Meredith Justin Sprunger. III. rész: Az Urantia története

Átírás

1 Meredith Justin Sprunger A RÖVIDÍTETT URANTIA ÍRÁSOK III. rész: Az Urantia története 2015

2 Az eredeti mű: The Abridged Urantia Papers Copyright 2008 Square Circles Publishing ISBN# LCCN: Magyar fordítás: Cseh Gábor, kiadás, 0. revízió CC BY-NC 2.5 HU E mű az Urantia Alapítvány által kiadott The Urantia Book magyar nyelvű fordításának [ 2010 Urantia Foundation, 533 Diversey Parkway, Chicago, Illinois 60614, USA; +1 (773) ; minden jog fenntartva.] felülvizsgálat alatt álló szövegéből származó idézeteket használ fel. Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálat e mű létrejöttekor még nem fejeződött be, a felhasznált szövegek a felülvizsgálat pillanatnyi állását tükrözik. A felülvizsgálat állásáról részletes tájékoztatás az alábbi címen olvasható: A Creative Commons Licencről: A»Nevezd meg! - Ne add el! 2.5 Magyarország (CC BY-NC 2.5 HU)«licenc alatt a műveket szabadon megoszthatod másolhatod és terjesztheted a művet bármilyen módon vagy formában; átdolgozhatod származékos műveket hozhatsz létre, átalakíthatod és új művekbe építheted be az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! (You must give appropriate credit, provide a link to the license, and indicate if changes were made. You may do so in any reasonable manner, but not in any way that suggests the licensor endorses you or your use.) Ne add el! (You may not use the material for commercial purposes.) 2

3 BEVEZETÉS Az Urantia könyv terjedelme sokakat elbátortalanít. Mások túlságosan bonyolultnak találnak egyes kifejezéseket és inkább valamilyen egyszerűbb nyelvezetű változatot szeretnének. A Michelle Klimesh által készített ügyes összefoglaló, vagyis A mindenség története az Urantia könyvben foglaltak szerint igyekszik megfelelni ezeknek az igényeknek, azonban A rövidített Urantia Írások jobban követik az Urantia könyv szerkezeti felépítését és szövegét. E tömörítvényt a lelki szolgálatot végzőknek és olyanoknak készítettem, akiket érdekel az Urantia könyv, de annak végigolvasására nincs elég idejük. A rövidített Urantia Írások kiadásra való előkészítési munkálataiért köszönetemet fejezem ki Saskia Raevourinak, aki Matthew Blockkal és Merlyn Cox-szal együtt számtalan szerkesztési javaslattal segítette a munkát. Őszinte és hálás megbecsülésemet fejezem ki Derek és Sue Tennantnak is, akik e kiadvány megjelentetéséhez szükséges anyagi forrást biztosították. Meredith Justin Sprunger május 3

4 TARTALOMJEGYZÉK 57. írás: Az Urantia keletkezése írás: Élet létesítése az Urantián írás: A tengervízi élet az Urantián írás: Az Urantia a korai szárazföldi élet időszakában írás: Az emlősök kora az urantián írás: Az emberi kor hajnalának ősi fajai írás: Az első embercsalád írás: A színes evolúciós emberfajták írás: Az evolúció felügyelete írás: Az Urantia bolygóhercege írás: A lázadás a bolygón írás: A polgárosodás hajnala írás: Kezdetleges emberi intézmények írás: Az emberi közösségek kormányzásának fejlődése írás: Az állam fejlődése írás: Egy szomszédos bolygó kormányzati berendezkedése írás: Az Édenkert írás: Ádám és Éva írás: Ádám és Éva vétke írás: A második kert írás: A köztes teremtmények írás: Az ibolyaszín emberfajta az Ádám utáni időkben írás: Az andita terjeszkedés keleten írás: Az andita terjeszkedés nyugaton írás: A mai polgárosodott viszonyok kialakulása írás: A házasság fejlődése írás: A házasság intézménye írás: Házasság és családi élet írás: Az istenimádás gyökerei írás: A vallás fejlődésének korai szakasza írás: A kísértettiszteletek írás: Bűvtárgyak, szerencsetárgyak és varázslás írás: Bűn, áldozás és vezeklés írás: Sámánizmus javasok és papok írás: Az ima fejlődése írás: A vallás fejlődésének későbbi szakasza írás: Makiventa Melkizedek írás: A Melkizedek tanítások keleten írás: A melkizedek tanítások a levantéban írás: Jahve a héberek istene írás: Az istenkép fejlődése a héber népek körében írás: A melkizedek tanítások nyugaton írás: A vallás társadalmi problémái írás: Az ember által megtapasztalható vallás írás: A vallás valódi természete írás: A vallásos hit alapjai írás: A vallásos tapasztalás valósága írás: A Háromság fogalmának kiteljesedése írás: Istenség és valóság írás: Világegyetemi valóságszintek

5 107. írás: A Gondolatigazítók eredete és természete írás: A Gondolatigazítók küldetése és segédkezése írás: Az Igazítók viszonya a világegyetemi teremtményekhez írás: Az Igazítók viszonya a halandó egyénekhez írás: Az Igazító és a lélek írás: A személyiség továbbélése írás: A szeráfi végzet-őrangyalok írás: A bolygók szeráfi kormánya írás: A Legfelsőbb Lény írás: A Mindenható Legfelsőbb írás: A Legfelsőbb Isten írás: Legfelsőbb és Végleges idő és tér írás: Krisztus Mihály alászállásai

6 III. rész Az Urantia története 57. ÍRÁS: AZ URANTIA KELETKEZÉSE Élethordozó AZ URANTIA történelméről szóló feljegyzések bemutatásakor az éppen használatban lévő időléptéket alkalmazzuk a mostani 365¼ napos éves naptárat. A pontos évszámokat általában nem közöljük. A távoli eseményeket évek ezredeit, millióit és milliárdjait jelentő, egyenlő időszakokban mérve mutatjuk be. 57:1. AZ ANDRONOVER CSILLAGKÖD Az Urantia a napotokból származik, e nap pedig az Andronover csillagköd számos utódának egyike évvel ezelőtt rendben megkezdődött a os számú, hatalmas Andronover csillagköd kialakulása. Kizárólag az erőszervezőnek és az összekötői feladatot ellátó csapatának jelenlétére volt szükség ennek az energiaforgatagnak a beindításához, mely később a tér hatalmas forgatagává növekedett. A valóságban ott kezdődik a történet igazán, amikor a Paradicsom erőszervezői az Orvonton felsőbb-világegyetem erőtér-irányítóinak és fizikai szabályozóinak a tevékenységéhez szükséges térenergia feltételeket megteremtették. 57:2. AZ ELSŐ CSILLAGKÖD SZAKASZ évvel ezelőtt, az Orvonton egyik legcsodálatosabb elsődleges csillagködeként, az Andronover teremtésrész már igen előrehaladott állapotban volt évvel ezelőtt az Andronover energia-serkentő időszaka elérte a csúcspontját. A gravitációs és egyéb hatások elkezdték anyaggá szervezni a tér gázait. 57:3. A MÁSODIK CSILLAGKÖD SZAKASZ évvel ezelőtt született meg az Andronover első napja. Alig egymillió évvel ezen időszak után választotta a nebadoni Mihály, a Paradicsom egyik Teremtő Fia, világegyetemépítő vállalkozásának helyszínéül éppen ezt a széteső csillagködöt. Rögtön ezután keletkeztek a Szalvington épített világai és a száz csillagvilági központ bolygói. A különleges teremtésű világok halmazának befejezése majdnem egymillió évet vett igénybe. A helyi csillagrendszerek központi bolygóinak építése ettől számítva mintegy ötmilliárd évvel ezelőttig tartott évvel ezelőtt érkezett meg Mihály kísérete a Szalvingtonra, és az Orvonton uverszai kormánya hivatalosan bejegyezte a Nebadon helyi világegyetem fizikai létrejöttének tényét évvel ezelőtt az újszülött napok körül keringő bolygók némelyike elegendő mértékben kihűlt ahhoz, hogy életet lehessen rajtuk létesíteni. A Nebadon legidősebb lakott bolygói ezektől az időktől fogva léteznek évvel ezelőtt kezdődött el a napok szétszóródásának látványos időszaka. 57:4. A HARMADIK ÉS NEGYEDIK SZAKASZ évvel ezelőtt a csillagköd már elérte nap-családi életszakaszának delét évvel ezelőtt a napszóródás első időszaka befejeződött, melynek során naprendszernek adott életet. Ez volt a csillagköd végének kezdete. Ez az utolsó napszóródási szakasz csaknem kétmilliárd évig tartott évvel ezelőtt került sor a végső felbomlásra és a napotok születésére. A csillagköd magjának ezen utolsó kitöréséből nap született. Az Andronover csillagködből összesen nap és naprendszer keletkezett. A naprendszereket alkotó napok száma

7 A RÖVIDÍTETT URANTIA ÍRÁSOK 57:5. A MONMATIA EREDETE AZ URANTIA NAPRENDSZERE évvel ezelőtt a napotok viszonylag elszigetelten ragyogó égitest volt, mely magába gyűjtötte a közeli térben keringő anyag nagy részét. Napotok mára viszonylag állandósult állapotba jutott, de a tizenegy és fél éves napfolttevékenységi időszaka arról árulkodik, hogy fiatalabb korában változócsillag volt évvel ezelőtt az óriási Angona csillagrendszer elindult e magányos nap szomszédságába. Ahogy az Angona megközelítette a napot, a csillagból egyre nagyobb és nagyobb anyagáramok indultak ki. A naptól így különvált csillaganyagú gázból jött létre később a naprendszer tizenkét bolygója. A Jupiter és Szaturnusz bolygó olyan sok forró napanyagot tartalmazott, hogy a két bolygó ragyogó fénnyel világított és a mai napig nagyrészt gázállapotúak maradtak. 57:6. A NAPRENDSZERI SZAKASZ A BOLYGÓK KIALAKULÁSÁNAK KORA Először a naphoz legközelebb keringő bolygók forgása lassult le az árapály-súrlódás miatt. Amikor a holdnak és a földnek az árapály-súrlódásai egyensúlyba jutnak, a föld mindig ugyanazt a féltekéjét fordítja a hold felé. Abban a távoli jövőben, amikor a hold mintegy tizennyolcezer kilométernél jobban megközelíti a földet, ez utóbbi gravitációs erőinek hatása a holdat kicsiny részekre szaggatja, melyek a Szaturnuszéhoz hasonló anyagi gyűrűvé állnak össze a világ körül, vagy meteorokként idővel a bolygóba zuhannak évvel ezelőtt a naprendszer alapjában véve már a mai állapotához hasonlóan működött. Naprendszereteket ekkoriban vették a Nebadon fizikai nyilvántartásába és ekkor kapta a Monmatia nevet. 57:7. A METEORI KORSZAK A TŰZHÁNYÓK KORA A KEZDETLEGES FÖLDI LÉGKÖR E régmúlt időkben az Urantiának még nem volt a felszín felé zuhanó anyagtömegeket elégető védő légköre, így az égitestek közvetlenül a földfelszínnek ütköztek évvel ezelőtt az Urantia a jelenlegi méretének mintegy az ötödét már elérte és elég naggyá lett a kezdetleges légkör megtartásához, ami a forró mag és a kihűlő köpeny belső erői versengésének eredményeként képződött. Az erőteljes tűzhányó-tevékenység ezekben az időkben indult meg. A radioaktív elemek vizsgálatával kimutatható, hogy az Urantia felszíne több mint egymilliárd éves. A viszonylag könnyebb, leginkább gránitból álló kéreg fokozatos kialakulása is folyamatban van. Közeledik az a korszak, amikor a bolygó egykor majd az életet hordozza. A légköri viszonyok rövidesen némileg rendeződtek és a hőmérséklet is lecsökkent annyira, hogy megkezdődhetett az esők kiválása és záporozása a bolygó forró, sziklás felszínére. Az Urantiát évezredeken át egyetlen óriási, folytonos gőzburok fedte be. A légkörben még sokáig gyakorlatilag nem volt szabad oxigén, míg a tengeri algák és moszatok, valamint a növényi élet egyéb formái később elő nem állították. 57:8. A FÖLDKÉREG MEGSZILÁRDULÁSA A FÖLDRENGÉSEK KORA A VILÁGTENGER ÉS AZ ELSŐ FÖLDRÉSZ évvel ezelőtt kezdődött el ténylegesen az Urantia története. A bolygó nagyjából elérte a mai méreteit, és ekkoriban vették a Nebadon fizikai nyilvántartásaiba és kapta az Urantia nevet. Az Urantia igazi földtani történelme akkor kezdődött el, amikor a földkéreg annyira kihűlt, hogy az első világtenger kialakulhatott. Ezen időszak végére a tenger kiterjedése világméretű lett, átlagosan másfél kilométernél valamivel nagyobb vízmélységgel borította az egész bolygót évvel ezelőtt az Urantia egyetlen hatalmas szárazföld és egy összefüggő víztömeg, a Csendes-világtenger képét mutatja. Ekkoriban sorolták be az Urantiát a Satania csillagrendszer bolygói igazgatási rendjébe és vették fel a Norlatiadek életnyilvántartásába évvel ezelőtt került sor a Satania első jerusemi felderítő csapatának az Urantiára való megérkezésére, melynek célja az életkísérleti állomáshoz szükséges feltételek alakulására vonatkozó jelentés készítése volt évvel ezelőtt jelentek meg az első törések a szárazföldtalapzatban. Az Urantián egyre kedvezőbb feltételek teremtődtek az élet fenntartásához évvel ezelőtt 7

8 III. RÉSZ: AZ URANTIA TÖRTÉNETE tovább nőtt a parti tengerek kiterjedése. És e vizekben igen gyorsan kialakult az urantiai élet számára oly alapvető fontosságú vízminőséget biztosító sótöménység. Az ősidők eme beltengerei valóban az evolúció bölcsőjét jelentették. 58. ÍRÁS: ÉLET LÉTESÍTÉSE AZ URANTIÁN Élethordozó AZ URANTIÁHOZ hasonló világokból, életmódosítási bolygókból az egész Sataniában mindössze hatvanegy van. Az ilyen bolygókon az élethordozók engedélyt kapnak, hogy bizonyos életkísérleteket folytassanak annak érdekében, hogy az élőlények szabványos világegyetemi fajtáit módosítsák vagy esetleg fejlesszék. 58:1. A FIZIKAI ÉLET ELŐFELTÉTELEI évvel ezelőtt érkezett meg az élethordozók Jerusemről kiküldött bizottsága az Urantiára és kezdte meg a fizikai körülmények tanulmányozását az életnek a Satania csillagrendszer 606-os számú világán tervezett beindítására való felkészülés részeként. A sataniai élethordozók nátrium-klorid életmintát terveztek; ennélfogva további lépésekre mindaddig nem kerülhetett sor, amíg a világtenger vizei nem váltak elég sóssá. Az Urantia fajtájú ős-sejtanyag kizárólag kellően sós közegben képes működni. Ma ugyanez a sós oldat áramlik szabadon a testetekben, ebben fürdik minden egyes sejt. A tengeri eredetű életnek otthont adó bolygón az élet megtelepítéséhez az eszményi feltételeket a nagyszámú beltenger biztosítja. És az ősi növény élet a későbbi korszak ezen enyhe és kiegyenlített éghajlatú partjairól elindulva talált utat a szárazföld felé. A légkör tökéletesen megfelelő volt a növények növekedéséhez; olyan nagy arányban tartalmazott széndioxidot, hogy egyetlen állat sem tudott volna a földfelszínen megélni. 58:2. AZ URANTIAI LÉGKÖR Ha az Észak-Amerikára jutó fényért kilówattóránként két centet kellene fizetni, akkor az éves világítási számla 800 ezer billió dollárnál is több lenne. Hatalmas mennyiségű napenergia zúdul az Urantiára, melyek között az emberi szem által is felismerhető tartomány alatti és feletti hullámhosszú sugárzások is vannak. A napotok a gyilkos sugarak valóságos áradatát zúdítja rátok, és a kellemes urantiai életkörülményeitek annak a váratlan hatásnak köszönhetők, melyet a több mint negyven, a különleges ózonréteg hatásához hasonló, látszólag véletlenszerű védelmi intézkedés biztosít. Ha éjszaka nem működne a légkör fedő hatása, akkor a hő olyan gyorsan kisugárzódna, hogy az élet legfeljebb mesterségesen volna fenntartható. 58:3. A TÉRBELI KÖRNYEZET A sugárzó napok által felbontott és sugárzó energiaként szétoszlatott szervezett anyag nagy része eredetileg a tér e korán megjelenő hidrogénfelhőiben épült fel. Az atomok felépülésének és lebomlásának mindezen jelenségeit a sugárzó energia rövid térsugarainak dagályszerű jelenségei kísérik. E különféle sugárzások egyik kísérője az Urantián ismeretlen térenergia-forma. A hatalmas hidrogénfelhők valóságos mindenségrendi vegykonyhák, melyekben a kialakuló energia és az átalakuló anyag mindenféle állapota jelen van. Mindezen lényeges mindenségrendi körülményeknek el kellett érniük egy kedvező szintet, mielőtt az élethordozók ténylegesen is megkezdhették volna az életlétesítést az Urantián. 58:4. AZ ÉLET KEZDETÉNEK KORSZAKA Az urantiai élet egyedi, eredendően e bolygói sajátosság évvel ezelőtt az élethordozók a szellemi erőterekkel és a felsőbb-fizikai térerőkkel együttműködve megszervezték és beindították e világ eredeti életmintáit, és beültetett három eredeti, azonos és egykorú tengeriélet-mintát: a központit vagy eurázsiai-afrikait, a keletit vagy ausztráliait és a nyugatit, mely magába foglalja Grönlandot és az Amerikákat. A célunk annak biztosítása volt, hogy mindegyik 8

9 A RÖVIDÍTETT URANTIA ÍRÁSOK nagy földtömeg magával vigye ezt az életet. Előre láttuk, hogy a szárazföldi élet megjelenését elhozó későbbi korszakban nagy világtengerek vize fogja elválasztani e sodródó földrésztömegeket. 58:5. A FÖLDRÉSZEK SODRÓDÁSA A föld anyagának külső ezerhatszáz kilométernyi része főként különféle kőzetekből áll. A sűrűbb és nehezebb fémes elemek mélyebben találhatók. E külső réteget egy olvadt bazalt-tenger tartotta. A földrészek még ma is ezen a ki nem kristályosodott, párnás, olvadt bazalttengeren lebegnek. A földkéreg kihűlő ömledékrétegei gránittá alakulnak. A tengerfenék sűrűbb, mint a szárazföldet alkotó anyagtömeg, és ez tartja a földrészeket a víz felett. De minden földrész a világtengerek felé csúszik. 58:6. AZ ÁTMENETI IDŐSZAK évvel ezelőtt következett be az átmenet a növényiből az állati életbe. E fejlemény, melynek lehetősége teljes mértékben eredendően megvolt az eredeti életmintákban, fokozatosan ment végbe. Az első kezdetleges növényi életformák és a későbbi, egyértelműen állati élőlények közé számos átmeneti szakasz esett. Korszakról korszakra az állati életnek alapvetően új fajtái jelennek meg. Ezek nem a kisebb változások fokozatos felgyülemlésének eredményeként fejlődnek ki; úgy jelennek meg, mint az élet kifejlett és új rendjei, és hirtelen tűnnek fel. Az élő szervezetek új fajainak és különálló rendjeinek hirtelen megjelenése teljesen élőlénytani, szigorúan természetes dolog. Az öröklött anyag e másulataihoz semmilyen természetfeletti dolog nem kapcsolódik. Viszont az elmével való későbbi felruházás elmeszellem-segédi adomány, mely a természetes agyteljesítményhez igazodik. 58:7. A FÖLDTANI TÖRTÉNELEMKÖNYV A kőzetrendszerek azon hatalmas csoportja, mely a világ külső kérgét alkotta az élet hajnalát jelentő időkben, illetőleg a földtörténeti felső őskorban, ma már nem sok helyen tűnik fel a földfelszínen. Észak-Amerikában ez az ősi és eredeti kövületeket tartalmazó kőzetréteg Kanada keleti, középső és északi vidékein bukkan felszínre. E korszak ömledékfolyamai nagymennyiségű vasat, rezet és ólmot hoztak a bolygófelszín közelébe. A földön kevés helyen látható jobban e működés képe, mint a wisconsinbeli St. Croix völgyben. Ez a korszak a tanúja az élet elterjedésének a világ vizeiben; a tengervízi élet megtalálta a helyét az Urantián. Ezt az egész történetet képekben mesélik el a világfeljegyzések hatalmas kőzetkönyvének kövületlapjai. És e hatalmas életföldtani feljegyzés lapjai tévedhetetlenül mesélik el az igazságot nektek is, ha megtanuljátok azt helyesen értelmezni. 59. ÍRÁS: A TENGERVÍZI ÉLET AZ URANTIÁN Élethordozó AZ URANTIA történelmét mi úgy tekintjük, mint amely nagyjából egymilliárd évvel ezelőtt kezdődött és amely öt nagyobb korszakból áll: 1. Az élet előtti kor az első négyszázötvenmillió évet teszi ki ez a földtörténeti alsó őskor. 2. Az élet hajnalának kora a következő százötvenmillió évre terjed ki a földtörténeti felső őskor. 3. A tengervízi élet kora teszi ki a következő kétszázötvenmillió évet a földtörténeti ókor. 4. A korai szárazföldi élet kora a következő százmillió év a földtörténeti középkor. 5. Az emlősök kora teszi ki az utolsó ötvenmillió évet ez a harmad- és negyedidőszak. A tengervízi élet kora tehát nagyjából a negyedét teszi ki a bolygótok történelmének. Az északamerikai földrész csodálatosan gazdag a teljes tengervízi élet korának kövületeit tartalmazó üledékes kőzetekben. 9

10 III. RÉSZ: AZ URANTIA TÖRTÉNETE 59:1. A KORAI TENGERVÍZI ÉLET A SEKÉLY TENGEREKBEN: A HÁROMKARÉJÚ ŐSRÁKOK KORA évvel ezelőtt a tengervízi növényi és állati élet már jól elterjedt az egész világon. A növényvilág most először jut ki a szárazföldre és rövidesen jelentős fejlődést mutat a nem tengeri élőhelyhez való alkalmazkodás terén. Hirtelenül és átmeneti ősök nélkül megjelennek az első többsejtű állatok. Kifejlődnek a háromkaréjúak, és korszakokon át ezek uralják a tengereket. A szárazföldek a világ különböző részein rendszeresen alámerültek az óceánban, majd ismét kiemelkedtek belőle. A földtömegek nyomására sok helyen a homokkőből kvarc lett, a palás agyag palakővé alakult, míg a mészkő átalakult márvánnyá. A tengervízi élet az egész világon nagyon hasonló volt, és tengeri moszatok, egysejtű szervezetek, egyszerű szivacsok, háromkaréjú ősrákok és egyéb rákfélék alkották azt. Ilyen volt az Urantia életföldtani képe abban az ötvenmillió évben, melyet a földtan kutatói kambriumnak neveznek. 59:2. AZ ELSŐ SZÁRAZFÖLDI ÁRADÁSOK KORSZAKA: A GERINCTELEN ÁLLATOK KORA A szárazföld-emelkedés és -süllyedés ismétlődő időközű jelenségei, melyek ezeket az időszakokat jellemezték, mind fokozatosak voltak évvel ezelőtt került sor a nagy észak-amerikai tűzhányó kitörésére Kelet-Kentucky-ban, mely a világon valaha tapasztalt legnagyobb egyedi tűzhányó-tevékenységek közé tartozik évvel ezelőtt volt az egyedi állati élő szervezetek kifejlődésének nagy korszaka. A kéthéjú haslábúak átvészelték a közbenső évmilliókat, s ide tartoznak a kagylók, osztrigák és fésűkagylók. Így ért véget a tengervízi élet második nagy időszakának evolúciós története, melyet a földtannal foglalkozó kutatóitok alsó szilurkorként ismernek. 59:3. A MÁSODIK NAGY ÁRADÁSI SZAKASZ: A TENGERI VIRÁGÁLLAT IDŐSZAK A BRACHIOPODÁK KORA évvel ezelőtt egy újabb nagy szárazföld-süllyedési időszak kezdődött évvel ezelőtt a tenger nagymértékben visszahúzódott a földrészekről. E korszakbeli üledékekben sok földgáz, kőolaj, horgany és ólom található. A színtér közepét a nagyobb puhatestűek, illetőleg fejlábúak foglalták el. Ez az állatfaj hirtelen jelent meg és vette át a tengeri élet feletti uralmat évvel ezelőtt a földrészek jelentős részben kiemelkedtek a második szilurkori áradásból. Ennek az alámerülésnek az üledékkőzetei Észak-Amerikában Niagara-mészkő néven ismeretesek, mert e kőzetréteg felett folyik a Niagara-vízesés. Ebben a korszakban jelentek meg hirtelenül az igazi a ténylegesen is lélegző skorpiók. Ezekkel a mozzanatokkal zárul a tengeri élet harmadik időszaka, mely huszonötmillió évet tesz ki, s amelyet a kutatóitok szilur korként ismernek. 59:4. A NAGY SZÁRAZFÖLD-KIEMELKEDÉS SZAKASZA: A SZÁRAZFÖLDI NÖVÉNYI ÉLET IDŐSZAKA, A HALAK KORA A szárazföld és a víz korszakokon át dúló küzdelmében hosszú időn keresztül a tenger aratott átmeneti győzelmeket, de most eljött a szárazföld győzelmeinek a kora. Ez egy új korszak hajnala a földön. A korábbi idők csupasz és nem igazán vonzó tájképe burjánzó zöldnövény-takaróba öltözik, és hamarosan megjelennek az első pazar erdők is évvel ezelőtt jelent meg a halak családja, a gerincesek, mely az emberi előtti törzsfejlődés egyik legfontosabb lépése. A mai cápák ezeknek az őshalaknak a túlélői. Ekkor, hirtelenül megjelent a burjánzó páfránycsalád és sebesen elterjedt a gyorsan emelkedő szárazföldön a világ minden részén. Ezzel lassan véget is ért a tengeri élet evolúciójának egyik leghosszabb, csaknem ötvenmillió évig tartó kora a devon. 10

11 A RÖVIDÍTETT URANTIA ÍRÁSOK 59:5. A FÖLDKÉREG-VÁNDORLÁSOK SZAKASZA: A KARBONKOR, A PÁFRÁNYERDŐK IDŐSZAKA A BÉKÁK KORA Ez az időszak az első szárazföldi állatok számára csaknem eszményien berendezett színteret nyit meg évvel ezelőtt a földrészek szárazföldi területei közül sok, beleértve Észak- Amerika nagy részét is, víz fölött állt. A szárazföldet burjánzó növénytakaró fedte; ez ténylegesen a páfrányok kora volt. Egyszerre csak megjelentek az első szárazföldi állatok. A csigák, a skorpiók és a békák a tengerek sós vizeiből másztak a partra. Ez az időszak általánosan úgy ismert, mint a békák kora. A rovarok nagyon röviddel ezután jelentek meg először. A nagy kagylóevő cápák szintén nagyon fejlettek voltak, és több mint ötmillió éven át ezek uralták a világtengereket. Az építőanyagként használatos nemesebb mészkő ebben az időszakban rakódott le évvel ezelőtt kezdődtek el a karbonkori időszak valóban tevékeny szakaszai. A tényleges szénképződési időszak hossza valamelyest meghaladta a huszonötmillió évet évvel ezelőtt zárult le a karbonkori időszak, amely alatt szénképződés ment végbe az egész világon. Általában véve ezek voltak az édesvízi élőlények fejlődésének időszakai. A szénkor jellemző vonásai az élet terén a páfrányok és a békák voltak. 59:6. AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS SZAKASZA: MAGVAS NÖVÉNYEK IDŐSZAKA AZ ÉLŐLÉNYTANI NEHÉZSÉGEK KORA Ez az élet nagyfokú leromlását hozó időszak volt. A hosszú tengervízi élet korának vége felé százezernél is több élőlény-faj volt a földön. Ezen átmeneti korszak végére ötszáznál is kevesebb maradt meg évvel ezelőtt nagymértékű evolúciós változások és átalakulások voltak folyamatban az egész föld felszínén. Két új éghajlati tényező jelent meg az eljegesedés és a szárazság. Ekkor jelentek meg először a magvas növények, és ezek jobb táplálékforrást biztosítottak a később egyre jobban gyarapodó szárazföldi állatvilág számára. A rovarok gyökeres változáson mentek át. A békáknak a hüllőkké való fejlődésében az első lépésre ekkor került sor évvel ezelőtt a szárazföldet nagyobbrészt a szárazföldi állatvilág táplálására alkalmas növénytakaró fedte, és a légkör tökéletesen alkalmassá vált az állatok lélegzéséhez is. Az Urantián a hatalmas világtengeri életbölcsőde eleget tett a rendeltetésének. Most pedig a tenger élőlénytani fontossága erőteljesen csökken, amint a törzsfejlődés második szakasza a szárazföldön elkezd kiteljesedni. 60. ÍRÁS: AZ URANTIA A KORAI SZÁRAZFÖLDI ÉLET IDŐSZAKÁBAN Élethordozó A KIZÁRÓLAGOS tengeri élet kora véget ért. A szárazföld kiemelkedése, a kéreg kihűlése és a világtengerek lehűlése mind hozzájárult ahhoz, hogy a világ éghajlata jelentősen megváltozzon az egyenlítői égövtől távol eső vidékeken. 60:1. A FÖLDTÖRTÉNETI ALSÓ KÖZÉPKOR évvel ezelőtt kezdődtek el a világtörténelmi jelentőségű, korai szárazföldi élet időszakai évvel ezelőtt hirtelenül megjelentek a teljesen kifejlett hüllők. Gyorsan fejlődtek, hamarosan megjelentek a krokodilok, a pikkelyes hüllők, később pedig a tengeri kígyók és a repülő hüllők. Ezek a sebesen kifejlődő hüllő dinoszauruszok hamarosan e korszak egyeduralkodóivá váltak. Tojásokat raktak és minden más állattól megkülönböztette őket a kis agyuk. Néhány millió évvel később jelentek meg az első emlősök. Méhlepényük még nem volt és a létük gyors bukásra volt ítélve; nem maradtak fenn. Ez az emlősfajta fejlesztésére tett egyik kísérlet volt. Az élet ezen időszakbeli változásai az átmeneti és fokozatos jellegüktől függetlenül valóban forradalmiak voltak. Ez az időszak több mint huszonötmillió évig tartott és ma triászként ismeretes. 11

12 III. RÉSZ: AZ URANTIA TÖRTÉNETE 60:2. A FÖLDTÖRTÉNETI FELSŐ KÖZÉPKOR évvel ezelőtt a hüllők korának egy új szakasza kezdődött. Ennek az időszaknak a nagy eseménye a dinoszauruszok evolúciója és hanyatlása volt. A legnagyobb dinoszaurusz Észak-Amerika nyugati részéből származott. E nagy tömegű teremtmények mozgékonysága és ereje egyre csökkent, ahogy egyre nagyobbak és nagyobbak lettek; de olyan óriási mennyiségű élelemre volt szükségük és a szárazföldet olyannyira letarolták, hogy úgyszólván éhen haltak és kipusztultak évvel ezelőtt szembetűnő változások mentek végbe a halak családjában, ekkor jelentek meg először a tokfélék, de a vérengző tengeri kígyók még mindig ellepték az összes tengert. De e korszak mindenekelőtt a dinoszauruszoké volt. Két faj a vízbe vándorolt az önmaguk fenntartására tett hasztalan próbálkozás gyanánt, a szárazföldön dúló elkeseredett versengés miatt két másik faj pedig a levegőbe kényszerült. Ezek jelentik a madárősök kipusztult fajait. Százmillió évvel ezelőtt a hüllők kora a végéhez közeledett. A dinoszauruszok a hatalmas testtömegük ellenére leginkább buta állatok voltak. Innentől fogva a törzsfejlődést az agy fejlődése fogja jellemezni. Ez az időszak csaknem huszonötmillió évig tartott és a jura elnevezést kapta. 60:3. A KRÉTAKOR: A VIRÁGOS NÖVÉNYEK IDŐSZAKA A MADARAK KORA Az Urantián ez az időszak hozza közel a hosszú hüllőuralom végét és itt jelennek meg a virágos növények, valamint a madárvilág a szárazföldön. A földrészek sodródása folytatódásának elsőként a csendes-világtengeri mély tengerfenéken lévő nagy akadály állta az útját, s a földtani erők küzdelme adott lendületet az egész nagy észak-déli irányú hegységrendszer kialakulásának, mely Alaszkától Mexikón keresztül a Horn-fokig húzódik évvel ezelőtt a zárvatermő növények kiemelkedtek ezen alsó krétakori tengerekből és hamarosan elárasztották a földrészeket. E szárazföldi növények hirtelenül jelentek meg a fügefákkal, a magnóliákkal és a tulipánfákkal együtt évvel ezelőtt a Bering-szoros összezárult, s ezzel elvágta az északi tengerek hűvösebb vizeit évvel ezelőtt ért véget a földrészek sodródása évvel ezelőtt a növényi élet nagymértékű törzsfejlődése zajlott. Ekkor jelent meg először számos mai fa, beleértve a bükköt, a nyírt, a tölgyet, a diót, a szikamórt, a juhart és a mai pálmákat is évvel ezelőtt a törzsfejlődés menetét az igazi madarak első fajának, egy kis, galambszerű teremtménynek a hirtelen megjelenése jellemezte, mely madár lett minden madárélet őse. És innen kapta ez az időszak a madarak kora és a hüllők hanyatlásának kora megjelölést. 60:4. A KRÉTAKOR VÉGE A nagy krétakori időszak a végéhez közeledett, és ez egyúttal a szárazföldekre irányuló nagy tengeri betörések végét is jelentette. A szárazföld és a tenger e váltakozó uralmát hozó időszakok millióéves szakaszokban követték egymást. És ugyanezek az ütemes kéregmozgások folytatódnak ettől kezdve végig a föld történelme során, de már kisebb előfordulási gyakorisággal és mértékben. Élőlénytanilag és földtanilag ez eseménydús és tevékeny korszak volt a szárazföldön és a víz alatt egyaránt. A szárazföldön a páfrányerdőket jórészt felváltották a fenyők és az egyéb mai fák, beleértve az óriási szikvójafenyőt is. Ennek az időszaknak a végére az élőlénytani színtér már teljesen be volt rendezve a jövőbeli emlősfajták korai elődeinek megjelenéséhez. És ezzel véget ér a világevolúció egy hosszú korszaka, a krétakor, mely ötvenmillió év hosszú volt, s ezzel lezárul a százmillió év időtartamú földtörténeti középkor. 61. ÍRÁS: AZ EMLŐSÖK KORA AZ URANTIÁN Élethordozó AZ EMLŐSÖK kora a méhlepényes emlősök megjelenésének idejétől a jégkorszak végéig tart, s valamivel kevesebb mint ötvenmillió évet fog át. A földtörténeti harmad- és negyedidőszakban a világ tájképi megjelenése vonzó volt lankás dombok, tágas völgyek, széles 12

13 A RÖVIDÍTETT URANTIA ÍRÁSOK folyók és kiterjedt erdők váltakoztak egymással. Az állatfajok számosak és sokfélék voltak. A fákon hemzsegtek a madarak, és az egész világ egy állatparadicsom volt. 61:1. AZ ÚJ SZÁRAZFÖLDI SZAKASZ: A KORAI EMLŐSÖK KORA Ezen időszak kezdetén, Észak-Amerikában hirtelenül megjelentek a méhlepényes emlősök. A méhlepényes emlősök atyja egy kis, igen eleven életet élő, húsevő, ugráló dinoszaurusz volt. Az emlősök hatalmas túlélési előnnyel rendelkeztek minden más állati létformával szemben, annyiban, hogy képesek voltak viszonylag kifejlett és fejlett utódokat világra hozni, és meglehetős értelemmel igazodni és alkalmazkodni a környezetükhöz évvel ezelőtt az emlősélet gyorsan fejlődött. Hamarosan megjelentek a törpelovak, a gyors lábú orrszarvúfélék, az ormányos tapírok, az ősi disznók, a mókusok, a makik, az erszényes patkányfélék, valamint a majomszerű állatok néhány rendje is. Egy nagytestű, struccszerű szárazföldi madár három méter magasra fejlődött. Ezek lettek az ősei azoknak a későbbi vándormadaraknak, melyek nagyon értelmesek voltak, és egykor emberi lényeket is szállítottak a levegőben. Ekkoriban Észak-Amerikát szárazföld kötötte össze Ausztrália kivételével minden földrésszel. 61:2. A JELENKORI ÁRADÁS SZAKASZA: A FEJLETT EMLŐSÖK KORA Ezt az időszakot a méhlepényes emlősök további és gyors törzsfejlődése, az emlősvilág fejlődésének fokozatosabb formái jellemezték évvel ezelőtt köszöntött be a méhlepényes emlősök világuralmának korszaka. Az állati túlélés folyamatában az agy és a mozgékonyság felváltotta a vértet és a méretet. Különféle emlőscsoportok származnak egy ma már kihalt, különleges állattól. E húsevő teremtmény egyfajta kereszteződése volt a macskának és a fókának; tudott élni a szárazföldön és a vízben is, és nagyon értelmes és meglehetősen eleven volt. Európában kifejlődött a kutyafélék családjának őse, melyet hamarosan követett a kistestű kutyák számos fajtája. A ló ekkoriban Észak-Amerikában és Európában egyaránt élt. A tevék és a lámák Észak-Amerikából származnak, de hamarosan mindkét faj kihalt Észak-Amerikában. A méhlepényes emlősök egy teljes törzse hagyta ott a szárazföldet és keresett otthont a világtengerekben. És azóta is a tengerben maradtak, belőlük lettek a mai bálnák, delfinek, barna delfinek, fókák és oroszlánfókák. Az oligocén időszak végére, mely tízmillió évig tartott, a növényi és az állati élet a földön sok szempontból már úgy volt jelen, mint ma. 61:3. AZ ÚJKORI HEGYKÉPZŐDÉSI SZAKASZ: AZ ELEFÁNTOK ÉS A LOVAK KORA évvel ezelőtt tényleg az emlősök aranykora zajlott. A Bering-szoros földhídja a víz fölé magasodott, és számos állatcsoport vándorolt át Ázsiából Észak-Amerikába. Az első szarvas is megjelent, és Észak-Amerikát hamarosan szarvasok, tulkok, tevék és bölények lepték el. Ennek és a következő időszaknak a nagy elefántjai nagy aggyal és hatalmas testtel rendelkeztek, és rövidesen Ausztrália kivételével elterjedtek az egész világon. Értelmi és alkalmazkodási képességekben az elefánthoz csak a ló mérhető és csak maga az ember tesz túl rajta. Hatalmas lócsordák csatlakoztak a tevékhez Észak-Amerika nyugati síkságain. A ló hosszú időn keresztül szolgálta az embert és fontos szerepet játszott az emberi polgárosodás fejlődésében. Ázsia középső részén a kezdetleges majmok és a gorillák is kifejlődtek. A kutyafélék családját a farkasok és a rókák képviselték; a macskafélék törzsét pedig a párducok és a nagy kardfogú tigrisek, mely utóbbi először Észak-Amerikában jelent meg. Az elefánt és a ló korszakát miocénnek nevezik. 61:4. A JELENKORI FÖLDRÉSZ-KIEMELKEDÉSI SZAKASZ: AZ UTOLSÓ NAGY EMLŐSVÁNDORLÁS Ez a jégkor előtti szárazföld-kiemelkedés időszaka Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában évvel ezelőtt egy rövid időre Ausztráliát kivéve a világ összes szárazföldje újra kapcsolatba került egymással, és az állatok utolsó nagy világméretű vándorlása ekkor zajlott le. Mielőtt a földrészek véglegesen elkülönültek volna, a nagytestű masztodonok Ausztrália kivételével mindenfelé kivándoroltak évvel ezelőtt fejlődtek ki a mai lovak, és Észak- 13

14 III. RÉSZ: AZ URANTIA TÖRTÉNETE Amerikából elvándoroltak a világ minden részébe. De a ló a kifejlődésének földrészén már jóval a vörös ember megérkezése előtt kihalt. Ezt az időszakot rendszerint pliocénnek nevezik. 61:5. A KORAI JÉGKORSZAK Az előző időszak végével Észak-Amerika északkeleti részének és Európa északi részének szárazföldjei méterre és még feljebb magasodtak. E szárazföld-kiemelkedésekkel egyidejűleg a világtengeri áramlatok eltolódtak, és az időszakos széljárás is megváltozott. Hó kezdett hullani ezeken a magasra emelkedett vidékeken, és a hóréteg vastagsága elérte a métert, mely hamar szilárd, de mozgó jéggé alakult át évvel ezelőtt kezdte meg az első észak-amerikai jégfolyam a dél felé vonulást. A központi jégmező délen egészen Kansas-ig elért. A jégkorszak e kezdeti időszakaiban Észak-Amerikát elözönlötték a masztodonok, gyapjas mamutok, lovak, tevék, szarvasok, pézsmatulkok, bölények, földi lajhárok, óriáshódok, kardfogú tigrisek, elefántnagyságú lajhárok, valamint a macskafélék és a kutyafélék családjának számos csoportja. A jégkorszak vége felé ezeknek az állatfajoknak a többsége Észak-Amerikában kihalt. 61:6. AZ ŐSEMBER A JÉGKORSZAKBAN E jégkorszak nagy eseménye az ősember kifejlődése volt. India nyugati részétől egy kissé távolabb, egy ma már víz alatt lévő szárazföldi területen az észak-amerikai makifajták utódai között hirtelenül megjelentek a korai emlősök. A testméretükhöz képest nagy aggyal rendelkeztek. A hetvenedik nemzedéknél egy új és felsőbbrendű állatcsoport hirtelenül különvált. Ezek az új középemlősök melyek az őseiknél testtömegüket és termetüket tekintve csaknem kétszer akkorák voltak és arányosan jobb agyi teljesítőképességgel rendelkeztek csak akkorra tudtak jól megtelepedni, amikor a főemlősök, a harmadik alapvető másulat hirtelenül megjelent. (Ugyanekkor visszafejlődés is végbement a középemlősök törzsében s ennek eredményeként jelentek meg az emberszabású majmok ősei.) évvel ezelőtt jegyezték be az Urantiát lakott világként, amikor a fejlődő főemlősök törzsében bekövetkező másulás hirtelenül két kezdetleges emberi lényt hozott létre, az emberiség valóságos őseit. Ez az esemény ösztönző, erősítő és bonyolult környezetben következett be. Ezen urantiai őslakosok egyedüli túlélői, az eszkimók, még ma is inkább a fagyos északi éghajlaton laknak. 61:7. A FOLYTATÓDÓ JÉGKORSZAK A jégár, ahogy előrehalad, folyókat helyez át és az egész föld arculatát megváltoztatja évvel ezelőtt a negyedik jégmező a legnagyobb kiterjedése idején elérte Illinois déli részét, áthelyezve a Mississippi folyót nyolcvan kilométerrel nyugatabbra. Keleten egészen az Ohio folyó déli részéig és Pennsylvania közepéig elért évvel ezelőtt hirtelenül és egyetlen nemzedék alatt a hat színes fajta másulás révén kivált az őshonos emberi törzsből. Ez kétszeresen is fontos időpont, hiszen ez egyúttal a Bolygóherceg megérkezését is jelentette évvel ezelőtt kezdődött meg a hatodik és egyben utolsó eljegesedés. Ez volt a legnagyobb jégözön Észak- Amerikában, egészen Kansas, Missouri és Illinois területéig eljutott. A ló, a tapír, a láma és a kardfogú tigris ekkor pusztult ki Észak-Amerikában Visszahúzódása idején jött létre a Nagy-tavak észak-amerikai rendszere. Az oda-vissza vándorló jégfolyókat a szárazföldön követő állatfajok közé tartozott a medve, a bölény, a rénszarvas, a pézsmatulok, a mamut és a masztodon. A masztodon Észak-Amerikában honolt, míg a vörös ember ki nem irtotta évvel ezelőtt a sarki területek kivételével mindenütt véget ért a nagy jégkorszak a bolygón. 62. ÍRÁS: AZ EMBERI KOR HAJNALÁNAK ŐSI FAJAI Élethordozó NAGYJÁBÓL egymillió évvel ezelőtt jelentek meg az emberiség közvetlen elődei három olyan, egymást követő és hirtelen másulás révén, melyek a méhlepényes emlősök makifajtájának korai törzséből eredtek. 14

15 A RÖVIDÍTETT URANTIA ÍRÁSOK 62:1. A KORAI MAKIFAJTÁK Ezen az akkoriban csaknem paradicsomi területen történt, hogy e maki fajtájú emlős felsőbbrendű leszármazottaiból két nagy csoport fejlődött ki, a mai idők majomtörzsei és a mai emberi faj. 62:2. A KORAI EMLŐSÖK Kevéssel több mint egymillió évvel ezelőtt hirtelenül megjelentek a mezopotámiai korai emlősök. Ezek eleven életet élő kis teremtmények voltak, a testmagasságuk nem érte el az egy métert. Húst fogyasztottak, és csökevényes, szembefordítható hüvelykujjuk és a markolásra igen alkalmas lábujjuk volt. Ezen új faj képviselői a testméretükhöz képest nagyobb aggyal rendelkeztek. Rendelkeztek számos, a későbbi ősembert is jellemző érzelemmel és érzékkel. Az emberiségre jellemző félelmek leginkább ezekben az időkben kezdtek kialakulni. Ezek a harcias kis állatok több mint ezer éven át sokasodtak és népesítették be a mezopotámiai félszigetet, folyamatos fejlődésben voltak a testi jellegüket és az általános értelmi képességeiket tekintve. 62:3. A KÖZÉPEMLŐSÖK A korai emlősök létpályájának kezdetén, ezen eleven teremtmények közül való egyik felsőbbrendű párnak a fák tetején lévő otthonában egy ikerpár született, egy hímnemű és egy nőnemű egyed. E kicsinyek százhúsz centiméterre nőttek. A hüvelykujjukat csaknem teljesen szembe tudták fordítani a többi ujjukkal és felegyenesedve jártak. Agyuk felsőbbrendű és sokkal nagyobb az elődeikénél. E fivér és nővér párosodott és hamarosan huszonegy utód társaságát élvezhették. Ez az új csoport alkotta a középemlősök magját. Amikor ezen új és felsőbbrendű csoport létszáma nagyra nőtt, könyörtelen háború tört ki, és amikor a szörnyű küzdelem véget ért, a korai emlősök korábban már létező és ősi fajának egyetlen egyede sem volt életben. És ekkor, csaknem tizenötezer éven át e teremtmény lett a világ e része számára maga a rettegés. A várható élettartamuk mintegy huszonöt év volt. Számos csökevényes emberi vonás is megjelent ebben az új fajban. E középemlősök voltak az elsők, melyek határozott építkezési hajlamot mutattak. Az idő múlásával komoly versengés alakult ki az élelemért és a társakért, mely csaknem az egész fajt kiirtó testvérharcok sorozatához vezetett. Miután villám csapott abba a fába, amelyen a főemlősikrek jövendőbeli anyja éppen aludt, elköltöztek innen, és a fák tetején új lakhely, a földön pedig új menedékek építésébe kezdtek. Az otthonuk felépítése után nem sokkal e pár ikrek büszke szülőjévé lett, s ezek az utódok lettek az ember előtti evolúció következő alapvető lépését jelentő főemlősök új fajának első egyedei. E főemlős-ikrek születésével egy időben egy másik pár, mely elméjében és testileg is alacsonyabb rendű volt, szintén ikreknek adott életet. E fogyatékos ikerpár lett a mai majomtörzsek megalapítója. 62:4. A FŐEMLŐSÖK Ez a főemlős ikerpár felegyenesedve járt és a testmagasságuk meghaladta a százötven centimétert. Hamar megtanultak egymás között jelekkel és hangokkal közléscserét folytatni. Körülbelül tizennégy évesek lehettek, amikor elmenekültek a törzsüktől és családot alapítottak, megalapítva ezzel a főemlősök új faját. A főemlősök a középemlős elődeiknél emberibbek és kevésbé állatiasak voltak. A természetes élettartamuk mintegy negyven év volt. Mintegy huszonegyezer évvel a korai emlősök eredetétől számítva, a főemlősök hirtelenül két figyelemre méltó teremtménynek adtak életet, az első igazi emberi lényeknek. Kevesebb mint ötezer év múltán e különleges főemlős törzseknek már egyetlen egyede sem maradt fenn. 62:5. AZ ELSŐ EMBERI LÉNYEK Ha visszaszámolunk, akkor a Kr.u év és az első két emberi lény születésének időpontja között éppen év van. Ezek az első emberi lények a kifejlett kort tizenkét évesen érték el és a várható élettartamuk nagyjából hetvenöt év volt. Számos alkalommal majdnem életüket 15

16 III. RÉSZ: AZ URANTIA TÖRTÉNETE vesztették még nyolcéves koruk előtt. Nagyon korán elsajátították a szóbeli érintkezést. Nagyjából kilencévesek lehettek, amikor megbeszéltek egy igen nagy jelentőségű dolgot és arra jutottak, hogy egymással és egymásért akarnak élni. Ez végül oda vezetett, hogy eldöntötték, megszöknek az alsóbbrendű állati társaiktól és észak felé veszik az útjukat, s ekkor még nemigen tudták, hogy ezzel megalapítják majd az emberi fajt. Az érzelmi fejlődés terén a legfigyelemreméltóbb előrelépés a valódi emberi érzelmek egy új csoportjának a hirtelen megjelenése volt, az imádat csoportjáé, a befogadó áhítat, a hódolat, az alázat és még a háládatosság egy kezdetleges formája is megjelent. 62:6. AZ EMBERI ELME EVOLÚCIÓJA Számunkra, urantiai élethordozók számára nagy örömet és megelégedést jelentett az első valóban értelmes és sajátakaratú lények megjelenése. Figyeltük, hogy az ikrek miként fejlődnek elméjükben, úgy, hogy nyomon követtük az urantiai hét elmeszellem-segéd működését. Képzeljétek el az örömünket, amikor egy napon az ikrek ekkor körülbelül tízévesek voltak az istenimádat szelleme először teremtett kapcsolatot az ikerpár nőnemű tagjának elméjével, majd röviddel ezt követően a másikéval. Nagyjából egy évvel később végül elhatározták, hogy elmenekülnek otthonról és északra mennek, s ekkor kezdett működni a bölcsesség szelleme ezen a bolygón és ebben a két, immár emberiként elismert elmében. 62:7. A LAKOTT VILÁGKÉNT VALÓ ELISMERÉS Délben, az ikerpár elmenekülésének másnapján haladt át a világegyetemi kör jelzései között az első próbavillanás. Az ikrek szökését követő harmadik napon megérkezett a nebadoni főangyal az első bolygókör létrehozására. Mozgalmas nap volt az Urantián, amikor kis csoportunk összegyűlt a bolygó tér-közléscserét biztosító sarkánál és megkapta az első szalvingtoni üzenetet: Az urantiai élethordozóknak Legyetek üdvözölve! Ezúton biztosítunk benneteket afelől, hogy a Szalvingtont, az Edentiát és a Jerusemet nagy öröm tölti el, amiért a sajátakaratú elme urantiai létezésének jele bejegyeztetett. (...) A Szalvingtonról, az Edentiáról és a Jerusemről érkezett üzenetek hivatalosan is azt jelentették, hogy a bolygó élethordozók általi korszakos felügyelete véget ért. Lévén, hogy az Urantia életmódosítási világ, engedélyt kaptunk arra, hogy két rangidős élethordozót tizenkét segéddel együtt a bolygón hátrahagyjunk. Éppen évvel ezelőtt (Kr.u hez képest) történt, hogy az Urantiát hivatalosan is elismerték, mint emberi életnek otthont adó bolygót a Nebadon világegyetemben. 63. ÍRÁS: AZ ELSŐ EMBERCSALÁD Élethordozó A FŐANGYALI üzenet: Az emberelme megjelent a Satania 606-os világán, és az új faj e szülőit úgy fogják hívni, hogy Andon és Fonta. (Az első Atyaszerű és Fiúszerű teremtmények, melyek vágyat mutatnak a tökéletesség iránt.) Andon és Fonta e neveket mindaddig nem ismerte meg, míg a Gondolatigazítójukkal való eggyé kapcsolódás idején meg nem kapták azokat. 63:1. ANDON ÉS FONTA Sok szempontból Andon és Fonta volt a legfigyelemreméltóbb emberilény-pár, mely a föld színen valaha is élt. Az a bizonytalan érzésük, hogy ők valamivel többek az állatoknál, abból eredt, hogy volt személyiségük, és azt a bennük lakozó Gondolatigazító jelenléte erősítette. 63:2. AZ IKREK ELMENEKÜLÉSE Miután egy éjszaka az erős vihar felverte őket álmukból, végleg és teljesen elhatározták, hogy elhagyják a törzsi lakóhelyet és a fakorona-otthonukat. Már előre kezdetleges menedéket készítettek egy fa tetején, mely északi irányban mintegy félnapi útra volt az otthonuktól. Bár szokatlanul nagy bátorságot igényelt tőlük, hogy erre az éjszakai utazásra vállalkozzanak, röviddel 16

17 A RÖVIDÍTETT URANTIA ÍRÁSOK éjfél után mégis épségben elérték az előkészített helyszínt. Ahogy egyre északabbra jutottak, az éjszakák egyre hűvösebbre és hűvösebbre fordultak. Egy nap Andon jelezte a párjának, hogy szerinte képes lenne a kovával tüzet gyújtani. Egyszer Fonta felmászott egy fára, hogy egy üres madárfészket leszedjen. A fészek száraz és igen gyúlékony volt, és rögtön lángra is lobbant, amint szikra hullott rá. Egész éjjel ott ültek a tűz mellett és nézték ahogy ég, és homályosan megértették, hogy a felfedezésük révén dacolhatnak az éghajlattal. 63:3. ANDON CSALÁDJA Csaknem két év telt el azon éjszakától, hogy az ikrek elindultak az otthonukból, addig, amíg az első gyermekük, Szontad megszületett. Andonnak és Fontának összesen tizenkilenc gyermeke született, és csaknem ötven unoka és hat dédunoka társaságát is élvezhették. A család négy szomszédos sziklaüregben vagy félbarlangban lakott. E korai andonfiak igen jellegzetes nemzetségszellemet mutattak; csoportokban vadásztak és sohasem kószáltak el messzire az otthonuktól. Andon és Fonta szüntelenül a nemzetség nevelésén és felemelésén munkálkodott. Negyvenkét éves korukig éltek, amikor is mindkettőjüket halálra zúzta egy földrengés miatt lezuhanó, kiugró szikla. Andon és Fonta e családja a huszadik nemzedékig együtt maradt, amikor is az élelemért való versengés és a közösségen belüli súrlódások együttesen elindították a család feloszlását. 63:4. AZ ANDONI NEMZETSÉGEK Az ősember feketeszemű és barna bőrű volt. Alkalmanként elmosolyodott ugyan, de szívből sohasem nevetett fel. E korai emberi lények nem voltak olyan érzékenyek a fájdalomra. A gyerekszülés Fonta és az ő közvetlen leszármazottai számára nem volt fájdalmas és szenvedéssel járó megpróbáltatás. Nagyon elkötelezettek voltak a családjuk iránt; ellenvetés nélkül meghaltak volna a gyermekeik védelme érdekében. Még az andoni nemzetségek szétszóródása előtt fejlett nyelv alakult ki a nemzetségek tagjai közötti érintkezésre irányuló korai erőfeszítésekből. E népeknek csupán két dolog járt az eszükben: vadászni élelemért és harcolni valamilyen valós vagy vélt igazságtalanság megtorlásáért. Egyre gyakoribbak voltak a családi viszályok, törzsi háborúk törtek ki, és a rátermettebb és fejlettebb csoportok legeslegjobbjai körében súlyos veszteségek jelentkeztek. Lehetetlen dolog e fejletlen lényeket rávenni arra, hogy sokáig békében éljenek egymással. Az élethordozók ismerik ezt és megfelelő intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a fejlődő emberi lényeket végül legalább három, de leggyakrabban hat különböző és elkülönülő fajtára bontsák. 63:5. AZ ANDONFIAK SZÉTSZÓRÓDÁSA Ezek az andoni törzsek voltak a Franciaország területén lévő folyók korai lakói; több tízezer éven keresztül éltek a Somme folyó mentén. Igen hamar megtanulták nagyon ügyesen álcázni a részben védett menedékeiket és nagyfokú ügyességet mutattak a kő hálószobák építésében. Az andonfiak félelmet nem ismerő és sikeres vadászok voltak, és a bogyósgyümölcsök és bizonyos fán termő gyümölcsök kivételével kizárólag húson éltek. E korai emberekből nagyon ügyes kovaeszköz-készítők váltak. Sokat és messzire is utaztak a kvarckavicsért. Ezek az andoni törzsek sok más módon is kinyilvánították értelmi képességüket, melynek szintjét a visszafejlődő leszármazottaik félmillió év alatt sem értek el. 63:6. ONAGAR AZ IGAZSÁG ELSŐ TANÍTÓJA Ahogy az andoni szétválás előrehaladt, a nemzetségek műveltségi és szellemi állapota csaknem tízezer éven keresztül romlott, egészen Onagar koráig. Átvette át a Káspi-tenger közelében élő törzsek vezetését, elhozta a békét közöttük, és az emberek és állatok Lélegzetadójának imádatára vezette őket. Az andoni népek nagyon hamar kialakították a törzsi hódolat tárgyát képező állat húsának fogyasztásától való tartózkodás szokását. Később a leszármazottaik e kezdetleges előadást kifinomultabb áldozó szertartássá fejlesztették. Az Onagar által tanított ima: Ó, Élet Lehelete, add meg a napi élelmünket ma, szabadíts meg minket a 17