Gemenc és Béda-Karapancsa tájegységek területén végzett denevérfaunisztikai kutatás eddigi eredményeiről
|
|
- Károly Barna
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Gemenc és Béda-Karapancsa tájegységek területén végzett denevérfaunisztikai kutatás eddigi eredményeiről Dombi Imre Some results of the bat faunistic research of the Gemenc and Béda-Karapancsa region carried out in The Gemenc and Béda-Karapancsa regions have unique habitat characteristics being the largest flood plain forests of the river Danube and Central Europe. Due to this it is also very rich in chiroptera species. There has been research going on since So far 11 species have been found including two strictly protected ones: Myotis dasycneme and Barbastella barbastellus. The European populations of these species have decreased extremely, therefore we have very important tasks in their conservation. Based upon research so far it is possible that one of the largest populations of pond bats (Myotis dasycneme) is living in the lower Danube valley that is very important from the point of view of the whole population as well as that of gene preservation. We managed to observe a remnant colony of bats belonging to a hardwood mixed forest which could not be recorded from any other Danubian regions except for Gemenc and Béda-Karapancsa. The following four species belong to this group: Barbastella barbastellus, Plecotus auritus, Nyctalus leisleri, Myotis nattereri. The protection of bats is necessary also due to the diminishing of old forests taking place as a consequence of intensive sylviculture. It is especially important to sustain old oak, oak-mixed, and old willow forests close to the water. Sylviculture should approach more closely the natural processes and the attitudes of foresters should change. Gemenc és Béda-Karapancsa rövid bemutatása Elhelyezkedése A két tájegység az Alföld nagytájon, és azon belül is a magyarországi Alsó-Dunavölgyben található. Gemenc mintegy 38 km hosszan és átlagosan 3-8 km szélességben követi a Duna vonalát Bogyiszlótól Bátáig. Béda-Karapancsa Mohács alatt kezdődik, és az ország határa egyben a tájegység határa is. Gemenc területe megközelíti a 18 ezer hektárt, míg Béda- Karapancsa hektáron terül el a Duna két oldalán. Gemenc 1977, Béda-Karapancsa 1989 óta védett óta mindkét tájegység a Duna- Dráva Nemzeti Park részét képezi. Gemenc majdnem teljes területével hullámtér, az árvízvédelmi töltés megkerüli. Ennek következtében a Dunán és a Sión levonuló árvizek akadálytalanul foglalják el a mélyebb területeket. Igen nagy áradások esetében a terület jelentős része víz alá kerül. Béda-Karapancsán a töltés követi a Duna vonalát, így a nagy áradások nem érintik közvetlenül a bédai, a homorúdi és a karapancsai tömböt sem. Kivétel ez alól a hullámtér, melynek legjelentősebb területei a Szúnyog-sziget, Harci zátony, Cigány-zátony, Macskalyuk, Kölkedi Nagyrét, Vesszőshát, Dunaliget. Bár papíron nem tartozik Gemenchez mégis annak szerves részeként értékelhető, ez a Sió torok feletti terület. Magas élőhelyi értéket képviselnek az itt található igen idős tölgyek, nyarak és füzek, csakúgy, mint a horgásztanyák. A kutatás során a legtöbbször ezen a területen végeztünk befogásokat, így innen sok, főként vízi és tavi denevérre vonatkozó adat származik. A kutatások során egyértelműen Gemenc részeként kezeltük. A jellemző élőhelytípusok A megtalálható társulások egy része természetes, más része természetközeli, míg egy része mesterséges hatás következtében jött létre. Jellemző társulás a vizeket követő bokorfüzes társulás és a kissé magasabb 30
2 térszíneken a fűz-nyár ligeterdő. A magasabb hátakon a tölgy-kőris-szil ligeterdőket taláhatjuk. Kis területi aránnyal ugyan, de helyenként még felfedezhetőek a gyertyánostölgyes társulás maradványai is a legmagasabb térszínen, leginkább Béda-Karapancsán. Nem természetes erdőtársulások a nemesnyár-, nemesfűz-, feketedió- és akácültetvények. Nagy gond, hogy ezek területi aránya igen nagy, még napjainkban is. Ezen erdőrészletek cserjeszintje rendszerint fejletlen, homogének mind kor, mind elegyarány tekintetében, táplálékkínálatuk szezonális. Ezen erdőkben a szálláshelykínálat is gyakorlatilag nulla. Az erdőállományok között kisebb nagyobb gyepeket, legelőket, vizes réteket, fiatal erdőtelepítéseket találunk. Az ártéri jellegből adódóan nagy területi aránnyal vannak jelen az állandóan vagy időszakosan vízzel borított területek, így a holtágak, mellékágak, tavak, fokok. A nem erdős területek, mint táplálkozó területek kiemelt fontosságúak. A jelenlegi fafajszerkezet jellemzői (Dobrosi Szabó [1998] alapján) összes terület (ha) arány (%) Tölgy 2338,7 14,7 Akác 476,8 3,0 Hazai kőris 1481,2 9,3 Amerikai kőris 675,2 4,2 Fekete dió 1278,4 8,0 Hazai nyár 2738,5 17,2 Nemes nyár 3520,4 22,1 Füzek 2752,4 17,3 Egyéb fafajok 672,7 4,2 Összesen 15934,3 100,0 A fenti táblázat kiegészítéseként el kell mondani, hogy a füzek gyűjtőnév alatt az őshonos fehér füzet és a nemesített füzeket együttesen kell érteni. Ez igen fontos szempont, hiszen az utóbbi húsz-harminc évben a fűztelepítések szinte kizárólagosan nemes fűzzel (bédai egyenes stb.) történtek. Ez oda vezetett, hogy az őshonos fehér füzet, melynek a vágásérettségi kora 35 év körül van teljesen kiszorították a tájidegen fajták, és jelenleg csak elszórtan, túltartottan, kiritkultan található néhány idős fehérfüzes állomány, valamint helyenként hagyásfaként a vizterületek szegélyén. Az egyéb fafajok közé a jellemző elegyfafajok, így például a szilek, juharok tartoznak. A fenti táblázatot értékelve elmondhatjuk, az ültetvény jellegű erdők (nemesnyár, feketedió, akác, nemesfűz, amerikai kőris) összesen az erdőterületek majd 50%-át teszik ki. Jellemző adat az erdők természetessége alapján történő csoportosítása. Ez alapján a természetszerű erdők: 23,7%, őshonos faállományok: 15,3%, vegyes faállományok: 10,7%, faültetvények: 44,6%, vágásterület, felújítás: 5,7% arányban vannak jelen a területen. Denevérek szempontjából élőhelyi értéke csak az első három csoportnak van. A biodiverzitás ezekben a legmagasabb, viszont területi arányuk csupán 49,7%. A program célkitűzései Alapcélunk volt a terület denevér-fajlistájának összeállítása. Ezen túl következtetéseket vontunk le az egyes fajok állományának helyzetére, a veszélyeztetettség mértékére és okára. Kiemelt célunk volt a tavi denevér állományának felmérése, szaporodásának telelésének bizonyítása. Ugyanígy a kutatás második évében kimutatott keményfa elegyes állományokhoz kötődő maradványjellegű denevérközösség elterjedésének kutatása, az ide tartozó négy faj helyzetének tisztázása. A faunisztikai kutatások mellett élőhelyi kutatásokat is elindítottunk, melynek célja az egyes habitat-típusok denevér-élőhelyi minőségének leírása, egy erdőrészlet szintű osztályozási rendszer kidolgozásának megalapozása. A denevérfaunisztikai kutatás során alkalmazott módszerek Hálózásos denevérbefogás A program eddigi működése során a legfontosabb módszer volt. E módszer előnye a biztos határozás mellett, hogy számos járulékos adatot tudtunk meg az adott példányokról, és így közvetve a terület denevérállományáról is. Ilyen nagyon fontos adatok például a kor, valamint az ivar. Ezáltal lehetővé vált az egyes fajok szaporodásának kimutatása. A denevérbefogások során a vízi és tavi denevérek gyűrűzését is elvégeztük vonuláskutatásuk érdekében. A program során kimutatott 11 faj mindegyikét hálózásos befogással mutattuk ki. A kutatás során tizenhárom és hat méteres lengyel hálókat használtunk. 31
3 Detektoros határozás Jelenleg csak néhány faj esetében jelentett biztos módszert, de nagyon nagy előnye a mobilitás, így nagyobb területek átvizsgálása volt lehetséges. Az általunk így kimutatott fajok a következők: korai denevér, törpe denevér, vízi denevér, tavi denevér. A módszer mindenképpen alkalmas a területeken tapasztalható mozgásintenzitás érzékelésére, így közvetlen adatokhoz juthattunk a területhasználatot illetően. A kutatás során Sky 2100 heterodyne detektort használtunk. Vizuális megfigyelések és szociális hangok alapján történő határozás A területek bejárása során a megtalált lakott odúkban és épületekben élő denevérek fajának meghatározását is elvégeztük. Így három fajt, a korai, törpe, valamint a kései denevért sikerült kimutatnunk. A módszer a denevérek szociális hangjának észlelésén keresztül a nappali szálláshelyek felkutatását tette lehetővé. Ez a módszer igen alkalmasnak bizonyult a korai denevér lakott odvainak felmérésére főként a nyári és kora őszi időszakban. A szürkületkor mozgó denevérek megfigyelése, számlálása alapján megállapításokat tehettünk egyes fajok, főként a korai és törpe denevér állományára vonatkozóan. Ugyanígy a vizek feletti lámpázás és detektorozás a vízi és tavi denevérek állománynagyságára adott adatokat. Az állományfelmérés módszerei Az erdei denevérállomány felmérése nagyon problémás. Ugyanilyen gond a nagy terület is. A cél így egyelőre nem is az volt, hogy pontos számot adjunk meg, hanem az, hogy egy összehasonlító mennyiségi becslést tehessünk. Ezt a szürkületkor, éjjel, valamint hajnalban tapasztalt mozgások és befogások alapján tettük. Az éjjeli mozgásaktivitást detektorral figyeltük től alkalmazni szeretnénk a detektoros vonal menti számlálás módszerét. Ezzel a módszerrel egy relatív gyakorisági adatot kaphatunk akár egyes fajokra lebontva is, és lehetővé válik a denevérek területhasználat mértékének mérése is az egyes élőhely-típusokban. Korai, törpe, vízi és tavi denevéreknél alkalmazható módszernek tűnik még az ártereken is a detektorral segített vizuális számlálás. Élőhelyi felmérések A területek "minőségére" az erdőrészletek bejárása során szerzett megfigyelési adatok, valamint erdészeti üzemtervi adatok alapján tehettünk megállapításokat. A megfigyelések során kíváncsiak voltunk az erdő korára, egészségi állapotára, a fafaj összetételre, a homogenitásra, a záródásra, a cserjeszint borítottságra, az állandó vagy időszakos víz jelenlétére / hiányára, valamint annak távolságára, a fellelt odvak számára, azok lakott mivoltára, valamint az adott erdőrészlet közvetlen környékén található erdőrészletek minőségére. Ezen adatok egy része az erdészeti üzemtervekben megtalálható, így azok könnyen kiolvashatóak. Mi a területbejárások során az összbenyomás, az egyes területek összehasonlítása és a faunisztikai adatok alapján az adott erdőrészletek általános élőhelyi értékelésével foglalkoztunk. Szükségesnek látszik egy erdőrészlet szintű osztályozási rendszer kidolgozása, mely alapján lehetővé válhat az egyes erdőrészletek "élőhely-minőség" szerinti besorolása. Értékelés A munka során elsődleges célunk volt denevérfaunisztikai adatok nyerése a korábban már felsorolt módszerekkel, valamint az egyes vizsgált erdőrészletek élőhelyi leírása és minősítése. A program során tehát a denevérfajok előfordulására, gyakoriságára, helyzetére, valamint az élőhelyek minőségére, a denevérek életében betöltött szerepére, valamint az egyes élőhely-típusok jellemződenevér közösségére vonatkozóan kaptunk adatokat. A vizsgált területeken kimutatott denevérfajok Korai denevér (Nyctalus noctula): Az összes vizsgált területen kimutatható volt. Kimutatása befogással, detektorral, valamint vizuálisan történt. Gyakori faj a két tájegység területén, bár nem mindenhol azonos mennyiségben figyeltük meg. Szaporodása gyakorlatilag mindenhol valószínűsíthető. Könnyen kimutatható faj. Általában néhány tíz példányos kolóniákat alkot. A faj egyenlőre nem veszélyeztetett. Egy épületlakó kolóniája ismert a Sió zsilip irányító tornyából. 32
4 Gemenc: 60 / 12 Béda-Karapancsa: 14 / 3 Szőröskarú denevér (Nyctalus leisleri): Gemencből és Béda-Karapancsáról is sikerült a fajt kimutatni, nem nagy egyedszámban. Kötődik az idősebb, főként keményfás erdőkhöz. Gemencből eddig három helyről sikerült a fajt minden kétséget kizáróan kimutatni. A befogások bizonyították két helyen szaporodását. Van egy bizonytalan detektoros adata is a Sió mellől (1995). Béda- Karapancsán egy helyről került elő. Az itt befogott egyed is szoptatós nőstény volt, így a környék alkalmas erdeiben bizonyított a szaporodása. A faj kevés helyről került eddig elő, de várható további területeken is. Az eddigi adatok alapján biztosat nem állíthatunk, de igen valószínű, hogy állománya igen visszaesett az idős, keményfa elegyes állományok eltűnésével. Mivel az alföldi Duna-szakasz más területeiről nem lett kimutatva, az itteni állományok megőrzése igen fontos. Gemenc: 6 / 3 Béda-Karapancsa: 1 / 1 Vízi denevér (Myotis daubentoni): Gyakorlatilag az összes víz-menti területről sikerült kimutatni a fajt. Napjainkban még nem ritka, és nem veszélyeztetett az állománya sem a védett, sem a nem védett ártéri területeken. A nyári befogások mindenhol bizonyították a faj szaporodását a területeken. Egész évben jelen van mindkét tájegységben, tehát telel is az ártéren. Inkább a közvetlen vízparti fűz-nyár ligeterdőkben jellemző, de a víztől távolabbi idős tölgyeseket is felkeresi, ha nem áll rendelkezésre vízparti füzes. Erre példa az igen értékes Kölked 82/D, valamint a Szekszárd 109 erdőrészletben befogott vízi denevérek. Ezen esetekben a vízterület mintegy 400 méterre volt a befogási helytől. Gemenc: 855 / 17 Béda-Karapancsa: 83 / 4 Tavi denevér (Myotis dasycneme): Fokozottan védett denevérünk. Gemenc és Béda- Karapancsa területén egyaránt ki lett mutatva a faj. Szoptatós nőstények és fiatalok befogásával a faj szaporodása, valamint októberi és novemberi befogásával és megfigyelésével a Duna 1488,5 fkm nél levő kövezésnél, valamint Észak-Gemencben (bónifoki kövezés) a telelése is bizonyítottnak látszik. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy a mecseki barlangokban nem nagy számban figyelik meg a telelését. A faj nem feltétlenül kötődik a barlangokhoz, és esetleg csak a nászidőszakban keresi fel azokat. Gyűrűzéssel sikerült kapcsolatot kimutatni a Duna-ártér és a Mecsek között. Igaz, ez egy paksi egyed volt, de valószínűleg igaz a kapcsolat a gemenci állományra is. Legjellemzőbben az idős, parti fűz-nyár ligeterdőkben találjuk meg a területen, de Bédán valószínűleg az idős vízmenti tölgy állományokhoz kötődik a kis részarányú idős füzesek miatt. A faj legnagyobb európai és hazai kolóniái is épületekben, koncentráltan találhatók meg. Gemenc és Béda-Karapancsa térségéből egyelőre nincs tudomásunk ilyen kolóniáról, de mivel az erdőállományok ki tudják elégíteni a faj eredeti ökológiai igényeit, elképzelhető, hogy nincs is ilyen. Ez a diszperzió nagyobb biztonságot jelent az állománynak, viszont megnehezíti a faj általános védelmét. A faj európai állományának fennmaradása miatt rendkívül nagy a szerepe e két tájegységnek. Az eddigi adataink alapján feltételezhetően Európa egyik legnagyobb tavi denevér állománya élhet az Alsó- Dunavölgyben. Gemenc: 170 / 9 Béda-Karapancsa: 9 / 3 Horgasszőrű denevér (Myotis nattererri): A két tájegység területén jelen pillanatban valószínűleg nincs nagy állománya, de korábban, még a természetesebb állapotok fennállásakor, biztosan jellemző volt, hasonlóan a következő fajokhoz és a szőröskarú denevérhez. Ezen fajok eltűnését valószínűleg az idős, nagy kiterjedésű, főleg keményfa elegyes állományok felszámolása okozta. Ennek tudható be, hogy a Duna alföldi szakaszán máshol nem sikerült kimutatni e fajt és az ehhez a csoporthoz tartozó többi fajt (barna hosszúfülű denevér, pisze denevér, szőröskarú denevér) sem a megfelelő élőhelyek teljes hiánya miatt Telelése nem, de szaporodása bizonyított mindkét tájegységben. Gemenc: 6 / 3 Béda-Karapancsa: 2 / 2 Pisze denevér (Barbastella barbastellus): Fokozottan védett. Kimutatása 1998-ra tehető, korábbi adata nem volt. Csak Gemencben 33
5 került elő a faj, öt helyről. Vemhes, szoptatós, idős nőstények, és fiatalok befogásával a szaporodása is bizonyított. Mivel a faj fokozottan védett, különösen fontos a már ismert, valamint a potenciálisan alkalmas élőhelyek védelme. A pisze denevér a befogások alapján kötődik az idős keményfás, illetve keményfa elegyes állományokhoz. Tipikus előfordulásai az idős, összeszakadt erdők. Bédáról nem került elő eddig pisze denevér, de igen valószínűsíthető előfordulása a megfelelő élőhely miatt. Gemenc: 6 / 5 Béda-Karapancsa: 0 / 0 Barna hosszúfülű denevér (Plecotus auritus): Mindkét tájegységben előfordul. Gemencben két helyről ismert. Kimutatása 1998-ban történt meg. Szaporodása midkét területről bizonyított, és telelése is valószínűsíthető. Bédáról egy idős hím egyed került elő, de szaporodása itt is valószínűsíthető. A faj szintén kötődik az idős, főleg keményfás állományokhoz, és kimutatása is minden esetben ilyen környezethez volt köthető. Gemenc: 4 / 2 Béda-Karapancsa: 1 / 1 Szürke hosszúfülű denevér (Plecotus austriacus): Több helyről is előkerült, de minden esetben lakott területek, épületek kisebb-nagyobb körzetéből. Épületlakó faj, az ártér csak mint táplálkozó terület fontos számukra. Gemenc: 3 / 3 Béda-Karapancsa: 2 / 2 Törpe denevér (Pipistrellus pipstrellus): Általánosan elterjedt faj mindkét tájegység területén. Gyakori, helyenként igen nagy tömegben is. Odúban és épületekben egyaránt nagy, akár több százas kolóniákat is alkot. Gyakorlatilag az összes erdei és közvetlen környéken levő épület potenciális élőhelye a nyári időszakban. Ezen nagy kolóniák mindegyike szülőkolónia. Az összes befogási és megfigyelési helyen jelen volt. Mind a nyári, mind a téli időszakban nagy kolóniákat alkot. Így a nyári és a téli fakitermelés egyaránt igen veszélyes az állomány egészére nézve, hiszen nagy számban pusztulhatnak el egyidejűleg. Szintén nagy probléma a házakba betelepülő denevérkolóniák is. Ezeket az emberek nem szívesen látják, és több információnk is van nagymértékű denevérpusztításról (Bóni-fok, Vajas-fok). Gemenc: 174 / 19 Béda-Karapancsa: 41 / 4 Durvavitorlájú denevér (Pipistrellus nathusii): A faj helyi státuszára vonatkozóan nem állapíthatunk meg biztosat. Kevés példány került kézre a befogások során. Megfigyelése és befogása nehéz, mivel általában nyílt területek felett magasan vadászik. Valószínűleg nem ritka, de vélhetően megfogyatkozott az állománya. Pontosabb előfordulási adatokkal a detektoros rendszer bevezetésével fogunk majd csak rendelkezni. Odúlakó faj, mely időnként épületekben is előfordulhat. Kolóniáját sehol nem találtuk meg, de szaporodása több területen is bizonyított. Gemenc: 25 / 5 Béda-Karapancsa: 0 / 0 Kései denevér (Eptesicus serotinus): Épületlakó faj. Gemencből csak két helyről ismert, Béda-Karapancsáról nincs adatunk róla, nem jellemző faj. Mindazonáltal a környező településeken gyakorinak mondható, így elmondható, hogy a faj táplálkozása során felkeresi az árteret. Szaporodása a bárányfoki Múzeumban bizonyított. Gemenc: 1 / 1 Béda-Karapancsa: 0 / 0 A különböző élőhelytípusok jellegzetes denevérközössége Az ártéri fajok közül a vízi és a tavi denevér erősen kötődnek a vízfelületekhez, ezért a lehetőségekhez mérten az idősebb, vízparti füzesekben találják meg szálláshelyüket. Befogásuk és megfigyelésük is az esetek többségében ilyen helyeken történt. A keményfa elegyes állományok jellegzetes kimutatott denevérközösségébe négy fajt soroltunk be, ezek a következők: horgasszőrű denevér, barna hosszúfülű denevér, pisze denevér, szőröskarú denevér. Mára szinte csak a hegyvidéki területeken találhatjuk meg ezeket a fajokat, és ott ezek is a jellemző erdei denevérek. A közösségnek egyetlen tagját sem találtuk meg Gemencen és Béda-Karapancsán kívüli ártéri területen. Ez jelzi azt, hogy a nemzeti park területén még megtalálják életfeltételeiket, de jelzi azt is, hogy a Duna 34
6 más területeiről már eltűntek azok az erdőállományok, melyek alkalmasak lehetnének a megtelepedéshez. Ez a kérdés a fajok dunai állományainak védelme szempontjából kiemelten kezelendő. Az alábbi fajok nem oszthatóak be egyik csoportba sem, bármelyikben előfordulhatnak a megfigyelések szerint: korai denevér, törpe denevér, durvavitorlájú denevér. A fentiekből is látszik, hogy az "igénytelenebb" fajoknak van a legerősebb állománya, míg a valamilyen szinten specialisták a legveszélyeztetettebbek (pl. pisze denevér). Általában elmondható, hogy a minél vegyesebb koreloszlású, a minél elegyesebb és vizekkel, rétekkel tagolt állományok a legjobb denevérélőhelyek, mert ezek tudják biztosítani a megfelelő mennyiségű és minőségű szálláshelyet és a táplálkozóterületeket. Az elegyesség és a változatos élőhely a garanciája az egész aktív időszakban bőséges táplálékbázisnak. A kései és szürke hosszúfülű denevérek csak a táplálkozás során keresik fel az árteret, szálláshelyüket az emberi épületekben találják meg. A felmerülő problémák A problémák legnagyobb részt az élőhelyek jellegéből és a gazdálkodásból adódnak. A korábbi erdészeti politika előtérbe helyezte a gazdaságilag előnyösebb fafajok termesztését. Így alakultak ki a nagy nemesnyár, feketedió, nemesfűz ültetvények Gemencben és Béda- Karapancsán. Ezek az ültetvények sokkal kisebb élőhelyi értéket képviselnek. Olyat, amilyet a denevérek nem vagy csak igen kis mértékben képesek hasznosítani. Probléma, hogy a természetes erdőállományok helyére ültették ezek jórészét. Gemencben és Béda-Karapancsán annak ellenére, hogy nemzeti parkról van szó, igen erős az erdészeti munka, mely nem kíméli a természetes állományokat sem. Az idős, vágásérett erdőrészletek feltétlen letermelése közvetlen és közvetett károkat okoz a denevéreknek. A munka során számtalan esetben vágnak ki olyan fákat, melyekben denevérek élnek. A nyári időszakban ezek a szülőkolóniák, télen pedig a telelőkolóniák pusztulását okozzák. Mivel pont a téli és a nyári időszakban tömörülnek nagy kolóniákba a denevérek, az alkalmi pusztulás akár több száz állatot is érinthet egyszerre. Ez az olyan ritka fajok esetében, mint például a pisze, a horgasszőrű vagy a tavi denevér az állomány erős csökkenéséhez vezethet. Közvetett hatásként jelentkezik az idős állományok eltűnésével a szálláshelyek hiánya. Nagyon nagy probléma az idős keményfa elegyes állományok szinte teljes hiánya Gemencen. Ezek kis kiterjedése és diszperz elhelyezkedése valószínűleg hozzájárult az ehhez az élőhelyhez kötődő fajok állományának megfogyatkozásához. Ugyanilyen nagy gond, bár kicsit furcsán hangzik, az idős vízparti füzesek vészes megfogyatkozása, mely a tavi denevér állományra fog igen rövid időn belül kihatni. Ezeket még napjainkban is vágják, bár gazdasági értéke gyakorlatilag nincsen. Nagyon fontos tehát ezen idős, maradványterületek megőrzése addig, míg az új szabályozások eredményeképpen ki tud alakulni egy új, ennél is természetesebb ártári kép. Összefoglalás Gemenc és Béda-Karapancsa egyedülálló élőhelyi adottságokkal rendelkező terület. A Duna és Közép-Európa legnagyobb még megmaradt ártéri erdei. Ennek köszönhetően igen fajgazdag denevérek tekintetében is. Kutatás 1997 óta folyik a területen. Eddig 11 fajt mutattunk ki, melyek közül kettő fokozottan védett. Ezek a tavi (Myotis dasycneme) és a pisze denevér (Barbastella barbastellus). E két faj európai állományai rendkívül megfogyatkoztak, védelmükben éppen ezért igen nagy a szerepünk. Az eddigi kutatások alapján nem kizárható, hogy Európa egyik legnagyobb tavi denevér állománya él, az Alsó-Dunavölgyben, mely mind összállomány, mind génmegőrzési szempontból kiemelt jelentőségű. Sikerült egy maradványjellegű, az idősebb keményfa elegyes állományokhoz kötődő denevérközösséget kimutatnunk, melyet Gemencen és Béda- Karapancsán kívül nem tudtunk kimutatni a Duna más területeiről. E fajnégyesbe a pisze denevér (Barbastella barbastellus), a barna hosszúfülű denevér (Plecotus auritus), szőröskarú denevér (Nyctalus leisleri), horgasszőrű denevér (Myotis nattereri) tartozik. A denevérállomány védelme szükséges, melyet az intenzív erdőgazdálkodás következtében egyre fogyó öreg erdők indokolnak. Különösen fontos az idős tölgyesek, tölgy elegyes állományok, és vízközeli öreg füzesek fenntartása. Törekedni 35
7 kell a természetszerű erdőgazdálkodásra és az erdészeten belüli szemléletformálásra. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom a Tolna Megyei Természetvédelmi Alapítványnak, mely szervezet felvállalta a fenti program megvalósítását, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnak, mely anyagilag és szakmailag is támogatja a programot, Somogyvári Orsolya denevérgyűrűzőnek, aki számos adattal gazdagította adatbázisunkat és mindazon lelkes önkénteseknek, akik önzetlenül segítik munkánkat. Külön köszönet az illetékes természetvédelmi őröknek, akik a program megvalósulásban igen fontos szerepet vállatak fel, és akik önállóan is igen sokat tesznek a gyakorlati védelem megvalósításáért. Irodalom Dobrosi Dénes, Szabó Tamás (1998): DDNP dunai szakasz TKT alapozó dokumentum Dombi Imre (1997): A Duna-ártér denevérélőhelyi és denevérfaunisztikai vizsgálata I. Magyar Denevérvédelmi Konferencia Sarród, Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest Danszky I. (1963): VI Nagyalföld erdőgazdálkodási tájcsoport. Magyarország erdőgazdasági tájainak erdőfelújítási, erdőtelepítési irányelvei és eljárásai. Országos Erdészeti Főigazgatóság, Budapest Kevey Balázs és Tóth Imre (1992): A Béda-Karapancsai Duna-ártér gyertyános-tölgyesei (Querco robori - Carpinetum). A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet élővilága, Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 6., Baranya megyei Múzeumok Igazgatósága Pécs 36
VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET. A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta.
VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta. Az emberiség tájformáló tevékenysége nyomán számos természetes élőhely, így
RészletesebbenErdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben
Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Dobrosi Dénes független kutató Ökológia és természetvédelem című műhelytalálkozó, NEKI Budapest, 2015.07.08. Kis patkósorrú
RészletesebbenA Duna-ártér denevérélőhelyi és denevérfaunisztikai vizsgálata
A Duna-ártér denevérélőhelyi és denevérfaunisztikai vizsgálata 1995-1997 Dombi Imre Tolna Megyei Természetvédelmi Alapítvány 7100 Szekszárd, Mártírok tere 10. Abstract Survey of bat habitats and fauna
RészletesebbenA Bodrogköz denevérfaunája
A Bodrogköz denevérfaunája (VI. Magyar Denevérvédelmi Konferencia, Mártély 2007. október 12-14.) Géczi István 1 Zsebők Sándor 2 1 Abaúj-Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület 2 ELTE-TTK, Állatrendszertani
RészletesebbenCsonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest
DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 7-11. (2008) Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest GÖRFÖL
RészletesebbenGÖRFÖL TAMÁS. Kulcsszavak: Völgység, Hegyhát, Tolna megye, faunisztika
DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 12-17. (2008) Adatok a Völgység és a Hegyhát (Tolna megye) denevérfaunájához (Chiroptera) Data to the bat (Chiroptera) fauna of Völgység and Hegyhát (Tolna
RészletesebbenA Kislődi-bauxitbánya denevérállományának alakulása között
A Kislődi-bauxitbánya denevérállományának alakulása 1995-2003 között (IV. Magyar Denevérvédelmi Konferencia, Szögliget 2003. november 22-23.) Paulovics Péter CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
RészletesebbenJelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról
GBTE-33/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021
RészletesebbenA Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései Európai környezet állapot és előretekintés 2015 Budapest, 2015. 06.01. Parrag Tibor, osztályvezető Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV Jelen vannak Görföl Tamás Csorba Gábor Napirendi pontok Dombi Imre Dombi Imre Görföl Tamás
JEGYZŐKÖNYV Készült a Magyar Denevérgyűrűzési Központ Magyar Denevérgyűrűzési Tanácsának 2007. január 23-án 13 órakor Budapesten a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárában (1083 Budapest, Ludovika
RészletesebbenSzigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha
Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület
Részletesebben11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról
11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,
RészletesebbenA Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető
A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt
RészletesebbenErdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben
Erdő-víz Veled, vagy nélküled Erdők a nagyvízi mederben Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése Szombathely, 2015.06.01-03. Az erdő fogalma Az erdőtörvény szerint: 6. (1) E törvény alkalmazásában erdő:
RészletesebbenGörföl T. és Dombi I.: Tavi denevér (Myotis dasycneme Boie, 1825) rádiós nyomkövetése az Alsó-Duna-völgyben
Görföl T. és Dombi I.: Tavi denevér (Myotis dasycneme Boie, 1825) rádiós nyomkövetése az Alsó-Duna-völgyben Görföl Tamás 1 és Dombi Imre 2 Abstract: The radio-tracking of pond bat (Myotis dasycneme Boie,
RészletesebbenA tavi denevér (Myotis dasycneme) megjelenése és elterjedése a Bakonyban
A tavi denevér (Myotis dasycneme) megjelenése és elterjedése a Bakonyban (VI. Magyar Denevérvédelmi Konferencia, Mártély 2007. október 12-14.) Paulovics Péter CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
RészletesebbenA Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains
DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 45-49. (2008) A Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
Részletesebben1. Általános célkitűzések
III. PROJEKT Magyarország élőhelyei Cél: Az élővilág állapotváltozásának táj szintű monitorozása. Emlősök: Denevérek országos szintű monitorozása Szerkesztett változat, Szerk: Váczi Olivér OKTVF Forrás:
Részletesebben19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről
19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában
RészletesebbenTervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
RészletesebbenTuboly Á.: A Börzsöny-hegység területén végzendő denevérfaunisztikai vizsgálatok
A Börzsöny-hegység területén végzett denevérfaunisztikai vizsgálatok, valamint a hegység körüli területek migrációs kapcsolatainak vizsgálata a denevérek vándorlási útvonalaira vonatkozóan Tuboly Ádám
RészletesebbenÉlőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem
Élőhelyvédelem Élőhelytérképezés Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg a hazai NBmR fejlesztéseként. (Ez még nagyban hasonlított a klasszikus cönológiai rendszerhez.) A folyamatos adatgyűjtés és tapasztalat
RészletesebbenMennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17. Ökológiai
RészletesebbenJelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról
GBTE-21/2010.. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2009. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021
RészletesebbenErdei denevérközösségek kutatásának eredményei a Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság területén
Erdei denevérközösségek kutatásának eredményei a Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság területén Survey results of bat communities in the forest habitats of the administrative territory of Fertő-Hanság
RészletesebbenTímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem
Tímár Gábor Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság Kenderes Kata Eötvös Loránd Tudományegyetem A kritériumok szerepe a természetesség alakulásában avagy Mi rejtőzik az átlagok mögött? Célok, kérdések
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenIdős tölgyesek az Alsó-Duna árterén
Somogyi Múzeumok Közleményei 18: 43 50 Ka pos vár, 2008 Idős tölgyesek az Alsó-Duna árterén 1 Kovács Gyula & 2 Deme Tamás 1 H-8638 Balatonlelle Irmapuszta, Hungary, e-mail: gykov@yahoo.com 2 Al-Dunai Természetvédelmi
RészletesebbenA DENEVÉRGYŰRŰZÉS SZABÁLYAI
A DENEVÉRGYŰRŰZÉS SZABÁLYAI I. A denevérgyűrűzés engedélyezése 1. Az európai denevérfajok populációinak megőrzéséről szóló megállapodás végrehajtása érdekében a védelemben részesülő denevérfajok egyedei
RészletesebbenAz Északi-középhegység denevérfaunisztikai felmérése
FOLIA 1993 HISTORICO NATURALIA M U S E I MATRAENSIS 18: 163-189 Az Északi-középhegység denevérfaunisztikai felmérése BIHARI ZOLTÁN-GOMBKÖTŐ PÉTER ABSTRACT: Contribution to the faunistical knowledge of
Részletesebben41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.
RészletesebbenAktív denevérvédelem a Bakonyban Mészáros József (Mészi)
Aktív denevérvédelem a Bakonyban Mészáros József (Mészi) miniopterusvarpalota@gmail.com Magyarországon élő 28 denevérfajból eddig 27-et sikerült kimutatni a Bakony hegységből. Ezek közül néhány csak alkalmi
RészletesebbenHELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.
RészletesebbenKözösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén
Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén II. Országos Lepkésztalálkozó Huber Attila, Visnyovszky Tamás Aggteleki NPI Az Aggteleki Nemzeti Park
RészletesebbenAktív denevérvédelem a Bakonyban
Aktív denevérvédelem a Bakonyban A 2016-os védelmi intézkedések utóhatásai Mészáros József (Mészi) meszi@bakonyidenever.hu Magyarországon élő 28 denevérfajból eddig 27-et sikerült kimutatni a Bakony hegységből.
RészletesebbenNéhány példa a nászbarlangok fogási eredményeinek felhasználhatóságára
Néhány példa a nászbarlangok fogási eredményeinek felhasználhatóságára Paulovics Péter Few possible interpretations of the data collected by mist netting at mating caves Several species of bats in Hungary
RészletesebbenErdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei
erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 1 Feltételek Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei NY. SZ.: 1-12318/01 erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 2 2 erdotuz feltetel.qxd
RészletesebbenMiért kell az erdők természetességével foglalkozni?
Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
RészletesebbenPataki Zsolt Szmorad Ferenc Tímár Gábor. Az Erdőtervezési Eszköztár bemutatása
Pataki Zsolt Szmorad Ferenc Tímár Gábor Az Erdőtervezési Eszköztár bemutatása Az eszköztár létrehozásának célja Fő célkitűzés: A Natura 2000 erdők erdőtervezési munkáinak támogatása -SAC és SPA területek
RészletesebbenA Közép-Tiszán elhelyezkedő napos elöntésű erdők természetes felújítása bontóvágással
A Közép-Tiszán elhelyezkedő 40-60 napos elöntésű erdők természetes felújítása bontóvágással Szilágyi Annamária Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 7179,5 km 2 vagyonkezelője KÖTIVIZIG Tisza magyarországi
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja
A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása
RészletesebbenNatura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken
Király Gergely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG A Natura 2000 hálózat kijelölésnek szempontjai
RészletesebbenBefejeződött az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság által vállalt moduláris denevérodúk telepítése 42%-a Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Miskolc
Befejeződött az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság által vállalt moduláris denevérodúk telepítése (összeállította: Boldogh Sándor projektkoordinátor, 2016. július) A pályázat keretében az erdei élőhelyekhez
Részletesebben5f!J. számú előterjesztés
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről
RészletesebbenErdőlakó denevérek a Kis-Sárréten és a Körösmenti-síkon
Crisicum 9: 223-243. (2016) Erdőlakó denevérek a Kis-Sárréten és a Körösmenti-síkon Dobrosi Dénes Abstract Forest-dwelling bat species on Kis-Sárrét and Körösmenti-sík areas: In 2014 in the administration
RészletesebbenTolna Megyei Természetvédelmi Alapítvány kiemelkedően közhasznú szervezet
A Tolna Megyei Természetvédelmi Alapítvány kiemelkedően közhasznú szervezet 7100 Szekszárd, Szent István tér 10. Postacím: 7101 Szekszárd, Pf.: 90 www.tmta.hu Mobil: 30/937-2784 E-mail: tmta@tmta.hu közhasznúsági
RészletesebbenÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG
Tímár Gábor Heves Megyei Kormányhivatal NATURA 2000 ELŐÍRÁSOK ALKALMAZÁSA ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Általános jogszabályok 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon
A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos
RészletesebbenAz épületekben lakó denevérek országos felmérésének eredményei
Az épületekben lakó denevérek országos felmérésének eredményei 1991-97 Dobrosi Dénes 55 Mesterszállás, Szabadság u. 13. Abstract National survey program of house-dwelling bat species Our survey was carried
Részletesebben2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:
2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: Fahasználat módja Községhatár Tag Részlet Teljes terület (ha) TRV Budapest X. 4 F 5,14 TI Budapest X. 4 E 4,92 TI Budapest X. 4 K 1,65
RészletesebbenNATURA2000 ERDŐKEZELÉS MAGYARORSZÁGON AZ ELMÚLT 13 ÉV TAPASZTALATAINAK TÜKRÉBEN
Dr. Varga Ildikó osztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály NATURA2000 ERDŐKEZELÉS MAGYARORSZÁGON AZ ELMÚLT 13 ÉV TAPASZTALATAINAK TÜKRÉBEN ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS
RészletesebbenLakossági egyeztető tárgyalás Közép-Duna-menti Körzet
Lakossági egyeztető tárgyalás Közép-Duna-menti Körzet BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Kecskeméti Járási Hivatala Agrárügyi Főosztály Erdőtervezési Osztály 2017. augusztus 07. Erdőtörvények kronológiája
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
RészletesebbenDENEVÉREK (CHIROPTERA) ELŐFORDULÁSA A BAKONYBAN ( )
FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI Zirc, 34 2017; DENEVÉREK (CHIROPTERA) ELŐFORDULÁSA A BAKONYBAN (2015-2016) MÉSZÁROS JÓZSEF Bakonyi Denevérkutatás,
RészletesebbenA magyarországi erdők természetességének vizsgálata IV.
ENDERES ATA, TÍMÁR GÁBOR, ASZALÓS RÉA, BARTA DÉNES, BODONCZI LÁSZLÓ, BÖLÖNI JÁNOS, ÓDOR PÉTER, STANDOÁR TIBOR, SZMORAD FERENC A magyarországi erdők természetességének vizsgálata I. Az erdőgazdálkodás hatása
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
RészletesebbenFaállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében
Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati
Részletesebbenterület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára.
Mi az a Natura 2000? Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy összefüggő, európai ökológiai hálózat. Célja, hogy természetes élőhelytípusok, vadon élő állat-, illetve növényfajok megóvásán keresztül
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2012. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
Részletesebben60/2013. (VII. 19.) VM rendelet
- 1 - a 2013. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
RészletesebbenA Pilis-, Visegrádi- és Gerecse-hegység denevérfaunisztikai vizsgálata 1992-97
A Pilis-, Visegrádi- és Gerecse-hegység denevérfaunisztikai vizsgálata 1992-97 Molnár Zoltán Budapesti Denevérvédelmi Csoport 1131 Budapest, Futár u. 7. Abstract Bat-fauna examination in Pilis-, Visegrádi-
RészletesebbenA Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai
A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai Boldogh Sándor Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. E-mail: sandorboldogh@yahoo.com Abstract: The underground bat roosts in
RészletesebbenDomborzati és talajviszonyok
Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz
RészletesebbenA természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest
A természeti értékek számításba sba vétele az árvízi kockázatkezel zatkezelési térképek készk szítése se során Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató 2014. március 27. Budapest Az értékelés s lépéseil Mit tekintünk
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenÉlet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások
WWF Magyarország Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások Gálhidy László WWF Magyarország, 2014.10.04. Natura 2000 erdők Magyarországon Magyarországi N2000 erdőterület: 833.000 ha; ebből nemzeti védelem
RészletesebbenDenevérfaunisztikai kutatások eredményei Hargita megyében (Románia)
Denevérfaunisztikai kutatások eredményei Hargita megyében (Románia) Jére Csaba Dóczy Annamária Results of research on the bat fauna of Harghita County (Romania) This paper summarizes all availabla data
RészletesebbenInváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon
Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 77-81, 2012 Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon Bolla Bence Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Erdészeti és Tervezési Osztály 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc
RészletesebbenBeavatkozással érintett területek
Denevérvédelmi beavatkozások (ivóhelyek kialakítása) az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén az Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban című pályázatban
Részletesebben5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről
5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás
RészletesebbenElőzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák
Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti
RészletesebbenAdatok a Bükk denevérfaunájához
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI 1993 MATRAENSIS 18: 191-197 Adatok a Bükk denevérfaunájához DOBROSI DÉNES Abstract: (Contribution to the knowledge of the bat-fauna of the Bükk mountaine (Hungary)) The
RészletesebbenGuatemala denevérfaunája
Guatemala denevérfaunája Molnár Viktor Molnár Zoltán Bat fauna of Guatemala From chiropterological point of view Guatemala is one of the poorly researched countries in Central America. In 2002 we participated
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenA KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI
Dr. Szmorad Ferenc erdőmérnök, természetvédelmi szakértői tevékenységet végző egyéni vállalkozó A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22.
RészletesebbenKörnyezeti elemek állapota
Környezeti elemek állapota Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik
RészletesebbenA 6. Magyar Biodiverzitás Nap előzetes arachnológiai eredményei
A 6. Magyar Biodiverzitás Nap előzetes arachnológiai eredményei Kovács Péter, Szita Éva és Szinetár Csaba Euregionális Természettudományi Konferencia NYME SEK, Szombathely 2011 Biodiverzitás Napok Gyökerek
RészletesebbenErdőlakó denevér együttesek kutatása, különös tekintettel a Nyctalus lasiopterusra egy 2009-es EUROBATS projekt előzetes eredményei
Erdőlakó denevér együttesek kutatása, különös tekintettel a Nyctalus lasiopterusra egy 2009-es EUROBATS projekt előzetes eredményei Estók Péter Görföl Tamás Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület batfauna@gmail.com
RészletesebbenHat év felmérő munkájának eredményei és tapasztalatai Zemplénben és Abaújban
Hat év felmérő munkájának eredményei és tapasztalatai Zemplénben és Abaújban Géczi István 3980 Sátoraljaújhely, Esze T. u. 73. Abstract Results and experiences of 6 years' work in Zemplén and Abaúj From
RészletesebbenV A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T
V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő telefon: 28-522086, fax: 28-420189, email: css@ns.vvt.gau.hu Szakdolgozatok javasolt
RészletesebbenKutatási jelentés 2008.
Kutatási jelentés 2008. Denevérek megfigyelése a Létrási-Vizes-, Láner Olivér-, Szent István- és Kecskelyuk barlangokban Barati Judit A négy barlangban a mérési útvonal az előzőeknek megfelelően alakul,
RészletesebbenMit tehet az erdőgazdálkodás a biodiverzitás érdekében egy változó világban?
Mit tehet az erdőgazdálkodás a biodiverzitás érdekében egy változó világban? vegyestál (ön)kritikus fűszerezéssel Csóka György; Kámpel József; Keserű Zsolt; Rásó János és Szőcs Levente NAIK Erdészeti Tudományos
RészletesebbenKészítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált
Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből
RészletesebbenA Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési
RészletesebbenTurizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont
Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy
RészletesebbenÚj adatok Győr-Moson-Sopron megye épületlakó-denevér-faunájához
Új adatok Győr-Moson-Sopron megye épületlakó-denevér-faunájához New data to the house-dwelling bat fauna of Győr-Moson-Sopron County KUGLER PÉTER 1, HALMAI ZALÁN 2 & ESTÓK PÉTER 3 Abstract In the period
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban
A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető
RészletesebbenEgykori nagylétszámú denevér szülőkolóniák nyomai a Bakony barlangjaiban
Egykori nagylétszámú denevér szülőkolóniák nyomai a Bakony barlangjaiban Paulovics Péter Marks referring to presence of former large bat nursery colonies in the caves of Bakony Mts., Hungary In Central
RészletesebbenErdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban
Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban SH-4/13 Svájci-Magyar Együttműködési Program Jamniczky Zoltán (DINPI) Kelemen Kristóf (ELTE) Természetvédelmi tervezést
RészletesebbenAz állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -
RészletesebbenTolna Megyei Természetvédelmi Alapítvány kiemelkedően közhasznú szervezet
A Tolna Megyei Természetvédelmi Alapítvány kiemelkedően közhasznú szervezet 7100 Szekszárd, Szent István tér 10. Postacím: 7101 Szekszárd, Pf.: 90 www.tmta.hu Mobil: 30/937-2784 E-mail: tmta@tmta.hu közhasznúsági
RészletesebbenBércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE
Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE A vizsgálat céljai A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek múltbeli tájhasználatának térinformatikai feldolgozása.
RészletesebbenErdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel
Náfrádi Katalin Erdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel Szeged, 2016. december 7. www.meetthescientist.hu 1 26 Harvard Forest Fulbright kutatói ösztöndíj, 3 hónap www.meetthescientist.hu
RészletesebbenAz ökológia alapjai NICHE
Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé
RészletesebbenEmlékeztető. Csepregi Ilona
VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Az erdőgazdálkodás vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel kapcsolatos kérdései Dátum: 2009. 09. 17. Helyszín: Benczúr Hotel 1068 Budapest, Benczúr utca 35. Levezető:
RészletesebbenKopacki Rit Naturpark
II. rész Gornje Podunavlje Kopacki Rit Naturpark Duna-Dráva Nemzeti Park Miért nem lehet megvédeni a természetet az erdőkben? Általános a jelenség! Általános az ok? Valós természetvédelmi érdek zavartalanság
RészletesebbenDenevérközösségek monitorozása Épületek
Természetvédelmi Információs Rendszer Központi protokoll Verzió: 2009. március 31. Denevérközösségek monitorozása Épületek Készítette (2008.06.03.): Bihari Zoltán Dobrosi Dénes Estók Péter Paulovics Péter
RészletesebbenA PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE
A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE AZ OAKEYLIFE PROJEKT BEMUTATÁSA KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dr. Bárány Gábor erdőgazdálkodási osztályvezető, projektmenedzser KASZÓ-LIFE - Víz az Erdőkben
Részletesebben