Az elismert szakképesítéssel rendelkező személyek száma, valamint állampolgárság szerinti és a diploma vagy oklevél megszerzésének helye

Átírás

1

2 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló Módszertani útmutató Az egészségügyi humánerőforrására vonatkozó adatok Az alapnyilvántartásban szereplő egészségügyi dolgozók száma, korcsoportos megoszlása A működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi dolgozók száma, korcsoportos megoszlása Létszámra vonatkozó adatok Korcsoportos megoszlás Forrás: ENKK működési nyilvántartás Szakvizsga és szakmacsoport szerinti bontás Az egészségügyi dolgozók földrajzi megoszlása Az egészségügyi ágazatban regisztrált üres álláshelyek száma szakterületenként, földrajzi területenként, illetve munkáltató jellege szerinti bontásban Az engedélyezett és nyilvántartásba vett gyógyszerismertetői tevékenységet végző egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek száma és szakképesítésére vonatkozó adatok Az egészségügyi dolgozók tekintetében az idegen nyelvismerettel rendelkezők száma és aránya nyelvenként Képzésre vonatkozó adatok A szakképzésről szóló törvény alapján egészségügyi szakképzést megkezdők és végzettek száma szakképesítés szerinti és területi megoszlása A szakképzésről szóló törvény alapján egészségügyi szakképzést megkezdők száma, szakmacsoportos és területi megoszlása A szakképzésről szóló törvény alapján egészségügyi szakképzésben végzettek száma, szakmacsoportos és területi megoszlása A szakképzésről szóló törvény alapján egészségügyi alap szakképzést megkezdők és végzettek száma alap szakképesítés szerinti és területi megoszlása Képzésre felvettek száma Képzésben résztvevők száma A felsőfokú szakirányú szakképzés támogatási rendszere és az államilag finanszírozott egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésre jelentkezettek megoszlása, valamint a felsőfokú szakirányú szakképzés ösztöndíj rendszere A felsőfokú szakirányú szakképzés támogatási rendszere és a képzésbe jelentkezettek megoszlása A felsőfokú szakirányú szakképzés ösztöndíj rendszere A szakvizsgát tett személyek számára vonatkozó adatok a szakképzés típusa és szakiránya szerinti bontásban Az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésben résztvevők száma a képzés típusa szerinti bontásban A külföldön megszerzett és Magyarországon elismert vagy honosított egészségügyi szakképesítéssel rendelkező száma

3 Az elismert szakképesítéssel rendelkező személyek száma, valamint állampolgárság szerinti és a diploma vagy oklevél megszerzésének helye szerinti bontásban Az elismert szakvizsgák, valamint szakdolgozói szakképesítések száma A Magyarországon dolgozó, külföldön végzett vagy született egészségügyi dolgozók és az érvényes működési nyilvántartással rendelkező személyek száma és aránya Az oklevél vagy bizonyítvány megszerzésének helye szerinti vizsgálat Születési ország szerinti vizsgálat Állampolgárság szerinti vizsgálat Az egészségügyi ellátó rendszerből kilépőkre vonatkozó adatok A működési nyilvántartásuk megújítását nem kérő egészségügyi dolgozók száma szakma szerinti bontásban Szakképesítésüket külföldön elismertetni kívánó egészségügyi dolgozókra vonatkozó adatok Orvosok Fogorvosok Gyógyszerészek Szakdolgozók Háziorvosi szolgálatokra vonatkozó adatok Az adott évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében gyűjtött, az egyes egészségügyi szakképesítésekhez kapcsolódó bér- és létszám statisztikai adatok, valamint az egészségügyi állás- és létszámkimutatásra vonatkozó adatok Bruttó és nettó keresetek A keresetek nemzetgazdasági összehasonlítása A keresetek nemzetközi összehasonlítása Létszámstatisztikai adatok Táblázatok és diagramok jegyzéke Mellékletek

4 1. Vezetői összefoglaló Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) a szerinti az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer működtetését az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központról szóló 29/2015. (II. 25.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdés a) pontja alapján az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (a továbbiakban: ENKK) látja el. Az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer működésének részletes szabályairól szóló 2/2014. (I. 16.) EMMI rendelet (a továbbiakban: HMR rendelet) 5. -a alapján az ENKK a tárgyévet követő év április 30-ig éves beszámolót (a továbbiakban: beszámoló) készít a egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer adatainak elemzése és értékelése alapján az ágazati humánerőforrás helyzetéről. A beszámoló célja a kormányzat, illetve az ágazat humánerőforrással kapcsolatos döntéseinek valid adatokkal történő megalapozása, az ágazati humánerőforrás-stratégia támogatása, amely lehetővé teszi az ágazati humánerőforrás jellemzők, trendek nyomon követését, az ezzel kapcsolatos intézkedések előzetes, számszaki modellezését és hatásvizsgálatát. A beszámolónak az ENKK honlapján történő közzétételére az egészségügyért felelős miniszter jóváhagyását követően kerül sor. Az alábbiakban leírtak az egészségügyi humánerőforrás évi helyzetéről szóló beszámolóban bemutatásra kerülő részletes kimutatások és elemzések egyes kiemelt megállapításait tartalmazzák. Az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alapnyilvántartásában 2015-ben az orvosok száma fővel, a fogorvosok száma 372 fővel, a gyógyszerészek száma 291 fővel, a klinikai végzettséggel rendelkezők száma 116 fővel, az egészségügyi szakdolgozók száma pedig fővel emelkedett a évhez képest. Az újonnan (első alkalommal) alapnyilvántartásba kerülők számával kapcsolatban a 2014-es évhez viszonyítva az orvosok esetében növekedés, míg a fogorvosok, a gyógyszerészek és a klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók tekintetében kis mértékű, az egészségügyi szakdolgozók esetében nagymértékű csökkenés volt tapasztalható. Az első alkalommal alapnyilvántartásba vett szakdolgozók száma azonban így magasabb volt, mint éves szinten a 2011-tól 2013-ig tartó időszakban. Az alapnyilvántartásban szereplők közük azok a személyek végezhetnek önállóan egészségügyi tevékenységet, akik érvényes nyilvántartási ciklussal rendelkeznek az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában. A nyilvántartási ciklus öt évig érvényes, ami a továbbképzési kötelezettség teljesítése, és szakmai gyakorlat igazolása esetén megújítható. Egészségügyi tevékenységet december 31-én fő orvos, fogorvos, 6962 fő gyógyszerész, fő egyéb klinikai végzettségű egészségügyi dolgozó, és fő szakdolgozó volt jogosult önállóan végezni. A létszám az egyéb klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók kivételével minden szakma esetében csökkent a 2014-es évhez képest. Ennek oka az orvosok, fogorvosok és gyógyszerészek 3

5 esetén a működési nyilvántartás azon sajátossága volt, mely szerint a megjelölt kategóriákba tartozók többségének 2015-ben járt le a nyilvántartási ciklusuk, így a csökkenés meghatározó indokaként az inaktívvá válás tekinthető. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy míg a nyilvántartásukat meg nem újító orvosok legnagyobb aránya az idősebb korosztályból kerül ki, addig mindez a szakdolgozók körében a éves korosztályt érinti leginkább. Az egészségügyi ágazatban regisztrált üres álláshelyek számát illetően két nagy adatszolgáltató adataira (Nemzetgazdasági Minisztérium és Központi Statisztikai Hivatal) támaszkodunk. Az NGM adatai, illetve az azokban kimutatható változás az összesítések alapját képező munkáltatói adatszolgáltatási hajlandóság miatt korlátozottan alkalmas a munkaerőigényekkel kapcsolatos tendenciák kimutatására. A KSH adatfeldolgozási üteme miatt jelen beszámolónkban a 2014-as adatok kerülnek bemutatásra. A KSH adatait vizsgálva megállapítható, hogy 2011 és 2014 között az álláshelyek kb. 96%-a került betöltésre. A 2015-ös évben a képzést megkezdők létszámában - az előző évekhez képest- csökkenés tapasztalható. Az egészségügyi szakképzésben végzettek létszámadataival kapcsolatban azonban a 2014-es évhez képest -, nagyobb mértékű csökkenés figyelhető meg (2014-ben fő, 2015-ben fő végzett). Az egészségügyi szakképzések legnépszerűbb szakképesítései változatlanul a felnőtt ápolás és gondozás szakmacsoportba tartozó szakképesítések voltak ben az orvos- és egészségtudományi képzési területen a felsőoktatási alap- és mesterképzésben, valamint a felsőoktatási egységes osztatlan képzéseken (általános orvos, fogorvos, gyógyszerész) fő vett részt. Számarányukat tekintve kiemelkedtek az egységes osztatlan képzésben résztvevő általános orvostanhallgatók (12190 fő) illetve az alapképzésben (BA) érintett ápolás és betegellátás szakos hallgatók (6374 fő). Az általános orvosi képzésben résztvevőknek nagyságrendileg 50%-a vesz részt a hazai szakorvosképzés bázisának tekinthető magyar nyelvű képzésben. Ezen képzésben így a következő hat évben évente átlagosan kb főnek lesz lehetősége általános orvosdoktori oklevelet szerezni, mely létszám megfelelő utánpótlást biztosíthat az elmúlt évek során szakorvosképzést megkezdők létszámának szinten tartásához. Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésbe (támogatott rezidens rendszer) 2010-ben 420 fő, 2011-ben 761 fő, 2012-ben 820 fő, 2013-ban 896 fő, 2014-ben fő, 2015-ben fő jelentkezett. Kedvező változás mutatható ki abban a tekintetben, hogy a 2015-ben végzett magyar állampolgárságú orvosok 78%-a már 2015-ben belépett a szakorvosi képzésbe. Ennél csak egy végzős év mutat jelenleg jobb arányt, a 2010-es, de az az évfolyam a 80%-os értéket hat év alatt érte el. Az orvosi szakképesítések tekintetében a legnépszerűbb képzések között a belgyógyászat, a csecsemő- és gyermekgyógyászat, valamint az aneszteziológia és intenzív terápia szerepel. A szakképzésbe lépők számában tapasztalható évről-évre történő emelkedő tendencia egyik indokaként azonosítható, hogy a kormányzat évben ismételten meghirdette a szakorvosjelöltek Markusovszky Lajos 4

6 Ösztöndíját, a szakgyógyszerész jelöltek Than Károly Ösztöndíját, a csecsemő- és gyermekgyógyász jelöltek Méhes Károly Ösztöndíját, az oxyológia és sürgősségi orvostan jelöltek Gábor Aurél Ösztöndíját, valamint a szakképzésüket július 1. után megkezdők számára a Hiányszakmás Ösztöndíjat. A Markusovszky Lajos Ösztöndíjat a időszakban szakorvosjelölt, a másik négy ösztöndíjat az említett időszakban mindösszesen 469 fő nyert el. A 2011 és 2015 közötti időszakban szakvizsgát megszerző orvosok száma évről évre csökkenő tendenciát mutat (míg 2011-ben 1270 orvos szakvizsgázott, addig ez a szám 2015-ben 756 volt). A rezidens rendszerbe lépők számának 2010-től tapasztalt emelkedése ugyanakkor várhatóan a szakvizsgázó orvosok létszámának emelkedését fogja okozni már a 2016-os évtől. Az elmúlt 5 évben - a 2013-as év kivételével folyamatosan nőtt azon személyek száma, akik külföldön szerzett egészségügyi szakképesítésüket elismertették hazánkban. Különösen jelentős az összlétszám tekintetében a évi közel 42%-os emelkedés a megelőző évhez képest. Az egészségügyi szakképzést eredetileg külföldön megszerző, majd azt később Magyarországon honosító egészségügyi szakemberek (így az orvosok is) jelentős része a környező országokban élő magyar nemzetiségű személy, akik az állampolgársági szabályozások (kettős állampolgárság) révén rendelkeznek magyar állampolgársággal. Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi dolgozók esetében megfigyelhető, hogy a külföldön születettek aránya (minden szakterületen) kis mértékben emelkedett évben ha csekély mértékben is-, de csökkent azon személyek száma, akik részére a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítvány került kiállításra. Az orvosok tekintetében a már korábbi években is kedvezően alakuló tendencia tovább folytatódott, 2014-hez képest 13 fős a csökkenés. A szakorvosi területek tekintetében 2014-hez hasonlóan 2015-ben is a háziorvostan szakorvosi szakképesítéssel rendelkeznek a legtöbben a hatósági bizonyítványt igénylő orvosok közül, és kiemelkedően magas a belgyógyászat, az aneszteziológia és intenzív terápia szakvizsgával rendelkezők száma is. Az előző évhez képest kis mértékben nőtt a hatósági bizonyítványt kérő fogorvosok száma (7 fővel több, összesen 252 fő). A gyógyszerészek esetében évhez képest nagyobb mértékű csökkenés (18 fővel kevesebb, összesen 71 fő) figyelhető meg azon személyek számában, akik részére hatósági bizonyítvány került kiállításra. A szakdolgozók esetében 27 fős emelkedésről beszélhetünk. A migrációs szándék jellemzően a fiatal korosztály tekintetében a legerősebb, a kor előrehaladtával fokozatosan csökken. A szakdolgozók esetében a középkorú (30-40 éves) szakemberek azok, akik a leginkább hajlandónak mutatkoznak a külföldi munkavállalásra. A hatósági bizonyítványt igénylők által megjelölt célországok között 2015-ben is Németország és az Egyesült Királyság a legnépszerűbb, melyet sorrendben Ausztria és Svédország követ. A háziorvosi ellátással kapcsolatos adatok feldolgozását követően megállapítható, hogy a december 31-i állapot szerint Magyarország háziorvosi körzetéből 303 (4,61%) volt betöltetlen, 5

7 közülük pedig 247 körzet (3,76%) minősült tartósan betöltetlenek. A háziorvosi körzetek számához képest Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Tolna, és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legmagasabb a betöltetlen háziorvosi körzetek aránya. Figyelemre méltó, hogy december 31-én tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek több mint egynegyede (85 háziorvosi körzet) már 2011-ben is betöltetlen volt. A háziorvosi körzetekben praktizálók átlagéletkora a pillanatnyi mintavétel szerint 57 év volt. A 60 éves vagy annál idősebb háziorvosok száma a teljes létszám 42,20%-át teszik ki. A évben megvalósult bérpolitikai intézkedések hatására a kórházakban és járóbeteg ellátó intézetekben foglalkoztatott dolgozók egy főre jutó havi bruttó átlagos keresete 2010-hez képest 30%-kal, Ft/fő/hó összeggel emelkedett. Előzetes adataink szerint, a kórházakban és járóbeteg ellátó intézetekben foglalkoztatott dolgozók egy főre jutó havi bruttó átlagos keresete 2015-ben Ft volt, mely a KSH által közölt adatokhoz viszonyítva Ft-tal meghaladta ugyan a költségvetési szférában dolgozók keresetét, viszont Ft-tal alacsonyabbnak bizonyult, mint a nemzetgazdasági átlagos bruttó kereset. A bruttó keresetek mindhárom munkaköri csoportban emelkedtek, az orvosok körében 46%-os, az egészségügyi szakdolgozók esetében 26%-os, egyéb egészségügyi dolgozók körében 25%-os mértékben. A járó és fekvőbeteg ellátó intézetek, az Országos Mentőszolgálat és az Országos Vérellátó Szolgálat, valamint a nem-egészségügyi költségvetési intézmények (tipikusan önkormányzatok) egészségügyi szakfeladaton foglalkoztatott dolgozóinak statisztikai létszáma 2006-tól 2011-ig közel egyenletes mértékben jelentősen csökkent, majd 2013-tól 2015-ig a létszámadatok alakulása a stagnálás jeleit mutatja. A évi adatok alapján az említett intézményi körben dolgozók statisztikai létszáma az orvosok esetén fő, az egészségügyi szakdolgozók esetén fő, míg az egyéb egészségügyi dolgozók esetén fő (így összesen fő) volt. 6

8 2. Módszertani útmutató Az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer adattartalmát az Eütv 114. (2) bekezdése, a kapcsolódó adatszolgáltatók körét a HMR rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A jogszabályban szereplő adatkörök elemzési módszertan szempontjából két csoportra oszthatóak: az összetett elemzésekre lehetőséget biztosító, külön adatgazdáktól személyazonosításra alkalmas módon érkező részletes adatok, illetve a bizonyos ismérvek szerint már összesített adatokat tartalmazó jelentések. A évi beszámoló összeállításakor az alábbi adatszolgáltatók adatkörei kerültek felhasználásra. Adatszolgáltató Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (továbbiakban: ENKK) ENKK ENKK ENKK ENKK ENKK ENKK Orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemek Oktatási Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Nemzetgazdasági Minisztérium Országos Gyógyszerészeti- és Élelmezésegészségügyi Intézet Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) OEP Adatkör Az Eütv a szerinti egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alapnyilvántartása Az Eütv a szerinti egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása Az államilag támogatott egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben résztvevőkre vonatkozó, az Eütv. 116/A. (5) bekezdése szerinti adatok Az Eütv (2) bekezdés i) pontja szerinti adatok az oklevelét, bizonyítványát elismerni, vagy külföldön elismertetni szándékozó személyekről Az adott évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében gyűjtött, az egyes egészségügyi szakképesítésekhez kapcsolódó bér- és létszám-statisztikai adatok A szakvizsgát tett személyekre vonatkozó, az Eütv (6) bekezdés a) és d) pontja szerinti adatok Az Eütv (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok közül az egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó adatok Az Eütv (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok közül az orvosokra, fogorvosokra, gyógyszerészekre, valamint egyéb egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezőkre vonatkozó adatok Az Eütv (2) bekezdés d) pontja szerint az adott évben orvos- és egészségtudomány képzési területen alapképzésre, mesterképzésre és egységes, osztatlan képzésre felvettek számára vonatkozó adatokat szakok szerinti megoszlásban Az adott évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében gyűjtött, az egyes egészségügyi szakképesítésekhez kapcsolódó egészségügyi állás- és létszámkimutatásra vonatkozó adatok Az Eütv (2) bekezdés j) pontja szerinti adatok az egészségügyi ágazati munkaerőigényre vonatkozóan Az Eütv (2) bekezdés k) pontja szerinti adatok az engedélyezett és nyilvántartásba vett gyógyszerismertetői tevékenységet végző egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyekről Az Eütv (2) bekezdés o) pontja szerinti vényírási adatok Az Eütv (2) bekezdés n) pontja szerinti alapellátásra vonatkozó adatok 7

9 Jelen beszámolóban az adatok feldolgozásának és elemzésének szempontjai nem változtak jelentősen a 2014-es évről készült beszámolóhoz képest. Új fejezetként kiemelésre került ugyanakkor a háziorvosi alapellátással kapcsolatos adatok elemzése, valamint az alapnyilvántartásban szereplő ápolók, a szakvizsgát szerzett személyek, a migrációs adatok, valamint a működési nyilvántartásukat meg nem újítók adatai a humánerőforrás monitoringrendszer továbbfejlesztett változata alapján kerül bemutatásra a vizsgált időszakokban. Az egészségügyi ágazati humánerőforrás évi helyzetét bemutató beszámoló fejezeti tagolása így a következők szerint történt: Az első fejezet a vezetői összegfoglalót tartalmazza. A második fejezetben a módszertani útmutató szerepel. A harmadik fejezet foglalkozik az egészségügyi humánerőforrás létszámadataival. Itt találhatóak meg többek között az alapnyilvántartásban és a működési nyilvántartásban szereplő adatok részletezése korfa, megoszlás, szakmák és szakmacsoportok, valamint földrajzi terület szerint. A negyedik fejezet az egészségügyi rendszerbe belépő személyek adatait tartalmazza. A képzések, szakképzések bemutatása a következő képzési típusokat érinti: graduális képzés, alapképzés, mesterképzés, felsőfokú szakképesítések, illetve a felsőfokú szakirányú szakképzés rendszere (a kapcsolódó ösztöndíjakkal). Ebben a pontban szerepelnek továbbá a külföldön megszerzett egészségügyi szakképesítések Magyarországon történő elismerésével kapcsolatos elemzések, valamint jelennek meg a szakképesítés megszerzése szerinti, vagy attól független állampolgárság és származási ország szerinti adatkörök. Az ötödik fejezet taglalja az egészségügyi ellátó rendszerből kilépők adatait, így a működési nyilvántartásukat meg nem újítókra, valamint a korábbi beszámolóktól eltérő, módosított formában és tartalommal elkészített külföldi munkavállalás céljából hatósági bizonyítványt kérők adatait. A hatodik fejezet a háziorvosi alapellátással kapcsolatos kimutatásokat tartalmazza, mely új elemként jelenik meg a humánerőforrás éves helyzetét bemutató beszámolóban. A hetedik fejezet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében gyűjtött bér- és létszám adatokat tartalmazza. 8

10 3. Az egészségügyi humánerőforrására vonatkozó adatok 3.1 Az alapnyilvántartásban szereplő egészségügyi dolgozók száma, korcsoportos megoszlása Egészségügyi tevékenység Magyarországon kizárólag egészségügyi szakképesítés birtokában végezhető. Minden egészségügyi szakképesítés megszerzéséhez kapcsolódó bemeneti, képzési és vizsgakövetelmény jogszabályok által szabályozott, mint ahogy az is, hogy az egészségügyi szakképesítéseket az oklevél vagy bizonyítvány megszerzését vagy Magyarországon történő honosítását, elismerését követően egységes nyilvántartásba kell venni. Ez az egységes és zárt nyilvántartás az egészségügyről szóló évi CLIV törvény (a továbbiakban: Eütv.) a szerinti egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartása, melynek célja a megszerzett szakképesítés közhiteles tanúsítása. Valamennyi egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy alapnyilvántartását az ENKK vezeti. A nyilvántartás személy alapú, ami azt jelenti, hogy az egészségügyi dolgozónak függetlenül a szakképesítései számától alapnyilvántartási típusonként egy nyilvántartási száma (alap- és működési nyilvántartási szám) és egy továbbképzési ciklusa van. Az alapnyilvántartás teljes rálátást biztosít arra, hogy hány fő és milyen egészségügyi szakképesítéssel rendelkezik, valamint tájékoztatást nyújt arról is, hogy közülük hányan rendelkeznek külföldön szerzett és Magyarországon egészségügyi szakképesítésként honosított vagy elismert szakképesítéssel. A kimutatott létszámot növelik az első egészségügyi szakképesítést szerzők, illetve csökkentik az elhalálozására vonatkozó bejegyzések számai. A 2015-ben összesen fő alapnyilvántartásban szereplő közül az aktívak jelentik azt a potenciális személyi kört, akik az egészségügyi ellátórendszerben egészségügyi tevékenységet végző személyként megjelenhetnek. Az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alap- és működési nyilvántartásáról, valamint a működési nyilvántartásban nem szereplő személyek tevékenységének engedélyezéséről szóló 18/2007. (VI.17.) EüM rendelet 2. -a alapján az alapnyilvántartás a következő típusú résznyilvántartásokat foglalja magába: a) orvosok és fogorvosok nyilvántartása, b) gyógyszerészek nyilvántartása, c) klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók nyilvántartása és d) egészségügyi szakdolgozók nyilvántartása. Az alapnyilvántartásban szereplő személyek megjelölt résznyilvántartások szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja. 9

11 táblázat: Tárgyév december 31. napján az alapnyilvántartásban szereplő személyek száma Szakma Orvos Fogorvos Gyógyszerész Klinikai végzettségű egészségügyi dolgozó Egészségügyi szakdolgozó Forrás: ENKK alapnyilvántartás Orvosok: A Magyarországon orvosi diplomát szerzett, vagy a külföldön szerzett és Magyarországon elismert/honosított szakképesítéssel rendelkező orvosok létszáma tekintetében folyamatos emelkedés tapasztalható. Az alapnyilvántartásban szereplő orvosok száma összességében 1383 fővel emelkedett 2015-ben. Fogorvosok: A Magyarországon fogorvosi diplomát szerzett, vagy a külföldön szerzett, és Magyarországon elismert/honosított fogorvosi szakképesítéssel rendelkező fogorvosok létszáma esetén 2015-ben is megfigyelhető a korábbi években is tapasztalt, évi 4% körüli (2015-ben 372 fős) emelkedés. Gyógyszerészek: A Magyarországon gyógyszerészi diplomát szerzett, vagy a külföldön szerzett, és Magyarországon elismert/honosított gyógyszerész szakképesítéssel rendelkező gyógyszerészek létszám növekedése, 2015-ben 2,37%-os volt a megelőző évhez képest. Klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók: Ebbe a csoportba a klinikai szakpszichológusi végzettséggel rendelkezők, a klinikai sugárfizikus, a klinikai mikrobiológus, a klinikai biokémikus, valamint a molekuláris biológiai diagnosztika szakképesítéssel rendelkező személyek tartoznak. Ennél a nyilvántartási típusnál figyelembe kell venni, hogy arányaiban sokkal kisebb a vizsgált létszám a többi csoporthoz képest, valamint azt, hogy ezek a személyek nem az alapdiploma alapján kerülnek felvételre az alapnyilvántartásba, hanem a diplomára épülő egészségügyi szakképesítés alapján. Az alapnyilvántartásban szereplő klinikai végzettséggel rendelkezők létszáma tekintetében is szinte teljesen megegyező a évi növekedés az azt megelőző évhez képest: 2014-ben 109 fővel, ben 116 fővel emelkedett a klinikai végzettséggel rendelkezők létszáma. Egészségügyi szakdolgozók: Az egészségügyi szakdolgozók kategóriája átfogó kategória, amely nagyon sok egészségügyi szakképesítést foglal magában évben a évhez képest az alapnyilvántartásban szereplő szakdolgozók száma 3,9%-kal, 8696 fővel emelkedett. Az alábbi kimutatás az adott évben az alapnyilvántartásban első alkalommal felvett személyek számát mutatja 2011-től 2015-ig. 10

12 táblázat: Az adott évben alapnyilvántartásba újonnan felvett személyek száma Szakma Orvos Fogorvos Gyógyszerész Klinikai végzettségű egészségügyi dolgozó Egészségügyi szakdolgozó Forrás: ENKK alapnyilvántartás Az alapnyilvántartásba 2015-ben újonnan felvettek száma a 2014-es évhez viszonyítva a fogorvosok, a gyógyszerészek, valamint a klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók esetében kis mértékben csökkent, míg az orvosok esetében 107 fővel, 7,59%-os mértékben növekedett. Az alapnyilvántartásba 2015-ben felvett személyek száma a megelőző négy év átlagához viszonyítva az orvosok esetében 11,59%-os mértékben, a fogorvosok esetében 11,14%-os mértékben emelkedett. Az újonnan felvett gyógyszerészek és klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók száma viszont csökkent az előző négy év átlagához képest: a gyógyszerészek esetében 5,01%-os, a klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók esetében pedig 12,38%-os mértékben. Az alapnyilvántartásba 2015-ben újonnan felvett egészségügyi szakdolgozók száma 2014-hez viszonyítva fővel, 14,76%-os mértékben csökkent. Ezzel a csökkenéssel az alapnyilvántartásba újonnan regisztrált szakdolgozók száma a 2013-ban belépők számához közelített. Ápolók: A tavalyi évhez hasonlóan jelen beszámoló is külön ismerteti az ápolókra vonatkozó adatokat, tekintettel az egészségügyi szakdolgozók körén belül betöltött kiemelt szerepükre és magas számukra. Folytatva a évben megkezdett szempontrendszert, a kimutatásban a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK. európai parlamenti és tanácsi irányelv 31. cikkének megfelelő ápoló végzettséggel rendelkezők szerepelnek. A hivatkozott cikk alapján az ápolói képzés legalább hároméves vagy órás elméleti képzést és klinikai gyakorlatot foglal magában, amelyen belül az elméleti képzés tartama a teljes képzés minimális időtartamának legalább egyharmadát, a klinikai gyakorlat pedig legalább a felét teszi ki. Az irányelvi feltételeknek az alapnyilvántartásban a következő szakképesítések felelnek meg: általános ápoló és általános asszisztens, ápoló (54), ápoló (BSc), ápoló (főiskolai végzettség), ápoló és betegellátó (ápoló szakirány) (BSc), diplomás ápoló, egyetemi okleveles ápoló, okleveles ápoló (egyetemi végzettség), okleveles ápoló (MSc). Az alapnyilvántartásban szereplő ápolók létszámváltozását (összesen és új felvétel tekintetében) az alábbi táblázat szemlélteti. 11

13 táblázat: A tárgyév december 31-én alapnyilvántartásban szereplő, illetve az adott évben alapnyilvántartásba első alkalommal felvett ápolók létszáma Megnevezés Alapnyilvántartásban szereplő ápolók száma (fő) Első alkalommal alapnyilvántartásba vett ápolok száma (fő) Forrás: ENKK alapnyilvántartás Az alapnyilvántartásban szereplő orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók és szakdolgozók életkor szerinti korcsoportos megoszlását az alábbi diagramok szemléltetik ábra: Az alapnyilvántartásban szereplő orvosok korcsoportos megoszlása (2015. december 31.) Forrás: ENKK alapnyilvántartás 12

14 ábra: Az alapnyilvántartásban szereplő fogorvosok korcsoportos megoszlása (2015. december 31.) Forrás: ENKK alapnyilvántartás ábra: Az alapnyilvántartásban szereplő gyógyszerészek korcsoportos megoszlása (2015. december 31.) Forrás: ENKK alapnyilvántartás 13

15 ábra: Az alapnyilvántartásban szereplő klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók korcsoportos megoszlása (2015. december 31.) Forrás: ENKK alapnyilvántartás ábra: Az alapnyilvántartásban szereplő egészségügyi szakdolgozók korcsoportos megoszlása (2015. december 31.) Forrás: ENKK alapnyilvántartás Az orvosok és gyógyszerészek esetében 25 év fölött és 70 év alatt közel egyenletesen oszlik el a létszám, míg a 70 év fölötti nyitott intervallum pedig az átlag létszám duplájával jelenik meg. A fogorvosok korcsoportos megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy túlsúlyban vannak az 50 év alattiak, ezen belül is meghatározó a 25 és 39 év közötti korcsoportba tartozók száma. 14

16 Hasonlóságot mutat a klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók és a szakdolgozók korcsoportos megoszlása. Növekvő létszám éves korosztályig, majd pedig egyenletes csökkenés az idősebb korcsoportok felé. Az átfogó kategórián belüli egészségügyi szakdolgozói szakképesítések csoportosítására az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól szóló 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: NEFMI rendelet) 1. számú melléklete szerint van lehetőség. A január 1-jén hatályba lépett rendelet az egészségügyi szakdolgozói szakképesítéseket 17 szakmacsoportba sorolja. Egy adott szakképesítés (pl.: Ápoló BSc) ugyanakkor nem csak egy szakmacsoportba tartozik. A táblázat tartalmazza a NEFMI rendelet szerinti szakmacsoportokat, illetve azt, hogy az adott szakmacsoport tekintetében korcsoportonként hány egészségügyi szakdolgozó szerepel az alapnyilvántartásban. A szakmacsoportokat bemutató táblázatban kimagasló számmal szerepel a Felnőtt ápolás és gondozás szakmacsoport, amely jelzi, hogy a legtöbb egészségügyi szakdolgozó ebbe a szakmacsoportba tartozó szakképesítéssel rendelkezik. Ebbe a szakmacsoportba 66 szakképesítés tartozik, többek között a teljesség igénye nélkül az általános ápoló és általános asszisztens, az ápoló (54), a felnőtt szakápoló, a diplomás ápoló és a körzeti ápoló szakképesítés. Tekintve, hogy egy dolgozó több szakmacsoportba tartozó szakképesítéssel is rendelkezhet, az alábbi táblázatban szereplő személyek száma eltér az alapnyilvántartásban szereplők számától. 15

17 táblázat: Az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól szóló 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet szerinti szakmacsoportok vonatkozásában, a december 31-én alapnyilvántartásban szereplő egészségügyi szakdolgozók száma korcsoportok szerinti bontásban Szakmacsoport na Összesen Általános és elektrofiziológiai asszisztencia szakmacsoport Dietetikai szakmacsoport Egészségügyi menedzsment szakmacsoport Felnőtt ápolás és gondozás szakmacsoport Fogászati ellátás szakmacsoport Gyermek ápolás és gondozás szakmacsoport Gyógyszertári ellátás szakmacsoport Képi diagnosztika szakmacsoport Közegészségügyi és népegészségügyi szakmacsoport Laboratóriumi diagnosztika szakmacsoport Mozgásterápia és fizioterápia szakmacsoport Műtéti ellátás szakmacsoport Rehabilitációs és életvezetést támogató szakmacsoport Sürgősségi ellátás szakmacsoport Szülészeti ellátás szakmacsoport Természetgyógyá szat szakmacsoport Védőnői ellátás szakmacsoport Összesen Forrás: ENKK alapnyilvántartás 16

18 3.2 A működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi dolgozók száma, korcsoportos megoszlása Létszámra vonatkozó adatok Az alapnyilvántartásban szereplő személy abban az esetben végezhet önállóan egészségügyi tevékenységet Magyarországon, ha szerepel az Eütv a szerinti egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában. A működési nyilvántartás az önállóan végzett egészségügyi tevékenység további két feltételének, így az adott szakképesítés tekintetében a kötelező továbbképzési kötelezettség teljesítésének, valamint a működési nyilvántartásba való bejegyzésnek az igazolására szolgál. Az alábbi táblázat az adott év december 31. napján működési nyilvántartásban szereplő személyek számáról ad tájékoztatást nyilvántartási típusonként táblázat: Tárgyév december 31. napján a működési nyilvántartásban szereplő személyek száma Szakma Orvos Fogorvos Gyógyszerész Klinikai végzettségű egészségügyi dolgozó Egészségügyi szakdolgozó Forrás: ENKK működési nyilvántartás A működési nyilvántartásban szereplő személyek alapvetően két csoportra oszthatók. Az egyik csoportba azok az egészségügyi szakemberek tartoznak, akik rendelkeznek érvényes működési nyilvántartási ciklussal (tehát valamely általuk megszerzett szakképesítésre vonatkozóan teljesíttették továbbképzési kötelezettségüket, és kérték a működési nyilvántartásuk megújítását), míg a másik csoportot az ilyen érvényes ciklussal nem rendelkezők alkotják. A működési nyilvántartásban szereplő személyek száma évről évre magasabb. Az orvosok esetében a évi létszám 6,27%-al haladja meg a korábbi tárgyévek átlagát, fogorvosok tekintetében 9,89%- al, gyógyszerészeknél 5,32%-al, klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók esetében 15,91%-al, egészségügyi szakdolgozóknál pedig 8,32%-al. A működési nyilvántartásban szereplő, de érvényes működési nyilvántartási ciklussal nem rendelkező személyek száma alapvetően két személyi körre bontható: egyrészt tartalmazza a felügyelet mellett egészségügyi tevékenységet végzőket - melyet az Eütv (15) bekezdése alapján legkésőbb a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni a működési nyilvántartást vezető szervnek (ezen bejelentések azonban a gyakorlatban esetlegesek), másrészt tartalmazzák a pályaelhagyókat is. 17

19 Az egészségügyi szakképesítések (tehát az alap- és működési nyilvántartás) oldaláról vizsgálva az egészségügyi humánerőforrás helyzetét, az érvényes működési ciklussal rendelkező személyeket tekintjük a ténylegesen egészségügyben dolgozóknak. Egy működési nyilvántartási ciklus főszabály szerint öt évig tart, mely időszak alatt kell az egészségügyi dolgozónak összegyűjteni a megújításhoz a megfelelő számú elméleti és gyakorlati pontokat. Erre az öt éves ciklikusságra különösen az orvosok, a fogorvosok és a gyógyszerészek éves adatainak vizsgálatakor kell figyelemmel lenni. Esetükben ugyanis a működési nyilvántartás intézményének bevezetését követően az érvényes nyilvántartási ciklusok egyszerre, nagy számban, egy időpontban kezdődtek, és így természetesen hasonlóan nagy számban, egy időpontban is járnak le. Az érvényes működési nyilvántartási ciklusoknak ilyen tömeges lejárati éve volt a 2005., a és a év. Ennek megfelelően lényegesen többen kérték a nyilvántartásuk érvényességének megújítását 2015-ben a korábbi évekhez képest, de természetesen magasabb azoknak száma, akik nem kérték a megújítást (melynek jellemző okai lehet az inaktívvá válás, a pályaelhagyás, vagy a külföldre távozás). Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a működési nyilvántartásba újonnan regisztrálóknak hosszú távon az év végi adatokban tapasztalható ciklikusság várhatóan megszűnik, és a ciklus lejárati idők és a megújítási hajlandóság a szakdolgozókéhoz hasonló egyenletes eloszlást fog mutatni táblázat: Tárgyév december 31. napján érvényes működési nyilvántartási ciklussal rendelkező személyek száma Szakma Orvos Fogorvos Gyógyszerész Klinikai végzettségű egészségügyi dolgozó Egészségügyi szakdolgozó Forrás: ENKK működési nyilvántartás Az érvényes működési nyilvántartási ciklussal rendelkező tehát önállóan egészségügyi tevékenység végzésére jogosult egészségügyi dolgozók száma 2015-ben 3,3%-kal (4 853 fővel) csökkent az előző évhez képest. Nyilvántartási típusok szerinti bontásban az érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok száma 8,3%-kal (2 716 fővel), a gyógyszerészek száma 8,4%-kal (636 fővel), a fogorvosok száma 7,0%-kal (473 fővel), az egészségügyi szakdolgozók száma 1,2%-kal (1 123 fővel) csökkent az előző évhez képest. A évi létszám ugyanakkor minden esetben meghaladta a 2011-est. Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók száma viszont 5,9%-kal (59 fővel) emelkedett az előző évhez képest. Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező szakdolgozók és fogorvosok számának csökkenéséhez részben hozzájárult az is, hogy az előző évhez viszonyítva csökkent a működési 18

20 nyilvántartásba első alkalommal bekerülők száma: az egészségügyi szakdolgozók esetében 8,30%-os (382 fővel), a fogorvosok esetében 5,16%-os (16 fővel) visszaesés tapasztalható. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az orvosok és gyógyszerészek esetében úgy csökkent az érvényes működési engedéllyel rendelkezők száma, hogy közben növekedett a működési nyilvántartásba első alkalommal bekerülők száma:orvosok esetében 10,14%-os mértékben (114 fővel), a gyógyszerészek esetében 4,2%-os mértékben (10 fővel) emelkedett a működési nyilvántartásba újonnan bekerülők száma. A következő táblázat azt mutatja meg, hogy az egyes években hány személy került felvételre első alkalommal a működési nyilvántartásba: táblázat: Az adott évben működési nyilvántartásba újonnan felvett személyek száma Szakma Orvos Fogorvos Gyógyszerész Klinikai végzettségű egészségügyi dolgozó Egészségügyi szakdolgozó Forrás: ENKK működési nyilvántartás Legnagyobb arányban a szakdolgozók közül kerülnek ki azok, akik nem kezdeményezik működési nyilvántartásba vételüket: 2015-ben alapnyilvántartásba újonnan bekerült egészségügyi szakdolgozó közül csak Fő (48,49%) kezdeményezte működési nyilvántartásba vételét. Összehasonlítás végett: az orvosok esetében 81,61%, a fogorvosoknál 79,67%, a gyógyszerészeknél 82,75%, a klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók 75,65% ez az arány Korcsoportos megoszlás évben az érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi dolgozók korcsoport szerinti létszáma az előző évekhez képest az alábbiak szerint alakult. Orvosok: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok vezető gyakoriságú korcsoportját az évesek alkotják: 2011-ben ebbe a korcsoportba tartozott a teljes létszám 15%-a (4 276 fő), 2015-ben 13%-a (3 786 fő). Továbbra is meghatározó az és éves sávokba tartozók száma, ami az előző évekhez hasonlóan hívja fel a figyelmet az orvosi humánerőforrás tekintetében a közeljövőben esetlegesen kialakuló problémák lehetőségére, hiszen ezek a nagy létszámú korosztályok fokozatosan inaktívvá fognak válni. Ki kell emelni ugyanakkor, hogy az orvosok működési nyilvántartási típusán belül a harmadik legnagyobb gyakoriságú korcsoport 2015-re a fiataloké lett: 2015-ben a teljes létszám 12%-át (3462 fő) a éves korcsoportban tartozók tették ki. Erre a változásra két szempontból érdemes rávilágítani. Az egyik szempont szerint a gyakorisági sorrend változását az is okozta, hogy az érvényes nyilvántartási ciklusok 2015-ös tömeges lejártakor az idősebb, inaktívvá vált korosztály már nem kérte megújítást. A másik szempont viszont 19

21 az, hogy egyre nagyobb számmal képviselteti magát a éves korcsoport a megelőző évekhez viszonyítva. Az elöregedést mutató korfa megváltoztatásához tehát a bázis jelen van az ágazatban, a következő évek kérdése az, hogy ennek a bázisnak hány százaléka marad a magyar ellátórendszerben a 30, vagy 35. életévének betöltését követően, amikor is már jó eséllyel meg is szerezték az első szakorvosi képesítésüket táblázat: A tárgyév december 31. napján érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok korcsoport szerinti megoszlása Korcsoport Összesen Forrás: ENKK működési nyilvántartás Fogorvosok: Az orvosokkal ellentétben, a fogorvosok legnagyobb gyakoriságú korcsoportját a évesek alkotják: 2015-ben ebbe a korcsoportba tartozott a teljes létszám 16%-a (950 fő). A korábbi évekkel összehasonlítva megállapítható, hogy a korcsoportok szerinti megoszlás nagyságrendileg megegyezik a 2014-es adatokkal, jelentősebb emelkedés csak a éves korosztályban tapasztalható: 2014-ben a nyilvántartásban szereplő valamennyi fogorvos 14%-a, 2015-ben 16%-a tartozott ebbe a korcsoportba táblázat: A tárgyév december 31. napján érvényes működési nyilvántartással rendelkező fogorvosok korcsoport szerinti megoszlása Korcsoport Összesen Forrás: ENKK működési nyilvántartás 20

22 Gyógyszerészek: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező gyógyszerészek korcsoportos megoszlásának vonatkozásában 2015-re jelentős eltérés nem történt az azt megelőző évhez viszonyítva táblázat: A tárgyév december 31. napján érvényes működési nyilvántartással rendelkező gyógyszerészek korcsoport szerinti megoszlása Korcsoport Összesen Forrás: ENKK működési nyilvántartás Klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók vezető gyakoriságú korcsoportját a évesek teszik ki: 2015-ben a teljes létszám 19,58%-a (207 fő) ebbe a korcsoportba tartozott. A klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók között a fiatalabb korosztályok azért képviseltetik magukat kisebb számban, mert ebbe az alapnyilvántartási típusba nem az érintett egészségügyi szakképesítés megszerzéséhez szükséges bemeneti követelményeként meghatározott jellemzően nem egészségügyi alapvégzettség megszerzésekor, hanem az egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakképesítés megszerzésekor regisztrálják a dolgozót. 21

23 táblázat: A tárgyév december 31. napján érvényes működési nyilvántartással rendelkező klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók korcsoport szerinti megoszlása Korcsoport Összesen Forrás: ENKK működési nyilvántartás Egészségügyi szakdolgozók: A szakdolgozók száma a korcsoportos eloszlás alapján a 35-49éves kategóriákban a legmagasabb, az érvényes működési nyilvántartással rendelkező szakdolgozók gerincét a negyvenes éveikben járók teszik ki. Megállapítható, hogy jelentősebb mértékű létszámváltozás a éves korcsoportban volt tapasztalható: míg 2014-ben ebbe a korcsoportba a teljes létszám 16,06%-a ( fő) tartozott, addig 2015-ben már csak 14,47%-a ( fő). A éves korosztály esetében ez a létszám csökkenés nem csupán az érintett szakdolgozói kör idősödését mutatja, hanem rámutat arra a néhány éve kimutatható tendenciára is, mely szerint a harmincas éveiben járó érvényes működési nyilvántartással rendelkező szakdolgozók száma folyamatosan csökken táblázat: A tárgyév december 31. napján érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi szakdolgozók korcsoport szerinti megoszlása Korcsoport Összesen Forrás: ENKK működési nyilvántartás 22

24 Szakvizsga és szakmacsoport szerinti bontás Az egyes egészségügyi szakmákon belül a megszerzett szakvizsgák, vagy a szakdolgozók esetén a szakmacsoport szerinti bontás és az azokhoz kapcsolódó működési nyilvántartási ciklus további, részletesebb vizsgálatokra ad lehetőséget. Tekintettel arra, hogy egy adott orvos, fogorvos, gyógyszerész vagy klinikai végzettségű egészségügyi dolgozó több szakvizsgával is rendelkezhet, az adatok nem összeadhatóak, viszont a szakvizsgák egymáshoz viszonyított arányát az érvényes működési nyilvántartásban így is szemléltetik. Az orvosok által megszerezhető szakvizsgák közül a táblázat a 15 leggyakoribb szakvizsgát mutatja be, melyre tekintettel az érintett személy rendelkezik érvényes működési nyilvántartással (a teljes listát az 1. sz. melléklet tartalmazza). Megállapítható, hogy az elmúlt évben nem volt jelentős változás a szakvizsgák megoszlásában, az érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok közül a legtöbben továbbra is háziorvostan és belgyógyászat szakvizsgával rendelkeznek. Ahogy az előző évi beszámolóban is jeleztük, a statisztikában elfoglalt vezető szerep nem jelenti azt, hogy az ellátórendszerbe megfelelő számmal vannak jelen a háziorvosok, arra pedig egyáltalán nem mutat rá, hogy rövid, vagy középtávon biztosított-e a jelenlegi rendszer fenntartása a humánerőforrás szempontjából. A tavalyi beszámolóban jelen fejezeten belül került bemutatásra a betöltött és betöltetlen háziorvosi praxisok száma, valamint a háziorvosok korcsoportos megoszlása. Jelen beszámolóban ezek a kimutatások egyéb, a háziorvosi körzetekkel kapcsolatos adatok mellett a 6. fejezetben találhatóak táblázat: Az orvosok 15 leggyakoribb szakvizsgái vonatkozásában az érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok száma tárgyév december 31. napján Szakvizsga megnevezése (figyelemmel a megfeleltetés szabályaira) Háziorvostan Belgyógyászat Csecsemő- és gyermekgyógyászat Foglalkozás-orvostan Aneszteziológia és intenzív terápia Sebészet Szülészet-nőgyógyászat Pszichiátria Radiológia Kardiológia Neurológia Szemészet Reumatológia Fül-orr-gégegyógyászat Tüdőgyógyászat Összesen* * amennyiben egy személy több szakképesítésére tekintettel is rendelkezik érvényes működési nyilvántartással, az összesítésben többször is szerepel Forrás: ENKK működési nyilvántartás 23

25 A táblázat a fogorvosok által megszerezhető szakvizsgák vonatkozásában az érvényes működési nyilvántartással rendelkező fogorvosok számát szemlélteti. Jelentős eltérés az elmúlt évhez viszonyítva nem figyelhető meg, a konzerváló fogászat és fogpótlástan szakvizsgával rendelkezők száma továbbra is kiemelkedik a többi szakvizsga közül táblázat: A fogorvosok által megszerezhető szakvizsgák vonatkozásában az érvényes működési nyilvántartással rendelkező fogorvosok száma tárgyév december 31. napján Szakvizsga megnevezése (figyelemmel a megfeleltetés szabályaira) év év konzerváló fogászat és fogpótlástan fogszabályozás dento-alveoláris sebészet gyermekfogászat parodontológia Összesen* * amennyiben egy személy több szakképesítésére tekintettel is rendelkezik érvényes működési nyilvántartással, az összesítésben többször is szerepel Forrás: ENKK működési nyilvántartás A következő táblázat a gyógyszerészek által megszerezhető szakvizsgák vonatkozásában az érvényes működési nyilvántartással rendelkező gyógyszerészek számát mutatja be. A szakvizsgák sorrendjében a tavalyi évhez viszonyítva jelentős változás nem történt. A legtöbben gyógyszerellátás és gyógyszerügyi szervezés szakvizsgával rendelkeznek, a második helyen pedig a gyógyszerhatástan szakvizsga található. Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről szóló 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet a szakgyógyszerészi képzés korábbi rendszerét jelentős mértékben átalakította. Az EMMI rendelet alapján a működési nyilvántartásban szereplő gyógyszerészek számához viszonyítva csupán néhány főnek volt mindezidáig lehetősége új típusú (és elnevezésű) szakvizsgát tenni, a táblázat sorában szereplő alacsony számadatokat e tény indokolja. 24

26 táblázat: A gyógyszerészek által megszerezhető szakvizsgák vonatkozásában az érvényes működési nyilvántartással rendelkező gyógyszerészek száma tárgyév december 31. napján Sorszám Szakvizsga megnevezése év év 1 gyógyszerellátás és gyógyszerügyi szervezés gyógyszerhatástan gyógyszerellátási gyógyszerészet gyógyszertechnológia gyógyszerügyi szervezés és igazgatás kórházi gyógyszerészet minőségbiztosítás gyógyszerellenőrzés klinikai gyógyszerészet farmakognózia gyógyszerhatástan-toxikológia mikrobiológiai gyógyszerellenőrzés toxikológia gyógyszertár üzemeltetés, vezetés egészségügyi-gyógyszerügyi igazgatás kórházi-klinikai szakgyógyszerészet farmakológia, farmakoterápia gyógyszerészi mikrobiológia gyógyszerészi gondozás infektológiai gyógyszerészet közegészségügyi-járványügyi laboratóriumi vizsgálatok gyógyszerkémia praeparativ kémiai laboratóriumi vizsgálatok gyógyszer-információ és terápiás tanácsadás biológiai gyógyszerellenőrzés klinikai mikrobiológiai laboratóriumi gyógyszerészet egészségügyi és gyógyszerügyi szervezés gyógyszerügyi szakigazgatás radiofarmakológia radiogyógyszerészet onkológiai gyógyszerészet kémiai /fizikai-kémiai/ gyógyszerellenőrzés klinikai laboratóriumi gyógyszerészet társadalomgyógyszerészet pediátriai gyógyszerészet farmakovigilancia 0 1 Összesen* * amennyiben egy személy több szakképesítésére tekintettel is rendelkezik érvényes működési nyilvántartással, az összesítésben többször is szerepel Forrás: ENKK működési nyilvántartás 25

27 Szakvizsgáik tekintetében az érvényes működési nyilvántartással rendelkező klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók számát az alábbi táblázat szemlélteti. A szakvizsgák csoportjából kiemelkednek a klinikai szakpszichológus végzettségűek, jelentős eltérés a tavalyi évhez képest egyik szakvizsga esetében sem figyelhető meg táblázat: A klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók által megszerezhető szakvizsgák vonatkozásában az érvényes működési nyilvántartással rendelkező klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók száma tárgyév december 31. napján Szakvizsga megnevezése év év klinikai és mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológus klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus pszichoterápia klinikai biokémikus igazságügyi klinikai pszichológia klinikai addiktológia klinikai mikrobiológus neuropszichológus molekuláris biológiai diagnosztika 2 2 klinikai sugárfizikus 2 3 Összesen* * amennyiben egy személy több szakképesítésére tekintettel is rendelkezik érvényes működési nyilvántartással, az összesítésben többször is szerepel Forrás: ENKK működési nyilvántartás A következő táblázatban szakma szerinti bontásban összesítettük azon érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi dolgozókat, akik szakvizsgával rendelkeznek táblázat: Érvényes működési nyilvántartással rendelkező szakvizsgázott egészségügyi dolgozók száma tárgyév december 31. napján Szakma év év Orvos Fogorvos Gyógyszerész Klinikai végzettségű egészségügyi dolgozó Összesen* * amennyiben egy személy több szakképesítésére tekintettel is rendelkezik érvényes működési nyilvántartással, az összesítésben többször is szerepel Forrás: ENKK működési nyilvántartás A évben érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi szakdolgozók NEFMI rendelet szerinti szakmacsoportos megoszlását az alábbi táblázat tartalmazza. A 3.1. fejezetben leírtaknak megfelelően egy dolgozó több szakmacsoportba tartozó szakképesítéssel is rendelkezhet, 26

28 valamint egyes szakképesítések több szakmacsoportba is tartoznak, így az alábbi táblázatban szereplő személyek száma eltér az érvényes működési nyilvántartással rendelkezők számától táblázat: Az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól szóló 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet szerinti szakmacsoportok vonatkozásában az érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi szakdolgozók száma korcsoportok szerinti bontásban december 31-én Szakmacsoportok Összesen általános és elektrofiziológiai asszisztencia szakmacsoport dietetikai szakmacsoport egészségügyi menedzsment szakmacsoport felnőtt ápolás és gondozás szakmacsoport fogászati ellátás szakmacsoport gyermek ápolás és gondozás szakmacsoport gyógyszertári ellátás szakmacsoport képi diagnosztika szakmacsoport közegészségügyi és népegészségügyi szakmacsoport laboratóriumi diagnosztika szakmacsoport mozgásterápia és fizioterápia szakmacsoport műtéti ellátás szakmacsoport rehabilitációs és életvezetést támogató szakmacsoport sürgősségi ellátás szakmacsoport szülészeti ellátás szakmacsoport természetgyógyászat szakmacsoport védőnői ellátás szakmacsoport Összesen * amennyiben egy személy több szakmacsoportba tartozó szakképesítésre tekintettel is rendelkezik érvényes működési nyilvántartással, az összesítésben többször is szerepel Forrás: ENKK működési nyilvántartás A évben érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi szakdolgozók számát szakképesítések szerinti bontásban a 2. számú melléklet tartalmazza. 3.3 Az egészségügyi dolgozók földrajzi megoszlása Az előző évhez hasonlóan az egészségügyi dolgozók földrajzi területi megoszlását az érvényes működési nyilvántartással rendelkezők tekintetében mutatja be a beszámoló. A kimutatások 27

29 elkészítésénél az adott személy tartózkodási helyét (akinél ezt nem tartalmazta a nyilvántartás, az állandó lakcímét) vettük alapul. Az egészségügyi dolgozók lakosságszámhoz viszonyított arányszámait, valamint a földrajzi megoszlást a fejezet térképei illetve a melléklet 3. táblázata mutatja be. Tekintettel arra, hogy a területi megoszlás önmagában nem elemezhető, mindenképpen szükséges figyelembe venni az adott megye nagyságát, lakosságának számát is. Budapest tekintetében a fenti adatokat a főváros központi szerepe miatt külön elemeztük, de a mellékletben található táblázatok ezen adatokat a többi adattal együtt tartalmazzák ábra: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok földrajzi megoszlása (fő) december 31-én Forrás: ENKK működési nyilvántartás Ahogy a fenti térképes ábra mutatja, az orvosok közül legtöbben Budapesten rendelkeznek érvényes működési nyilvántartással (8850 fő), kitéve ezzel a évben érvényes működési ciklussal rendelkező orvosok 29,4%-át. A területi megoszlást Budapest nélkül vizsgálva megállapítható, hogy a évben az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása alapján a legtöbb orvos Pest és Hajdú- Bihar megyében van regisztrálva (2876 fő, illetve 2247 fő), emellett a másik két orvosi egyetemnek 28

30 otthont adó megye is kimagasló (Csongrád: 1845 fő, Baranya: 1594 fő). A legkevesebb érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvos pedig Nógrád megyénél szerepel (346 fő) ábra: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok száma lakosra vetítve megyénként (fő) december 31-én Forrás: ENKK működési nyilvántartás A lakosra vetített érvényes működési engedéllyel rendelkező orvosok tekintetében a fővárosi arány mondható a legmagasabbnak (50,35 fő), ehhez közelít a Csongrád (45,42 fő), Baranya (42,95 fő) és Hajdú-Bihar (42,82 fő) megyékben mért számarány. Az eloszlás Nógrád (17,66 fő), Tolna (19,39 fő), és Jász-Nagykun_Szolnok (18,90 fő) megyében tekinthető a legalacsonyabbnak. 29

31 ábra: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező fogorvosok földrajzi megoszlása (fő) december 31-én Forrás: ENKK működési nyilvántartás Az orvosokhoz hasonlóan a fogorvosok tekintetében is a fővárosban a legmagasabb az érvényes működési ciklussal rendelkezők száma (1887 fő), és a Pest megyei arány (543 fő) is magasan megelőzi a többi megyében mért összegeket. A legkevesebb érvényes működési engedéllyel rendelkező fogorvos pedig Nógrád megyében található (48 fő). A bemutatott két szélsőséges számadaton túl egyes megyékben átlag feletti létszám mutatható ki, amely az orvosokhoz hasonlóan szintén az egyetemi központok orvosi humánerőforrás megtartó erejéből (Hajdú-Bihar megye: 383 fő, Csongrád megye: 297 fő) fakad. Kiemelkedő továbbá Győr-Moson-Sopron megye 399 fős létszámadata, amelyet részben az osztrák határhoz való közelsége indokolhat. 30

32 ábra: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező fogorvosok száma lakosra vetítve megyénként (fő) december 31-én Forrás: ENKK működési nyilvántartás A lakosra jutó, érvényes működési nyilvántartással rendelkező fogorvosok száma a fővárosban a legmagasabb (10,74 fő), azonban Pest megye ellátottsága (4,43 fő) elmarad Győr-Moson-Sopron (8,81 fő), Hajdú-Bihar (7,13 fő) és Csongrád (7,31 fő) megyékhez képest. A lakosság számához viszonyítva aránylag alacsony az eloszlás Borsod-Abaúj-Zemplén (3,57 fő) és Szabolcs-Szatmár- Bereg (3,17 fő) megyékben, a legalacsonyabb arány pedig Nógád megyét jellemzi (2,45 fő) 31

33 ábra: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező gyógyszerészek földrajzi megoszlása (fő) december 31-én Forrás: ENKK működési nyilvántartás 2015-ben a legtöbb, érvényes működési nyilvántartással rendelkező gyógyszerész Pest megyénél szerepel (739 fő). A legkevesebb érvényes működési nyilvántartással rendelkező gyógyszerészről szóló adat Nógrád megyében látható (74 fő). A fent bemutatott két szélsőségen túl egyes területeken átlag feletti a gyógyszerészek létszáma, amely az orvosokhoz hasonlóan szintén adódhat az egyetemi központok humánerőforrás megtartó erejéből (Csongrád megye: 494 fő), más területeken azonban a létszám elmarad az átlagostól (leginkább Zala, Vas és Tolna megye). 32

34 ábra: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező gyógyszerészek száma lakosra vetítve megyénként (fő) december 31-én Forrás: ENKK működési nyilvántartás Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező gyógyszerészek száma lakosra vetítve Csongrád megyében a legmagasabb (12,16 fő), a magasabb lélekszámmal rendelkező megyék esetében pedig Bács-Kiskun (8,08 fő) és Hajdú-Bihar (8,52 fő) megye mondható a legkiemelkedőbbnek. Az arány Nógrád megyében mutatkozik legalacsonyabbnak (3,78 fő). 33

35 ábra: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók földrajzi megoszlása (fő) december 31-én Forrás: ENKK működési nyilvántartás 2015-ben a legtöbb érvényes működési nyilvántartással rendelkező klinikai végzettségű személy Pest (106 fő) és Hajdú-Bihar Megyénél (88 fő) szerepelt. Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók száma Nógrád megyében volt a legalacsonyabb (5 fő). A fent bemutatott két szélsőség között egyes területeken átlag feletti a létszám, amely az orvosokhoz hasonlóan szintén adódhat az egyetemi központok humánerőforrás megtartó erejéből (Baranya megye: 45 fő). 34

36 ábra: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók száma lakosra vetítve megyénként (fő) december 31-én Forrás: ENKK működési nyilvántartás A klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók területi megoszlásának vizsgálatakor fontos kiemelni, hogy a lakosságszámhoz viszonyítás eltér az előzőektől, mivel a klinikai végzettségűeknél ez lakosra nézve történik. Ennek oka a klinikai végzettségű dolgozók alacsony létszáma. Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók száma lakosra vetítve Budapesten a legmagasabb (29,30 fő), de az arány kiugróan magas Hajdú- Bihar megyében is (16,38 fő). A lakosságszámhoz viszonyított arány a klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók esetében Nógrád megyében a legalacsonyabb (2,55 fő). 35

37 ábra: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi szakdolgozók földrajzi megoszlása (fő) december 31-én Forrás: ENKK működési nyilvántartás A évben a legtöbb, érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi szakdolgozó Pest megye után (10966 fő) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szerepel (6901 fő), a legkevesebb pedig Nógrád megyében található (1916 fő). Az egyetemi központok jelentősége, mint minden más egészségügyi végzettség esetén a szakdolgozók esetén is jól kimutatható: Hajdú-Bihar 5877 fő (Debreceni Egyetem), Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4956 fő (Nyíregyházi Egyetem) és Baranya megye (Pécsi Tudományegyetem) 4576 fő. 36

38 ábra: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi szakdolgozók száma lakosra vetítve megyénként (fő) december 31-én Forrás: ENKK működési nyilvántartás lakosra vetítve az érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi szakdolgozók aránya Baranya megyében tekinthető a legmagasabbnak (123,31 fő), de hasonlóan magas Zala ( fő), Hajdú-Bihar (109,39 fő), Csongrád (104,33 fő) és Tolna (104,28 fő) megyében is. Pest megyében az arány 89,44 fő, Budapesten pedig 95,77 fő. A főre jutó létszám Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legalacsonyabb (85,63 fő) Az orvosok és szakdolgozók egymáshoz viszonyított arányát földrajzi megoszlás szerint térképek segítségével szemlélteti a következő két ábra: 37

39 ábra: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosokra jutó szakdolgozók aránya (fő) december 31-én Forrás: ENKK működési nyilvántartás ábra: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező szakdolgozókra jutó orvosok aránya (fő) december 31-én Forrás: ENKK működési nyilvántartás 38