RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. az Államreform operatív program keretében megvalósuló

Átírás

1 RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ az Államreform operatív program keretében megvalósuló Kormányhivatalok szervezetfejlesztése című kiemelt projekt támogatásához Kódszám: ÁROP-1.2.7

2 Tartalom A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE... 3 A1. Alapvető cél és háttér információ... 3 A2. Rendelkezésre álló forrás A3. Támogatható projektjavaslatok száma B. PROJEKTGAZDÁK KÖRE B1. Jogi forma B2. Kizáró okok C. A PROJEKTÖTLET/PROJEKTJAVASLAT TARTALMA C1. Támogatható tevékenységek köre C2. Nem támogatható tevékenységek köre C3. Elszámolható költségek köre C4. Nem elszámolható költségek köre C5. Projekt területi korlátozása C6. A projekt megkezdése C7. A projekt befejezése és a pénzügyi elszámolás végső határideje C8. Fenntartási kötelezettség C9. Egyéb korlátozások a projekt tartalmával kapcsolatban D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK D1. Támogatás formája D2. Támogatás mértéke D3. Támogatás összege D4. Előleg igénylése D5. Biztosítékok köre D6. Egyéb feltételek E. KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK E1. Monitoring mutatók E2. Horizontális szempontok F. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK F.1 A támogatási konstrukció felfüggesztése és megszüntetése F2. A projekt javaslat benyújtásának módja, helye és határideje F3. A projektötlet/projektjavaslat benyújtásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalók. 34 F4. A projektkiválasztás folyamatának bemutatása (eljárásrend) F5.Kifogás F6.Vonatkozó jogszabályok/közjogi szervezetszabályozó eszközök listája F7. Fogalomjegyzék... 45

3 A. A támogatás célja ÉS HÁTTERE A Részletes felhívás és útmutató elválaszthatatlan része a Projekt Adatlap, ezek együtt tartalmazzák a pályázáshoz szükséges összes feltételt. Egyéb, a Részletes felhívás és útmutatóban nem szabályozott kérdésben az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009 (XII.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.), az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet és a jogszabálygyűjteményben felsorolt jogszabályokat kell alkalmazni. A1. Alapvető cél és háttér információ Előzmények A Kormány az Államreform Operatív Program évi akciótervének elfogadásáról szóló 1193/2011. (VI. 15) Korm. határozatában hagyta jóvá az Államreform operatív program évi akciótervét, melyben jelen konstrukciót kiemelt projekt keretként nevesítette. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az így kapott felhatalmazás alapján bocsátja ki ezen útmutatót. Háttér A kormány kifejezett szándéka hazánk versenyképességének növelése, a lakosság közigazgatásba vetett bizalmának visszaállítása. A cél eléréséhez jelentős előrelépést jelent a Kormányhivatalok szervezetfejlesztése. A projekt célja az állami feladatok hatékony ellátása, a megkezdett szervezeti átalakítások véghezvitele, a finanszírozhatóság és a működési, gazdálkodási hatékonyság megteremtése érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatalok tevékenységének több szempontú, részletes átvilágítása, ez alapján javaslatok kidolgozása és a szervezeti struktúra és a belső folyamatok hatékony, eredményorientált újraszervezése. Részletes célok és módszerek A konstrukció célja a kormányhivatalok szervezeti átvilágítása és fejlesztése - különös tekintettel a szervezetek által ellátandó állami feladatok körének felülvizsgálatára, illetve a felülvizsgált feladatokhoz és a teljesítmény javításához igazodó szervezeti működés átalakítása. A szervezetfejlesztés része a személyi állomány felmérése, az ügyfélszolgálati feladatokat ellátó, megfelelő kompetenciákkal rendelkező munkatársak kiválasztása figyelembe véve az esélyegyenlőségi elvek megvalósításának igényeit. A projekt eredményeként olyan szervezeti egységek jönnek létre, amelyek biztosítják, hogy az állami feladatok ellátása hatékonyan működő, az állampolgárok számára minőségi szolgáltatást nyújtó és folyamatosan fejlődő kormányhivatali keretek között valósuljon meg. A projekttől alapvetően elvárt eredmény, hogy javuljon a kormányhivatalok működésének hatékonysága és a feladatellátás minősége. A projekt terjedjen ki mind a szervezetek meghatározott módszerekkel történő helyzetfeltáró vizsgálatára (szervezeti struktúra, belső folyamatok és gazdálkodás elemzése), mind pedig a vizsgálat eredményeként megfogalmazódó és elfogadott fejlesztési javaslatok végrehajtására. Legfőbb célok és hatások: a) a működés középpontjába kerül a stratégia, átvilágítás alapján készült stratégiai terv segítségével; 3

4 b) mind szakmai feladatellátásában, mind gazdasági értelemben hatékonyan működő intézmény kialakítása, ennek érdekében a megfelelő összhang megteremtése a kormányhivatalok feladatai, erőforrásai (ide értve humán, anyagi, információ), szervezete és működése között; c) hatékony belső ügymenet, megalapozott döntések, javuló problémamegoldó képesség, ügyfélbarát szolgáltatás; továbbá d) a folyamatos fejlődés alapját megteremtő hatékonysági tartalékok feltárása, az erőforrásoknak a szükséges feladatokra való koncentrálása, méretgazdaságos, hatékony intézményi struktúra kialakítása e) roma referens feladataihoz kapcsolódó módszertan kidolgozása és pilot jellegű tesztelése. Nem valósíthatja meg az ÁROP-1.A Szervezetfejlesztés a konvergencia régiókban lévő megyei kormányhivatalok számára, illetve az ÁROP-3.A.4 Szervezetfejlesztés a KM régióban lévő megyei kormányhivatalok számára című konstrukciókben megvalósított munkafolyamatok felülvizsgálatát és átalakítását, melyek az alábbiak: Sorszám Felülvizsgálandó munkafolyamat megnevezése Érintett szervezeti egység 1. Teljesítmény-menedzselés egyéni és szervezeti szinten Minden szervezeti egység 2. A kormányhivatalok, szakmai irányítószervek és szakigazgatási szervek közötti kommunikáció folyamata Törzshivatal 3. Az okmányirodákban történő pénzügyi tranzakciók folyamata Törzshivatal, járási hivatal 4. Közfoglalkoztatás igazolása közvetlen elektronikus úton Törzshivatal, Járási hivatal Belső mozgatási bizonylatok számának csökkentése, elektronikus úton történő kezelése Törvényességi felügyeletre érkező önkormányzati jegyzőkönyvek, rendeletek érkeztetése, iktatása, Nemzeti Jogszabálytár működtetése Helyi önkormányzatok gazdálkodása ellenőrzésének kezdeményezésével kapcsolatos eljárás az Állami Számvevőszéknél. Törzshivatal Törzshivatal, Törvényességi Felügyeleti Főosztály Törzshivatal, Törvényességi Felügyeleti Főosztály 8. 8 millió Ft alatti beszerzési folyamat Törzshivatal 9. Megyei államigazgatási kollégium működése Törzshivatal, Koordinációs Főosztály 10. Gépjármű igénykezelő rendszer, gépjárműhasználat rendjének működése Törzshivatal 11. Irattározás elektronikus kezelése Törzshivatal Együttműködés és a nyilvántartott adatok átadása az egyes szakigazgatási szervek között Peres ügyek intézése (szakma és a peres képviselet közötti kapcsolat, a peres eljárások esetén a perképviseleti osztály és a szakigazgatási szervek együttműködése). Belföldi jogsegély folyamata (megkereső és megkeresett szervként) Törzshivatal Törzshivatal Törzshivatal 4

5 15. Szabadságengedélyezés folyamata, szabadság-kiadás gyakorlata, tervezése. Törzshivatal 16. Kötelezettségvállalás rendje. Törzshivatal 17. Kapcsolattartás a helyi és nemzetiségi önkormányzatokkal. Törzshivatal 18. Belső ellenőrzési tervek vizsgálata, összehasonlítása. Törzshivatal 19. Ügysegédek képzésének, továbbképzésének folyamata. Törzshivatal, Járási hivatalok 20. Rehabilitációs ügyintézési, valamint a foglalkozási rehabilitációs szakértői munkafolyamat felülvizsgálata Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv Illeszkedési előírások A konstrukció illeszkedése az ÁROP-1.A Szervezetfejlesztés a konvergencia régiókban lévő megyei kormányhivatalok számára, illetve az ÁROP-3.A.4 Szervezetfejlesztés a KM régióban lévő megyei kormányhivatalok számárakonstrukciókhoz az alábbiak szerint valósul meg, amelyet a konstrukció keretében támogatott projekt megvalósítása során is érvényesíteni kell: Cél Lehatárolás ÁROP A konstrukció célja a kormányhivatalok szervezeti átvilágítása és fejlesztése különös tekintettel a szervezetek által ellátandó állami feladatok körének felülvizsgálatára, illetve a felülvizsgált feladatokhoz és a teljesítmény javításához igazodó szervezeti működés átalakítása. A szervezetfejlesztés része a személyi állomány felmérése, az ügyfélszolgálati feladatokat ellátó, megfelelő kompetenciákkal rendelkező munkatársak kiválasztása figyelembe véve az esélyegyenlőségi elvek megvalósításának igényeit (roma referens feladataihoz kapcsolódó módszertan kidolgozása és pilot jellegű tesztelése). ÁROP 1.A A konstrukció célja a hivatalok létrehozásával egyidejűleg lezajlott szervezeti integráció megvalósításával és a hivatalokhoz telepített állami feladatok ellátásával kapcsolatos működési helyzetkép felállítására, a hatékony működést akadályozó problémák felmérésére és a problémák megoldására irányuló akciók kidolgozására. A feladat része a hivatalok megalakulása óta a hivatalok személyi állományába felvett munkatársak beillesztésének vizsgálata és a megfelelő szervezeti működéshez szükséges ismeretek és a szervezeti kultúra fejlesztése. Az konstrukció célja a kormányhivatalok által ellátandó feladatok körének vizsgálata és a működés szervezeti kereteinek kialakítása, az alkalmazandó elvek megvalósításának módszertana, tesztelése valamint a munkatársak kiválasztása. Az 1.A konstrukció ezen kereteken belül vizsgálja a működés tapasztalatait és a fejlesztési lehetőségeket, biztosítja a munkatársak fejlesztését annak érdekében, hogy a folyamatos teljesítményjavítás kultúrája kialakuljon és vizsgálja a kiválasztott munkatársak beillesztésének megfelelőségét. 5

6 Szinergia A két konstrukció egyaránt a kormányhivatalok stabil, hatékony, eredményes működését szolgálja, az 1.A konstrukció az konstrukció eredményeire és az ott létrehozott keretekre épül, ill. azokat figyelembe veszi. Eredmény Lehatárolás Szinergia A projekt eredményeként olyan szervezeti egységek jönnek létre, amelyek biztosítják, hogy az állami feladatok ellátása hatékonyan működő, az állampolgárok számára minőségi szolgáltatást nyújtó és folyamatosan fejlődő kormányhivatali keretek között valósuljon meg. Legfőbb célok és hatások: a működés középpontjába kerül a stratégia, átvilágítás alapján készült stratégiai terv segítségével; mind szakmai feladatellátásában, mind gazdasági értelemben hatékonyan működő intézmény kialakítása, az erőforrásoknak a szükséges feladatokra való koncentrálása, méretgazdaságos, hatékony intézményi struktúra kialakítása. Szervezeti diagnózis, szervezetfejlesztési akcióterv, szervezeti kultúrafejlesztő és szervezeti tudásfejlesztő rendezvények nyílt napok keretében Az konstrukció eredménye a célok érdekében szükséges szervezeti keretek, szabályozók, eljárások, stratégia létrehozása. Az 1.A konstrukció eredménye a létrehozott kereteken belül a működési tapasztalatokra irányuló diagnózis kidolgozása, a felmerült problémákra akciók kidolgozása és a humán erőforrás fejlesztése. A két konstrukció eredményei ugyanazon célok érdekében jönnek létre, de amíg az projekt elsősorban az egységes keretekre, szabályozókra irányul, addig az 1.A a lokális működési tapasztalatok alapján viszi tovább ennek eredményeit és fejleszti a személyi állományt. Támogatott tevékenységek A projekt céljának megvalósítását szolgáló szakértői tanácsadás igénybevétele, felmérések készítése, személyi közreműködés biztosítása Szervezetfejlesztési intézkedések és kultúravalamint tudásfejlesztő rendezvények megvalósítása támogatható. Az egyes tevékenységeken belül a kormányhivatal szervezeti diagnózisának elkészítése, a diagnózis elemzése alapján javaslattétel és működésfejlesztési akcióterv elkészítése, az eltérések, diszfunkciók feltárása, korrekciós/módosító javaslatok megfogalmazása, egyéni személyes tanácsadás, szervezetfejlesztési coaching A koordinált, hatékony, folyamatos szervezeti 6

7 Lehatárolás Szinergia működést biztosító szervezeti kultúra és az ehhez kapcsolódó szervezeti tudásfejlesztés. Az konstrukció elsősorban a keretek, szabályozók kialakítására irányuló szakértői tevékenységet foglal magában, az 1.A konstrukció a működési tapasztalatokra és ez ezek feldolgozására irányuló szervezetfejlesztési tevékenységet, valamint a célok megvalósulását támogató szervezeti kultúra kialakítására irányuló rendezvényeket. A két konstrukció tevékenységei azonos magas szintű célok érdekében valósulnak meg, az 1.A konstrukció épül az keretében megvalósult tevékenységekre, az azokban létrehozott eredménytermékek megvalósulását, alkalmazását és az ezek kapcsán felmerült problémák megoldási lehetőségeit vizsgálja. További kapcsolódó projektek és lehatárolás A projekt szakmai tartalmát szükséges leválasztani más EU forrásból finanszírozott projektektől, így az alábbiakban a roma referensi foglalkoztatását és képzését illetően: ÁROP-2011/ Roma felzárkózás módszertani támogatása című konstrukció alapvető célja és háttér információi: Cél, hogy az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ), mint ernyőszervezet biztosítsa a megfelelő szakmai, módszertani, adminisztratív alapot, monitoring rendszert és adatbázist a cigány kisebbségi önkormányzatok számára a felzárkózási programokban való sikeres és eredményes részvételhez. Cél továbbá a cigány kisebbség felzárkózását segítő programok megtervezéséhez és végrehajtásához szükséges ismeretek és készségek képzése a cigány kisebbségi önkormányzatok választott képviselői és/vagy munkatársai számára. Az ÁROP kódjelű kiemelt projekt keretében végzett képzések és roma személyek alkalmazása tevékenységek elhatárolásra kerültek. A képzés tekintetében az ÁROP sem egyidejűségben, sem tematikában nem ütközik Az ORÖ tájékoztatása alapján 40 fő kulturális rendezvényszervező felnőttképzése zajlott le a 2013-as évben a projekt keretében. A projekt közigazgatás alprojektjében a képzések még nem valósultak meg, jelenleg a Támogatási Szerződés módosítása van folyamatban, véghatáridő módosítás miatt. A képzések tervezett tárgya közigazgatási alapismeretek modul (150 órás képzés); jogi alapismeretek modul (70 órás képzés). A TKKI még nem készített részletes tematikát. A Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) által összeállított, tervezett tematika a következő lenne: Adatbázis kezelés programleírás Európai Uniós pályázat készítés programleírás Kulturális rendezvényszervező programleírás Mentorok képzése programleírás Munkaerőpiaci szolgáltató ügyintéző programleírás Nonprofit ügyintéző programleírás Projektmenedzser, feladat menedzsment programleírás Számítógépes adatrögzítő programleírás 7

8 Az ÁROP kiemelt projekt célja a társadalmi kohézió erősítése, a fejlesztési forrásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. A projekt hat csoport mélyszegénységben élők, romák, a gyermekek, a nők, az idősek és a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének megteremtését célozta valamennyi településen, így jóval szélesebb és komplexebb felzárkózásra ad lehetőséget a hátrányos helyzetű lakosság teljes körében. Az alábbi tevékenységek valósultak meg: Esélyegyenlőségi mentor hálózat kialakítása A települési önkormányzatok dolgozóinak felkészítése és szemléletformálása az esélyegyenlőség-elvű fejlesztés- és felzárkózás-politika elsajátítására és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésére. A helyi esélyegyenlőségi programok célcsoportjainak tájékoztatása Az esélyegyenlőséggel foglalkozó szakemberek és a szélesebb társadalomtájékoztatása A helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtási, nyomonkövetési, értékelési rendszerének kialakítása A projektben romák képzésére, foglalkoztatására nem került sor. Az ÁROP kiemelt projekt egyik keretében roma munkatársak foglalkoztatására került sor. A roma munkatársak (roma referensek) foglalkoztatásának célja, hogy kapcsolattartó, közvetítő szerepet töltsenek be az államigazgatás és a roma állampolgárok között. Ennek megfelelően a járási hivatalban a fő feladatuk a kiemelt állami célkitűzések, valamint az állam által a roma közösség számára biztosított lehetőségek roma állampolgárok felé történő közvetítése, kommunikációja. A roma referensek a munkába állásukat megelőzően országosan 7 helyszínen képzésen vettek részt, melynek célja olyan, az általános közigazgatási képzésektől eltérő jellegű képzési folyamat kialakítása, amely figyelemmel van arra, hogy a feladatot ellátó roma referensek alapvető közigazgatási ismeretekkel nem feltétlenül rendelkeznek. Az eredményes tevékenységükhöz mind a hivatali szervezetbe való beillesztésük, mind a referensi program szempontjából kiemelt ügycsoportok megfelelő ismerete, továbbá a hivatali személyi állománnyal és az ügyfelekkel való eredményes kommunikációhoz szükséges kompetenciák is szükségesek. A fentiek alapján tehát az ÁROP és az ÁROP projektek szakmai tartalma között nincsen átfedés. ÁROP-2011/ Roma felzárkózás módszertani támogatása A1. Alapvető cél és háttér információ Cél, hogy az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ), mint ernyőszervezet biztosítsa a megfelelő szakmai, módszertani, adminisztratív alapot, monitoring rendszert és adatbázist a cigány kisebbségi önkormányzatok számára a felzárkózási programokban való sikeres és eredményes részvételhez. Cél továbbá a cigány kisebbség felzárkózását segítő programok megtervezéséhez és végrehajtásához szükséges ismeretek és készségek képzése a cigány kisebbségi önkormányzatok választott képviselői és/vagy munkatársai számára. Az ÁROP kódjelű kiemelt projekt keretében végzett képzések és roma személyek alkalmazása tevékenységek elhatárolásra kerültek. A képzés tekintetében az ÁROP sem egyidejűségben, sem tematikában nem ütközik. A Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) által összeállított tematika a következő: 8

9 Adatbázis kezelés program leírás Európai Uniós pályázat készítés program leírás Kulturális rendezvényszervező program leírás Mentorok képzés program leírás Munkaerő piaci szolgáltató ügyintéző program leírás Nonprofit ügyintéző program leírás Projektmenedzser, feladat menedzsment program leírás Számítógépes adatrögzítő program leírás Az ORÖ tájékoztatása alapján az ÁROP projekt céljához kapcsolódóan valósít meg felnőtt képzést a2013-as évben a projekt keretében. A projekt közigazgatás alprojektjében a képzések még nem valósultak meg, jelenleg a Támogatási Szerződés módosítás van folyamatban, véghatáridő módosítás miatt tekintettel a betervezett képzések lefolytatása érdekében a képzések tervezett tárgya közigazgatási alapismeretek modul (150 órás képzés); jogi alapismeretek modul (70 órás képzés). A TKKI még nem készített részletes tematikát. Az ORÖ tájékoztatás alapján a Közigazgatási alapismeretek képzés célcsoportja a nemzetiségi önkormányzatok képviselői lennének, míg a Jogi alapismeretek képzésnek, pedig a roma referensek. ÁROP Romák foglalkoztatása a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban Az ÁROP alapvető célja és háttér információi: A program keretében megvalósul: legalább 200 fő felsőfokú végzettségű roma részére a köztisztviselői jogviszonyba kerüléshez szükséges feltételek biztosítása: vizsgára történő felkészítés, vizsgadíjak finanszírozása a foglalkoztatottak és a foglalkoztató intézmények támogatása a beilleszkedésben mentori program keretében (a mentorok felkészítése és díjazása); Az ÁROP azonosító számú Romák foglalkoztatása a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban című projekt egy olyan komplex (szakmai és anyagi segítséget nyújtó) támogató rendszer kidolgozását tűzte ki célul, mely hozzásegíti a diplomával rendelkező romákat a központi közigazgatásba történő bekerüléshez, határozatlan idejű köztisztviselői jogállásban történő foglalkoztatáshoz. A program keretében 266 fő vett részt versenyvizsgára való felkészítésen, 122 fő tett sikeres vizsgát. A foglalkoztatás finanszírozása más európai uniós forrásból történt, az ÁROP projektben kizárólag a közigazgatásban történő munkavállalás feltételeinek megteremtése volt a cél. A projekt fenntartási időszakra vállalt kötelezettségének, 4 fő alkalmazása kormányhivataloknál, eleget tett. Bérük finanszírozása nem a projekt keretében történt. Az ÁROP azonosító számú Kormányhivatalok szervezetfejlesztése című kiemelt projekt keretében 97 fő, legalább középfokú végzettségű roma referens került foglalkoztatásra a járási (fővárosi kerületi) hivatalokban (a továbbiakban: járási hivatal). A roma referensek munkaszerződéssel kerülnek foglalkoztatásra július 1- jétől december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan, mely időtartamra foglalkoztatásra irányuló munkaszerződést kötöttek a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatallal. A projektben tehát a munkavállalás biztosítása volt a cél. 9

10 A fentiek alapján tehát az ÁROP-2.2.9/C és az ÁROP projektek szakmai tartalma között nincsen átfedés. Az ÁROP Kormányzati informatikai szolgáltatási és e-közigazgatási sztenderdek projektben a KIFÜ és a NISZ zrt. konzorciumban megvalósított egyik célja egy-egy általános informatikai ajánlás, irányelv (Ket. - SZEÜSZ) kidolgozása, (elsősorban általános informatikai területekhez, illetve az IT biztonság megalapozása). Ezek az irányelvek nem fogalmaznak meg kormányablakokra, kormányhivatalokra, vagy kormányzati szervek irodai környezetére vonatkozó elvárásokat. Az irányelvek SZEÜSZszolgáltatók rendszereire vonatkoznak olyan általános szinten, amely nem terjed ki eszközök, szoftverek pontos definiálására. A KIH által megvalósított ÁROP projekt keretében kiadott irányelvek már konkrétan a kormányhivatalokra és szerveikre szabva, az ő felmérésükre alapozva készülnek, konkrét eszköz és szoftver elvárásokkal, illetve olyan szolgáltatások és szolgálgatási szintek kerülnek meghatározásra (szintén a kormányhivatalokra vetítve), melyeket a KIFÜ irányelvei nem vagy csak minimálisan, vagy más irányból érintenek. Az ÁROP valamint az EKOP Járási hivatalok informatikai infrastruktúrájának fejlesztése és az EKOP projekt A járási hivatalok integrálása a kormányhivatalok ügyfélszolgálati rendszerébe projektek közötti kapcsolódás: az ÁROP projekt keretében történik meg az informatikai standardok kidolgozása, az egységes informatikai támogatás módszerének és szervezetének meghatározása, azon informatikai felmérési feladatok elvégzése, melyek az egységes kormányhivatali konfigurációs adatbázis (CMDB) kialakítását eredményezik. Az EKOP projektekben pedig megtörténik az ÁROP projektben lefektetett elvek fizikai megvalósítása annak érdekében, hogy a járási kormányhivatalok és ügyfélszolgálataik magas szinten és korszerű eszközökkel láthassák el feladatukat. A2. Rendelkezésre álló forrás A támogatási konstrukció meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg legfeljebb forint. Jelen projektjavaslati kiírás forrását az Európai Szociális Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A3. Támogatható projektjavaslatok száma A konstrukció keretében legfeljebb egy kiemelt projekt kerül támogatásra. B. ProjektgazdÁk köre B1. Jogi forma Jelen támogatási konstrukció keretében az ÁROP lehetséges Kedvezményezetti körébe tartozó szervezet vagy azok konzorciuma nyújthat be projekt javaslatot. A konzorciumba bevont tagoknak is meg kell felelniük az ÁROP-ban meghatározott, lehetséges kedvezményezetti körnek. 10

11 B2. Kizáró okok A projektgazdának, illetve konzorcium esetén bármely konzorciumi tagnak nem adható ki támogatói okirat és nem köthető támogatási szerződés azzal, illetve nem nyújtható támogatás, ha a) végelszámolás alatt áll, illetve ellene csőd-, felszámolási eljárás, vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás van folyamatban, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló évi XXV. törvény hatálya alá tartozó Kedvezményezett esetén adósságrendezési eljárás alatt áll; b) rendelkezik lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozással; c) kezdeményezik a konzorcium vezetőjének vagy bármely tagjának szervezeti, vagyis jogutód nélküli megszüntetését; d) aki az előző években a támogató által azonos célra biztosított költségvetésből (az Ámr (3) bekezdése értelmében) nyújtott támogatás felhasználásával a támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt kötelezettségét megszegve még nem számolt el; e) az államháztartásról szóló évi XXXVIII törvény (a továbbiakban: Áht.) 122/A- B a alapján a támogatási rendszerekből kizárták, a kizárás időtartama alatt; f) vele szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van érvényben; g) nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok az Áht ában megfogalmazott követelményeinek, valamint az Áht ának (11) bekezdése szerint vizsgálandó jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatait rendelkezésre nem bocsátja; h) tevékenysége a hatályos környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg; i) hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a projektötlet/projektjavaslat szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, vagy ilyen nyilatkozatot tett; j) amennyiben a támogatási igény benyújtásának feltétele a támogatás igénylőjének köztartozás-mentessége, ha nem nyilatkozik arról, hogy lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozása van a köztartozás megfizetéséig, (ekkor az esedékes támogatások folyósítása felfüggesztésre, illetve visszatartásra kerül); k) ha nem nyilatkozik arról, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataihoz a költségvetésből nyújtott támogatás utalványozója, folyósítója, a XIX. Uniós fejlesztések fejezetnek az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetésből nyújtott támogatása tekintetében a közreműködő szervezet, ennek hiányában az irányító hatóság (a továbbiakban együtt: a támogatás folyósítója), az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek, az Áht (9) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendeletekben, valamint az e jogszabályban meghatározott más jogosultak hozzáférjenek, l) a tisztességes üzleti magatartási szabályok megsértéséért kiszabott jogerős büntetés hatálya alatt áll a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CLXIII. törvény rendelkezései alapján. m) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló évi CLXXXI. Törvény (továbbiakban: Knyt.) 6. szerinti összeférhetetlenség fennáll; n) ha nem nyilatkozik arról, hogy a költségvetésből nyújtott támogatás Kedvezményezettjének megnevezése, célja, összege, a támogatott tevékenység megvalósítási helye, valamint a Kedvezményezett Knyt. 5. (1) (2) bekezdése szerinti érintettsége nyilvánosságra hozható; o) ha nem nyilatkozik arról, hogy a támogatási igény szabályszerűségének és a költségvetésből nyújtott támogatás rendeltetésszerű felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul; 11

12 p) jogszabályban vagy az Ámr-ben a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja, és a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, vagy ilyen nyilatkozatot tesz, q) amennyiben előírásra került saját forrás rendelkezésre bocsátása, a támogató által, vagy külön jogszabályban meghatározott mértékű saját forrás nem áll rendelkezésére, továbbá azt nem igazolja, vagy arról nem nyilatkozik az Ámr 113. (3) bekezdés aa)-ad) pont szerinti módon. C. A Projektötlet/PROJEKTJAVASLAT tartalma C1. Támogatható tevékenységek köre A projekt céljának megvalósítását szolgáló szakértői tanácsadás igénybevétele, felmérések készítése, személyi közreműködés biztosítása, valamint egyes, a C3. pontban nevesített, a projekt megvalósításához kapcsolódó további tevékenységek. Az egyes tevékenységeken belül elszámolható költségeket részleteiben a projektjavaslati útmutató C3. Elszámolható költségek köre pontja tartalmazza. C2. Nem támogatható tevékenységek köre Az útmutató C3. Elszámolható költségek köre pontjában foglaltakon kívül semmilyen más tevékenység, illetve költség nem támogatható, különös tekintettel a C4. Nem elszámolható költségek köre pontjában foglaltakra. C3. Elszámolható költségek köre Általános elszámolhatósági szabályok Amennyiben a Kedvezményezett általános forgalmi adó levonására nem jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a projekt ÁFÁ-val növelt, bruttó összköltsége, azaz a projekt költségvetését bruttó módon kell megterveznie. Amennyiben a Kedvezményezett adóalany, vagy még nem adóalany, de a pályázat alapján azzá válik és az általános forgalmi adó levonására jogosult, akkor a támogatás alapja a projekt levonható ÁFA nélkül számított nettó összköltsége. Csak olyan költségek számolhatóak el, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek: - A kedvezményezetteknél ténylegesen felmerült költségek, fizikailag teljesített tehát valós munkára alapozottak, melyek teljesülése és jogalapjuk (szerződéssel, megrendelővel, közigazgatási határozattal, stb.), számlával, bevallással egyéb hiteles számviteli vagy egyéb belső bizonylattal igazolhatóak (valós költség alapú elszámolás). - A felmerült költségeknek teljesítményarányosnak kell lenniük, s nem rögzíthetők sávos teljesítési küszöbök. - Közvetlenül kapcsolódnak a támogatott projekthez, hozzájárulnak a projekt céljainak eléréséhez, nélkülözhetetlenek annak elindításához és/vagy végrehajtásához és a projekt elfogadott költségvetésében, illetve annak hatályos módosításában betervezésre kerültek. - A költségszámítás alapjául szolgáló egységárak nem haladják meg a szokásos piaci árat (vagy a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésben rögzített árat, vagy az IH által előzetesen meghatározott fajlagos mutatókat). A projekt költségvetésének megfelelően részletezettnek és ily módon ellenőrizhetőnek kell lenni 12

13 ahhoz, hogy meghatározható legyen az elszámolható költség besorolása. A piaci árat meghaladó összeg nem minősül elszámolható költségnek, kivéve, ha a projektötlet/projektjavaslat elbírálásakor a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I.28) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) alapján az igényelt támogatás csökkentésére került sor. Ebben az esetben az az összeg, amely az igényelt támogatás csökkentésének alapjául szolgált, elszámolható költség lehet, a szokásos piaci ár figyelembe vétele mellett. - Az akciótervben (vagy az operatív programban) meghatározott földrajzi területen a projekt végrehajtása érdekében merültek fel. - A költségek csak olyan mértékben számolhatók el, amilyen mértékben a támogatott projekthez kapcsolódnak, ill. amilyen mértékben annak célját szolgálják. - Az egyes költségek elszámolása alkalmával nem valósulhat meg kettős finanszírozás. - Csak olyan vállalkozói szerződések számolhatóak el, amelyek a projekt végrehajtáshoz feltétlenül szükségesek és arányos hozzá adott értéket képviselnek. - Nem számolhatóak el az olyan közvetítőkkel vagy tanácsadókkal kötött vállalkozói szerződés teljesítéssel kapcsolatban felmerült költségek, amely szerződés (vagy annak módosítása) a kifizetést nem a tényleges teljesítéshez köti, nem teljesítményarányosan határozza meg. A ténylegesen felmerült és kiegyenlített költségeket a végső kedvezményezett a tevékenység, vagy a szolgáltatás tartalmára és valóságos értékére való hivatkozással részletes teljesítésigazolással támasztja alá. Nem számolható el az időarányos kifizetés és a rendelkezésre állás. - Az elszámolható személyi jellegű költség mértéke nem haladhatja meg az adott intézményben szokásos értéket, valamint igazodnia kell az alkalmazásban állók esetén a szokásos jövedelmi viszonyokhoz. - Az adott projektben elszámolható költségek körét az akcióterv, illetve a vonatkozó jogcím-rendelet alapján készített pályázati felhívás tartalmazza, és a költségek nem szerepelnek jogszabály/pályázati felhívás/jelen útmutató által nem elszámolhatónak minősített költségek között. - Az elszámolhatóság időszakában, és a támogatási szerződés szerint a projekt megvalósítására rendelkezésre álló időszakban merültek fel. - A projekt érdekében felmerült valós költségeket kedvezményezett arányosítással számolja el. - A projekt érdekében felmerült valósköltség-alapú elszámoláson túl, kedvezményezett alkalmazza a Tanács Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (28) pontjában (a továbbiakban: 1083/2006/EK tanácsi rendelet) hivatkozott hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, nevezetesen a gazdaságosság, a hatékonyság és eredményesség elveivel összhangban. - Az egyes támogatható tevékenységekhez szorosan kapcsolódó elszámolható költségeket a projektötlet/projektjavaslat értékelése során szakértők bírálják el, melyről a Döntés-előkészítő Bizottság és az Irányító hatóság vezetője dönt véglegesen. Az el nem számolható költségek semmilyen formában nem támogathatóak, mérlegelésükre nincs lehetőség. Az útmutató C3. pontjában feltüntetett elszámolható költségekkel kapcsolatos egyéb részletes feltételeket a Közreműködő Szervezet honlapján ( elérhető pénzügyi lebonyolításról szóló tájékoztató tartalmazza. 13

14 A kedvezményezett kötelezettsége, hogy költséghatékonyan valósítsa meg a fejlesztést. A költséghatékonyság követelménye a szokásos piaci árak betartásán túl magában foglalja a nyilvános és diszkriminációmentes közbeszerzések lebonyolítását, a közbeszerzések és egyéb beszerzések során az eljárás típusához és tárgyához választott bírálati szempontrendszer alapján elérhető legelőnyösebb ajánlat elérésének a kötelezettségét, továbbá az indokolatlan költségek keletkeztetésétől való tartózkodást. Kizárólag a költséghatékonyan felhasznált forrás számolható el. Amennyiben a projekt keretében jogszabályok módosítása; kormányzati szakpolitikák, programok tartalmának alakítása; módszertanok kidolgozása; szervezetfejlesztés; és tananyagok kidolgozása tartalmú projekttevékenységek valósulnak meg, az e projekttartalmak teljesítését követően benyújtandó számlák ellenőrzésére az általános eljárási szabályok vonatkoznak azzal, hogy a kapcsolódó számlák kifizetése nem jelenti automatikusan azok elfogadását. A kedvezményezettnek legkésőbb a projekt zárásakor a záró beszámoló mellékleteként kötelező írásban benyújtani a már kifizetett outputok hasznosulásáról szóló részletes és tételes beszámolóját. Amennyiben nem kerül benyújtásra a beszámoló, vagy a hiányos, vagy nem tudja alátámasztani a kifizetett outputok hasznosulását, akkor az érintett feladatok nem lesznek elszámolhatók. Ekkor a Kedvezményezett köteles az érintett outputokra felé kifizetett összeget visszafizetni. Az el nem számolhatóságot szabálytalansági eljárás eredményeként kell kimondani. Az elszámolhatóság minimális feltételei a következők: Projekt tartalmak jogszabályok módosítása Elszámolhatóság minimális feltételei (ezekről a beszámolóban tételesen számot kell adni) konkrét normaszöveg és/vagy jogszabályi koncepció elkészítése; a projekt által lefedett jogszabály által érintett külső partnerekkel való egyeztetés megtartása és annak dokumentálása, hogy a beérkezett véleményekre milyen választ adott a projektgazda; a kidolgozott dokumentumnak az érintett közjogi szerv, illetve testület (pl. Kormány, Országgyűlés, önkormányzati képviselő-testület stb.) elé terjesztése a döntését kérve, mely magában foglalja a szerv, illetve testület elé terjeszthetőséghez szükséges összes eljárási lépés teljesítését kormányzati programok alakítása szakpolitikák, tartalmának a projekt által lefedett szakpolitika, illetve program által érintett külső partnerekkel való egyeztetés megtartása és annak dokumentálása, hogy a beérkezett véleményekre milyen választ adott a projektgazda; a kidolgozott dokumentumnak a hatáskörrel rendelkező szerv, illetve testület vezetője elé terjesztése a döntését kérve, mely magában foglalja a vezető elé terjeszthetőséghez szükséges összes belső eljárási lépés teljesítését módszertanok kidolgozása szervezetfejlesztés a kidolgozott módszertan hatáskörrel rendelkező általi jóváhagyása a projekt által érintett szervezet projekt által érintett belső eljárásrendjének vagy rendjeinek a módosításáról szóló döntés meghozatala 14

15 tananyagok kidolgozása a projekt által érintett tananyag hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy általi jóváhagyása; a projekt által érintett tananyag legalább 10 fő részére történő oktatása A projektben az alábbi költségek az itt meghatározott mértékig számolhatók el: Előkészítési költségek Előkészítési költségek a teljes projekt elszámolható költségeinek legfeljebb 2 százalékáig számolhatók el. A szeptember 1. után, a támogatási szerződésben rögzített projekt megkezdési időpontig felmerült előkészítési költségek számolhatóak el. Az előkészítés költségei között a külső harmadik fél által elvégzett vagy a projektgazda, illetve a konzorciumi tagok munkatársai által teljesített tevékenységek merülhetnek fel, amelyek a támogatott projekt előkészítéséhez közvetlenül kapcsolódnak: - projekt tervezéséhez, szakmai tartalmának előkészítéséhez kapcsolódó dokumentumok, - a projekt adatlap benyújtásához kapcsolódó dokumentumok készítése, projektmenedzsmenti feladatok (tekintettel a projekt menedzsment költségekre vonatkozó korlátra is), - kötelező előzetes tanulmányok, szükségletfelmérés, helyzetfeltárás - közbeszerzés előkészítési tevékenységei (közbeszerzési szakértő díja, hirdetési/hirdetményi költségek, ajánlati/ajánlattételi felhívás elkészítésének költségei, közbeszerzés eredményeként megkötendő szerződések előkészítése) - előkészítéshez kapcsolódó egyéb szakértői, jogi tanácsadás. Előkészítési költségeken belül elszámolható: - bruttó munkabér, személyi jellegű egyéb kifizetés és bérjárulékai, illetve a projektgazda belső szabályzatában foglalt egyéb juttatások, annak adóvonzatával együtt - külső harmadik fél megbízási szerződés keretében történő munkavégzése esetén felmerülő személy jellegű költségei vagy a szolgáltatás igénybevételének költsége Az előkészítési feladatokat ellátó munkatársak személy jellegű költségeinek alapja lehet munkaszerződés (kinevezés), megbízási szerződés, célfeladat kiírás (közalkalmazottak esetén megállapodás többletfeladat elvégzéséről). Az elszámolt érték nem haladhatja meg a piaci értéket, és igazodnia kell az érintett szervezeten belüli bérviszonyokhoz. Amennyiben a munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló munkaidejének csak egy részében foglalkozik a projekttel, a személy jellegű költségeknek csak ténylegesen a projektre fordított arányos része számolható el munkaidő kimutatás alapján). A költségeket úgy kell alátámasztani, ami lehetővé teszi a tevékenység megvalósításában részt vevő közszolgáltatást nyújtó szervezet tényleges költségeinek azonosítását (pl. munkaköri leírás). Amennyiben a szervezet rendelkezik az előírt kötelezően adandó juttatásokon felül további adható juttatásokról, úgy legkésőbb az első kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg a közreműködő szervezet részére be kell nyújtani a szervezet béren kívüli juttatásokra vonatkozó belső szabályzatát, közte a cafetéria szabályzatát. 15

16 Előkészítési költség - kivéve a projektmenedzsment költséget - kizárólag a projekt megkezdéséig (C6. pont) és csak olyan igazolt költség számolható el, melyhez konkrét eredmény (pl. dokumentum) kapcsolódik. Projektmenedzsment költségek A projektmenedzsment költségekbe kizárólag azon költségek számolhatóak el, amelyek nem a szakmai tevékenység konkrét megvalósításához, hanem annak adminisztratív, feladatainak lebonyolításához, koordinációjához kapcsolódnak. Kizárólag a projekt tartalmát közvetlenül szolgáló, a projekthez közvetlenül kapcsolódó projektmenedzsment költségek számolhatók el. A projekt tartalmát közvetlenül szolgáló külső harmadik fél által elvégzett vagy a projektgazda, illetve a konzorciumi tagok munkatársai által teljesített tevékenységek számolhatók el. Projektmenedzsment költségeken belül elszámolható: - bruttó munkabér, személyi jellegű egyéb kifizetés és bérjárulékai, illetve a projektgazda belső szabályzatában foglalt egyéb juttatások, annak adóvonzatával együtt - külső harmadik fél megbízási szerződés keretében történő munkavégzése esetén felmerülő személy jellegű költségei vagy a szolgáltatás igénybevételének költsége A projektmenedzseri feladatokat ellátó munkatársak személy jellegű költségeinek alapja lehet munkaszerződés (kinevezés), megbízási szerződés, célfeladat kiírás, megállapodás többletfeladat elvégzéséről, (közalkalmazottak esetén megállapodás többletfeladat elvégzéséről). Az elszámolt érték nem haladhatja meg a piaci értéket, és igazodnia kell az érintett szervezeten belüli bérviszonyokhoz. Amennyiben a munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló munkaidejének csak egy részében foglalkozik a projekttel, a személy jellegű költségeknek csak a ténylegesen a projektre fordított arányos része számolható el (munkaidő kimutatás alapján). A költségeket úgy kell alátámasztani, ami lehetővé teszi a tevékenység megvalósításában részt vevő közszolgáltatást nyújtó szervezet tényleges költségeinek azonosítását (pl. munkaköri leírás). A projektmenedzsment tevékenység saját szervezeten belül történő ellátásán túl lehetőség van külső szakértői szolgáltatások igénybevételére a mindenkor hatályos közbeszerzési szabályok illetve a költségszint megalapozottság bizonyításának alkalmazásával. A projektmenedzsment keretén belül nem számolható el eszközök beszerzése és bérlése. Projektmenedzsment költségek a teljes projekt elszámolható költségeinek legfeljebb 5 százalékáig számolhatók el. Szolgáltatások igénybevétele A külső, harmadik féltől megrendelt, a támogatott tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó alábbi szolgáltatások igénybevétele számolható el: - mérnöki, jogi, szakértői díjak; 16

17 - felmérések, kimutatások, adatbázisok, kutatások, tanulmányok készítésének költsége, belső nyilvántartások készítésének költsége; - jelen útmutatóban kötelezően előírt könyvvizsgálat költsége; - az esélyegyenlőségi, környezeti és társadalmi fenntarthatósági útmutatók alapján vállalt tevékenységek költségei. Nyilvánosság biztosításának költségei A projekt megvalósításával kapcsolatban felmerülő kommunikációs kötelezettségek és vállalások teljesítése érdekében felmerülő költségek számolhatóak el a projekt összes elszámolható költségének legfeljebb 2 százalékáig. A kommunikációs feladatok saját szervezeten belül történő ellátásán túl lehetőség van külső szakértői szolgáltatások igénybevételére is. Nyilvánosság biztosításának költségén belül elszámolható: külső harmadik fél megbízási szerződés keretében történő munkavégzése esetén felmerülő személy jellegű költségei vagy a szolgáltatás igénybevételének költségei a projektgazda által teljesített kommunikációs feladatok elvégzésével összefüggő költségek az Általános elszámolhatósági szabályokban megnevezett valósköltség-alapú arányosítás figyelembevételével. Közbeszerzési eljárások költségei A projekt megvalósításával kapcsolatban felmerülő közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatban jelentkező költségek a projekt összes elszámolható költségének legfeljebb 1,5 százalékáig számolhatóak el (pl. közbeszerzési szakértő díja, hirdetési/hirdetményi költségek, ajánlati/ajánlattételi felhívás elkészítésének költségei, közbeszerzés eredményeként megkötendő szerződések előkészítése). A közbeszerzési eljárások lebonyolítása elszámolható harmadik féltől megrendelt szolgáltatásként, vagy a projekt keretében kiírásra kerülő közbeszerzési eljárások lebonyolításában résztvevő munkatársak személy jellegű ráfordításainak munkaidőarányos formájában. Képzéssel, képzési dokumentumokkal kapcsolatos költségek Az útmutató A1. pontjában nevesített szakmai célokat közvetlenül szolgáló képzések lebonyolítása számolható el. A képzési szolgáltatás igénybevételének következő költségei számolhatók el: - Külső, harmadik féltől megrendelt oktatók, előadók díja, - a helyiség bérleti díja, oktatástechnikai eszközök bérleti díja, - a képzéshez közvetlenül kapcsolódó tananyagok, készletnek minősülő fogyóeszközök költségei, - továbbá az étkezés költségei. Amennyiben a képzéssel kapcsolatos költségek nem harmadik féltől megrendelt szolgáltatásként merülnének fel, úgy az Általános elszámolhatósági szabályokban megnevezett valósköltség-alapú arányosítással elszámolhatóak: - oktatók bér-, személyi jellegű költségei, amennyiben ez máshol nem került elszámolásra, - a helységek bérleti díja, az oktatástechnikai eszközök használati díja, - a készletnek minősülő fogyóeszközök költségei (pl. papír, irodaszer), a képzéshez közvetlenül kapcsolódó tantermi és e-learning tananyagok előállítási költségei, - továbbá saját helyszínen történő képzés lebonyolítása esetén az ellátás költségei, valamint az étkezés költségeit terhelő adó és járulék költsége (SZJA, EHO). 17

18 Kedvezményezettnek az elszámolás alátámasztására egy összesítő táblán szükséges bemutatnia a képzés során felmerülő reprezentációs költségekhez kapcsolódó számlákat valamint a kapcsolódó adók és járulékok összegét. A képzési költségek elszámolásához összesítő tábla mellékelése szükséges, amely alátámasztja a jelenléti ív és a számlák közötti összhangot is. A szállásköltségek esetén kizárólag belföldi szállás számolható el, melynek az összege vendégéjszakánként ellátás nélkül nem haladhatja meg az áfa nélkül számított forintot. Amennyiben ellátási költségeket is érvényesíteni kíván a pályázó, a költségeket számlával kell igazolni, és az így elszámolható költségek összege nem haladhatja meg a szállásköltség 50%-át. Az elektronikus tananyag oktatása esetében külön kimutatást kell készíteni mindazon költségekről, melyeket a projektgazda e címen el kíván számolni. A fajlagos képzési költségek nem haladhatják meg a közigazgatási továbbképzés évi ajánlott díjairól szóló 1/2008. (MK 62.) MeHVM irányelvben foglalt mértékeket. A képzés során felmerülő költségek esetében kizárólag a tételes, aláírt jelenléti íveken nyugvó résztvevői szám után számolhatók el a költségek. Képzettként az a személy vehető figyelembe, aki az adott képzés képzési alkalmainak legalább 75%-án igazolhatóan részt vett. Amennyiben a részvételi arány 75% alatti, az adott személy képzési költségei csak a képzésen történő részvétel mértékéig érvényesíthetők. A képzési költség igazolásához szükséges dokumentum a jelenléti ív hitelesített másolata az adott képzésről, amelyből egyértelműen megállapítható a képzés megnevezése, helyszíne, dátuma, időtartama (pl.: alkalom, nap, óra), a képzésben résztvevők neve, munkahelye, elérhetősége és a képzésben résztvevők aláírása. Minden esetben a képzésre vonatkozó ajánlatokat, vállalkozói szerződéseket képzendő személyenkénti létszámra lebontva kell megadni, illetve kérni és részletezni kell az 1 főre eső felmerülő költségek díját. Csoportalapú elszámolás, illetve ezen alapuló szerződés a projekt megvalósítása során nem számolható el. Rendezvényszervezés költsége Az útmutató A1. pontjában nevesített szakmai célokat közvetlenül szolgáló rendezvények lebonyolítása számolható el. A rendezvényszervezés megszervezése, lebonyolítása során a következő költségek számolhatók el: Külső, harmadik féltől megrendelt szervezők, lebonyolítók díja, a helyiség bérleti díja, informatikai, technikai eszközök bérleti díja, tájékoztatók, szakmai anyagok költségei, továbbá az étkezés költségei. Amennyiben a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költségek nem harmadik féltől megrendelt szolgáltatásként merülnének fel, úgy az Általános elszámolhatósági szabályokban megnevezett valósköltség-alapú arányosítással elszámolhatóak: - szervezők, lebonyolítók személyi jellegű költségei, amennyiben ez máshol nem került elszámolásra, - a helyiségek bérleti díja, a technikai eszközök használati díja, a készletnek minősülő fogyóeszközök költségei (pl. papír, irodaszer), a szakmai anyagok, tájékoztatatók előállítási költségei, - továbbá saját helyszínen történő lebonyolítása esetén az ellátás költségei, valamint az étkezés költségeit terhelő adó és járulék költsége (SZJA, EHO). Kedvezményezettnek az elszámolás alátámasztására egy összesítő táblán szükséges bemutatnia a rendezvény lebonyolítás során felmerülő reprezentációs költségekhez kapcsolódó számlákat valamint a kapcsolódó adók és járulékok összegét és alátámasztja a jelenléti ív és a számlák közötti összhangot is. A rendezvényszervezés során felmerülő költségek esetében kizárólag a tételes, aláírt jelenléti íveken nyugvó résztvevői szám után számolhatók el a költségek. Többalkalmas 18

19 rendezvény esetén résztvevőként az a személy vehető figyelembe, aki az adott rendezvény alkalmainak legalább 75%-án igazolhatóan részt vett. Amennyiben a részvételi arány 75% alatti, az adott személyre eső költsége csak a rendezvényen való részvétel mértékéig érvényesíthetők. A rendezvényszervezés költség igazolásához szükséges dokumentum a jelenléti ív hitelesített másolata az adott rendezvényről, amelyből egyértelműen megállapítható a rendezvény megnevezése, helyszíne, időtartama (pl.: alkalom, nap, óra), a rendezvényen résztvevők neve, munkahelye, elérhetősége és a résztvevők aláírása. Minden esetben a rendezvényre vonatkozó ajánlatokat, vállalkozói szerződéseket személyenkénti létszámra lebontva kell megadni, illetve kérni és részletezni kell az 1 főre eső felmerülő költségek díját. Csoportalapú elszámolás, illetve ezen alapuló szerződés a projekt megvalósítása során nem számolható el. Immateriális javak A projekt megvalósításához szükséges, az A1. pontban nevesített célokat közvetlenül szolgáló immateriális javak (pl. szellemi termékek, vagyoni értékű jogok) bekerülési értéke. A számvitelről szóló évi C. tv. 80. (2) bekezdése szerinti, a 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek bekerülési értéke használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható. Az egy összegben leírt eszközöknél is szükséges leltári nyilvántartás vezetése. A számviteli törvény 25. -ának (7) bekezdésében felsorolt szellemi termékek támogatási szempontból csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat a támogatott más szervezettől vásárolta. Az ERFA típusú költségek (pl.: szoftverfejlesztés és beszerzés) a projekt összes elszámolható költségének legfeljebb 14,5 százalékáig számolhatók el. Tanulmányok, módszertani anyagok, hagyományos és elektronikus tananyagok az immateriális javak között számolhatóak el, amennyiben a szerzői és felhasználói jogok megváltásra kerültek. A projekt szakmai megvalósításával összefüggő személyjellegű költségek és járulékaik A projekt céljainak megvalósításában és/vagy szakmai felügyeletében közvetlenül közreműködő projektgazda által teljesített szakmai megvalósítással összefüggő tevékenységek merülhetnek fel. A projektmenedzsment célú tevékenységek kiadásai kizárólag a projektmenedzsment címszó alatt számolhatók el. A szakmai feladatokat ellátó munkatársak személy jellegű költségeinek alapja lehet munkaszerződés (kinevezés), megbízási szerződés, célfeladat kiírás (közalkalmazottak esetén megállapodás többletfeladat elvégzéséről). Az elszámolt érték nem haladhatja meg a piaci értéket, és igazodnia kell az érintett szervezeten belüli bérviszonyokhoz. Amennyiben a munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló munkaidejének csak egy részében foglalkozik a projekttel, a személy jellegű költségeknek csak a ténylegesen a projektre fordított arányos része számolható el (munkaidő kimutatás alapján). A költségeket úgy kell alátámasztani, ami lehetővé teszi a tevékenység megvalósításában részt vevő közszolgáltatást nyújtó szervezet tényleges költségeinek azonosítását (pl. munkaköri leírás). A szakmai megvalósítással összefüggő költségeken belül elszámolható: - bruttó munkabér, személyi jellegű egyéb kifizetés és bérjárulékai, illetve a projektgazda belső szabályzatában foglalt egyéb juttatások, annak adóvonzatával együtt 19

20 Amennyiben a szervezet rendelkezik az előírt kötelezően adandó juttatásokon felül további adható juttatásokról, úgy legkésőbb az első (személy jellegű költségek elszámolását tartalmazó) kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg a közreműködő szervezet részére megküldi a szervezet béren kívüli juttatásokra vonatkozó belső szabályzatát, közte a cafetéria szabályzatát. Útiköltség Az útmutató A1. pontjában nevesített szakmai célokat közvetlenül szolgáló a támogatott tevékenységekhez kapcsolódó, külső helyszínen történő munkavégzés, a projekt megvalósításával összefüggő továbbképzés miatt felmerülő helyközi utazási költségek elszámolhatóak. Az útiköltségek a 2. osztályú tömegközlekedés eszközök igénybevétele alapján, hivatali vagy saját gépkocsi használat esetén a megtett kilométerek alapján a tényleges üzemanyagköltség/ vagy az adóhatóság által közzétett elszámolható üzemanyag költség és a kilométerenkénti adómentes térítés figyelembe vételével számolhatók el. Közvetett költségek elszámolhatóságának mértéke Az A1. pontban jelzett célokat áttételesen szolgáló, tehát a projekt konkrét szakmai tartalmához közvetlenül nem kapcsolódó úgynevezett közvetett költségek összességében nem haladhatják meg a teljes projekt elszámolható költségének 10 százalékát. Közvetett költségek a következők: projektmenedzsment, közbeszerzési eljárások lebonyolítása, nyilvánosság biztosítása, könyvvizsgálat, az esélyegyenlőségi, környezeti és társadalmi fenntarthatósági útmutatók alapján vállalt tevékenységek költségei valamint a vagyonbiztosítás költsége. Ezt a projekt végrehajtása során kíséri figyelemmel a közreműködő szervezet. A költségszint megalapozottságának bizonyítása A költségszámítás alapjául szolgáló egységárak nem haladhatják meg a szokásos piaci árat, illetve a jelen útmutató C3. pontjában rögzített tevékenységek esetében feltüntetett elszámolhatósági maximumot. Főszabály szerint a piaci ár igazolására közbeszerzési eljárásban beszerzett javak esetén maga az eljárás dokumentációja szolgál. Nem használható fel a piaci ár igazolására azon közbeszerzés, vagy beszerzés, mely esetében nem mutatható ki valódi verseny. Közbeszerzési értékhatár alatt vagy közbeszerzési kötelezettség hiányában az egy szállítótól (vállalkozótól) nettó ,- forint feletti megrendelés esetén, a piaci árnak való megfelelés biztosításához legalább három, azonos tárgyú, összehasonlítható, összegében egyértelmű, írásos ajánlatot kell bekérni. Az árajánlatkéréseket és az ajánlatok beérkezését is megfelelően dokumentálni (postai feladás bélyegzője/faxjelentés/érkeztetés/iktatás) szükséges, mely a helyszíni ellenőrzések során ellenőrzésre kerül. Az alátámasztó dokumentumok (árajánlatok, kimutatások) nem lehetnek a megrendelő/vállalkozói szerződés időpontjához képest 6 hónapnál régebbiek. Amennyiben az ajánlatok a piaci ár igazolására alkalmatlanok (különösen: nem összehasonlíthatóak, nem azonos tárgyúak, nem egymástól és a projektgazdától/ajánlatkérőtől független piaci szereplőktől származnak, a tényleges piaci árat jelentősen meghaladják), a felmerült költségek a projekt terhére nem elszámolhatóak. A bérszint és a szakértői díjak egységárának megalapozására elfogadható még független statisztika, kimutatás csatolása (különös tekintettel hivatalos központi pl. KSH adatokra, kamarai díjszabásokra). 20