8. Munkanélküliség Foglalkoztatási kategóriák A munkanélküliség típusai, okai. Munkaerőn kívüli
|
|
- Adrián Orsós
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 8. Munkanélküliség A foglalkoztatási problémák elemzése. Típusok, okok. Munkanélküliség a Keynes-i modellben. Küzdelem a munkanélküliség ellen. A munkanélküliség költségei Foglalkoztatási kategóriák A termeléssel foglalkozó fejezetben a lakosságot több csoportra osztottuk az alapján, hogy a munkavállaláshoz hogyan viszonyulnak (lásd: Ábra 20: A lakosság csoportosítása, 32. oldal). A munkanélküliség szempontjából nekünk elegendő egy durvább besorolás is: alkalmazott: van munkája munkanélküli: nincs munkája, de szeretne dolgozni és állást keres munkaerőn kívüli: nincs munkája, de nem is akar dolgozni, vagy nem munkaképes korú Ezen három kategória közötti átjárásokat ábrázolja a 39. ábra: felvesz, visszavesz Alkalmazott elbocsát, felmond Munkanélküli munkavállalás nyugdíj, kilépés elkedvetlenedett munkások új belépők, visszalépők Munkaerőn kívüli Ábra 39: A foglalkoztatottsági kategóriák közti munkásáramlás Ebben a fejezetben főleg a felső két csoport közti átmenetek vizsgálatával fogunk foglalkozni, de szó lesz a munkaerőállomány változásáról is A munkanélküliség típusai, okai Bár a munkanélküliség egységesen mérhető (az aktívan munkát kereső munkanélküliek számával), a munkanélküliség maga nem egy egységes kategória. Egy ország munkanélküliségének szerkezete sokat elárul az ország gazdaságáról, ráadásul a különböző típusú munkanélküliségnek nem csak az okai, de a makrogazdasági hatásai és kezelési módjai is eltérőek Keresleti munkanélküliség A keresleti vagy Keynes-i munkanélküliség oka, hogy a makrogazdaságban nem elegendően nagy a kereslet (azaz az AS és AD függvények egymást nem az AS függőleges szakaszán metszik, tehát a vállalati szektor a kialakuló egyensúlyi jövedelemszint mellett nem alkalmazza az összes munkást). Ez az a munkanélküliség típus, amit a Keynes-i modellünkben ábrázoltunk; és ennek kezelése modellszinten egyszerű: csak emelni kell a keresletet. Ez a munkanélküliség típus volt a meghatározó a Nagy Gazdasági Világválság idején, ennek megoldására dolgozta ki Keynes az elméletét. A kormányzati vásárlások jelentős növelésével sok többletmunkahelyet teremtett az állam, és ezen munkások bére tovagyűrűzött a gazdaságban, ami lehetővé tette a válságból való kilábalást. Makroökonómia MBA 56
2 Súrlódásos munkanélküliség A súrlódásos munkanélküliségbe azon munkavállalók tartoznak, akik épp munkahelyek közt vannak (frissen léptek ki, és ugyan még nem találtak új munkahelyet, de várható, hogy hamar találnak pl. keresett a munkájuk). A súrlódásos munkanélküliség minden gazdaságban jelen van, hiszen megszüntetési módja az lenne, hogy egyetlen munkavállalót sem hagyunk munkahelyet változtatni, és egyetlen munkaadót sem hagyunk munkást elbocsátani. Ennek megfelelően a strukturális munkanélküliség a gazdaság számára előnyös jelenség, hiszen ez teszi lehetővé, hogy a munkavállalók megtalálják azt a pozíciót, amelyben a leghatékonyabb munkavégzésre képesek. Ez a munkanélküliség típus nem jelenik meg explicit módon a Keynes-i modellben (hiszen ott a munkakereslet és munkakínálat viszonya adta meg a munkanélküliséget) Strukturális munkanélküliség A strukturális munkanélküliség oka, hogy a gazdaságban eltér a munkakínálat és a munkakereslet szerkezete. Ennek ábrázolása a Keynes-i metodológia szerint lehetetlen, hiszen ott homogén munkaerőt feltételeztünk, itt viszont pont az a mögöttes ok, hogy a munkaerő nem homogén. Példa: Többlet munkakínálat nélküli munkanélküliség Egy országban a munkakereslet Kétféle munkaerő van a piacon, a képzett (mérnök, 1000), és a képzetlen (kubikos, 19000). Ennek fényében a munkakínálat is 20000, azaz a gazdaságban nem lehetne munkanélküliség. Amennyiben azonban a munkakereslet egysége úgy jön ki, hogy 5000 mérnökre és kubikosra van szükség, akkor hiába teljesül, hogy =N D, a gazdaságban egy 4000 fős, 20%-os munkanélküliség alakul ki. A strukturális munkanélküliség azért komoly probléma, mert kezeléséhez a munkakínálat vagy munkakereslet struktúráját kell megváltoztatni. A munkakínálat strukturáját átképzési programokkal lehet befolyásolni, de ezek a gyakorlatban nem könnyen kivitelezhetőek. Egy egész iparág összeomlása (vagy gépesítése) esetén magas, de speciális szaktudású emberek kerülhetnek az utcára, akiket már költséges vagy nehézkes lehet átképezni. (Pl. az angliai hajógyártás jóval alacsonyabb munkaigénye több ezer, a hajógyártásban szükséges speciális hegesztési munkában évtizedes tapasztalattal rendelkező embert tett munkanélkülivé éves ívhegesztők titkárnői feladatkörbe való átképzése egyrészt a résztvevők ellenállása, másrészt az eltérő érdeklődés miatt problémás.) A munkakereslet szerkezetének megváltoztatása még nehézkesebb. Vagy az állam végez irányított beruházásokat (pl. hajógyárat épít), vagy olyan törvényi szabályozásokat hoz, amelynek keretében a vállalati szektor számára előnyös az adott iparág újabb felfejlesztése (pl. a hajógyártás támogatása), vagy munkaerő-intenzívvé tétele (pl. alacsonyabb béradók, bértámogatások, juttatások adómentessé tétele, géppark megadóztatása stb.). Ezen tevékenységek azonban az adott iparág hatékonysága ellen hatnak, és oda juthatunk, ahova az európai agrárium jutott (a földművesek drágábban termelnek, mint amennyiért a termékek a boltba kerülnek, és a különbözetet a kormányzatok és az EU fedezi, csak hogy elkerüljék a nagymérvű strukturális munkanélküliséget az agrárszektorban). Példa: A makrogazdasági kereslet növelése nem csökkenti a strukturális munkanélküliség szintjét. Tegyük fel például, hogy a termelési függvény az alábbiak szerint alakul: Y = f N 1, N 2, K = min N 1,3 N 2 K 1 Ez pl. azt a helyzetet jelentheti, hogy a K mennyiségű tőkeállomány (gépsor) használatához a kubikos(n 1)-mérnök(N 2) arány 3:1-hez kell legyen (minden 3 1 A függvényt figyelmesen nézve látható, hogy ez egy hagyományos Cobb-Douglas típusú, F x 0, x 1 =A x 1 0 x 1 alakú, és egy Leontieff típusú, F x 1, x 2 =Amin B x 1, C x 2 alakú termelési függvény egymásba fűzése. Makroökonómia MBA 57
3 kubikost 1 mérnök koordinál). Koordináció nélkül a kubikosok használhatatlanok, bedolgozó kubikosok nélkül pedig a mérnökök. A kiinduló esetben, ha a tőkeállomány értéke fix 200 és a makrokereslet 1000, akkor a munkakereslet N D =20 000=[15 000, 5 000] lesz. Amennyiben most a munkakínálatunk =20 000=[16 000, 4 000], akkor a 4000 mérnök mind talál munkát, viszont a kubikosból csak annyi, amennyit a 4000 mérnök koordinálni tud, azaz Ebben az esetben ismét azt látjuk, mint korábban, hogy =N D, és mégis jelentős, 20%- os a munkanélküliség, ráadásul az árupiacon túlkereslet van, hiszen a makrokínálat értéke csak 894. Amennyiben ezt a kormányzat a jövedelem növelésével szeretné megszüntetni, teljes sikertelenség vár rá. Például a jövedelmet 10%-kal megnövelve a makrokereslet értéke 1100 lesz, ami a fix 200-as értékű tőkeállomány mellett egy N D =24 200=[18 150, 6 050] munkakereslet alakul ki. Figyeljük meg, hogy ekkor már mindkét munkatípusból túlkereslet van (kubikusból 2150, mérnökből 2050), azonban a termelési függvény miatt most sem fognak a vállalatok kubikosnál többet foglalkoztatni. A makrogazdasági helyzet ráadásul jelentősen romlott, hiszen a korábbi, 12%- os túlkereslet helyett most 23%-os a túlkereslet, ami nyilván inflációgerjesztő hatású (a vásárlók versenyeznek a kevesebb termékért, és egymásra ígérnek, azaz az árak megemelkednek). A kormányzat ebben az esetben csak úgy érhetne el sikert, hogyha a munkakínálat szerkezetét a 4:1-ről 3:1-re változtatná, azaz 1000 kubikost mérnökké képezne, vagy ha a technológiát úgy módosíttatná a vállalatokkal, hogy 1 mérnök már 4 munkás koordinálását is el tudja látni Munkanélküliség a Keynes-i modellben A Keynes-i munkanélküliség kialakulásának az oka, amint azt korábban már említettük, a makrogazdasági kereslet elégtelen szintje A munkanélküliség működése A munkanélküliség kialakulását ábrázolja a 40. ábra. A kezdeti AD' makrokereslet mellett kialakuló Y' jövedelemszintet a vállalati szektor N' munkás felvételével tudja megtermelni. A fix N* munkakínálat mellett ekkor a munkanélküliek száma U'=N*-N'. A munkanélküliségi ráta értéke ekkor: u '= N ' = U ' Az ábrán pirossal jelöltük a munkanélküliség csökkentésére irányuló kormányzati tevékenység hatását. Tekintettel arra, hogy ez a munkanélküliség amiatt alakult ki, hogy túl kicsi volt a makrokereslet, a kormányzat ezt úgy tudja enyhíteni, hogy megnöveli azt. Az előző fejezetben láttuk, hogy milyen módon növelhető a kereslet (fiskális, monetáris illetve kombinált politikával), itt most csak ennek a foglalkoztatásra gyakorolt hatását szeretnénk vizsgálni. Az új, balra tolt AD'' görbe és az eredeti AS metszéspontja egy magasabb Y'' jövedelemszintet alakít ki (azaz a vállalati szektor P'' árszínvonal mellett pont annyi terméket és szolgáltatást visz a piacra, mint amennyit P'' árszínvonal mellett a makrogazaság szereplői meg szeretnének vásárolni, és ez az Y''). Ekkora jövedelmet viszont a vállalati szektor N'' munka felhasználásával tud előállítani, ami a munkanélküliek számát U'' szintre csökkenti. Makroökonómia MBA 58
4 Ez természetesen egy alacsonyabb munkanélküliségi ráta kialakulását is eredményezi, hiszen a munkakínlat értéke nem változott: u ' '= N ' ' = U ' ' P P AS P'' AD'' P' AD' N N* N'' U' U'' w/p N Y N' F(K,N) N D (w/p)'' (w/p)' w/p Y' Y'' Y Ábra 40: A Keynes-i munkanélküliség és kezelése a kereslet növelésével Fontos újra kiemelni, hogy ez a foglalkoztatás változás kizárólag a Keynes-i munkanélküliséget érinti, azaz semmit sem mond a strukturális és a súrlódásos munkanélküliség változásáról A bérek rugalmatlansága Az egész keynes-i modellezés során feltételezzük, hogy a bérek állandóak, vagy legalábbis lassan változnak. Érdemes megvizsgálni, hogy ez a feltételezés mennyire illeszkedik a valósághoz, és mi ennek az illeszkedésnek az oka. A korábbi közgazdasági tanulmányaink alapján nehezen érthető, hogy amennyiben a gazdaságban munkanélküliség van, akkor a munkavállalók miért nem csökkentik az igényeiket (azaz a nominálbért). Túlkínálatos helyzetben mindig azt vártuk a termelői oldaltól (jelen esetben a munkavállalóktók, hiszen ők állítják elő a munka erőforrást), hogy áraikat csökkentve próbálják meg fokozni az értékesítést. Ez az elképzelés itt sem irreális, hiszen a munkavállaló szeretne dolgozni alacsonyabb reálbér mellett is (pont azért van túlkínálat). Amennyiben kevesebb bért kérne, valószínűbb, hogy foglalkoztatnák. 1 A kérdés tehát az, hogy miért nem történik mindez? A közgazdasági elméletben számos magyarázat született a kérdésre, a legvalószínűbb az, hogy az alábbi hatások együttesen alakítják ki a bérek lassú alkalmazkodását: hosszú távú bérmegállapodások rögzítik a béreket (általában egy évre előre). Ez a munkavállalónak és a munkaadónak is előnyös. A munkavállaló számára nagyobb biztonságot és tervezhető jövőt ad, a munkavállalónak pedig azért előnyös az ilyen konstrukció, mert valamennyire a vállalathoz köti a munkavállalót, és a költséges betanítási, képzési programot nem kell újra meg újra megismételni. a szakszervezetek koordinálják a munkavállalókat, és együttesen magasabb bért követelnek. Ez természetesen a munkakínálat visszaszorítását jelenti (a szakszervezet egységesen lép fel azok ellen, akik szembe mennek a szakszervezet döntésével). 1 A Keynes-i modell feltételei szerint az összfoglalkoztatás ilyenkor sem emelkedne, hiszen azt a keresleti oldal határozná meg. Az érvényes bérszint viszont sűlyedhetne annyira, hogy a vállalat számára lehetségessé váljon az árcsökkentés, ami természetesen megnövelné a makrogazdasági keresletet, és a rendszer egyensúlyba kerülhetne. Mi itt csak a munkapiaci folyamatokat elemezzük, azok ezen a mechanizmuson keresztül hatnak a makrogazdasági egyensúlyi jövedelemre és árszínvonalra. Makroökonómia MBA 59
5 a minimálbért szabályozó törvények lehetetlenné tehetik a hatékony bérszint kialakulását hibás várakozás alakulhat ki a munkavállalókan a jövő tekintetében (például magasabb inflációt képzelnek el, ezért nagyobb bérnövekedést akarnak, túlértékelik a saját munkájukat stb.) Ezen feltételek mellett a piac nem képes végrehajtani elsődleges, egyensúlyt garantáló szerepét, ez okozza a bérszint egyensúlyitól eltérő értékét A munkanélküliség változása A munkanélküliség szintje fontos közgazdasági indikátor, azonban még fontosabb lehet a változás. Milyen trendek érvényesülnek a foglalkoztatásban, és ezek mögött milyen mögöttes okok húzódhatnak meg? Hogyan lehetséges a foglalkoztatás ill. a munkanélküliség befolyásolása? A keresleti oldal A makrogazdasági kereslet változása, változtatása nagy hatással van a foglalkoztatásra, azonban kizárólag a keresleti ill. Keynes-i munkanélküliséget befolyásolja. Ennek ellenére jelenleg is az egyik legmeghatározóbb, a munkanélküliséget befolyásoló tényező a makrokereslet szintje. Ennek működését, befolyásolhatóságát láttuk az előző alfejezetben A kínálati oldal A keresleti munkanélküliség mellett számos olyan munkanélküliségre ható tényező van, aminek működése jól bemutatható a keynes-i modellben. Ehhez azonban a kínálati oldalt kell kicsit alaposabban szemügyre venni. A szakszervezetek tevékenysége a munkapiac kínálati oldalán jelentkezik: a munkakínálatot csökkentik illetve a nominálbért növelik A tényezőadók (a mi esetünkben a béradó) a munkakereslet befolyásolja. Ez egy olyan adónem, ami nem a jövedelemre, hanem a bérre hat, ezzel a munka határköltségét emeli. A munkanélküli segély növelése arra késztet egyes munkanélkülieket, hogy inkább a szabadidőt válasszák, azaz a munkaerőállomány (az aktívak száma, a munkakínálat) csökken. Ezen hatások a modellben is megjeleníthetők a modell apró módosításával A szerkezetváltozás A korábban már bőven kifejtett strukturális munkanélküliségről van itt szó. Modellezésével az a baj, hogy a homogén munkaerő feltételét el kell vetni, azaz többtényezős termelési függvényt kéne alkalmazni. Ez olyan bonyolultsághoz vezetne, hogy egy átfogó makromodellt áttekinthetetlenné tenne, ezért inkább csak speciális modellekben kerül ábrázolásra. Kezelése, a korábbiakban látottaknak megfelelően, a keresleti és kínálati struktúra közelítésével lehetséges Gazdasági ciklikusság Ahogy korábban láttuk, a gazdaság teljesítménye lassú ciklusokban változik, az egymást követő konjunktúra és dekonjunktúra miatt a jövedelem növekedése sem állandó. A keresleti oldal elemzésénél láttuk, hogy ez ciklikusan ingó munkanélküliséget kéne eredményezzen. Statisztikai adatok azonban azt mutatják, hogy bár van ciklikusság a munkanélküliségben is, annak mértéke messze elmarad a jövedelemétől. A megoldás a munkanélküliség természetében van: a munkanélküliek száma nem csak attól függ, hogy mennyi embernek van munkahelye, hanem attól is, hogy mennyien akarnak dolgozni. A dekonjunktúra időszakára jellemző kedvezőtlen körülmények sok munkavállalót elriaszthatnak a munkakereséstől, ezért nem csak a munkakereslet, de a munkakínálat is visszaesik, mérsékelve a munkanélküliséget. Makroökonómia MBA 60
6 Konjunktúra időszakában aztán ellentétes folyamat indul el. Az egyre nagyobb kereslet miatt egyre jobb körülmények alakulnak ki a munkapiacon is, ennek következtében egyre jobban nő a munkakeresők száma is. Így a gazdaság élénkülése kevésbé javítja a munkanélküliségi adatokat A munkanélküliség költségei A munkanélküliség elemzését a munkanélküliség költségeinek bemutatásával illik befejezni. Ennek lényege, hogy a munkanélküliség nem csak az egyénre, hanem a társadalomra is költségeket ró, és ezek egymástól nagyon eltérőek lehetnek Egyéni költségek A munkanélküliség egyéni költségei eltérőek az önkéntes és a kényszerű munkanélküliek esetében. Az önkéntes munkanélküli maga választotta a munkanélküliségét. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküli segély és a szabadság együtt nagyobb boldogságérzetet, hasznosságot jelent számára, mint a megemelkedett fizetéssel de lecsökkent szabadidővel járó munka. Ebben az esetben csak annyiban beszélhetünk egyéni költségekről, mint a munkavállalás esetében: a kettő egymásnak kölcsönösen alternatív költsége (a munkavállalásnak a szabadság, a munkanélküliségnek a fizetés). A kényszerű munkanélküli helyzete teljesen más. Egyrészt ő nyilván szeretne dolgozni, tehát neki rossz érzetet okoz, hogy nem kap munkát (azaz jobban érezné magát dolgozva). Ez a helyzet azonban egy idő után már meghaladja a puszta anyagi sikertelenséget, és pszichológiai problémák kialakulásához vezethet. Először az önbecsulés, a magabiztosság csökken, majd ez átcsaphat depresszióba is. Ebben a helyzetben az individuum kitörési lehetőségei egyre jobban csökkennek, és az esetleges további kudarcok egyre inkább elmélyíthetik kilátástalanságát Társadalmi költségek A társadalmi költségek is eltérőek önkéntes és kényszerű munkanélküliség esetén. A munkanélkülieknek segélyt fizet a társadalom. Amennyiben valaki erre a segélyre építve dönt úgy, hogy nem akar dolgozni, akkor a társadalom többi tagja fizeti meg az ő megélhetését. Elhibázott lenne azonban ezen érvelés mentén megszüntetni vagy relevánsan csökkenteni a munkanélküli segély összegét, hiszen ezzel az igen hasznos súrlódásos munkanélküliséget veszélyeztetnénk. Amennyiben ugyanis a munkavállaló a felmondás után semmiféle pénzkeresleti lehetőséggel nem rendelkezik, sokkal kevésbé lesz hajlandó felmondani és újabb, számára kedvező lehetőség után nézni. Ez csökkentené az emberek foglalkoztatásának hatékonyságát, azaz kevésbé optimális munkahelyen dolgoznának az emberek. Ez természetesen azt jelenti. hogy nem a leghatékonyabb munkakört töltik be, ami a társadalom számára veszteséget jelent. A kényszerű munkanélküliség még ennél is komolyabb kockázatokat hordoz. Egyrészt a magas munkanélküliség a társadalom egészére demoralizáló hatású, másrészt viszont, amint azt korábban láttuk, ez azt jelenti, hogy a társadalomban kihasználatlan erőforrások találhatóak. A gazdaság ekkor tehát nem termel meg mindent, amit megtermelhetne, nem hatékony a termelés. Makroökonómia MBA 61
Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 8. Előadás Munkapiac, munkanélküliség Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A gazdaság kínálati
RészletesebbenMi okozza a munkanélküliséget?
Mi okozza a munkanélküliséget? A munkakeresletet és a munkakínálatot meghatározó tényezõk. A munkapiaci egyensúly és a rövidebb oldal elve. A munkanélküliség típusai és kialakulásának okai. A konjunkturális
RészletesebbenMunkanélküliség és infláció I.
GYAKORÓ FEADATOK IV. Munkanélküliség és infláció I. Munkanélküliség és infláció I.. Egy nemzetgazdaságban a munkaképes korú lakosság 7 millió fő. Ebből inaktív, millió fő. A foglalkoztatottak száma 5,4
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 10. Előadás Makrogazdasági kínálat és egyensúly Az előadás célja A makrogazdasági kínálat levezetése a következő feladatunk. Ezt a munkapiaci összefüggések
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A javítás
RészletesebbenA makro-kínálat. Makroökonómia - 7. elıadás. Bacsi-Weisz, Makro7 1. A makrogazdaság kibocsátása:
A makro-kínálat Makroökonómia - 7. elıadás Bacsi-Weisz, Makro7 1 A makrogazdaság kibocsátása: Makroökonómiai termelési függvény: azt a kibocsátási szintet adja meg, melyet adott technikai szint (és adott
RészletesebbenMakroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:
Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van.
RészletesebbenMikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László
Mikro- és makroökonómia A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László 2016. 11. 18. A keynesiánus pénzpiac A keynesi pénzpiacon az árszínvonal exogén változó! Rögzített nominálbérek mellett a
Részletesebben(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.
(makro modell) Vannak kihasználatlat erőforrások. Árak és a bérek lassan alkalmazkodnak. Az, hogy mit csináltunk most, befolyásolja a következő periódusbeli eseményeket. Minden erőforrást felhasználnak.
RészletesebbenMakroökonómia. 7. szeminárium
Makroökonómia 7. szeminárium Amit eddig tudunk hosszú táv: Alapfogalmak: GDP, árindexek Hosszú távú (klasszikus) modell: alapvető egyensúlyi összefüggések Solow-modell: konvergencia, növekedés Ami most
RészletesebbenMakroökonómia. 8. szeminárium
Makroökonómia 8. szeminárium Jövő héten ZH avagy mi várható? Solow-modellből minden Konvergencia Állandósult állapot Egyensúlyi növekedési pálya Egy főre jutó Hatékonysági egységre jutó Növekedési ütemek
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció
MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció Révész Sándor Makroökonómia Tanszék 2012. március 3. Révész Sándor (Makroökonómia Tanszék) Klasszikus modell - gyakorlat 2012. március 3. 1 / 14 1) Egy országban a rövid távú
RészletesebbenMásodik szemináriumi dolgozat a jövő héten!!!
Második szemináriumi dolgozat a jövő héten!!! kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet (tőkekínálat) Tőkepiac beruházás KF piaca megtakarítás magatartási
RészletesebbenElméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika
Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége
RészletesebbenKeynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.
Árupiac Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (klasszikus modell) Tudjuk, mit l függ a gazdasági növekedés (Solow-modell)
RészletesebbenMakroökonómia (G-Kar és HR) gyakorló feladatok az 7. és 8. szemináriumra Solow-modell II., Gazdasági ingadozások
Makroökonómia (G-Kar és HR) gyakorló feladatok az 7. és 8. szemináriumra Solow-modell II., Gazdasági ingadozások 1. Feladat Az általunk vizsgált gazdaság vállalati szektora az y t = 4, 65k 0,25 t formában
RészletesebbenMakroökonómia. 13. hét
Makroökonómia 13. hét Ezen a héten Ragadós árak és ragadós bérek Tankönyv 12. fejezete Geometriai feladatok Költségsokk Változik az aggregált kínálat Jövő héten Végigoldunk egy 40 pontos vizsgasort! Feladatválasztós
RészletesebbenMakroökonómia. 12. hét
Makroökonómia 12. hét A félév végi zárthelyi dolgozatról Nincs összevont vizsga! Javító és utóvizsga van csak, amelyen az a hallgató vehet részt, aki a szemináriumi dolgozat + 40 pontos dolgozat kombinációból
RészletesebbenA makrokínálat, munkanélküliség, infláció
A makrokínálat, munkanélküliség, infláció Tekintettel arra, hogy ez nagyjából az egész kurzus lényegi része, itt hajlandó vagyok egy kicsit elszállt jegyzet készítésére. Az egész lényege, hogy tisztességesen
Részletesebben4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Mit tudunk eddig? Hosszú távú modell Mit csinál a vállalat? Mit
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenA munkapiac. Máté Domicián
A munkapiac Máté Domicián Előadás tartalma 1. A munkapiac szereplői 2. A munka kereslete és kínálata 3. A munkanélküliség 4. A munkanélküliség szemléltetése 5. A munkanélküliség és a kibocsátás 1. A munkapiac
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA Aggregált kínálati modellek, Philips görbe, Intertemporális döntés. Kiss Olivér
MAKROÖKONÓMIA Aggregált kínálati modellek, Philips görbe, Intertemporális döntés Kiss Olivér AS elmélet 4 modell az agregált kínálatra Azonos rövid távú egyenlőség az aggregált kínálatra: Y = Y + α(p P
RészletesebbenGyakorlófeladatok a neoklasszikus modellhez
Gyakorlófeladatok a neoklasszikus modellhez Egy gazdaság a neoklasszikus modell leírása szerint működik. A megtakarítási függvény: S(i)=300+1000i, a beruházási függvény: I(i)=1800-500i. Egységnyi forgalomban
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenMakroökonómia. 9. szeminárium
Makroökonómia 9. szeminárium Ezen a héten Árupiac Kiadási multiplikátor, adómultiplikátor IS görbe (Investment-saving) Árupiac Y = C + I + G Ikea-gazdaságot feltételezünk, extrém rövid táv A vállalati
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti
RészletesebbenÁrupiac. Munkapiac. Tőkepiac. KF piaca. Pénzpiac. kibocsátás. fogyasztás, beruházás. munkakínálat. munkakereslet. tőkekereslet (tőkekínálat) beruházás
kibocsátás Árupiac fogyasztás, beruházás munkakereslet tőkekereslet (tőkekínálat) Munkapiac Tőkepiac munkakínálat beruházás KF piaca megtakarítás pénzkínálat Pénzpiac pénzkereslet Kaptunk érdekes eredményeket.
Részletesebben1. Zárthelyi dolgozat 2013. 03. 19. III. ea. 5-6. óra. Munkanélküliség 2013.03.08. Munkapiaci alapfogalmak
1. Zárthelyi dolgozat 2013. 03. 19. III. ea. 5-6. óra Munkanélküliség Aktuális gazdaságpolitikai esettanulmányok 5. Előadás Fazekas Tamás Munkapiaci alapfogalmak Munkapiac A munkaerő mint termelési tényező
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február
MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
Részletesebbena beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség
Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség 8. előadás 2010. 04.15. Az elemzés kiterjesztése több időszakra az eddigi keynesi modell és a neoklasszikus
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
Részletesebben2. A négyszektoros jövedelem áramlási modellben ex post igaz, hogy a.) Y=C+I+G+X-IM b.) Y=C+I+G+IM-X c.) Y-IM=C+I+G+X d.
1. A GDP és az GNI közötti különbség, hogy a.) Az egyik tartalmazza a külföldön szerzett elsődleges jövedelmeket b.) Az egyik nem tartalmazza a külföldiek által itthon szerzett elsődleges jövedelmeket
RészletesebbenHogyan értelmezzük a kínálatot és a keresletet nemzetgazdasági szinten? A piac modellje a. Mit jelent makrogazdasági
Hogyan értelmezzük a kínálatot és a keresletet nemzetgazdasági szinten? A piac modelljének átültetése makroszintre: az ár és mennyiség tengelyek értelmezése. Makrokínálat és potenciális kibocsátás. Az
RészletesebbenMakroökonómia. 4. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor
Makroökonómia 4. szeminárium 1 Emlékeztető Jövő héten dolgozat 12 pontért! Definíció Geometriai feladat Számítás 2. házi feladat 2 pontért Gyakorlásnak is jó Hasonló feladatok várhatók a ZH-ban is Könyvet
RészletesebbenKoppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE
10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció
Részletesebbengyszerűsített Keynes-i modell C/korm 0,8(Y-0,4Y)+100
Feladat: egyszerűsített Keynes-i modell Legyen egy zárt gazdaságban a kormányzaton kívül a megtakarítás az alábbi függvénnyel adott: S/korm =0,2(Y-0,4Y)-00, ahol a 0,4 az adók 40%-os nagyságára utal. A
RészletesebbenKözgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek
Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia r. Nagy Benedek Email: Nagy.Benedek@eco.u-szeged.hu, Tel: (62) 544-676, fogadó óra: Hétfő 14-15:30, KO 311 (szorgalmi időszakban) zemélyes találkozás 4 alkalommal:
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június
KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenVannak releváns gazdasági kérdéseink és ezekre válaszolni szeretnénk.
Vannak releváns gazdasági kérdéseink és ezekre válaszolni szeretnénk. Modellt építünk Szereplők + Piacok Magatartási egyenletek + Piaci egyensúlyi feltételek Endogén változók + Exogén változók GDP nominális
Részletesebben5. Munkapiac és munkanélküliség
5. Munkapiac és munkanélküliség Munkanélküliség A munkanélküliség az a makrogazdasági probléma, amely az egyént a legközvetlenebbül és legsúlyosabban érinti. A legtöbb ember számára munkahelyének elvesztése
RészletesebbenOKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június
OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenBevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe
Hosszú táv vs. rövid táv Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Elmélet Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (klasszikus modell) Tudjuk, mit l függ a gazdasági
RészletesebbenME-GTK Gazdaságelméleti Intézet. Makroökonómia. Egészségügyi szervezőknek (GTGKG602EGK) Orloczki Mónika I. félév
ME-GTK Gazdaságelméleti Intézet Makroökonómia Egészségügyi szervezőknek (GTGKG602EGK) Orloczki Mónika 2012-13 I. félév A makroökonómia alapkérdései, alapfogalmai és a makrogazdaság szereplői kibocsátás:
RészletesebbenMakroökonómia Kisokos
Makroökonómia Kisokos A kiadvány az Ecourse Bt. tulajdonát képezi, annak engedély nélküli, részbeni vagy teljes sokszorosítása tilos. Szerkesztette: Szántó Ivett Budapest, 2016 Tartalomjegyzék 1. A Kisokos
RészletesebbenKözgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens
Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA IS-LM modell. Antal Gergely
MAKROÖKONÓMIA IS-LM modell Antal Gergely Elmélet Likviditáspreferencia elmélete Keynes: Az egyensúlyi kamatláb meghatározása a pénzpiaci egyensúlyból A pénzt azért szeretik tartani, mert likvid, de a magasabb
RészletesebbenFazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára
Szolnoki Főiskola, Üzleti Fakultás Közgazdasági - Pénzügyi Tanszék Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára 1. A makroökonómia tudománya 1. feladat. 1. Ábrázolás
RészletesebbenGYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL
GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL Egészségügyi szervező hallgatók részére GTGKG602EGK Gazdaságelméleti Intézet, 2015. Gyakorló feladatok Makroökonómiából 2 1. gyakorlat - Nemzeti jövedelem meghatározása
RészletesebbenA foglalkoztatás funkciója
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági
Részletesebben2. el adás. Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Mi az a GDP? Hogyan számolunk GDP-t? (Termelési, jövedelmi, kiadási
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 24. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2005. október 24., 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK
RészletesebbenGazdasági ismeretek. Gazdasági ismeretek. 11. évfolyam - I. félév osztályozó vizsga témakörei
Gazdasági ismeretek Írásbeli vizsgarész: A tanuló feladatlapot kap, ami a félév témáinak tananyagát öleli fel. 60 perc áll rendelkezésére a feladatok megoldására. Az írásbeli munka értékelési szempontja:
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június
OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
RészletesebbenTantárgyi program. II. évfolyam, Pénzügy számvitel szak levelezı képzés MAKROÖKONÓMIA (KÖZGAZDASÁGTAN II.) tantárgy 2012/2013. tanév, 1.
Tantárgyi program II. évfolyam, Pénzügy számvitel szak levelezı képzés MAKROÖKONÓMIA (KÖZGAZDASÁGTAN II.) tantárgy 2012/2013. tanév, 1. félév 1. A tantárgy neve (csoportja): Makroökonómia (Közgazdaságtan
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA 2. szeminárium
MAKROÖKONÓMIA 2. szeminárium Makroökonómia Tanszék 2012. február 26. A makrogazdasági körforgás Nemzeti számlarendszer azonossága GDP = Y = C + I + G(+NX ) a fogyasztás C = C 0 + MPC Y DI a rendelkezésre
RészletesebbenElmélet Feladatok Zh infok. 3. szeminárium BCE február 20.
Makroökonómia szeminárium 3. szeminárium Hosszútávú modell I. Révész Sándor Makroökonómia Tanszék BCE 2013. február 20. Alapfogalmak termelési tényező termelési függvény mérethozadék tényezőárak versenyző
Részletesebben40 pontos vizsga. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia 1. kérdés Ha a banán ára jelent sen emelkedik, akkor ez Magyarországon ceteris paribus a) növeli a CPI értékét és a GDP-deátor értékét is
RészletesebbenBevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe
Hosszú táv vs. rövid táv Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Aggregált kereslet Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (hosszú távú modell) Tudjuk, mit l
RészletesebbenMintafeladatsor. 1. Feleletválasztós feladat Döntse el, hogy az alábbi összefüggések közül melyik teljesül egy háromszektoros gazdaságban?
Mintafeladatsor Makroökonómia A következõkben elõször pusztán a kérdéseket láthatja. Ezt a részt használja gyakorlási célra. Ezután a feladatsor már megoldással együtt látható. Ezt a részt csak ellenõrzésre
RészletesebbenIS-LM modell Aggregált kereslet. Rövid távú modellis-lm-ad IS-LM-AD. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.
Rövid távú modell IS-LM-AD Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? IS-LM modell ismerjük a kamat és a jövedelem közti kapcsolatot az árupiacon (IS görbe) ismerjük
RészletesebbenMakroökonómia. 6. szeminárium
Makroökonómia 6. szeminárium Ismétlés: egy főre jutó makromutatók Népességnövekedés L Y t = ak t α L t 1 α Konstans, (1+n) ütemben növekszik Egy főre jutó értékek Egyensúlyi növekedési pálya Összes változó
RészletesebbenMakroökonómia. 7. szeminárium
Makroökonómia 7. szeminárium Az előző részek tartalmából Népességnövekedés L Y t = ak t α L t 1 α Konstans, (1+n) ütemben növekszik Egy főre jutó értékek Egyensúlyi növekedési pálya Összes változó konstans
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitika. Bevezet :
Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség
RészletesebbenFelépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab
RészletesebbenNemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK
Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére
Részletesebben2. el adás. Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Mit tudunk eddig? Mi az a GDP? Hogyan számolunk GDP-t? (Termelési,
RészletesebbenA vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN
A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 9. Előadás Makrogazdasági kereslet Makrogazdasági kereslet Aggregált, vagy makrogazdasági keresletnek (AD) a kibocsátás iránti kereslet és az árszínvonal
Részletesebbenfogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca
kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati
RészletesebbenKamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény
Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény 84-85.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 38. o. 16-17. (Javasolt változtatások: 16. feladat: I( r) 500
Részletesebben13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.
1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi
RészletesebbenInfláció, növekedés, gazdaságpolitika
Infláció, növekedés, gazdaságpolitika Makroökonómia - 9. elıadás 1 Az infláció fogalma: a pénzmennyiség megnövekedése, a mögötte álló árualap (termelés) növekedése nélkül, a belsı érték nélküli pénz elértéktelenedése:
RészletesebbenII. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1
II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak 2013.10.03. A makroökonómia alapösszefüggései 1 1) Gazdasági folyamatok Gazdasági folyamatokon a vizsgált időszakáltalában egy év- alatt a megtermelt javak termelésével
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI
RészletesebbenMinta. MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK. Mikroökonómia
MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK 1. Feleletválasztás Mikroökonómia a) Az alábbi jövedelemformák közül melyik a vállalkozó vállalkozói
Részletesebben1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)
Galbács Péter, Szemlér Tamás szerkesztésében Mikroökonómia TARTALOM Előszó 1. fejezet: Bevezetés 1.1 A közgazdaságtan tárgya, fogalma 1.1.1 A közgazdaságtan helye a tudományok rendszerében 1.1.2 A közgazdaságtan
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 4. Előadás Az árupiac és az IS görbe IS-LM rendszer A rövidtávú gazdasági ingadozások modellezésére használt legismertebb modell az úgynevezett
RészletesebbenComing soon. Pénzkereslet
Coming soon Akkor és most Makroökonómia 11. hét 40 pontos vizsga Május 23. hétfő, 10 óra Május 27. péntek, 14 óra Június 2. csütörtök, 12 óra Csak egyszer lehet megírni! Minimumkövetelmény: 40% (16 pont)
RészletesebbenSzabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe
Szabó-bakoseszter Makroökonómia Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe Számítási és geometriai feladatok 1. feladat Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált gazdaságban a gazdasági
RészletesebbenBevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények
A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. október 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenAzonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 23. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 23. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS
RészletesebbenBevezetés s a piacgazdaságba
Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Bacsi, BevPiacgaz 1 Elméleti: mikroökonómia makroökonómia nemzetközi gazdaságtan világgazdaságtan komparatív gazdaságtan közg. elmélettörténet
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI
RészletesebbenMikro- és makroökonómia. Bevezető Szalai László
Mikro- és makroökonómia Bevezető 2017.09.14. Szalai László Általános információk Tantárgy: Mikro- és Makroökonómia (BMEGT30A001) Kurzuskód: C2 (adatlap: www.kgt.bme.hu) Oktató Szalai László Fogadóóra:
RészletesebbenMakroökonómia. 4. szeminárium
Makroökonómia 4. szeminárium 2016. 03. 03. 1 Emlékeztető Jövő héten dolgozat 12 pontért! definíció, Igaz-Hamis, kiegészítős feladat számítás 2. házi feladat 2 pontért Gyakorlásnak is jó Hasonló feladatok
RészletesebbenIS LM GÖRBÉK. 1. feladat
IS LM GÖRBÉK 1. feladat Egy gazdaságban az autonóm fogyasztás 20, a fogyasztási határhajlandóság 0,8. A beruházási kereslet 200, mínusz a piaci kamatláb 10-szerese. A nominális pénzkínálat 450, a pénzkeresleti
RészletesebbenFejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások
Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet
Universität Miskolci Egyetem, Miskolc, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut és für módszertani Wirtschaftstheorie Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz
RészletesebbenA MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI
A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI BENKEI-KOVÁCS BALÁZS HEGYI-HALMOS NÓRA: MUNKAERŐPIAC ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Munkanélküliség Munkanélküliségről akkor beszélünk, ha a munkaerő kínálat meghaladja
Részletesebben