A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halálozása Magyarországon 2008-ban

Átírás

1 Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Közgazdasági Elemzések Főosztálya A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halálozása Magyarországon 2008-ban (Nemek, ellátásfajták és megyék szerinti vizsgálat) Budapest Készítette: Hablicsekné Richter Mária

2 Tartalomjegyzék Összefoglalás Bevezetés A felhasznált adatok bemutatása A nyugdíjasok létszáma és halálozása Állományi adatok évközepi állományi adatok A rokkantsági nyugdíjasok aránya a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülőkön belül életkoronként és rokkantsági csoportonként A halálozási adatok Férfiak adatai Nők adatai A halálozási adatokból készült ábrák bemutatása A rokkantsági nyugdíjasok rokkantsági csoportonként A halálozási arányszámok kiemelt főellátások szerint A halálozások számának napi átlaga és aránya havonta A nyugdíjasok halálozása megyei bontásban Felhasznált irodalom Melléklet A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők közül 2008-ban meghaltak száma nemenként és megyénként A nyugellátásban részesülők közül 2008-ban meghaltak száma nemenként és megyénként Az öregségi nyugdíjban részesülők közül 2008-ban meghaltak száma nemenként és megyénként Az özvegyi nyugdíjban részesülők közül 2008-ban meghaltak száma nemenként és megyénként A korbetöltött és a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülők közül 2008-ban meghaltak száma nemenként és megyénként A korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülők közül 2008-ban meghaltak száma nemenként és megyénként Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők közül a 2008-ban meghaltak átlagos kora Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők közül a 2008-ban meghaltak nyugdíjban töltött ideje A rokkantsági nyugdíjban részesülők közül a 2008-ban meghaltak átlagos kora A rokkantsági nyugdíjban részesülők közül a 2008-ban meghaltak nyugdíjban töltött ideje A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban és a nyugellátásban részesülők nyers halálozási arányszámai 2008-ban nemenként és megyénként Az öregségi és az özvegyi nyugdíjban részesülők nyers halálozási arányszámai 2008-ban nemenként és megyénként A rokkantsági nyugdíjban részesülők nyers halálozási arányszámai 2008-ban nemenként és megyénként Térképek

3 Összefoglalás Az elemzés a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők évi halálozási adatait vizsgálja. Ez a munka folytatása a Nyugellátásban részesülők Magyarországon 2008-ban és ben című tanulmánynak, melynek szerzője: Hablicsekné Richter Mária. Ezen előző elemzés a nyugellátásban részesülők állományi adatait vizsgálta. A következő időszakokban is kiemelkedő jelentőségű elemzési céljaink egyike a nyugdíjasok halandóságának vizsgálata. Jelen munka a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők évi halálozását vizsgálja a NYUFIG teljes körű állománystatisztikája alapján. Az elemzéseknél figyelembe vett állományi és halálozási adatok nem tartalmazzák a külföldre folyósított ellátásokat. Az adatok Magyarországra vonatkoznak és belföld, országos összesen vagy mindösszesen néven hivatkozunk rájuk. Legfontosabb eredményeinket az alábbiakban soroljuk fel: 1. Állományi adatok Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesült januárjában fő (figyelembe vett fő), akiknek 39,9%-a férfi, míg 60,1%-a nő. Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesült januárjában fő (figyelembe vett fő), akiknek 39,8%-a férfi, míg 60,2%-a nő. A nők aránya azért számottevően nagyobb, mint a férfiaké, mert ők hosszabb ideig vannak az állományban. Fiatalabb életkorban is kerülnek be és tovább is maradnak a rendszerben. A rokkantsági nyugdíjasokon belül az I. csoportba tartozók aránya még a két százalékot sem éri el (1,85%), a II. rokkantsági csoportba tartozik 12,9%-uk januárjában. A legjelentősebb a III. csoportba tartózók részaránya, ők teszik ki a rokkantsági nyugdíjasok 85,3%-át. 2. Halálozási adatok A halálozási adatokat önmagukban elemezve a további vizsgálatok számára is érdekes eredményeket kaptunk a 2008-ban meghalt nyugdíjasokról. Az elemzések során mindig szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők összességükben igen sokrétűek. Különböznek az ellátásaikban (öregségi, rokkantsági, özvegyi stb.), az életkorukban, ami természetesen összefüggésben van a folyósított ellátással is. Így pl. a fiatal ellátottak elsősorban a rokkantsági nyugdíjasokhoz tartoznak. A halálozási adatokkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinket az alábbiakban soroljuk fel: év folyamán a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők közül meghalt fő, akiknek közel fele, vagyis 48,4%-volt a férfi, míg 51,6%-a nő. Valamennyi ellátást figyelembe véve a meghaltak átlagos kora 74,9 év, míg a nyugdíjban töltött idejük átlagosan 19,3 év volt. A két nemet külön vizsgálva a meghalt férfiak átlagos kora 71,7 év, míg a nyugdíjban töltött idejük átlagosan 16,5 év volt. A meghalt nők átlagos életkora 77,9 év, míg a nyugdíjban töltött idejük átlagosan 22,0 év volt, vagyis átlagosan 5,5 évvel kapták tovább a nők az ellátást a férfiakhoz képest. 3

4 A korbetöltött öregségi nyugdíjasok esetében az átlagos halálozási kor 79,2 év, a férfiaké 77,9 év a nőké 80,4 év. Azt láthatjuk, hogy csupán 2,5 év a különbség a nők javára. Feltételezésünk szerint azoknak az ellátottaknak, akik öregségi nyugdíjasként (és nem rokkantként) kerültek be a rendszerbe, megszerezve a nyugdíjjogosultságot a szükséges szolgálati idővel, az életkilátásaik is kedvezőbbek. Az életkor előrehaladtával fokozatosan eltűnik a férfiak és nők közötti különbség a várható élettartam tekintetében. A korbetöltött rokkantsági nyugdíjasok esetében sincs jelentős különbség az átlagos elhalálozási korban, férfiak esetében 72,9 év, nőknél 75,2 év ez az érték. Ugyanakkor ezek az átlagok 5 évvel alacsonyabbak a korbetöltött öregségi nyugdíjasokéhoz képest. A rokkantsági nyugdíjasként meghalt férfiak közel fele korhatár alatti, míg a nők esetében a korhatár alattiak aránya nagyjából egyharmad a rokkantsági nyugdíjasokon belül. Jóval magasabb a korhatár alatt meghalt rokkantsági nyugdíjas férfiak aránya az állományi adataikhoz viszonyítva is, mint a nőké. A rokkantsági nyugdíjasként meghaltak aránya az összes ellátotton belül a férfiak esetében jóval nagyobb, mint a nőknél. Meglátásunk szerint részben ez okozza a férfi nyugdíjasok alacsonyabb átlagos elhalálozási korát, illetve a férfiak általánosan is rosszabb életkilátásai megjelennek megrokkanásuk nagyobb arányában is. A rokkantsági nyugdíjasok átlagos nyugdíjban töltött ideje a férfiaknál 14,6 év, a nőknél 19,1 év, de jelentős eltérés van a korhatár alatt, illetve korhatár felett meghaltak nyugdíjban töltött ideje között. A nyugdíjban töltött idő eloszlását vizsgálva, mindkét nem esetében az látható, hogy az eloszlásban az első évben van a halálozási maximum. Ez azt jelenti, hogy a rokkantsági nyugdíjasok nem elhanyagolható része a nyugdíjazást követően viszonylag rövid időn belül meghal. Az eloszlás 25%-os percentilise férfiaknál a 6. évnél van, azaz egynegyedük a nyugdíjazást követő 6 éven belül meghal. Nőknél a 25%-os percentilis a 9. évnél van. A rokkantsági nyugdíjasok esetében külön vizsgáltuk rokkantsági csoportonként is a meghaltak átlagos korát és nyugdíjban töltött idejét. Az I.-II., illetve a III. csoportú rokkantsági nyugdíjasok életkilátásai között mint az várható is volt lényeges különbség van. Az I-II. csoportú korbetöltött rokkantak átlagos elhalálozási életkora a férfiaknál 70,1 év, a nőknél 70,9 év. Ugyanezek az adatok a III. csoportos korbetöltötteknél 73,6, illetve 75,9 év, vagyis a III. csoportú korbetöltött rokkantsági nyugdíjasok a súlyosabban rokkantakhoz képest átlagosan 3-5 évvel tovább élnek. Ugyanakkor a III. csoportos korbetöltött rokkantak életkilátásai is számottevően kedvezőtlenebbek az öregségi nyugdíjasokhoz képest. A korbetöltött öregségi nyugdíjasok átlagos elhalálozási életkora ugyanis 77,9 év (férfiak), illetve 80,4 év (nők), ami több mint 4 évvel magasabb, mint a III. csoportú korbetöltött rokkantsági nyugdíjasoké. A nyugdíjban töltött átlagos időtartam tekintetében a súlyosabban és a kevésbé súlyos mértékben rokkantak között csekély a differencia: mind a férfiak, mind a nők esetében 1 év körüli az a különbség, amennyivel a III. csoportos rokkantak több időt töltenek nyugdíjban, mint az I-II. csoportúak. Az I.-II. csoportú rokkantsági nyugdíjasok lényegében ugyanannyi időt töltenek nyugdíjban, mint az öregségi nyugdíjasok (lényegesen korábban kezdődik ugyan nyugdíjas állományuk, de lényegesen korábban is ér véget). A III. csoportúak is csak mintegy 1 1,5 évvel töltenek többet az állományban, mint az öregségi nyugdíjasok. 4

5 Az 1. ábra a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők közül 2008-ban meghaltak nyugdíjban töltött idejét kétévenként összevonva mutatja. Az átlagos idő 19,3 év. Sokan a nyugdíjazást követően rövid időn belül meghaltak, a csúcsok a év között vannak, de jelentősebb gyakoriságok vannak 30 évig. Nem elhanyagolható azok száma sem, akik 39 évig vagy annál hosszabb időn át kapták az ellátást. Egészen más képet mutat, ha csak a korbetöltött öregségi nyugdíjasokat vizsgáljuk. A fő különbség, hogy ez az eloszlás kiegyenlítettebb: sokkal kisebb a nagyon rövid folyósítási idővel jellemezhető ellátások részaránya és kisebb a súlyuk a leghosszabb folyósítási idejűeknek is. A 2. ábra alapján azt látjuk, hogy a nagy többség évig kapta az ellátást a 2008-ban korbetöltött öregségi nyugdíjasként meghaltak közül. Az átlagos nyugdíjban töltött idő 21,5 év volt. A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők közül 2008-ban meghaltak A korbetöltött öregségi nyugdíjban részesülők közül 2008-ban meghaltak E s e t s z á m E s e t s z á m Std. Dev = 10,06 Mean = 19 N = , Std. Dev = 8,05 Mean = 21 N = 65223,00 Nyugdíjban töltött idő Nyugdíjban töltött idő 1. ábra 2. ábra A korbetöltött öregségi nyugdíjas férfiak halálozási korának eloszlását vizsgálva azt látjuk, hogy a törvényes korhatártól kezdve a halálozások száma jelentős, de a legtöbben éves korukban haltak meg. Az átlagos halálozási kor 77,9 év. A nők esetében a halálozási korok csúcsa év közötti, de itt még jelentős a 90 év feletti életkort megéltek száma is. Az átlagos halálozási kor 80,4 év. A korbetöltött öregségi nyugdíjas férfiak nyugdíjban töltött idejét kétéves korcsoportonként mutatja a 3. ábra. Sokan a nyugdíjba vonulás után néhány éven belül meghaltak. A legtöbben évig kapták az ellátást, de jelentős gyakoriságok vannak 30 évig. Az átlagos nyugdíjban töltött idő 18,6 év. A nők nyugdíjban töltött idejét elemezve (4. ábra), azt láthatjuk, hogy 29 évnél található a maximum, de van még jelentős kiugrás az eloszlásban a 39 év és hosszabb folyósítási időnél is. (Férfiaknál a nyugdíjban töltött idő eloszlásában ilyen kiugrás nem látszik, mivel magasabb életkorban válhattak nyugdíjassá és nem élték meg ezt az idős életkort.) A nők esetében az átlagos nyugdíjban töltött idő 24,1 év. 5

6 A korbetöltött öregségi nyugdíjban részesülők közül 2008-ban meghalt férfiak A korbetöltött öregségi nyugdíjban részesülők közül 2008-ban meghalt nők E s e t s z á m 2000 E s e t s z á m Std. Dev = 7,86 Mean = 19 N = 31226, Std. Dev = 7,31 Mean = 24 N = 33997,00 Nyugdíjban töltött idő Nyugdíjban töltött idő 3.ábra 4. ábra A nyugdíjasok évi halálozási számát vizsgálva azt találjuk, hogy a meghalt nyugdíjasok között 57,2% volt az öregségi ellátottak aránya, 17,3% korbetöltött, 11,6% korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesült. 8,8%-ot tett ki az özvegyi ellátottak aránya. A férfi nyugdíjasok évi halálozási számát vizsgálva azt találjuk, hogy a meghalt nyugdíjas férfiak között 57% volt az öregségi ellátottak aránya, 22,7% korbetöltött, 16,6% pedig korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesült. A évben meghalt nyugdíjas nők között 57,4% volt az öregségi ellátottak aránya, 12,2% korbetöltött, 6,9% korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesült, míg 16,8% kapott özvegyi nyugdíjat főellátásként. 3. Az ellátottak és a halálozások korévenkénti aránya a nyugdíjasok és a népesség viszonyában Megnéztük a nyugdíjas és a népességi halálozások arányát életkoronként, továbbá a nyugdíjas állomány arányát a népességhez viszonyítva, szintén korévenként. A 62 éves kor felett már valamennyi korosztályban mind a halotti, mind az állományi arányok 100%-hoz közeliek, a nők esetében ugyanúgy, mint a férfiaknál. Ez megfelel az előzetes várakozásunknak, hiszen 62 éves kor felett szinte a teljes népesség részesül nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban. A fiatalon elhunytak jelentős része a rokkantsági nyugdíjasok, vagy egyéb, fiatalabb korban megszerezhető járadékban részesülők közül kerül ki. A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők közül ban meghaltak arányát a magyarországi halálozásokhoz viszonyítva a 40 év alatti korosztálynál a legalacsonyabb az arányszám. Ez a jelenség férfiaknál erőteljesebben tapasztalható mint a nőknél. Ezekben az esetekben az elhalálozás valamilyen ellátásra jogosító előzmény (pl. rokkantság) hiányában következett be. 4. A halálozások havi alakulása 2008-ban (2006-ban és 2004-ben is) a nyugdíjasok és az országos népesség halálozási számainak havi gyakorisága együtt változik. A népességen belül és a nyugdíjasok között egyaránt magasabb a téli hónapokban a halálozások napi átlagos száma, mint a nyári hónapokban. A két nem, illetve a különböző ellátásfajták között a havi halálozási adatok nem mutatnak különbséget. 6

7 Részletes elemzés 7

8 1. Bevezetés Jelen tanulmány a hasonló kérdésekkel foglalkozó korábbi elemzések [11. és 12.] alapján, annak folytatásaként a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők évi halálozásával foglalkozik. A népességen belül a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halálozásának és halandóságának vizsgálata kiemelten fontos kérdés - elsősorban a születéskor és a nyugdíjkorhatár elérésekor várható élettartam növekedése és a társadalom öregedése miatt - a nyugdíjrendszer finanszírozhatósága szempontjából, nemcsak Magyarországon. A halálozás és a halandóság fontos kérdés a társadalombiztosításon kívüli nyugdíjpénztárak és az életbiztosítással foglalkozó biztosítók számára is. E munka folytatásaként, első lépésként az ellátottak népességen belüli arányait vizsgáltuk. Elkészült a Nyugellátásban részesülők Magyarországon 2008-ban és 2009-ben című munka, melynek szerzője: Hablicsekné Richter Mária. A munka részletes elemzést adott az időskorúak, a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők, az öregségi és öregségi jellegű nyugdíjas ellátottak népességen belüli arányára, kiemelve a különböző korcsoportokat, nemenként, megyénként, illetve régiónként. Külön kiemeltük a rokkantsági nyugdíjas ellátottakra számolt arányossági mutatókat. Szemléltettük a rokkantsági nyugdíjasok korpiramisát rokkantsági fok szerint. Az összeállítás arra a kérdésre kereste a választ, hogy az idősek népességen belüli aránya miként függ össze a nyugellátásban részesülők népességen belüli arányával. Számszerűen megmutatta a tanulmány: miként függ össze a GDP egy főre eső értéke a rokkantsági nyugdíjasok munkaképes korú népességen belüli arányával Magyarország megyéi esetében. Jelen munka a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halálozását vizsgálja a NYUFIG teljes körű adatállománya alapján. A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők 3 millió feletti létszáma nagyon sokféle ellátással rendelkezőkből tevődik össze. Legnagyobb létszámú természetesen az öregségi nyugdíjasok csoportja, de jelentős a megváltozott munkaképességűek, elsősorban a rokkantsági nyugdíjasok aránya is. A különböző ellátásban részesülők halálozásának vizsgálata során kimutathatók az egyes csoportok közötti különbségek is. A tanulmány a évi halálozással foglalkozik, kihagyva a külföldre folyósított ellátásokhoz tartozó eseteket ban összesen nyugdíjas halt meg Magyarországon, ebből a férfi és a nő. Vizsgáltuk a különböző ellátásban részesülő meghaltak átlagos halálozási korát, a halálozási korok eloszlását, a nyugdíjban töltött átlagos idejüket és annak eloszlását is. A halálozási vizsgálatok során külön elemeztük valamennyi ellátott összesített halálozását nemenként, ezután az ellátástípusok közül kiemeltük az öregségi és rokkantsági nyugdíjasokat, majd külön foglalkoztunk azokkal az özvegyi nyugdíjas nőkkel, akik az özvegyi nyugdíjat, mint főellátást kapják. (A férfiak között az özvegyi nyugdíjban, mint főellátásban részesülők létszáma kicsi, így statisztikai elemzésre nem alkalmas.) Az elemzések nem terjednek ki a halálozással feltételezhetően összefüggésben álló egyéb tényezőkre, például földrajzi terület, nyugdíjak nagysága. A tanulmány az alábbi témakörökkel foglalkozik: - A felhasznált adatok bemutatása - A nyugdíjasok létszáma és halálozása (állományi adatok, halálozási adatok) - A nyugdíjasok létszáma és halálozása megyei bontásban 8

9 2. A felhasznált adatok bemutatása A vizsgálatba bevont adataink a 2008-as és a 2009-es januári állománystatisztikák, amelyekben nemek, születési évek, régiók, megyék és ellátástípus szerint csoportosítjuk a különböző ellátottakat. Felhasználtuk továbbá a KSH adott év január 1-jei demográfiai adatait is. A halálozási adatok a NYUFIG adatállományából származnak. Itt is rendelkezésünkre állt a meghalt ellátottak születési éve, neme, ellátástípusa és a nyugdíjazás időpontja is. A külföldre folyósított ellátásokhoz tartozó nyugdíjasokat minden esetben kihagytuk az elemzésekből, hiszen ezek az ellátottak sem lakóhelyük, sem egyéb életkörülményeik miatt nem sorolhatók a hazai nyugdíjas állományhoz. Az adatok Magyarországra vonatkoznak és belföld, országos összesen vagy mindösszesen néven hivatkozunk rájuk. Az ONYF állománystatisztikai adataiból a következő ellátások együttesen adják a nyugellátásokat 1 : Öregségi (korbetöltött) Öregségi (korhatár alatti) Bányász-, ill. korengedményes Rokkantsági (korbetöltött) Rokkantsági (korhatár alatti) Baleseti rokkantsági (korhatár alatti) Rehabilitációs járadék Özvegyi (ideiglenes) Özvegyi (korbetöltött) Özvegyi (korhatár alatti) Szülői nyugdíj Árvaellátás Nyugdíjszerű ellátások: Mezőgazdasági szövetkezeti járadékok Baleseti járadék Átmeneti járadék Rendszeres szociális járadék Bányász egészségkárosodási járadék Rokkantsági járadék Házastársi pótlék Egyéb járadék A korbetöltött korhatár alatti ellátások közötti besorolás alapja a törvényesen meghatározott általános nyugdíjkorhatár. Az általános nyugdíjkorhatárt elért rokkantsági nyugdíjasokat korbetöltött rokkantsági nyugdíjasoknak nevezzük. Külön kezeljük a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasokat, ide soroljuk az egyéb rokkantsági ellátásban részesülőket is 2. A tanulmányban tehát a hazai gyakorlatnak megfelelő besorolást követjük. (Ezt kívánja meg a halandósági tábla készítésének módszertana is, amire a következő munkában kerül sor.) 1 A nemzetközi gyakorlatban a nyugdíjas ellátottak adatait az EUROSTAT gyűjti. A nyugdíjasokra vonatkozó adatokkal az ESSPROS önálló modulja, az ellátottak száma modul foglalkozik. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően nyugdíjas ellátottak közé a fenti ellátások tartoznak. Az Európai Unió országaira vonatkozó elemzés található a februárjában megjelent Nyugdíjbiztosítási Értesítőben: Hablicsekné Richter Mária: Nyugdíjas ellátottak az EUROSTAT adatbázisa alapján 2 A nemzetközi gyakorlatban csak a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok, illetve a nekik fizetett ellátás tartozik a rokkantsági funkcióba az ESSPROS módszertana szerint. A korhatárt elért rokkantsági nyugdíjasokat az öregségi funkcióba sorolja az Eurostat adatbázisa. 9

10 Természetesen a halálozási vizsgálatnál nem térhettünk ki külön-külön minden ellátástípusra, mert egy részükhöz csak kevés ellátott tartozik. A fenti részletes ellátásonkénti besorolást általában összevontuk, és a későbbiekben is azon az elnevezésen hivatkozunk rájuk, ahogy az alábbiakban ezt megfogalmazzuk. - A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők a fenti ellátásokban részesülők összessége. - Öregségi nyugdíjasok, akik korbetöltött öregségi, korhatár alatti öregségi, bányász- vagy korengedményes nyugdíjat kapnak főellátásként. - Rokkantsági nyugdíjasok, akik korhatár alatti rokkantsági, vagy korhatár feletti rokkantsági nyugdíjban részesülnek főellátásként, ide számítva a baleseti rokkantsági nyugdíjasokat is és a rehabilitációs járadékban részesülőket is. - Özvegyi nyugdíjasok a korbetöltött özvegyi és a korhatár alatti özvegyi ellátást főellátásként igénybe vevők együtt, de nem számoltuk ide az ideiglenes özvegyi ellátásban részesülőket, még akkor sem, ha ezt főellátásként kapják. Az özvegyi nyugdíjasokat csak a nők esetében vizsgáltuk külön, mivel a férfiak között özvegyi ellátást főellátásként alig néhány ellátott kap. 3. A nyugdíjasok létszáma és halálozása 3.1. Állományi adatok A halandósági számítások módszertanát követve határoztuk meg az ellátottak évközepi számát, amelyhez a januári és a januári állományi adatokat használtuk fel. Ezeket mutatják be az alábbi, 1. és 2. táblázatok. 1. táblázat Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők január Összesen Férfi Nő Nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás (mindösszesen) Külföldre folyósított ellátás Nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás (figyelembe vett) Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesült januárjában fő (figyelembe vett fő), akiknek 39,9%-a férfi, míg 60,1%-a nő. A nők aránya azért számottevően nagyobb, mint a férfiaké, mert ők hosszabb ideig vannak az állományban (egy jelentős részük korábban is került be, pl. az öregségi nyugdíjas nők általános, illetve előrehozott korhatára korábban, de az előrehozott korhatár esetében még 2008-ban is alacsonyabb volt, mint a férfiaké, és ahogy a tanulmányból is látni fogjuk, a férfiakétól eltérő halandóságuk miatt tovább is maradnak a nyugdíjasok között). 2. táblázat Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők január Összesen Férfi Nő Nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás (mindösszesen) Külföldre folyósított ellátás Nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás (figyelembe vett) januárjában a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesültek 39,8%-a férfi, míg 60,2%-a nő. Az arányok nagysága hasonló a 2008-as adathoz. 10

11 évközepi állományi adatok A halandósági számítások módszertanát követve határoztuk meg az ellátottak évközepi számát, amelyhez a januári és a januári állományi adatokat használtuk fel. Ezeket mutatja be az alábbi táblázat. 3. táblázat Az ellátásban részesülők évközepi száma nemenként Összesen Férfi Nő Nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás (mindösszesen) Nyugellátás Öregségi Korbetöltött rokkantsági * Korhatár alatti rokkantsági * Özvegyi (korbetöltött és korhatár alatti * Baleseti rokkantságival együtt A rokkantsági nyugdíjasok aránya a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülőkön belül életkoronként és rokkantsági csoportonként Meghatároztuk a rokkantsági nyugdíjban részesülők életkoronkénti részarányát rokkantsági csoportonként; ez a rokkantsági nyugdíjban részesülők adott életkorú évelejei állományi létszámának a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők ugyanazon életkorú január 1-jei létszámához viszonyított aránya. Ennél a vizsgálatnál figyelembe vesszük a korbetöltött, a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülőket. A két nemet együtt vizsgálva az alábbiakat mondhatjuk: január 1-jén az I. csoportú rokkantsági nyugdíjasok összlétszáma fő volt, az ellátásban részesülők 0,48%-a, a II. csoportú rokkantsági nyugdíjasok összlétszáma fő, az ellátásban részesülők 3,33%-a, a III. csoportú rokkantsági nyugdíjasok összlétszáma fő, az ellátásban részesülők 22,03%-a. A rokkantsági nyugdíjasokon belül az I. csoportba tartozók aránya még a két százalékot sem éri el (1,85%), a II. rokkantsági csoportba tartozik 12,9%-uk. Legjelentősebb a III. csoportba tartózók részaránya, ők teszik ki a rokkantsági nyugdíjasok 85,3%-át. Természetesen jelentős eltérések vannak az egyes születési évjáratok között. A fiatalabb korosztályoknál, a január 1-jén 30. életévüket betöltöttek esetében a rokkantsági nyugdíjasok ellátottakon belüli aránya már 30% felett van; ennek a hányadosnak az értéke az életkor előrehaladtával folyamatosan növekszik. Az 56 éves korban éri el maximumát, 61,6%-os értékkel. Ez azt jelenti, hogy az 56 éves ellátottak közel kétharmada rokkantsági ellátásban részesül. 57 éves korban viszont alig több 40%-nál a rokkantsági nyugdíjasok aránya, hiszen 2008-ban a nők 57 éves korban már nagy számban mehettek öregségi nyugdíjba. Az I. rokkantsági csoportba tartozók esetében az ellátottakon belüli arányuk minden korévben 2% alatt marad. Legmagasabb a mutató értéke 38 éves korban 1,76%-kal. A II. rokkantsági csoportba tartozók ellátottakon belüli aránya is csekély, egyik életkorban sem ér el a 9%-ot. Az arány a fiatalabb életkorokban 56 éves korig 6% és 9% között mozog, majd folyamatosan csökken. A rokkantsági nyugdíjasok jelentős része a III. rokkantsági csoportba tartozik. 30 éves korban az arányuk az összes ellátotthoz képest már 23% felett van. Az életkor előrehaladtával a III. csoportba tartozó rokkantsági nyugdíjasok ellátottakon belüli aránya folyamatosan emelkedik, 56 éves korra eléri a 52,3%-ot. Ettől az életkortól viszont az arány értéke fokozatosan csökken. 11

12 Az alábbi ábrák részletesen szemléltetik a rokkantsági nyugdíjban részesülők ellátottakon belüli arányát rokkantsági csoportonként, betöltött életkor szerint, százalékban januárjában. Az 1. ábra mutatja 30 és 50 éves kor közötti, a 2. ábra pedig 50 és 70 éves kor közötti arányaikat. A rokkantsági nyugdíjban részesülők aránya a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülőkön belül rokkantsági csoportonként és életkoronként, százalékban, 2009 januárjában (30 és 50 éves kor között) 1. ábra A rokkantsági nyugdíjban részesülők aránya a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülőkön belül rokkantsági csoportonként és életkoronként, százalékban, 2009 januárjában (50 és 70 éves kor között) 2. ábra 12

13 3.2. A halálozási adatok A rendelkezésre álló tételes halálozási adatokból összeállított létszámadatokat összefoglalóan az alábbi (4.) táblázat mutatja. A részletes adatokat a Melléklet 1. táblázata tartalmazza. 4. táblázat év folyamán nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő meghaltak létszáma Összesen Férfi Nő Nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás (mindösszesen) Külföldre folyósított ellátás Nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás (figyelembe vett) év folyamán a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők közül meghalt fő, akiknek közel fele, vagyis 48,4%-volt a férfi, míg 51,6%-a nő. Az alábbiakban bemutatjuk a 2008-ban meghalt ellátottak létszámát, átlagos nyugdíjazási életkorát, elhalálozási korát és átlagos nyugdíjban töltött idejét, a főbb ellátástípusok szerint megbontva. A részletes adatok a Melléklet táblázataiban szerepelnek. A nyugdíjban töltött időn az ellátottnak a nyugdíjazásától a haláláig terjedő időt (évben számítva) értjük. 5. táblázat A 2008-ban meghalt nyugdíjasok átlagos nyugdíjazási életkora, halálozási kora és nyugdíjban töltött ideje a főbb ellátástípusok szerint Főellátás megnevezése Esetszám Átlagos nyugdíjazási életkor Halálozási kor Nyugdíjban töltött idő Átlag Szórás Átlag Szórás Ellátások mindösszesen ,6 74,9 12,1 19,3 10,1 Öregségi ,7 78,6 8,8 20,9 8,6 Korbetöltött öregségi ,7 79,2 8,2 21,5 8,1 Korhatár alatti öregségi * ,9 59,2 3,1 3,3 3,5 Rokkantsági ,9 66,0 11,8 16,1 10,7 Korbetöltött rokkantsági ,7 73,7 7,9 22,0 8,7 Korhatár alatti rokkantsági * ,1 54,5 5,7 7,4 6,7 Rehabilitációs járadék 6 41,2 41,2 8,2 0,0 0,0 Özvegyi ,6 84,4 8,0 22,8 12,6 Korbetöltött özvegyi ,9 84,8 7,3 22,9 12,6 Korhatár alatti özvegyi * ,9 54,1 5,8 9,2 7,2 * Értelemszerűen itt csak azok szerepelnek, akik még a korbetöltés előtt meghaltak. A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők közül év folyamán meghalt fő, akiknek az átlagos halálozási koruk 74,9 év volt, a szórás értéke 12,1. A nyugdíjban töltött időt vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy 19,3 évet voltak nyugdíjasok a halálukig, itt a szórás értéke 10,1. Az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasokra számított átlagos értékek összemossák azokat a különbségeket, amelyek a fiatalabb (korhatár alatti) korosztályra külön és az idősebb (korbetöltött) korosztályra külön jellemzőek, ezért külön-külön is bemutatjuk a korhatár alatti és korhatár feletti nyugdíjasokra számított átlagos értékeket. 13

14 Elsősorban az öregségi nyugdíjasokat vizsgáljuk. A 2008-ban meghaltak átlagos nyugdíjazási életkora 57,7 év volt, a halálozási koruk 78,6 év, az átlagos nyugdíjban töltött idejük tehát 20,9 év. A korhatár feletti öregségi nyugdíjasok jelentős része még akkor vette igénybe a nyugdíjszolgáltatást, amikor az általános öregségi nyugdíjkorhatár a férfiaknál 60 év, a nőknél 55 év volt. Később az előrehozott nyugdíjazás lehetősége biztosította a nagy többség számára a 60 (férfiak), illetve (nők) év körüli nyugdíjba vonulást. A korhatár alatti öregségi nyugdíjasoknál viszont azt látjuk, hogy az átlagos nyugdíjban töltött idejük csupán 3,3 év. Az alacsony érték könnyen megtéveszthető lehet. Ezért hangsúlyozandó, hogy itt csak azokról van szó, akik a korbetöltés előtt meghaltak. A korhatár alatti öregségi nyugdíjasok nagy része természetesen megéri a korhatár betöltését és csak ezt követően hal meg, hosszabb-rövidebb idő eltelte után. A rokkantsági nyugdíjasok életkoruk alapján nagyon tág intervallumot fednek le, így az átlagos halálozási korhoz (66 év) nagy szórás is tartozik. A korhatár alatti esetekhez azok a rokkantak tartoznak, aki még a rájuk érvényes általános öregségi korhatár elérése előtt meghaltak. A táblázatból látszik, hogy számuk jelentős (13 559), a meghalt korbetöltött rokkantsági nyugdíjasoké ennél is több (20 330). [Az állományban a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok évi évközepi száma ( fő), valamivel több mint a korbetöltötteké ( fő), megoszlásuk 54,4% és 45,6%.] Fontos még kiemelni, hogy a fiatalon (korhatár alatt) meghalt rokkantsági nyugdíjasok átlagos halálozási kora 54,5 év, a nyugdíjban töltött idejük is csak 7,4 év. Eközben a korbetöltött rokkantsági nyugdíjasok halálozási kora 73,7 év és átlagosan 22 évet töltöttek a nyugdíjrendszerben. A rehabilitációs járadékot 2008-ban vezették be. A rehabilitációs járadékban részesülők közül 6 fő halt meg 2008-ban. Ez az alacsony létszám nem teszi lehetővé az adatok elemzését. Az 5. táblázatból a fontosabb ellátásokhoz tartozó értékeket mutatja a 3. ábra. A 2008-ban meghaltak átlagos nyugdíjazási életkora 55,6 év volt, a korbetöltött öregségi nyugdíjasoké 57,7 év, a korbetöltött rokkantsági nyugdíjasoké 51,7 év. A legmagasabb a korbetöltött özvegyi nyugdíjasok átlagos nyugdíjazási életkora 61,9 évvel. A korhatár alatti nyugdíjasként meghaltak átlagos nyugdíjazási életkora az öregségiekre 55,9 év, a rokkantságiakra 47,1 év, az özvegyiekre 44,9 év. A 2008-ban meghalt nyugdíjasok átlagos nyugdíjba vonulási életkora és nyugdíjban töltött ideje a főbb ellátástípusok szerint 90,0 80,0 70,0 Nyugdíjban töltött idő Átlagos nyugdíjazási életkor 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Ellátások mindösszesen Korbetöltött öregségi Korbetöltött rokkantsági Korbetöltött özvegyi Korhatár alatti öregségi Kh. alatti rokk (baleseti nélkül) Korhatár alatti özvegyi 3. ábra 14