II. A globális ökológia fő kérdései. Öt kérdés, amit tárgyalni fogunk: Földön az ember? (Természettudományi kérdés)

Átírás

1 II. A globális ökológia fő kérdései Öt kérdés, amit tárgyalni fogunk: 1. Milyen természeti változást okoz a Földön az ember? (Természettudományi kérdés) 2. (1.-ből származik) A természeti változásoknak milyen társadalmi következményei vannak? (Társadalomtudomány) 3. (1.-ből származik) Milyen társadalmi okok vannak a változások mögött? (Társadalomtudomány) 4. (2.-ből származik) Hogyan alkalmazkodhat a társadalom? (Természettud. és társadalomtud.) 5. (3.-ból származik) Hogyan lehetne a változásokat megelőzni? (Term. és társadalomtudomány)

2 Néhány, ember előidézte fontos változás: Globális éghajlatváltozás Vízkészletek Fajok kihalása Ózonelvékonyodás (példaként tárgyalja a három előbbi fontos mellett) Globális éghajlatváltozás felmérés (tudósok között): ez a legnagyobb probléma Mindig volt változás, most sokkal gyorsabb (emiatt nagyon nagy baj) alkalmazkodás nehéz Globális felmelegedés (sokszor: felmelegítés; angolul: heating) ez a globális klímaváltozás alapja A 20. szd.-ban az elmúlt évezredben a felmelegedés: 1906-tól 0.7 o C; (nem nagy, de mégis komoly változást jelent); 0.6 az utóbbi 30 évben, fele az utolsó évtizedben Egyenetlen: sarkok felé jobban, kontinensek jobban

3 IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) nemzetközi szervezet, szakmai sokszínűség (jelentés: [2007 Béke Nobel-díj, magyarok is] Δ T (2100-ra) ~ o C, szárazföldön még nagyobb több modell összesítése, (IPCC, 2007-es jelentés; magyarul is a Vidékfejlesztési Min. honlapján) Legutóbbi jégkorszak vége ~ (10-18 ezer évvel ezelőtt ért véget) év, akkor 5000 év alatt 4 o C 50-szer gyorsabban bekövetkező változás ez a probléma! 1970 óta 50-70%-al nőtt az üvegházgázok kibocsátása Ok a fő ok az ember, (más is, pl. napsugárzás pár %-ot nőtt 300 év alatt) CO 2 fele a légkörben, felét elnyelik az óceánok, a hatás 55%-a ebből; fosszilis, égetés (ez a legnagyobb); erdőirtás (ez ~ 1/5-rész);

4 A többi gáz: 45% O 3 (trposzférikus és felszínhez közeli (fosszilis égetése miatt), CH 4 : fosszilis, kérődzök tenyésztése (ez a legfontosabb: 1.5 milliárd szarvasmarha, hulladéklerakók), N 2 O (ez a kéjgáz, több kisebb forrás, műtrágyák, mezőgazdaság), halogénezett CH-k (több gáz) Klímaváltozás jelenségei: melegedési trend kimutatva hőhullámok gyakoribbak, erőteljesebbek (2003, 2007); 2003: statisztikailag plussz halálesetek, (Fr. országban ~10 kfő, idősek, gyerekek, szívbetegek,) Csapadékmintázatok megváltozása: szélsőséges eloszlások, összességében több csapadék, felpörög a vízciklus ; 5-6% változás, nagy térbeli szórás; csökkenés is lehet, M.o.-on is ez van. Lehet kevésbé egyenletes csapadék,

5 azonos átlaggal. Mérsékelt klímaváltozás, Mo.-on is. Árvízveszély: csapadékváltozás a fő ok: nő statisztika kimutatja (tiszai [2001- ben évszázad árvize, azután 2003-ban is], dunai árvizek [2002]) M.o. 20. szdban csapadék: 640 mm-ről 560 mm-re (jelentősen) csökkent Aszály általános lehet: éve fokozódott (M.o. mediterrán irányba változik) További szárazodás várható, ugyanakkor a telek nedvesebbek lesznek Földközi tenger körül több erdőtűz Világóceán szintje emelkedik (15-20 cm a 20. szdban). Tévhit: a sarki jégsapkák olvadása lenne a fő ok (nem ez). 21. szd.: cm lehet, (IPCC becslés, új modellek: akár ~ 1m is lehet), ok: jégolvadás, víz hőtágulása (ez a főok!), szárazföldi lefolyás növekedése (kevésbé fontos) cm-nél több 10 millió; 1 m-nél ~ 100 millió ember környezeti (éghajlati)

6 menekült, vándorlás máshol (pl. M.o.-on) probléma Klímaváltozás: pozitív hatása is lehet, a gyors változások miatt negatív dominál (minél gyorsabb, annál veszélyesebb) Teendők: alkalmazkodás (kezelni az elkerülhetetlent), Csökkenteni a változás okát: Energetika: megújulók 13 %, 6-7% biomassza; baj: nagy területek kellenek hozzájuk 2000-ig csökkent az egységnyi energiánál kibocsátott C, azóta nő Kiotó: 2012-ig 5%-al csökkenteni a széndioxidot 1990-hez képest (gyenge követelmény!) 2009-re Kiotót követő cselekvési terv: sokkal szigorúbb nincs megállapodás Víz a légkörben (Különleges szerepe van a Földön)

7 A Föld vízkészlete: 2 milliárd km 3 (kb tonna) 15 %-a kémiailag kötött A maradék 1,4 milliárd km 3 a globális víztározókban található Óceánok: 97.5% (sótartalom: 35 ezrelék), jég: 2%, felszín alatti vizek: 0.57%, folyók, tavak, bioszf.: 0.02% A légköri víz kb km 3 : 99% troposzférában Ha mind kihullna 25 mm csapadékot jelentene (átlagosan 1000 mm az évi csapadékmennyiség) Egy év alatt kb. 40-szer újul meg a légköri vízkészlet tartózkodási idő 9 nap. 97.6%-a légnemű halmazállapotú, 2.2%-a pedig szilárd vagy cseppfolyós halmazállapotban található a légkörben. Édesvíz szűkösség (1 főre eső mennyiség csökkenése)

8 Tengervíz (96% sós víz) sótalanítás rengeteg energia Miért csökken? Növekszik a felhasználás (1950 óta 3x), kínálat csökkent: vízszennyezés növekedett, éghajlatváltozás is ok (bizonyos helyeken) Most: emberek 8%-át érinti (500 millió ember), 2030-ra 30% fog szenvedni miatta (sorrend: Észak Afrika, Közel- Kelet, Kína, India részei) M.o. a világ 10 legfenyegetettebb országa között; ok alvízi ország, 95% külföldről; szárazodás, sok felszín alatti víz: keletkezésnél gyorsabban használjuk fel Alvízi országok fenyegetettsége fegyveres konfliktusok (arab Izrael, India

9 Pakisztán, Kasmír Indus forrásvidéke, vízháboruk száma növekszik) Fajok: >4 millió (<30 millió, 1.5-et leírtak) Fajok kihalása: ez visszafordíthatatlan. Háttérkihalás: évi 4-5, ma évente 4-6 ezer/év faj hal ki. Populációk száma csökken Földtörténet: 5 nagy kihalási hullám, legutóbb 65 millió éve Homo sapiens: ~ 500 ezer év azóta nem volt nagy fajkihalás Mai okok: élőhely beszűkülés (trópusi őserdők kiirtása ~100 ekm 2 évente), invazív (özönfaj a magyar név), nincs természetes ellenség, ragadozók, paraziták őshonos nincsen felkészülve; pl. Mo. leggyakoribb fafaj: akác; parlagfű, angolna elterjedése

10 behurcolás (nemzetközi kereskedelem, turizmus), túlhalászat, túlvadászat, szennyezések: növényvédő szerek, éghajlatváltozás Fajkihalás kára: (sok más is) 1) [esztétika (Cicero: a változatosság gyönyörködtet)] 2) Föld állapota: fontos szerep a környezet állapotának megőrzése 3) Kőzetmállás: a termékeny talaj képződésének előfeltétele (100-szor 1000-szer gyorsabban bizonyos mikroélőlények segítségével), talajok, 4) hasznot hoznak: pl. gyógynövény Ezek a természet ingyenes szolgáltatásai Példa: a repülőgép szegecseinek ritkítása hol a határ, az összeroppanás? Melyek a kulcsfajok? Bioszféra: kísérlet Arizonában:

11 üvegház, minden benne, zárt rendszer, önfenntartó rendszer. nagyon hamar kudarc: elfogyott az oxigén, fajok kihaltak, beporzók kihaltak valóságban is probléma (Könyv: Ehrlich házaspár: Fajok kihalása) Ózonelvékonyodás: sztratoszférikus ózon Ok: halogénezett CH-k (szintetikus vegyületek: CFC-k klórozott, fluorozott szénhidrogének, metilbromid), stb körül: gyártás megjelenése, 1974: Nature cikk hatása lehet, 1985: cikk az Antarktisz fölötti elvékonyodás, Cl és Br atomok felszabadulása, -85 o C alatt katalitikus felhők alakulnak ki 1987: Montreal-i jegyzőkönyv 2004: siker: 10% alá visszaesett (feketepiaca van, Kína), 21. szd. végére visszaállhat a korábbi állapot (baj: a vegyületeknek hosszú az élettartamuk)

12 Bioszféra: az a térség, ahol anyagcserét folytató élőlények előfordulnak (~ néhány km-től +10 km-ig) Kiotó-i Montreal-i jegyzőkönyvek összehasonlítása Kiotóit: nem fogják betartani [CO 2 kereskedelem]; 2005-ben lépett hatályba kötelező CO 2 csökkentés % csökkentés a kibocsátásban: Br, Kína, India nem írta alá; EU 8%, Mo. 6% CO 2 kibocsátásban 10-szeres csökkentés kellene: Kiotó: első lépésnek jó 2009-ben Koppenhága-i klímacsúcs: hogyan menjen tovább, keményebb számok lettek volna sikertelen Montreal jól működik, Kiotó nem, mi az oka? Különbség 3 fő ok: ózonfaló vegyületek: kisebb része a gazdaságnak kevés ország megállapodása gyártás: csak 2 cég, helyettesítő technológiák megoldottak

13 (éghajlatváltozásnál: erős az ipari ellenlobbi) Társadalmi háttér vizsgálata: 3. Milyen társadalmi okok vannak a változások mögött? (Társadalomtudom.) 4.Hogyan lehet mérsékelni a kiváltó okokat? 5. Hogyan lehetne a változásokat megelőzni? (Term. és társadalomtud.) Bioszféra: benne: gazdaság bioszféra Bioszféra átalakítása: a gazdaságnak kiemelt szerepe van Nyersanyag kitermelés termelés fogyasztás ez alakítja a bioszférát Gazdasági tevékenység sémája: Kitermelés (természeti erőforrás) nyersanyag termelés (javak), szolgáltatások fogyasztás szennyezés, hulladék Kitermelés termelés fogyasztás; gazdasági anyagcsere a természettel

14 A folyamat a természettel való kölcsönhatás (entrópianövekedés) Átalakítás: a lánc két végén. Mitől függ az átalakítás mértéke? Mennyi javat állítunk elő (ez a mérték) ez a gazdasági teljesítmény Egységnyi teljesítményhez tartozó anyag, energia, hulladék. B ~ YxZ B (átalakítás mértéke) Y (gazdasági teljesítmény) Z (egységnyi teljesítményhez mennyi anyag, mennyi hulladék bioszféra átalakító hatás) ezek a közvetlen tényezők B=YxZ környezet-átalakító tevékenys. A képlet a folyamatokra utal! Y = P (személyek száma) x O p (fejenkénti gazdasági teljesítmény) alapformula!

15 Z = T + S + G Nem matematikai formula! T mennyire környezetkímélők a technológiák S gazdasági szerkezet (mekkorák a bioszférát átalakító szektorok), ált. S nagy (okt.: kis S, acélipar: nagy S) G a gazdaság geográfiai mintázata (hogyan válnak el a gazdasági tevékenység elemei, minél jobban elválik G annál nagyobb) nagy távolság: információhiányt is jelent Mögöttük egy sor közvetett tényező! Így pl. kultúra: értékrend, világnézet, intézmények. Ez kijelöli a környezetvédelem öt stratégiai szempontját csökkenteni kell: P, O p, T, S, G ezeket mind csökkenteni lehet és kell. Ezeket nézzük végig. P: láttuk: népességszám most 6.8 mrd között 78 mill/év növekmény

16 Történelmi csúcs: %/év. Csökkenés oka: kevesebb szülés (termékenységi átmenet). Kína és India szaporodási üteme kezd csökkenni Termékenységi átmenet: elindult 17. szd. Nyugat-Európa, M.o.: szd. forduló (ekkor a maximum). Mindenütt megfigyelhető (5-6 afrikai ország kivételével) ~ 1950-ben 5 gyerek/nő, most 2.5 gyerek/nő. Csúcstartó: Niger (>7), min. Keletközép-Európa 1.2% (M.o. 1.3%) Telítődés a jövőben csökken a termékenység (ENSz tanulmány). ENSz alsó becslés: 2030-ban maximum (lassuló növekedés), utána csökken, Legvalószínűbb: szd. közepéig növekszik Kína: születéskorlátozás (emberjogi problémák), fiúk többen vannak óta sok eltitkolt gyermek, állami egyke

17 modell. Emberjogi szempontból ez is kifogásolható. Más születésszabályozás (tabletta, gumi) kevésbé kifogásolják. A 3. világban ezek nem elérhetők. Nem kívánt terhesség: minden 3-dik gyerek. Üdvözlendő változások. Néhány mellékhatásaként is csökken a termékenység a) nők helyzetének javulása, b) iskolázottság, c) nyugdíjrendszer kiterjesztése. Lehetséges gyorsütemű csökkenés: pl. Tunézia 30 év alatt 6-ról 2-re; Mongólia 7-ről 1.9-re. Ellene hat: nemzetek versenyzése (gazdaság, haderő stb.). Kairói népességkonferencia nincs megállapodás O p gazdasági teljesítmény, helyről-helyre változik. Mindenütt kiemelt társadalmi, politikai cél

18 Növekedés töretlen 1950 óta [GDP-ben mérve évi átlagban 2% bővülés nagyobb, mint a népességnövekedés erre nagy esély van]. Valószínűleg nőni fog. [Most válság van tudatos intézkedés és nem válság kell a helyzet kezeléséhez.] O p csökkenéséhez: új gazdaságpolitika (most neoliberális) ökológikus (szabályozott piacok társadalmi ellenőrzés alatt) Közgazdaság: neoklasszikus irányzatok; természeti korlátokról, a gazdaság természeti beágyazottságról nem beszélnek. [Ökológiai közgazdaságtani olvasókönyv, Pataki-Takács-Sánta, Tipotex]

19 Anyagi javak halmozása ez a korszellem. Csökkenteni kell: ehhez négy dolog kellene: Új gazdaságpolitika: eddig neoliberális önszabályozó piac elve: megbukott a gazdasági válsággal Ökológiai szempontból: vissza kell szorítani a piacokat, a piacok kerüljenek vissza a társadalmi ellenőrzés alá Ez az üzletek korlátozását jelenti. Társadalmi csoportok beleszólalhassanak, piac kiszakadt az ellenőrzés alól. Közszolgáltatás területén nem kell piac (pl. vízszolgáltatás) Neoliberalizmus rugalmas ideológia, puhább formában akár túlélhet. Tudomány: a közgazdaságtanban a neoklasszikus irányzat dominál (lényeg: bár átfedés van a neoliberálissal, de más. Nem vesz tudomást a természeti korlátokról, elkülönülő bioszféra.)

20 Értékrendváltozás: anyagi javak bősége a központi érték Több fogyasztás jobb Fenntartások: szükség van az anyagi javakra, Másra is: egészséges környezet, értékes kapcsolatok, sokszor a gazdasági növekedés mindezt aláássa Mérsékelni kell a fogyasztást! Reklámok szerepe gyerekeknek szóló reklámok (be kellene tiltani). Világgazdaság intézményrendszerének átalakítása: IMF, WB, WTO, G8 nem demokratikus szervezetek; környezeti szempontjaik mások Visszafogás: világátlagban kell megvalósítani, nyugaton erőteljes visszafogás kell. Életminőség: kultúra, környezet stb. járulékos szempontok. Boldogságot csökkentheti pénzkeresés negatív hatásai (USA: fogyasztáscsökkentő mozgalom).

21 T környezetkímélő technológiák, csere is segít, pozitív trendek Anyagtakarékos (bemeneti oldalon takarékoskodik, hulladékcsökkentés) Energiatakarékos (energiatakarékosság: 20% csökk., az E/GDP 40 év alatt) Hulladékcsökkentő technológiák (kimenet oldala segít). Technológiaváltás más felhasználás, már ez is környezetkímélő lehet S gazdaságszerk: termelőtevékenységet megváltoztat (zöld adó: Svédország, D). Munka helyett természeti források megadóztatása. Ökológiai adó [csökkentik a munka adóját, növelik a természet- és hulladékadót] Szolgáltatások támaszkodik az iparra, mezőgazdaságra, harmadik szektor. Pl. turizmus: szennyező, anyagigényes. Termelésszerkezet elmozdulás látszik. (A környezetszennyező term. a 3. világ) Fogyasztás: nincs elmozdulás, globálisan nem mozdul.

22 A statisztikák alátámasztják ált. a környezetkímélő felé mozdul. G térben való szétválás: cél a növekedés fokozása. Mi a hatása a válságra? Kitelepítés: laza körny. szabályok előny Globalizáció nem spontán folyamat (aktív erőfeszítések). Cél: a világgazd. növekedésének fenntartása nem igaz, hogy ez a szükségszerűség. Intézmények: a 4 szervezet (WB, IMF, WTO, G8), multik. Gazdaság: lokalizációja (többen hangsúlyozzák): a válság ezt elősegítheti. Példa: a mezőgazdaság lokalizációja. Nemzetközi termékek, azonos áruk között folyik a kereskedelem. Mindez tág határok között elfogadható Elvileg: mind az 5 tényezőt csökkenthető. Ma ált. a T-t csökkentik (esetleg S-et). Valószínűtlen, hogy sikeres legyen. Ok: korlátok vannak (pl. gazdasági korlátok)

23 Nem biztos, hogy az új technológiák jobbak környezeti szempontból jó irányba megy a technika terjedése. Pl. Papírmentes iroda paradoxon: várták: computer csökkenti a papírt nőtt. Energetika (biomassza): dominált a 19. szd.- ban. Ma biomassza abszolút értékben nőtt nagyobb az energiaigény Jevons (angol közgazdász) paradoxon (visszapattanó hatás) kőszén növekedése a bányászat hatékonyságnövekedése ellenére. (Termékárcsökkenés [más termékre költheti a pénzét, közvetett visszapattanó hatás] termelés fokozására vezet.) Reklámok Nem elég az 5 faktorból egyet csökkenteni a bioszféra átalakításában mind az 5

24 részt vesz. (Pl. autók kevesebbet fogyasztanak, mégis nő a fogyasztás, mert nő az autók száma) Egyes tényezők kölcsönhatása a bioszféra átalakulásával. (Társadalmi-gazdasági rendszer kultúra, gondolkozás). Mind az 5 tényező szerepet játszik a bioszféra átalakításában, ezért sem elég egy tényező. Új technológiáknál: elvileg új problémák léphetnek fel Nem szerepelhet nagy értékű tag a tényezők kölcsönhatnak TSA A bioszféra átalakítások nagy ugrásai (könyv, PhD disszertáció)