Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszék Szám: L104 Mérési útmutató
|
|
- Ottó Török
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szám: L104 Mérési útmutató Labor gyakorlat (NGB_TA009_1) laboratóriumi gyakorlathoz Készítette: Szemenyei Balázs BSc hallgató Konzulens: Vári Péter, Soós Károly Győr, szeptember 20.
2 A laborgyakorlat célja az analóg frekvenciamoduláció (FM) vizsgálata. A vizsgálat során a hallgató megismerkedhet az FM jelek előállításával és demodulálásával. Megismerheti az oszcilloszkóp alapvető funkcióit. Megvizsgálja a modulált jel idő- és frekvenciatartománybeli alakját. Szükséges eszközök: Emona TIMS 301 Szükséges modulok: 1db audió oszcillátor (AUDIO OSCILLATOR) 1db feszültségvezérelt oszcillátor (VCO) 1db hasznos egységek (UTILITIES) 1db pulzus generátor (TWIN PULSE GENERATOR) 1db hangolható aluláteresztő szűrő (TUNABLE LPF) Agilent 56421A - kétcsatornás oszcilloszkóp
3 1. Elméleti összefoglaló Analóg frekvenciamodulációt elsősorban hangfrekvenciás műsorszórás céljára használunk az ultrarövid hullámsávban (URH, f v > 50 MHz). Továbbá használják még tévéműsorok kísérőhangjának továbbítására, vagy pont-pont összeköttetésekre és rádiótelefonoknál is. Az amplitúdómodulációval ellentétben, ahol az átviendő információt a modulált jel amplitúdója hordozta, frekvenciamoduláció (FM) esetén ezt a modulált jel frekvenciájának változása határozza meg. Tehát a továbbításra szánt jelet FM esetén egy állandó U v amplitúdójú szinuszos vivőhullám hordozza, úgy hogy a vivő pillanatnyi frekvenciája egy közepes f v vivőfrekvencia körül ingadozik a moduláló jel függvényében. A moduláló jel maximális amplitúdója arányos az f v -től számított eltéréssel, a f frekvencialökettel. A moduláló jel frekvenciája megegyezik azzal, hogy hányszor lengi körbe a jel f v -t. Az 1. ábrán láthatjuk a moduláló és a modulált jelek idő függvényét. 1. ábra Modulációs tényező A frekvencialöket és a moduláló frekvencia hányadosa: 3
4 A modulációs tényező megadja a modulált vivő maximális frekvenciaeltérését a modulálatlan vivőhöz képest, ezt az 2. ábra szemlélteti. 2. ábra Az FM jel spektruma Az FM jel spektrumképét az időtartománybeli jelből a Bessel-függvények segítségével határozhatjuk meg. Az FM jel időtartománybeli alakját az alábbi függvény írja le: Ezt az egyenletet a Bessel-függvényekkel sorba fejtve, a levezetéseket mellőzve a következő kifejezést kapjuk: Látható, hogy a szummás kifejezésekből olyan sorozatok adódnak, mint: és Ezek alapján a sorba fejtett kifejezés átírható összeg alakba: 4
5 Az egyenletben szereplő valamennyi tag állandó amplitúdójú és frekvenciája szinuszos/koszinuszos. Tehát frekvenciatartományban mindegyik egy-egy adott állandó amplitúdójú vonalnak felel meg. Ennek tudatában, ha a f FM (t) spektrumát ábrázolni akarjuk, akkor a 3. ábrán látható képet kapjuk. 3. ábra A levezetésekből következik, hogy a spektrum a vivőtől minden irányban végtelen nagy kiterjedésű, a vivőre szimmetrikus. Ezek alapján az FM jel sávszélessége végtelen nagy, tehát nem lenne alkalmas hírközlésre, gyakorlatilag elegendő ezt a jelet egy véges sávszélességű csatornán átvinni. Ugyan a sávhatárolás miatt torzítás lép fel, de ez a torzítás egy bizonyos mértékig nem számottevő. A 3. ábrán látható, hogy a vivőtől távolodva az egyes komponensek amplitúdója egyre kisebb, ezért ezek egy határ után elhanyagolhatók. Ezt a határt alkalmazástól függően változhat, pl. 1%, azaz azokat a komponenseket, amelyek a modulálatlan vivő 0,01-szeresénél kisebbek, már nem visszük át. 5
6 Az FM jel sávszélessége A modulált jel sávszélességét az alábbi ábra segítségével határozhatjuk meg. 4. ábra α - a figyelembeveendő oldalsávok száma m f - a modulációs tényező f B - sávszélesség f M - a két szomszédos összetevő közötti frekvenciakülönbség A gyakorlatban sávszélesség szerint két féle frekvenciamodulációt különböztetünk meg, keskenysávút (NBFM - narrow band FM) és szélessávút (WBFM - wide band FM). Keskenysávú esetben m f < 0,1, szélessávúnál m f > 10. A mobiltelefonoknál elterjedt még a Carlson-formula, ami a sávszélességet a következő képpen határozza meg: Az FM jel előállítása Frekvenciamodulált jel előállítására két féle módszer ismeretes. Az úgynevezett közvetlen vagy direkt esetben közvetlenül a vivő frekvenciát változtatjuk a moduláló jel segítségével, a közvetett vagy indirekt esetben először amplitúdómodulált jelet hozunk létre, és ezt alakítjuk át először fázis-, majd frekvenciamodulált jellé. 6
7 A mérés során mi a direkt módszert fogjuk alkalmazni, miszerint egy feszültségvezérelt oszcillátort (VCO) vezérlünk a moduláló jellel, minek hatására a VCO kimenetén a frekvencia változik. Feszültségvezérelt oszcillátort (Voltage Controlled Oscillator) A VCO ahogy a nevéből is látszik egy olyan oszcillátor, amely a kimeneti frekvenciáját a bemeneti feszültség amplitúdójának függvényében változtatja. Egyenfeszültséggel vezérelve a kimenetén egy adott frekvenciájú jelet ad ki, váltakozó feszültségű vezérlés esetén a bemenő jel pillanatnyi amplitúdójának függvényében változtatja a frekvenciáját. Az FM jel demodulálása Az FM jel demodulálásához olyan áramkör szükséges, amelynek a kimenetén a bemenetre adott jel pillanatnyi frekvenciájával arányos feszültség jelenik meg. Közvetlenül ilyen négypólus nem létezik. A folyamat általában két lépésből áll. Az első lépésben az FM jelet átalakítják egy olyan jellé, ami már könnyen demodulálható, majd elvégzik a demodulálást. Ilyen megoldás például, ha az FM jelet AM-é alakítják és azt egy burkolódetektorral demodulálják, vagy ha pulzusfrekvencia-modulált jellé alakítják és egy aluláteresztő szűrővel demodulálják. Demodulálás nullátmenet-detektorral Az FM jel dekódolásának egy egyszerű, de hatásos módja a modulált jel nullátmeneteinek vizsgálatán alapul. A 5. ábra segítségével könnyen átlátható a folyamat. A modulált jel nullátmeneteinél egy állandó szélességű impulzust hozunk létre, létrejön egy impulzussorozat. Jelen esetben ezt úgy valósítjuk meg, hogy a modulált jelet egy komparátorra kapcsoljuk, ami a szinuszos analóg jelből egy négyszögjelet hoz létre, úgy hogy az időtengely feletti félperiódusra 1-t ad, az alatta lévőre 0-t. A négyszögjelből egy impulzus generátor hozza létre az impulzussorozatot, úgy hogy minden felfutó hatására egy adott szélességű impulzust ad. Ezt az impulzussorozatot egy aluláteresztő szűrőre kapcsoljuk, a szűrő a sorozaton átlagolást hajt végre. Az átlagértékek változása arányos az üzenet frekvenciájával, a változás nagysága arányos a modulációs mélységgel. 7
8 5. ábra A folyamat képekben: 6. ábra 7. ábra 8
9 8. ábra 9
10 2. Feladatok 2.1. Az FM modulátor összeépítése 9. ábra 1. Állítson be 2 khz-es moduláló jelet! Ehhez egy kábel segítségével csatlakoztassa a FREQUENCY COUNTER analóg bemenetére az AUDIO OSCILLATOR sin(ωt) kimenetét! Válassza ki a frekvenciamérőn valamelyik időablakot a tekerőgomb segítségével! Majd az AUDIO OSCILLATOR f tekerőgombjának segítségével állítson be 2 khz-t! 2. Állítson be a VCO-n 100 khz-es vivőt, a fent leírt módon! 3. Kapcsolja össze az AUDIO OSCILLATOR sin(ωt) kimenetét az VCO modul V in bemenetével! 4. Csatlakoztassa a VCO sin(ωt) kimenetét (modulált jel) a PC-BASED INSTRUMENT INPUTS modul CH1 INPUT A1 bemenetére! 5. Egy BNC + -BNC + kábel segítségével kösse a PC-BASED INSTRUMENT INPUTS modul CH1 OUTPUT kimenetét az oszcilloszkóp X csatornájára! (A panelen a felső kapcsoló legyen A1 állásba állítva.) 6. Jelenítse meg az oszcilloszkóp Y csatornáján a moduláló jelet! Ehhez csatlakoztassa az AUDIO OSCILLATOR sin(ωt) kimenetét a PC-BASED INSTRUMENT INPUTS modul CH2 INPUT B1 bemenetére! 7. Egy BNC+-BNC+ kábel segítségével kösse a PC-BASED INSTRUMENT INPUTS modul CH2 OUTPUT kimenetét az oszcilloszkóp Y csatornájára! (A panelen az alsó kapcsoló legyen B1 állásba állítva.) 10
11 8. Állítsa be az oszcilloszkópon, hogy a műszer a 2-s csatornáról vegye a trigger jelet, az Edge gomb, és a 2-s csatorna kiválasztásával. 9. Állítsa be a VCO modul GAIN erősítését úgy, hogy jól látható változás legyen észlelhető az oszcilloszkópon a modulált jel időfüggvényében Az FM jel vizsgálata 1. Az oszcilloszkóp Cursors menüje segítségével határozza meg a moduláló és a modulált jel maximális és minimális frekvenciáját! (10. ábra) Ehhez állítsa be úgy az oszcilloszkópot, hogy a moduláló jel minimuma jelenjen meg a kijelző közepén és csökkentse le annyira az időosztás, hogy a modulált jel frekvenciája mérhető legyen (10. ábra, bal oldal). A műszer segítségével mérje meg a modulált jel frekvenciáját! Majd ugyan így közelítsen rá a moduláló jel maximális amplitúdójához tartozó modulált jelre. És vizsgálja meg a modulált jel frekvenciáját! (10. ábra, jobb oldal) 10. ábra 2. Mentse le az oszcilloszkóp kijelzőjét, és rögzítse a képet a mérési jegyzőkönyvben! Mentsen olyan képet is, ahol látszik a modulált és a moduláló jel közötti összefüggés! (11. ábra) 11
12 11. ábra 2.3. az FM jel spektrumának vizsgálata 1. Az modulált jel spektrumának megjelenítéséhez nyomja meg az oszcilloszkóp Math gombját! 2. Ekkor automatikusan az FFT funkció lesz kiválasztva. (FFT = Fast Fourier Transformation) 3. Kapcsolja ki az X és az Y csatornán megjelenő jeleket az 1 és a 2 gomb kétszeri megnyomásával! 4. A műszeren állítsa be a következő beállításokat: a. FFT Sample Rate = 400 ksa/s (az időalap változtatásával állítható) b. Settings Source: 1 Span: 200 khz Center: 100 khz 5. Mentse le az oszcilloszkóp kijelzőjét, és rögzítse a képet a mérési jegyzőkönyvben! 6. Változtassa a moduláló jel amplitúdóját és frekvenciáját! Írja le, hogy mit tapasztal! 7. Határozza meg oszcilloszkóp segítségével a modulált jel -20 db-es sávszélességét! Eredményeket rögzítse a jegyzőkönyvben! 12
13 12. ábra 8. Állítson be a moduláló jel amplitúdójának változtatásával olyan modulációs indexet, ahol a vivő eltűnik! 9. Mentse le az oszcilloszkóp kijelzőjét, és rögzítse a képet a mérési jegyzőkönyvben! 10. Határozza meg a beállításhoz tartozó modulációs indexet a 13. ábra táblázatának segítségével! 11. Keresse meg az első, második, harmadik vivőeltűnést! 12. A moduláló jel amplitúdójának változtatásával állítson be olyan szinteket, ahol eltűnik az első, a második, stb. oldalsáv! 13
14 13. ábra 14. ábra 2.4. Keskenysávú FM jel vizsgálata 1. Állítson be az AUDIO OSCILLATOR modul frekvenciájának és a VCO modul GAIN-jének segítségével keskenysávú FM jelet! 14
15 2. Oszcilloszkóp segítségével határozza meg a moduláló és a modulált jel jellemzőit! Mentse le az oszcilloszkóp kijelzőjét, és rögzítse az adatokat és a képet a mérési jegyzőkönyvben! 3. Az előbb meghatározott adatok alapján számolja ki a modulációs indexet! Eredményeket rögzítse a jegyzőkönyvben! 4. Számolja ki a jel sávszélességét az elméleti összefoglalóban leírtak alapján! 5. Határozza meg oszcilloszkóp segítségével a modulált jel -20 db-es sávszélességét! Eredményeket rögzítse a jegyzőkönyvben! 2.5. FM jel demodulálása 1. Csatlakoztassa a modulált jelet (VCO kimenete) az UTILITIES modul COMPARATOR bemenetére! 2. A COMPARATOR kimenetét kösse össze a TWIN PULSE GENERATOR CLK bemenetével! 3. Az UTILITIES modul REF csatlakozóját kösse össze a VARIABLE DC modul GND földpontjával! 4. Kapcsolja a TWIN PULSE GENERATOR Q1 kimenetét egy TUNABLE LPF szűrőmodul IN bemenetére! Ezzel a szűrő kimenetén megjelent a demodulált jel. 15. ábra 5. Csatlakoztassa a szűrő kimenetét (demodulált jel) a PC-BASED INSTRUMENT INPUTS modul CH1 INPUT A1 bemenetére! 15
16 6. Egy BNC+-BNC+ kábel segítségével kösse a PC-BASED INSTRUMENT INPUTS modul CH1 OUTPUT kimenetét az oszcilloszkóp X csatornájára! (A panelen a felső kapcsoló legyen A1 állásba állítva.) Ezzel az X csatornán megjelent a demodulált jel, a moduláló jelet az Y csatornára már korábban csatlakoztattuk. 7. Hangolja úgy a TWIN PULSE GENERATOR és TUNABLE LPF kezelőszerveit, hogy a demodulált jel minél jobban hasonlítson a modulált jelre! 8. Mentse le az oszcilloszkóp kijelzőjét, és rögzítse a képet a mérési jegyzőkönyvben! 16. ábra 16
17 3. Ellenőrző kérdések 1. Milyen távközlési célokra használnak analóg FM modulációt? 2. Hasonlítsa össze az AM és az FM modulációt! 3. Mi a löket? 4. Mi az a modulációs tényező? Hogyan számolná ki? 5. Néhány mondatban ismertesse az FM jel spektrumát! Rajzoljon is! 6. Sávszélesség szerint milyen FM jeleket különböztetünk meg? Ezeket ismertesse néhány mondatban! 7. Hogyan hozhatunk létre FM modulációt? 8. Mi az a VCO? 9. Hogyan lehet demodulálni az FM jelet? 10. Mutassa be röviden a nullátmenet-detektoros demodulálás folyamatás! 4. Jegyzőkönyv A jegyzőkönyvben szerepelni kell az alábbi adatokat ábrázoló oszcilloszkópról mentett képeknek és a hozzájuk tartozó rövid leírásnak és a feltett kérdésekre adott válaszokat. A modulált jel maximális és minimális frekvenciájának vizsgálata oszcilloszkóppal. A moduláló és a modulált jel összehasonlítása oszcilloszkópon. Az FM jel spektrumképe. Milyen változást tapasztal a spektrumban, ha változtatja a moduláló jel amplitúdóját? Miért? Általános FM jel spektruma. Elnyomott vivőjű FM jel spektruma. Keskenysávú FM jel spektruma és sávszélessége. Szélessávú FM jel spektruma és sávszélessége. A moduláló jel és a demodulált jel összehasonlítása. 17
18 5. Irodalomjegyzék [1.] Dr. Ferenczy Pál - Hírközléselmélet Tankönyvkiadó, 1972 [2.] Dr. Tolnai János - Rádióamatőr vizsgára felkészítő tananyag Puskás Tivadar Távközlési Technikum [3.] Tim Hooper - Communication Systems Modelling with EMONA TIMS Volume A2 Further and Advanced Analog Experiments [4.] TIMS-301 user manual 18
Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszék Szám: L103 Mérési útmutató
Szám: L103 Mérési útmutató Labor gyakorlat (NGB_TA009_1) laboratóriumi gyakorlathoz Készítette: Szemenyei Balázs BSc hallgató Konzulens: Vári Péter, Soós Károly Győr, 2011. szeptember 7. A laborgyakorlat
RészletesebbenMérési útmutató. Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszék. Impulzus szélesség moduláció (PWM) jellemzőinek vizsgálata
Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszék Mérési útmutató Rádiórendszerek (NGB_TA049_1) laboratóriumi gyakorlathoz Impulzus szélesség moduláció (PWM) jellemzőinek vizsgálata Készítette: Garab László,
Részletesebben5. témakör. Szögmodulációk: Fázis és frekvenciamoduláció FM modulátorok, demodulátorok
5. témakör Szögmodulációk: Fázis és frekvenciamoduláció FM modulátorok, demodulátorok Szögmoduláció Általánosan felírva a vivőfrekvenciás jelet (AM-nél megismert módon): Amennyiben a vivő pillanatnyi amplitúdója
RészletesebbenFM rádióadás készítése és vétele
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK Mérési útmutató Laboratóriumi gyakorlatok 1. FM rádióadás készítése és vétele Győr, 2015. február 4. Feltételek, célok Alapok: Amplitúdómoduláció,
RészletesebbenMérési útmutató. Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszék. QPSK moduláció jellemzőinek vizsgálata
Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszék Mérési útmutató Rádiórendszerek (NGB_TA049_1) laboratóriumi gyakorlathoz QPSK moduláció jellemzőinek vizsgálata Készítette: Garab László, Gombos Ákos Konzulens:
RészletesebbenModulációk vizsgálata
Modulációk vizsgálata Mérés célja: Az ELVIS próbapanel használatának és az ELVIS műszerek, valamint függvénygenerátor használatának elsajátítása, tapasztalatszerzés, ismerkedés a frekvencia modulációs
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk váltakozó-áramú alkalmazásai. Elmélet Az integrált mûveleti erõsítõk váltakozó áramú viselkedését a. fejezetben (jegyzet és prezentáció)
RészletesebbenMűszertechnikai és Automatizálási Intézet MÉRÉSTECHNIKA LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK ÚTMUTATÓ
Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Műszertechnikai és Automatizálási Intézet MÉRÉSTECHNIKA LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK ÚTMUTATÓ 20/7. sz. mérés HAMEG HM-5005 típusú spektrumanalizátor vizsgálata
Részletesebbenπ π A vivőhullám jelalakja (2. ábra) A vivőhullám periódusideje T amplitudója A az impulzus szélessége szögfokban 2p. 2p [ ]
Pulzus Amplitúdó Moduláció (PAM) A Pulzus Amplitúdó Modulációról abban az esetben beszélünk, amikor egy impulzus sorozatot használunk vivőhullámnak és ezen a vivőhullámon valósítjuk meg az amplitúdómodulációt
RészletesebbenA fázismoduláció és frekvenciamoduláció közötti különbség
Fázismoduláció (PM) A fázismoduláció és frekvenciamoduláció közötti különbség A fázismoduláció, akárcsak a frekvenciamoduláció, a szögmoduláció kategóriájába sorolható. Mivel a modulációs index és a fázislöket
RészletesebbenBMF, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Híradástechnika Intézet. Aktív Szűrő Mérése - Mérési Útmutató
Aktív Szűrő Mérése - Mérési Útmutató A mérést végezte ( név, neptun kód ): A mérés időpontja: - 1 - A mérés célja, hogy megismerkedjenek a Tina Pro nevű simulációs szoftverrel, és elsajátítsák kezelését.
RészletesebbenNagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat
Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat Az elkészítendő kis adatsebességű, rövidhullámú, BPSK adóvevő felépítése a következő: Számítsa ki a vevő földelt bázisú kis zajú hangolt kollektorkörös
RészletesebbenDIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök
DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök Az elektronikus kommunikáció gyors fejlődése, és minden területen történő megjelenése, szükségessé teszi, hogy az oktatás is lépést tartson ezzel a fejlődéssel.
Részletesebben1. ábra a függvénygenerátorok általános blokkvázlata
A függvénygenerátorok nemszinuszos jelekből állítanak elő kváziszinuszos jelet. Nemszinuszos jel lehet pl. a négyszögjel, a háromszögjel és a fűrészjel is. Ilyen típusú jeleket az úgynevezett relaxációs
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Passzív alkatrészek és passzív áramkörök. Elmélet A passzív elektronikai alkatrészek elméleti ismertetése az. prezentációban található. A 2. prezentáció
RészletesebbenKANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR. Mikroelektronikai és Technológiai Intézet. Aktív Szűrők. Analóg és Hírközlési Áramkörök
KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR Mikroelektronikai és Technológiai Intézet Analóg és Hírközlési Áramkörök Laboratóriumi Gyakorlatok Készítette: Joó Gábor és Pintér Tamás OE-MTI 2011 1.Szűrők
RészletesebbenE-Laboratórium 5 Közös Emitteres erősítő vizsgálata NI ELVIS-II tesztállomással Mérés menete
E-Laboratórium 5 Közös Emitteres erősítő vizsgálata NI ELVIS-II tesztállomással Mérés menete Mérési feladatok: 1. Egyenáramú munkaponti adatok mérése Tápfeszültség beállítása, mérése (UT) Bázisfeszültség
RészletesebbenAlapvető Radar Mérések LeCroy oszcilloszkópokkal Radar impulzusok demodulálása és mérése
Alapvető Radar Mérések LeCroy oszcilloszkópokkal Radar impulzusok demodulálása és mérése Összefoglalás A radar rendszerekben változatos modulációs módszereket alkalmaznak, melyek közé tartozik az amplitúdó-,
Részletesebben4. gyakorlat: Analóg modulációs eljárások
4 gyakorlat: Analóg modulációs eljárások O4 Kétoldalsávos AM jel előállítása és demodulációja Az ideális (torzítatlan) kétoldalsávos amplitúdómodulált (AM-DSB) jel időfüggvénye U x( cos Ft (*) alakú, ahol
RészletesebbenSzimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata.
El. II. 5. mérés. SZIMMETRIKUS ERŐSÍTŐK MÉRÉSE. A mérés célja : Szimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata. A mérésre való felkészülés során tanulmányozza
RészletesebbenNégyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató
ÓBUDAI EGYETEM Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató A mérést végezte: Neptun kód: A mérés időpontja: A méréshez szükséges eszközök:
Részletesebben1. ábra A Wien-hidas mérőpanel kapcsolási rajza
Ismeretellenőrző kérdések A mérések megkezdése előtt kérem, gondolja végig a következő kérdéseket, feladatokat! Szükség esetén elevenítse fel ismereteit az ide vonatkozó elméleti tananyag segítségével!
Részletesebben07. mérés Erősítő kapcsolások vizsgálata.
07. mérés Erősítő kapcsolások vizsgálata. A leggyakrabban használt üzemi paraméterek a következők: - a feszültségerősítés Au - az áramerősítés Ai - a teljesítményerősítés Ap - a bemeneti impedancia Rbe
Részletesebben1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások
1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1.1. Kösse az erõsítõ invertáló bemenetét a tápfeszültség 0 potenciálú kimenetére! Ezt nevezzük földnek. A nem invertáló bemenetre kösse egy potenciométer középsõ
RészletesebbenElektronika Előadás. Modulátorok, demodulátorok, lock-in erősítők
Elektronika 2 10. Előadás Modulátorok, demodulátorok, lock-in erősítők Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch. Schenk: Analóg és digitális áramkörök, Műszaki
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk egyenáramú jellemzése és alkalmazásai. Elmélet Az erõsítõ fogalmát valamint az integrált mûveleti erõsítõk szerkezetét és viselkedését
Részletesebben9. Modulátorok. Losonczi Lajos - Analóg áramkörök kurzus - Sapientia Tudományegyetem Marosvásárhely 9-1
9. Modulátorok A modulátorok olyan elektronikus áramkörök, amelyek egy vivő jel paramétereit módosítják (modulálják), egy információt tartalmazó jel függvényében. A moduláló jel tartalmazza az információt,
RészletesebbenMérési útmutató. Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszék. SDR rendszer vizsgálata. Labor gyakorlat 1 (NGB_TA009_1) laboratóriumi gyakorlathoz
Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszék Mérési útmutató Labor gyakorlat 1 (NGB_TA009_1) laboratóriumi gyakorlathoz SDR rendszer vizsgálata Készítette: Budai Tamás BSc hallgató, Unger Tamás István BSc
RészletesebbenMilyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni?
1. mérés Definiálja a korrekciót! Definiálja a mérés eredményét metrológiailag helyes formában! Definiálja a relatív formában megadott mérési hibát! Definiálja a rendszeres hibát! Definiálja a véletlen
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Különleges analóg kapcsolások. Elmélet Közönséges és precíz egyenirányítók-, mûszer-erõsítõk-, audio erõsítõk, analóg szorzók-, modulátorok és demodulátorok-,
RészletesebbenBevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba 7. mérés RC tag Bartha András, Dobránszky Márk
Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba 7. mérés 2015.05.13. RC tag Bartha András, Dobránszky Márk 1. Tanulmányozza át az ELVIS rendszer rövid leírását! Áttanulmányoztuk. 2. Húzzon a tartóból két
RészletesebbenKANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI KAR HÍRADÁSTECHNIKA INTÉZET
KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI KAR HÍRADÁSTECHNIKA INTÉZET Infokommunikációs Hálózatok laboratóriumi mérési útmutató HW3 mérés Splitter átviteli karakterisztikájának fölvétele különböző mérési módszerekkel
RészletesebbenM ű veleti erő sítő k I.
dátum:... a mérést végezte:... M ű veleti erő sítő k I. mérési jegyző könyv 1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1.1. Kösse az erősítő invertáló bemenetét a tápfeszültség 0 potenciálú kimenetére! Ezt
RészletesebbenElső egyéni feladat (Minta)
Első egyéni feladat (Minta) 1. Készítsen olyan programot, amely segítségével a felhasználó 3 különböző jelet tud generálni, amelyeknek bemenő adatait egyedileg lehet változtatni. Legyen mód a jelgenerátorok
RészletesebbenHíradástechnika I. 2.ea
} Híradástechnika I. 2.ea Dr.Varga Péter János Spektrum ábra példa Híradástechnika Intézet 2 A kommunikációban használt fontosabb fogalmak A sávszélesség A sávszélesség az a frekvenciatartomány, amelyben
RészletesebbenSzint és csillapítás mérés
Összeállította: Mészáros István tanszéki mérnök A mérés célja az átviteltechnikai alapméréseknél használt mérőadó és mérővevő megismerése, valamint a különböző csillapítás és szint definíciók méréssel
RészletesebbenDTMF Frekvenciák Mérése Mérési Útmutató
ÓBUDAI EGYETEM Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet DTMF Frekvenciák Mérése Mérési Útmutató A mérést végezte: Neptun kód: A mérés időpontja: Bevezető A Proto Board 2. mérőkártya olyan
RészletesebbenLCD kijelzős digitális tároló szkóp FFT üzemmóddal
LCD kijelzős digitális tároló szkóp FFT üzemmóddal Type: HM-10 Y2 Y Pos Trig Level HOLD Y1 Bemenet vál. Bemenet Ablak pozició Kijelző 1) Y Pos jel baloldalon egy kis háromszög 0V helyzetét mutatja 2) Trig
RészletesebbenMérés 3 - Ellenörzö mérés - 5. Alakítsunk A-t meg D-t oda-vissza (A/D, D/A átlakító)
Mérés 3 - Ellenörzö mérés - 5. Alakítsunk A-t meg D-t oda-vissza (A/D, D/A átlakító) 1. A D/A átalakító erısítési hibája és beállása Mérje meg a D/A átalakító erısítési hibáját! A hibát százalékban adja
RészletesebbenFeszültségérzékelők a méréstechnikában
5. Laboratóriumi gyakorlat Feszültségérzékelők a méréstechnikában 1. A gyakorlat célja Az elektronikus mérőműszerekben használatos különböző feszültségdetektoroknak tanulmányozása, átviteli karakterisztika
RészletesebbenMûveleti erõsítõk I.
Mûveleti erõsítõk I. 0. Bevezetés - a mûveleti erõsítõk mûködése A következõ mérésben az univerzális analóg erõsítõelem, az un. "mûveleti erõsítõ" mûködésének alapvetõ ismereteit sajátíthatjuk el. A nyílthurkú
RészletesebbenMűveleti erősítők. Előzetes kérdések: Milyen tápfeszültség szükséges a műveleti erősítő működtetéséhez?
Műveleti erősítők Előzetes kérdések: Milyen tápfeszültség szükséges a műveleti erősítő működtetéséhez? Milyen kimenő jel jelenik meg a műveleti erősítő bemeneteire adott jel hatására? Nem invertáló bemenetre
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-2-0177/2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Infokommunikációs
Részletesebben* Egyes méréstartományon belül, a megengedett maximális érték túllépését a műszer a 3 legkisebb helyi értékű számjegy eltűnésével jelzi a kijelzőn.
I. Digitális multiméter 1.M 830B Egyenfeszültség 200mV, 2, 20,200, 1000V Egyenáram 200μA, 2, 20, 200mA, 10A *!! Váltófeszültség 200, 750V 200Ω, 2, 20, 200kΩ, 2MΩ Dióda teszter U F [mv] / I F =1.5 ma Tranzisztor
RészletesebbenElektronikus műszerek Analóg oszcilloszkóp működés
1 1. Az analóg oszcilloszkópok általános jellemzői Az oszcilloszkóp egy speciális feszültségmérő. Nagy a bemeneti impedanciája, ezért a voltmérőhöz hasonlóan a mérendővel mindig párhuzamosan kell kötni.
Részletesebben1. Mérés - Agilent Gyakorló Mérés
1. Mérés - Agilent Gyakorló Mérés Mérés előkészítése Kapcsolja be a számítógépet! Kapcsolja be a használni kívánt műszereket! Indítsa el az Agilent Connection Expert programot! Válassza ki a tápegységet,
RészletesebbenA rezgőkörben ilyen elektromágneses tér jön létre. A zárt rezgőkörben (2. ábra) az erőterek szóródása, így kisugárzása kicsiny. 2.
3.11. Rádió adás és rádió vétel 3.11.1. Alapfogalmak Rádióösszeköttetés A rádióösszeköttetés az adó- és a vevőállomás közötti vezeték nélküli jelátvitelt jelent. (Az átvitt jel lehet távírójel, hang, állókép,
Részletesebben1. ábra A PWM-áramkör mérőpanel kapcsolási rajza
1. ábra A PWM-áramkör mérőpanel kapcsolási rajza 2. ábra A PWM-áramkör mérőpanel beültetési rajza SZINUSZOS OSZCILLÁTOROK: SZINTETIZÁLT SZINUSZOS ÁRAMKÖRÖK MÉRÉSI UTASÍTÁS 1/6 Nyomókapcsolók balról jobbra:
RészletesebbenAz 555-ös időzítő használata a mikrokontrolleres tervezésben
Az 555-ös időzítő használata a mikrokontrolleres tervezésben Nagy Gergely BME EET 01. április 4. ebook ready Bevezetés Az 555-ös IC-t Hans Camenzind tervezte 1971-ben a Signetics (ma Philips) munkatársaként.
Részletesebben3.12. Rádió vevőberendezések
3.12. Rádió vevőberendezések A rádió vevőkészülék feladata az antennában a különböző rádióadók elektromágneses hullámai által indukált feszültségekből a venni kívánt adó jeleinek kiválasztása, megfelelő
RészletesebbenElvis általános ismertető
Elvis általános ismertető Az NI ELVIS rendszer egy oktatási célra fejlesztett különleges LabVIEW alkalmazás. A LabWIEW alapjaival amikor megismerkedtünk, akkor csak virtuális műszereket hoztunk létre.
RészletesebbenSzint és csillapítás mérés
Összeállította: Mészáros István tanszéki mérnök A mérés célja az átviteltechnikai alapméréseknél használt mérőadó és mérővevő megismerése, valamint a különböző csillapítás és szint definíciók méréssel
RészletesebbenVillamos jelek mintavételezése, feldolgozása. LabVIEW 7.1
Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása (ellenállás mérés LabVIEW támogatással) LabVIEW 7.1 előadás Dr. Iványi Miklósné, egyetemi tanár LabVIEW-7.1 KONF-5_2/1 Ellenállás mérés és adatbeolvasás Rn
RészletesebbenFourier-sorfejtés vizsgálata Négyszögjel sorfejtése, átviteli vizsgálata
Fourier-sorfejtés vizsgálata Négyszögjel sorfejtése, átviteli vizsgálata Reichardt, András 27. szeptember 2. 2 / 5 NDSM Komplex alak U C k = T (T ) ahol ω = 2π T, k módusindex. Időfüggvény előállítása
RészletesebbenTranzisztoros erősítő vizsgálata. Előzetes kérdések: Mire szolgál a bázisosztó az erősítőkapcsolásban? Mire szolgál az emitter ellenállás?
Tranzisztoros erősítő vizsgálata Előzetes kérdések: Mire szolgál a bázisosztó az erősítőkapcsolásban? Mire szolgál az emitter ellenállás? Mi az emitterkövető kapcsolás 3 jellegzetessége a földelt emitterűhöz
RészletesebbenHÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János
HÍRADÁSTECHNIKA I. 2. Dr.Varga Péter János 2 Modulációk Miért van szükség modulációra? 3 hullámokat megfelelő hatásfokkal sugározhassuk ha minden adó ugyanazon a frekvencián sugározna, az eredmény az lenne,
RészletesebbenBevezetés a méréstechinkába, és jelfeldologzásba jegyzőkönyv
Bevezetés a méréstechinkába, és jelfeldologzásba jegyzőkönyv Lódi Péter(D1WBA1) 2015 Március 18. Bevezetés: Mérés helye: PPKE-ITK 3. emeleti 321-es Mérőlabor Mérés ideje: 2015.03.25. 13:15-16:00 Mérés
Részletesebben2. Elméleti összefoglaló
2. Elméleti összefoglaló 2.1 A D/A konverterek [1] A D/A konverter feladata, hogy a bemenetére érkező egész számmal arányos analóg feszültséget vagy áramot állítson elő a kimenetén. A működéséhez szükséges
RészletesebbenDIÓDÁS ÉS TIRISZTOROS KAPCSOLÁSOK MÉRÉSE
M I S K O C I E G Y E T E M GÉPÉSZMÉNÖKI ÉS INFOMATIKAI KA EEKTOTECHNIKAI ÉS EEKTONIKAI INTÉZET Összeállította D. KOVÁCS ENŐ DIÓDÁS ÉS TIISZTOOS KAPCSOÁSOK MÉÉSE MECHATONIKAI MÉNÖKI BSc alapszak hallgatóinak
RészletesebbenMűszertechnikai és Automatizálási Intézet MÉRÉSTECHNIKA LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK ÚTMUTATÓ
Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Műszertechnikai és Automatizálási Intézet MÉRÉSTECHNIKA LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK ÚTMUTATÓ 20/8. sz. mérés PC oszcilloszkóp Markella Zsolt Budapest 2013 második
RészletesebbenA KALIBRÁLÓ LABORATÓRIUM LEGJOBB MÉRÉSI KÉPESSÉGE
MTA-MMSZ Kft. Kalibráló Laboratóriuma A KALIBRÁLÓ LABORATÓRIUM LEGJOBB MÉRÉSI KÉPESSÉGE 1. Egyenfeszültség-mérés 1.1 Egyenfeszültség-mérők 0...3 mv 1,5 µv 1.2 Egyenfeszültségű jelforrások - kalibrátorok,
RészletesebbenHázi Feladat. Méréstechnika 1-3.
Házi Feladat Méréstechnika 1-3. Tantárgy: Méréstechnika Tanár neve: Tényi V. Gusztáv Készítette: Fazekas István AKYBRR 45. csoport 2010-09-18 1/1. Ismertesse a villamos jelek felosztását, és az egyes csoportokban
RészletesebbenA/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel
11. Laboratóriumi gyakorlat A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 1. A gyakorlat célja: Az ADC0804 és a DAC08 konverterek ismertetése, bekötése, néhány felhasználási lehetőség tanulmányozása,
RészletesebbenAnalóg-digitális átalakítás. Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék
Analóg-digitális átalakítás Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék Mai témák Mintavételezés A/D átalakítók típusok D/A átalakítás 12/10/2007 2/17 A/D ill. D/A átalakítók A világ analóg, a jelfeldolgozás
RészletesebbenAnalóg villamos áramkörök frekvencia tartománybeli vizsgálata
Analóg villamos áramkörök frekvencia tartománybeli vizsgálata 2017. január 1. Prof. Dr. Bokor József, Dr. Bauer Péter, Dr. Tettamanti Tamás Segédlet az Irányítástechnika c. tantárgy laboratóriumi méréséhez
RészletesebbenElektronika Oszcillátorok
8. Az oszcillátorok periodikus jelet előállító jelforrások, generátorok. Olyan áramkörök, amelyeknek csak kimenete van, bemenete nincs. Leggyakoribb jelalakok: - négyszög - szinusz A jelgenerálás alapja
RészletesebbenÉrtékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenSzórt spektrumú adatátvitel modellezése
Elméleti összefoglaló: Szórt spektrumú adatátvitel modellezése A CDMA rendszerek spektrumkiterjesztése. A spektrumkiterjesztő eljárásoknak több lehetséges megoldása van, de a katonai s persze a polgári
Részletesebben3.11. Rádió adás és rádió vétel Alapfogalmak
3.11. Rádió adás és rádió vétel 3.11.1. Alapfogalmak Rádióösszeköttetés A rádióösszeköttetés az adó- és a vevőállomás közötti vezeték nélküli jelátvitelt jelent. (Az átvitt jel lehet távírójel, hang, állókép,
RészletesebbenEB134 Komplex digitális áramkörök vizsgálata
EB34 Komplex digitális áramkörök vizsgálata BINÁRIS ASZINKRON SZÁMLÁLÓK A méréshez szükséges műszerek, eszközök: - EB34 oktatókártya - db oszcilloszkóp (6 csatornás) - db függvénygenerátor Célkitűzés A
RészletesebbenElektronika II laboratórium 1. mérés: R L C négypólusok vizsgálata
Elektronika II laboratórium 1. mérés: R L C négypólusok vizsgálata 2017.09.18. A legalapvetőbb áramkörök ellenállásokat, kondenzátorokat és indukciós tekercseket tartalmazó áramkörök. A fenti elemekből
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 4. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2012. február 27. MA - 4. óra Verzió: 2.1 Utolsó frissítés: 2012. március 12. 1/41 Tartalom I 1 Jelek 2 Mintavételezés 3 A/D konverterek
RészletesebbenPataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola. GVT-417B AC voltmérő
Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola Elektronikus anyag a gyakorlati képzéshez GVT-417B AC voltmérő magyar nyelvű használati útmutatója 2010. Budapest Tartalomjegyzék
RészletesebbenElektronika II laboratórium 1. mérés: R L C négypólusok vizsgálata
Elektronika II laboratórium 1. mérés: R L C négypólusok vizsgálata 2017.03.02. A legalapvetőbb áramkörök ellenállásokat, kondenzátorokat és indukciós tekercseket tartalmazó áramkörök. A fenti elemekből
RészletesebbenElektronika 2. TFBE1302
Elektronika 2. TFBE1302 Mérőműszerek Analóg elektronika Feszültség és áram mérése Feszültségmérő: V U R 1 I 1 igen nagy belső ellenállású mérőműszer párhuzamosan kapcsolandó a mérendő alkatrésszel R 3
RészletesebbenWien-hidas oszcillátor mérése (I. szint)
Wien-hidas oszcillátor mérése () A Wien-hidas oszcillátor az egyik leggyakrabban alkalmazott szinuszos rezgéskeltő áramkör, melyet egyszerűen kivitelezhető hangolhatóságának, kedvező amplitúdó- és frekvenciastabilitásának
Részletesebben1. Ismertesse az átviteltechnikai mérőadók szolgáltatásait!
Ellenőrző kérdések A mérés elején öt kérdésre kell választ adni. Egy hibás válasz a mérésre adott osztályzatot egy jeggyel rontja. Kettő vagy annál több hibás válasz pótmérést eredményez! A kapcsolási
RészletesebbenDigitális mérések PTE Fizikai Intézet
Digitális mérések PTE Fizikai Intézet 1 1. A digitális mérés elve A számolás legősibb "segédeszköze" az ember tíz ujja. A tízes számrendszer kialakulása is ehhez köthető. A "digitális" kifejezés a latin
RészletesebbenDR. KOVÁCS ERNŐ MŰVELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE
M I S K O L C I E G Y E T E M GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR ELEKTROTECHNIKAI-ÉS ELEKTRONIKAI INTÉZET DR. KOVÁCS ERNŐ MŰVELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE MECHATRONIKAI MÉRNÖKI BSc alapszak hallgatóinak MÉRÉSI
RészletesebbenEllenőrző kérdések a Jelanalízis és Jelfeldolgozás témakörökhöz
Ellenőrző kérdések a Jelanalízis és Jelfeldolgozás témakörökhöz 1. Hogyan lehet osztályozni a jeleket időfüggvényük időtartama szerint? 2. Mi a periodikus jelek definiciója? (szöveg, képlet, 3. Milyen
RészletesebbenKezelési leírás Agilent DSO-X 2002A
Kezelési leírás Agilent DSO-X 2002A [1] Tartalom 1. Kezelőszervek... 3 1.1. Horizontal (horizontális eltérítés/nagyítás)... 3 1.2. Vertical (vertikális eltérítés/nagyítás)... 3 1.3. Run Control... 3 1.4.
RészletesebbenMŰVELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE
MISKOLCI EYETEM ILLMOSMÉRNÖKI INTÉZET ELEKTROTECHNIKI- ELEKTRONIKI TNSZÉK DR. KOÁCS ERNŐ MŰELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE FŐISKOLI SZINTŰ, LEELEZŐ TOZTOS ILLMOSMÉRNÖK HLLTÓKNK MÉRÉSI UTSÍTÁS 2003. MŰELETI ERŐSÍTŐS
RészletesebbenDigitális modulációk vizsgálata
Digitális modulációk vizsgálata OE-KVK 2015. A mérést és a Wave PRO szoftvert fejlesztette: Makai Marcell ~ 4 ~ TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 1. RÖVID ELMÉLETI ISMERTETŐ... 5 1.1. I/Q moduláció használata
RészletesebbenElektrotechnika alapjai
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék Elektrotechnika alapjai Mérési útmutató 1. mérés Ismerkedés az oszcilloszkóppal Dr. Nagy István előadásai
RészletesebbenMŰVELETI ERŐSÍTŐS KAPCSOLÁSOK MÉRÉSE (DR. Kovács Ernő jegyzete alapján)
MŰVELETI ERŐSÍTŐS KPCSOLÁSOK MÉRÉSE (DR. Kovács Ernő jegyzete alapján) mérések célja: megismerni a leggyakoribb alap- és alkalmazott műveleti erősítős kapcsolások jellemző tulajdonságait. mérések elméleti
RészletesebbenMŰVELETI ERŐSÍTŐS KAPCSOLÁSOK MÉRÉSE (DR. Kovács Ernő jegyzete alapján)
MŰVELETI ERŐSÍTŐS KPCSOLÁSOK MÉRÉSE (DR. Kovács Ernő jegyzete alapján) mérések célja: megismerni a leggyakoribb alap- és alkalmazott műveleti erősítős kapcsolások jellemző tulajdonságait. mérések elméleti
RészletesebbenMinden mérésre vonatkozó minimumkérdések
Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések 1) Definiálja a rendszeres hibát 2) Definiálja a véletlen hibát 3) Definiálja az abszolút hibát 4) Definiálja a relatív hibát 5) Hogyan lehet az abszolút-, és a
RészletesebbenPontosság. időalap hiba ± 1 digit. Max. bemeneti fesz.
Conrad Szaküzlet 1067 Budapest, Teréz krt. 23. Tel: (061) 302-3588 Conrad Vevőszolgálat 1124 Budapest, Jagelló út 30. Tel: (061) 319-0250 Függvénygenerátor, FG-8202 Rend.sz.: 12 31 13 Az útmutatóban foglaltaktól
RészletesebbenJelalakvizsgálat oszcilloszkóppal
12. fejezet Jelalakvizsgálat oszcilloszkóppal Fűrészjel és impulzusjel megjelenítése oszcilloszkóppal Az oszcilloszkópok feszültség vagy bármilyen feszültséggé átalakítható mennyiség időbeli változásának
RészletesebbenMérési útmutató. Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszék. Rádiófrekvenciás sáverősítők. intermodulációs torzításának vizsgálata
Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszék Mérési útmutató Rádiórendszerek tárgy laboratóriumi gyakorlatához Rádiófrekvenciás sáverősítők intermodulációs torzításának vizsgálata Készítette: Mórocz Tamás
RészletesebbenFoglalkozási napló a 20 /20. tanévre
Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Audio- és vizuáltechnikai műszerész szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 35 522 01 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának
Részletesebben3.12. Rádió vevőberendezések
3.12. Rádió vevőberendezések A rádió vevőkészülék feladata az antennában a különböző rádióadók elektromágneses hullámai által indukált feszültségekből a venni kívánt adó jeleinek kiválasztása, megfelelő
RészletesebbenElektronika 2. TFBE5302
Elektronika 2. TFBE5302 Mérőműszerek Analóg elektronika Feszültség és áram mérése Feszültségmérő: V U R 1 I 1 igen nagy belső ellenállású mérőműszer párhuzamosan kapcsolandó a mérendő alkatrésszel R 3
RészletesebbenHálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások
Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások Egyenirányítás: egyenáramú komponenst nem tartalmazó jelből egyenáramú összetevő előállítása. Nemlineáris áramköri elemet tartalmazó
RészletesebbenElektronika II laboratórium 1. mérés: R L C négypólusok vizsgálata
Elektronika II laboratórium 1. mérés: R L C négypólusok vizsgálata A legalapvetőbb áramkörök ellenállásokat, kondenzátorokat és indukciós tekercseket tartalmazó áramkörök. A fenti elemekből álló hálózatok
Részletesebben5. MÉRÉS LC OSZCILLÁTOROK VIZSGÁLATA
5. MÉRÉS LC OSZCILLÁTOROK VIZSGÁLATA BMF-Kandó 2006 2 A mérést végezte: A mérés időpontja: A mérésvezető tanár tölti ki! Mérés vége:. Az oszcillátorok vizsgálatánál a megadott kapcsolások közül csak egyet
RészletesebbenVillamos jelek mintavételezése, feldolgozása. LabVIEW előadás
Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása (ellenállás mérés LabVIEW támogatással) LabVIEW 7.1 2. előadás Dr. Iványi Miklósné, egyetemi tanár LabVIEW-7.1 EA-2/1 Ellenállás mérés és adatbeolvasás Rn ismert
RészletesebbenA kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése.
A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. Eszközszükséglet: tanulói tápegység funkcionál generátor tekercsek digitális
RészletesebbenDigitális modulációk vizsgálata Agilent műszerállománnyal
Digitális modulációk vizsgálata Agilent műszerállománnyal Mérés sorszáma: Mérést végezte: Neptun kód: Mérés helye: Kurzus kód: Mérés ideje: Mérésvezető: Kiértékelés dátuma: OE-KVK 2015. A mérést és a Wave
RészletesebbenAnalóg-digitál átalakítók (A/D konverterek)
9. Laboratóriumi gyakorlat Analóg-digitál átalakítók (A/D konverterek) 1. A gyakorlat célja: Bemutatjuk egy sorozatos közelítés elvén működő A/D átalakító tömbvázlatát és elvi kapcsolási rajzát. Tanulmányozzuk
Részletesebben