SAJTÓKÖZLEMÉ Y. A Tanács ülése. Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport. Brüsszel, május S A J T Ó

Átírás

1 AZ EURÓPAI U IÓ TA ÁCSA SAJTÓKÖZLEMÉ Y A Tanács ülése 9406/13 (OR. en) PRESSE 186 PR CO 25 Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport Brüsszel, május Elnök Ruairí Quinn Ír oktatási és képzési miniszter Frances Fitzgerald Ír gyermek- és ifjúságügyi miniszter Pat Rabbitte Ír hírközlési, energiaügyi és a természeti erőforrásokért felelős miniszter Jimmy Deeniham Írország művészetért, természeti és épített örökségért, valamint a Gaeltacht területekért felelős minisztere Michael Ring Ír sportminiszter S A J T Ó Rue de la Loi 175 B 1048 BRUSSELS Tel.: +32 (0) / 6319 Fax: +32 (0) press.office@consilium.europa.eu 1

2 A Tanács ülésének legfontosabb eredményei Oktatás A Tanács következtetéseket fogadott el a felsőoktatás szociális dimenziójáról. yilvános tanácskozáson szakpolitikai vitát tartott a kiváló minőségű tanári munka és a jobb tanulási eredmények közötti kapcsolatról. Ifjúság A Tanács következtetéseket fogadott el az alábbiakról: az ifjúságpolitikában rejlő potenciálnak az Európa 2020 stratégiában foglalt célok elérése érdekében történő maximalizálása, a minőségorientált ifjúsági munkának a fiatalok fejlődéséhez, jólétéhez és társadalmi befogadásához való hozzájárulása. A miniszterek nyilvános tanácskozás keretében szakpolitikai vitát tartottak a következő témában: Európa fiataljai: hogyan tud hozzájárulni a minőségi ifjúsági munka napjaink kihívásainak kezeléséhez? Kultúra és audiovizuális terület A Tanács Aarhust (Dánia) és Páfoszt (Ciprus) nevezte ki Európa Kulturális Fővárosává 2017-re, a máltai Vallettát pedig 2018-ra. A miniszterek általános megközelítést hagytak jóvá az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés évekre szóló uniós fellépését létrehozó határozatjavaslatra vonatkozóan. A miniszterek véleménycserét tartottak a kulturális sokszínűségről az EU és az USA között kötendő transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségi megállapodás összefüggésében. A Tanács nyilvános szakpolitikai vitán foglalkozott a kultúrának az EU külkapcsolataiban puha szakpolitikai eszközként való felhasználásával. 2

3 Sport Az elnökség beszámolt a minisztereknek a emzetközi Doppingellenes Ügynökség nemrégiben (2013. május én) Montrealban megrendezett üléseinek eredményéről. A Tanács ezzel összefüggésben szakpolitikai vitát tartott arról, hogy milyen szerepet játszhatnak a hatóságok a doppingolás elleni küzdelemben, amelyen az Egyesült Államok doppingellenes ügynökségének (USADA) vezetője, Travis Tygart is részt vett. A Tanács emellett következtetéseket fogadott el a sportolók kettős karrierjéről. A Tanács továbbá vita nélkül elfogadott egy Ciprusnak címzett új ajánlást azokkal az intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek segítségével az országnak a GDP 3%-a alá kell szorítania költségvetési hiányát. 3

4 TARTALOM 1 nincs MEGTÁRGYALT APIRE DI PO TOK OKTATÁS... 6 Felsőoktatás... 6 A tanári szakma magas színvonala... 7 Egyéb... 9 Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés... 9 Európai iskolák... 9 ERASMUS mindenkinek A soron következő elnökség munkaprogramja IFJÚSÁG Az ifjúságpolitikában rejlő potenciál Minőségorientált ifjúsági munka Egyéb A soron következő elnökség munkaprogramja KULTÚRA ÉS AUDIOVIZUÁLIS TERÜLET Európa Kulturális Fővárosai Európa Kulturális Fővárosai Kulturális sokszínűség Kultúra az EU külkapcsolataiban Egyéb Amennyiben a nyilatkozatokat, következtetéseket vagy állásfoglalásokat a Tanács hivatalosan elfogadta, ezt az érintett napirendi pontra vonatkozó címben feltüntetik, és a szöveg idézőjelbe kerül. A szövegben hivatkozott dokumentumok elérhetők a Tanács honlapján A nyilvánosság számára hozzáférhető, a tanácsi jegyzőkönyvekben megtalálható nyilatkozatokkal elfogadott jogi aktusokat csillaggal jelölik; e nyilatkozatok a fent említett tanácsi honlapon hozzáférhetők vagy a sajtóirodától beszerezhetők. 4

5 Állami támogatás filmekhez Az állami támogatások reformja A kultúra hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez Európa a polgárokért Jobb kapcsolatok egy jobb Európáért A soron következő elnökség munkaprogramja SPORT Az Európa Tanács egyezménye a sporteredmények befolyásolása elleni küzdelemről A sportolók kettős karrierje A dopping elleni küzdelem Egyéb A soron következő elnökség munkaprogramja EGYÉB JÓVÁHAGYOTT APIRE DI PO TOK GAZDASÁGI ÉS PÉ ZÜGYEK A túlzott hiány esetén követendő eljárás Ciprus Pénzügyi támogatás Grúziának EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG EGT-Tanács KÜLÜGYEK Elefántcsontpart korlátozó intézkedések Afganisztán korlátozó intézkedések VÁMU IÓ A szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítése KERESKEDELEMPOLITIKA Dömpigellenes intézkedések Polietilén-tereftalátok Ázsiai országok BEL- ÉS IGAZSÁGÜGY Az Európai Integrációs Alap és az Európai Menekültügyi Alap következtetések

6 MEGTÁRGYALT APIRE DI PO TOK OKTATÁS Felsőoktatás A Tanács következtetéseket fogadott el a felsőoktatás szociális dimenziójáról (8574/13). E következtetésekben a Tanács rámutat, hogy színvonalas, ugyanakkor méltányos oktatási és képzési rendszereket kell kidolgozni. Az elnökség hangsúlyozta, hogy a tudás és a felsőoktatás közkincs, így a közszféra felelőssége annak biztosítása, hogy az esélyegyenlőség e területen is megvalósuljon. Még mindig túl nagy azoknak a jó képességű diákoknak a száma, akik társadalmi-gazdasági helyzetük, a támogató és pályaorientációs rendszerek elégtelensége vagy más hátráltató tényezők okán nem kerülnek be a felsőoktatási rendszerbe. Egy modern, tudásalapú gazdaságban ez növeli a munkanélküliség és a társadalmi kirekesztettség kockázatát, és annak veszélyét, hogy értékes emberierőforrás-potenciál megy veszendőbe. Az Európa 2020 stratégia oktatási céljainak 1 elérése érdekében a következtetésekben javaslatok szerepelnek olyan intézkedésekre, amelyek segítségével a nem szokványos tanulók és a hátrányos helyzetű diákok könnyebben bejuthatnak a felsőoktatásba, részt vehetnek az oktatásban és befejezhetik tanulmányaikat 2. A következtetésekben a Tanács azt is kéri, hogy legyen több lehetőség az ikt és a nyílt forrású oktatási anyagok felhasználásával történő rugalmas tanulásra, továbbá a felsőoktatási kurzusok relevanciájának és vonzerejének növelését és megfelelő tanulási támogatási rendszer bevezetését is szorgalmazza. A Bizottság hangsúlyozta, hogy Európának magasan képzett polgárokra van szüksége a jövőbeli kihívások kezeléséhez, és emlékeztetett arra, hogy a cél nem csak az, hogy többen juthassanak be a felsőfokú oktatásba, hanem még fontosabb, hogy a diákok be is fejezzék tanulmányaikat ra a 30 és 34 év közöttiek 40%-a rendelkezzen felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel. Lásd még: A Bizottság novemberi közleménye: Gondoljuk újra az oktatást: beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében (14871/12). 6

7 A tanári szakma magas színvonala A miniszterek nyilvános tanácskozást folytattak A kiváló minőségű tanári szakma biztosítása a jobb tanulási eredmények érdekében című elnökségi háttérdokumentum alapján (8573/13) 1. A minisztereket az elnökség arra kérte, hogy röviden vázoljanak fel egy a tagállamukban elindított olyan gyakorlati kezdeményezést, amely a többi miniszter számára is lényeges lehet. A dinamikusabb, szabadabb vita elősegítéseképp az elnökség két, a területen tapasztalattal rendelkező vendégelőadót is meghívott: Christine Blowert, az Európai Oktatási Szakszervezeti Bizottság (ETUCE) elnökét és az egyesült királysági tanárok országos szakszervezetének a főtitkárát, Pasi Sahlberget, a finnországi Nemzetközi Mobilitási és Együttműködési Központ főigazgatóját, a Finnish Lessons: What Can the World Learn from Educational Change in Finland? (Finn leckék: Mit tanulhat a világ a finn oktatási rendszer átalakításából?) című könyv szerzőjét. A tanári munka minőségét gyakran a tanulók által elért eredményekre a legnagyobb hatással levő iskolán belüli tényezőként említik. A tanároknak ezért életbevágóan fontos szerepük van a fiatalok foglalkoztatási kilátásainak és általában az életben kapott lehetőségeiknek a növelésében, de nem egyedül rajtuk múlik a tanulmányi siker: egyes kutatások szerint annak csupán 15%-a függ tőlük. Pasi Sahlberg szerint az európai oktatási rendszerek az elmúlt 25 évben átfogó változásokon mentek keresztül, részben az Egyesült Államokban kidolgozott koncepciók alapján, amelyek főként a következőkre építenek: (az iskolák, tanulók és tanárok közötti) verseny, (a tanítás és a tartalmak) standardizálása, elszámoltathatóság: a tanárok/tanulók/iskolák szisztematikus értékelése a jobb verseny érdekében, nagyfokú bizalom a szülői választásokban és a magániskolák nagyobb szerepe. 1 Lásd még: szolgálati munkadokumentum a tanári szakma támogatásáról (14871/12 ADD 4). 7

8 Az előadó szerint ez a megközelítés európai szinten nem a legjobb eredményeket hozta. Christine Blower úgy vélte, hogy döntő fontosságú a tanárképzés és a folyamatos szakmai előmenetel, amelynek stabil keretet kell adni. A tanárokra kell bízni a problematikus esetek kezelését, és támogatni kell őket ebben. Emellett szerinte alapvető fontosságú a tanárok közötti együttműködés is. A tagállamok többsége hangsúlyozta, hogy meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a tanárok elszámoltathatósága, valamint azon szabadsága között, hogy innovatív és inspiráló megoldásokat alkalmazzanak a tantermekben. A tagállamok arra is rámutattak, hogy a tanárképzést végző oktatóknak és az iskolavezetésnek stratégiai szerepe van. A legtöbben egyetértettek a szakértőkkel abban, hogy a középpontban az iskolák tanári közösségének kell állnia, és nem az egyes tanároknak. A tagállamok nagy része abban is egyetértett, hogy a tanári szakma minőségére és eredményességére az alábbi tényezők gyakorolják a legnagyobb hatást: a legtehetségesebb személyek érdeklődésének felkeltése és azok felvétele, valamint a szakmában való megtartása, a tanároknak a készségek és a tudás megfelelő elegyével való felvértezése a tanári képzés teljes folyamata és a tanári életpálya egésze során, annak biztosítása, hogy a tanárok rendszeres visszajelzést és értékelést kapjanak, a tanárképzést végző oktatók felkészültségének és szakmai támogatásának javítása. 8

9 Egyéb Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés A Tanács nyugtázta az osztrák delegációnak az elnökséghez és a Bizottsághoz intézett azon kérését (8979/13), hogy tájékoztassák az oktatási minisztereket az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés jelenlegi helyzetéről és a következő lépésekről, valamint hogy röviden fejtsék ki, hogyan tudná az EYCS Tanács a legjobban támogatni e kezdeményezést. Ausztria ugyanis életbevágónak tartja, hogy a foglalkoztatási és oktatási ágazat országos és uniós szinten is össze legyen kapcsolva. Ausztria szerint ez nemcsak a Tanács munkájának koherenciájához járulna hozzá, hanem összhangban állna azzal a fontos politikai prioritással is, amelyként a fiatalok foglalkoztatásának előmozdítására tekintünk, és amelyet az állam-, illetve kormányfők is elismertek. A Bizottság felidézte a nemrégiben e területen uniós szinten tett kezdeményezéseket: a fiatalok foglalkoztatására vonatkozó csomagot, amelyet az ifjúsági garancia létrehozására irányuló ajánlás (8548/13) követett, valamint a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret keretében létrehozott ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést, amelynek része egy 6 milliárd eurós alap, valamint az ERASMUS MINDENKINEK program létrehozásáról szóló rendeletjavaslatot (17188/11). Európai iskolák A Tanács nyugtázta az elnökségtől kapott tájékoztatást a tanároknak az európai iskolákba történő kiküldetéséről (9390/13). Az európai uniós intézmények közelében 14 európai iskola található. Ezeket kormányközi megállapodásokkal hozták létre annak érdekében, hogy az uniós intézmények személyzetének gyermekei az anyanyelvükön tanulhassanak. Elhelyezkedésüktől függően azonban ezek az iskolák akár más hátterű tanulókat is felvehetnek. Több tagállam azon a véleményen van, hogy az európai iskolák rendszerének jelenlegi modelljével súlyos alapvető problémák vannak, többek között a költségmegosztást illetően. A statisztikák szerint egyes országok pillanatnyilag olyan magas számú személyzetet küldenek ki, ami nem áll arányban az ebből az országból származó tanulók számával. 9

10 Minden tagállam érdeke olyan megoldást találni, amely egyhangú támogatásra talál, és amely a tanulók és családjaik legjobb érdekeit szolgálja. Az ír elnökség készen áll arra, hogy közvetítőként segítsen ebben, és a Bizottság is egyetértett azzal, hogy megoldást kell találni a költségmegosztásban jelentkező egyenlőtlenségekre, mégpedig a legmagasabb szinten. A Bizottság hangsúlyozta az európai iskolák jelentőségét, amelyekben Európa-szerte több mint diák tanul, és azt javasolta, hogy az uniós oktatási miniszterek mihamarabb tartsanak informálist ülést a jelenlegi válság megvitatására. ERASMUS mindenkinek A Tanács nyugtázta az elnökségtől kapott tájékoztatást az EU oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramját létrehozó rendeletjavaslattal kapcsolatban. Az Erasmus mindenkinek programot a Bizottság javasolta az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területét átfogó integrált programként a 2014 és 2020 közötti időszakra. Ez is egy a következő többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó programok sorában. A javaslat egyetlen programban egyesíti a korábban több külön programot alkotó tevékenységeket (ideértve az egész életen át tartó tanulás programját, az Erasmus Mundust és a Fiatalok lendületben programot), továbbá az újonnan uniós hatáskörbe került területtel, a sporttal kapcsolatban is javasol intézkedéseket. A program javasolt költségvetése 19 milliárd euró volt. Az elnökség intenzíven dolgozott ezen a dosszién: február óta számos háromoldalú egyeztetésre és szakértői szintű ülésre került sor jelentős eredményekkel. A legutóbbi háromoldalú egyeztetést május 14-én, kedden tartották, a következő pedig május 27-én lesz. A lezáratlan kérdések közé mindenekelőtt a következők tartoznak: a program elnevezése, a költségvetés, a különböző ágazatok és kulcsfontosságú intézkedések közötti kapcsolat, valamint a diákhitelgarancia-rendszer (eszerint egy másik uniós vagy EGT-országban mesterfokozatot nyújtó programban teljes időben részt vevő hallgatók uniós támogatással kedvező feltételek mellett juthatnának hitelhez). A Tanács és a Bizottság egyértelműen az általános jellegű Erasmus mindenkinek elnevezést támogatják, mivel a program minden területe számára előnyt jelent az egyik legismertebb és legsikeresebb uniós program nevének kiterjesztett használata. Amint ez az ilyen tárgyalásokon lenni szokott, semmi sincs eldöntve, amíg minden el nem dőlt, az elnökség azonban biztos abban, hogy az elnökségi idő lejárta előtt megszületik az általános megállapodás. 10

11 A Bizottság hangsúlyozta, hogy meg kell tartani a program egyszerűsített jellegét, és emlékeztetett arra, hogy a finanszírozásnak összhangban kell állnia az ambíciók szintjével. Megfelelő finanszírozást kért továbbá a hitelgarancia-eszközből (többet, mint a jelenleg tárgyalási alapot képező 2%) annak érdekében, hogy el lehessen érni a megfelelő hatást, és biztosítani lehessen a földrajzi lefedettséget. Androulla Vassiliou biztos emlékeztetett arra, hogy ez az eszköz a társadalmi kohéziót szolgálja, és kimondottan a kevesebb forrással rendelkező diákokat célozza. A soron következő elnökség munkaprogramja A Tanács nyugtázta a litván delegáció tájékoztatását a következő elnökség munkaprogramjáról, amely a következő prioritásokat tartalmazza: az oktatás minősége és eredményessége, a felsőoktatási rendszerek nemzetköziesítése és finanszírozása, oktatói mobilitás, a diákok foglalkoztathatósága, keleti partnerségi dimenzió, az oktatási intézmények vezetése, a szakképzés előmozdítása, az ikt fejlesztése az oktatásban. 11

12 IFJÚSÁG Az ifjúságpolitikában rejlő potenciál A Tanács következtetéseket fogadott el az ifjúságpolitikában rejlő potenciálnak az Európa 2020 stratégiában foglalt célok elérése érdekében történő maximalizálásáról (9094/13), amelyben főként olyan intézkedések meghozatalára szólít fel, amelyek segítségével fokozni lehet az ágazat- és intézményközi együttműködést az ifjúságpolitikában és a kapcsolódó szakpolitikai területeken. Következtetéseiben a Tanács hangsúlyozta azt is, hogy növelni kell az ifjúságpolitika terén már létező vagy nemrég elfogadott eszközök és kezdeményezések 1 közötti szinergiákat, különös tekintettel az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre. A következtetések célja továbbá jobb hozzáférést biztosítani a mobilitást, a csereprogramokat és a készségfejlesztést támogató európai finanszírozási programokhoz. Az európai strukturális és beruházási alapok következő generációjának döntő szerepe lesz a fiatalokba és készségeikbe való befektetés szempontjából, illetve abban, hogy javuljon a fiatalok foglalkoztathatósága, és jobban megnyíljon előttük a munkaerőpiac. A fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelem nagy politikai prioritást élvez, ám az ifjúságpolitika eddig mégsem járult hozzá kézzelfoghatóan az Európa 2020 stratégiához. Az ifjúsági munkanélküliség kezelésére, a korai iskolaelhagyás visszaszorítására és a felsőoktatásban való részvétel növelésére vonatkozóan az Európa 2020 stratégiában foglalt átfogó célok és a tagállamok által elérendő célértékek különösen relevánsak az ifjúságpolitika és azon tevékenységek szempontjából, amelyekkel az ifjúságpolitika a marginalizálódás veszélye által leginkább fenyegetett fiatalok helyzetének kezelésére tesz. Az ifjúságpolitikai intézkedések például az informális és nem formális tanulás, valamint az ifjúsági munka hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalok részt vehessenek oktatási, fejlesztési és társas tevékenységekben, lehetőséget biztosítanak a tapasztalatszerzésre, és módot adnak a gyakorlati tanulásra. Minőségorientált ifjúsági munka A Tanács következtetéseket fogadott el a minőségorientált ifjúsági munkának a fiatalok fejlődéséhez, jólétéhez és társadalmi befogadásához való hozzájárulásáról (8575/13), amellyel a tagállami együttműködést hivatott megerősíteni olyan, az ifjúságpolitikához kapcsolódó területeken, mint az egészségügy, az oktatás, a foglalkoztatás, a kultúra és a sport. A következtetésekben a Tanács olyan mechanizmusok létrehozására is felszólít, amelyek biztosítják, hogy a minőségi ifjúsági munka eredményorientált legyen, hogy a fiatalok a legtöbbet tudják kihozni tevékenységeikből. 1 a fiatalok foglalkoztatására vonatkozó csomag (17944/12), különösen az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, az ifjúsági garanciák rendszereit létrehozó ajánlás (7123/13), a Tanács ajánlása a nem formális és informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről (HL C 398., , 1. o.), Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított kerete ( ) (HL C 311., , 1. o.). 12

13 A minőségorientált ifjúsági munkaprogramokkal és -tevékenységekkel fejleszteni lehet a 21. században elengedhetetlen készségeket, például az olyan transzverzális készségeket, mint a szociális és állampolgári kompetenciák, a kezdeményezőkészség, a vállalkozói készség, továbbá a kulturális tudatosság és kifejezőkészség. Ez a tanulás lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy szerepet vállaljanak szűkebb közösségeikben, a társadalomban, az oktatásban és a foglalkoztatásban. E feladat a jelenlegi gazdasági válság idején különösen fontos, hiszen növekvő munkanélküliséggel és társadalmi fragmentációval kell szembenéznünk, és egyre több fiatal nem vesz részt a foglalkoztatásban, és nem részesül oktatásban vagy képzésben sem (NEET-fiatalok) 1. A miniszterek nyilvános tanácskozás keretében foglalkoztak azzal is, hogyan tud a minőségorientált ifjúsági munka hozzájárulni azon kihívások kezeléséhez, amelyekkel Európa fiataljai jelenleg szembenézni kényszerülnek. A minisztereket arra kérték, hogy olyan azonnal megvalósítható gyakorlati intézkedésekre összpontosítsanak, amelyek kiegészíthetik vagy javíthatják az e területen már működő intézkedéseket. A dinamikusabb vita elősegítéseképp az elnökség két, a területen tapasztalattal rendelkező vendégelőadót is meghívott: Dr. Massimiliano Mascherinit, a dublini Eurofound kutatási vezetőjét és Dr. John Bambert a dublini Centre for Effective Services-től. A statisztikák szerint az elmúlt évben az ifjúsági szervezetek, szabadidős és/vagy sportklubok által szervezett tevékenységekben az EU-ban élő fiatalok fele, szervezett önkéntes tevékenységekben pedig az egynegyede vett részt Azonban a fiatalok e generációja soha nem látott mértékű munkanélküliséggel kénytelen szembenézni és a szegénység kockázata magasabb körükben, mint a lakosság egészében. Dr. Massimiliano Mascherini a hangsúlyt a NEET-fiatalok jelenlegi magas számából következő társadalmi és gazdasági költségekre helyezte, valamint a társadalmi szerepvállalás megszűnésének veszélyére, illetve a populista vagy szélsőséges eszmék térhódításának kapcsolódó kockázatára. A fiatalkori munkanélküliség drámai mértéke 2 emellett azonnali gazdasági költségeket is von maga után a kifizetett juttatások, a kiesett adóbevételek és a meg nem szerzett jövedelem költségeit, amelyek összegét az uniós Eurofund alapítvány évi 153 milliárd euróra, azaz az uniós GDP 1,2%- ára becsülte. Az érintett egyének számára jelentkező magánköltségek összege felbecsülhetetlen. John Bamber személyes tapasztalatait is megosztotta arról, hogy mekkora szerepet játszik az ifjúsági munka a társadalmi befogadás és a személyes célok elérése szempontjából. Szerinte a minőségorientált ifjúsági munkával jobban meg lehet szólítani a fiatalokat főleg a marginalizálódás kockázatának kitett fiatalokat, mint más szakpolitikai intézkedésekkel, és meg lehet előzni vele az elégedetlenség és a marginalizálódás kockázatát ,5 millió NEET-fiatal él az Unióban, ami a fiatal (15 és 24 év közötti) európaiak 12%-ának felel meg januárjában több mint 5,7 millió (23,6%) fiatal volt munka nélkül az Európai Unióban, és a 25 év alatti uniós munkanélküliek 30%-ának több mint 12 hónapig nem sikerült elhelyezkednie. 13

14 A legtöbb miniszter egyetértett abban, hogy az ifjúságba irányuló beruházások hosszú távra szólnak, de a megtérülés túlmutat a gazdasági dimenzión, mivel e fiatalok némelyike számára az ifjúsági munkához tartozó tevékenységek fontos első lépést jelentenek a további formális oktatásban és képzési programokban való részvétel és a foglalkoztatás felé. E tekintetben ajánlott a nem formális és informális tanulás elismerése és validálása. Több tagállam elismerte ugyan az ifjúsági munka jelentőségét, azonban beszélt arról a nehéz gazdasági helyzetről, amelyben jelenleg sokuk van, és hangsúlyozta, hogy az ifjúsági munka és foglalkoztathatóság horizontális kérdés, amelyhez összehangolt tevékenységekre van szükség ágazati, országos és uniós szinten. Az ír elnökség felidézte, hogy a március i dublini uniós ifjúságpolitikai konferencia is foglalkozott a minőségorientált ifjúsági munkával és a társadalmi befogadással. Frances Fitzgerald miniszter bejelentette azt is, hogy levélben kívánja felhívni Herman Van Rompuy figyelmét az erről a fontos kérdésről folytatott szakpolitikai vita megállapításaira és a Tanács ülésének általános eredményeire, hogy ezzel is hozzájáruljon az Európai Tanács júniusi üléséhez. Egyéb A soron következő elnökség munkaprogramja A Tanács nyugtázta a litván delegáció tájékoztatását a következő elnökség munkaprogramjáról, amelynek középpontjában mindenekelőtt a társadalmi befogadás áll majd, főként a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) esetében. 14

15 KULTÚRA ÉS AUDIOVIZUÁLIS TERÜLET Európa Kulturális Fővárosai A Tanács általános megközelítést fogadott el az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés évekre szóló uniós fellépését létrehozó határozatjavaslatra vonatkozóan. Az Európa kulturális fővárosainak kiválasztására jelenleg alkalmazandó szabályokat az 1622/2006/EK határozat 1 állapítja meg, e szabályok azonban 2019-ben hatályukat vesztik. A Bizottság 2012 júliusában javaslatot nyújtott be ennek a kezdeményezésnek a 2019 utáni folytatására (12558/12). Mivel a folyamat körülbelül hat évig tart, az új keretnek 2013 végéig el kellene készülnie ahhoz, hogy Európa majdani kulturális fővárosainak elegendő idejük legyen a felkészülésre. A Tanács az általános megközelítésben a bizottsági javaslat több elemét jóváhagyta, így a következőket: az Európa Kulturális Fővárosa címet megkapó tagállamok időrendi sorrendje, specifikusabb és szigorúbb kiválasztási kritériumok, a kimondottan az eseményre létrehozott éves kulturális programokon alapuló kiválasztási rendszer, a városok (és esetenként a környező régiók) támogathatósága, a kétszakaszos kiválasztási eljárás (előzetes kiválasztás tagállami szinten, majd uniós szintű kiválasztás, amelyet független európai testület végez). A Tanács két fő változtatást eszközölt a bizottsági javaslaton, mégpedig az alábbiakkal kapcsolatban: a Bizottság azt javasolta, hogy a Tanács helyett ő jelölje ki Európa Kulturális Fővárosait, mivel úgy véli, ezzel fel lehetne gyorsítani a folyamatot. A kezdeményezés jelentőségére tekintettel azonban a Tanács az elmúlt 25 évhez hasonlóan a jövőben is magánál szeretné tartani a kulturális fővárosok kijelölésének jogát, a városok kiválasztásáért és ellenőrzéséért felelős európai testület összetétele a Bizottság javaslata értelmében megváltozna: nem tagállami szakértők alkotnák, hanem kizárólag az uniós intézmények által kinevezett szakértők. A Tanács biztosítani szeretné, hogy a választótestület munkáját a helyi viszonyokat ismerő szakértelem segítse, ezért bevezette azt a lehetőséget, hogy egy tagállam maximálisan két nemzeti szakértőt nevezzen ki a testületbe. Az Európai Parlament CULT bizottsága várhatóan május 28-án szavaz a javaslatról. Az Európai Parlamenttel a tervek szerint csak a litván elnökség alatt kezdődnek meg az informális tárgyalások. 1 (HL L 304., , 1. o.). 15

16 Európa Kulturális Fővárosai A Tanács a dániai Aarhus és a ciprusi Páfosz városát jelölte ki Európa Kulturális Fővárosává re, 2018-ra pedig a máltai Vallettát (8931/13) ra egy további kulturális főváros is kinevezésre kerül a későbbiekben. Ez egy holland város lesz, ám a kiválasztási eljárás még nem zárult le az országban. Annak a három tagállamnak a miniszterei, amelyekben a kijelölt városok találhatók és Páfosz polgármestere örömmel üdvözölték a döntést, és röviden bemutatták városokat, valamint a kulturális fővárosként eltöltendő évre kitűzött legfontosabb céljaikat. Kulturális sokszínűség A miniszterek elnökségi háttérdokumentum alapján eszmecserét folytattak a kulturális sokszínűségről az EU és az USA között jelenleg tárgyalt transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségi megállapodás összefüggésében. A megbeszélés célja volt lehetőséget adni a minisztereknek arra, hogy megvitassák azt, hogy miként lehet a legjobban előmozdítani és támogatni a kulturális sokszínűséget az ehhez hasonló nemzetközi kereskedelmi megállapodások keretében. Az elnökség felkérte a minisztereket annak mérlegelésére is, hogy miként hat a kulturális sokszínűségre a digitális online környezet, amely jellegénél fogva nyitott és amely egyre nagyobb mennyiségű tartalom terjesztésének eszköze. Az ír miniszter emlékeztetett arra, hogy a tárgyalási megbízás elkészítése a Kereskedelempolitikai Bizottság feladata, és hogy az elnökség szándéka szerint ezt a Külügyek Tanácsa (Kereskedelem) június 14-én elfogadja. A tagállamok által az ír elnökséghez és a Bizottsághoz címzett levélben korábban felvetett aggályokra válaszul Androulla Vassiliou Karel De Gucht biztos nevében is határozottan kijelentette, hogy a kulturális sokszínűség nem témája a tárgyalásoknak, mivel annak jelentőségét a Szerződés is elismeri, ráadásul ez az európai integráció egyik sarokköve. Az Európai Unió ezenkívül azzal, hogy 2006-ban csatlakozott a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezményhez, megerősítette a kulturális sokszínűség melletti erős elkötelezettségét, hiszen az egyezmény a kulturális javakkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban egyértelműen elismeri a gazdasági és a kulturális értékek közötti különbséget. 16

17 A Bizottság arról is biztosította a Tanácsot, hogy a tárgyalások nem fogják érinteni azokat az eszközöket, amelyek az uniós kulturális sokszínűség támogatására használatosak, tehát a nemzeti és uniós szintű, közpénzből nyújtott támogatásokat, a műsorszolgáltatókra vonatkozó finanszírozási kötelezettségeket, a mozijegyekre kivetett adókat, a közszolgálati feladatokkal megbízott csatornák működését, a csatornák és hálózatok vonatkozásában a részvényesi részesedésre vonatkozó felső határok meglétét, a szellemitulajdon-jogokat és a specifikus szociális biztonsági rendszereket. Ezen túlmenően az Unió jelenleg a MEDIA és a MEDIA MUNDUS program, a továbbiakban pedig a tervek szerint 2014-ben induló Kreatív Európa Program révén támogatja az audiovizuális alkotótevékenységet. Több tagállam is emlékeztetett arra, hogy a kulturális javak és szolgáltatások, és köztük az audiovizuális alkotások szorosan kapcsolódnak az európai identitáshoz, és azokat mindig is differenciáltan kezelték a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások során ez a kulturális kivétel elve. Továbbá, ha ezek a szolgáltatások az EU és az USA közötti tárgyalások napirendjén maradnak, az az audiovizuális piac nagyobb fokú liberalizációjához vezethet, amely károsan befolyásolhatja azt a nyelvi és kulturális sokszínűséget, amelyet az európai film képvisel, hiszen az európai filmgyártás egészen egyszerűen nem tudna versenyezni az amerikai filmiparral. Más tagállamok szerint ez a megállapodás több piaci lehetőséget teremt az uniós áruknak és szolgáltatásoknak, és sok területen, többek között az audiovizuális ágazatban is jelentős növekedési és munkahely-teremtési forrásként szolgálhat. E tagállamok úgy vélik, jelenleg még nem szabadna határozott álláspontra helyezkedni. Ők a szélesebb körű tárgyalási megbízást tartanák előnyösnek, hiszen a tagállamok bármikor követhetnek sajátos irányvonalakat e területen, amely elsődlegesen továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik. Kultúra az EU külkapcsolataiban A miniszterek elnökségi háttérdokumentum alapján (8235/13) nyilvános tanácskozáson vitatták meg a kultúrának mint az Unió külkapcsolataiban bevethető puha szakpolitikai eszköznek a szerepét. A vita legfőbb célja az volt, hogy konszenzus alakuljon ki annak a stratégiai megközelítésnek a továbbfejlesztésével kapcsolatban, amely arra vonatkozik, hogy milyen szerepet játszik a kultúra az EU és harmadik országok közötti kapcsolatokban. Az elnökség emlékeztetett arra, hogy az Európai Uniónak és tagállamainak a Szerződésekben foglalt feladata előmozdítani a kultúrát a harmadik országokkal ápolt kapcsolataik során 1. A kultúra emellett az úgynevezett puha hatalom azaz az együttműködés és a kulturális kapcsolatok külpolitikai eszközként való használatának egyik kulcsfontosságú összetevője. 1 Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikke. 17

18 A Bizottság felidézte, hogy a kultúra a külkapcsolatokban a es időszakra szóló tanácsi kulturális munkaterv 1 egyik kulcsfontosságú prioritása, az európai kulturális menetrend 2 célkitűzéseinek megfelelően, mely célkitűzések között szerepel a kultúrának mint az Európai Unió nemzetközi kapcsolatai létfontosságú elemének a támogatása. Ez a megközelítés a kereskedelmi kapcsolatokhoz és az uniós kulturális javak és szolgáltatások terjesztéséhez, valamint a nyilvános diplomácia és az arculatépítés kérdéséhez is kapcsolódik, de ugyanúgy az értékek megosztásához, valamint az egymás kölcsönös megértésének előmozdításához és a tolerancia ösztönzéséhez is. Az uniós elnökségek 2011 óta közös informális üléseket szerveztek a kulturális és külügyminisztériumok magas rangú tisztviselői számára, hogy ösztönözzék a két terület közötti együttműködést. A Bizottság 2012 márciusában létrehozott egy szakértői csoportot, amely a kultúra és a külkapcsolatok közötti kapcsolatokkal foglalkozik. A csoport munkájának célja hozzájárulni egy általánosabb uniós stratégia kidolgozásához e területen. Elindult egy kísérleti kezdeményezés is, amelynek tesztalanya Kína. A szakértői csoport 2012 novemberében jelentést készített, amelyben irányadó elveket és általános ajánlásokat fogalmazott meg a kultúrának az EU és Kína közötti kapcsolatokban való stratégiai megközelítésére vonatkozóan. A miniszterek általánosságban üdvözölték a jelentést és az abban foglalt ajánlásokat, és egyetértettek azzal, hogy előnyös lenne közös stratégiát követni a külkapcsolatok keretében a kultúra kezelésére vonatkozóan. Arra is rámutattak azonban, hogy ehhez a tagállamok közti szorosabb együttműködésre és információmegosztásra, valamint az Európai Külügyi Szolgálat bevonására lenne szükség. Egyes tagállamok szerint a kulturális együttműködést a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény alapján kell kidolgozni. A legtöbb tagállam hangsúlyozta, hogy elő kell mozdítani az európai alapvető értékeket, így a véleménynyilvánítás szabadságát, a demokráciát, az emberi jogok tiszteletben tartását stb., valamint Európa gazdag kulturális összetettségét, főként most, amikor Európa képe sokak szemében összemosódik a gazdasági és pénzügyi válsággal. A kultúra és a kreativitás olyan terület, amely komparatív előnyöket jelent Európa számára, és amelyet ezért teljes mértékben ki kell használni. Több tagállam is szeretné látni, hogyan halad a Kínával megkezdett projekt, mielőtt újabb kezdeményezések elindítására kerülne sor más országokkal. Az ilyen kezdeményezések potenciális következő jelöltjei között a keleti és földközi-tengeri országok szerepelnek. Több tagállam felszólított arra is, hogy jobban együtt kell működni a Kínában már jelen lévő tagállami üzemeltetőkkel, valamint az Unió pekingi képviseletével, hogy elkerülhető legyen a párhuzamos struktúrák kialakulása. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a keleti partnerségben részt vevő és a földközi-tengeri országok, valamint az EU között már most is léteznek specifikus megállapodások és együttműködési kezdeményezések. Androulla Vassiliou kijelentette, hogy tájékoztatni fogja az EU főképviselőjét, Catherine Ashtont a miniszteri megbeszélés eredményéről. 1 2 HL C 325., , 1.o. HL C 287.,

19 Egyéb Állami támogatás filmekhez A Tanács tudomásul vette, hogy a német delegáció további információt kért a filmekhez és más audiovizuális művekhez nyújtott állami támogatásokról szóló bizottsági közleménnyel kapcsolatban (8852/13). A mozikról szóló legutóbbi közlemény 2012 végén hatályát veszítette, és a Bizottság nem tudta elfogadni azon új szabályokat, amelyeket a filmekhez és más audiovizuális művekhez nyújtott tagállami támogatási rendszerek értékelésére használna, mivel több tagállam élesen ellenzett több, a Bizottság által bevezetni kívánt változtatást. Németország szerint a tervek sokban javultak, ám továbbra is vannak aggályok a területhez kötött ráfordítási kötelezettségekkel kapcsolatban, amelyek értelmében a gyártóknak a támogatott filmek költségvetésének meghatározott részét a támogatást nyújtó tagállamban kell elkölteniük. Több tagállam osztotta Németország aggályait, ugyanis szerintük e kötelezettség korlátozása negatívan hatna az európai filmiparra. A versenypolitikáért felelős biztos, Joaquín Almunia emlékeztetett arra, hogy a Bizottság a tagállamok aggályainak legtöbbjét kezelte, de hangsúlyozta azt is, hogy a belső piac integritását meg kell őrizni, és az állami támogatásoknak és a területi kötelezettségeknek arányosnak kell lenniük. A Bizottság április 30-án elindította a harmadik nyilvános konzultációt a kérdésben, és reményei szerint még nyáron elfogadja az új közleményt. Az állami támogatások reformja A Tanács nyugtázta, hogy a német delegáció több információt kért a kultúra területén fennálló bejelentési kötelezettségek alóli általános mentesítésekre vonatkozóan (8871/13). Németország szerint a kulturális minisztereknek meg kell vitatniuk egy ilyen mentesítési záradék (például az engedélyezhető kulturális támogatásokra alkalmazandó felső határok) bevezetésének részleteit és következményeit, mielőtt a Versenyképességi Tanács arról bármilyen döntést hozna. A Bizottság 2012 májusában kezdeményezte az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok korszerűsítését, hogy a támogatásokra vonatkozó intézkedések hatékonyak és eredményesek legyenek, a döntéshozatali folyamat pedig egyszerűbbé és gyorsabbá váljon. E kereten belül a Bizottság tavaly decemberben azt javasolta, hogy a támogatások bizonyos kategóriái mentesüljenek a jelenlegi szabályokban meghatározott előzetes bejelentés kötelezettsége alól. A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás első alkalommal került be a tíz új kategóriába, amelyek esetében a tagállamoknak nem kellene értesíteni a Bizottságot. 19

20 Több tagállam is csoportmentességet kért, mivel szerintük a kultúra mentesítésének a lehető legszélesebb körben kell megtörténnie, és így ennek a kulturális és a kreatív ágazatokra is vonatkoznia kell. Joaquín Almunia jelezte, hogy mivel jelenleg nincs pontosan meghatározva a kreatív iparágak fogalma, és mivel ezek rendkívül változatosak, a Bizottságnak eddig nem állt módjában megfelelő tapasztalatot szerezni ahhoz, hogy csoportmentességet adjon ezeknek az iparágaknak a bejelentési kötelezettség alól. A biztos azt is hozzátette, hogy a Bizottság a kulturális terület mentesítésére vonatkozó részletesebb kritériumokat fog elfogadni 2013 végéig, miután a Tanács elfogadta a vonatkozó rendeletet. A kultúra hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez Az elnökség beszámolt a Tanácsnak a Dublinban május 8 11 között megrendezett, Shaping the Future elnevezésű építészeti konferenciáról, ahol a tagállami és európai szervezetek és kormányzatok legfontosabb szereplői képviseltették magukat. A konferencia legfontosabb célja az volt, hogy kiderüljön, milyen lépések történtek az építészetről szóló 2008-as tanácsi következtetések végrehajtása érdekében, valamint hogy a résztvevők megvitathassák, hogyan lehet növelni és jobban kihasználni az ebben a fontos kreatív ágazatban a fenntartható fejlődés szempontjából jelen lévő lehetőségeket. Európa a polgárokért Az elnökség tájékoztatta a Tanácsot a közötti időszakra vonatkozó Európa a polgárokért program létrehozásáról szóló rendeletjavaslattal kapcsolatos helyzetről (18719/11). A program fő célja, hogy az Európai Uniót közelebb hozza polgáraihoz, törekedve arra, hogy a polgárok jobban megismerjék és megértsék az Uniót, és népszerűsítve az európai polgárságot. A program két tematikus ágból áll: az egyik ág középpontjában a történelem és a történelmi emlékezet, a másikéban az uniós szintű polgári részvétel áll. E két ágat egy horizontális tevékenység is kiegészíti, amelynek célja a program általános láthatóságának növelése. A Bizottság 229 millió eurós teljes költségvetést javasolt a program számára, amely hasonló a jelenlegi program költségvetéséhez. Az elnökség már informálisan egyeztetett az Európai Parlamenttel, amelynek kétségei vannak a program számára javasolt jogalappal kapcsolatban. Miután lezárultak a többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások, és végleges lesz az Európa a polgárokért program költségvetése, a mindhárom intézmény számára elfogadható új szöveget a Tanács hivatalosan is megküldi a Parlamentnek egyetértését kérve. 20

21 Jobb kapcsolatok egy jobb Európáért A Tanács nyugtázta a portugál delegációtól kapott információt (7983/13) azzal a két projekttel kapcsolatban, amelyeket a Tanácsnak kíván javasolni: az egyik a kommunikáció integrált módszere (ez lehetővé tenné a miniszterek számára, hogy tájékoztassák egymást és eszmét cseréljenek az országaikban felmerülő kultúrpolitikai kérdésekről), a másik pedig az Agora projekt (egy európai program, melynek célja kapcsolatteremtési keret kialakítása az Európa különböző területeiről származó kezdeményezések számára). A soron következő elnökség munkaprogramja A Tanács nyugtázta a litván delegáció tájékoztatását a következő elnökség munkaprogramjáról, amely a következő prioritásokat tartalmazza: az Európa kulturális fővárosai kezdeményezést a évekre létrehozó határozatról szóló tárgyalások lezárása, a Kreatív Európa és az Európa a polgárokért programokról folyó tárgyalások lezárása, a tagállamok területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló javaslattal kapcsolatos munka megindítása, a Peruval és Kolumbiával kötendő kulturális megállapodások vizsgálata, a hibrid televíziózás és a televíziós hirdetések, a digitális hozzáférés, az európai mozi a digitális korszakban. 21

22 SPORT Az Európa Tanács egyezménye a sporteredmények befolyásolása elleni küzdelemről Az elnökség tájékoztatta a minisztereket az arra a határozatra vonatkozó ajánlásról, amely felhatalmazná az Európai Bizottságot, hogy az EU nevében részt vegyen a sporteredmények befolyásolása elleni küzdelemről szóló Európa tanácsi nemzetközi egyezmény létrehozására irányuló tárgyalásokon (16214/12) ( A határozat nem tér ki a büntetőügyekben folytatott együttműködésre és a rendőri együttműködésre, ugyanis ezt egy külön határozat tárgyalja majd. A Tanács nyugtázta a kapott tájékoztatást. A majdani egyezménynek három különböző és jól elkülönülő aspektusa van: a sporttal, a szerencsejátékokkal és a fogadással, valamint a korrupcióval kapcsolatos kérdések. A szerencsejátékok és a fogadás a belső piaci szabadságokhoz kapcsolódnak, különösen a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságához olyan esetekben, ahol a sportfogadás közvetlenül kapcsolódik a sporteredmények befolyásolásához. Ez pedig problémákat vet fel a megfelelő jogalappal kapcsolatban. Mivel a tárgyalások olyan kérdéseket érintenek, amelyek részben uniós, részben pedig tagállami hatáskörbe tartoznak, az Uniónak és tagállamainak közösen kell részt vennie e tárgyalásokon. A sportolók kettős karrierje A Tanács következtetéseket fogadott el a sportolók kettős karrierjéről, amelyek iránymutatást adnak az ahhoz szükséges feltételek kialakításához és javításához, hogy a sportolói életpályákat sikeresen össze lehessen egyeztetni a tanulással vagy a munkával, mégpedig azáltal, hogy a tehetséges és az élsportolók számára Európa-szerte speciális feltételek jöjjenek létre. A Tanács következtetéseiben mindenekelőtt a tagállamok, az oktatási intézmények, az érintett érdekelt felek és a sportszervezetek közötti együttműködésre sarkall, a kettős karrierekkel kapcsolatos bevált gyakorlati megoldások és tapasztalatok tagállamok közötti megosztását javasolja, ösztönzi a rugalmas tanulmányi ciklusok és a személyre szabott tanulási utak létrehozását a sportolók számára, hogy azok össze tudják egyeztetni sportolói tevékenységeiket és a tanulást, 22

23 megállapítja, hogy a sportszervezeteknek is ki kell dolgozniuk és végre kell hajtaniuk a tehetséges és élsportolók kettős karrierjére irányuló szolgáltatásokat, továbbá felkéri a Bizottságot, hogy a sportolók kettős karrierjére vonatkozó uniós iránymutatások alapján mérlegeljen megfelelő újabb intézkedéseket ezzel a fontos kérdéssel kapcsolatban, lehetőleg egy, a sportra vonatkozó második munkaterv keretében. A Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a sportolók kettős karrierjének ösztönzése az Európa 2020 stratégia több céljának (a korai iskolaelhagyás megelőzésének, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növekedésének, a jobb foglalkoztathatóságnak) elérését segíti, de rámutatott, hogy az ilyen jellegű intézkedések viszonylag új keletűek a legtöbb tagállam és sportág esetében. Noha több tagállamban is számos előírás és rendelet létezik a tehetséges és élsportolókra vonatkozóan, ezek általában nem teljesek vagy csak bizonyos szempontokra korlátozódnak. A dopping elleni küzdelem Az elnökség beszámolt a Tanácsnak a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) által Montrealban, május én tartott ülések eredményeiről. Az ügynökség főként az alábbi témákkal foglalkozott: a szabályzat folyamatban lévő felülvizsgálata (az uniós álláspontok legtöbbjét elfogadták; ezek főként a következőkre irányultak): a valós csalások esetén hosszabb távra történő eltiltás és több büntetési rugalmasság az egyéb különleges körülmények esetére, az arányosság és az emberi jogok elveinek figyelembe vétele, támogatás a doppingellenes küzdelem keretében elvégzett vizsgálatok növekvő jelentőségére tekintettel, költségvetés és jogalkotási kérdések, a tesztelési programok hatékonysági hiányosságairól szóló, a WADA Kuratóriumának készített jelentés, és amely több ajánlást és javaslatot tartalmaz a tesztelési programok javítására vonatkozóan. A szabályzat megszövegezésével foglalkozó csoport megfelelő mértékben figyelembe vette az ajánlásokat, és közülük sokat felvett az üléseken előterjesztett tervezetekbe. A jelentésre válaszul végzett munka jelentős része már elkészült. 23

24 A Nemzetközi Doppingellenes Szabályzat olyan alapdokumentum, amely világszerte megadja az összehangolt doppingellenes politikák, szabályok és előírások keretét a sportszervezetek és a hatóságok számára. A felülvizsgálata 2011 novemberében kezdődött. A tervezet végleges változatát a Johannesburgban 2013 novemberében megrendezendő Doppingellenes Világkonferencián kapja majd meg a WADA alapító tanácsa jóváhagyásra. Az új szabályzat január 1-jén lép hatályba. Ezzel összefüggésben a Tanács szakpolitikai vitát tartott arról, hogy milyen szerepet játszanak a hatóságok az egyre kifinomultabbá váló doppingolás elleni küzdelemben. Hogy lendületet adjon a vitának, az elnökség meghívta Travis Tygartot, az Egyesült Államok doppingellenes ügynökségének (USADA) vezetőjét, hogy tartson beszédet a minisztereknek. Travis Tygart a munkaebéd keretében tartott magas szintű strukturált párbeszéden is részt vett a sportszervezetek egyéb képviselőivel együtt. Az USADA vezetője szerint szervezetének feladata a nem doppingoló sportolók támogatása és védelmezése, mivel a teljesítménynövelő szereket használó sportolók megfosztják őket a tisztességes versenyzéshez és győzelemhez való joguktól. Hangsúlyozta, hogy a dopping elleni küzdelem a sportban ma élet-halál kérdése, hiszen e küzdelem híján a sportnak a lelke és értelme veszik el. Az élsportolók példaképek, különösen a fiatalok szemében, és ha sikert érnek el tiszta, tisztességes versenyben, az sportolásra buzdíthat és ösztönzőleg hathat. Travis Tygart szerint a következő tényezők járulhatnak hozzá a doppingolási elleni küzdelem sikeréhez: (szigorú, betartott) jogszabályok, (a doppingellenes ügynökségek) függetlensége, a finanszírozás (amelynek arányban kell állnia a kihívások nagyságával) és (a sportszervezetek, sportolók, országos ügynökségek, hatóságok stb.) szerepvállalása. E négy tényező angol elnevezésének kezdőbetűi összeolvasva: LIFE. A miniszterek széles körben egyetértettek azzal, hogy a sportnak a doppinggal szembeni integritásának védelme folyamatos globális feladat, amelyhez nemzet- és ágazatközi együttműködésre, valamint a hatóságok, a sportszervezetek és a nemzeti doppingellenes ügynökségek közreműködésével indított kezdeményezésekre van szükség. A doppingolásnak egyre kifinomultabb formái jelennek meg, és a bűnözés is egyre jobban beszüremkedik a doppingba, így a hatóságoknak a küzdelem új és hatékonyabb módszereit kell kidolgozniuk. Sok tagállam rámutatott azonban arra, hogy e hatóságok által végrehajtott intézkedések nem írhatják felül a sportolók emberi és törvényes jogait. Meg kell találni az egyensúlyt a közérdek és az egyéni jogok között, főként mivel a WADA egy ideje azt a nézetet vallja, hogy a doppingolás elleni küzdelem sikeréhez nem elég a doppingvizsgálatok elvégzése, hanem további módszereket kell kidolgozni az arról szóló információk és bizonyítékok összegyűjtésére, megosztására és felhasználására, hogyan kapják meg és használják a sportolók a tiltott szereket. 24

25 Általánosságban a tagállamok egyetértettek abban, hogy szükség van az alábbiakra: fokozottabb vizsgálatok és a bűnüldözési operatív információk nagyobb mértékű gyűjtése, megerősített együttműködés a rendőrséggel és a vámhatóságokkal, nagyobb hangsúly helyezése az oktatásra és a megelőzésre, a doppingellenes szakpolitikák összehangolása az Unióban, együttműködés a nem doppingoló sportolókkal, a tiltott szereken végzett tudományos kutatások fokozása a gyógyszeriparral együttműködésben, a doppingolás kultúrájának megváltoztatása a sportban ( nyerni minden áron ). Egyéb A soron következő elnökség munkaprogramja A Tanács nyugtázta a litván delegáció tájékoztatását a következő elnökség munkaprogramjáról, amely a következő prioritásokat tartalmazza: a dopping elleni küzdelem és a sport integritásának előmozdítása, a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolásával kapcsolatos munka folytatása nemzetközi fórumokon, fenntartható finanszírozás és jó kormányzás a sportban, az egészséget javító tevékenységek (HEPA). 25

26 EGYÉB JÓVÁHAGYOTT APIRE DI PO TOK GAZDASÁGI ÉS PÉ ZÜGYEK A túlzott hiány esetén követendő eljárás Ciprus A Tanács új ajánlást adott ki 1 Ciprus számára azokról a tevékenységekről, amelyekkel költségvetési hiányát a GDP 3%-a, azaz a költségvetési hiányra vonatkozó uniós referenciaérték alá szoríthatja. Ciprus ellen 2010 júliusa óta folyik túlzotthiány-eljárás, mivel 2009-ben az ország nem tudta tartani a 3%-os referenciaértéket. A globális gazdasági válság által Ciprusra gyakorolt hatásra hivatkozva a Tanács jóváhagyta, hogy a hiányt az ország középtávon csökkentse, és arra szólította fel Ciprust, hogy a költségvetési hiányt 2012-ig szorítsa 3% alá ben több mint egy évtizedes gazdasági növekedés ért véget Cipruson májusában, a ciprusi makrogazdasági fejlemények mélyreható vizsgálatát követően a Bizottság súlyos egyensúlyhiányokra mutatott rá, amelyeket sürgősen kezelni kellett. Úgy tűnt, hogy az ország bankszektora a gazdaság fenntarthatóságát veszélyezteti júniusában Ciprus pénzügyi segítséget kért nemzetközi hitelezőktől márciusában megszületett a megállapodás egy gazdasági kiigazítási programról, az Európai Stabilitási Mechanizmus és Nemzetközi Valutaalap támogatását alátámasztandó. Ezzel kapcsolatban április 26-án egyetértési megállapodás aláírására került sor. Eközben Cipruson a magán- és állami szektor igen súlyos egyensúlyhiányának kibontakozása miatt, a költségvetési konszolidációs intézkedések ellenére egyre romlott a költségvetési egyensúly. A 2010-es 5,3% után 2011-ben az általános költségvetési hiány elérte a GDP 6,3%-át, a Bizottság pedig 2012-re is 6,3%-ot jósolt. Az államadósság is nőtt, és várhatóan a pénzügyi támogatást követően is tovább növekszik: az előrejelzések szerint 2015-ben 128%-on tetőzik. 1 Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (7) bekezdése. 26