1. PID típusú szabályozók

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. PID típusú szabályozók"

Átírás

1 . D típú abályoó A D roporconál ntgráló Drváló a napjanban lgltrjtbb rányítá algortm par abályoóöröbn. ép ragáln a atál abályoá hbára, a múltbl hbára lltv a jövbl hbára. A múltbl hbát a hba ntgráljával, a jövbl hbát a hba rváltjával jllm. Enn mgflln a hbát három catornán rtül móoítja: proporconál, ntgráló é rváló catornán. A D néprégét anna öönht, hogy vonylag gyr trtúrája llnér a par alalmaáo ömébn a lírt abályoá övtlményt nagy mgbíhatóággal ép tljítn. A algortm a folyamat mnt é a alapjl ülönbégén függvényébn ámítja a bavatoó jlt. lá 3.. Ábra. Ábra: A la D abályoó jlölé folyamatmoll ábráon Anna függvényébn, hogy a három catorna proporconál, ntgráló, rváló öül mlyt alalma a abályoóban, a D-n több alaítáa van, mnt pélál a, D,, D abályoó... A abályoó A atálan mért hba függvényébn ámítja a bavatoó jlt. A bavatoó jl arányo a mért hbával. Mnél nagyobb a abályoá hba a folyamat y mért mnt mnél távolabb van a r alapjltl, annál nagyobb l a ámított bavatoó jl. Folytono bn a bavatoó jl ámítáa abályoó tén: t t, > 3. t r t y t 3. proporconál ríté, a abályoó ríté. A abályoó átvtl függvény mggy a ál rít átvtl függvényévl. H 3.3 Mntavétl mgvalóítánál a - mntavétlbn mért alapjl é mnt alapján a bavatoó jl ámítáa:

2 r y 3.4 A abályoó gyéggrára aott válaa é Bo agramja a 3.. Ábrán látható.. Ábra: A ál abályoó gyéggrára aott válaa é Bo agramja.. A D abályoó A roporconál - Drváló alaítá fgylmb v a hba váltoáát. A rváló catorna a hba váltoáából övttt a hba tnncájára, jövbl alaláára é a abályoó t fgylmb v a bavatoó jl ámítáánál. A 3.3. Ábra a abályoá hba lhtég alaláát mléltt. Mnét tbn a tt pllanatban a atálan mért hba érté mggy, a l tbn a folyamat mnt öl a alapjlh, a máo tbn a folyamat mnt távolo a alapjltl. A D abályoó a ét tbn máépp ragál: a ámított bavatoó jl nagyobb l abban a tbn, amor a mnt távolo a alapjltl, fgylmb vév a hbafüggvény rányát a atál abályoá pllanatban..3 Ábra: A hba váltoáa A bavatoó jl ámítáánál a hba tnncáját a hba rváltjával jllmü: t t,, > 3.5 t

3 > paramétr a rválá. A abályoó átvtl függvény: H D 3.6 Lát, hogy a átvtl függvény nm aál, így a ál folytono j D abályoó nm mgvalóítható. A mntavétl alaítánál a rváló catorna mgvalóítááho a hátratartó ffrnca ölítét alalmahatj. a mntavétl prót jlöl. A 3.7 alapján a bavatoó jl ámítáa a - mntavétlbn: 3.7 t 3.8 A mntavétl approxmácó átvtl függvényén flírááho a Z tranformáltat alalmahatj: H D 3.9 Lát, hogy a mntavétl átvtl függvény már aál, möbn a folytono nm. E aért lhtég, mrt a mntavétl átvtl nm a ál D, hanm a D abályoó approxmácóját moll, a flírááho a 3.7 approxmácót alalmat. 3. éla: Lgyn a mntavétltt D abályoó paramétr: p,,.. t: -.,,?. t: -.9,,? A 3.8 öfüggébl gyrn övt, hogy a. tbn.9, a. tbn.. hát amor a hba éró fl tart, a D abályoó bb bavatoó jlt ámol, mnt abban a tbn amor a hba távolo a érótól. A 3.4 öfüggé alapján lát, hogy a abályoó mnét tbn gyanat a bavatoó jlt ámította volna. A folytono ál D abályoó gyéggrára aott válaa é Bo agramja a 3.4. Ábrán lát. A rváló catorna matt a t pllanatban a bavatoó jl végtln nagy értét v

4 fl. A Bo agram alapján lát, hogy a abályoó a nagyfrvncá jlt flrít, a nmaál jllg matt a nagyfrvncá tartományában a ríté végtlnül növ. Mvl a ajo általában a maga frvncá tartományában jlntn, a D abályoó ajérény. Ha nagy méré ajoal ll ámoln, nm célr a rváló catornát alalman..4 Ábra: A ál D abályoó gyéggrára aott válaa é Bo agramja.3. A abályoó Fgylmb v a abályoá hba múltbl alaláát. A múltbl hba ögtt hatáát ntgráló catornával ámítj. A folytono j abályoó tébn a bavatoó jlt a alább formában apj: A > paramétr a ntgrálá. A átvtl függvényt a alább formában apj: t t t,, > τ τ 3. H 3. A abályoó aál, a ntgrátor catorna matt a póla a éróban van. A abályoó mntavétl mgvalóítáánál a ntgráló tag mgölítéér a téglalap mórt lht alalman, a t hbafüggvény alatt trültt élég téglalapoal ölítjü mg lá 3.5 Ábra. A ntgrál mgölítlg gynl a téglalapo trültén ögévl a - mntavétlg: t t 3.

5 .5 Ábra: A ntgrál mgölíté téglalapoal Flhanálva a 3. approxmácót, a bavatoó jl ámítáa a - mntavétlbn: 3.3 Egyrbb mplmntálá forma apható, ha a bavatoó jl ámítáa rrívan történ. Flírva a bavatoó jlt a é - mntavétlbn, maj gymából vonva: 3.4 Így bavatoó jl a - mntavétlbn: 3.5 Lát, hogy a bavatoó jl érté mnag válton fog, amíg a abályoá hba nm vál nllává. E jó abályoóparamétr mgválatá mlltt nagy pontoágú abályoát btoít. A mntavétl approxmácó átvtl függvény a Z tranformált alalmaáával ámítható: 3.6 H 3.7

6 A abályoó gyéggrára aott válaa é Bo agramja a 3.6. Ábrán látható. Mvl a gyéggrá hba bmnt ontan bármly t> pllanatban, a bavatoó jl a ntgráló tag matt béggrá-rn nn fog..6 Ábra: A ál abályoó gyéggrára aott válaa é Bo agramja.4. A D abályoó Egyít mnhárom proporconál, ntgráló, rváló catorna hatáát. Enn mgflln folytono tartományban a bavatoó jl ámítáa a hba függvényébn:,,, > t t t t τ τ 3.8 A átvtl függvény a rváló catorna matt gyanca nm aál folytono bn: H D 3.9 A abályoó átvtl függvényén gy póla van a nllában a ntgrátor catorna matt é ét éra. A éro gyrn ámíthatóa a 3.9 moll nvjébl: 4, ± 3. A 3. öfüggébl olvaható anna fltétl, hogy a éro valóa lgyn: >4 D. A rváló catornánál a hátratartó ffrncát, a ntgráló catornánál a téglalap-mgölítét alalmava a mntavétl flíránál, a bavatoó jl ámítáa a - mntavétlbn:

7 3. A mntavétl abályoó rrív formája gyrn övt 3. A mntavétl approxmácó átvtl függvényén ámítááho vü b a alább jlölét:,,, 3.3 A Z tranformált alalmaáával övt: H D 3.4 A folytono D abályoó gyéggrára aott válaából, valamnt a Bo agramjából lát mnhárom proporconál, ntgráló, rváló catorna hatáa 3.7 Ábra.7 Ábra: A ál D abályoó gyéggrára aott válaa é Bo agramja.5. Móoított D abályoó A D é D abályoó nm-aál vléén lrüléér móoított abályoótrtúráat olgota. A hba grár váltoáa a rváló catornán végtln nagy, nm mgvalóítható bavatoó jlh vt. ét mgolá ltrjt l: a D catorna bmntén mooítáa valamnt a D catorna ré

8 .5.. A D catorna bmntén móoítáa A mgolá aor alalmaható, ha a alapjlbn grár váltoáora ámíthatn é a folyamat mnt vébé trhlt méré ajoal. Ebbn a tbn célr, hogy a rváló tag n a abályoá hbát, hanm ca a folyamat mntét móoíta. A ntgrátor é a proporconál tag, am a hbát móoítja, továbbra btoítja a abályoá pontoágot, gyanaor a lírt érté grár mgváltoáánál nm jlnn mg nagy gráo a bavatoó jlbn é nm ívánt trann, túllövé a folyamat mntén. A móoított abályoó mntavétl mgvalóítáa: y y A D catorna ré A rt D algortm aor jó rményl alalmaható, ha a folyamat mnt méré ajoal trhlt. A rváló catorna mntét még gy allátrt rvl móoítj. Err tpan lfoú, gyégny ríté rt alalmahatn. A rváló catorna móoítáa: N 3.6 N A r vágá frvncáját mghatároó /N állanót úgy ll mgválatan, hogy a rt D catorna rváló hatáa rbb lgyn, mnt a rhatá. hát a N úlyótény érté - nél nagyobb ll lgyn. A gyaorlat at mtatja, hogy a abályoó hly möééh a értéét N örül ll mgválatan. A rt D algortm átvtl függvény thát: H DF 3.7 N önnyn blátható, hogy a folytono rt D abályoó aál rnr, a átvtl ámlálójána, nvjén a foáma. A rt rváló catorna mntavétl mgvalóítáána mghatároááho áttérün tartományba, maj a hátratartó ffrnca alalmaható: D N N t t t N t t

9 N N 3.8 N N A ntgráló é a proporconál catorna mnt ülön-ülön ámíthatóa: p A rt D abályoó mntavétl mgvalóítááho a három catorna,, rt D ámított mntt ll öan: p 3.3 A folytono rt D abályoó gyéggrára aott válaa valamnt a Bo agramja a 3.8 Ábrán látható. D tag ré matt a gyéggrá-r hba bmntr a pllanatban vég nagyágú grára ámíthatn. A Bo agram alapján lát, hogy a abályoó a ré matt a nagyfrvncá bmntt nm fogja végtlnül növv rítél móoítan. a vég, a r paramétrévl hangolható, rítér ámíthatn a nagyfrvncá tartományban..8 Ábra: Srt D abályoó gyéggrára aott válaa é Bo agramja A 3.8 Ábrán τ F é τ F a 3.7 algortm ét érát jlöl. 3. éla: Határo mg a rt D abályoó által ámított bavatoó jlt a t pllanatban, ha a abályoá hba gyéggrá.

10 A D abályoó gyéggrára aott válaána mghatároááho alalma a Laplac tranformált alább tlajonágát: lm t t lm 3.3 Mvl a gyéggrá Laplac tranformáltja /: lm lm H lm H lm N 3.33 N.6. A D algortmo a gyaorlatban A D abályoó par alalmaáánál flmrült néhány, a abályoá mnég romlááho vt probléma. E lüéér mpr, a gyaorlatban jól bvált é önnyn mgvalóítható mgoláo ültt..6.. A ant-wnp móoítá A abályoót övt bavatoó mng tlítél rnl lá 3.9 Ábra, thát gy bonyo érténél nagyobb bavatoó jlt nm ép rproáln..9 Ábra. A D abályoó é a tlítél rnl bavatoó A gyégny ríté bavatoó tat átvtl, ha a mntén maxmál érté MAX, a alább móon írható l: p, < MAX MAX MAX, MAX, MAX 3.34 Nagy hbajlnél a abályoó mnt lérht a MAX értéét, így a bavatoó jl a tlíté vínt aaára rül. Ha a abályoó ntgrátort tartalma a bavatoó bmnt tovább n, míg a mnt állanó mara. Ha a hba ljl mgforl, o tbn még jlnt tartamna ll ltln ahho, hogy a bavatoó bmnt a abályoó mnt varüljön a bavatoó lnár aaára lá 3.. Ábra. E túllövéh vtht, a abályoá trann üégtlnül mgn, a abályoá mnég roml wnp jlnég.

11 . Ábra: A wnp jlnég A wnp géíté btoítja, hogy a abályoó mnt n nj túl MAX értéét, amor a hba mgforl a bavatoó jl aonnal vatérjn a bavatoó lnár aaára. Fltétlv, hogy MAX érté mrt, a abályoó mntér gy, a bavatoó vléét mláló bloot hlyün l lá 3. Ábra. Jlölj v a blo bmntét. épü a -v hbát. A lnár aaon v a hba érté nlla, thát a móoítá nm fogja bfolyáoln a abályoó vléét. Ha v> MAX, a ntgrátor bmntébl a -v hbával arányoan / W rítél a ntgráló catorna bmntébl lvonn, am a ntgráló catorna mntén növéét aaályoa. Amor v<- MAX a hba ljl mgválto, thát a ntgrátor bmntéh hoáan gy, a hbával arányo értét, am a ngatív rányú növét orlátoa.. Ábra: Ant-wnp móoítá

12 .6.. é-atomata átapcolá ntgráló catorna jlnlétébn é ümmóban a folyamatot flügyl mélyt móoítja a bavatoó jlt MAN. Atomata ümmóban a abályoó a atál hba é a l állapota hbaérté, bavatoó jl érté a l mntavétlbn függvényébn határoa mg a bavatoó jlt. A átapcoláor a é é Atomata ümmó öött a ét bavatoó jl érté öött jlnt ámottv ülönbég lht, am a bavatoó jl pllanatr grááho vt, am nm ívánt trannt oohat a rányított folyamat mntén. Nagy gráora flg ntgrátor catornát alalmaó abályoó tébn ámíthatn. A mntavétl mgvalóítá tébn a rányítá algortm a alább általáno alaban írható fl: f 3.35,, Nagyágrnlg a rrív öfüggé l tagja omnán a hbától függ nrmn általában bb érté, mnt a bavatoó jl l mntavétlbl érté. Hogy nn érté n váltoon a é Atomata átapcoláor ca a bavatoó jl l mntavétlbl értéén a MAN atál értéét ll mgválatan. Így, ha a - mntavétlbn történ mg a átapcolá: f 3.36 MAN,, hát Atomata ümmóban a bavatoó jl érté a é ümmó toló értéébl nlva fog válton A ríté möé öbn hangoláa Néha üég van a abályoó paramétr móoítáára anélül, hogy a abályoát mgállítanán, thát a árt rnrn möé öbn ll mgváltoatn a paramétrt. A abályoó rítéén móoítáa gyanca nm ívánt gráoho vtht a bavatoó jlbn. ntgráló catornát tartalmaó abályoó tébn rt, hogy a rít blo a ntgráló catorna ltt vagy tán van lhlyv lá 3. Ábra. Ha a ntgráló catorna a rít ltt van, mntavétl mgvalóítá tébn a ntgráló ré a bavatoó jln. f 3.37 Ha a ríté ntgráló catorna bmnténél hly l: f 3.38 Lát, hogy a l tbn a ríté mgváltotatáa hatáal van a omnán - tagra. hát a rítéhangolá nagyobb váltoát oo a bavatoó jlbn, mnt a máo tbn, amor ca a nrmnt oroa érté. hát a hly, ha a rítblo a a ntgráló catorna ltt hly l.

13 ... Ábra: A ntgráló é a rít rlatív lhlyé abályoóban.7. D típú abályoó mgvalóítáa analóg áramöröl Habár a D abályoó öm mntavétl formában rül mgvalóítára, néhány alalmaánál érm olcó, analóg alaítát alalman. Analóg mgvalóítá pélál aor alalmaható, hogy ha analóg áramörön blül gy fültég- vagy áramértét ll ontan ntn tartan váltoó trhlé mlltt. A alaítáho mvlt rítt alalmahatn. ömrt, hogy a ngatívan vacatolt mvlt rít 3.3 Ábra átvtl: H OU Z 3.39 Z N.3 Ábra: Mvlt rít ngatív vacatoláal A N fültégbmnt a abályoá hba, a OU mnt fültég a bavatoó jl. Mvl a ngatívan vacatolt mvlt rít átvtlébn mgjln Z /Z arány ngatív ljlll jln mg lá 3.39 öfüggé a bmntr még gy - ríté fáforító tagot l ll hlyn, máülönbn a bavatoó jlt ngatív ljlll apj. A vacatoló lltv lrcatoló ágban llnálláoat, onnátoroat hlyhtün l, a ívánt abályoótrtúra é abályoóparamétr függvényébn. A abályoó paramétrn hangoláát váltotatható érté llnálláal lht mgolan. abályoó tébn mn a lrcatoló mn a vacatoló ágban llnállát ll lhlyn, így a proporconál ríté érét: /. abályoó mgvalóítááho a vacatoló ágban a llnálláal oroan onnátort ll lhlyn lá 3.4 Ábra.

14 .4 Ábra: Analóg abályoó A így apott abályoó átvtl: 3.4 H A 3. öfüggé alapján a abályoó paramétr: 3.4 D abályoó mgvalóítááho a lrcatoló ágban üég onnátort lhlyn a llnálláal párhamoan lá 3.5 Ábra..5 Ábra: Analóg D abályoó A így apott abályoó átvtl: 3.4 H A 3.6 öfüggé alapján a abályoó paramétr:

15 3.43 p D abályoó tébn érm a három catornát ülön-ülön alaítan é a három catorna mntét ögn, analóg ögvl lá 3.6 Ábra..6 Ábra: Analóg D bloraja Ebbn a tbn négy mvlt rítr van üég: ál rít, ntgrátor, rváló é ög lá 3.7 Ábra..7 Ábra: Analóg D abályoó lm proporconál rít, ntgráló lm, rváló lm, ög A alaítá lny, hogy a abályoó paramétr ríté, ntgrálá é rválá gymától függtlnül hangolhatóa, móoíthatóa. A bmtatott analóg D abályoó tébn pélál a llnállá értéén móoítáa mn a ét abályoó-paramétr móoítááho vt. A abályoó átvtl függvényén flírááho mg ll határon a catorná átvtlt:

16 H H D D D D D H 3.44 Ögv a három catorna jlt a 3.6 Ábrán látható bloraj alapján apj: H D D 3.45 A 3.45 alapján a D abályoó paramétr: D D 3.46 A bmtatott áramörö a analóg abályoó mgvalóítáána lvt mtatjá b. Gyaorlat alaítánál, aárca a mntavétl abályoáonál, üég van aconál lm bépítéér a abályoóba r áramörö, albrálá, vélm tb..

Aktív lengéscsillapítás. PID szabályozás

Aktív lengéscsillapítás. PID szabályozás Atív lngécllapítá. ID abályoá. A gyaorlat célja ID abályoó trvé lngé cllapítáára pól-ér jté lv alapján. Mntavétl ID abályoó való j mplmntáláa.. Elmélt bvt. A ID abályoó A ID roporconál Intgráló Drváló

Részletesebben

Hmérsékletprofil követés PI szabályozóval

Hmérsékletprofil követés PI szabályozóval Hmérélprofl övé I abályoóval. A gyaorla célja roflgnrálá mplmnáláa, alalmaá hmérélabályoára. Mnavél I abályoá mgvalóíáa. 2. Elmél bv 2. I abályoó A I abályoó fgylmb v a abályoá hba múlbl alaláá. A múlbl

Részletesebben

Szervomotor sebességszabályozása

Szervomotor sebességszabályozása Srvomotor sbsségsabályoása. A gyaorlat célja Egynáramú srvomotor sbsségsabályoásána trvés. A motorsabályoás programváána flépítés. A sbsség rányítás algortms mgvalósítása valós dbn. 2. Elmélt bvt A motor

Részletesebben

Szervomotor sebességszabályozása

Szervomotor sebességszabályozása Srvootor sbsségsabályoása. A gyaorlat célja Egynáraú srvootor sbsségsabályoásána trvés. A otorsabályoás prograváána flépítés. A sbsség rányítás algorts gvalósítása valós dőbn. 2. Elélt bvtő A otor sbsségsabályoásána

Részletesebben

4. A szabályozás hatása az állandósult állapotra

4. A szabályozás hatása az állandósult állapotra 4. A abályoá haáa a állanóul állapoa A abályoá iníáako, ha a alapjl é a folyama kimn köö léé van, a abályoó álal kiao bavakoó jl a folyama kimné móoíja, hogy a abályoái hiba minél kibb lgyn. a a abályoo

Részletesebben

PID szabályozó tervezése frekvenciatartományban

PID szabályozó tervezése frekvenciatartományban ID zabályozó tervezée frekvencatartományban... A zabályozó erítéének hatáa a tabltára A zabályozó erítée az a paraméter, amelyet a zabályozá mköée alatt zámo eetben móoítanak, hangolnak pélául a mnél kebb

Részletesebben

A robusztos PID szabályozó tervezése

A robusztos PID szabályozó tervezése A robuzto ID zabályozó tervezée. A gyakorlat célja Robuzto ID zabályozó tervezée harmafokú folyamatra. A zabályozá vzgálata zmulácókkal.. Elmélet bevezet özmert, hogy a zabályozá renzerek tabltáát a zárt

Részletesebben

Aktív lengéscsillapítás. Másodfokú lengrendszer tesztelése.

Aktív lengéscsillapítás. Másodfokú lengrendszer tesztelése. Aktív lgécillapítá. Máodfokú lgrdzr tztlé.. A gyakorlat célja Jármvk aktív lgé cillapítááak modllzé máodfokú lgrdzrkét. Szoftvrfjlzté a rdzr való idj tztléér, a tztrdméyk kiértéklé.. Elmélti bvzt. A máodfokú

Részletesebben

A mintavételes Smith prediktor

A mintavételes Smith prediktor mintavétele mith peikto. gyakolat célja Mintavétele mith peikto teveée integáló jelleg holti olyamatoka. abályoá vigálata imlációkkal. 2. Elméleti beveet mith peikto egítégével holti olyamatok abályoáánál

Részletesebben

Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék SERVO - BOARD

Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék SERVO - BOARD catrona, Opta é Gépézt Inforata Tanzé SEVO - OAD S I. Elélt alapo a flézüléz. Hlyztzaályozá gvalóítáa HPS- rndzrrl A éré tárgya a HPS- rndzrrl www.p-yttcn.co lépztő zrzágép lyztzaályozáána a zulácója.

Részletesebben

M3 ZÁRT CSATORNÁBAN ELHELYEZETT HENGERRE HATÓ ERŐ MÉRÉSE

M3 ZÁRT CSATORNÁBAN ELHELYEZETT HENGERRE HATÓ ERŐ MÉRÉSE M3 ZÁRT CSATORNÁBAN ELHELYEZETT HENGERRE HATÓ ERŐ MÉRÉSE. A mérés élja A mérés fladat égyzt krsztmtsztű satorába bépíttt, az áramlás ráyára mrőlgs szmmtratglyű, külöböző átmérőjű hgrkr ható ( x, y ) rő

Részletesebben

ö é Ö ó ő ü ő ö é ü ö é Ö é ő ü é ü ö ö ö ó ü ü é é Ő ü é ö ó ö ö é é Á ó é é ő ó é é ő ő é é é ő ő é ő ü ő ő é é ú ő ő ó é é ő ő ő ö ő é ő ő ó é ö ö ő é ő é é Ő í é ő ő ő é é ő í ó ő é ő ü é é ú ö é ö

Részletesebben

É ő ő ő ő ő Ú É ő É ő É ű ű ő É ő ő Ó É Ú ű É ű ű Ó Ó ű ű ő ű ő É ő ő É Ü É ő ő ő ő ő ű ő Ú Ú É É ő ő ő ő Ú ű Ú Ü ő ő É ű É ő ő ő Ú ű ő ő É É É ő ő ő Ú É ő ő É Ö É Ű É Ú Ó ő ű ő Ü ű ő ő É ő É ő ő ő É ő

Részletesebben

10 Nemlineáris irányítási algoritmusok

10 Nemlineáris irányítási algoritmusok Nmliáris iráítási algoritmso Az ig bmtatott iráítási algoritmso fltétlzté, hog a rszrt líró moll liáris. Állapottrs moll sté z azt jlti, hog a rszr összs állapotáa ibli változása riváltja flírható az állapoto

Részletesebben

Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2009. (X.15) rendelete Keszthely közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról (továbbiakban: KÉSZ) ᔗ厇- ü ö ó ó ó 990. LX. ö ( ) 8.. ( )

Részletesebben

2011. évi intézmény-felújítás,intézményi javaslatok

2011. évi intézmény-felújítás,intézményi javaslatok agasépítési csoport PRIORITÁSOK: BRH=biztonságos és rndlttésszrű használat, =állagmgóvás, = műszak iés funkcionális szükség, =gyéb 13 Holdfény Utcai Óvoda Kincskrső Tagóvodája Prioritás gjgyzés 13.1 Krt

Részletesebben

Szervomotor pozíciószabályozása

Szervomotor pozíciószabályozása Szervomotor pozíciószabályozása 1. A gyaorlat célja Egyenáramú szervomotor pozíciószabályozásána tervezése. A pozíció irányítási algoritms megvalósítása valós iben. A pozíció szabályozás tranzienséne archiválása,

Részletesebben

ó ő ü ú ú ó ó ü ú ú ő ő ó ó ü ó ú ü ő ó ü Ü ó ó ó ó ő ó ó ő ó ő ó ó ó ő ő ó ó ő ó ú ó ó ó Ú ő ó ő ó ő ó ő ő ó ő ő ó ó ő ő

ó ő ü ú ú ó ó ü ú ú ő ő ó ó ü ó ú ü ő ó ü Ü ó ó ó ó ő ó ó ő ó ő ó ó ó ő ő ó ó ő ó ú ó ó ó Ú ő ó ő ó ő ó ő ő ó ő ő ó ó ő ő ü ó ó ó ü Ő Ü ü Ü óú Ü ő ó ó Ú Ú ó ó Ú ú ő ó ő Ü ó ó ó ó ő Á ó ó ő Á ó ü ő ü ő ő ű ó ő ó ú ó ó Ú ő ű ő ó ő ő ü ő ü ó ő ü ú ú ó ó ü ú ú ő ő ó ó ü ó ú ü ő ó ü Ü ó ó ó ó ő ó ó ő ó ő ó ó ó ő ő ó ó ő ó ú ó

Részletesebben

ű Ö ö ü Ö ö ú ú Ö ü ö ú ü ö ü ö ö ö ü ü ü ö ö ű ü ö ö ü ö ö ü

ű Ö ö ü Ö ö ú ú Ö ü ö ú ü ö ü ö ö ö ü ü ü ö ö ű ü ö ö ü ö ö ü ö ő ö ö Ó ő ü ü ű ö ö ü ö ö ö ö ö Ö ö ő ő ő ő ö ö Ö ő ü ö ú ő ő ő ú ü ő ő ű ő ú ö ü Ó ő ö ő ő ű Ö ö ü Ö ö ú ú Ö ü ö ú ü ö ü ö ö ö ü ü ü ö ö ű ü ö ö ü ö ö ü ö Ó ő ü ű ű ő ö ő ő ő ő ő ő ű ő Á Ö ö ü Ó ü Ó

Részletesebben

Teherhordó üveg födémszerkezet: T gerenda ragasztott öv-gerinc kapcsolatának numerikus vizsgálata

Teherhordó üveg födémszerkezet: T gerenda ragasztott öv-gerinc kapcsolatának numerikus vizsgálata Tudományos Diákköri Konrncia Thrhordó üvg ödémszrkzt: T grnda ragasztott öv-grinc kapcsolatának numrikus vizsgálata Készíttt: Gál Tamás F17JCS építőmérnök hallgató Konzulns: Dr. Vigh László Grgly Egytmi

Részletesebben

A hőmérsékleti sugárzás

A hőmérsékleti sugárzás A hőmérséklt sugárzás (Dr. Parpás Béla lőadása alapján ljgyzték a Mskolc gytm harmadévs nformatkus hallgató) Alapjlnségk Mndnnap tapasztalat, hogy a mlgíttt tstk hősugárzást (nfravörös sugárzást) bocsátanak

Részletesebben

Talajok összenyomódása és konszolidáció

Talajok összenyomódása és konszolidáció Talajo öyomódáa ooldácó BME Sládága Taó Ta D. Mócá Balá BME Gocha Ta Taó-oucó Samö Kp BME Gocha Ta a p T K ö m ó a a S T ó c a u g á d o á l - S E BM ó Ta M foo? BME Gocha Ta M foo? BME Sládága Taó Ta

Részletesebben

3o Környezetismeret felmérők

3o Környezetismeret felmérők ó ő ő ó ü Í í í ö ő ó í ö í ő Í í í ó ö Ü í ö í í ő ö í ö óö ó Í Í í ő ő ő í ö ö í í ó ő ó ö ó ő ó ó í ö Ü ö ö ő ó Ü ő í ö ö ö ő ö ü ő í ö É Í ó ö Ü ö ó ó ű ő í ö ű Í Í Í í Ü í őú ő ó óü ő Ü ű ó í ű ö

Részletesebben

Kisbodaki Harangláb Kisbodak Község Önkormányzatának lapja 2012. február hó V. évfolyam 1. szám

Kisbodaki Harangláb Kisbodak Község Önkormányzatának lapja 2012. február hó V. évfolyam 1. szám Kibodaki Haangláb Kibodak Közég Önkományzatának lapja 2012. fbuá hó V. évfolyam 1. zám hatályát vzttt a kataztófák llni védkzé iányítááól, zvztéől é a vzély anyagokkal kapcolato úlyo baltk llni védkzéől

Részletesebben

12. Laboratóriumi gyakorlat MÉRÉSEK FELDOLGOZÁSA

12. Laboratóriumi gyakorlat MÉRÉSEK FELDOLGOZÁSA . Laoratórum gakorlat MÉRÉSK FLDOLGOZÁSA. A gakorlat célja Lgks égztk LS) módszré alapuló polom-llsztés proléma mutatása és a módszr alkalmazása mérés rdmék fldolgozására, lltv érzéklő karaktrsztkák aaltkus

Részletesebben

ő ö ő ó ó ó ő ó ü ö ö ú ö ö ú ő ó ó ő ó ö ö ü ú ő ö ü ó ü ö ő ú ú ó ű ő ó ö ő ű ó ú ó ö ö ö ő ő ö ü ő ó ő őú ö ó ő ű ö ö ő ó ö ö ö ó ő ű ü ó ő ű ó ó ó ö ú ő ó ó ú ő ő ő ő ó ő ú ü ú ü ó ú ó Ö ö ö ö ő ó

Részletesebben

Diszkrét rendszerek ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) K ( ) ( ) ( ) ( ) K ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) A gyakorlat célja.

Diszkrét rendszerek ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) K ( ) ( ) ( ) ( ) K ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) A gyakorlat célja. Rnrlmél II Laboraóriumi gakorla - Dikré rnrk A gakorla célja A minavél jlk é rnrk gakorlai anulmánoáa é a hh kapcolóó MALAB függvénk mgimré. Bvjük a minavél jl fogalmá, a ikré ávili függvén, a Z ranformála

Részletesebben

É Ó ő ü ó ő Í ü ő ü Í ó Ú ő ó ü ő ő ű ő ó Ö ü É É É É ó ó ü ü ő ü ű ü ó ó ű ű ó ő ó ő ü ő ő ü ó ü ó ő ő ő ű ü ő ü ü ő Ú ó ő ü ó ő ő ü ő ó Ü ő ó ő ő ó ő Ú ő ó ő ó ő ó ó ő ü ó Í Íő ő ü ő É ő ü ó ü ű Á ü

Részletesebben

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn Modrn piaclmélt ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Sli Adrinn A tananyag a Gazdasági Vrsnyhiatal Vrsnykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítány támogatásáal készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi

Részletesebben

( s) ( ) ( ) ( ) ( 0) Hálózatszámítási módszerek

( s) ( ) ( ) ( ) ( 0) Hálózatszámítási módszerek Hálózazámíá mózrk Ey hálóza lnár, ha a paramér nm fünk m az ııl, m a rjzék nayááól. Koncnrál paramérő, ha mnn mér lényn kbb, mn a jlrjé hllámhozának yny a lnayobb rjzı frkvncán. - ffrncál-ynl rnzr moláa

Részletesebben

ö ö É ü ő ü ö É ü ü ö ö ö ő ü Á ő É ü ü ü öü ö ű ő ö ö ö É É É ü ü É ü ö ö ü É ö ö ö ő É É ö É ü ö É É ű ő ü ö ö É ü É ö ü ö ö ü ü ü ü ÉÉ ü ö ő ö É ö É ö Á ü É ö ü É É ü ö ü ö ü ü ö ö ö ö É ö É ö ö Ú É

Részletesebben

4. Differenciálszámítás

4. Differenciálszámítás . Diffrnciálszámítás.. Írja fl a diffrnciahányadost a mgadott pontban és határozza mg a határértékét!... f...... f..7. f, f,,..9. f... f... f... f...... f..7...9. f...... f... f... f...,..6. f,,,, f,..8.

Részletesebben

É É ö ö ű ú ű Ó ö ú ú É ú ú ö ö Ö ú ö ö ö ö ö ö ú ö ö Ú É ö É ö ú ö ö ú É É É ú ö ö ö ú ö Ú ö É ö ö ö ö ö ö É ö ú Ú ö ö Ü ö ö ú ú ö ú ö ö ö ö ű ű ö ö ö ű ö ö ö ö ö ö ú ö ö ú ű ű ö ö Ú ö ö ú ö ö ö ö ö ö

Részletesebben

Á Á É ö ő Ö ő ö Á ő ő Ü ő ú Á ő ő ő ö ú ő É Á ö ö ő ö ü ő ő ö Á ö ú ú ü Ő É Á Á Á ö ű ű ü ő ő ű ő ő ő Á ű ő ö ő ű ü ű ő ü ú ő Á ű ő ű ö ő ő ő ü Á ű ö Á ő ö Á ő Á ű ő ő ő ö ő ú ű ő ű ő ő Á ö ü ú ú ő ö ő

Részletesebben

M7 KÖNYÖKIDOM ÁRAMKÉPÉNEK VIZSGÁLATA ÉS VESZTESÉGTÉNYEZŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA

M7 KÖNYÖKIDOM ÁRAMKÉPÉNEK VIZSGÁLATA ÉS VESZTESÉGTÉNYEZŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA M7 KÖNYÖKIDOM ÁRAMKÉPÉNEK VIZSGÁLATA ÉS VESZTESÉGTÉNYEZŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA. A mérés célja A csőztébn az áramlás rányáltozását önyödomoal, csőíl oldjá mg. Az rányáltozás jlntős áramlás sztségl jár, amlyn

Részletesebben

É É ü É Ü É É Ú É Ü ü ő ü ü ö ű ö ü É Ő É Ü É É É ú í í ú í í ú í í ó ú í í ú í ú í í í ő É Ő Í É É Í É

É É ü É Ü É É Ú É Ü ü ő ü ü ö ű ö ü É Ő É Ü É É É ú í í ú í í ú í í ó ú í í ú í ú í í í ő É Ő Í É É Í É ó É Ü ó Ú É É ü É Ü É É Ú É Ü ü ő ü ü ö ű ö ü É Ő É Ü É É É ú í í ú í í ú í í ó ú í í ú í ú í í í ő É Ő Í É É Í É É í ó ó ö ü í ő ú í ő ő ó ó í ű ő í í ö ü ö ó ö ő ő í ó í í ü ö ű ő ó ú ó ü ó ü ö ő ó í

Részletesebben

Néhány pontban a függvény értéke: x -4-2 -1-0.5 0.5 1 2 4 f (x) -0.2343-0.375 0 6-6 0 0.375 0.2343

Néhány pontban a függvény értéke: x -4-2 -1-0.5 0.5 1 2 4 f (x) -0.2343-0.375 0 6-6 0 0.375 0.2343 Házi ladatok mgoldása 0. nov.. HF. Elmzz az ( ) = üggvényt (értlmzési tartomány, olytonosság, határérték az értlmzési tartomány véginél és a szakadási pontokban, zérushly, y-tnglymtszt, monotonitás, lokális

Részletesebben

Rockfall lejtésképző elemek

Rockfall lejtésképző elemek LAPOSTETŐ SZIGETELÉS LEZÁRVA: 00. MÁRCIUS. Rokll ljtésképző lmk Műszki tlp Vonlr-, lln- és pontrljtő lmk, ttikék A Rokwool Rokll rnszrévl iztosíthtó ttők tökélts vízlvztés Műgynt kötésű, tljs krtmtsztén

Részletesebben

csak csak4 csak3 csak1 sak csak2 NYERŐÁR

csak csak4 csak3 csak1 sak csak2 NYERŐÁR mn W FM K F v n d m n d K v d 3 p d 3p 0 d 0 0 0 ó vn g 0 p mb B x M hnő po pő 3 0 3 30 CLgnd 0 Mpo á E gán po á v p g őn gbó M 8 m 08 Nop nú ó K ú ó ú á mn nop n m o C pá bnph ó ü önbö ő m bn 8 0 P dá

Részletesebben

Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 46/2009.(XII.21.) sz. önkormányzati rendelete

Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 46/2009.(XII.21.) sz. önkormányzati rendelete A khrdtés módja: kfüggsztés A khrdtés napja: 2009. dcmbr 21. dr. Xantus Judt jgyző Budapst Főváros VIII. krült Józsfváros Önkormányzat Képvslő-tstülténk 46/2009.(XII.21.) sz. önkormányzat rndlt a Budapst

Részletesebben

Villamos érintésvédelem

Villamos érintésvédelem Villamos érintésvédlm A villamos nrgia ipari mértű flhasználása a század ljén kzdtt gyr nagyobb mértékbn ltrjdni és zzl gyidőbn jlntkztk az áramütésből rdő balstk is. Ennk kövtkztébn nagyarányú kutatás

Részletesebben

108. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 30., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1125 Ft. Oldal

108. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 30., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1125 Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapst, 2009. jú l us 30., csütörtök 108. szám Ára: 1125 Ft TARTALOMJEGYZÉK 158/2009. (VII. 30.) Korm. rn d lt A mzõgazdaság trmékk és az éllmszrk, valamnt a szszs

Részletesebben

Irányítástechnika PE MIK MI VI BSc 1

Irányítástechnika PE MIK MI VI BSc 1 Mintavétl rndrk 2.3.28. Irányítátchnika PE MIK MI VI BSc Jlk otályoáa értékkélt rint: - folytono - dikrét (akao) időbli lfolyá rint: - folyaato - dikrét / intáott ghatároottág rint: - dtrinitiku - tochatiku

Részletesebben

Méret: Végződés: Min. hőmérséklet: Max. hőmérséklet: Max. nyomás: Specifikációk:

Méret: Végződés: Min. hőmérséklet: Max. hőmérséklet: Max. nyomás: Specifikációk: LNY EE 5 ELEP P KÚ t: őd: in. hőmklt: x. hőmklt: x. nomá: pcifikációk: Anok: DN 1/2 -től 2 -i BP blő mnt - 10 C 110 C 1 B ikomillimt báloá ltő conkok á há n.hu v l n.hu v l 5 ELEP KÚP PECIFIKÁCIÓK: Tt

Részletesebben

Á ö É ö Á É ú É ö ü ü Á ö ü ö ö ú ö ú ú ö ü ü ö ü ü ü ö ö ö ö ö ü ü ü ú ú ö Ö ü ü ü Á ö ö ö ö ú ö ú ú ü Á ö ö ü ü Á ö ö ú ö ú ú ú ü ü ú ö ö ú ö ú ö ú ü ú ú ö Ö ü Á ö ö ú ö ö ú ú ö ö ö üüö ü ö ú ú ö ö ú

Részletesebben

Összetett hajtómő fogszámainak meghatározása a fordulatszám ábra alapján

Összetett hajtómő fogszámainak meghatározása a fordulatszám ábra alapján Óbuai Egyetem Báni Donát Gépés és Bitonságtechniai Mérnöi Kar Anyagtuományi és Gyártástechnológiai Intéet Össetett hajtómő fogsámaina meghatároása a forulatsám ábra alapján ervay Péter ajuntus - - Össetett

Részletesebben

Ö í í í í É Öü Ö ö ö ó Ü ö ö ú ó ö í ö ő ú ó í ö ü ő ü í ú ü ő ó ü ö ú ú í ű ó ú ó ö ö ó ó ü ó ü ő ö ű í ó ó ó ú ú ó ő ö ő í ő Ü ű ó ó ü ű ú ó ó í Ú ü

Ö í í í í É Öü Ö ö ö ó Ü ö ö ú ó ö í ö ő ú ó í ö ü ő ü í ú ü ő ó ü ö ú ú í ű ó ú ó ö ö ó ó ü ó ü ő ö ű í ó ó ó ú ú ó ő ö ő í ő Ü ű ó ó ü ű ú ó ó í Ú ü É í ű í Ö Ü í Ü í í í É ö ö ó Ü ö ö ú ó í 6. ő ö ö ó ö ó ő ó ö ó ü ó ü ű ö ö í óő í ó ö ö ö ö ö ö ő ü ű ö ü ő í ó ó ő ö ű Ü ö ő ó ö ó ő í ú ó ü ö ö ó ó ü ő ü ű ö ö ü ő í ú ö ó í ü ő ö ú ő í ő ő ő ö ú ú

Részletesebben

ľ ó Ü ó ĺĺ ľ ľ í í í ó ó ó ó í Ü ö ĺ ó ó í í í ó ü ü Ü ö ü ü í í ö ó óó ĺ í ű ö Ü ö ö ű ó Ĺ ö Á Á ű í ű ó ü ú ű Ü ö ű ó ú ó ó ĺ ó í ö í ó ó ö ű ö í í ö ó ó ó Ú ĺ ó ó ó Ö ó ď í ö ű ó ę ó ű ö í í ó í Ü í

Részletesebben

ELOSZLÁS, ELOSZLÁSFÜGGVÉNY, SŰRŰSÉGFÜGGVÉNY

ELOSZLÁS, ELOSZLÁSFÜGGVÉNY, SŰRŰSÉGFÜGGVÉNY ELOSZLÁS, ELOSZLÁSÜGGVÉNY, SŰRŰSÉGÜGGVÉNY AZ ELOSZLÁSÜGGVÉNY Egy célábla sugara cm, a valószínűségi válozó jlns az, hogy milyn ávol lőünk a célábla középponjáól. Tgyük öl, hogy a céláblá bizosan laláljuk.

Részletesebben

Szénacél vagy rozsdamentes acél

Szénacél vagy rozsdamentes acél 5 5 B ZR 2 Z Ó A A IZ T K t: őd: in. hőmkt: x. hőmkt: x. nomá: pcifikációk: Anok: DN " 2" Bő mnt - Bő mnt B NT Toko htodto - odmnt c -2 nc tbn B ppntú oó típu oott áófj tömnc tömít űkíttt fut nc odmnt

Részletesebben

Arculati Kézikönyv. website branding print

Arculati Kézikönyv. website branding print Arculati Kézikönyv wbsit branding print 22 2. A logó 23 A logó gy cég, szrvzt vagy szolgáltatás gydi, jól flismrhtő, azonosításra szolgáló vizuális jl. A logó lsődlgs célja a mgkülönbözttés, az gyértlmű

Részletesebben

Cikória szárítástechnikai tulajdonságainak vizsgálata modellkísérlettel

Cikória szárítástechnikai tulajdonságainak vizsgálata modellkísérlettel Cikória szárítástchnikai tulajdonságainak vizsgálata modllkísérlttl Kacz Károly Stépán Zsolt Kovács Attila Józsf Nményi Miklós Nyugat-Magyarországi Egytm Mzőgazdaság- és Éllmiszrtudományi Kar Agrárműszaki,

Részletesebben

A szilárdságtani rúdelmélethez

A szilárdságtani rúdelmélethez A slárságtan rúlmélth Már mgnt találtn a ntrntn g anagot [ ], ml lnított valamt. Most rről ls só. A történt, hog [ ] - b blolvasva fltűnt a [ 2 ] Sgr Fal - fél, valamnt a [ 3 ] Lana ~ Lfsc - fél tárgalásmóho

Részletesebben

Proporcionális hmérsékletszabályozás

Proporcionális hmérsékletszabályozás Proporcionális hmérséletszabályozás 1. A gyaorlat célja Az implzsszélesség modlált jele szoftverrel történ generálása. Hmérsélet szabályozás implementálása P szabályozóval. 2. Elméleti bevezet 2.1 A proporcionális

Részletesebben

5. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Szabó Tamás egy. doc., Triesz Péter egy. ts.

5. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Szabó Tamás egy. doc., Triesz Péter egy. ts. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETE GÉPSZERKEZETTAN ÉS ECHANIKA TANSZÉK. ECHANIKA STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Szabó Tamás g. doc., Trisz Pétr g. ts. Erőrndszr rdő vtorttős, párhuzamos rőrndszr, vonal mntén mgoszló

Részletesebben

Í í É Á ö ü Ó Ü ö ü Ü í őú Ü í Í ő í Ó ú í ú í ö í ő ö ö Í í í ú ú ö ő ö ő ö ö ö í í ö ö ö ő ö í ö ő ö í ő ö í ÍÍ ö ő ü í ő ö Ü Ü ö í ő ü ü Ü í Ü Ü ö Ü Ü Ü í ö ő ű ő Ú ő ő ö ő í ö ü ő ö í ű Í Ú ö Ú ü ö

Részletesebben

Í Ö í Í ú í Í ö ü í í í í ü í í ü ü í Ö í ü ü ü í í ü í í ő ü í í í ü ö í í í í ő í í í í í ű Ö í í Í í ö ő Í ő ü ü ő ő í í ü í Ö í Í ő Ü ö ö í ö í ö ü ü Ó ö ü ü ü ü ü í ü ü ü ö ü ö ü í Ü ü í í ú Ú ü ű

Részletesebben

í í ö ő í í í Ö ö í ő í í í í í í Í Ó í ö ő ú ö ú í í ő ő í ö ő í ő í í í ö í í ő ü í ü ő ö í ü ö ö í ö ü ö ő ö ö í í í í ö ő ő ú ö í ő ö ö í ő ö í ő í ü ő í ü ö í í ö í í í ö í ő ö í ő ő ü ö í ő í ö ő

Részletesebben

ő ú ő ü Í Í ü ú ö ú ö ű ö ö Á ő ő Á ú ő ú Á ö ú ö ú ő Ö ö ú ü ő ü ü ő öú ö ö ö ö ü ő ő ő ö ű ő ő ö ő ö ő ű ő ö ö ü ő ő ő Ú ü Á ö ú ő ő ő ő ő ü ő ú ő ő ö ö ő ú ö ő ü ö ö ú ü ö ő ő ü ű ö ű ű ö ö ü ö ö ő

Részletesebben

í ő í ő ö ő í ö ö í ö ú í ú öű ő ű í ő ö í ü ő ő ő í ő ü ő ü ő ű ü ő ü ü ú ü ő ü ü ő ő ö ö ö ú ü ö í ö ö í ü ü ö ö ö í ü ü ő ő ö ő ő ő ö í ü ö ü ő ő ő ö í ö ő ö ő í É ö ü ö ö í í ő ö ú ü ö í í ő í í í

Részletesebben

É ü ü É ü É É Ú Ó ü ü ű Ü Ú ű ü Ü Ó ü Ü Ú Ü ü ü Ó Ú ü Ü ű Ü ü Ó Ú Ú ü ü ü Ú ü Ü Ü Ú ü Ó ü ü Ü Ö Ü Ó Ü ü Ü Ü Ú Ó ü Ü ü ü ü ű Ü ű Ó Ü Ü Ü ü Ü ű Ö Ö Ő Ó É Ö ü É Ó ü ű Ú ű Ó É Ú Ú É ü Ő Ó Ő ű É Ö ű ü ü

Részletesebben

ő ö ú ű ö ö Ö ö ő ö ö Ö ö ő ő ő ú Ó ö ő ő ú ő ő ö ő ő ö ö ö ő ő ő ö ö ő ö ü ű ő ű ő ö Á ö ő ö ő ő ű ö ő ú ö ö ű ö ő ő ő ő ő ö ö ú ű ő ü ő Ú ő ü Ű ü ö ö Ó ű ő ű ő ő ö ő ö ű ű ő ű ö ű ő ő ű ü ö ö ü ő Á ö

Részletesebben

ó ó ú ú ő ó ő ú ú ó ű ű ú ő ű ó ó ő ő ó ó ó ú ó ó ó ő ú ó ő ő ő ó ő Ó Ó ő Ü ó ú ó Ö Ü ó ú ő ú ő ő ó ó ő ú ő ó ő ú ő ő ú ő ű Ö ú ú ó ó ő ő ó ó ó ő ú ő ó ő ő ő ó ó ú ó ő ő ó ó ő ő ő Ó ő ő ő ú ú ó ú ő ó ű

Részletesebben

ü ö ö ú ö ü ű ö ü ö ü ö É Á Á ö Á Á Ú Á Á Á ö ú Á ö ö ü É ö Á ü ö Á ö ö ö Á ú öú ü ö ü ú Á ü ű ú ú ü Á ú ú ű ű ú ü ü Á ü ö ö ú ö ö ö ö ú ú ü ö ö ü ü ű ö ú Á ű ü ö ú ö ö ö ö ö ö ö ö ü ö ö ö Á ö ű ö ö ö

Részletesebben

ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ű ő ű ű ű ő ő É ő ű ő ű ő ő Ú ű Ú ő Ú ű Ú ű ő ű ő ő ő Á Á Ú Á ő ő Ú ű ő ő Ó ő ű Ó ű ő Ü ő ő É ű ő ű ő Ú É ő ű Ú É ő Á É Á Ú ő ő É ő É Ü É É ű Ü ő Ú Ú Á É ő ő É ő ő Ó Ó ő ő É É Á

Részletesebben

Í Ü Ő Ó Á Ó Á Ó Ú Á Á ó Í ű Á Ö Á Á Í Í Ü Á Á Í Ő Ú Á ú ú Í ó ö ö ö ű ö ö Á Á Á Á ó ö ó ó Á ö ö ú Á Í ű Ü ó Í ö ú ö ö Á ó ó ó Í ó ó ó ü ó ó ö ó Á ű ó ö Í Á ó ó ü ö ö ö Í ó ó ö Í ö ö ö ö ü ú ö ü Í ú ó ö

Részletesebben

Ö É É ü ú ú ú ö ü ű ű ö ű Ó Ö É É Ó É ú ü É Ö ü ű ű ö ö ü ö ű ö ö ű ű ú ü ű ö ű ű ú ű ö ű ú ú ü ű ö ú ü ö ú ö ű ű ö ö ű ü ö ö ö ú ú ö ö ű ö ű ö ű ű ö ű ű ö ú ö ű ö ű ű ö ö ű ö ö ö ö ö Ü öü ö ü Ö É ö ü

Részletesebben

Ú ő Ő É ó ó ő ó ú ö ó ó ó ó ö É ó ó ó ó ú ő ö ú ő ö Á ó ő ő ó ú ő ő ü ő ő ő ö ő ó ö ő ő ó ö ő ü ő ó ú ü ö ó ó ő ő ó ő ő ő ó ű ö ő ő ö ü ő ő ő ó ö ó ő ü ú ö ő ö ó ó ő ő ő ü ő ü ő ó ő ó ü ő ó ó ő ő ó ő ó

Részletesebben

Ü É É É ű ű ű Ú Ü Ö Ü Ü ű Ó ű ű ű É ű ű Ő ű ű ű Ü ű É ű ű ű ű ű Ú É É Í É É É É É É É ű É É Ó Ö Ö Ö É Ö É É Ó Ö É Ó Ó ű É ű ű É É ű Ú É É ű ű Í ű É Ú ű ű ű É Ó Ö Ö É Í Ő Ö É ű É ű Ú É É ű É É ÓÚ É Ő

Részletesebben

ö ő ü Ó Ö ü ö ő ü ó ő ü ü í ü ő ó ő ó ő ó ő ö ő ó ö ö ő ü ö ö ü í ő ü ü ü ő ö ó ő ó ő ü ő ö ő ü ú ő ö ő ó ő ö ö Ö ő ó ó ő ó ő ó ü ü ó ó ó ó í ő ó ő ü ö Ö ő ü ó ü ö ő ö Ö ő ü ú ü í ö Ö ő ó ó ő ü ö í É ö

Részletesebben

ő ű ő ő ö ü ö ő ü ő ű ú Á ö ű ü ő ő ú ú ő ű ö ö ú ú ő ú ú ü ú ú ő ő ő ő ő ö ö ö ü ö ö ö ü ő ő ü ő ú Á ő öü Á ö ö ő ö ö ü ö ü ö ö ő ű ö ú ö ő ö ü ö ö ö ő ú ü ö ő ű ö ö ö ő ő ő ő ü ü ő ö ü ő ő ö ü ü ő ö

Részletesebben

ó Á ü Á Á ü ó ó Í ö ú ó ö ö ö ú ö ö ö ü ö ö ó ö ö ü ú óú óú ú Í ú ó ú ú ú ú ú óú ú Á Í ó ö ú óú ó óú ú ú ó ö ü ö ö ü ú ú ü ö ó ü ö ö ü ü ö ü ó ó ó ü ó ó ó ö Á É ü ö Í ü Í ó ó ó ó ú ö ó ü ú ó ű ú ó ö ú

Részletesebben

Numerikus módszerek 5. Közönséges differenciálegyenletek numerikus megoldása

Numerikus módszerek 5. Közönséges differenciálegyenletek numerikus megoldása Nmer módere 5. Köönége derencálegenlete nmer megoldáa Kedet é peremérté eladato A Eler-móder A Eler-móder avítáa Rnge-Ktta-módere Lneár tölépée módere Peremérté eladato máodrendű derencálegenletere Kedet

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI VETÜLETEK. Bácsatyai László

MAGYARORSZÁGI VETÜLETEK. Bácsatyai László MAGYAOSZÁGI ETÜLETE Bácsata László Sprn 5 Lktr: Dr Csprg Szablcs fıskla tanár Dr arga Józsf gtm ajunktus Tartalmjgzék BEEZETÉS----------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

13. gyakorlat Visszacsatolt műveletierősítők. A0=10 6 ; ω1=5r/s, ω2 =1Mr/s R 1. Kérdések: uki/ube=?, ha a ME ideális!

13. gyakorlat Visszacsatolt műveletierősítők. A0=10 6 ; ω1=5r/s, ω2 =1Mr/s R 1. Kérdések: uki/ube=?, ha a ME ideális! . gyakorlat Visszacsatolt művltirősítők.) Példa b (s) 6 ; r/s, Mr/s kω, 9 kω, kω, ( s )( s ) Kérdésk: /b?, ha a ME ális! Mkkora lgyn érték ahhoz, hogy az /b rősítés maximális lapos lgyn ( ξ ). Mkkora a

Részletesebben

Külső konzulens: Maza Gábor /E-ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt./

Külső konzulens: Maza Gábor /E-ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt./ Péc Tudoángt Pollack Mhál Műzak é Inoratka Kar Műzak Inoratka é llao Intézt Tudoáno Dákkör Dolgozat Középzültégű zabadvztékk lktroo trénk záítáa a gakorlatban / Practcal calculaton o th lctrc ld trngth

Részletesebben

5. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár)

5. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETE ALKALAZOTT ECHANIKA TANSZÉK. ECHANIKA STATIKA GYAKORLAT (idolgozt: Trisz Pétr, g. ts.; Trni Gábor, mérnötnár) Erőrndszr rdő vtorttős, vonl mntén mgoszló rőrndszr.. Péld Adott: z

Részletesebben

ó ó ö ü ó ó É É ó ó ó ö ü ó ó ű É É ó óé ó Ü ó ó ö ó ó ö ó ó ü ö Ü ó ö ó Ü ü ó ú ű É É ü ú ó Ü ó ű ö ó Ü ú ű ö ó ú ó ó ó ö ó ü ü ú ó ó Ü ó ó ú ó ó ú ü ó ó ó ó ó ó Í ó Í ó ó ó ó ó ó ó ü ú ó ú ü ó ó ú ú

Részletesebben

Mágneses anyagok elektronmikroszkópos vizsgálata

Mágneses anyagok elektronmikroszkópos vizsgálata Mágnss anyagok lktronmikroszkópos vizsgálata 1. Transzmissziós lktronmikroszkóp 1.1. A mágnss kontraszt rdt a TEM-bn Az lktronmikroszkópban 100-200 kv-os (stlg 1 MV-os) gyorsítófszültséggl gyorsított lktronok

Részletesebben

ÉSREMEK L. csak1 NYERŐÁR

ÉSREMEK L. csak1 NYERŐÁR ó n g 0 5 ób g mgm p n GO MGYRORZ L R M GZ ÉRM L O JL h h d nn űu g ú d n m 3 3 hn óg m ó ó g m n g ő p g b 5 5 0 5 85 h n ú pő n m bő pő m u m ó pdó n m pp 3 0 ÉDLM ZÉLÉ LL ROZDO» «h d M n h h d nn űu

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Lap: 1/145 AZ INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI E AZ MSZ EN ISO 9001 SZABVÁNY ALAPJÁN, ILLETVE MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA A KÖZOK-TATÁSI TÖR- VÉNY (1993. ÉVI LXXIX.)

Részletesebben

FOGYASZTÓI FIZETÉSI JELENTÉS 2014 MAGYARORSZÁG

FOGYASZTÓI FIZETÉSI JELENTÉS 2014 MAGYARORSZÁG FOGYASZTÓI FIZETÉSI JELENTÉS 0 MAGYARORSZÁG Magyarorzág A lgfontoabb mgállapítáo: A magyaro nagy többég időbn bfizti zámláit. Mintgy 0%-na azonban nagy nhézégt oozna a havi bfizté. A magyaro zrint a pénzügyi

Részletesebben

É ö ő ő ö ú ő ő ő Í ő ő ö Á É Á Í ú ő ő ő ő ü ő ő ő ő ö ü Á ü ő ö ö ő Í ő É É ö ü ö ő ö ő ű ö ű ő ö ő ö ö ö ö ő ü ö Í É ö ö ö ö ü ú ö ö Á ő ő ú ö úö ő ú ű ő ő ő ő ő őö Í ú ő ő ü ő ü ő Í ü ö ö ő ő Í ü ű

Részletesebben

ö ö ö ő ö ő ö ő ü ö ü ö ő ö ő ő ő ú ö ö

ö ö ö ő ö ő ö ő ü ö ü ö ő ö ő ő ő ú ö ö Ó Ú Á É ö ő ő ő ő ö ú ú ö ú ő ö ú ö ö ö ő ö ő ö ő ü ö ü ö ő ö ő ő ő ú ö ö ő ú ü ö ú ü ő ö ő ö ö ő ö ú ő ő Á Á ö ő ö ő ű ö őö ő ü ő ö ú Ö É É Á Á Á Á Á Á Á Ö ö ö ú ő ő ö ö ö ö ö ö ő ü ő ö ö ö ö É ö É Á

Részletesebben

Orosz Gyula: Markov-láncok. További feladatok

Orosz Gyula: Markov-láncok. További feladatok Oroz Gyula: Markov-lánok További flaatok.6. flaat: Két játéko y zabályo érmét többzör flob ymá után. Az A játéko akkor yőz ha a fjk záma hárommal több lz mint az íráok záma; mí B akkor yőz ha az íráok

Részletesebben

SIKALAKVÁLTOZÁSI FELADAT MEGOLDÁSA VÉGESELEM-MÓDSZERREL

SIKALAKVÁLTOZÁSI FELADAT MEGOLDÁSA VÉGESELEM-MÓDSZERREL SIKALAKVÁLTOZÁSI FELADAT MEGOLDÁSA VÉGESELEM-MÓDSZERREL ADOTT: Az ábrán látható db végslmből álló tartószrkzt gomtriája, mgfogása és trhlés. A négyzt alakú síkalakváltozási végslmk mért 0 X 0 mm. p Anyagjllmzők:

Részletesebben

Á Á Á Ú Á Á ö Ó ö Ú ü ü Á Á ü ö Á ü Á ö ű ö ű ü Ú ü ü ö Á ű ű ö ö ű ű ü Á ü ü ö ű ü ü Á Á ö Ú Á Á Á Á Á Á ü Ü Ú ü ö ö Á ö ö ü ü ű ű ö ö ö Á ö ö Á Ó ö Ú ö ö ö ö űü ö Á ö ű Ú ö ö Á ü Ú ö ö Á ű ö ö Á ö ö

Részletesebben

É Á Á É Á Ü ö Ú ö ö ö ö ú ő Á Ó Á É ú Á Ú ő ú ö ű ő ű ú Ú ö ú ú ú ő ú Ú Ú Á ú Á ú úő ú ő ő Ü ú űú ú ö ű ö ú É ö ö É ö ű ö ö ú ő ö ö ö Á ö ő Ö Ó ö ő ú ö ő ú Á ú Á Ú ö Á ö ö ö ö ö ö ő ű ö ú ö ö ú Á ú ö ő

Részletesebben

A szeretet tanúi. 2013. március 31. 18. évfolyam, 1. szám. Az algy i egyházközség kiadványa KRISZTUS FELTÁMADT! ÚJ PÁPÁNK

A szeretet tanúi. 2013. március 31. 18. évfolyam, 1. szám. Az algy i egyházközség kiadványa KRISZTUS FELTÁMADT! ÚJ PÁPÁNK 2013. március 31. 18. évfolyam, 1. szám A szrtt tanúi Az algy i gyházközség kiadványa KRISZTUS FELTÁMADT! A Húsvét a Fltámadás - és nm a nyuszi - ünnp Ádám és Éva az s-b nnl vszíttt l az örök éltt. Az

Részletesebben

ANYANYELVI FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára

ANYANYELVI FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára 2006. jnuár 28. ANYANYELVI FELADATLAP 8. évfolymosok számár 2006. jnuár 28. 10:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: A fltokt ttszés szrinti sorrnn olhto mg. Ügylj mgfllő iőosztásr és küllkr! Tolll olgozz!

Részletesebben

ő ő ű ű ö ö ö ű ő ő ö í ö ő ő ű ő í ü ű ú ö ő ő ö ő ő ö ő í ő ö ő ü ö ő ő ő ü ö ő ő í ü í ö ő ő ő ő ő ö ő Á ő Á

ő ő ű ű ö ö ö ű ő ő ö í ö ő ő ű ő í ü ű ú ö ő ő ö ő ő ö ő í ő ö ő ü ö ő ő ő ü ö ő ő í ü í ö ő ő ő ő ő ö ő Á ő Á ü ú ú ő í ő ő ő ű ű ö ö ö ű ő ő ö í ö ő ő ű ő í ü ű ú ö ő ő ö ő ő ö ő í ő ö ő ü ö ő ő ő ü ö ő ő í ü í ö ő ő ő ő ő ö ő Á ő Á ö í ő őí ő ö ö ö ö í ö ő ű ő ő ő ő ő ű ö ü ü ő ö ö ő ő í ő ő ö ű ú ö ö í ő ú

Részletesebben

É É ö í í Ó Á í í Ü í Ú í íú í í Á Ó í ü ö ú ű Ö É Ó í í í í ö Ó Ő Ó É Ü ö ü Ó ő Ú ö ü í í Ó Ó ü Ü ő ú Ú Ó ü ő Ü ő ö ő Ú ö ÓÜ í Ú í Ö Ó í Ó Ú ö Ú í ő ö ú Ó Ó Ú Ó ú ű ö Ó ÓÓ í ö Ü í Ó É Á í Á í í Ö Ó ű

Részletesebben

TARTALMAZÓ TECHNIKAI RENDSZEREK DINAMIKAI MODELLEZÉSE

TARTALMAZÓ TECHNIKAI RENDSZEREK DINAMIKAI MODELLEZÉSE GIÁTOT TTLMZÓ TEHNIKI ENDSZEEK DINMIKI MODELLEZÉSE IEZOELEKTOMOS GYOSULÁSÉZ ZÉKELŐ LÉGUGÓ HIDULIKUS ÉS S NEUMTIKUS MUNKHENGE KIEGÉSZÍTÉS MEHTONIK I. T NYGHOZ ENEGI ÁTLKÍTÓ ODÍTÓ ÁLTÓ (GIÁTO) IEZOELEKTOMOS

Részletesebben

ó ö ö ú ű óó ó ő ó Ó Ö Ő É ü É Á ó Á É É ő ő ó ő ö ö É Ö Ö ó ö ö ő ö ö Á ö ő Ö Ö É Ő Á Á ö Á É É Á Á É É Ő É ö Ú Á Ú ő Á Á Ö ő ő ö É Ű É Ő É É Ö Ú Á Ó Á úé Á ö ú ö ú ú ű ö ú ö ú ó ő ó ö ú ü ű ü ű ű ó ő

Részletesebben

ő ű É Ó Ü É É É É Ü Ö É É É ű É Ö É Ü É Ú Ó ő Ó

ő ű É Ó Ü É É É É Ü Ö É É É ű É Ö É Ü É Ú Ó ő Ó Ú Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ú Ú Ú Ü É Ü Ü ő ű É Ó Ü É É É É Ü Ö É É É ű É Ö É Ü É Ú Ó ő Ó Ö ű Ú É É Ö Ö ű Ó Ö ű Ü Ü Ü Ú É É ő ő ő Ó Ó Ó Ű Ű Ü Ü ő Ü Ö Ó Ö Ó ő Ó ő ő ő ő ű ő ő ű ű É ő ő ő ő ő ő ő ő ű ő Ö Ö Ö ő Ü Ö ő ő

Részletesebben

MINERVA TÉRINFORMATIKAI RENDSZER ÚT-ŐR KÖZTERÜLET HELYSZÍNELÉSI ÉS FELÚJÍTÁSI ÜGYKEZELŐ MODUL

MINERVA TÉRINFORMATIKAI RENDSZER ÚT-ŐR KÖZTERÜLET HELYSZÍNELÉSI ÉS FELÚJÍTÁSI ÜGYKEZELŐ MODUL N E V É N E N Z E NEV ÉN ENZE -Ő ÖZEÜLE HELYZÍNELÉ É ELJÍÁ ÜGYEZELŐ UL., l : ) 7 2 f x : ( ) 7 9 m o b l : ( 7 ) 9 9 5 7 7 m l : n f o @ m n r v. h w b : w w w. m n r v. h N E V É N E N Z E özrül hlyzínl

Részletesebben

Ő É Ö í ő ü ü Ö ő ü í ó í ó ő í ő ó ő ő ő Ő É Ü Ö ő ü ü Ö ő ü ó í ó ő ü Ö ő ü ő ü Á ó ó ó Á ő ó ó Ö ó í í ü Ö ű ő ű ó ü Ö ő ó í í ő ó ó Ö Ö Ó ó ü í ú í ü ő í ó í í ő ő ü ó ő í ő ü ü Ö Ö í ő ő Ó Ó Ó í ó

Részletesebben

ü ö ü ú í ü ö ü ö ö Ö ó ö ö ö ö ö ó ö ö ö í ü ü ö ü í ü ü í ű ú ö Ö ú ü ü É í ö ó ó ű í ö ó ü í ö ú

ü ö ü ú í ü ö ü ö ö Ö ó ö ö ö ö ö ó ö ö ö í ü ü ö ü í ü ü í ű ú ö Ö ú ü ü É í ö ó ó ű í ö ó ü í ö ú Á ö ö Á ü É Ő Ö ú í ü É í ö ó ó ű í ö ó í ö ü ö ü ú í ü ö ü ö ö Ö ó ö ö ö ö ö ó ö ö ö í ü ü ö ü í ü ü í ű ú ö Ö ú ü ü É í ö ó ó ű í ö ó ü í ö ú ó ü ö ó í í ü ö ü ó ó ö ö ó ó ö ö ö Ó ó ö í í ű ö ö ű ó ó

Részletesebben

Spektroszkópiai Ellipszometria (SE)

Spektroszkópiai Ellipszometria (SE) Fodo Bálnt Ptk Pét Sktozkó llzomt (S) Lbotóum gyzt Mgy Tudományo Akdém Tmézttudomány K Műzk Fzk é Anygtudomány Kuttóntézt Fotonk oztály Budt . lmélt özfoglló.. Az llzomt fzká A fény olzácó állot két különböző

Részletesebben