Hulladéklerakók lezárása és rekultivációja

Átírás

1 Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Környezetgazdálkodási Intézet Hidrogeológiai - Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék Hulladéklerakók lezárása és rekultivációja II. Oktatási segédlet Készítette: Dr. Szabó Imre okleveles geológusmérnök tanszékvezető egyetemi docens

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A REKULTIVÁCIÓ SORÁN ALKALMAZANDÓ HATÓSÁGI ELJÁRÁSI, ENGEDÉLYEZÉSI REND Környezetvédelmi felülvizsgálat Működési engedély megszerzésére irányuló eljárás környezetvédelmi felülvizsgálat alapján Szakhatósági hozzájárulás Vízjogi engedélyezés rendje A vízjogi engedélyek Építési engedélyezés Az építési engedélyezési eljárás A 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről Rekultiváció: Hulladéklerakó felszámolása: Szemelvények a rendelettervezetből: A REKULTIVÁCIÓRA VONATKOZÓ TERV TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A lerakóhelyre vonatkozó általános adatok beszerzése A lerakóhely kialakításának története A lerakóhely üzemeltetési jellemzői Földrajzi elhelyezkedés Topográfiai jellemzők, domborzat Vízrajz Éghajlati jellemzők Táji sajátosságok, tájhasználati jellemzők, növényzet Általános földtani viszonyok ismertetése Vízföldtani jellemzők A tervezést előkészítő munkák ismertetése Részletes geodéziai felmérés Fúrásos feltárás Talajok mintázása Felszín alatti vízkészlet mintázása Felszíni víz mintázása Laboratóriumi vizsgálatok A lerakóhely környezeti elemekre gyakorolt hatásainak értékelése, kockázatértékelés Talaj Felszín alatti víz Levegő Élővilág Kockázatelemzés Rekultivációs végforma tervezése A rekultivációs cél meghatározása A végforma meghatározása a tájhasználati jellemzők alapján Földmunka terv Rekultivációs rétegszerkezet tervezése Külvízvédelmi terv Anyagmennyiség kimutatás Gázmentesítési terv

3 Monitoring terv Biológiai rekultivációs terv a tájhasználati jellemzők figyelembe vételével Utógondozási terv Munkavédelmi terv Tűzvédelmi terv Munkaegészségügyi terv Vagyonvédelmi terv A rekultiváció megvalósítása környezeti hatásainak értékelése Jogszabályi háttér Levegő Víz Hulladék Talaj Zaj- és rezgésvédelem Egyéb A REKULTIVÁCIÓ TERVEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ELŐZETES VIZSGÁLATOK A lerakó várható süllyedése, konszolidációja A hulladék lebomlása, a depóniagáz képződés A hulladéklebomlási folyamat az aerob lebomlás (I. fázis) Az anaerob lebomlás fázisai (II-V) Az abiotikus tényezők hatása a depóniagáz képződési folyamatra A depónia-gáz összetétele, várható mennyisége Állékonyságvizsgálatok A depónia vízháztartása A vízháztartási egyenlet egyes elemeinek vizsgálata A csurgalékvíz mennyisége A vízháztartási vizsgálatok módszerei A HELP modell alkalmazása vízháztartási vizsgálatoknál A vízháztartási egyenlet egyes elemeinek meghatározása A LERAKÓ FELÜLVIZSGÁLATA A rekultiváció megkezdése előtt elvégzendő vizsgálatok A veszélyeztető potenciál meghatározása A kockázatok értékelése

4 5. MEGLÉVŐ, RÉGI LERAKÓK REKULTIVÁCIÓS KÉRDÉSEI Meglévő, kombinált aljzatszigeteléssel rendelkező régi lerakók rekultivációja Az átmeneti felső záróréteg rendszer elemei: A rekultiváció végleges felső záró rétegének felépítése és funkciója Meglévő, műszaki védelem nélküli lerakók rekultivációja A hulladéklerakó felszámolása A MŰSZAKI VÉDELEMMEL RENDELKEZŐ HULLADÉKLERAKÓK LEZÁRÁSÁNAK KÖVETELMÉNYRENDSZERE A hulladéklerakók átmeneti záró-szigetelőrendszere Ásványi anyagú szigetelések Geomembránok Bentonitszőnyegek Példák az átmeneti lezárás gyakorlati alkalmazására A hulladéklerakó végső záró-szigetelőrendszere felépítésének szabályozása Kiegyenlítő és gázelvezető réteg A természetes anyagú szigetelőréteg A geomembrán A szivárgó paplan Alternatív megoldások a szigetelőrendszer elemeinél Bentonitszőnyeg Polimerekkel javított homok-bentonit keverék (TRISOPLAST) Bentonit és ásványi anyagú keverékek Kapilláris szigetelőrendszer Evapotranspirációs szigetelőrendszer Geomembrán szigetelő fólia alkalmazása Aszfalt szigetelés Alternatív megoldások a szivárgó paplan esetében Geoműanyag szivárgók Homok szivárgópaplan Példák az alternatív szigetelőrendszerek felépítésére A zárószigetelőrendszerek költségelemzése Tájbaillesztési szempontok A tájbaillesztés szükségessége Tájökológiai szempontok A lerakó és a környezet morfológiája Tájbailleszthetőség, a vizuális és esztétikai hatások A zöldfelületek javasolt növényanyaga A szennyezett terület környezettől való elszigetelése A hidraulikus védelmi eljárások Aktív hidraulikus védelmi eljárások Passzív hidraulikus védelmi eljárások

5 1. A REKULTIVÁCIÓ SORÁN ALKALMAZANDÓ HATÓSÁGI ELJÁRÁSI, ENGEDÉLYEZÉSI REND A jogszabály szerint meglévőnek tekintett azaz július 16-ig engedélyezett hulladéklerakók esetében a lerakó rendelet előírja, hogy ezek környezetvédelmi felülvizsgálatát január 1-ig el kellett végezni. A környezetvédelmi felülvizsgálat keretében a lerakót üzemeltető elkészíti, és a felügyelőségnek benyújtja a további működésre, illetve fejlesztésre vonatkozó intézkedési tervet. Ennek alapján dönt a környezetvédelmi felügyelőség a további működtetés feltételeiről és engedélyezi a szükséges fejlesztések, beruházások megvalósítását. Az így meghatározott követelményeket az üzemeltetőnek legkésőbb január 1-ig teljesítenie kell. Amennyiben az üzemeltető a megadott határidőig az előírtakat nem teljesíti, a hatóság a lerakó bezárásáról dönt. A régi, felhagyott lerakók esetében lényegében hasonló eljárási, engedélyezési rend érvényesítendő. Az első lépés minden esetben a környezeti állapotfelmérésen alapuló környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzése és ezzel együtt rekultivációs intézkedési terv kidolgozása. Ezt követően a környezetvédelmi felügyelőség (szakhatóságok bevonásával) dönt a felülvizsgálat eredményeit figyelembe véve a szükséges rekultivációs teendőkről. A kiadott hatósági engedélyben minden olyan fontosabb paraméter rögzítésre kerül, amelynek alapján a megvalósítás számonkérése lehetségessé válik. (A rekultivációra készített tervnek és annak alapján kiadott hatósági engedélynek tartalmát tekintve olyannak kell lennie, amely minden további engedély beszerzése nélkül lehetőséget biztosít a rekultivációt végző szervezetnek a hazai és külföldi támogatási források megpályázására.) A környezetvédelmi felügyelőség határozata vonatkozhat a régi lerakó tájba illesztésére, rekultivációjára, illetve kármentesítésére, attól függően, hogy a környezetvédelmi felülvizsgálat milyen megállapításokra, következtetésekre jutott. (Ha nem felülvizsgálatot követő rekultivációs terv elkészítését hatósággal történő engedélyezését és ezt követően a rekultiváció kivitelezését választja a régi lerakó tulajdonosa, akkor a környezetvédelmi felügyelőség az elhagyott hulladékra vonatkozó jogi szabályokat alapul véve alkalmazhatja. A rekultivációs eljárás során a lerakó-rendeletben foglalt műszaki paramétereket alapul veheti az eljáró hatóság. A régi, felhagyott lerakók környezetvédelmi felülvizsgálatának végrehajtását a 12/1996. (VII.4.) KTM rendelet értelemszerű alkalmazásával kell elvégezni Környezetvédelmi felülvizsgálat Az előző feltárási vizsgálatok eredményei alapján, a terület geológiai és hidrogeológiai, valamint hidrológiai viszonyainak ismeretében (amelyek alapvető jelentőségűek a lehetséges szennyezés terjedésének magállapításához) készül a környezetvédelmi felülvizsgálat, amelyben az alábbiakra feltétlenül ki kell térni: 4

6 a terhelési szint és a területi besorolás függvényében a rekultiváció tervezett felszíni zárórétegének kialakítása, a lerakott hulladék becsült mennyisége, összetétele, javaslat a szennyeződés lokalizálására (ha az adatok azt mutatják), esetleg több alternatíva bemutatatásával, konkrét intézkedési javaslat (önkormányzattal, üzemeltetővel, szakahatósággal egyeztetett) a rekultiváció végrehajtására Működési engedély megszerzésére irányuló eljárás környezetvédelmi felülvizsgálat alapján A környezetvédelmi felülvizsgálat tárgyában a környezet védelmének általános szabályairól szóló mód évi LIII. törvény , illetve A környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai az irányadóak. A környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás célja az egyes tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának feltárása, valamint a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés ellenőrzése. A felülvizsgálat szempontjából a következők minősülnek tevékenységnek: valamely, a környezet igénybevételével; veszélyeztetésével; vagy környezetszennyezéssel járó művelet, illetőleg technológia folytatása, felújítása, helyreállítása és felhagyása; (Ez utóbbi felhagyás különösen fontos, mert ennek figyelembevételével egy korábban engedély nélkül üzemelő hulladéklerakó felhagyása, rekultivációja is csak felülvizsgálat lefolytatása után engedélyezhető, függetlenül attól, hogy a hulladéklerakási tevékenységet a továbbiakban már nem kívánják folytatni!) A felülvizsgálati eljárás szempontjából érdekelt az előző pontokban meghatározott tevékenység gyakorlója, vagy amennyiben az nem ismert, annak az ingatlannak a tulajdonosa, amelyen a műveletet (technológiát) folytatták, vagy folytatják. Az érdekelt felelősséggel tartozik a felülvizsgálat hitelességéért, illetőleg a közölt adatok valódiságáért. A felülvizsgálati eljárás környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján folyik. Ennek a következő főbb szempontokra kell kiterjednie: az alkalmazott technológiák ismertetésére, a berendezések műszaki állapotának, korszerűségének bemutatására; a tevékenység folytatása során okozott környezetterhelések és -igénybevételek adatokkal alátámasztott bemutatására; a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó műveletekre, különös tekintettel az anyagforgalomra, a be- és kiszállításra, a hulladék- és szennyvízkezelésre; az esetleg bekövetkező meghibásodásból vagy környezeti katasztrófa miatt feltételezhetően a környezetbe kerülő szennyező anyagok és energia meghatározására; 5

7 a környezetveszélyeztetés megelőzésére, a környezetkárosodás elhárítása érdekében tett és tervezett intézkedések bemutatására; a tevékenység felhagyása után teendő intézkedésekre. A részletes tartalmi követelményekről a hivatkozott 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 2. sz. melléklete rendelkezik. A felülvizsgálat során a környezetszennyezés megszüntetésének ha ez nem lehetséges, a környezet-igénybevétel és -szennyezés mérséklésének lehetőségeit és feltételeit meg kell határozni, azaz részletesen be kell mutatni az adott környezetszennyezés felszámolásának a módját, ismertetni szükséges a szennyezett környezeti elem (talaj, víz) további sorsát, ártalmatlanításának módját, a megtett intézkedéseket. Amennyiben a környezet szennyezése teljes mértékben nem akadályozható meg, úgy részletesen ki kell dolgozni az azok csökkentésre szolgáló terveket, megvalósítás módját, határidejét. A felülvizsgálat lefolytatását, a dokumentáció elkészítését az érdekelt saját költségén végzi. Ezen dokumentációt csak olyan természetes személy, illetőleg gazdálkodó szervezet vagy más jogi személy készítheti el, aki Környezetvédelmi Felülvizsgálat Végzésére Jogosultak Névjegyzékében szerepel. A névjegyzék nyilvános, bárki számára hozzáférhető, így egy esetleges felülvizsgálati dokumentáció elkészítéséhez könnyedén található megfelelő jogosítványokkal rendelkező szakember. (A felülvizsgálati dokumentációnak kötelező tartalmi eleme a jogosultság igazolása, amennyiben nem arra feljogosított készíti az anyagot, illetve abból a jogosultság igazolása hiányzik a felügyelőség érdemi vizsgálat nélkül a kérelmet elutasítja.) Az elkészült felülvizsgálati dokumentációt az érdekelt benyújtja a felügyelőségre, kérve annak elfogadását, illetve a működési engedély megadását. Az eljárás illetéke az XCIII. tv. mellékletének XIV. pontja értelmében 5000 Ft. A felülvizsgálati eljárásba a felmérés eredményének jóváhagyásakor a felügyelőség szakosztályain kívül a szakmai érdekek minél szélesebb körben való érvényesítése érdekében a Kvt a alapján az ÁNTSZ megyei intézetét, valamint az ügyben érdekelt, külön jogszabályokban hatáskörrel felruházott hatóságokat szakhatóságként be kell vonni. A benyújtásra kerülő felülvizsgálati dokumentáció példányszáma az eljárás során megkeresésre kerülő szakhatóságok számának függvénye. A felülvizsgálati eljárás minden esetben határozathozatallal zárul. Az eljárás eredményeként a felügyelőség: engedélyezi a tevékenység folytatását, azaz működési engedélyt ad; az engedély megadásával egyidejűleg a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtételére kötelezi az érdekeltet (azaz kötelezést ad), ideértve a biztosítékadási és céltartalék képzési kötelezettségeket is; 6

8 korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja a tevékenység folytatását, illetőleg az erre hatáskörrel rendelkező szervnél azt kezdeményezi. A korlátozás és a felfüggesztés esetén meghatározza a tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételeit. Hulladéklerakók esetében a tevékenység megtiltásával egyben kötelezi az üzemeltetőt a lerakó bezárására, rekultivációra és ha szükséges, akkor a kármentesítés végrehajtására. A határozatnak mindig tartalmaznia kell: a tevékenység és az érdekelt megnevezését, valamint a tevékenység célját; a tevékenység folytatásának helyét és hatásterületének behatárolását; a tevékenységet jellemző adatokat; a tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi előírásokat; e körben a környezetre gyakorolt hatás megfigyeléséhez szükséges mérések rendjét, dokumentálását, az ebből származó adatok szolgáltatásának és értékelésének módját; a határozat érvényességi idejét. Kötelezések esetén a fentieken túl az alábbiak is a határozat részét képezik: a tevékenység folytatásához szükséges intézkedések meghatározása; a környezetre gyakorolt hatás megfigyeléséhez szükséges mérőhelyek kialakítása; az intézkedések sorrendjét és azok időbeli ütemezése; a kötelezett megnevezése; a megállapított kötelezettség tartalmát, teljesítésének módját és határideje; mindazok a lényeges előírások (feltételek), amelyeket a tevékenység során meg kell tartani, illetve teljesíteni kell; a környezetkárosodás megszüntetésére vonatkozó követelmények és az azok kiegészítésére alkalmazható általános megoldások (azok lehetséges változatai). Amennyiben a felügyelőség a kérelemnek helyt adó első fokú határozatot hoz és nincs ellenérdekű fél sem, a felügyelőség ún. egyszerűsített határozatot is hozhat, mely határozat indoklás és a jogorvoslatról szóló rész mellőzésével is érvényes Szakhatósági hozzájárulás A 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet szerint a hulladéklerakók rekultivációját a felügyelőségek engedélyezik. Az engedélyezési eljárásba a felügyelőségek szakhatóságokat vonnak be. A közreműködő szakhatóságok köre nem szabályozott, a felügyelőségnek a hulladéklerakó telepítési helyétől, a tájhasználati jellemzőktől, a hulladéklerakó jellegétől függően egyedileg határozza meg az eljárásba bevonandó szakhatóságok körét. Az építésügyi hatóság kötelezően bevonandó. A rekultiváció fogalma (azaz a hulladéklerakó lezárása) nem fedi a Hgt. 3. h) pontjában meghatározott kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat. A bezárás és utógondozás tekintetében 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet hatályba lépése előtt is azt a gyakorlatot követték a felügyelőségek, hogy bezárásra/felhagyásra, utógondozásra való kötelezést adtak ki. 7

9 A rekultivációhoz függetlenül a lerakó tulajdonosától azonban csak szakhatósági állásfoglalást adtak a felügyelőségek, mivel az engedélyezési határozatot az építésügyi hatóság hozta meg. Ezt követően a lezárás határidejére és az utógondozásra vonatkozóan ismét a felügyelőségek hoztak. A20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet szerint azonban már a rekultivációra is a felügyelőség hozza meg a határozatot és az építésügyi hatóság vesz részt az eljárásban szakhatóságként. A hulladéklerakó rekultivációjához adott engedélyben a felügyelőség- figyelembe véve a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendeletben, illetve a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben foglaltakat- többek között az alábbiakra vonatkozóan rendelkezik: a kivitelezés során a környezeti elemek elszennyeződésének megakadályozása; a kivitelezés során használt gépek állapota (csak a környezetvédelmi követelményeket kielégítő gépekkel lehet végezni); a depónia lezárása előtt annak felületét rendezésére, tömörítése; a munkálatok során képződő, esetlegesen a lerakott hulladékok között talált veszélyes hulladékok kezelése (gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás); a hulladéklerakó felső szigeteléséhez felhasznált anyagok (csak szennyezés-mentes anyagok használhatók fel, az anyagok származási helyének igazolása); a felső lezáró szigeteléshez szükséges anyagok szállítása (úgy kell végezni, hogy a közutakon a szállítmány ne okozzon határérték feletti ülepedő és szálló porterhelést, szükség esetén gondoskodni kell a szállítmány takarásáról); szennyezés megakadályozása (a rekultivációt úgy kell végezni, hogy megakadályozza a lerakott hulladékból történő szennyezőanyag-kimosódást); a hulladéktest gáztalanítása; a rétegrend; a depónia felszínének kialakítása (úgy kell kialakítani, hogy az a felületre hullott csapadékvíz rendezett és ártalommentes elvezetését biztosítsa); a lerakó lezárását követően, az utógondozás során meghatározott ellenőrzési, megfigyelési, nyilvántartási, adatszolgáltatási és üzemeltetési kötelezettségek; a rendezett területen az illegális hulladéklerakás megakadályozása; a munkálatok megkezdéséről és befejezéséről való tájékoztatás; a műszaki átadás-átvételi eljáráson szükséges dokumentumok (a lezáró rétegek előírt paramétereit igazoló vizsgálati eredmények és a lerakó utógondozási terve) Vízjogi engedélyezés rendje A rekultiváció során szinte minden esetben a vízjogi engedélyezési eljárás hatálya alá eső létesítményeket is tervezni kell (pl. külvízvédelmi övárkok, talajvíz észlelő kutak), ezekre a létesítményekre vízjogi létesítési engedélyt kell kérni. A évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról tükrözi a tulajdonviszonyokban bekövetkezett alapvető változásokat, rögzíti az állam, az önkormányzatok, a gazdálkodók, a természetes és jogi személyek feladatát, megváltozott szerepét, a szerepvállalás mértékét és az ehhez igazodó jogokat és kötelezettségeket és magában foglalja a vízgazdálkodási társulatokra vonatkozó eddig törvényerejű rendeletben szabályozott alapvető rendelkezéseket. 8

10 A törvény megvalósítja a vízkészleteknek a nemzeti vagyon dinamikus részeként való kezelését; a privatizációs, a koncessziós lehetőségeknek és a liberalizációnak a vízgazdálkodás területén történő alkalmazhatóságát, az állami feladatok felülvizsgálatát, a vízkészleteknek mind mennyiségi, mind minőségi szigorú elszámolás alá kerülését, az érdekeltek anyagi teherviselésével a takarékosságra való ösztönzést; a vízgazdálkodási társulati alapfeladatok bővítését, a vízgazdálkodásban a vizekkel való összehangolt gazdálkodás tervszerűségét (az ún. integrált vízgazdálkodást), a helyi önkormányzatok meghatározott vízgazdálkodási feladataira is figyelemmel az igénybe vett és távlati ivóvízbázisok megóvását és védelmét, a vízháztartási viszonyokba történő valamennyi beavatkozásnál az ökológiai szempontok figyelembevételét és annak ellenőrzését, a vízkárelhárítás működésének feltételeit, az ezekkel kapcsolatos alapvető jogok és kötelezettségek törvénybe foglalását. A törvény meghatározza a vízkár-elhárítási feladatok ellátásából adódó állami feladat- és felelősségvállalás mértékét, a kárelhárítási tevékenység során okozott károk viselésének rendjét és szabályait. A törvény egyértelműen tükrözi az állam szerepének megváltozását, amely az anyagi termelő ágazatokhoz, a termelő infrastruktúrához képest számos kényszerítő - többek között a sajátos természetföldrajzi, infrastrukturális - körülmények miatt a vízgazdálkodásban még így is jelentős marad, de elsődlegessé a szabályozásban válik. A törvény arra törekszik, hogy a magyar jog keretei között figyelembe vegye a nemzetközi vízjog általánosan alkalmazott megfogalmazásait, az ezekre támaszkodó európai szemléletet és szabályozási gyakorlatot. A törvény hatálya kiterjed a felszín alatti és a felszíni vizekre tekintet nélkül azok fizikai, kémiai és biológiai jellemzőire a vízháztartásban szerepet játszó és emberi tevékenységgel befolyásolható valamennyi természetes megjelenési formájára, előfordulási helyére, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményeire, a felszíni vizek medrére, a természetes és mesterséges úton kialakult tartozékaira (part, parti növedék, sziget), továbbá a vizekkel kapcsolatos minden olyan létesítményre (akár kifejezetten vízgazdálkodási célú behatások előidézésére irányul, akár bármilyen egyéb célt szolgál vagy a vizeket csak járulékosan érinti) és minden olyan tevékenységre, amely a felszín alatti vizek víztartó képződményeit, a felszíni vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét, minőségét, medrét, partját bármilyen módon befolyásolja vagy megváltoztathatja. A törvény biztosítani kívánja, hogy a vízkészletekkel, mint nemzeti vagyonnal való gazdálkodás, a vízháztartási viszonyokba való minden beavatkozás csak ellenőrzött módon, az ökológiai viszonyok káros megbontása nélkül történjen. Ennek megfelelően hatálya kiterjed a vizek természetes és mesterséges viszonyaiba való bármely beavatkozásra. A törvény szabályozza a vizek hasznosítására, használhatóságának megőrzésére, a vízigények felmérésére, a vízszükségletek kielégítésére, a vizek megismerésére - ideértve a vízrajzi tevékenységet is -, a vizek kártételei elleni védelemre és védekezésre vonatkozó legfontosabb előírásokat. 9

11 A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvényben, valamint 72/1996. (V. 22.) Korm. rendeletben meghatározott, a vízgazdálkodással összefüggő vízügyi hatósági hatásköröket és a hatósági jogkört a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek (a továbbiakban: felügyelőség), a helyi önkormányzatok jegyzői gyakorolják. Vízügyi hatósági jogkörben első fokon -ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik- az illetékes felügyelőség, másodfokon az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség jár el. A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört első fokon a települési önkormányzat jegyzője, másodfokon az illetékes közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja A vízjogi engedélyek A vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez (átalakításához, megszüntetéséhez) szükséges vízjogi létesítési engedélyt az építtető (tulajdonos) köteles megszerezni. A kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket ideértve az engedélyezési terveket (tervdokumentációt) kell csatolni. Ha a vízjogi engedély tárgyát képező vízilétesítménnyel, vízimunkával érintett ingatlan nem az építtető tulajdona, az engedély, amennyiben a kérelem teljesítésének egyéb feltételei fennállnak, csak az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával, az ingatlanhasználat jogcímére, a tervezett vízilétesítmény építtetője és a földtulajdonos között létrejött - a létesítmény tulajdonjogát is megjelölő - írásbeli megállapodásra figyelemmel adható ki. A kérelem elbírálása során a csatolt mellékletek, különösen az engedélyezési tervdokumentáció alapján vizsgálni kell azt, hogy a tervezett vízimunka, vízilétesítmény tekintettel az annak gyakorlásával, illetve elhelyezésével érintett és vízgazdálkodási szempontból összefüggő térségre mennyiben felel meg a vízjogi engedély megadására vonatkozó, a külön jogszabályokban meghatározott feltételeknek, továbbá az eljárásban közreműködő szakhatóságok állásfoglalásának. A vízjogi létesítési engedély az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett feljogosít az engedélyben meghatározott vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy a jogszabály szerint szükséges egyéb hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít. A létesítési engedély a vízgazdálkodási szempontokra figyelemmel az abban meghatározott ideig érvényes. Az érvényességi idő az engedély módosítására vonatkozó szabályok szerint meghosszabbítható. 10

12 A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet rendelkezik A vízjogi létesítési engedély iránti kérelem tartalmazza, illetőleg ahhoz mellékelni kell: az engedélyes megnevezését, címét (székhelyét); a kérelem időpontjában érvényes elvi vízjogi engedély esetén a határozat számának megjelölését; az engedélyezési tervek -e rendelet 2. számú melléklete szerint - két példányát, a külön jogszabályban meghatározott tervezői jogosultság igazolását; ha a tervezett vízimunka vagy vízilétesítmény közműveket érint, a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) az engedélyezési tervdokumentációra alapozott a kérelemmel összefüggő nyilatkozatát, illetőleg hozzájárulását; a tervezett vízhasználattal, vízimunka elvégzésével, a vízilétesítmény megépítésével érintett ingatlanra vonatkozó tulajdonjog igazolását, az ingatlan-nyilvántartási adatokból következő, három hónapnál nem régebbi közokirat vagy a tulajdonszerzés jogcímét egyéb módon bizonyító okirat csatolásával; ha az ingatlan nem az engedélyes (építtető) tulajdona a közcélú vízilétesítmény elhelyezését biztosító vízvezetési szolgalom alapításának esetét kivéve [Vgtv. 20. (1) bek.] az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó jogcím igazolását, vízilétesítmény megvalósítása esetén a létesítmény tulajdonjogát is érintő, a földtulajdonossal kötött, az ingatlanhasználattal járó kölcsönös jogokat és kötelezettségeket rögzítő megállapodást. vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, saját célt szolgáló vízilétesítmény megvalósításhoz szükséges vízvezetési szolgalom esetén a kérelemhez a létesítmény elhelyezésével érintett ingatlan tulajdonosának és a vízjogi engedélyesnek a külön jogszabály szerinti megállapodását is mellékelni kell; közcélú vízilétesítmény elhelyezéséhez szükséges, vízvezetési szolgalmi jog megállapítására irányuló kérelem tartalmazza, illetőleg ahhoz mellékelni kell: a vízvezetési szolgalommal érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait tartalmazó okiratot, valamint az ingatlan általános és részletes helyszínrajzát, a létesítmény megvalósításával és üzemeltetésével összefüggő vízvezetési szolgalom gyakorlásával járó tulajdoni, használati korlátozásokra történő utalást, illetőleg az ingatlan szolgalommal érintett, természetben meghatározott részének megjelölését; az ingatlan tulajdonosa és a szolgalom alapítását kérő között létrejött - a korlátozás mértékének megfelelő kártalanításra vonatkozó - megállapodást vagy annak hiányában az arra utaló nyilatkozatot a tulajdoni, használati korlátozásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges külön jogszabályban meghatározott adatokat; vízjogi engedély alapján üzemeltetett vízilétesítményhez történő csatlakozásra irányuló kérelem tartalmazza, illetőleg ahhoz mellékelni kell: a) a csatlakozás alapját képező vízilétesítmény pontos megjelölését (így például az engedélynek vagy a vízikönyvi nyilvántartásnak a számát); b) a csatlakozással megvalósuló vízhasználatra vagy vízilétesítményre vonatkozó jellemző adatokat, annak megjelölésével, hogy a meglevő és vízjogi engedély alapján üzemelő vízilétesítmény eredeti rendeltetésének, valamint a csatlakozó céljának együttesen megfelel; c) a csatlakozás megvalósításának műszaki tervdokumentációját; d) a létesítmény közös használatára vonatkozó nyilatkozatokat, megállapodásokat; 11

13 e) a d) pont szerinti megállapodás hiányában az érdekeltek ezzel kapcsolatos nyilatkozatát; az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló vizek, illetőleg közcélú vízi létesítmények olyan igénybevétele esetén, amely a közfeladatok, illetve a közérdek mértékét meghaladó többletfenntartást eredményez, a vízjogi engedély iránti kérelemben a felek külön jogszabályban meghatározott tartalmú megállapodását is csatolni kell Építési engedélyezés Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. tv (Ét.) és az építési jog rendelkezése a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokat mintegy keretbe foglalja. Egyfelől ezek a jogszabályok meghatározzák a településrendezési tervek elkészítését, elfogadását, amelyek megelőzik a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokat, másfelől rendelkeznek konkrét építési engedélyezési és egyéb hatósági eszközökről is amelyek viszont követik a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokat és tulajdonképpen a beruházások megkezdésének közvetlen feltételei. A 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) 3. (1) bekezdése írja elő, hogy a településszerkezeti tervben a szakmai részleteket az un. szakági munkarész tartalmazza. Ezek között találhatók, tájrendezési, környezetalakítási és közművesítési munkarészeket. Az OTÉK a települési környezet természeti és művi elemeit a KvTv. 4. a) és b) pontjaihoz hasonlóan fogalmazza meg: a víz, a levegő, a föld, a klíma, az élővilág és az épített környezet vonatkozásában. Az Ét 13 (1) a helyi építési szabályzat vonatkozásában írja elő, hogy a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket kell megállapítani. Az Ét.-ben szereplő környezetvédelmi elvek megvalósulásának egyik jelentős eljárási garanciája egyfelől a lakosság és a különböző szakmai érdekcsoportok, másfelől pedig a szakhatóságok részvétele a tervek kialakításában. A szakhatóságok természetesen nem szakhatósági jogkörben, hanem csak konzultációs joggal vesznek részt az eljárásban. Az Ét. 9. (2) bekezdés szerint a helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek kidolgozása során: az érintett állampolgárok, szervezetek, érdekképviseleti szervek vélemény-nyilvánítási lehetőségét biztosítani kell, ennek érdekében a szokásos módon az érintettek tudomására kell hozni kidolgozásuk elhatározását, amelynek keretében: meg kell határozni a rendezés alá vont területet; ki kell nyilvánítani általános célját és várható hatását, hogy az érintettek azzal kapcsolatban javaslatokat és észrevételeket tehessenek; az államigazgatási szerveket, valamint az érintett települési önkormányzati szerveket az előkészítésbe be kell vonni, úgy, hogy azok a megkeresés kézhezvételétől számított 15 12

14 napon belül írásos állásfoglalásukban ismertessék a település fejlődése és építési rendje szempontjából jelentős terveiket, és intézkedéseiket, valamint ezek várható időbeli lefolyását. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdése valamint a 3. sz. melléklet alapján a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szervek között a területileg illetékes környezet természetvédelmi és vízvédelmi felügyelőség környezetvédelem, természetvédelem és tájvédelem kérdéseiben jogosult nyilatkozni. A környezetvédelmi szempontból jelentős beruházások esetében nagy számban fordulnak elő olyanok, amelyek speciális létesítési és működési engedélyeket igényelnek. Igy pl. a nyomvonalas létesítményekhez különböző hírközlési, közlekedési vagy vasúti igazgatási hatóságok engedélyét kell beszerezni. Az Ét. 31. (1) bekezdés c) pontja alapján az építmény elhelyezése során biztosítani kell a környezetvédelem és a természetvédelem sajátos követelményeit és érdekeit, míg a (2) a megvalósítás minden fázisára kötelezően több környezetvédelmi vonatkozású követelményt is előír. A 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 2.sz. melléklete felsorolja az építésügyi hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságokat és közműveket. Ugyan a melléklet III. pontjában mind a természetvédelmi, mind a környezetvédelmi hatóságok szerepelnek, az építési engedélyezési eljárásba való bevonásuk mégis az építési hatóság mérlegelésétől függ. Természetvédelmi szakhatósági bevonásra akkor kerül sor, ha az építési hatóság úgy ítéli meg, hogy az adott építmény befolyásolja majd a természet és tájvédelem követelményeit: a természeti területeket, az országos jelentőségű védett természeti területeket, a védett természeti értékeket, és természeti rendszereket, a táj jellegét, illetve az egyedi tájértéket. Mivel a beruházások létesítésének az építési engedélyezési, illetőleg az ahhoz szorosan kapcsolódó használatbavételi engedélyezési eljárás az utolsó kulcsfontosságú mozzanata, a környezetvédelmi hatóságoknak jelentős figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a környezetvédelmi szempontból lényeges beruházások ilyen eljárásaiból ne hagyhassák ki. Az építési igazgatásjogban az építési engedélyezési eljárásokat követő további, ellenőrzési jellegű hatósági eszközöket szabályzó jogszabályok, nevezetesen az építés felügyeleti ellenőrzési eljárásról szóló 48/1997. (XII.29.) KTM rendelet és az építésügyi és a műemlékvédelmi hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályairól szóló 47/1997. (XII.29.) KTM rendelet már egy szót sem ejt környezetvédelmi követelményekről vagy éppen a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályi rendelkezések betartásának ellenőrzéséről. Az OTÉK-ban mind az építmények létesítése, mind pedig a megvalósítása körében több hulladékgazdálkodással kapcsolatos részletszabály is található. Az OTÉK Higiéniai, egészség- és környezetvédelem című fejezete ír elő általános környezetvédelemmel összefüggő kötelezettségeket. 13

15 Az 53. (1) bekezdése alapján a beruházást úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, szerkezetet, beépített berendezést és vezetékhálózatot úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a környezet higiéniáját és a rendeltetésszerű használók egészségét ne veszélyeztesse: mérgező gázok keletkezése; légnemű, folyékony vagy szilárd légszennyező és más veszélyes anyagok keletkezése; veszélyes sugárzás; szennyezett víz, föld, szilárd és folyékony hulladék; az építmény felületein káros nedvesedés keletkezés, megmaradása; elektrosztatikus feltöltődés; vegyi és korróziós hatás; biológiai kártevők megtelepedése, elszaporodása; káros mértékű zaj és rezgés. Ezek a rendeletek adnak módot a környezetvédelmi hatóságoknak arra, hogy az általános és speciális környezetvédelmi rendelkezéseken túlmenően érvelésüket az épített környezet védelmére vonatkozó szabályokkal is alátámaszthassák. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló (Étv.) évi LXXVIII. törvény kimondja, hogy épületek megvalósítása során érvényre kell juttatni az országos szakmai követelményeket. Meghatározza azokat az építési tevékenységeket, amelyekre e követelmények vonatkoznak: az új építés, bővítés, felújítás, átalakítás helyreállítás és korszerűsítés esetén egyaránt. Az Étv. alapján kidolgozott OTÉK egyrészt a településszerkezeti és szabályozási tervek, (helyi) építési szabályzatokban megfogalmazott előírások és követelmények, másrészt az építmények létesítési előírásai. Az építési engedélyezési dokumentáció javaslatot ad az építményre vonatkozó valamennyi, jogszabályok által kötelezővé tett műszaki követelmény kielégítési módjára. 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról A rendelet hatálya kiterjed minden építményre, építményrészre, épületegyüttesre (a továbbiakban együtt: építmény), - a telekalakítás kivételével - az Étv. 34. (1) bekezdés szerinti építési munkára, egyéb építési tevékenységre (a továbbiakban együtt: építési tevékenység), tekintet nélkül annak rendeltetésére, állandó vagy ideiglenes jellegére, továbbá anyagára, illetőleg építési módjára. Nem terjed ki a rendelet hatálya: a) a közlekedési nyomvonal jellegű építményekre (utak, járdák, vasutak, repülőterek); b) a távközlési építményekre, az antennák, antennatartó szerkezetek, valamint az azokhoz tartozó műtárgyak kivételével; c) a villamos- és a távhőellátási vezetékekre; d) a kőolaj-, kőolajtermék-, gáz- és egyéb csővezetékekre és tartályokra, a föld alatti gáztárolókra, a propán-bután töltőtelepekre, nyomástartó edényekre; e) a bányaműveléshez szükséges, valamint a megszűnt bányák föld alatti építményeire, 14

16 ezeknek a külszínen lévő műtárgyaira és egyéb építményeire, a bányászati és a földtani kutatási célt szolgáló mélyfúrás építményeire (pl. aknatorony, fúrótorony, gáz-, olajleválasztó); f) a nukleáris létesítményekre és az azokkal összefüggő építményekre; g) a robbantóanyagok tárolására szolgáló műtárgyakra és egyéb építményekre; h) a vízimunkákra és a vízilétesítményekre; i) a földmérési jelekre és a földmérés céljára szolgáló műszerállásokra és észlelő pillérekre; j) az a)-d) és i) pontban említett nyomvonal jellegű építmények közbeiktatott, illetőleg csatlakozó műtárgyaira; k) a barlangban történő építési tevékenységre Az építési engedélyezési eljárás Az építési engedélyt az elvégezni kívánt építési munka egészére kell kérni. Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépítendő építményekre, illetőleg a rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban is alkalmas építményrészekre szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni. Az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem az építési engedélykérelemmel együtt is benyújtható, és arról az érdemi határozatban dönteni kell. Az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot 1 példányban; b) a tervezett építési munka külön jogszabályban meghatározott tartalmú építészetiműszaki tervdokumentációját 4 példányban, illetőleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban; c) a tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építészeti-műszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal és a közművekkel a tervezés során egyeztette és a tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik; d) az érdekelt közművek és a kéményseprő nyilatkozatát 1-1 példányban; e) környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenység folytatására szolgáló építmény esetén a környezetvédelmi engedélyt 1 példányban; f) termőföld vagy belterületi, de mezőgazdasági művelés alatt álló föld felhasználásával járó építési tevékenység esetén a földhivatal más célú hasznosításhoz adott engedélyét 1 példányban; g) a külön jogszabályban előírt tervtanácsi állásfoglalást 1 példányban; h) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezetnek, eljárásnak vagy számítási módszernek a szabványossal való legalább egyenértékűségét igazoló építésügyi szakértői véleményt egy példányban arról, hogy az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 1. (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelel, illetőleg EUROCODE alkalmazása esetén arról, hogy az az adott tervezési feladatra teljes körű, és a tervező kizárólag azt alkalmazta. 15

17 Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság köteles meggyőződni arról, hogy: a) a mellékletek rendelkezésre állnak-e; b) az Étv , illetőleg a 31. és 36. -ában foglaltak biztosítottak-e; c) a tervezett építési munka és az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeknek, illetőleg az azoktól eltérő tervezett műszaki megoldás a külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezett vagy engedélyezhető-e; d) az építési munkával érintett telek kialakítása a településrendezési tervekben, illetőleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e; e) a tervezett építmény elhelyezése, rendeltetése és kialakítása megfelel-e a szakhatósági előírásoknak, továbbá az általános érvényű táj- és természetvédelmi előírásoknak; f) az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési, kertészeti munkálatok megvalósíthatóak-e. Ha az építési munka felelős műszaki vezetője az építési engedély iránti kérelem előterjesztésekor még nem ismert, az építési engedély csak azzal a feltétellel adható meg, hogy az építtetőnek a kivitelező felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését, valamint - a külön jogszabályban kötelezően előírt - kivitelezési (megvalósítási) tervek meglétét - az építési munka megkezdése előtt nyolc nappal - be kell jelentenie az építésügyi hatóságnak. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a felelős műszaki vezető személyében változás történik. A bejelentés elmulasztása esetén - annak pótlásáig - az építésügyi hatóság az építési munkák végzését leállítja. Az építésügyi hatóság az engedélyt megtagadja, ha a tervezett építési munka a helyi településrendezési tervvel és szabályokkal ellenkezik vagy a meghatározott követelményeknek nem felel meg, továbbá ha az ügyben érintett szakhatóság a hozzájárulását megtagadta. Az építési engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell a) az építtető, továbbá - ha nem azonos az építtetővel - az ingatlannal rendelkezni jogosultak nevét, címét, b) az építési munkával érintett ingatlan címét és helyrajzi számát, c) az építési munka rövid leírását, az építmény rendeltetését, d) az engedély megadásának esetleges feltételeit és minden olyan eseti hatósági, szakhatósági előírást, amelyet az építési munkával kapcsolatban az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon felül vagy azoktól eltérően alkalmazni kell, e) az építmény későbbi - kártalanítási igény nélküli - átalakításának vagy lebontásának esetleges kötelezettségét, megjelölve azt is, hogy milyen feltétel bekövetkeztekor esedékes a kötelezettség teljesítése, f) az építmény kitűzésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség előírását, g) az építési munka végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények (pl. felvonulási épület), építménybontás, tereprendezés, fakivágás, fásítás, parkosítás engedélyezésére, illetve kötelezettségére vonatkozó rendelkezést, h) az engedély érvényességének időtartamát. 16

18 1.5. A 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről A közeljövőben hatályba lépő 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet kellő részletességgel tartalmazza a hulladék lerakók rekultivációjának szabályait. Az új rendelet értelmezésében: Rekultiváció: A jogszabály szerinti műszaki védelemnek nem megfelelően épített vagy bezárt hulladéklerakó vagy hulladék elhelyezésére használt terület környezeti veszélyességének csökkentése műszaki védelem utólagos kiépítésével, tájba illesztésével, utógondozásával. Hulladéklerakó felszámolása: Hulladéklerakóban vagy hulladéklerakás céljára használt területen korábban ártalmatlanítási céllal lerakott hulladék teljes felszedése és kezelése a terület hasznosítása érdekében. A lerakó ideiglenes vagy végleges bezárása az üzemeltető döntése alapján, vagy a felügyelőség kötelezése alapján történhet. Lezárás, utógondozás, rekultiváció a Felügyelőség engedélyével végezhető: teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot követően; a környezet védelme érdekében szükséges intézkedések végrehajtása után; a lezárásra és az utógondozásra vonatkozó tervdokumentáció alapján Szemelvények a rendelettervezetből: A hulladéklerakó bezárása 14. (1) Az üzemeltető a hulladéklerakó ideiglenes vagy végleges bezárására irányuló döntését a hulladék átvételi tevékenységének megszüntetését megelőző 30 nappal köteles bejelenteni a Felügyelőségnek. (2) Az üzemeltető döntése alapján ideiglenesen bezárt hulladéklerakó üzemeltetője a tevékenységét akkor folytathatja tovább, ha a Felügyelőség helyszíni ellenőrzést követően a hulladéklerakó további működését jóváhagyta. (3) Engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően működtetett hulladéklerakó üzemeltetőjét a Felügyelőség a hulladéklerakó bezárására kötelezi. (4) A hulladéklerakó üzemeltetője a tevékenységét akkor folytathatja tovább, ha az (3) bekezdés szerinti bezárás okait megszüntette, és ez alapján a Felügyelőség a hulladéklerakó további működését engedélyezte. 17

19 (5) Ha az üzemeltető a bezárás okait az (3) bekezdés alapján kiadott határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül nem szünteti meg, a Felügyelőség az üzemeltetőt a hulladéklerakó lezárására és utógondozására, illetve rekultivációjára kötelezi A hulladéklerakó lezárása, utógondozása, rekultivációja 15. (1) A hulladéklerakó egészének vagy egy részének lezárása a Felügyelőség engedélyével végezhető. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) a tevékenység felhagyására vonatkozóan külön jogszabályban előírt teljes körű környezeti felülvizsgálati dokumentációt, b) a felülvizsgálat alapján a környezet védelme érdekében szükséges intézkedéseket, c) a lezárásra és az utógondozásra vonatkozó tervdokumentációt. (2) Ha a hulladéklerakó egészének vagy egy részének lezárására a Felügyelőség hivatalból indít eljárást, az üzemeltetőt az (1) bekezdésben előírtak teljesítésére is kötelezi. (3) A hulladéklerakó lezárására a lerakott hulladék szervesanyag-tartalmától függően 2 ütemben kerülhet sor, ha a hulladékban lévő szerves összetevők biológiai lebomlásának meggyorsítása és a hulladéktest stabilizálódása érdekében átmeneti felső záró-réteg rendszer alkalmazása indokolt. (4) A végleges felső záró-réteg rendszer kialakítására akkor kerülhet sor, ha a stabilizálódási folyamat a hulladéktestben gyakorlatilag befejeződött. (5) A hulladéklerakó lezárására vonatkozó határozatban a Felügyelőség utógondozási időszakot határoz meg. A Felügyelőség az utógondozási időszak meghatározásakor figyelembe veszi azt az időtartamot, ameddig a hulladéklerakó még veszélyt jelenthet a környezetre. (6) A lezárt hulladéklerakó karbantartásáért, megfigyeléséért és ellenőrzéséért az utógondozási időszakban az üzemeltető felelős az e rendelet 3. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével. (7) Az üzemeltető köteles az utógondozás időszakában észlelt környezetszennyezésről a Felügyelőséget az észleléstől számított 8 napon belül értesíteni. (8) A hulladéklerakó lezárásával és utógondozásával kapcsolatos részletes előírásokat e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. 16. (1) A 14. (6) bekezdése alapján bezárt hulladéklerakó, valamint az e rendelet hatályba lépése előtt bezárt, de nem rekultivált hulladéklerakó, illetve hulladék elhelyezésére használt terület rekultivációja a Felügyelőség engedélyével végezhető. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell 18

20 a) a tevékenység felhagyására vonatkozóan külön jogszabályban előírt teljes körű környezeti felülvizsgálati dokumentációt, a) a felülvizsgálat alapján a környezet védelme érdekében szükséges intézkedéseket, b) a rekultivációra vonatkozó tervdokumentációt. (2) Ha a hulladéklerakó rekultivációjára a Felügyelőség hivatalból indít eljárást, az üzemeltetőt vagy a terület tulajdonosát az (1) bekezdésben előírtak teljesítésére is kötelezi. (3) A hulladéklerakó rekultivációjára a lerakott hulladék szervesanyag-tartalmától függően kettő ütemben kerülhet sor. Az első ütemben átmeneti felső záró-réteg rendszerrel kell lezárni a hulladéklerakót a hulladéktest biológiailag lebomló szerves összetevőinek biológiai stabilizálódásáig, de legfeljebb 10 évig. (4) A végleges felső záró-réteg rendszer kialakítására a (3) bekezdés szerinti időtartam leteltét követően kerülhet sor. (5) A hulladéklerakó rekultivációja esetén a Felügyelőség az e rendelet 3. sz. mellékletének figyelembe vételével utógondozási időszakot határoz meg. A Felügyelőség az utógondozási időszak meghatározásakor figyelembe veszi azt az időtartamot, ameddig a hulladéklerakó még veszélyt jelenthet a környezetre. (6) A rekultiváció időszakában a hulladéklerakó karbantartásáért, megfigyeléséért és ellenőrzéséért a Felügyelőség határozatában (engedélyben, illetve kötelezésben) meghatározott üzemeltető vagy a terület tulajdonosa a felelős. (7) A (6) bekezdés szerinti engedélyes vagy kötelezett köteles az utógondozás időszakban észlelt környezetszennyezésről a Felügyelőséget az észleléstől számított 8 napon belül értesíteni. (8) A hulladéklerakó rekultivációjával kapcsolatos részletes előírásokat e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. 17. (1) Meglévő hulladéklerakó, illetve hulladék elhelyezésére használt terület felszámolása a Felügyelőség engedélyével végezhető. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az e rendelet 3. sz. mellékletének 3. pontjában meghatározott felszámolási tervet. 19

21 2. A REKULTIVÁCIÓRA VONATKOZÓ TERV TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A rekultiváció megnevezés hulladéklerakók esetében téves, mivel a rekultiváció szó egy adott terület mezőgazdasági vagy erdőgazdasági művelésbe történő visszaállítását jelenti szó szerinti fordításban. Természetesen hulladéklerakók esetében ezt a végső célt nem tűzhetjük ki magunk elé, a biológiai élettér kialakítása, a hulladéklerakó által okozott veszélyeztetettség csökkentése, avagy teljes megszüntetése azonban mindenképpen alapvető tervezési feladat. Ahhoz, hogy a tervezési feladat az adottságokhoz igazítva a legteljesebb mértékben teljesíthető legyen összetett tervezési munkát kell elvégezni, amely több szakember összehangolt munkáját teszi szükségessé. A 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet a hulladéklerakók felső lezárásának témakörét meglehetősen mereven kezeli, meghatározza a rétegszerkezetet, nagyon kis lehetőséget adva az attól való eltéréshez. A mindennapi tervezési tevékenységnél azonban a rekultiváció lehetőségét ennél sokkal rugalmasabban kell kezelni. A maximális igények kielégítése helyett nagyon sokszor fegyelembe kell venni a rekultivációra fordítható anyagi erőforrások szűkösségét is, a tervezés során tehát olyan megoldásokat kell keresni amelyek kielégítik az adott földtani, vízföldtani adottságokhoz és a hulladéklerakó környezeti kockázatához igazított szükséges és elégséges mértékű műszaki beavatkozás elvét. Ehhez átfogó előkészítő munkákat kell elvégezni. A tervezésnek körültekintőnek kell lennie, tervezői felelősségvállalás mellett A lerakóhelyre vonatkozó általános adatok beszerzése A tervezési munkák első lépése a rekultiváció tárgyát képező hulladéklerakóra vonatkozó általános adatok beszerzése az alábbiak szerint: a hulladéklerakó helye (mely település közigazgatási területére esik) a hulladéklerakó jellege a hulladéklerakó üzemeltetési jellemzői, a tervezés időszakában még üzemelő, avagy már felhagyott lerakó ingatlannyilvántartási adatok beszerzése, úm: helyrajzi szám, tulajdonos tulajdoni lap másolat, földhivatali térképmásolat A tulajdoni viszonyok tisztázása nagyon fontos, mert gyakran fordul elő olyan, hogy egy település által üzemeltett hulladéklerakó magánszemély(ek) tulajdonában lévő földrészleten helyezkedik el A lerakóhely kialakításának története A tervezési folyamat második lépcsőjében meg kell ismerni a lerakó kialakulásának történetét. Fontos tisztázni, hogy illegális-, avagy hatóságilag engedélyezett-e a lerakó. Az utóbbi esetben be kell gyűjteni az engedélyezési iratokat, az esetleges hatósági ellenőrzések jegyzőkönyveit. Meg kell ismerni a lerakó üzemeltetésével kapcsolatban felmerült lakossági panaszokat (pl. tűzeset, rágcsálók, rovarok) és a lakossági panaszok orvoslására megtett intézkedéseket. Engedélyezett lerakó esetében be kell szerezni az eredeti terveket és értékelni 20