A Föld éghajlata folyamatosan változik. Ugyanakkor a manapság zajló éghajlatváltozás, amelyet elsôsorban (bár nem kizárólag) az emberi tevékenységek

Átírás

1 A GLOBÁLIS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS

2 tartalom Mit hozott eddig az éghajlatváltozás? 2 Mi várható a XXI. században? 4 Az éghajlatváltozás Magyarországon 5 Az éghajlatváltozás okai 5 Mit tehetünk az éghajlatváltozás káros hatásai ellen? 6 Mit tehetek én az éghajlatváltozás ellen? 8 Ajánlott irodalmak 9

3 A Föld éghajlata folyamatosan változik. Ugyanakkor a manapság zajló éghajlatváltozás, amelyet elsôsorban (bár nem kizárólag) az emberi tevékenységek okoznak, földtörténeti léptékben is szokatlanul gyors ütemû. És éppen ez a rendkívüli ütem jelenti a legfôbb problémát: minél gyorsabban változik az éghajlat, annál nehezebben tud alkalmazkodni a természet és a társadalom. Noha az éghajlatváltozásnak pozitív következményei is vannak (például korábban fagyott talajok alkalmassá válnak a mezôgazdasági mûvelésre), a negatív hatások dominálnak, méghozzá annál inkább, minél gyorsabb a változás üteme. Egy, a közelmúltban a világ környezetkutatói körében végzett felmérés eredménye szerint e tudósok egyértelmûen a globális éghajlatváltozást tekintik a világot leginkább fenyegetô környezeti problémának a XXI. században. 2

4 ? ºC Mit hozott eddig az éghajlatváltozás? Az elmúlt száz évben mintegy 0,7 Celsius fokkal növekedett a globális földfelszíni átlaghômérséklet. Ez volt az elmúlt évezred legnagyobb mértékû felmelegedése. A hômérséklet-emelkedés mértéke igen különbözô volt a világ egyes pontjain. A szárazföldek összességében jobban melegedtek, mint az óceánok, a magasabb szélességi körök pedig jobban, mint a trópusok. A legnagyobb mértékû melegedést a 40. és 70. szélességi körök közötti szárazföldeken tapasztalhattuk. Alaszka egyes részei csak az elmúlt 30 év téli hónapjaiban mintegy 6 Celsius fokkal váltak melegebbé! A magunk mögött hagyott évezred legforróbb évtizede az 1990-es évek, legmelegebb éve pedig 1998 volt. A XXI. század eddig eltelt néhány éve kivétel nélkül ott található a mûszeres mérések kezdete (kb. 1880) óta tapasztalt tíz legforróbb esztendô között. Mindez azt jelenti, hogy már jelenleg is egy szokatlanul meleg idôszakban élünk. A mind gyakoribbá, tartósabbá és erôteljesebbé váló hôhullámok egyre inkább megviselik az emberek szervezetét. Például Franciaországban 2003 nyarán egy rendkívül erôs hôhullám hatására az év ezen idôszakában megszokotthoz képest mintegy 15 ezerrel (!) több ember halt meg. 2

5 A globális éghajlatváltozás azonban nem egyszerûen csak globális felmelegedést jelent. Változnak például a csapadékmintázatok is a melegedés nyomán. Bár összességében több csapadék hullik globálisan, eloszlása térben és idôben is egyenetlenebbé vált, továbbá növekedett a párolgás mértéke is. Következésképp egyre több területet érint túlzott szárazság, vagy túlzott nedvesség (pusztító viharok, árvizek). Az északi félteke hideg és mérsékelt öveiben máris gyakoribbá váltak a heves csapadékesemények. Továbbá a XX. század során jelentôsen megnôtt a nagy árvizek gyakorisága világszerte, elsôsorban az éghajlatváltozás következtében. A melegedéssel a világóceán szintje is növekszik egyrészt a víz hôtágulása, másrészt a sarki jégsapkák olvadása miatt. A XX. században centiméteres emelkedést tapasztalhattunk globális átlagban. Továbbá nemcsak a sarki jégsapkák olvadnak a felmelegedéssel, hanem visszahúzódnak a hegyvidéki gleccserek is. Hemingway például ma már legfeljebb csak múlt idôben írhatna a Kilimandzsáró haváról, az ugyanis a XXI. század legelejére teljesen elolvadt. A hurrikánok ha gyakoribbá talán nem is, de mindenképp tartósabbá és intenzívebbé váltak az utóbbi évtizedekben, minden valószínûség szerint legalább részben az éghajlatváltozás miatt. Korántsem kizárt, hogy a New Orleans-t 2005-ben letaroló Katrina-hurrikánt is valamelyest az éghajlatváltozás számlájára írhatjuk. 3

6 Mi várható a XXI. században? A világszerte legtöbbet hivatkozott és leginkább megbízhatónak ítélt éghajlati elôrejelzések a világ éghajlatváltozással foglalkozó szakembereinek színe-javát tömörítô Éghajlat-változási Kormányközi Testület (angol rövidítéssel: IPCC) nevéhez fûzôdnek. Emiatt az alábbiakban mi is legtöbbször e testület legutóbbi jelentéseire támaszkodunk. Ezek szerint a globális földfelszíni átlaghômérséklet 2100-ig mintegy 1-6,5 Celsius fokkal emelkedik majd az 1990-es értékhez képest. Egyes modellek értelmében azonban még egy 10 Celsius fokot meghaladó melegedés sem zárható ki ugyanebben az idôszakban! (Ráadásul a szárazföldek nagy részén még ennél is nagyobb mértékû hômérséklet-emelkedés várható, hiszen ezek gyorsabban melegszenek az óceánoknál.) Egy 2 Celsius foknál nagyobb mértékû XXI. századi hômérséklet-emelkedés már elôzmény nélküli volna a Homo sapiens mintegy 600 ezer éves történetében. Összehasonlításképpen: a jégkorszakok végére úgy szoktunk gondolni, mint gyors melegedéssel járó periódusokra. A legutóbbi, ezer évvel ezelôtt befejezôdött jégkorszak úgy ért véget, hogy mintegy 5000 év alatt kb. 4 Celsius fokkal nôtt a globális földfelszíni átlaghômérséklet. Most ugyanekkora, sôt ennél is nagyobb mértékû melegedés mindössze 100 év alatt bekövetkezhet! A csapadékmintázatok tekintetében a fent említett XX. századi trendek látványos felerôsödése várható századunkban. A világóceán átlagos szintje 2100-ig centimétert emelkedik majd az elôrejelzések szerint - jelentôs regionális eltérésekkel. Egy több mint félméteres emelkedéssel több tízmillió ember lakóhelye kerülne víz alá, egyes szigetek teljesen eltûnhetnek. A mindebbôl fakadó tömeges népvándorlás társadalmi feszültségekhez, akár háborúkhoz vezethet. A hegyvidéki gleccserek 30-50%-a tûnhet el a XXI. század végéig. Az elôrejelzések szerint az éghajlatváltozás a növényés állatfajok már ma is tömeges kihalását bizonyosan föl fogja gyorsítani, sôt, akár a kipusztulások legfôbb okává is válhat a XXI. század során. 4

7 Az éghajlatváltozás Magyarországon Az éghajlat változása hazánkat is egyértelmûen érinti, méghozzá döntôen negatívan. A XX. század során a globális átlagnak megfelelô mértékben emelkedett Magyarországon a földfelszíni átlaghômérséklet, és az elkövetkezô évtizedekben szintén a globális átlaggal nagyjából megegyezô mértékû melegedés várható. A XX. század során erôteljesen (éves átlagban kb. 640 milliméterrôl kb. 560 milliméterre) csökkent a hazánk területére lehulló csapadék mennyisége - télen nagyobb, nyáron kisebb mértékû volt ez a csökkenés. Az utóbbi évtizedekben ráadásul a csapadék idôbeli eloszlása is egyenetlenebbé vált, emiatt is jelentkezhettek erôteljes aszályok az elmúlt bô húsz évben. Az elkövetkezô évtizedekben az éves csapadékmennyiség további csökkenése várható, miközben a telek nedvesebbé, a nyarak viszont jóval szárazabbá válnak. Mindez fokozódó aszályveszélyt jelent Magyarország számára! Az éghajlatváltozás okai Noha a Napból érkezô energia mennyisége is növekedett az elmúlt mintegy 250 évben, de ez önmagában a megfigyelt melegedésnek még a tizedét sem magyarázza ugyanebben az idôszakban. Ennek megfelelôen ma már rendkívül széleskörû az egyetértés az éghajlatkutatók között abban, hogy a globális éghajlatváltozást elsôsorban az emberi tevékenységek okozzák. Mi, emberek többféleképpen is módosítjuk ugyan a Föld éghajlatát, ám a melegedés döntôen az üvegházgázok légkörbe bocsátása nyomán következik be. Az üvegházhatás természetes jelenség, mi azonban fölerôsítjük azáltal, hogy növeljük a légkör üvegházgáztartalmát. Az üvegházhatás emberi eredetû erôsödésének mintegy feléért a szén-dioxid felelôs, a másik feléért pedig egyéb üvegházgázok (mindenekelôtt a metán, az alacsonylégköri ózon, a dinitrogén-oxid és a halogénezett szénhidrogének) együttvéve. A melegedésért tehát leginkább a szén-dioxid okolható, amely gáznak két fô emberi forrása van. Egyrészt a világ energiafelhasználásának jelenleg mintegy 80%-át fedezô ún. fosszilis tüzelôanyagok (kôszén, kôolaj, földgáz) elégetésekor kerül a légkörbe. Másrészt a manapság elsôsorban a trópusokon zajló erdôirtások nyomán: ekkor nem csupán a faanyagban található szén döntô része válik szén-dioxiddá az elégetés, illetve a lebomlás nyomán, hanem meghiúsulhat a kiirtott erdôk széndioxid-elnyelése is, amennyiben nem telepítik ôket újra. A sarkvidékek jégsapkáiba záródott levegôbuborékok vizsgálata alapján tudjuk, hogy a légkör széndioxid-koncentrációja ma magasabb, mint az elmúlt 650 ezer évben bármikor! 5

8 Mit tehetünk az éghajlatváltozás káros hatásai ellen? Alapvetôen kétféle stratégia létezik, mindkettô nagyon fontos. Egyrészt megpróbálhatunk minél inkább alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, például védekezünk a fokozódó árvizek ellen, szárazságtûrô fajokat/fajtákat vonunk termesztésbe stb. Másrészt megkísérelhetjük mérsékelni az éghajlatváltozás mértékét, elsôsorban az üvegházgázkibocsátás visszafogása révén. Mindehhez elengedhetetlen a nemzetközi együttmûködés, hiszen az éghajlatváltozás globális probléma. Az üvegházhatású gázok nagy többsége ugyanis egyenletesen keveredik el a földi légkörben, így például a Magyarországon az erômûvek vagy a gépjármûvek által kibocsátott szén-dioxid ugyanúgy globálisan okoz gondokat, mint mondjuk az indiai szarvasmarhák bendôjébôl fölszabaduló metán. Hasonlóképpen, az éghajlatváltozás helyi hatásai is könnyen globális hatásokká nôhetik ki magukat, mivel a mind inkább globalizált gazdaságban a világ egyes térségei egyre jobban függenek egymástól gazdaságilag. Az éghajlatváltozás mérséklését célzó nemzetközi erôfeszítések eddigi legfontosabb eredménye a Kiotói jegyzôkönyv hatályba lépése februárjában. A jegyzôkönyvben az iparosodott államok vállalták, hogy az 1990-es szinthez képest 2012-ig átlagosan 5,2%-kal csökkentik üvegházgáz-kibocsátásukat. Ez a vállalás csupán egy elsô lépésnek tekinthetô, mivel az éghajlat stabilizáláshoz a vállalt csökkentés legalább tízszeresére (!) volna szükség, ráadásul nemcsak az iparosodott államokra vonatkozóan, hanem globális átlagban. Ehhez képest ma már az is világosan látszik, hogy még a 2012-re vállalt minimális mértékû csökkentés sem fog teljesülni. Ennek nemcsak az az oka, hogy a legnagyobb üvegházgáz-kibocsátónak számító Amerikai Egyesült Államok végül kihátrált a Kiotói jegyzôkönyvbôl, hanem az is, hogy számos csatlakozott ország igyekezete dacára minden bizonnyal képtelen lesz betartani vállalásait. mérséklés lkalmazkodás 6

9 A nem túl bíztató eredmények ellenére egyértelmû: az éghajlati katasztrófát csak akkor kerülhetjük el, ha 2012 után jelentôsen megszigorítjuk a Kiotói jegyzôkönyv jelenlegi célkitûzéseit. Az igazságos az lenne, ha az egy fôre jutó maximálisan megengedhetô üvegházgáz-kibocsátás mindenütt a világon ugyanannyi lenne. Ehhez az iparosodott államokban drasztikus kibocsátás-csökkentésre volna szükség, míg a legszegényebb országokban némi kibocsátás-növekedés is megengedhetô volna. Közbülsô helyet foglalnak el a harmadik világ iparosodottabb államai (például Kína, India vagy Brazília), amelyeknek - ellentétben a jelenlegi gyakorlattal - szintén szükséges volna bizonyos szintû kibocsátás-csökkentést vállalniuk. megújuló energiaforrásokra támaszkodunk. Noha ezek sem mentesek a környezeti kockázatoktól, óvatos, körültekintô alkalmazásuk még mindig a leginkább elfogadható alternatívát jelenti. A közhiedelemmel ellentétben alapos számítások bizonyítják, hogy a megújuló energiaforrások már ma is akár önmagukban is képesek volnának kielégíteni a világ energiaigényét. Habár jó néhány országban megfigyelhetô már az energiahatékonyság és az energiatakarékosság fokozódása, továbbá a megújuló energiaforrások térnyerése, e folyamatok ma még nem elég gyorsak az éghajlatváltozás kívánatos mértékû mérsékléséhez. Az éghajlatváltozás mérséklésének alighanem leghatékonyabb útja az volna, ha minél kevesebb fosszilis tüzelôanyagot égetnénk el. Ehhez mindenekelôtt arra volna szükség, hogy csökkentsük a felhasznált energia mennyiségét (ami korántsem szükségszerûen jelenti jóllétünk csökkenését!). A fennmaradó energiaigényünket pedig meg kell próbálnunk minél kevésbé a fosszilis tüzelôanyagokból fedeznünk. Erre alapvetôen kétféle lehetôség kínálkozik: az atomenergia és az ún. megújuló energiaforrások (elsôsorban a nap-, szél-, víz-, biomasszaés geotermikus energia). Mivel azonban az atomenergia számos komoly környezeti és egyéb kockázatot hordoz magában, valószínûleg helyesebben tesszük, ha inkább a 7

10 Mit tehetek én az éghajlatváltozás ellen? -CO 2 Röviden: takarékoskodj az energiával! Különösen fontosak az alábbiak: 1. Ne fûtsd túl a lakásodat! Amennyiben tudod szabályozni lakásod/házad fûtését, elégedj meg legfeljebb 20 Celsius fokkal. Ha fázol, vegyél föl inkább egy pulóvert. 2. Ne használj légkondicionáló berendezést! Egy kis odafigyeléssel (árnyékolással, éjszakai szellôztetéssel) lakásod/házad kánikulában is elviselhetô hômérsékletûvé tehetô. 3. Csak valóban indokolt esetben ülj autóba! Használd inkább a tömegközlekedést, vagy még inkább kerékpározz, gyalogolj. 4. Ha teheted, ne utazz repülôgéppel! Ezer kilométeres távolságon belül lehetôleg válaszd a vonatot vagy az autóbuszt, amelyek egy utasra vonatkoztatva lényegesen kevesebb üvegházgázt bocsátanak a légkörbe, mint a repülôgép. De gondold át azt is, hogy valóban szükséges-e olyan messzire utaznod. 5. Válaszd a helyi termékeket! Ezek összetevôit kevesebbet kellett szállítani, vagyis elôállításuk rendszerint kevesebb üvegházgáz légkörbe bocsátásával járt. Az egyéni viselkedési változások ugyan önmagukban biztosan nem fogják megoldani az éghajlatváltozás problémáját, ám ettôl függetlenül fontos szerepet játszhatnak benne. Komolyabb eredményeket azonban csak úgy érhetsz el, ha összefogsz más emberekkel, és közösen cselekedtek. takarékoskodj az energiával! 8

11 Ajánlott irodalmak Faragó T. & Kerényi A Nemzetközi együttmûködés az éghajlatváltozás veszélyének, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Budapest - Debrecen: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium - Debreceni Egyetem. (Elérhetô a címen is.) Gore, A Kellemetlen igazság. Budapest: Göncöl Kiadó. Klímaváltozás - hazai hatások Természet Világa 135, II. különszám. Takács-Sánta A. (szerk.) Éghajlatváltozás a világban és Magyarországon. Budapest: Alinea Kiadó - Védegylet. (Az éghajlatváltozással kapcsolatos hazai kutatások weboldala.) (A városi éghajlatváltozási programok honlapja.) (Az IPCC oldala, ahol a szervezet összes jelentése olvasható.)

12 Írta: Takács-Sánta András Grafika: Kiss Maja Kiadja: Védegylet, Készült a G-Print Nyomdában Támogatók: DG Development Budapest,