VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Jánoshalma, május 5. Taskovics Péter főigazgató

2 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat kiindulásának alapjául szolgáló jogszabályok A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, személyi és időbeli hatálya Az intézmény legfontosabb adatai Az intézmény tevékenysége és egyéb adatai Az alapító okiratban foglalt jogkörök és tevékenységek felsorolása A VM ASZK állami feladatként a következő alaptevékenységeket látja el: Az intézmény kiegészítő és vállalkozási tevékenysége A vagyonkezelés módja Az ASZK alap- és kiegészítő dokumentumai Az intézményi dokumentumok nyilvánossága Bélyegzőhasználat Az intézmény szervezeti felépítése, vezetése, a kapcsolattartás rendje Az intézmény irányítása Az intézmény vezetője: a főigazgató A szakmai főigazgató-helyettes Műszaki főigazgató-helyettes A tanügy-igazgatási főigazgató-helyettes A gazdasági vezető A tagintézmények vezetői A tagintézmények vezetői struktúrája Az Igazgatótanács felépítése és működése Az intézmény dolgozói, közösségei Az intézmény alkalmazotti közössége Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái Az intézményi tanács Az intézmény külső kapcsolatai A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás rendje Az intézmény működési rendje Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos általános szabályai A munkaviszony létrejötte A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére Munkarend A munkaidő A vezetők intézményben való tartózkodása A pedagógusok munkarendje Nem pedagógus dolgozók munkarendje

3 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Tanulók munkarendje A tanórán kívüli foglalkozások Az intézményi sportkör A kollégium működési rendje A kollégiumi kötelező foglalkozások rendje Ünnepségek, megemlékezések rendje A létesítmények és helyiségek használati rendje Intézményi védő, óvó rendszabályok Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulóbalesetekkel kapcsolatos feladatok Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Vagyonvédelmi előírások Kártérítési kötelezettség Anyagi felelősség A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az egészségügyi ellátás rendje Az egészséges életmódra nevelés Felnőttoktatás formái Az intézmény ügyiratkezelése Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítése, tárolása, kezelése A belső ellenőrzés rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső pénzügyi ellenőrzési rendszer működése Az intézmény ügyfélfogadása Látogatók belépésének és az intézményben tartózkodásának rendje Reklámtevékenység az intézményben A tankönyvrendelés szabályai Könyvtár Tagintézményi könyvtárak működési rendje Könyvtárhasználati szabályok Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók díjazása Vezetői telefonhasználat Egyéb térítési díjak Munkaköri leírásminták Záró rendelkezések A VM ASzK Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium központi intézményre vonatkozó külön szabályozások VM ASzK - Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Iskolája és Kollégiuma működésére vonatkozó külön előírások A VM ASzK Pétervásárai Mezőgazdasági Szakképző Iskolája és Kollégiuma tagintézmény működésére vonatkozó külön előírások VM ASzK Bartha János Kertészeti Szakképző Iskolája Függelékek

4 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1. Általános rendelkezések 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg az VM Kelet-magyarországi Agrárszakképző Központ, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium (a továbbiakban: ASZK) szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső és belső kapcsolataira vonatkozó előírásokat és azon rendelkezéseket, melyek megállapítását jogszabály nem utalja más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított és működtetett tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt kapcsolati és működési rendszerét tartalmazza. A tagintézményekre vonatkozó speciális rendelkezéseket a tagintézményi fejezetek tartalmazzák A Szervezeti és Működési Szabályzat kiindulásának alapjául szolgáló jogszabályok A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapját az alábbi törvények, rendeletek képezik: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről évi CLXXXVII. törvény A szakképzésről évi XXXIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról 138/1992. kormányrendelet A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az intézmény tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet intézmény-egészségügyi ellátásról 368/2011 (XII.31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról az államháztartás részét képező intézmények számára évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. 4

5 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, személyi és időbeli hatálya a) Az ASZK Szervezeti és Működési Szabályzatát az ASZK főigazgatója készíti el, az igazgatótanács és a nevelőtestületek általi elfogadást követően a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. b) A VM Kelet-magyarországi Agrár-szakképző Központ és tagintézményei szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a tagintézményi nevelőtestületi ülések eredményeinek összegzésével az intézmény teljes nevelőtestülete fogadja el. c) Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolnak a szülői szervezetek és a diákönkormányzatok. Véleményezési jogot gyakorol a közalkalmazotti tanács. Döntési jogot gyakorol a nevelőtestület. d) A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény valamennyi közalkalmazottjára, a vonatkozó részek az intézmény valamennyi tanulójára nézve kötelező érvényűek. Előírásai vonatkoznak a gyermekük képviselőjeként az egyes iskolákban tartózkodó szülőkre, valamint mindazokra, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatai megvalósításában, illetve igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megtartásáért az intézmény közalkalmazottai fegyelmi felelősséggel tartoznak. 1.3 Az intézmény legfontosabb adatai A költségvetési szerv hivatalos neve: VM Kelet-magyarországi Agrár-szakképző Központ, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium A költségvetési szerv rövidített neve: VM ASZK A költségvetési szerv székhelye és levelezési címe: 6440 Jánoshalma, Béke tér 13. A költségvetési szerv tagintézményei (telephelyei, kirendeltségei) a) VM ASzK - Bartha János Kertészeti Szakképző Iskolája 6600 Szentes, Kossuth L. u. 45. kirendeltségei: 6600 Szentes, Nagynyomás 9. megnevezése: tangazdaság 6600 Szentes külterület megnevezése: tangazdaság 5

6 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA b) VM ASzK - Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Iskolája és Kollégiuma 3232 Mátrafüred, Erdész utca 11. kirendeltségei: 3232 Gyöngyös-Mátrafüred, Erdész utca 11. megnevezése: tanügyi, oktatási épület, kollégium, gyakorlóhely 3232 Gyöngyös-Mátrafüred, Üdülősor utca 42. megnevezése: kollégium, mely jogosult Vadas Jenő Kollégium név használatára 3213 Atkár Tass-puszta megnevezése: tangazdaság 3386 Sarud, Füzes út 7. megnevezése: tanterület 3282 Karácsond külterület megnevezése: tanerdő 3388 Poroszló, Sárgapart út 4. megnevezése: tanterület c) VM ASzK Pétervásárai Mezőgazdasági Szakképző Iskolája és Kollégiuma 3250 Pétervására, Keglevich út. 19. kirendeltségei: d) További kirendeltségek: 6440 Jánoshalma, Béke tér 2. megnevezése: kollégium 3250 Pétervására, Szabadság tér 30. megnevezése: kollégium 3390 Füzesabony, Pusztaszikszó megnevezése: kollégium 3250 Pétervására-Vezekényi völgy megnevezése: állattartó telep 6440 Jánoshalma, Kettőshegy dűlő I. kerület 19. megnevezése: tangazdaság 6

7 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A költségvetési szerv alapítója: létrehozáskor: földmívelési miniszter, a jánoshalmi intézmény felépítéséről szóló /1930. (VII.17.) határozatával jogfolytonosság révén: vidékfejlesztési miniszter (1994) (1055 Budapest, Kossuth tér 11.) A költségvetési szerv típusa: többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény, térségi integrált szakképző központ (szakképző iskola, szakiskola, kollégium), amely szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú köznevelési intézmények feladatait látja el, és amelynek tagintézményei önálló nevelő-oktató munkát folytatnak. A költségvetési szerv fenntartója, felügyeleti szerve: Vidékfejlesztési Minisztérium (1055 Budapest, Kossuth tér 11.) A költségvetési szerv törvényességi felügyeleti szerve: A székhely tekintetében a Bács- Kiskun Megyei Kormányhivatal, a tagintézmények tekintetében a tagintézmény székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal. A költségvetési szerv törzsszáma: PIR-szám A költségvetési szerv OM azonosítója: A költségvetési szerv gazdálkodási jogköre: önállóan működő és gazdálkodó A költségvetési szerv működési köre: országos Szakágazati besorolási szám: A költségvetési szerv államháztartási azonosító száma: A költségvetési szerv jogállása: önálló jogi személyiséggel rendelkező központi költségvetési szerv. A költségvetési szerv alapító okiratának kelte és száma: június 24., KGF/67/3/2013. A költségvetési szerv előirányzat felhasználási keretszámla száma: Az intézmény tevékenysége és egyéb adatai Az alapító okiratban foglalt jogkörök és tevékenységek felsorolása Gazdálkodási jogköre: önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv Működési területe: országos Magyarország címere feltüntethető a költségvetési szerv, illetve tagintézményei körbélyegzőin, valamint helyiségeiben, címtábláin továbbá épületeinek homlokzatán. 7

8 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A VM ASZK alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. számú függelék tartalmazza Az intézmény kiegészítő és vállalkozási tevékenysége Az ASZK alapfeladatai ellátásának sérelme nélkül, szabad kapacitása terhére vállalkozási tevékenységet is jogosult végezni az Áht. 46. (2) bekezdésében foglaltak szerint. Vállalkozási tevékenységnek minősül az alapító okiratban rögzített tevékenységi körhöz tartozó olyan tevékenység, amelyet az intézmény szakmai jellegéből adódóan, bevétel és ennek révén eredmény elérése, illetőleg haszonszerzés céljából, üzletszerűen, piaci alapon végez. A VM ASzK vállalkozási tevékenységének felső határa az intézmény módosított kiadási előirányzatainak a 30%-a. Vállalkozási tevékenységeinek bevételeit és kiadásait az alaptevékenységtől elkülönítetten kell megtervezni, nyilvántartani és elszámolni A vagyonkezelés módja A Magyar Állam tulajdonában álló ingó és ingatlan vagyon vonatkozásában az ASZK a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött vagyonkezelői szerződés esetén, az abban foglaltak szerint lát el vagyonkezelői feladatokat. A költségvetési szerv a rendelkezésére álló vagyontárgyakkal feladatai ellátása érdekében önállóan gazdálkodik. Az alapító okirat melléklete tartalmazza a költségvetési szerv feladatellátását szolgáló állami ingatlanok felsorolását. 1.5 Az ASZK alap- és kiegészítő dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: a) az alapító okirat, b) a szervezeti és működési szabályzat, c) a pedagógiai program, d) a házirend. Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok Az intézményi dokumentumok nyilvánossága A fenti dokumentumok nyilvánosak és megtekinthetők: a) az intézmény honlapján, mely elérhető a következő webcímen: b) előzetes bejelentkezés alapján a főigazgató/igazgató titkárságán. 8

9 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1.6 Bélyegzőhasználat a) A szakmai és érettségi vizsgákon beleértve a felnőttképzést is a székhelyintézmény bélyegzőjét kell alkalmazni, a tagintézmények egyéni azonosító számával ellátva. b) Az ASZK-ban a bélyegzők engedélyezése a főigazgató feladata. c) A bélyegzők csak magyar nyelven készülhetnek. d) Az iskolában közokiratnak tekintendő: beírási napló, törzskönyv, osztálynapló, bizonyítvány. e) A címeres körbélyegző cseréjére akkor kerülhet sor, ha az elhasználódás, megrongálódás, a használó nevének megváltozása vagy egyéb ok miatt használhatatlanná vált. f) A címeres körbélyegző pótlására akkor kerül sor, ha az elveszett, vagy azt eltulajdonították. A főigazgatónak a csere és a pótlás bejelentése kötelező. g) A bélyegzők készítéséről a sorszámozott körbélyegzők és a székhelyen használt bélyegzők esetén a székhely gazdasági hivatala, egyéb esetekben a tagintézmény gondoskodik. h) A bélyegzőket egyenként nyilván kell tartani, sorszámozott nyilvántartó lapon, amelyen fel kell tüntetni: az átvétel keltét, az átvevő aláírását, a bélyegző darabszámát, a bélyegzőnyomatot, személyi változás esetén az átadó és átvevő aláírását, a bélyegzőleltározás keltét. i) A használó köteles a használatában levő bélyegzőkről az egyes nyilvántartó lapokat lefűzve megőrizni. j) A bélyegző selejtezése, illetve megsemmisítése esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell a megsemmisítés helyét, időpontját, módját, a bélyegzőnyomatot, a leadó és átvevő nevét, valamint a megsemmisítésen részt vevő aláírását. k) Amennyiben a bélyegző elveszett, vagy eltulajdonították, haladéktalanul intézkednie kell az észlelőnek arról, hogy a bélyegzővel való visszaélés mindenféle módja megakadályozható legyen, és ezt haladéktalanul jelentenie kell a főigazgatónak, és a tagintézmény-vezetőnek. 9

10 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA l) A letiltást a helyben szokásos módon közzé kell tenni. m) A hiányzó bélyegzőt pótolni kell. Ha megkerül, két ugyanolyan sorszámú bélyegzőt használni nem szabad. n) A bélyegzőket a vagyonvédelmi előírásoknak megfelelően, elzárva kell tárolni. Szabadon, bárki által hozzáférhető módon bélyegzőt tárolni nem szabad. A bélyegzőőrzési kötelezettséget a munkaköri leírásban fel kell tüntetni, illetve azzal a munkaköri leírást annak felülvizsgálati esedékességétől függetlenül ki kell egészíteni. 2. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetése, a kapcsolattartás rendje Az intézmény szervezeti ábráját az 1. számú melléklet tartalmazza. 2.1 Az intézmény irányítása Az intézmény vezetője: a főigazgató Az intézmény élén a főigazgató áll, akit az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a vidékfejlesztési miniszter nevez ki, illetve ment fel, valamint gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat. A főigazgató munkáját igazgatótanács segíti. Irányítási feladatait az intézmény szakmai, műszaki, tanügyi és gazdasági vezetősei segítségével gyakorolja. Az intézmény képviseletére az intézmény főigazgatója jogosult. A főigazgató az intézmény folyamatos jogszerű és hatékony működéséért, valamint az alapító okirat szerinti feladatok maradéktalan teljesítéséért felelős egyszemélyi vezető. A főigazgató a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. 10

11 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A főigazgató jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. A főigazgató feladat-, felelősség-, és ellenőrzési jogkörét valamint hatáskörét a munkaköri leírása részletesen szabályozza (4. sz. függelék). A főigazgató feladat- és hatáskörét az SZMSZ-ben és egyéb belső szabályzatokban foglaltaknak megfelelően közvetlenül vagy az egyes tagintézményeken keresztül gyakorolja. A főigazgató hatásköre kiterjed: a) az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre: tanulókra, dolgozókra; b) az intézmény vagyonkezelésében lévő ingó- és ingatlan vagyonra. A főigazgató feladatkörébe tartozik különösen: a) a nevelőtestület vezetése; b) a nevelő-oktatómunka irányítása és ellenőrzése; c) a pedagógusok tervszerű továbbképzésének szervezése; d) döntések előkészítése, végrehajtása; e) az intézmény alapdokumentumainak elkészítése, véleményeztetése, elfogadtatása; f) a gazdálkodási tevékenység irányítása, intézményi kötelezettségvállalás; g) az intézmény képviselete. A főigazgató felelősségi köre: a) az ASZK folyamatos jogszerű és hatékony működtetése; az alapító okiratban foglaltak maradéktalan teljesítése; b) takarékos gazdálkodás, a szakmai és a költséghatékonyság követelményeinek való megfelelés; c) a vagyonkezelésében lévő vagyon rendeltetésszerű használata; d) munka-, tűz-, katasztrófa- és polgárvédelmi előírások betartása; e) tervezési, beszámolási és információszolgáltatási követelményeknek való megfelelés; f) a belső ellenőrzés megszervezése és hatékony működtetése, a kockázatkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtása. A főigazgató irányítási és ellenőrzési jogköre: a) az intézmény oktató-nevelő munkájának koordinálása, ellenőrzése; b) a gazdálkodási tevékenység koordinálása, ellenőrzése; c) az intézmény valamennyi dolgozója, szervezeti egysége és annak vezetője irányában utasítási joggal rendelkezik; d) ellenőrzési feladata kiterjed az intézmény egészére, valamennyi területére és tevékenységére. 11

12 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A szakmai főigazgató-helyettes A szakmai főigazgató-helyettes a főigazgató egyéni felelősségének érintetlenül hagyása mellett felelős az intézmény szakmai munkájáért. Kinevezése a főigazgató jogköre. Munkaköri leírását a főigazgató hagyja jóvá (5. sz. függelék). A szakmai elméleti és gyakorlati képzés intézményszintű koordinálását a tagintézményvezetőkön keresztül gyakorolja. A munkakör célja: az intézmény szakmai munkájának egyéni felelősségű irányítása, a szakszerű és törvényes működés, a helyi oktatáspolitikai igényeknek megfelelő, színvonalas pedagógiai munka biztosítása. A szakmai főigazgató-helyettes hatásköre kiterjed: a) a tagintézményekben folyó pedagógiai és szakmai tevékenységekkel kapcsolatos információkérés, ellenőrzés, értékelés; b) szakmai tevékenységgel kapcsolatos döntések végrehajtása, az ehhez kapcsolódó utasítások kiadása. A szakmai főigazgató-helyettes feladatkörébe tartozik: a) döntés-előkészítő adatszolgáltatás a főigazgató felé; b) a nevelő-oktatómunka irányítása és ellenőrzése, összefoglaló elemzés, beszámoló készítése; c) az ASzK belső szakmai szabályzatainak elkészítése; d) kapcsolatot tart a tagintézmény-vezetőkkel, tagintézmény-vezető helyettesekkel. A szakmai főigazgató-helyettes felelősségi köre: a) a tagintézmények közötti feladatok összehangolása; b) a tagintézményekben folyó szakmai képzés színvonalának biztosítása. A szakmai főigazgató-helyettes irányítási és ellenőrzési jogköre: a) az ASZK-ban folyó szakmai és közismereti képzés irányítása, ellenőrzése; b) a tagintézmény-vezető helyettesek munkájának irányítása, ellenőrzése; c) a pedagógiai és oktató munkához kapcsolódó ellenőrzések lefolytatása. A szakmai elméleti és gyakorlati képzés intézményszintű koordinálását a tagintézményvezetőkön keresztül gyakorolja. 12

13 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Műszaki főigazgató-helyettes A műszaki főigazgató-helyettest a főigazgató nevezi ki. A munkakör célja az intézmény műszaki fejlesztéseinek, gyakorlati oktatásának és termelő tevékenységének egyéni felelősségű irányítása, a szakszerű és törvényes működés, a hatékony gyakorlati tevékenység biztosítása. A műszaki főigazgató-helyettes hatásköre kiterjed: a) a tagintézményekben folyó szakmai, gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatban információk kérése, ellenőrzés, b) a tangazdaságokban, tanműhelyekben, tankertekben folyó szakmai munka értékelésének előkészítése, c) a szakmai tevékenységekkel kapcsolatos döntések előkészítése, és javaslattétel a végrehajtásukkal kapcsolatos utasítások kiadására. A műszaki főigazgató-helyettes feladatkörébe tartozik: a) a tangazdaságok, tanműhelyek, tankertek működését meghatározó szakmai döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, b) döntést előkészítő adatszolgáltatás az ASZK főigazgatója felé, c) összefoglaló elemzés, értékelés, beszámoló készítése az ASZK-ban folyó termelői tevékenységekről, d) folyamatos kapcsolattartás a tagintézmény-vezetőkkel, szakmai tagintézmény vezető helyettesekkel, indokolt esetben közvetlenül az adott gyakorlati oktatásvezetővel, illetve telepvezetővel. A műszaki főigazgató-helyettes felelősségi köre: a) az ASZK tagintézményeiben folyó szakmai gyakorlati képzés színvonalának biztosítása, b) a szakmai képzés gyakorlati feltételeinek a költségvetési keretek közötti teljes körű biztosítása, c) a tagintézmények közötti feladatok (pl. a tangazdasági termeléshez és a gyakorlati oktatáshoz kapcsolódó közös beszerzések, közbeszerzések) összehangolása, d) a tanüzemekben zajló termelő tevékenységek hatékonyságának, gazdaságosságának elemzése. A műszaki főigazgató-helyettes irányítási és ellenőrzési jogköre: a) az ASZK-ban folyó műszaki fejlesztés és a szakmai gyakorlati képzés irányítása, b) a tanüzemekben, tankertekben és tanműhelyekben folyó termelő tevékenység felügyelete, c) a szakmai tagintézmény-vezető helyettesek és a gyakorlati oktatásvezetők munkájának koordinálása, d) ellenőrizheti a tagintézményekben zajló szakmai munka valamennyi területét és a kapcsolódó személyeket. 13

14 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A tanügy-igazgatási főigazgató-helyettes A tanügy-igazgatási főigazgató-helyettest a főigazgató nevezi ki. Az SZMSZ-ben rögzített helyettesítési sorrendben a főigazgatót távollétében helyettesíti. A helyettesítési jog csak külön megbízás esetében tartalmazza a munkáltatói és bérgazdálkodói jogköröket. A központi intézmény dolgozói felett a főigazgatótól átvett jogkörként az utasítási és a fegyelmi jogkört gyakorolja a központi intézményben dolgozó közalkalmazottak és tanulók tekintetében. A tanügy-igazgatási főigazgató-helyettes hatásköre kiterjed: a) a tagintézményekben folyó pedagógiai, tanügy-igazgatási tevékenységgel kapcsolatban információk kérése. A tanügy-igazgatási főigazgató-helyettes feladatkörébe tartozik a) a székhelyintézményben összefogja az egységes tanügy-igazgatási nyilvántartásokkal kapcsolatos feladatokat, b) egységes tanügy-igazgatási nyilvántartással kapcsolatos feladatok ellátása; c) az ASzK szintjén szervezi a rendszeres és pontos adatszolgáltatást a fenntartó felé, d) kapcsolatot tart a tagintézmény-vezetőkkel, tagintézmény-vezető helyettesekkel, iskolatitkárokkal, ifjúságvédelmi felelősökkel, tankönyvfelelősökkel, e) a székhelyintézményben ellátja az oktatási-nevelési igazgatóhelyettes feladatait. A tanügy-igazgatási főigazgató-helyettes felelősségi köre: a) a székhelyintézményben folyó tanügy-igazgatási és a pedagógiai munka színvonala, b) a székhelyintézményben a törvényes működés, a tanügy-igazgatási nyilvántartások törvények által meghatározott vezetése, a dokumentumok hitelesítése, a dokumentumok tárolása, c) a törvényes működés, a tanügy-igazgatási nyilvántartások jogszabály szerinti kezelése. A tanügy-igazgatási főigazgató-helyettes irányítási és ellenőrzési jogköre: a) a székhelyintézményben folyó pedagógiai és tanügy-igazgatási tevékenység irányítása, b) ellenőrzi a székhelyintézményben zajló pedagógiai és tanügy-igazgatási munka valamennyi terület, és az ehhez a tevékenységekhez kapcsolódó személyeket, c) ellenőrzi a székhelyintézmény tanügy-igazgatási dokumentumait, nyilvántartásait, illetve gondoskodik azok törvényeknek való megfeleléséről A gazdasági vezető Az intézmény gazdasági ügyeinek irányítója és közvetlen lebonyolítója. A költségvetési szerv gazdasági vezetőjét a vidékfejlesztési miniszter nevezi ki (bízza meg), illetőleg menti fel, de egyéb tekintetben a munkáltatói jogokat a költségvetési szerv főigazgatója gyakorolja. A főigazgató egyéni felelősségének érintetlenül hagyása mellett felelős az intézmény gazdasági munkájáért. Jogosult a gazdasági főigazgató-helyettes cím használatára. A gazdasági vezető az intézmény a székhelyintézményben és a tagintézményekben a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős egységekből, illetve személyekből álló gazdasági szervezetének vezetője, az intézmény működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a főigazgató helyettese. A gazdasági vezető feladatait a 14

15 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA főigazgató irányítása és ellenőrzése mellett látja el. Munkaköri leírását a főigazgató hagyja jóvá (6. sz. függelék) A gazdasági vezető hatásköre kiterjed: a) az intézmény gazdasági szervezetének vezetője, az intézmény működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a főigazgató helyettese; b) gazdasági, gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos döntések előkészítése, az ehhez kapcsolódó utasítások kiadása; c) gyakorolja az ellenjegyzés jogkörét; d) közvetlen utasítási joggal rendelkezik a gazdasági szervezet valamennyi szervezeti egysége, vezetője és beosztott munkatársa irányában. A gazdasági vezető feladatkörébe tartozik: a) döntés-előkészítő adatszolgáltatás a főigazgató felé; b) gazdasági intézkedések hozatala a főigazgatói döntések alapján c) szervezi az intézmény gazdálkodását, gazdasági ügyvitelét és ellátását; elkészíti az intézmény költségvetési javaslatát, megszervezi a költségvetés végrehajtását, előterjeszti az éves költségvetési beszámolót; d) meghatározza a beszámolás folyamatát, a folyamatban résztvevők körét, feladatait, az együttműködés formáit és bizonylatait, a beszámolók típusait és megjelenési formáit, e) rendszeresen tájékoztatja az intézmény vezetőit, illetve az igazgatótanácsot és az intézményben működő érdekképviseleti szerveket a költségvetés teljesítésének állásáról, az intézmény gazdasági helyzetéről; f) szabályozza a számviteli rendszerhez kapcsolódó információs rendszereket; g) figyelemmel kíséri az emberi erőforrásokkal való gazdálkodást, kezdeményezési, véleményezési jogot gyakorol a főigazgató munkáltatói joggyakorlása tekintetében; h) szakterületén javaslatot tesz a főigazgató részére pályázatokban való részvételre, közreműködik a pályázatoknak a szakterületét érintő részei kidolgozásában, és a pályázatok végrehajtását ellenőrzi; i) gondoskodik a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi XXIV. törvényből ( Üvegzseb törvény ) adódó feladatok ellátásáról; A gazdasági vezető felelősségi köre: a) felelős a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerőgazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási, valamint az ellenőrzési kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért. 15

16 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A gazdasági vezető irányítási és ellenőrzési jogköre: a) közvetlenül irányítja és ellenőrzi a munkáltatói jog gyakorlására vonatkozó külön előírások figyelembevételével az intézmény gazdasági szervezetét; b) ellátja a tagintézmények pénzügyi-gazdasági feladatainak irányítását és felügyeletét; c) felügyeli a tagintézményekben az azok rendelkezésére bocsátott pénzeszközökkel és vagyontárgyakkal való gazdálkodást, ahhoz iránymutatást ad és ellenőrzi azt; d) a tagintézmények gazdasági munkájához iránymutatást ad, ellenőrzi azt; e) belső pénzügyi ellenőrzési rendszerre vonatkozó szabályoknak megfelelően gyakorolja a vezetői ellenőrzést, szervezi, irányítja és ellenőrzi a gazdálkodási folyamatokba épített ellenőrzést A tagintézmények vezetői A tagintézmények élén tagintézmény-vezetők állnak. A tagintézmény-vezető jogosult az igazgatói cím használatra. A tagintézmény-vezetői megbízásról és a megbízás visszavonásáról az Igazgatótanács dönt, a további munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja. Az Igazgatótanács a tagintézmény-vezetői megbízásról és a megbízás visszavonásáról szóló döntése előtt beszerzi a vidékfejlesztési miniszter egyetértését. A pályáztató feladatait a főigazgató gyakorolja. Munkaköri leírását a főigazgató adja ki (12. sz. melléklet). A tagintézmény-vezető felelős a tagintézmények szervezeti, szakmai, tevékenységéért, a tagintézmények önálló nevelő-oktató munkájáért. A munkakör célja: a tagintézmény egyéni felelősségű irányítása, a szakszerű és törvényes működés, a helyi oktatáspolitikai igényeknek megfelelő, színvonalas pedagógiai munka, az ésszerű és takarékos gazdálkodás biztosítása. A tagintézmény-vezető hatásköre kiterjed: a) a tagintézmény-vezető az utasítási jogkört gyakorolja a tagintézményben dolgozó közalkalmazottak tekintetében; b) az utasítási és a fegyelmi jogkört gyakorolja a tagintézmény tanulói tekintetében; c) hatásköre a tagintézmény nevelő, oktató, valamint szakmai tevékenységét érintő minden kérdésre kiterjed, amit az SZMSZ, jogszabály, illetve igazgatótanácsi határozat nem utal más hatáskörébe. A tagintézmény-vezető feladatkörébe tartozik: a) a tagintézmény oktató-nevelő munkájának irányítása, tervezése, szervezése; b) irányítja és figyelemmel kíséri a tanulói közösségek életét, fejlődését, elősegíti szabadidejük kulturált eltöltését; c) biztosítja a tagintézmény tanulói és felnőtt közösségeinek demokratikus jogait, d) a tagintézmény nevelőtestületének vezetése; 16

17 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA e) a tagintézmény nevelőtestületének jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; f) a tagintézményben működő munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel való együttműködés; g) gyakorolja a tanulói jogviszony létesítésével és megszűnésével kapcsolatos jogosítványokat; h) a tagintézményben a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése; i) a tagintézményben munkahelyi balesetek, ill. tanulói balesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység.; j) képviseli a tagintézményt; k) tanulók rendszeres tájékoztatása, a diákparlament összehívása; l) adatszolgáltatás az ASZK főigazgatósága, a fenntartó, illetve a KSH felé; m) tanév elején tájékoztatja a Diákönkormányzatot az éves feladatokról; n) részt vesz az ASZK által szervezett értekezleteken, képviseli a tagintézményt, biztosítja az információáramlást; o) gondoskodik a munkafegyelem és a törvényesség megtartásáról, a munkaviszonyát vétkesen megszegő dolgozó törvényes felelősségre vonásáról; p) munka-, tűz-, katasztrófa- és polgárvédelmi előírások betartásáról. A tagintézmény-vezető felelősségi köre: a) felelősséggel tartozik a főigazgatónak, az igazgatótanácsnak, diákoknak, nevelőtestületnek, szülői szervezetnek; b) felelősségi körébe tartozik a Köznevelési törvényben, végrehajtási rendeletekben és az intézményi szabályzatokban meghatározott feladatok ellátása, valamint a tagintézmények más felelős tagjai által vezetett munkaterületek felügyelete; c) felelős a tagintézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért; d) felelősségi körében gondoskodik a nevelő-oktatómunka tárgyi, személyi és szervezeti feltételeiről, a demokratikus intézményi légkör kialakításáról; e) folyamatosan gondoskodik a költségvetés ismeretében a tagintézmény takarékos gazdálkodásáról; f) felelős a vezetői ellenőrzés működtetéséért. A tagintézmény-vezető irányítási és ellenőrzési jogköre: a) a tagintézményben folyó nevelő és oktató munka irányítása; ellenőrzése; b) a szervezeti egységek, munkaközösségek munkájának összehangolása; c) vezetőtársaival meghatározott munkamegosztás szerint ellenőrzi a felelősök munkáját; d) a tanítási órák és tanórán kívüli foglalkozások rendszeres látogatásával, a nevelők egyetértésével végzett, tőlük bekért felmérések és beszámolók, valamint folyamatos megfigyelései útján ellenőrzi a nevelő-oktató munka színvonalának és eredményességének alakulását; e) az elemzések és tapasztalatok, valamint a vezetők és felelősök beszámolói alapján félévkor és a tanév végén rendszeresen, a munkatervben meghatározott 17

18 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA alkalmakkor külön is értékeli a tantestület munkáját, az értékelést velük elfogadtatja; f) ellenőrzi a dolgozókra vonatkozó munkavégzéssel kapcsolatos nyilvántartások vezetését. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében állandó jelleggel helyetteseire vagy a tagintézmény más alkalmazottaira átruházhatja. Vezetői tevékenységét a tagintézmény-vezető helyettesek, a kollégiumvezető, a gyakorlati oktatásvezető, és a gazdasági referens közreműködésével látja el A tagintézmények vezetői struktúrája A tagintézmény-vezetők munkáját tagintézmény-vezető helyettesek segítik (szakmai- és/vagy oktatási-nevelési tagintézmény-vezető helyettes). A szakmai vagy az oktatási-nevelési tagintézmény-vezető helyettes beosztott munkatársa a gyakorlati oktatásvezető. Feladat-és hatáskörüket a tagintézmények belső szabályozása tartalmazza. A tagintézmény-vezető helyetteseket, illetve a gyakorlati oktatásvezetőt a tagintézményvezető javaslatára a nevelőtestület véleménye alapján a főigazgató bízza meg, és menti fel a munkavégzés alól Az Igazgatótanács felépítése és működése Az ASZK irányító testülete az Igazgatótanács. Az Igazgatótanács tagjai az ASZK főigazgatója, a tagintézmények vezetői. A tagintézmény-vezető indokolt akadályoztatása esetén a tagintézményre vonatkozó helyettesítési rendnek megfelelő intézményi képviselő jogosult a távollévőt teljes jogkörrel helyettesíteni. Az Igazgatótanács üléseinek tanácskozási joggal állandó meghívottjai: a fenntartó képviselője, a főigazgató-helyettesek és a gazdasági vezető. Az Igazgatótanács tagjai által a napirendhez illeszkedően alkalmi jelleggel meghívottak tanácskozási joggal vehetnek részt az Igazgatótanács ülésén. A testület szükség szerint a tanév rendjéhez igazodva, éves ütemterv alapján évi 10 alkalommal ülésezik. Az Igazgatótanácsot a főigazgató hívja össze, az ülést megelőzően legalább 10 nappal. Rendkívüli esetben köteles összehívni az Igazgatótanácsot, amennyiben azt két tagja egybehangzóan írásban kéri. Az Igazgatótanács határozatképes, ha a tagintézmények több mint felének képviselete biztosítva van. Döntéseit ügyrendje szerint zárt ülésen, nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel hozza. (3 tagintézmény + főigazgató szavazata) Szavazategyenlőség esetén a főigazgató szavazata dönt. Az Igazgatótanács döntést hoz: a) saját ügyrendjéről, b) más TISZK-kel való együttműködés formáiról, a velük kötött szerződésekről és azok módosításáról, c) fejlesztési projektekről és ezek finanszírozásáról, d) a fejlesztési projektek közös irányításának formájáról és a kapacitásépítésről, e) a kiemelt szakmacsoportokban a képzési szintekről (profiltérkép és modultérkép), f) a tagintézmények feladatainak fenntartó által meghatározott összehangolásáról, 18

19 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA g) az ASZK egészét érintő pályázati támogatási szerződés módosításának kezdeményezéséről, illetve e módosítás elfogadásáról, h) az intézményegység vezetői megbízásról és a megbízás visszavonásáról, i) a költségvetés tagintézményenkénti felosztásának elveiről. Az Igazgatótanács átruházott hatáskörben dönt: a) az intézmény munkáját átfogó ellenőrzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, b) ajánlásokat fogalmaz meg az éves belső ellenőrzési munkatervre vonatkozóan, c) az éves belső ellenőrzési jelentéseket értékeli. Az Igazgatótanács véleményezési és javaslattevő jogköre kiterjed az ASZK-kal kapcsolatos valamennyi kérdésre, így különösen javaslatot tesz a fenntartónak a kiemelt szakmacsoportokon belüli szakmai kínálatról, a profiltisztításról, valamint javaslatot tesz az eléje terjesztett ügyekben. 2.2 Az intézmény dolgozói, közösségei A székhely- és tagintézmény dolgozóit a fenntartó által engedélyezett létszámban a főigazgató alkalmazza. A dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Az intézményben a dolgozókat pedagógus munkakörben, ügyviteli munkakörben, műszaki munkakörben, kisegítő és egyéb munkakörben alkalmazza a főigazgató Az intézmény alkalmazotti közössége Az alkalmazotti közösséget az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. A közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az intézményen belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Köznevelési törvény (illetve az ehhez kapcsoló rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti. A teljes alkalmazotti közösséget a főigazgató/igazgató hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az éves munkatervben rögzítettek alapján a nevelési év folyamán két alkalommal a főigazgató/igazgató hívja össze az alkalmazotti értekezletet. Az értekezleteken az igazgató tájékoztatja az intézmény dolgozóit az intézményi munkáról és ismerteti a soron következő feladatokat Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei Az intézmény nevelőtestülete a) A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. alapján a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő 19

20 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. b) A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. c) A nevelőtestület döntési-, véleményezési- és javaslattevői jogköreit a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 70. -a, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 117. (3) tartalmazza. d) Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 70. (2) bekezdés h)-i) pontjába tartozó ügyek kivételével nem rendelkezik szavazati joggal. A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: a) tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, b) félévi és év végi osztályozó értekezlet, c) tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal), d) nevelési értekezlet (évente legalább egy alkalommal), e) rendkívüli értekezletek (szükség szerint). Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek) megítélése, az intézményi életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény vezetője szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint két, az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályban meghatározzak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén a főigazgató/igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban a főigazgató/igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet a főigazgató/igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén az intézményvezetés által kijelölt időpontban osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az intézmény valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor összdolgozói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól indokolt esetben a főigazgató/igazgató adhat felmentést. A nevelőtestület feladatainak átruházása 20

21 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA a) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, illetve eldöntésére állandó, vagy alkalmi bizottságokat hozhat létre. Egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a munkaközösségekre. b) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, a munka során szerzett tapasztalatokról a munkaközösségek, az állandó- és az alkalmi bizottságok az ügyek lezárását követően, illetve a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten adnak tájékoztatást. c) A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából a nevelőtestület tagintézményenként fegyelmi bizottságokat hoz létre. A fegyelmi és egyeztető eljárás a) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 58. (3-14), 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet b) A fegyelmi bizottság feladata a Házirendet súlyosan megsértő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata, az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. c) A fegyelmi eljárást lezáró határozat büntetési tételeiről a fent jelzett törvény rendelkezik. d) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelességszegés óta három hónap eltelt. Ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi eljárás indítható. e) Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne a fegyelmi büntetés megállapításának, a fegyelmi büntetést abban az intézményben lehet megállapítani, ahol az eljárás előbb indult. f) A tanulói fegyelmi eljárás és fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. g) A fegyelmi tárgyalást egyeztető eljárás előzi meg, - amennyiben a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegéssel gyanúsított (kiskorú esetén a szülő) egyetért-, amelynek célja a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, értékelése, a gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. h) A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót (kiskorú tanuló esetén a szülőt vagy törvényes képviselőt) értesíteni kell. Az értesítéstől számított öt munkanapon belül a tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő vagy törvényes képviselőt) írásban bejelenti, hogy kéri az egyeztető tárgyalás lefolytatását. Amennyiben a határidőn belül bejelentés nem érkezik, a fegyelmi tárgyalást meg kell tartani. i) Harmadszori kötelességszegés esetén az intézmény megtagadhatja az egyeztető tárgyalás lefolytatását. j) Amennyiben az egyeztető eljárás során írásbeli megállapodás születik, a fegyelmi eljárást legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés alatt a sérelmet szenvedő fél nem kéri a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. k) Az egyeztető eljárás lefolytatásáért, a technikai feltételek biztosításáért a fegyelmi bizottság vezetője felel. l) Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mindkét fél elfogad. m) A fegyelmi eljárás során fellebbviteli fórumként a főigazgató működik. A fegyelmi eljárás részletes rendjét az intézmény Fegyelmi eljárás szabályzata tartalmazza. (2. sz. függelék) 21

22 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 22

23 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A nevelőtestület szakmai munkaközösségei a) A köznevelési törvény 71. -a szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség az igazgató megbízására részt vesz az intézmény pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint a próba érettségi lebonyolításában, valamint az intézményi háziversenyek megszervezésében. b) A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösségvezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra a főigazgató/igazgató jogköre. A tagintézményekben működő szakmai munkaközösségek felsorolását a tagintézményi SZMSZ tartalmazza. c) A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak a) Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. b) Együttműködnek egymással az intézményi nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. c) A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. d) Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. e) Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. f) Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. g) Szervezik a pedagógusok továbbképzését. h) Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. i) Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, a próba érettségi vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. j) Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. k) Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főintézményi és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. 23

24 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA l) Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. m) Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai a) Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. b) Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. c) Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. d) Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. e) Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. f) Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének. g) Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. h) Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. i) Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. j) Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező. 24

25 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Munkaközösségek kapcsolattartási rendje a) A munkaközösségek közötti együttműködést és kapcsolattartási rendet a tagintézmények saját hatáskörben határozzák meg. b) A tagintézmények közötti szakmai kapcsolatot a munkaközösség-vezetők tartják. c) Munkatervükben meghatározottak szerint évente legalább egyszer szakmai tapasztalatcserét, belső továbbképzést tartanak Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása a. Az intézményvezetés és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása a főigazgató/igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az intézményvezetőség ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az intézményi munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtábla és kör- útján, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az intézményvezetőség tagjai kötelesek: az intézményvezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az intézményvezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével és a szülői szervezettel. A nevelőtestület tagintézményenként havonta tart megbeszélést az aktuális feladatokról. b. Az osztályközösségek Az intézményi közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, küldöttek delegálása az intézményi diákönkormányzatba, döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Munkaköri leírását a 15. sz. melléklet tartalmazza. 25

26 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az intézmény pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok, törzslapok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Végzős osztályok esetén pályakövetési rendszer adatszolgáltatásának elősegítése. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályát érintő ifjúságvédelmi feladatokra, különös tekintettel az igazolatlan hiányzásokkal kapcsolatos értesítési kötelezettségek terén, kapcsolatot tart az intézmény ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az intézmény előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. c. A diákönkormányzat A diákönkormányzat az intézmény diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el. Az intézményi diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák-önkormányzati vezető illetve az intézményi diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal a diákközösség javaslatára a főigazgató/igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben az intézményi munkarendben meghatározott időben diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. 26

27 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az intézmény helyiségeit, az intézmény berendezéseit a főigazgatóval6igazagtóval való egyeztetés után szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét a hatályos jogszabályok szerint be kell szerezni az intézményi SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény főigazgatója/igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. A Diákönkormányzatot patronáló tanár és a DÖK-vezető folyamatos kapcsolatot tart a főigazgatóval/igazgatóval. A patronáló tanár képviseli a tanulók közösségét a tagintézmény vezetőségi, nevelőtestületi értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztályok diákbizottságának képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. d. A szülői szervezet Az intézményben tagintézményenként egy-egy szülői szervezet működik. Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. A szülői szervezet vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, a szülői szervezet véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény főigazgatója/igazgatója felelős. A szülői szervezet véleményét ki kell kérni a Pedagógiai Program, a Házirend és az SZMSZ elfogadása előtt. A szülői szervezettel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői közösségével az osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart a tagintézmény-vezetővel, tanévenként legalább egyszer beszámol a szülői közösség tevékenységéről, illetve a tanulókat érintő problémákról. 27

28 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A szülői szervezetet a főigazgató/igazgató tanévenként legalább egyszer összehívja, és tájékoztatást ad a tagintézmény munkájáról, feladatairól, meghallgatja a szülői szervezet véleményét, javaslatait. A szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjainak megtárgyalásához meg kell hívni A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az intézmény tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából a főigazgató/igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői szervezet elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet a főigazgató/igazgató hívhat össze. Tanári fogadóórák Az intézmény valamennyi pedagógusa tanévenként a főigazgató/igazgató által kijelölt időpontban két alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama 90 perc. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama maximálisan 30 perccel meghosszabbítható. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre a rendkívüli eseteket leszámítva telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. A szülők írásbeli tájékoztatása Az tagintézmények a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást adnak a hivatalos bélyegzővel ellátott ellenőrzőfüzetben, írásban értesítik a tanuló szüleit gyermekük tanulmányi előmeneteléről, tájékoztatják a szülőket a tagintézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. Az elektronikus naplóhoz való hozzáférés szabályait a Házirend tartalmazza. A tanulókat, szülőket a tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati-és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő-oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell az iskolától kölcsönözhető könyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az intézmény milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. Ezzel kapcsolatban a szülőket és a DÖK-öt véleményezési jog illeti meg. A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a 28

29 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. Határidőn túl kijavított dolgozat jegye érvénytelen. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket intézménygyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. A főigazgató/igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal intézménygyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az intézménygyűlésen részt vesznek az intézmény tanárai is Az intézményi tanács A kötelező jellegű intézményi tanácsot az Nkt. 7. (4) bekezdése, valamint a fenntartói utasítás értelmében tagintézményenként hozzuk létre. Az intézményi tanács elnöke kapcsolatot tart a tagintézmény vezetőjével, aki az észrevételeket, információkat továbbítja az intézmény főigazgatója felé Az intézmény külső kapcsolatai A tagintézmény a feladatok elvégzése, a tanulók egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében, továbbá egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és szervezetekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival. A kapcsolattartás formái és módjai: közös értekezletek, továbbképzések, szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatók és gyakorlatok, intézményi rendezvények látogatása, hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. 29

30 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Az intézmény kapcsolatban áll a következő intézményekkel, szervezetekkel: a fenntartóval, az ASZK tagintézményeivel, a fenntartó által finanszírozott többi köznevelési és szakképző intézménnyel, a területileg illetékes agrárkamarával, a helyi önkormányzat által fenntartott oktatási intézményekkel, a tanulók egészségügyi ellátásáról gondoskodó intézményekkel, a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, a nevelési tanácsadóval, a családsegítő központtal, a gyermekjóléti szolgálattal, területileg illetékes Kormányhivatallal, egyéb szervezetekkel. A pedagógiai szakszolgálatokkal az intézmény gyógypedagógusa illetve gyógypedagógiai asszisztense; a pedagógiai szakmai szolgálatokkal oktatási-nevelési igazgatóhelyettese; a gyerekjóléti szolgálattal gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse révén tart kapcsolatot A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás rendje A tanulószerződés megkötése szempontjából illetékes gazdasági kamarával a főigazgató/igazgató illetve helyettese tart kapcsolatot. A tanulók gyakorlati képzését folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás rendjét és módját a tagintézmények egyénileg szabályozzák. 3. Az intézmény működési rendje 3.1 Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos általános szabályai A munkaviszony létrejötte Az intézmény az alkalmazottak esetében a belépéskor munkaszerződésben, vagy határozatlan (helyettesítés esetén határozott) idejű kinevezéssel határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű alapbérrel foglalkoztatja A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok, és a munkaszerződésben, a kinevezési okmányban illetve a munkaköri leírásban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen 30

31 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők: a tanulók személyes adatai, a tanulók felvételével kapcsolatos információk a hivatalos döntés megszületéséig, elméleti és gyakorlati vizsgafeladatok, a vizsgaeredmények a vizsgaszabályzatok előírásainak megfelelően, a dolgozók személyes adatai a személyiségvédelemnek megfelelően. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük. A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat a) Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. b) Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért, és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. c) A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. d) Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. e) A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. 31

32 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA f) Külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat minden esetben csak az intézményvezető engedélyével adható. 3.2 Munkarend A munkaidő a) Az intézmény a tanév szorgalmi időszakában 6:00 tól 19:00 ig tart nyitva. b) Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak a főigazgató/igazgató által engedélyezett szervezett programok esetén, egyébként tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint. c) Az intézményben a hivatalos munkarendet, mely a munkaidőt és a pihenőidőt (ebédidő) tartalmazza, a tagintézmények SZMSZ-e szabályozza A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény/tagintézmények hivatali idejében minden tagintézményben ( ) felelős vezetőnek kell tartózkodnia. Az intézményben való vezetői tartózkodás rendjét az éves munkaterv tartalmazza. Az ügyeletre beosztott vezető akadályoztatása esetén a hatályos helyettesítési rend jelöli ki az ügyeletet ellátó személyét A pedagógusok munkarendje a) A pedagógusok heti teljes munkaideje 40 óra, amelyből egyéni beosztás szerint 32 órát köteles az intézményben tartózkodni. b) A pedagógusok napi munkarendjét, felügyeleti és helyettesítési rendjét az igazgatóhelyettesek határozzák meg. c) A tanórák, foglalkozások elcserélését az igazgatóhelyettesek engedélyezik. d) A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen, az előző napon jelentenie kell, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. e) A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak órakezdés előtt 30 perccel kell megjelennie Nem pedagógus dolgozók munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollévők helyettesítését a közvetlen felettese állapítja meg az intézményvezető jóváhagyásával. Az egyes munkaterületek munkarendjét a zavartalan működés biztosításának megfelelően kell megállapítani. A dolgozóknak munkakezdés előtt 10 perccel kell megjelenniük, távolmaradásuk esetén előre értesíteniük kell felettesüket. 32

33 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását Házirend határozza meg. 3.3 A tanórán kívüli foglalkozások a) A tagintézmény a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői közösség, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik a főigazgatónál/a tagintézmény-vezetőnél, ill. helyettesnél. b) A tanév tanórán kívüli foglalkozásait a tagintézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A foglalkozásokra a foglalkozást vezető pedagógusnál kell jelentkezni. c) A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát a tagintézmény vezető helyettesei rögzítik a tagintézmény heti tanórán kívüli órarendjében. d) A szakkörök, önképzőkörök, diákkörök, sportkörök esetében a minimális létszám a Nkt.-ben szabályozott, minimális csoportlétszám. Indításuk minden esetben előzetes tagintézmény-vezetői engedélyhez kötött. 3.4 Az intézményi sportkör a) A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. b) Az intézményi sportkörben az edzéstervben meghatározottak szerint térítésmentesen használhatják az intézmény sportlétesítményeit. 3.5 A kollégium működési rendje A székhelyintézmény és a tagintézmények kollégiumai abban az esetben működhetnek önálló intézményegységként, ha a kollégiumban lakó tanulók létszáma eléri vagy meghaladja az adott tanévben a 100 főt. a) A kollégium a tanulók intézményi elfoglaltsága alapján alakítja ki munkarendjét. Hétvégi bennmaradáskor tanulói felügyeletet kell tartani. b) A tanulók kezdeményezésére alakult közösségek működéséhez ki kell kérni a kollégiumvezető egyetértését. c) A kollégiumi élet szervezéséért az ügyeletes tanár és ügyeletes tanuló felel. A tanulók napi életrendjét a házirend, napirend tartalmazza. 33

34 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA d) Az intézménybe belépő szülőket, látogatókat (délután és este) az ügyeletes tanárhoz kell kísérni. Más napszakban érkezőket a főigazgatóhoz/igazgatóhoz kell irányítani. e) A foglalkozási rendet az adott tanévre tanévkezdéskor a csoportvezető nevelő a diákokkal közösen készíti el. f) A közösen használt helyiségek igénybevételi rendjét az ajtókon kell elhelyezni. g) A kollégiumi rendezvények időpontját a tanév munkatervében felelősi rendszerrel kell megtervezni. h) Az egyéb szabályokat a házirend tartalmazza A kollégiumi kötelező foglalkozások rendje A kollégiumi foglalkozásokat a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja szerint szervezzük. Időkeretét a pedagógiai program tartalmazza, valamint a napirendből adódó rendszeres feladatok ellátása: a) tisztálkodás, b) a környezet rendben tartása napi rendszerességgel, c) a napi rendszeres tanulás (szilencium), d) a tanulásban lemaradtak felzárkóztatása, e) tehetségkutatás, gondozás, f) a beilleszkedési zavarok korrekciója, g) a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, h) a pályaválasztás, pályairányítás elősegítése. 3.6 Ünnepségek, megemlékezések rendje a) A tagintézmények a nemzeti ünnepekről való megemlékezéseket, hagyományos rendezvényeiket, intézménynapokat, diákrendezvényeiket, tanulmányi versenyeket a tanév helyi rendjébe illesztve tartják meg, amelyeket az éves Munkatervben előre rögzítenek. b) A hagyományápolás további formáit a tagintézmények saját szabályzatukban rögzítik. c) Az ünnepélyeken a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük. A tanulóknak ünneplő ruhában kell megjelenni a vizsgákon is. d) Az ünnepi egyenruhát, jelvényt, egyéb viseletet tagintézményenként határozzuk meg. e) A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a Munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy a rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára - a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve - egyenletes terhelést adjon. f) Az ünnepélyek felelősé(ei)t a nevelőtestület javaslata alapján a tagintézmény-vezető jelöli ki. 34

35 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 3.7 A létesítmények és helyiségek használati rendje a) Az intézmény létesítményeit, berendezési tárgyait rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvást szem előtt tartva kell használni. b) Az intézmény minden dolgozója, tanulója felelős a rend és tisztaság megőrzéséért, a takarékos energia-felhasználásért, a tűz-, a vagyon- és a balesetvédelem szabályainak betartásáért. c) A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit pedagógus felügyelettel használhatják. Tanítás után külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretei közt történhet a használat. d) Az egyes helyiségek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskolából csak a főigazgató/igazgató engedélyével lehet bérbe adni bérleti szerződés alapján. e) Az intézményi könyvtár használati rendjét annak működési szabályzata állapítja meg. f) Az iskolához nem tartozó személyek, szervezetek szerződés szerinti időben tartózkodhatnak az intézményben. Az igénybevevőket kötelezni kell vagyonvédelmi, tűz- és balesetvédelmi szabályok betartására. 3.8 Intézményi védő, óvó rendszabályok a) A törvény jogot biztosít a tanulónak arra, hogy az oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. b) A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a tanulóbalesetek megelőzése érdekében teendő intézkedések a tagintézmény-vezető feladatkörébe tartoznak. c) Minden pedagógusnak törvényből következő kötelessége, hogy a rábízott tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és azok elsajátításáról meggyőződjön. Az oktatás tényét a haladási naplókban rögzíteni kell. d) Minden tanév első tanítási napján az osztályfőnök baleset-megelőző oktatást tart, amelyet köteles dokumentálni. A tanév folyamán történő tanulmányi vagy osztálykirándulás alkalmával külön oktatást kell az osztályfőnököknek tartani az utazással és egyéb baleseti forrásokkal kapcsolatosan. Az oktatás tényét a haladási naplókban rögzíteni kell. e) A gyakorlati képzés során a tanulók kötelesek az adott gyakorlati helyszín sajátosságainak megfelelő munkavédelmi szabályokat betartani. A tanév első gyakorlati foglalkozásain a gyakorlatot vezető szakoktató köteles a vonatkozó munkavédelmi oktatás megtartására, amelyet munkavédelmi oktatási naplóban dokumentál. A gyakorlati helyszín vagy a használt eszközök, berendezések megváltozása esetén újból kötelező a munkavédelmi oktatás megtartása. f) A gyakorlati képzés során a szükséges egyéni védőfelszereléseket a jogszabályi előírásoknak megfelelően a gyakorlati képzőhely biztosítja. Az eszközök használata a tanulók felelőssége, a használat ellenőrzése a gyakorlatot felügyelő szakoktató feladata. g) Amennyiben a gyakorlati foglalkozás során a tanuló vagy szakoktató, szaktanár munkavédelmi előírásoknak nem megfelelő magatartást, tevékenységet észlel, azt köteles azonnal a gyakorlatioktatás-vezetőnek, akadályoztatása esetén a 35

36 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA tagintézmény-vezetőnek, szakmai főigazgató-helyettesnek vagy a főigazgatónak jelezni, és kezdeményezni az észlelt esemény írásban rögzítését Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén a) A tanulók felügyeletét ellátó pedagógusnak a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: értesíteni kell az elsősegély-nyújtásért felelős személyt, aki a sérült tanulót elsősegélyben részesíti, ha szükséges orvost, mentőt kell hívnia; a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie; minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell a tagintézmény vezetőjének és a tanuló szüleinek. b) A tanulóbalesetről a tagintézmény-vezető ad tájékoztatást a főigazgatónak. c) E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. d) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. e) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést a tagintézmény-vezetőnek ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani A tanulóbalesetekkel kapcsolatos feladatok a) A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. b) A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát a tagintézmény őrzi meg. c) A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az intézmény fenntartójának is. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. d) Az iskolán kívüli rendezvények előtt a kísérő tanár kötelessége a veszélyforrásokra és az elvárható magatartási formákra a tanulók figyelmeztetése. e) Amennyiben a balesetet az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja észleli, az elsősegélynyújtást és a szükséges intézkedéseket neki is azonnal meg kell tennie. f) A tanulói baleset veszélyének észlelésekor annak elhárítása érdekében mindenki köteles az azonnali intézkedéseket megtenni, ha erre nincs szükség, akkor a veszélyforrásra a munkavédelmi felelős figyelmét kell felhívni. 36

37 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők a) Rendkívüli esemény minden olyan esemény, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni. b) Rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az intézmény tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. c) Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa, (villám, földrengés, árvíz) a tűz, a robbanással történő fenyegetés. d) A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon pótolni kell. e) Rendkívüli esemény és bombariadó esetén intézkedést a főigazgató/tagintézményvezető hozhat. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. f) Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítására az azt észlelő dolgozó köteles minden tőle telhetőt megtenni, s arról a tagintézmény vezetőjének beszámolni. g) Bombariadó esetén azonnal értesíteni kell a rendőrséget. h) Bombariadó alkalmával az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. i) Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információit figyelembe véve a tagintézmény-vezető vagy az intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. j) A tagintézményekben történt rendkívüli eseményről, tanulói- és dolgozói balesetekről a főigazgatót minden esetben azonnal tájékoztatni kell. k) A bombariadóról, a hozott intézkedésekről a főigazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót Vagyonvédelmi előírások Az intézményben és a hozzá tartozó épületekben biztosítani kell a vagyonvédelem feltételeit. A portás/gondnok biztosítja az épületek, helyiségek zárva tartását a tanítás után. Az intézmény alkalmazottjai kötelesek a rájuk bízott eszközöket megőrizni, azok állapotára ügyelni. Vagyontárgy eltűnése esetén értesíteni kell a főigazgatót/igazgatót a további intézkedések megtétele miatt Kártérítési kötelezettség a) A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. b) A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban 37

38 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át. c) A pénztárost e nélkül is terheli felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, illetve a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Munka Törvénykönyve a az irányadó Anyagi felelősség a) Az intézmény a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért vétkességre tekintet nélkül felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén vagy más megőrzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett. b) A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az intézményvezető engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. (Pl. számítógép, fényképezőgép, szkenner stb.) c) Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek stb. megóvásáért. 3.9 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az egészségügyi ellátás rendje a) Az iskolaorvosi ellátás a külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az intézmény főigazgatója/igazgatója és az intézményorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az intézmény-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: iskolaorvosi szűrővizsgálatok, pályaalkalmassági vizsgálatok, fogorvosi szakellátás. b) A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő az oktatási-nevelési igazgatóhelyettessel egy héttel előre egyezteti. c) Az osztályfőnököket - akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek - az igazgatóhelyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról Az egészséges életmódra nevelés a) A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az intézményorvos, a védőnő és az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. 38

39 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA b) Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás, stb.) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak. c) Az tagintézmények részletes egészségnevelési programját a Pedagógiai Program tartalmazza. d) Az osztályfőnökök gyermekvédelmi feladataik ellátása során figyelemmel kísérik az egészségügyileg veszélyeztetett gyermekeket, és fokozottan ügyelnek rendszeres orvosi ellenőrzésükre Felnőttoktatás formái A felnőttoktatás a tanulók elfoglaltságához igazodva nappali, esti, levelező munkarendben, vagy felnőttképzés keretében folyhat. A nappali rend szerint szervezett képzési formákban a foglalkozásokon a tanulók részvétele kötelező. A levelező oktatás keretében a tanulók konzultációkon vesznek részt, melyen a tanulók segítséget kapnak a következő időszakra az egyéni felkészüléshez. A megjelenés nem kötelező. Az intézmény az OKJ-ban szereplő és azon kívüli szakképesítések megszerzésére irányuló felnőttképzéseket is szervez, a piaci igényekhez, illetve a lehetőségekhez igazodva, képzési programok alapján. Az egyes szakképzési programokban részt vevő tanulókkal képzési szerződést kötünk, minden képzésre az e szerződésekben foglaltak az irányadóak Az intézmény ügyiratkezelése Az intézményben az ügyiratok kezelése központosított rendszerben történik. Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért a tagintézmény vezetője felelős. Az ügyiratkezelést a tagintézmények Iratkezelési Szabályzat-ában foglalt előírások alapján kell végezni Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítése, tárolása, kezelése Az intézményi nyomtatványok az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával, a személyiségi-, adatvédelmi- és biztonsági követelmények megtartásával elektronikusan is elkészíthetők és tárolhatók. A nyomtatvány akkor érvényes és hiteles, ha tartalmazza: a) az intézmény nevét, címét, b) oktatási azonosító számát, c) a megnyitás és lezárás dátumát, d) az intézmény vezetőjének aláírását e) körpecsétjét. 39

40 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Az elektronikus úton előállított, kitöltött nyomtatványokat nyomtatott formában is elő kell állítani: a) bizonyítvány (érettségi bizonyítvány érettségi tanúsítvány, szakmai vizsga letételét tanúsító bizonyítvány is), b) törzslap, c) osztálynapló e-napló, bizonyítvány, illetve értesítő alapjául szolgáló része, d) vizsga-jegyzőkönyvek, e) osztályozóív tanulmányok alatti vizsgához, f) érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott nyomtatványok, g) órarend, h) tantárgyfelosztás, i) továbbtanulók nyilvántartása, j) közösségi szolgálati jelentkezési lap, k) tanúsítvány a Hídprogram elvégzéséről. A kinyomtatott okiratokat az intézményvezető aláírásával és az intézmény körpecsétjével hitelesíti. Az intézmény valamennyi tanügyi okmányát (nyomdai úton előállított és elektronikus úton előállított) zárható, tűzbiztos helyen (lemezszekrény, páncélszekrény) kell tárolni. A tagintézmények saját szabályozásukban rendelkeznek az általuk használt nyomtatványok hitelesítéséről és tárolásáról A belső ellenőrzés rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése a főigazgató/igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. a) A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az intézmény pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; az intézmény vezetősége számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; feltárja és jelezze az intézményvezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt; 40

41 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. b) A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódva az intézmény bármely helyiségébe belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az intézmény belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. c) Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. Az ellenőrzött dolgozó köteles: az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. d) A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az intézmény belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: - a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; - a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. 41

42 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA e) A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak intézményi tevékenységekben (elméleti-gyakorlati képzés és oktatás területén): főigazgató, főigazgató-helyettesek, tagintézmény-vezető, tagintézmény-vezető helyettes, munkaközösség-vezetők, felkért pedagógusok kollégiumi tevékenységek területén: főigazgató, szakmai főigazgató-helyettes, tagintézmény-vezető, tagintézmény-vezető helyettes, kollégiumvezető. Az ellenőrzés konkrét területeit, tartalmát, módszerét és ütemezését nyilvános éves ellenőrzési tervek tartalmazzák. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. f) Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (főigazgató/igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, az osztálynapló folyamatos ellenőrzése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. g) Az ellenőrzés módszerei: a tanórák, gyakorlati foglalkozások, tanórán kívüli és kollégiumi foglalkozások látogatása, tanulói munkák vizsgálata, írásos dokumentumok vizsgálata, írásbeli, illetve szóbeli beszámoltatás, felmérések, kompetencia-mérés eredményének értékelése. Az ellenőrzés tapasztalatait egyénileg a pedagógusokkal kell megbeszélni, az általános tapasztalatokat pedig tantestületi értekezleten kell összegezni. 42

43 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A belső pénzügyi ellenőrzési rendszer működése a) A főigazgató gondoskodik a belső ellenőrzés rendjének kialakításáról és működtetéséről, az ehhez szükséges források biztosításáról, jóváhagyja a belső ellenőr által készített, kockázatelemzéssel alátámasztott, stratégiai, középtávú és éves ellenőrzési terveket, jóváhagyja a belső ellenőrzés működési kézikönyvét, elkészítteti és a belső ellenőr rendelkezésére bocsátja a költségvetési szerv intézményi gazdálkodásának végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak leírását tartalmazó ellenőrzési nyomvonalát, elkészítteti az éves ellenőrzési jelentést, biztosítja a belső ellenőr funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, létrehozza, működteti és fejleszti a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszert. b) Tagintézményi feladatok Az intézmény belső pénzügyi ellenőrzése a belső ellenőrzési tevékenység, és a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési tevékenység útján valósul meg. Az intézmény működésének és gazdálkodásának eredményessége érdekében a főigazgató működteti a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést, szabályozza a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, valamint elkészíti az intézmény ellenőrzési nyomvonalát. A főigazgató biztosítja a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Az intézményegység vezetője irányítási, szabályozási tevékenysége során érvényesíti a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést. Az intézmény gazdálkodási szabályzatában, az intézményegységek működését meghatározó dokumentumokban, valamint a munkaköri leírásokban kell rendelkezni az egyes gazdálkodási területek, illetőleg a szervezeti egységek folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéséről. A belső ellenőr ellenőrzést kezdeményezhet és végezhet az intézményhez tartozó intézményegységek felett. 43

44 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA c) A belső ellenőr általános feladatkörében felelős: az intézmény tevékenysége ellenőrzésének (auditálásának) szervezéséért, továbbá annak végrehajtásában való részvételért; a költségvetési szerv intézményi gazdálkodásának végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak leírását tartalmazó ellenőrzési nyomvonal (audit trail) elkészítéséért és annak a belső ellenőrzési vezető rendelkezésére bocsátásáért; a belső ellenőrzési politika kialakításáért és folyamatos aktualizálásáért; a stratégiai, középtávú és éves ellenőrzési tervek, továbbá éves ellenőrzési jelentések elkészítéséért; belső ellenőrzések monitoring, és nyilvántartási rendszerének kialakításáért és működtetéséért; a külső szervek által végzett ellenőrzésekkel kapcsolatos intézményi szintű feladatok összefogásáért és végrehajtásáért; az intézményi folyamatokkal összefüggő szervezési és szabályozási feladatok ellátásáért; az intézményi szintű, illetve több intézmény-egység munkájának összefogását igénylő belső és külső tájékoztatási, adatszolgáltatási, véleményezési feladatok intézményi szintű összefogásáért, illetve a vezetői információs rendszer kialakításáért és működtetéséért. A belső ellenőr feladatainak végrehajtása érdekében együttműködik az intézmény valamennyi központi és területi szintű szervezeti egységével, amelyek az együttműködés során az általa meghatározott feladatokat az előírt határidőre és a megadott tartalommal teljesíteni kötelesek. d) A belső ellenőr további feladatai: a külső szervek által végzett ellenőrzések végrehajtásának segítése (feltételek biztosítása, felkészülést szolgáló egyeztetések szervezése, emlékeztetők készítése stb.); a tájékoztatás nyújtása a külső ellenőrzések megkezdéséről, az ellenőrzések alapjául szolgáló ellenőrzési programról, irányelvekről; intézményi szintű adatszolgáltatás, együttműködve a vizsgált szervezeti egységekkel; 44

45 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA a jelentéstervezetek, jelentések véleményezésének összefogása, az intézményi szintű vélemény kialakítása, az intézményi válaszok elkészítése; A belső ellenőr a külső ellenőrzésekről szóló nyilvántartást vezet. Az éves külső ellenőrzésekről intézményi beszámolót készít. A belső ellenőr koordinálja az intézményt érintő, külső szervek által végzett ellenőrzésekhez kapcsolódó vélemény kialakítását. A belső ellenőr felelős az intézményre kiterjedő külső ellenőrzések, vizsgálatok (ÁSZ, KEHI, ügyészség, rendőrség stb.) koordinációjáért. A belső ellenőr belső ellenőrzési feladatkörében elkészíti a kockázatelemzéssel megalapozott éves ellenőrzési tervet. e) A belső ellenőr feladatkörében felelős: ellenőrzési tevékenységet érintő tájékoztatási feladatok ellátásáért (ellenőrzési program, ellenőrzési jelentések éves összefoglaló ellenőrzési jelentés), a felügyeleti tevékenység rendjének meghatározásáért, az egyes ellenőrzések programjainak jóváhagyásáért, más szerv munkatársainak ellenőrzésekbe történő bevonásáért, a feladatkörében a belső utasítások, a kapcsolódó tájékoztatók, körlevelek elkészítéséért, A belső ellenőr felügyeleti és ellenőrzési jogkörében közvetlenül felhívhatja az ellenőrzött tagintézmény, illetve intézményegység vezetőjét: a felügyelet, ellenőrzés által feltárt jogszabálysértő működés megszüntetésére, a jogszerű állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére, az intézmény-egységet érintő feladatok végrehajtásában való közreműködésre, adatszolgáltatási kötelezettségeinek soron kívüli teljesítésére Az intézmény ügyfélfogadása Az ügyfélfogadást tartó dolgozók kijelölése, a fogadás rendjének (ideje, helye) szabályozása az intézmény vezetőjének feladata. A vezetők és pedagógusok fogadóóráinak időpontjai tanévenként kerülnek megállapításra, melyet a munkaterv rögzít. Az intézmény ügyfélfogadásának szabályai nyilvánosak Látogatók belépésének és az intézményben tartózkodásának rendje 45

46 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA a) Külső látogatók az intézményben/tagintézményekben folyó munkát nem zavarhatják. A hivatali nyitvatartási időben ügyintézés céljából a titkárság 8-16 óra között fogadja az intézménnyel/tagintézményekkel jogviszonyban nem álló, külső személyeket. Az intézménybe/tagintézményekbe érkező külső személynek a portán be kell jelenteniük jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. b) A fenntartó képviselőit, ill. más hivatalos személyeket elsősorban a főigazgató/tagintézmény-vezető fogadja, abban az esetben is, ha a tárgyalást vagy a közös munkát vezetői feladatmegosztás szerint más vezetővel kell elvégezni. c) A tanórák látogatására külső személyek részére a főigazgató vagy a tagintézményvezető ad engedélyt. d) Az intézmény létesítményeit bérleti szerződés alapján igénybevevőknek a foglalkozást követően el kell hagyni az épületet. A használat rendjét a bérbeadási szerződés tartalmazza. e) A tagintézmény vezető által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély (szerződés) tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettségeket Reklámtevékenység az intézményben Az intézményben az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, a továbbtanulással, a társadalmi, közéleti, kulturális tevékenységgel kapcsolatos a tanulóknak szóló - reklámtevékenység folytatható. A reklámanyagok elhelyezésére csak akkor kerülhet sor, ha a főigazgató vagy a tagintézmény-vezető ismeri azok tartalmát. Elhelyezésük az intézmény hirdetőin, osztályokban faliújságon történhet A tankönyvrendelés szabályai a) A tankönyvrendelés előkészítésében közreműködő alkalmazott saját hatáskörben intézkedik arról, hogy a tankönyvjegyzék a tagintézmény-vezető által engedélyezett példányszámban a szakmai munkaközösségek, illetőleg a pedagógusok rendelkezésére álljon. b) A tagintézmény-vezetők gondoskodnak arról, hogy a tankönyvjegyzéket a szülői szervezetek és a diákönkormányzatok is megismerjék. c) A tankönyvrendelést a pedagógusok tankönyv választását követően lehet összeállítani. d) A pedagógus a tagintézmény helyi tantervének előírásai alapján és a szakmai munkaközösség véleményének figyelembevételével választja ki az általa alkalmazni kívánt tankönyvet. e) Az elveszett vagy szándékosan megrongált, könyvtárból kölcsönzött tankönyvek árát meg kell téríteni, vagy a könyvet köteles megvenni a tanuló. f) Kis példányszámú, speciális tankönyveket a tanuló a könyvtárból kölcsönözheti ki. g) A tankönyvrendelés elkészítésében közreműködőknek figyelemmel kell lenniük a jogszabályi határidők megtartására, ezért az ütemezés szerinti feladatokat határidőre el kell végezni. h) A tankönyvrendelés szabályozását az intézmény Tankönyvellátás szabályzata tartalmazza. 46

47 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 3.16 Könyvtár A tagintézményi könyvtár kapcsolatait más intézményi könyvtárakkal és a városi nyilvános könyvtárral elsősorban a könyvtáros tanár gondozza, vezetői szinten a tagintézmény-vezető Tagintézményi könyvtárak működési rendje a) A tagintézményi könyvtár a pedagógiai tevékenységhez szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv-és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. b) A könyvtárt könyvtáros tanár vezeti. c) A könyvtár alapfeladatát és kiegészítő feladatait, valamint legfontosabb szabályait jogszabály határozza meg. d) A könyvtár gyűjtőkörét az SZMSZ melléklete szerinti Gyűjtőköri szabályzat állapítja meg. A melléklet szabályozza az állomány alakítását, az állományegységeket és azok raktározási rendjét, az állomány nyilvántartását és védelmét, valamint feltárását. A könyvtár szolgáltatásai: helyben olvasás, tájékoztatási, bibliográfiai és adatszolgáltatás, könyvtárhasználati órák tartása, könyvtárhasználatra épülő szakórák tartása, dokumentumkölcsönzés, könyvtári rendezvények szervezése Könyvtárhasználati szabályok A könyvtárhasználók köre: a könyvtár tagja lehet a tagintézmény minden tanulója, pedagógusa és nem pedagógus alkalmazottja. A beiratkozás módja, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módja: a tanulói jogviszonnyal rendelkezők automatikusan tagjai a könyvtárnak a jogviszony megszűnéséig; a beiratkozás számítógépes nyilvántartásba vétellel és olvasójegy kiadásával történik; a beiratkozásnál tanulók esetében a név mellett az évfolyamot és az osztályt kell feltüntetni, pedagógusoknál, más alkalmazottaknál azt a szervezeti egységet, ahol dolgozik. A szolgáltatások igénybevételének feltételei: a beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására, a könyvtárból csak kölcsönzés útján lehet dokumentumot kivinni; a kölcsönzés időtartama: általában 4 hét; házi olvasmányok, keresett dokumentumok esetén: 2 hét, (de az olvasó kérésére a kölcsönzési idő még egy alkalommal meghosszabbítható); tartós használatra szánt tankönyvek és segédletek kölcsönzési ideje 1 tanév; dokumentumok a tanév utolsó hetéig kölcsönözhetők; 47

48 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA egy alkalommal 3 könyv kölcsönözhető, de kivételes esetben (például versenyre való felkészülés) ettől el lehet tekinteni. 48

49 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A könyvtárhasználat szabályai Kézikönyveket, folyóiratokat csak helyben való olvasásra, tanulmányozásra lehet igénybe venni. A dokumentumok helyben való tanulmányozását az olvasóterem biztosítja. Az olvasónak a dokumentumokat gondosan kell kezelnie. Azokba bejegyezni nem szabad, s óvni kell mindenféle rongálástól. Ha az olvasó a dokumentumot elveszti vagy megrongálja, az adott kiadású mű egy másik, kifogástalan állapotban lévő példányát kell a könyvtárnak beszolgáltatnia. Végső megoldásként az olvasó a mű mindenkori beszerzési költségét köteles megtéríteni. A könyvtárba kabátot, táskát, élelmiszert bevinni tilos. Az olvasó az intézménnyel való tanulói, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése előtt köteles könyvtári tartozását rendezni. Az tagintézményi könyvtár közreműködik a tagintézményi tankönyvellátás megszervezésében és lebonyolításában. A könyvtár működését Az iskolai könyvtár működési szabályzata a 6. sz. melléklet tartalmazza Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók díjazása A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat munkaszerződésben, vagy kinevezési okiratban kell rögzíteni. Ennek részletes szabályait az évi XXXIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról, a 138/1992. kormányrendelet A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról és a 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról tartalmazza. Kötelező pótlékok: Intézményvezetői Osztályfőnöki/kollégiumi csoportvezetői Intézményvezető-helyettesi Munkaközösség-vezetői pótlék Gyógypedagógiai pótlék Nemzetiségi pótlék Nehéz körülmények között végzett munkáért járó Vezetői telefonhasználat Minden kedvezményezett befizeti az intézmény által a magáncélú telefonhasználat okán az adótörvények által fizetendő mindenkori %-ot, melyre kezelési költséget nem számolunk fel. Az intézmény- és a tagintézmény-vezető, valamint a gazdasági vezető és a gazdasági referensek részére nincs megállapított korlát. 49

50 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Egyéb kedvezményezett számára a havi korlát 4000 Ft, melyet félévenként felül kell vizsgálni, a túllépés után járó befizetést visszamenőlegesen teljesíteni kell Egyéb térítési díjak a) Az étkezési hozzájárulásnak valamennyi intézményben egységes összege: Ft /hó munkáltató által fizetett SZJA-val együtt. b) Abban az esetben, ha a dolgozó munkaideje 80 %-át számítógép előtt tölti, évente egy alkalommal, látásromlás esetén Ft szemüveg-vásárlási hozzájárulásra jogosult. c) Munkába járási költségtérítés: a busz- illetve vonatbérlet 86%-a, vagy 9 Ft/km személygépkocsi használatának esetén. A személygépkocsival történő utazást a dolgozó az intézmény vezetőjénél kérvényezheti. d) Iskolakezdési támogatás adható, ez a költségvetés ismeretének függvényében minden évben felülvizsgálatra kerül. e) A pedagógusképzések illetve átképzések: a képzés tervezett idejére a tandíj 50%-a fizethető ki. A pedagógussal tanulmányi szerződést kell kötni. A képzési díj tagintézményenként az évi Ft-ot nem haladhatja meg. f) A védőruha-juttatást a tagintézmények Munkavédelmi szabályzata tartalmazza. g) Fizetési előleg adható. Mértéke a havi munkabér maximum 30 %-a. Egy dolgozó évente maximum három alkalommal jogosult előlegre. Újabb előleg felvételére csak előző előleg kiegyenlítése után kerülhet sor. A visszafizetendő időtartam maximum 6 hónap. h) Az alábbi térítési díjak nem fizethetők: ruházati költségtérítés, üdülési hozzájárulás, letelepedési segély, lakhatási támogatás. 4. Munkaköri leírásminták A munkaköri leírásmintákat az SZMSZ számú függeléke tartalmazza. A munkaköri leírás mintákban valamint az SZMSZ-ben megfogalmazott feladat-, hatás-, irányítási és ellenőrzési jogkörök az egyes tagintézmények specifikumainak megfelelően változhatnak. 50

51 VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT, MEZŐGAZDSÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 5. Záró rendelkezések a) Az SZMSZ módosítása csak annak nevelőtestületi elfogadásával, a szabályzatban leírt közösségek egyetértésével, és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. b) A szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata az intézmény működését érintő jogszabályok változásakor, de legalább kétévente szükséges. c) Az intézmény, illetve tagintézményei működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. d) A c) pont szerinti külön szabályzatok az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, az intézmény működése, illetve a főigazgató megítélése ezt szükségessé teszi. 51

52 1. sz. melléklet FENNTARTÓ: VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Belső ellenőr VM Kelet-magyarországi Agrár-szakképző Központ, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Igazgatótanács VM ASZK - Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Iskolája és Kollégiuma VM ASZK - Bartha János Kertészeti Szakképző Iskolája VM ASZK Pétervásárai Mezőgazdasági Szakképző Iskolája és Kollégiuma Az ASZK szervezetét a fenti ábrán jelölt szervezeti egységek alkotják. Az ASZK fenntartója és felügyeleti szerve a Vidékfejlesztési Minisztérium. A szervezeti egységek a következők: székhelyintézmény, ahol az ASZK felső vezetése dolgozik, három tagintézmény, amelyek önálló oktató-nevelő munkát folytatnak. Az ASZK egyidejűleg végzi saját önfejlesztését, valamint a vonatkozó jogszabályok és előírások alapulvételével ellátja a korábbiakban végzett intézményi feladatokat is azok szükség szerinti korrekciójával. 52

53 2. sz. melléklet A VM ASzK Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium központi intézményre vonatkozó külön szabályozások 53

54 2. sz. melléklet 1. Szervezeti struktúra 54