft-ban Források tételszám Előző év(ek) Tárgyév A tétel megnevezése Előző év módosításai a b c d e 19 D. Saját tőke ( sor) I. JEGYZETT TŐKE sorból: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken II. JEGYZETT DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) 23 III. TŐKETARTALÉK 24 IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 27 Értékhelyesbítések értékelési tartaléka 28 Valós értékelés értékelési tartaléka 29 VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E. Céltartalékok 31 F. Kötelezettségek ( sorok) I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK 33 II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK sorból: Kötelezettségek értékelési különbözete sorból: Származékos ügyletek negativ értékelési különbözete 37 G. Passzív időbeli elhatárolások FORRÁSOK ÖSSZESEN ( sor) Budapest, július 15. a vállalkozás vezetője (képviselője) 3

4 Kiegészítő Melléklet - Polgári Kézilőfegyver és Lőszervizsgáló Kft. Statisztikai számjel: Cégjegyzékszám: Polgári Kézilőfegyver és Lőszervizsgáló Kft. EREDMÉNYKIMUTATÁSA (Összköltség eljárással, "A" változat) Mérleg fordulónapja: Téte l- szá m Előző év Előző év(ek) módosításai a b c d e Tárgyév I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek III. sorból: visszaírt értékvesztés IV. Anyagjellegű ráfordítások V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások VII. sorból: értékvesztés ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE A (I.+/-II.+III.-IV.-V.-VI.-VII.) VIII. Pénzügyi műveletek bevételei IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII.-IX.) C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (+/-A.+/-B.) X. Rendkívüli bevételek 400 XI. Rendkívüli ráfordítások A tétel megnevezése D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.-XI.) E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (+/-C.+/-D.) XII. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY (+/-E.-XII.) Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés adatok E Ft-ban G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F+22-23) Budapest, július 15. a vállalkozás vezetője (képviselője) 4

5 Kiegészítő Melléklet - Polgári Kézilőfegyver és Lőszervizsgáló Kft. Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 7 I/A. A társaság és a számviteli politika bemutatása A társaság bemutatása A számviteli politika bemutatása Az elszámolás alapja A számviteli politikában meghatározott kritériumok ismertetése Az ellenőrzés és önellenőrzés során feltárt hiba, hibahatás minősítése Alapítás, átszervezés költségeinek minősítése Kutatás, kísérleti fejlesztés költségeinek minősítése Adósónként együttesen kisösszegű követelés A valuta és deviza tételek értékelése Fajlagosan kis értékű készlet A piaci értéken történő értékelés elveinek ismertetése Az egyszerűsített éves beszámoló összeállítása során alkalmazott értékelések és amortizációs politika ismertetése Az értékvesztés elszámolásának módja Céltartalék képzés rendszere I/B. A társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének bemutatása A Társaság vagyoni helyzetének értékelése A Társaság pénzügyi, likviditási helyzetének értékelése A Társaság jövedelmi helyzetének értékelése II. SPECIFIKUS RÉSZ II/A. Mérleghez kapcsolódó kiegészítések A Társaság mérlegének elemzése Eszközök Befektetett eszközök elemzése Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök elemzése Forgóeszközök elemzése Készletek Követelések Egyéb követelések összetétele Értékpapírok Aktív időbeli elhatárolások A Társaság mérlegének elemzése Források Saját tőke elemzése Lekötött tartalék összetevői Céltartalékok elemzése Kötelezettségek elemzése Hosszú lejáratú kötelezettség elemzése Pénzügyi lízingből eredő kötelezettsége nem volt Rövid lejáratú kötelezettségek elemzése Passzív időbeli elhatárolások elemzése

6 Kiegészítő Melléklet - Polgári Kézilőfegyver és Lőszervizsgáló Kft. II/B. Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések Az Üzemi eredmény összetevői Értékesítés nettó árbevételének elemzése Aktivált saját teljesítmények értékének elemzése Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke Egyéb bevételek összetétele Költségek Költségek költségnemenkénti összetétele Értékesítési költségek Egyéb ráfordítások összetétele Pénzügyi műveletek eredményének összetétele Rendkívüli eredmény összetétele Adózás Társasági adó III. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZ Személyi jellegű tájékoztatás Kötelezettségvállalások és függő kötelezettségek Környezetvédelmi tevékenység bemutatása Ellenőrzések Mérleg fordulónapját követő események bemutatása Egyéb tájékoztatás

7 Kiegészítő Melléklet - Polgári Kézilőfegyver és Lőszervizsgáló Kft. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ I/A. A társaság és a számviteli politika bemutatása 1. A társaság bemutatása Neve: Polgári Kézilőfegyver és Lőszervizsgáló Kft. Rövidített neve: Székhelye: 1031 Budapest, Gyöngysor utca 6. Telephelyei: - Fióktelepei: - Cégjegyzék száma: KSH jelzőszáma: Adószáma: Alapító: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Alapítás időpontja: december 19. A társaság tulajdonosa(i): Magyar Állam A tulajdonosi jogok gyakorlója: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság A társaság képviseletére jogosult személyek: Kalamár Ödön (1048 Budapest Ványoló utca 2.) A könyvvezetésért és a beszámoló készítéséért felelős személy(ek)adatai: Belicza János (137193) Jegyzett tőke: Forint Névérték Tulajdonosi részarány (%) Előző év Tárgy év Előző év Tárgy év E Ft E Ft E Ft E Ft MNV Zrt % 100% A társaság adottságainak, piaci helyzetének bemutatása A Polgári Kézilőfegyver- és Lőszervizsgáló Kft - a 65/ 1996 (XII. 27.) IKIM rendelet alapján a Magyar Kézilőfegyver - Vizsgáló Hivatal általános jogutódaként december 30-án alakult. A Kft. 100%-os állami tulajdonú egyszemélyes gazdasági társaság. 7

8 Kiegészítő Melléklet - Polgári Kézilőfegyver és Lőszervizsgáló Kft. A Társaság alaptevékenysége a Magyarországon előállított, továbbá külföldről behozott és érvényes próbabélyeggel el nem látott polgári célú kézi lőfegyverek és lőszerek forgalomba hozatala előtti, valamint időszaki megvizsgálása és az ezzel kapcsolatos teendők ellátása az érvényben lévő jogszabályok, szabványok, továbbá a Nemzetközi Egyezmény által kiadott előírások szerint. A Társaság ellátja az Egyezmény Nemzetközi Állandó Bizottságba delegált magyar küldöttség titkári teendőit. 2. A számviteli politika bemutatása 2.1. Az elszámolás alapja A beszámoló formája a könyvvezetés rendszere és alkalmazott szabályzatok kerüljenek ismertetésre A Társaság a Számviteli törvény előírásai alapján működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről egyszerűsített éves beszámoló készítésére kötelezett. Az egyszerűsített éves beszámoló: Mérlege: a Szt. 1. számú mellékletében meghatározott A változatának nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza; Eredménykimutatása: a Szt. 2. számú mellékletében meghatározott A változatban, összköltség eljárással, mely a megjelölt eredménykimutatások nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza. Kiegészítő melléklete a jogszabályban előírtakat, valamint a tulajdonosi joggyakorló által meghatározott információ tartalommal bír. Az évzárás fordulónapja: december 31. A mérlegkészítés időpontja: tárgyévet követő év Az egyszerűsített éves beszámoló aláírására jogosult személy: Kalamár Ödön (1048 Budapest Ványoló utca 2.) A társaság könyvvizsgálatra kötelezett. A társaság könyvvizsgálója: KALKULUS Németh és Társa Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Kft Budapest, Fodor lejtő 4. A. ép Dr. Németh Gábor 1124 Budapest, Fodor Lejtő 4. A ép. Kamarai szám: Az egyszerűsített éves beszámolót készítette: regisztrált mérlegképes könyvelő vagy okleveles könyvvizsgáló (oklevél száma:). Belicza János (137193) Az egyszerűsített éves beszámoló a formai követelményeknek megfelelően magyar nyelven készül, az összegek ezer Forintban szerepelnek, tartalmazza az előző időszak adatait is. Az egyszerűsített éves beszámoló a formai követelményeknek megfelelően magyar nyelven készül, az összegek ezer Forintban szerepelnek, tartalmazza az előző időszak adatait is. 8

9 Kiegészítő Melléklet - Polgári Kézilőfegyver és Lőszervizsgáló Kft. Az évközi folyamatos információ biztosítása érdekében a Társaság havonta főkönyvi kivonatot készít. A Társaság rögzítette számviteli politikájában, hogy a vállalkozás folytatásának elvéből kiindulva biztosítani kell a (teljesség, valódiság, világosság, következetesség, folytonosság, összemérés, óvatosság, bruttó elszámolás, egyedi értékelés, az időbeli elhatárolás, a tartalom elsődlegessége a formával szemben, a lényegesség és a költség-haszon összevetés) számviteli alapelvek érvényesülését. A törvényben előírtakon túlmenő, további információkat kell a kiegészítő mellékletben megadni, amennyiben a Sztv. előírásainak alkalmazása, a számviteli alapelvek érvényesítése nem elegendő a megbízható és valós összképnek a mérlegben, eredménykimutatásban történő bemutatásához. A Társaságnak a könyvvezetésre, a bizonylatolásra vonatkozó részletes belső szabályait úgy alakította ki, hogy az a mérleg és az eredménykimutatás alátámasztásán túlmenően a kiegészítő melléklet adatainak közvetlen alátámasztására is alkalmas legyen. A közpénzek felhasználásának és a köztulajdon használatának nyilvánossága és ellenőrizhetősége érdekében a nyilvántartási rendszere oly módon tovább részletezett, hogy abból a vonatkozó külön jogszabályban meghatározott adatok rendelkezésre álljanak. A Társaság a számviteli törvénnyel összhangban kialakította és módosította (időpont) a pénzkezelési, leltározási, eszköz és forrás értékelési szabályzatát. A beszámoló összeállítása során alkalmazott szabályzatok: Számviteli politika Értékelési szabályzat Leltározási szabályzat Selejtezési szabályzat Pénzkezelési szabályzat A mérleg és az eredménykimutatás a számviteli törvény szerinti tagoláson túl további tagolást nem tartalmaz. Az arab számmal jelzett tételek egy-egy csoporton belül nem kerülnek összevonásra, illetve nem kerülnek elhagyásra azok az arab számmal jelzett sorok, amelyben sem a tárgyévben, sem az előző évben nem szerepel adat. Ha egy eszköz vagy kötelezettség a mérleg több tételében is elhelyezhető, illetve ha egy adott eszköz vagy kötelezettség minősítése az egyik üzleti évről a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítő mellékletben számszerűsítve, az összetartozás, az összehasonlíthatóság tételhivatkozásaival meg kell adni A számviteli politikában meghatározott kritériumok ismertetése Az ellenőrzés és önellenőrzés során feltárt hiba, hibahatás minősítése Nem jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát; 9

10 Kiegészítő Melléklet - Polgári Kézilőfegyver és Lőszervizsgáló Kft. Az ellenőrzés által megállapított nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák. Jelentős összegű a hiba ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön külön) megállapított hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 %-át, illetve, a mérlegfőösszeg 2 %-a vagy 500 millió forintot. A feltárt és a mérlegkészítés napjáig jogerőssé vált jelentős hiba miatti módosításokat a mérleg és eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét a tárgyévi adatoknak. Ez esetben a mérlegben és az erdeménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző üzleti év adatai, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok (19..). A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba, ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 %-kal változik (nő vagy csökken), így a már közzétett, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetre vonatkozó adatok megtévesztőek. Ez esetben a beszámolót ismételten el kell készíteni, kiegészítve az (ön)ellenőrzéssel, és a jogosult testület jóváhagyását követő 30 napon belül közzé kell tenni és letétbe kell helyezni Alapítás, átszervezés költségeinek minősítése A vállalkozási tevékenység indításával, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos költségeket a társaság a felmerülés évében az eredmény terhére számolja el Kutatás, kísérleti fejlesztés költségeinek minősítése A kísérleti fejlesztéssel kapcsolatos költségeket a felmerülés évében az eredmény terhére számolja el a Társaság, kivéve ha a kísérleti fejlesztés tevékenység révén használatba vehető tárgyi eszköz létesül Adósónként együttesen kisösszegű követelés Adósónként együttesen kisösszegűnek minősíti a társaság azokat a követeléseket, melyek nem haladják meg a végrehajtás várható költségét A valuta és deviza tételek értékelése A mérlegben a valuta pénztárban lévő valutakészletet, a deviza számlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló és minősített követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó Budapest Bank vételi árfolyamon átszámított forint értékben mutatja ki a társaság Fajlagosan kis értékű készlet Az értékvesztés megállapítása során fajlagosan kis értékű készleteknek minősül az a készlet, amelyeknél a nyilvántartáson való keresztülvezetés költsége meghaladja az értékvesztés 10

11 Kiegészítő Melléklet - Polgári Kézilőfegyver és Lőszervizsgáló Kft. összegét. Ezeknél a készleteknél az értékvesztés elszámolása a könyv szerinti érték arányában történik A piaci értéken történő értékelés elveinek ismertetése A társaság nem él a piaci értéken történő értékelés lehetőségével. Valamint a társaság a számviteli törvény 59/A-F -a által, a pénzügyi instrumentumok esetében lehetővé tett valós értéken történő értékeléssel nem él Az egyszerűsített éves beszámoló összeállítása során alkalmazott értékelések és amortizációs politika ismertetése Az alkalmazott értékelési eljárások rövid ismertetése. Az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változtatást előidéző tényezők tartósan - legalább egy éven túl jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak, tartósnak minősül. Ez esetben a változtatást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat a kiegészítő mellékletben részletezni kell. A társaság a Számviteli törvény 59/A-F -ai által, a pénzügyi instrumentumok esetében lehetővé tett valós értéken történő értékeléssel nem él. Egyébként a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a piaci érték meghatározásánál figyelembe vett tényezőket. A számviteli törvény előírásai szerint és a Társaság sajátos körülményeit figyelembe véve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenése az egyedi értékelés elve alapján kialakított lineáris kulcsokkal kerül elszámolásra időarányosan. A tárgyi eszközöknél maradványérték kerül meghatározásra a rendeltetésszerű használatbavételkor az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján. A számítás alapja: maradványértékkel csökkentett bruttó érték, a leírás maradványértékig tart. Nem tekinti a Társaság jelentősnek, ezért 0 forintban határozza meg azon tárgyi eszközök maradványértékét, amely eszközök értéke a tervezett elhasználódási idő végén a beszerzési érték 10 %-a alatti értékre prognosztizálható. A számviteli törvény által adott választási lehetőségekkel élve, a kis értékű eszközök (100 ezer Ft egyedi előállítási vagy bekerülési érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök) használatbavételkor egy összegben kerülnek értékcsökkenésként elszámolásra. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása havonta történik, a rendeltetésszerű használatbavétel napjától, az üzembe helyezéstől kezdődően. Eszköz kivezetés (pl. selejtezés, értékesítés, hiány), átsorolás esetén az eszköz értékcsökkenését a kivezetés, illetve átsorolás naptári napjáig kell elszámolni. Terven felüli értékcsökkenés abban az esetben kerül elszámolásra, ha az immateriális javak, tárgyi eszközök könyvszerinti értéke magasabb, mint piaci értéke, illetve, ha azok megrongálódtak, feleslegessé váltak, megsemmisültek, selejtezésre kerültek, vagy leltározás során hiányként kerültek feltárásra. 11

12 Kiegészítő Melléklet - Polgári Kézilőfegyver és Lőszervizsgáló Kft. A terven felüli értékcsökkenés az egyéb ráfordítások között kerül elszámolásra. Amennyiben az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést meg kell szüntetni, az immateriális jószágot, a tárgyi eszközt piaci értékére (legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére) vissza kell értékelni Az értékvesztés elszámolásának módja - Befektetések, értékpapírok - Készletek - Követelések értékelésére, az értékvesztés elszámolásának belső szabályozottsága Befektetések, értékpapírok A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. (Sztv. 54. ) A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Amennyiben a mérlegfordulónapi értékelés során megállapítást nyert, hogy a befektetések és értékpapírok mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a befektetés beszerzési értékét. Az értékvesztés elszámolásának és visszaírásának tekintetében jelentősnek minősül, ha a piaci érték és könyv szerinti érték különbözete meghaladja a könyv szerinti érték 10 %-át. A készletek értékelése, minősítése és értékvesztése A készletek fogalomkörébe tartozó vagyoni eszközök csoportosítását, analitikus nyilvántartásuk elveit, értékelésüket, a készletekkel összefüggő gazdasági műveletek könyvviteli számlaösszefüggéseit a Számlarendben a 2. számlaosztály magyarázata tartalmazza. A szállítóktól beszerzett készleteket a szállító által megküldött számla alapján beszerzési értéken kell nyilvántartásba venni. A beszerzési értékbe tartozó tételeket a számviteli törvény, a Számlarend és az Értékelési szabályzat részletesen meghatározza. A saját vállalkozásban előállított készletnek minősülő vagyoni eszközöket beszerzési áron veszi nyilvántartásba. A készletállomány leltározása során fellelt többlet készleteket piaci értéken kell nyilvántartásba venni. A készletállományban felhasználás, értékesítés, selejtezés címén bekövetkezett csökkenéseket a FIFO módszer szerint kell elszámolni. 12

13 Kiegészítő Melléklet - Polgári Kézilőfegyver és Lőszervizsgáló Kft. A munkavállalóknak használatba kiadott, tárgyi eszköznek nem minősülő munkaeszközöket, és egyéb készlet jellegű vagyontárgyakat a kiadással egyidejűleg időbeli hatályát is figyelembevéve költségként kell elszámolni. Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. Minden esetben értékvesztést kell elszámolni azokra a készletekre, amelyek a tárgy évben, tartósan, azaz 365 napot meghaladóan nem mozogtak. Amennyiben az szerint alkalmazott leírások miatt az eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a leírásokat meg kell szüntetni, a megbízható és valós összkép érdekében az eszközt piaci értékére, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékére az egyéb bevételekkel szemben vissza kell értékelni (visszaírás). Az értékvesztés elszámolásának és visszaírásának tekintetében jelentősnek minősül ha a piaci érték és könyv szerinti érték különbözete meghaladja a könyv szerinti érték 10 %-át. A készletállományt selejtezni és a könyvekből ki kell vezetni, ha az feleslegessé vált és további hasznosítása nem lehetséges. A követelések értékelése, minősítése és értékvesztése A könyvviteli nyilvántartásokban szereplő valamennyi követelést adósónként (ideértve a vevőkkel szembeni, a munkavállalókkal, kilépett munkavállalókkal szembeni, és az egyéb követeléseket, valamint a szállítóknak folyósított előlegeket, az adott kölcsönöket is) az egyszerűsített éves beszámoló összeállítását megelőzően a követelés lejárati időpontja, az adós fizetési készsége, és fizetési képessége figyelembevételével minősíteni kell. A követelések minősítési kategóriái: - határidőn belüli, teljes értékű követelések, - határidőn túli, (lejárt) követelések, - behajthatatlan követelések. A mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni. A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ide értve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. (Számviteli Politikában meghatározott mérték) A határidőn túli követelésekre a rendelkezésre álló információk alapján egyedi elbírálás szerint kell az értékvesztést megállapítani és elszámolni. 13

14 Kiegészítő Melléklet - Polgári Kézilőfegyver és Lőszervizsgáló Kft. Azon vevőkövetelésekre, ahol a vevő felszámolás alá került, és érvényesíthető fedezet a vevővel szemben nem került kikötésre, illetve egyéb, az ügyfél megítélésére vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, illetve minden olyan esetben, amikor a vevő tartozása 360 napon túl áll fenn, 100 %-ban értékvesztést kell elszámolni. A behajthatatlannak minősített - és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt - követelésekre kapott összeget, valamint a követelés eredeti jogosultjánál - ha a követelésre korábban értékvesztést számolt el - a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan realizált összeget egyéb bevételként kell elszámolni (Sztv. 77. ). Amennyiben a mérlegfordulónapi értékelés során megállapítást nyert, hogy a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi (devizakövetelés esetén a Sztv. 60. szerinti árfolyamon számított) értékét Céltartalék képzés rendszere Az adózás előtti eredmény terhére a szükséges mértékben céltartalékot képez a Társaság azokra a múltbeli, ill. folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre ide értve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, függő kötelezettséget, biztos jövőbeni kötelezettséget (korengedményes nyugdíj, végkielégítés miatt), környezetvédelmi kötelezettséget amelyek a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint a mérlegfordulónapon várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja a mérleg készítésekor még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. Ipari termék előállításakor, ha jogszabály előírja, vagy az üzleti partnerrel megkötött szerződés garanciális kötelezettséget tartalmaz, szintén céltartalékot képez a Társaság. Az adózás előtti eredmény terhére a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben a törvény előírása szerint céltartalék képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (különösen a fenntartási-, az átszervezés-, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre), amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. Ez a céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető. Peres ügyek várható jövőbeni költségeinek fedezetére céltartalékot képez a Társaság egyedi mérlegelés alapján az alábbi szerint: első fokú ítélet hiányában a képzés mértéke a perérték 50 %-a első fokú ítélet ismeretében (pervesztesség), de a Társaság által megfellebbezett ítélet esetén a képzés mértéke a perérték100 %-a első fokú ítélet ismeretében (pernyertesség), de további II. fokú eljárás esetén a képzés mértéke a perérték 0 %-a. 14

15 Kiegészítő Melléklet - Polgári Kézilőfegyver és Lőszervizsgáló Kft. I/B. A társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének bemutatása 1. A Társaság vagyoni helyzetének értékelése Mutató megnevezése Mutató számítása Előző év Tárgy év Változás (%) Tőkeerősség (%) Saját tőke Források összesen 67,1 58,6 87% Kötelezettségek aránya (%) 32,9 38,1 116% Hosszú lejáratú kötelezettségek aránya (%) 26,4 22,5 85% Rövid lejáratú kötelezettségek aránya (%) 6,5 15,6 240% Befektetett eszközök fedezete (%) 159,8 119,8 75% Saját tőke növekedésének mértéke I. (%) -71,5-156,9 219% Saját tőke növekedésének mértéke II. (%) -11,3-32,3 286% Eszköz igényességi mutató 1,5 1,7 117% Tárgyi eszközök használhatósági foka (%) 0,4 - - Tárgyi eszközök megújítási mértéke (%) 0,0 - - Eszközök forgási sebessége 1,0 1,2 118% Tárgyi eszközök forgási sebessége 2,3 3,1 135% Készletek forgási sebessége - 24,4 - Saját tőke forgási sebessége 1,4 2,0 139% 2. A Társaság pénzügyi, likviditási helyzetének értékelése Adósságállományra vonatkozó mutatók Mutató megnevezése Mutató számítása Előző év Tárgy év Változás (%) Hitelfedezeti mutató (%) 131,6 111,3 85% Adósságállomány arány (%) 27,9 27,8 99% Adósságszolgálati fedezeti mutató Adósságállomány fedezettsége (%) 257,9 260,0 101% Átlagos vevő futamidő (nap) 21,3 6,2 29% Átlagos szállító futamidő (nap) 0,5 1,5 317% Vevői/szállítói állomány aránya (%) , ,2 9% 15