TISZAÚJVÁROS ÉS TÉRSÉGE KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA I. RÖVIDTÁVÚ FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Átírás

1 TISZAÚJVÁROS ÉS TÉRSÉGE KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA I. RÖVIDTÁVÚ FEJLESZTÉSI STRATÉGIA MŰSZAK I, TA N ÁC SA DÁ SI ÉS B EFEK TETÉSI ZR T április 26. 1

2 Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ BEVEZETÉS A STRATÉGIAALKOTÁS SZÜKSÉGESSÉGE A STRATÉGIA SZEREPE HELYZETELEMZÉS: A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ALAPTÉNYEZŐI A TELEPÜLÉS POZÍCIÓJA, ELÉRHETŐSÉGE A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK ÉS A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET Éghajlat Talaj Víz Zöldterületek Levegő Zaj-é s rezgés Védett természeti területek A környezetet veszélyeztető tényezők ÉPÍTETT KÖRNYEZET A településszerkezet Lakásállomány A HUMÁN ERŐFORRÁSOK Tiszaújváros A Tiszaújvárosi kistérség A HELYI INFRASTRUKTÚRA ÉS A MATERIÁLIS TŐKEÁLLOMÁNY Gazdasági háttér Közműellátottság Közlekedés Intézményi közszolgáltatások Az ipari park Vállalkozások száma Jövedelmi helyzet Turizmus A TISZAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEI TISZAÚJVÁROS IMÁZSA KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS ALAPJÁN A VÁROS ÉS TÉRSÉGE VERSENYKÉPESSÉGE BENCHMARK ELEMZÉS A vegyipari szempontjából jelentős városok Gazdaságfejlesztési stratégiával bíró városok, térségek

3 7. KOCKÁZATELEMZÉS KOCKÁZATELEMZÉS A CSOPORTMUNKA ALAPJÁN KOCKÁZATOK AZ INTERJÚK ALAPJÁN Az interjúk összegzése Feltárt kockázatok és feladatok RÖVID TÁVÚ FEJLESZTÉSI PROGRAM - ÉS AKCIÓTERV A STRATÉGIA RENDSZERE A vízió Célrendszer AZONNALI BEAVATKOZÁSI SZÜKSÉGLETEK A STRATÉGIAI PROGRAMIRÁNYÍTÓ BIZOTTSÁG FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEI AZ INTERJÚK SORÁN FELTÁRT PROJEKTSZÜKSÉGLETEK PROGRAMCSOMAGOK I. Programcsomag: A jövő gazdaságának programja II. programcsomag: A jövő biztonságának programja III. programcsomag: Településmarketing program PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK AZ ELMÚLT ÉVEK PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉGE GYORS DÖNTÉST IGÉNYLŐ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK KÖZVETLEN BRÜSSZELI FORRÁSLEHETŐSÉGEK Támogatások, tenderek FP7 keretprogram Versenyképe sség és Innováció Keretprogram (CIP) Az EIT Intelligent Energy Europe Concerto program MELLÉKLETEK BENICIA FOKVÁROS KIGALI PORTLAND SURREY SZABADKA ÚJ-DÉL-WALES Polgári védelem Mentőszolgálat Tűzoltóság MOL Nyrt TVK NyRt AES-Tisza Erőmű Kft

4 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A rövidtávú stratégia Tiszaújváros é s térsége középtávú fejlesztési stratégiájának első munkafázisa. Tiszaújváros a rendszerváltozás után Kelet-Magyarország gyakorlatilag egyetlen, folyamatos fejlődést és gazdasági-jövedelmi növekedést mutató városa, földrajzi fekvése és fejlett gazdasága következtében térsége kiemelkedő jelentőségű központja. A stratégia jelen fázisa Tiszaújváros és közvetlen környezetének rövidtávú fejlődési potenciálját és fejlesztési lehetőségeit bontja ki úgy, hogy a középtávú fejleszté si célokra és projektelemekre, illetve ezek fenntarthatóságára és finanszírozhatóságára is figyelemmel van. A rövidtávú stratégia az elkészítendő középtávú stratégia megalapozása, része, de természetesen nem a középtávú stratégia egy fejezete. A stratégiaépítés egy folyamat, aminek ezzel a munkával kb. a feléhez érkeztünk. Az első részteljesítést lezáró rövidtávú stratégia azért készült, hogy felhívja a figyelmet a kitörési lehetőségekre, valamit a rendelkezésre álló forráskörre. Az ez alapján történő további lehatárolások képezhetik a középtávú stratégia magvát. A rövidtávú (és a később kialakuló középtávú) stratégia nem Tiszaújváros önkormányzatának stratégiája, hanem a város (é s térsége) önkormányzati, társadalmi és gazdasági szereplőinek együttes stratégiája. Ennek egyes elemei természetesen illeszkednek az önkormányzat gazdasági programjához (tulajdonképpen az önkormányzat rövidtávú stratégiájához), de az városra vonatkozó rövid- és középtávú stratégia annál több elemet kell, hogy tartalmazzon. A stratégia megalkotásában segítségül hívtuk a participáció módszerét. A stratégiaalkotást az önkormányzat munkatársai és egy 20 fős, gazdasági és társadalmi vezető pozíciókat betöltő grémium segítette. Az anyag kidolgozásánál támaszkodtunk a regionális gazdaságfejleszté s eszköztárára, mivel meggyőződésünk, hogy a város versenyképességének növekedése a regionális adottságokból és lehetőségekből fakad, emellett az itteni gazdaság jellegéből adódóan sok szálon kapcsolódik a globális versenyhez is. A bevezető részeket követően jelen dokumentum Helyzetelemzés című fejezetében a város és a térség természeti, társadalmi és gazdasági adottságait, mint a gazdasági növekedés alaptényezőit vettük sorra. Az elemzésből megállapítható, hogy Tiszaújváros versenyképességi pozíciói jók, de mindez nem sugárzik ki a térségre, mivel a kistérség a város nélkül inkább periférikus helyzetű, társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott területnek tekinthető. A nehézipari központok gazdaságfejlesztésének egyik komoly gátja a negatív imázs. A Benchmark elemzés című részben először Tiszaújvároshoz hasonló volumenű petrolkémiai kapacitással bíró városok stratégiai fejlesztési irányait vizsgáltuk és összegeztük, majd a nemzetközi irodalomban is ismert és elismert települési-térségi gazdaságfejlesztési stratégiákat vettünk górcső alá. Ezen tapasztalatok elemzése során kristályosodott ki öt csapásirány (általános gazdaságfejlesztés és gazdaságösztönzés; társadalmi szerepvállalás; K+F fejlesztés kreatív gazdaság; a zöld város és a lakókörnyezet megújítása; a turizmus és településmarketing), ami az egyes fejleszté si programcsomagok kialakításánál is nagy hangsúlyt kapott. A stratégia következő része a stratégiát irányító bizottság, valamint a Tiszaújvárosban működő legfontosabb üzemek és hatóságok bevonásával végzett interjúk alapján végzett kockázatelemzést tartalmazza. Ennek segítségével tárulnak fel a legsürgetőbb tennivalók, olyan projektelemek, amelyek végrehajtása esetenként már rövidtávon is fontos lehet a város és térsége számára. A rövidtávú stratégia leglényegesebb része a Rövidtávú fejlesztési program- és akcióterv, ami egy társadalmi vitára bocsátandó vízió, és az ehhez tartozó célrendszer meghatározása után a kidolgozott három fejleszté si programcsomagot tartalmazza. Az első programcsomag (A jövő gazdaságának programja) tartalmazza a jelenlegi és jövőbeli húzóágazatok fejlesztési programját, figyelembe véve a fenntarthatóságot is. A második programcsomag a Jövő biztonságának programja címet viseli, és magában foglalja a biztonságos és kiszámítható 4

5 társadalmi, gazdasági, intézményi és turisztikai infrastruktúra-fejlesztés kialakítását. A harmadik, egyben utolsó programcsomag a helyi és kistérségen kívüli relevanciával egyaránt bíró Településmarketing program, ami a városimázs javítását, a turizmus és a szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek fokozását tűzte ki célul. A stratégia-alkotás jelen szakaszának zárásakor feltétlenül köszönetet kell mondanunk Tiszaújváros vezetőinek és az önkormányzat és cégei munkatársainak, akik a tervezők munkáját önzetlenül és folyamatosan segítették. Külön köszönet illeti a Stratégiai Programirányító Bizottság minden egyes tagját, akik a tervezésben aktívan szerepet vállaltak, az elkészített munkaanyagokat áttanulmányozva jobbító szándékú kritikákat, észrevételeket fogalmaztak meg szóban és írásban egyaránt. 5

6 2. BEVEZETÉS Tiszaújváros Önkormányzata az AQUAPROFIT Műszaki, Tanácsadá si és Beruházási Zrt.-t, és társtervezőjét, a KL. Konkordia Tanácsadó Iroda Bt.-t Tiszaújváros é s térsége középtávú fejlesztési stratégiájának elkészítésével bízta meg. A stratégia elsősorban Tiszaújvárosra vonatkozik, de a regionális gazdaságfejlesztés elveit figyelembe véve kiterjed a 15 községet, össze sen tehát 16 települést magában foglaló kistérségre. Tiszaújvárosnak az 1990-es évek végén már készült gazdaságfejlesztési stratégiája. Ez számos eredményt hozott, a javaslatok nyomán létrejött pl. a fürdő, ami alapja lehet a Tisza menti turizmus fellendülésének is. A most megszülető stratégia amellett, hogy feltárja az azonnali beavatkozást igénylő, vis maiorral fenyegető helyzeteket, rövid távú fejlesztési programot és akciótervet is tartalmaz a 2013-ig tartó uniós költségvetési periódusra vonatkozóan. Mindezen túl a koncepció tényleges középtávú koncepciót és akciótervet fogalmaz meg a 2020-ig tartó időszakra. A stratégia egy több mint egyéves tervezési folyamat eredményeként születik meg, várhatóan 2011 szeptemberében. Jelen dokumentum a középtávú fejleszté si stratégia bevezető része: az azonnali beavatkozási szükségleteket és a rövidtávon szükséges lépéseket tárja fel annak érdekében, hogy a város é s a térség vezetése a végleges stratégia elkészüléséig is megfelelően reagálni tudjon a kihívásokra, illetve a közös munka során egy megalapozott stratégiája legyen a városnak. A stratégiaalkotás irányítására a tervezők és az önkormányzat egy 19 fős Stratégiai Programirányító Bizottságot alakítottak a helyi gazdasági-társadalmi szereplők képviselőinek bevonásával. A Bizottság feladata az együttműködés mellett a javaslattétel, a tervezés koordinálása és az eredmények megfelelő szintű alkalmazása. A Bizottság a tervezés eddigi szakaszában négyszer ült össze, október 21-én, november 30-án, február 9-én és március 23-án. Az első ülé sen az ügyrend elfogadása után a kockázatelemzésre került sor. A társadalmi, gazdasági, természeti és infrastrukturális kockázatok kielemzése kisebb, csoportos megbeszélés keretében történt. A helyi szereplők bevonása lehetőséget adott a felmerülő kockázati tényezők alaposabb feltárására. A második találkozón a pályázati lehetőségek megtárgyalása és a fejlesztési célok meghatározása volt napirenden. A tervező prezentáció keretében ismertette az elérhető pályázati kiírásokat, majd a Bizottság tagjai megfogalmazták Tiszaújváros számára a szükséges és lehetséges fejlesztési irányokat. Az eddigi párbeszédek eredményeit is visszatükrözi az alábbi rövidtávú stratégiai program. A következő képek a második találkozón készültek. 6

7 A harmadik találkozón a Bizottság megvitatta az állapotfelmérést és a rövidtávú fejlesztési stratégiát, és javaslatot tett a tervezők számára a munka megfelelő irányú és minőségű folytatására, illetve a készülő anyag szerkezetére. A negyedik találkozón a Bizottság értékelte a stratégia elemeit és a rövidtávú stratégia véglegesített verzióját, és újabb javaslatokat tett a további munkára. A stratégia megalapozása érdekében 2010 végén és 2011 elején egyetemi-főiskolai hallgatók körében kérdőíve s felmérés zajlott le. A kérdések középpontjában a hallgatók Tiszaújvárosról alkotott képe, a városhoz fűződő asszociációi álltak. A válaszokból következtetni lehet a település imázsára a fiatal generáció körében. Ezek feltárása fontos Tiszaújváros és térsége Középtávú Fejlesztési Stratégiájának összeállításában és a fejlesztési akciótervek meghatározásakor. A stratégia alakítása során, elsősorban a kockázatok feltárásakor meghatározóak voltak azok az interjúk, amelyek a város fontosabb gazdasági-társadalmi szereplőivel készültek. A legtöbb szervezettel személyes interjúk során tárták fel a problémákat, a szűk keresztmetszeteket és tettek javaslatot a megoldásokra. A társadalmasítás és a kommunikáció megkönnyítése, az információk szélesebb körökhöz való eljutása érdekében a stratégiához kapcsolódóan honlap készült, amely a címen érhető el. A honlapon megtekinthetőek, letölthetőek a stratégiához készült elemzések, tanulmányok, összefoglalók, valamint a találkozók anyagai. 7

8 3. A STRATÉGIAALKOTÁS SZÜKSÉGESSÉGE Napjaink globális világában jelentősen megváltoztak a viszonyítási pontok: egyes területi szintek felértékelődtek, más területi szintek veszítettek jelentőségükből. A globális világban a nemzetállam szerepe gyengült, a transznacionális és ezzel párhuzamosan a lokális, mikroregionális térségek egyre jelentősebb. 1 Az államterület kizárólagossága és az állam hatalmi szerkezete az utóbbi évtizedekben jelentős változáson ment keresztül. Az 1970-es évektől a fordista termelési rendszer megszűnésének, majd a szocialista tömb szétesésének hatására felgyorsuló gazdaságipénzügyi globalizáció radikálisan megváltoztatta az államok alapvető jellemzőit és konstitutív elemeit (Brenner, N. 2003). 2 Az államok a határaikon átnyúló mozgásokat (legyen az tőke, munkaerő, áru, információ, szolgáltatás) egyre kevésbé akarják vagy tudják megakadályozni. A nemzetállam által uralt tér alapvető változáson ment át, megszűnt az állam abszolút szuverenitása (1. táblázat). 1. táblázat: Az állami szint átalakulásának folyamatai a globális világban Az állami szint átalakulásának globális Párhuzamos folyamatok folyamatai A központi politikai-hatalmi rendszerek nemzetköziesedése A helyi szint megerősödé se - a nemzetállam politikája a globális - a globális kényszerítő erők váltják ki folyamatokhoz igazodik - a helyi versenyképességre komoly szerep hárul, - a globális versenyképe sség szüksége az államok ezért erősítik a helyi szintet átrendezi az állam társadalom- és gazdaságpolitikai céljait Az állam elnemzetlenedése Területi szintek közötti stratégiák megerősödé se - az állami hatalom egy része - az állam által létrehozott intézmények szupranacionális vagy szubnacionális megpróbálják az államok feletti gazdasági szintekre kerül folyamatokat ellenőrizni, szabályozni - a politikai-gazdasági kormányzás nemzeti - az állam a területi szintek közötti kapcsolatok új szintje egyre inkább decentralizálódik intézményeit, formáit alakítja ki A politikai rendszer állami jegyeinek lebomlása Állami kormányokon túllépő, a kormányzáshoz - a hagyományos törvényalkotó szervek (pl. kapcsolható stratégiák (meta-governance) országgyűlés) jelentősége csökken felerősödé se - új formák kialakulása, a hierarchikus é s - a koordináció, kontroll és felügyelet új formáinak bürokratikus állami igazgatás helyett megjelenése különböző területi szinteken hálózatosodá s (networking), a köz- és - az állam megpróbálja az alapvető szabályokat magánszféra közti kooperációk jelentősége biztosítani az állami és a magánszféra kapcsolata nő számára, illetve egyfajta háttérintézményként - nem állami, para-állami intézmények és szolgál a konfliktusok rendezésekor ügynökségek egyre nagyobb szerepet vállalnak az állami funkciók teljesíté sében Forrás: Brenner, N. (2003) alapján saját szerkesztés Mint az 1. táblázatban láthatjuk, a globalizáció felerősödésével megváltoztak a társadalmigazdasági háttérfeltételek. A globális versenyben való helytállást é s e setleges növekedést a lokális, kistérségi versenyképesség-növekedés segítségével, hálózatok, klaszterek kiépítésével lehetséges elérni. Ezért van szükség városi é s ki stérségi gazdaságfejleszté siversenyképességi stratégiákra. A regionális gazdasági növekedés értelmezésében a jövedelmek és a foglalkoztatás erősítése helyett a területi versenyképesség fogalma vált általánossá. Ez azt is jelenti, hogy nem központi 1 Kondor A. Cs. 2009: A térfolyamatok szabályozása és a globalizáció. In: Állam- és Jogtudomány pp Brenner, N. 2003: Metropolitan institutional reform and the rescaling of state space in contemporary Western Europe. European Urban and Regional Studies pp

9 kormányzati (keynesi jellegű) beavatkozásokra van szükség, hanem mindegyik régióban egyedi, az endogén sajátosságokra épülő, alulról szerveződő gazdaságfejlesztési programokra. (Lengyel I. 2010). 3 Látjuk azt is, hogy éppen az állami szint térvesztése miatt a települési-regionális különbségek csökkenéséhez nem elégségesek a település- és területfejlesztés döntően még mindig az állami újraelosztásból származó forrásai. A terület- és településfejlesztés napjainkban nemegyszer hibás koncepciót követ, figyelmen kívül hagyja az egymástól és az állami-önkormányzati szférától is független gazdasági-társadalmi normatív tereket és szereplőket, ehelyett központilag meghatározott, kiegyenlítést célzó területi szabályozást működtet. Komoly problémát jelent, hogy miközben az állami és önkormányzati szabályozás bizonyos területeken (pl. közigazgatás) gyakorlatilag normatív monopóliumot igyekszik fenntartani magának, addig máshonnan (pl. a magángazdaság egy része) jellemzően kivonult. Mindez igaz a területfejlesztési eszközök elosztásának szabályozásra is, ami a legtöbb esetben nincs tekintettel a társadalmi-gazdasági szereplők igényeire, céljaira. Több, területfejlesztéssel is foglalkozó kutató megállapította, hogy a helyi növekedés beindítása globális viszonyok között nehezen képzelhető el az állami-önkormányzati szabályozás és a társadalmi-gazdasági normarendszerek közötti hálózatok megteremtése nélkül, mert ennek hiányában minden fejlesztési forrás terméketlen talajra hullik (Kondor A. Cs. 2008). 4 A kedvező területi hatások érdekében minden téren együttműködésre van szükség a közszféra, a társadalom és a gazdaság között. A nagy anyagi ráfordítással megvalósuló beruházások könnyen megsemmisülhetnek a normarendszerek, illetve a szereplők elkülönüléséből származó konfliktusok nyomán, az egymással ellentétes térbeli hatások következtében. A felzárkóztatási politika ezen útja kihívásokkal teli, hosszadalmas folyamat, mélyreható változtatásokat igényel a területi szabályozás egészében. Az államnak és az önkormányzatoknak új szabályozási stratégiát kell megalkotniuk, amennyiben a területi folyamatokat bizonyos mértékben kezelni akarják. Ez a felismerés sarkallta Tiszaújváros vezetését arra, hogy új, kistérségi szintű gazdaságfejlesztési stratégiát dolgoztasson ki a város számára a jövő kiegyensúlyozott fejlődésének elindítása érdekében. 3 Lengyel I Regionális gazdaságfejlesztés. Versenyképesség, klaszterek és alulról szerveződő stratégiák. Akadémiai Kiadó, Budapest. 385 p. 4 Kondor A. Cs A területi folyamatok szabályozásának nehézségei a globalizáció korában. Földrajzi Közlemények pp

10 4. A STRATÉGIA SZEREPE Tiszaújváros és térsége középtávú fejlesztési stratégiájának elsődleges szerepe az, hogy javítsa a város és a környékének gazdasági versenyképességét, ezáltal az itt élők életminőségét. A napjainkban legtöbbször csak közhelyként használt fogalmak mögött valódi tartalom van: a stratégiának az egyszerűsített hívószavak hangoztatása helyett a tartalmi elemekre kell koncentrálnia. 1. A stratégiának először számba kell vennie a regionális gazdasági növekedés alaptényezőit (helyzetelemzés; a természeti erőforrások, az emberi erőforrások, a tőke, az innovációs kapacitás). 2. A stratégiának tekintettel kell lennie a regionális versenyelőnyök forrásaira. Az iparági versenyelőnyöket a neves közgazdász, Porter az ún. rombuszmodellben összegezte. Ezek a versenyelőnyök a regionális gazdaságfejlesztés számára is értékelhetők, tartalommal tölthetők meg (1. ábra). Területi stratégia és versengé s összefüggé sei Alkalmazható területi gazdaságfejlesztési stratégia Tényező (input) feltételek Alapvető területi inputok minősége és specializáltsága - erőforrások (természeti, humán, tőke) - infrastruktúra Keresleti feltételek A helyi kereslet kifinomultsága és a helyi vásárlók nyomása - piac - hálózati verseny - progresszív vásárlók Támogató és kapcsolódó gazdasági ágak A helyi támogató és kapcsolódó gazdasági ágak elérhetősége, minősége 1. ábra: A regionális versenyelőnyök forrásainak rendszerezése Forrás: Porter alapján A porteri rombuszmodell alapján azt mondhatjuk, hogy az alaptényezők magas szintje szükséges, de nem elégséges feltételei a regionális versenyelőnyök kialakulásának. Az általános tényezők csökkenthetik a régiók versenyhátrányait (pl. autópálya, felsőoktatás), de csak a speciális tényezők hozhatnak létre versenyelőnyöket. A regionális fejlesztési stratégiában támogatni kell ezeknek a speciális tényezőknek a kialakítását. 5 Porter, M. E. 1998: On Competition. The Free Press, New York. 10

11 A területi egységek közötti verseny az életszínvonal tartós növeléséért folyik. Ennek érdekében a tiszaújvárosi kistérségben is ki kell alakítani egy regionális gazdaságfejlesztési versenystratégiát: jelen stratégia erre tesz kísérletet. Csak széles körben elfogadott jövőképből kiinduló, a különböző gazdaságfejlesztési projekteket dinamikus regionális hálózatok által összehangolt, alulról szerveződő fejlesztési stratégia aktív megvalósításával lehet sikeres Tiszaújváros és térsége. Egy térség versenyképességére ható tényezőknek négy egymásra épülő szintje van (Lengyel I. 2010): - cél: a régióban élők életminőségének javítása; - alapkategóriák: a versenyképesség mérését lehetővé tevő jövedelmi, foglalkoztatottsági és az ebből származó munkatermelékenységi mutatók, - alaptényezők: a versenyképesség alapkategóriáit közvetlenül meghatározó gazdasági tényezők (kutatás-fejlesztés, infrastruktúra és humán tőke, kívülről jövő befektetések, kisés középvállalkozások, intézményi és társadalmi tőke), amelyekre a regionális gazdaságfejleszté si programok kidolgozhatók. Ezt a szintet kell megcéloznia a jelen stratégiának is. - Sikerességi faktorok: az alapkategóriákat áttételesen befolyásoló, elsősorban gazdaságon kívüli tényezők, amelyek hosszabb időszakon keresztül módosulnak, és főleg az állami területfejleszté si politika képes befolyást gyakorolni rájuk. Ezek alapján építhető fel a regionális versenyképesség piramismodellje, amit az alábbi ábrában összegezhetünk (Lengyel I. 2010). 2. ábra: A regionális versenyképesség piramismodellje Forrás: Lengyel I Tiszaújváros középtávú fejlesztési stratégiájának figyelembe kell vennie azt, hogy a település és környezetének sikere elsősorban a piramismodell alaptényezőinek javításán múlik. A területi gazdaságfejlesztés elsősorban tehát nem az állami, vagy EU-támogatások elnyeréséért zajló sikeres versenyt jelenti, ezek legfeljebb a sikerességi faktorokat javíthatják hosszú távon. A gazdasági fejlődés igazi kulcsa a helyben rendelkezésre álló energiák (humán tőke, vállalatok, befektetések, K+F stb.) megfelelő támogatása és fejlesztése lehet. 11

12 5. HELYZETELEMZÉS: A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ALAPTÉNYEZŐI A helyzetelemzés ré szben támaszkodik a Városépítési Tanácsadó é s Tervező Iroda Kft. által, március hónapban készített Tiszaújváros Integrált Városfejlesztési Stratégiájában leírtakra, de annyiban meghaladja azt, hogy a helyzetelemzésre mint a gazdasági fejlesztési szükségletek feltárásának eszközére fektet nagyobb hangsúlyt. A település szerepét és funkcióit az adottságok, a mindenkori lakossági igények, valamint a földrajzi helyzet és az ezzel összefüggő külső (országos, regionális) politika, fejlesztések határozzák meg. A helyzetelemzés ezen főbb jellemzők összegyűjtését tartalmazza A TELEPÜLÉS POZÍCIÓJA, ELÉRHETŐSÉGE Tiszaújváros és térsége az Észak-magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ezen belül a Tiszaújvárosi kistérségben helyezkedik el. Tiszaújváros fontos, transznacionális térszerkezeti vonalak, közlekedési tengelyek metszéspontjában található, amelyek a dél-borsodi kisrégió jelentős főközlekedési útvonalainak nyomvonalát követik. A térség az M3-as autópálya szomszédságában fekszik, ennek köszönhetően pedig Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza és Eger is könnyen elérhető Tiszaújvárosból. Az M3-as autópálya egyben az Európai Unió egyik legfontosabb közlekedési folyosója, a Lisszabon-Milánó-Budapest(-Lvov-Moszkva) közötti összeköttetést biztosító V. korridor mentén fekszik, ami logisztikai szempontból elsődleges fontosságú. A keleti országrész két meghatározó városa, Miskolc és Debrecen között összeköttetést teremtő 35-ös számú főútvonal pedig áthalad Tiszaújvároson és a térségen. 3. ábra: Átnézeti térkép Forrás: maps.google.hu Ezen regionális fejlesztési központok alkotta háromszögben elhelyezkedő, az ország szempontjából stratégiai fontosságú iparágakkal rendelkező Tiszaújváros és térsége jövőbeni fejlődési lehetőségeit befolyásolja a felsorolt megyeszékhelyek, regionális központok kisugárzó hatása. A nemzetközi szállítási és közlekedési folyosók, illetve a Tiszaújvárosban működő multinacionális vállalatok miatt azonban a térség a transznacionális versenynek is fokozottan ki van téve. A városon halad át az egyik legfontosabb európai kőolajvezeték, aminek kiemelkedő 6 A KSH adatszolgáltatása alapján a legfrissebb településsoros adatok néhány helyen 2008-ból származnak. Amennyiben a stratégia lezárásáig újabb adatokat közöl a Hivatal, a fejezetet frissíteni fogjuk. 12

13 szerepe van Tiszaújváros életében. Ez, illetve a vezetékre épülő petrolkémia és vegyipar miatt joggal mondhatjuk, hogy Tiszaújváros globális játékos. Nemcsak a szomszédos városokkal, kistérségekkel versenyez, hanem nemzetközi szinten is. Ez komoly veszélyeket, ugyanakkor számottevő lehetőségeket is magában rejt. A város a nemzetközi nagyvállalatok é s az itt megtelepedett humán tőke miatt nemzetközi szinten is komoly szerepe lehet: ezzel élni nemcsak lehetőség, hanem a város vezetői számára kötelesség is. Tiszaújváros és térsége gazdasági fejlődése nem merülhet ki a hazai, illetve a hazai intézményrendszeren keresztül újraosztott EU-forrásokért vívott küzdelemben, hanem önálló versenyzőként is esélyes lehet nemzetközi kapcsolatok kiépítésére és nemzetközi források vonzására. A Tisza partján fekvő térség számára a folyó ma még sok tekintetben kihasználatlan vízi útvonala meghatározó táj- és térformáló erőként szintén sajátos fejlesztési lehetőségek hordozója. Elsősorban a vízi- és kerékpáros turizmus, a tiszai hajózás fejlesztésének, a holt-ágak turisztikai célú hasznosításának van létjogosultsága még egy indusztriális jellegű település esetében is A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK ÉS A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET A települési környezetet a természeti környezet állapotán, valamint a környezeti infrastruktúrán keresztül ismertetjük. A fejezetben szereplő adatok és megállapítások forrása a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisai, valamint Magyarország kistájainak katasztere (szerk.: Dövényi Z., MTA FKI, 2010). A kataszter besorolása alapján a vizsgált terület az Alföldön belül a Borsodi-ártér kistájon helyezkedik el. Tiszaújváros és a kistérsége számottevő ásványkinccsel nem rendelkezik, megújuló energiákban (nap, víz), illetve jó minőségű termőföldben és változatos élőhelyekben azonban jóval gazdagabb, ami a regionális versenyképesség számára egyértelműen előnyös Éghajlat A Sajó-völgy és a város éghajlata kissé hűvösebb és csapadékosabb az országos átlagnál. A csapadék megyei átlaga évi mm. Az évi napfénytartam átlag 1900 óra. A szél iránya és sebessége a területen rendkívül változatos, ami a tagolt domborzati felület következménye. Az észak-északkeleti szelek a leggyakoribbak Talaj A földvédelem alapvető feladata a termőtalaj minőségi és mennyiségi védelme. Tiszaújváros összességében közepes talajtani viszonyokkal rendelkezik, a mezőgazdaságilag hasznosított területek aránya alacsony. A közepes termőképességű talajok művelésből való kivonásra, illetve extenzív hasznosításra (pl. legeltetés) alkalmasak elsősorban. A város környékének falusias jellegű településein a talajviszonyok kedvezőek a mezőgazdasági termelés számára. A kiváló talajadottságokra alapozva egészséges élelmiszerek, helyi termékek termelhetőek. Tiszaújvárosban két zagytároló található, jelentős, egyenként mintegy ha területi kiterjedéssel. A településen található két zagytározó mindegyike erőművi salakot tartalmaz. A 35- ös út D-i oldalán kialakított, már több évtizede nem művelt salaktárolóra a TVK szennyvíziszap tárolót t elepített, amelybe egyrészt a Tisza folyóból nyert ipari víz derítése során keletkezett tiszaiiszapot, másrészt az ipari szennyvíz tisztítása során kiülepített szennyvíz iszapot helyezték el. A szennyvíz-iszap lerakását ezen a területen közel két évtizede megszüntették, miután a TVK megoldotta az iszap víztelenítését, a folyami iszap elhelyezése azonban jelenleg is erre a területre történik. A jó termőképességű folyami iszap jelentősen elősegíti a szennyezett terület rekultivációját. Ez a zagytározó kritikus városesztétikai problémákat nem okoz. A tározó területe magántulajdont képez, ezért kezelése a tulajdonosok feladatkörébe tartozik. A frekventált területen elhelyezkedő tározó területe jelenleg ipari célra nem hasznosítható. A Tisza folyó bal partján telepített, a Tiszapalkonyai Erőmű által művelt másik salaklerakó esztétikai hatása a városra elhanyagolható. 13

14 Víz A térség jelentős felszíni vízfolyásai a Tisza és a Sajó. További vízfolyások a TVK területén áthaladó Sajó-csatorna, a Palkonyai-, az Inér-háti és az Oszlári-csatorna, valamint a Hejő-patak. Tiszaújvárosban található továbbá a Szederkényi-morotva, amely vizes élőhelyként rehabilitációra érdemes. A Tisza szennyezéséért felelős tényezők közé sorolhatók az országhatáron átterjedő, továbbá a Tisza felső szakaszáról érkező szennyezések. A Tiszán az árvizek tavasszal, a kisvizek ősszel gyakoriak. A Tisza hullámterét végig védgátak kísérik. Tiszaújváros területét a VTT térszerkezeti tanulmányterve szerint ár- és belvíz nem veszélyezteti, az árvízvédelmi védvonalak kiépültek. Az elmúlt években tapasztalt megnövekedett csapadékmennyiség miatt azonban egyre gyakoribbak azok az esetek, amikor a Tisza vagy a Sajó vízszintje elérte a Tiszaújvárost határoló védőgát koronáját és csak gyors beavatkozással sikerült megakadályozni a lehetséges árvízveszélyt. Az árvízveszély csökkentése, a katasztrófa megakadályozása érdekében a meglévő árvízvédelmi töltések töltésfallal történő magasítása sürgető feladat. Ezzel a megoldással történt a Tiszapalkonyai Erőmű melletti töltés magasítása is. A tartós belvizek kapcsán több szakmai fórum is felhívta már a figyelmet arra, hogy a város térségének területe lassan süllyed, talajviszonyai pedig kedvezőtlenek a belvíz okozta hatásokkal szemben, amely szintén a töltések magasításának szükségszerűségét támasztja alá. Tiszaújvárosban sérülékeny hidrogeológiai vízbázis található. A város üzemelő vízbázissal rendelkezik, amely biztosítja a település ivóvíz ellátását. A település a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny területen fekvő település, továbbá kiemelten érzékeny felszín alatti vízvédelmi terület. Tiszaújváros a 27/2006. (II. 7.) Kormányrendelet szerint nitrátérzékeny területen található. A településen kiépült a kommunális szennyvíz hálózat, amely a csapadékvíz levezető hálózattól elkülönítetten működik Zöldterületek Tiszaújváros, mint vegyipari város szempontjából a belterületen elhelyezkedő erdőknek funkcionális szerepük van, a lakosság egészségvédelme érdekében telepítették őket. Ezek az erdők védik a várost az iparterülettől, levegőtisztító hatásuk kiemelkedő. A véderdőkön kívül Tiszaújvárosban esztétikai és rekreációs funkciókat is ellátó parkerdő is található. A parkerdőben sportpályákat, gyermekjátszótereket alakítottak ki, és az erdőt kerékpárutak, sétaútvonalak hálózzák be. Tiszaújvárosban jellemzőek a zöldterületek és parkok a panelházak környezetében is. A házak között található zöldfelületi jellegű intézményeket parkok keretezik, amelyekben játszóterek, sportpályák, szabadidő eltöltésére alkalmas terek kapnak helyet. A lakóház-csoportokhoz tartozó zöldterületeknek kialakításánál nagymértékű fásítására törekedtek. A központi belterületen szintén található egy nagy kiterjedésű zöldövezet, amely egy tó köré szerveződik. A városi dísztó vízszintje - miután a tó vize kommunikál a rétegvízzel és közvetetten a Tisza folyóval is - jelentősen ingadozik. A vízszint időszaki változása problémákat okoz, így felmerült a tó vízháztartásának mielőbbi konszolidálása. A központi belterület szélén találhatóak az olyan nagy térigényű zöldterületi intézmények, mint a termálfürdő és a sporttelepek. A város környezetében elhelyezkedő települések rurális térségről lévén szó zöldterületekben gazdagok, a Tisza és a Sajó mentén jelentős és gazdálkodási, valamint turisztikai célokra hasznosítható árterek találhatók. 14

15 Levegő A levegőminőséget az ipari tevékenység miatt Tiszaújvárosban és szűkebb környezetében érdemes fokozott figyelemmel megvizsgálni. Az Intézkedési Program készítésekor (2004) megállapítható volt, hogy az NOx kibocsátásért elsősorban a közlekedés (kb. 60%), valamint az ipar és a hőerőművek (együtt 30%) a felelősek, míg szilárd komponens tekintetében első helyen az ipari (44, 2%), második helyen pedig a lakossági kibocsátás áll (21%). Ipari szennyezőanyagkibocsátók Tiszaújváros területén: Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. TVK Erőmű Kft. COLUMBIAN Tiszai Koromgyártó Kft. MOL Nyrt. Tiszai Finomító ECOMISSIO Kft. AES Tisza Erőmű Kft. Tisza-Therm Fűtőerőmű Kft. A térség levegőminőségét meghatározzák Tiszaújváros üzemei. A település jelentősebb légszennyező anyag kibocsátói a MOL Nyrt. Tiszaújvárosi finomítója és a Tiszai Vegyi Kombinát. Az innen érkező levegőterhelés kezelésére hatósági jogkörrel az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség rendelkezik, a telepek kibocsátási határértékeit a hatályos jogszabályok szabályozzák. A levegőszennyezés kockázati tényezőnek tekinthető, de a kibocsájtási értékek a megengedett határértéken belül vannak. Tiszaújváros Környezetvédelmi Programjának (2007) vizsgálati eredményeiből megállapítható, hogy jelentős légszennyezést okoznak az iparterületek és üzemi tevékenységek, a közlekedési kibocsátások és a porszennyezés, valamint kisebb mértékű, de nem elhanyagolható a fűtési eredetű légszennyezés Zaj-é s rezgés A Zaj- és rezgés problémája is elsősorban Tiszaújvárosban és közvetlen környezetében jelentkezik. Tiszaújváros zaj- és rezgésterhelési helyzetét az alábbi fő források határozzák meg: közlekedés, különösen az első és a másodrendű főútvonalak mentén, vasútvonalak, ipari vagy ipari jellegű objektumok, egyéb zajforrások: szolgáltató, kereskedelmi, kulturális és sportlétesítmények. A vizsgált források zaj- és rezgés kibocsátás szempontjából nem terhelik meg jelentősen a települést. A zajforrások lakott területektől biztosított távolsága miatt a zajterhelés ritkán éri el a megengedett zajterhelési értéket. Az ipari és közlekedési zaj elleni védekezés egyik lehetséges módja az eredeti telepítési területéhez képest jelentősen megcsonkított környezetvédelmi erdősáv rekonstrukciója, bővítése Védett természeti területek Tiszaújváros és térségének közigazgatási területét érintő természetvédelmi területek a Bükki Nemzeti Park Igazgatósághoz tartoznak. Országos jelentőségű természetvédelmi területek Országos védettséget élvez a város területét érintő Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet, amelynek jelentőségét mutatja, hogy Natura 2000 terület és az országos ökológiai hálózat magterülete is egyben. A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet Tiszaújváros közigazgatási területének északi részén található. Közösségi jelentőségű természetvédelmi érdekű területek Natura 2000 területek Kesznyéteni Sajó-öböl 15

16 Tiszaújváros közigazgatási területének északi része különleges madárvédelmi és különleges természet-megőrzési terület is. Helyi jelentőségű természetvédelmi területek Tiszaújváros helyi értékek védelméről szóló 24/2004. (VII. 01.) rendeletének 1. sz. melléklete szerint a természeti örökség helyi védelemi területeként kell kezelni az alábbi területeket: - Tisza-sziget, - Faludi erdő, - Morotva erdő, - Tiszapalkonyai tölgyfák, - Tiszaújváros 0209/8 hrsz-ú ingatlan A környezetet veszélyeztető tényezők Tiszaújvárosban három jelentős iparterület található: a Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt., a MOL Nyrt. Tiszai Finomítója, valamint az AES Tisza Erőmű Kft. Az ipari üzemek a település lakóterületeitől elkülönítve, erdőterületekkel is elválasztva helyezkednek el. Az említett három üzem veszélyesnek minősül. A településsel kapcsolatos haváriák, kockázatok elemzését a stratégia 4. fejezetében végezzük el ÉPÍTETT KÖRNYEZET A településszerkezet A településszerkezet tekintetében különös jelentősége Tiszaújvárosnak van, így ebben az alfejezetben a várossal foglalkozunk. Tiszaújváros Tiszaszederkény szocialista iparvárossá fejlesztésével alakult ki, és a rendszerváltozásig a Leninváros nevet viselte. A város morfológiáját tehát jelentős mértékben meghatározza a település ötéves tervek keretében megvalósított fejlesztése, építése, s így a város mai morfológiájában is jól felismerhetők a városfejlődés, illetve az ipartelepítés nyomai. A város nagy része gyakorlatilag zöldmezős beruházásként jött létre. A város három fő részre osztható: az ún. óvárosi részre, vagyis a szervesen fejlődött tiszaszederkényi városrészre, a tervezett alaprajzú újvárosra, a Tisza-parti városrészre, valamint az ettől délre elhelyezkedő iparterületekre. Az iparterületeket (TVK, MOL), valamint az AES Tiszai Hőerőművet a lakóterületektől szerkezetileg elkülöníti a 35 sz. főút, valamint a főút menti telepített véderdők. Tiszaújváros épített környezete területrészenként egységes, de összhatásában változatos képet mutat. Megtalálható itt mind a négyféle lakóterületi beépítési karakter (nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, falusias) Lakásállomány Tiszaújváros viszonylag korszerű lakásállománnyal rendelkezik. A lakások 98-99%-a magántulajdonban van. A város lakásállományának 97%-a összkomfortos, 83%-a távfűtésű lakás. A város lakáshelyzetében van néhány speciális vonás. A lakótelepi lakások aránya Tiszaújvárosban nagyon magas (56%), így viszonylag kedvező a lakáshelyzet. A panelházak felújítása időszerű, a belvárosban már megkezdődtek a panel rehabilitációs munkák. A panelprogramon kívül jellemző Tiszaújvárosra, hogy a kertvárosias lakóterületein egyre több az új építésű társasház. 16

17 4. ábra: Lakások száma Tiszaújvárosban, Forrás: KSH Helységnévtár A 4. ábra alapján megállapítható, hogy a népességfogyás ellenére Tiszaújvárosban a lakások száma az elmúlt 10 évben folyamatosan emelkedett. A növekedés elsősorban a családiházas övezet fokozatos terjeszkedésének köszönhető, aminek következtében megszűnt a részben ipari technológiával épült lakótelepek kizárólagossága a városszerkezetben és a városképben. A kistérségben fekvő 15 község falusias jellegű, településszerkezetük kialakulásában nagy szerepe van a természeti tényezőknek, illetve egyes községek esetében a török idők utáni újratelepítésekkor kialakult szabályos-telepes faluszerkezet uralkodik. A szuburbán zóna településeiben (pl. Tiszapalkonya, Hejőbába, Sajószöged, Sajóörös) a lakásállomány jellemzően megújult, új lakónegyedek jöttek létre. A Sajó bal partján fekvő településeken (pl. Kesznyéten, Kiscsécs, Girincs), valamint Nagycsécsen és a kistérség déli részén, a Hejő-patak menti településeken a fokozott társadalmi-gazdasági degradáció jegyei figyelhetők meg, az épületállomány jellemzően pusztul, az elhanyagolt, jórészt romák által lakott településrészek nagysága növekszik A HUMÁN ERŐFORRÁSOK Tiszaújváros Tiszaújváros lakónépessége január 1-én fő, az állandó népesség száma pedig fő volt. Lakosainak száma alapján a város a kis középvárosok közé sorolható. Tiszaújváros demográfiai folyamatai az utóbbi években belesimultak az országos, a régiós és a megyei értékekbe. Az utóbbi évtizedben a város lakosainak száma lassú ütemben, de folyamatosan csökkent. Tiszaújvárosban az alacsony születésszám mellett alacsony a halálozások száma is. 2. táblázat: A népességszám alakulása nemek szerint, 1990; 2000; 2007; 2010 Év Állandó lakosok száma (fő) Férfi Nő Összesen Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 17

18 A városban 1990-ben a nők aránya 51%, a férfiaké 49% volt, 2010-ben már a lakosság 53%-át jelentették a női lakosok. 3. táblázat: Népesség változása, Élve születések száma (fő) Halálozások száma (fő) Természetes szaporodás (+), fogyás (-) Állandó odavándorlások száma (fő) Állandó elvándorlások száma (fő) Vándorlási különbözet Tényleges szaporodás (+), fogyás (-) Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis A lakosságszám csökkenésének hátterében a városkörnyéki agglomeráció kialakulása, a szomszéd településekre való költözés, illetve a természetes fogyás áll. 4. táblázat: A népesség korcsoportonkénti megoszlá sa, Állandó népesség száma (fő) 0-14 évesek száma (fő) évesek száma (fő) évesek száma (fő) 60-x évesek száma (fő) Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis Az egyes korosztályok létszáma jelentős átrendeződést mutat. A fenti táblázatból látható, hogy az elmúlt években a gyermekkorúak száma folyamatosan csökkent, az idős népesség száma pedig folyamatosan növekedett, így a lakosság elöregedik ben a 14 év alattiak aránya még a legmagasabb volt a megyében (26%), a 60 éven felüliek aránya pedig a legalacsonyabb (6%) (Kukely Gy. 2003). 7 Az önkormányzat adatszolgáltatása alapján az állandó lakosok száma 2010-es évben fő volt, amelyből a 14 éven aluliak aránya 15% (2762 fő), a 60 éven felüliek aránya pedig 16% körül alakult (2833 fő). Tiszaújvárosban a munkanélküliek száma mindig messze elmaradt mind a megyei, mind az országos adatoktól. A város jó foglalkoztatási pozícióját, munkaerő-megtartó képességét támasztják alá az adatok. 7 Kukely Gy Az iparvárosok változó helyzete az 1990-es években, különös tekintettel Dunaújvárosra és Tiszaújvárosra. Kézirat. 18

19 5. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása, * Forrás: ÁFSZ *a Tiszaújvárosra vonatkozó adatok az adott év június 20-i állapotot tükrözik A foglalkoztatási mutatókat tekintve a helyzet kedvezőnek mondható. Tiszaújváros igen alacsony munkanélküliséggel rendelkezik, ami elsősorban az itt élők képzettségére, fegyelmezett és magas színvonalú munkakultúrájára, illetve az ipar fejlettségére vezethető vissza. A munkanélküliség 6% körül mozog, ami alig magasabb a strukturális piacgazdaságban szükségszerűen meglévő munkanélküliségnél. A munkanélküliek összetételét vizsgálva megállapítható, hogy a városi adatok ebben a tekintetben is erősen eltérnek a megyei és az országos átlagtól. Az átlaghoz képest mind a férfiak, mind a fizikai foglalkozásúak, mind a max. 8 osztályt végzettek esetében jelentősen alacsonyabb értékeket találunk, ami részben annak köszönhető, hogy a városban a képzetlenebb munkaerő aránya kisebb, s az újabb vállalkozások is (pl. Jabil) elsősorban őket alkalmazzák (Kukely Gy. 2003). 8 Kedvezőtlen folyamat viszont, hogy a képzett munkaerő alkalmazása folyamatosan csökken, s a munkanélkülivé vált szellemi dolgozók nehezen tudnak új munkalehetőséghez jutni a városban. Ezt jelzi, hogy a szellemi foglalkozású munkanélküliek aránya jóval magasabb, mint a megyei, vagy az országos átlag. Figyelmeztető jel lehet az is, hogy az utóbbi években kismértékben emelkedett a munkanélküliek aránya. 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3, ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása Tiszaújvárosban (%) 8 Kukely Gy Az iparvárosok változó helyzete az 1990-es években, különös tekintettel Dunaújvárosra és Tiszaújvárosra. Kézirat. 19

20 A Tiszaújvárosi kistérség A kistérség falvainak népe sségszáma az utóbbi 20 esztendőben több mint 10%-kal növekedett. Míg 1990-ben a kistérség népességének csak 44%-a élt községekben, addig napjainkban a lakosság csaknem fele a falvakban él. Ez döntően két tényezőre vezethető vissza: - Tiszaújváros népességszáma a természetes fogyás és kiköltözések következtében folyamatosan csökken; - a szuburbanizáció következtében egyes, Tiszaújvároshoz közeli települések népességszáma emelkedett a beköltözések magas száma miatt; - egyes, periférius helyzetű községekben a roma közösségek magasabb természetes szaporodása is népességnövekedést eredményezett. 5. táblázat: A községek népességszámának alakulása Év Girincs Hejőkürt Hejőpapi Hejőbába Hejőkeresztúr Hejőszalonta Kesznyéten Kiscsécs év az év %- ában 114,0 104,2 99,2 97,5 102,2 131,2 112,7 147,8 Év Nagycsécs Nemesbikk Oszlár Sajóörös Sajószöged Szakáld Tiszapalkonya Összesen év az év %- ában 95,8 114,6 100,5 163,6 119,2 100,0 97,7 111,1 A kistérség Tiszaújvárossal együtt számított népességszáma 1990 és 1994 között csökkent, majd 2002-ig szinte minden évben emelkedett, 2002 óta folyamatosan csökken. A csökkenés elsősorban a természetes fogyással és a kisebb mértékű elvándorlással magyarázható. 20

21 7. ábra: A Tiszaújvárosi kistérség népességszámának alakulása, Forrás: KSH A kistérség községeinek összesített népességszáma, immár Tiszaújvárost nem számítva 2002-ig nőtt, majd az utolsó 8 évben stagnál. A népességszám kedvező alakulása nagymértékben köszönhető a Tiszaújvárosból a környező településekre költöző lakosoknak, akik kompenzálják a természetes fogyást. 8. ábra: A Ti szaújvárosi ki stérség népességszámának alakulása Tiszaújváros nélkül, Forrás: KSH Tiszaújvároson kívül négy településen (Hejőkeresztúr, Hejőkürt, Nagycsécs, Tiszapalkonya) laktak kevesebben 2010-ben, mint 1990-ben. Jelentősen nőtt a népességszám Hejőszalontán (31,2%), Kiscsécsen (47,8%), valamint Sajóörösön (63,6%). 21

22 9. ábra: A év népességszáma az év %-ában Forrás: KSH A népességszám a természetes szaporodás (vagy fogyás) és a vándorlási egyenleg függvényében változik. A Tiszaújvárosi kistérségben között szinte minden évben természetes fogyásról beszélhetünk, azaz az élve születések száma alacsonyabb volt a halálozások számánál. Az állandó vándorlási különbözet is csupán két esztendőben volt pozitív, így a többi évben az elvándorlások száma meghaladta a bevándorlások számát. A vizsgált évek alatt a kistérségben átlagosan évente 44 fővel csökkent a népesség a természetes fogyás, és 30 fővel az elvándorlások követeztében. A természetes fogyás 2003-ban és 2007-ben, míg az elvándorlások száma 2008-ban volt a legjelentősebb. 10. ábra: Természetes szaporodá s a Tiszaújvárosi kistérségben, Forrás: KSH Tiszaújváros állandó vándorlási különbözete mindvégig negatív volt. Sokan az agglomerációba, a környező településekre költöztek ki a városból. Tiszaújváros mellett Nagycsécsről is többen költöztek el a vizsgált időszakban, mint ahányan a településre vándoroltak. A hét év alatt 22

23 összességében a szuburbán településeken, Hejőbábán és Sajóörösön volt a legmagasabb az odavándorlások száma az elvándorlások számához képest. A kistérségben a falvakban élő népesség országos átlagnál nagyobb, és egyre növekvő aránya miatt olyan stratégiára van szükség, ami figyelembe veszi az itt élők helyzetét, hatással van a térség egészének fejlődésére is. A munkanélküliség tekintetében a kistérség falvai meglehetősen vegyes képet mutatnak. Egyes településeken nagyon magas, 15% feletti munkanélküliségi adatokkal találkozhatunk (Girincs, Hejőpapi, Kesznyéten, Kiscsécs). Ez jellemzően a rossz képzettségi-iskolázottsági mutatókra, valamit a halmozottan hátrányos helyzetű roma kisebbség magas arányára vezethető vissza. A tiszaújvárosi szuburbán zónába tartozó települések esetében a munkanélküliség nem éri el a 10%- ot (Oszlár, Tiszapalkonya, Sajóörös, Sajószöged). A többi településen jellemzően 10-15% között alakul a munkanélküliségi ráta, ami az országos átlagnál magasabb, és megfelel a regionális átlagnak. 11. ábra: A munkanélküliségi ráta a kistérség településein, 2010 Forrás: KSH 5.5. A HELYI INFRASTRUKTÚRA ÉS A MATERIÁLIS TŐKEÁLLOMÁNY Gazdasági háttér A kistérség Tiszaújváros húzóerejének, fejlett gazdaságán alapuló kedvező gazdasági-társadalmi statisztikai mutatóknak köszönhetően nem tartozik az ország hátrányos helyzetű területei közé, a községek 70%-a viszont hátrányos helyzetű. A szomszédos kistérségek a Miskolci kistérség kivételével szintén hátrányos helyzetűnek tekinthetők. A kistérség viszonylagos fejlettségében Tiszaújvárosnak, az itt kiépített infrastruktúrának, a városban létrejött munkahelyeknek, ipari beruházásoknak, szolgáltatásbővítő fejlesztéseknek kiemelt szerep jut. Fontos tényező továbbá a térségi megközelíthetőség folyamatos javulása. Tiszaújváros gazdasági versenyképesség szempontjából jó helyzetben van. A jelentős ipari hagyományok, az évtizedek alatt kialakult ipari struktúra már önmagában is fontos vonzerőként szolgál. Tiszaújvárosban az ipari hagyományok a vegyipar-, műanyag- és energiaipar területén működő, nemzetközileg elismert cégek tevékenységében, az általuk meghonosított, illetve továbbfejlesztett K+F, illetve innovációs kapacitások területén élnek tovább. A tradicionális iparágakkal foglalkozó cégek mellett az utóbbi években megjelentek más profilú, például nyomtatott áramköröket, autóalkatrészeket gyártó vállalatok is. 23

24 6. táblázat: Tiszaújváros legnagyobb foglalkoztatói, 2009 Cégnév Foglalkoztatottak száma Jabil Circuit Gyártó Kft MOL Csoport, TVK Nyrt AES Csoport 449 ARRK Hungary Kft. 289 TISZATEXTIL Kft. 218 TMK Automatika Kft. 235 TISZASZOLG 2004 Kft. 202 GEO-TIPPTEX Kft. 100 Forrás: TOP 100 kiadvány Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010 A legnagyobb foglalkoztató a Jabil Circuit Kft., ami jelenleg már átlagosan 7500 főt foglalkoztat. A másik jelentős üzem a TVK. Mindkét cégnek nagy szerepe lehet a város nemzetközi kapcsolatainak kialakításában. Mint említettük, a város közlekedés-földrajzi elhelyezkedése különösen előnyös, az M3-as autópálya megépülésével az ország gazdasági központjai közelebb kerültek és a keleti piacokba való hálózati bekapcsolódás lehetős ége óriási mértékben megnőtt. Az elmúlt időszak befektetésszervezési sikerei elsősorban a közművesített Ipari Parkhoz kötődnek, ahol biztosítottak a gazdasági, tudományos és műszaki fejlesztés infrastrukturális feltételei, szakértői támogatás vehető igénybe a vállalkozások működtetéséhez, valamint korszerű információs rendszer és szolgáltatási háttér áll rendelkezésre Közműellátottság Tiszaújvárosban a vízvezeték és a villamosenergia-hálózat mindegyik utcában megépült. A hírközlési és a vezetékes gázhálózat a terület nagy részén, csaknem minden utcában rendelkezésre áll. A lakótelepeken távhő- és gázszolgáltatás van. A kábel TV hálózat bővül. A szennyvizek elvezetésére és a csapadékvizek továbbítására elválasztott rendszerű csatornák szolgálnak. A közműellátottságot tekintve a központi belterület teljesen közművesített. A településen kiépült a kommunális szennyvíz hálózat, amely a csapadékvíz levezető hálózattól elkülönítetten működik. A tiszaújvárosi szennyvízkezelő azonban bővítésre szorul. A településen a csapadékvizek elvezetése jelenti a legnagyobb közművesítési problémát. A Tiszaújvárosi kistérségben komolyabb hiányok vannak a közmű-ellátottság területén (pl. gázvezetékek, szennyvíz stb.), így a közműhálózatban komolyabb fejlesztési szükségletek vannak, amelyek indokoltságát esetenként érdemes megvizsgálni. A Tiszaújvárosi kistérség egyik legnagyobb problémája a szennyvízhálózat hiánya. A 16 településből mindössze 6 településen épült ki a szennyvízhálózat: Tiszaújvárosban, Szakáldon, Hejőpapin, Sajószögeden, Sajóörösön és Nagycsécsen. 10 településen még nincs szennyvízhálózat. Ezek a települések a következők: Hejőbába, Girincs, Hejőkeresztúr, Hejőkürt, Hejőszalonta, Kesznyéten, Kiscsécs, Nemesbikk, Oszlár és Tiszapalkonya Közlekedés Mint említettük, Tiszaújváros nagyon jó közlekedés-földrajzi pozícióban van, az utóbbi években történt közlekedési-infrastrukturális fejlesztések révén a város elérhetősége, és ezzel gazdaságfejlesztési esélyei ugrásszerűen javultak. Tiszaújvárosban a közúti, a vasúti és a vízi közlekedés feltételei adottak: vasúti közlekedési végpont, híd vezet át a Tiszán, folyami kikötő építésére alkalmas területtel rendelkezik. 24

25 Tömegközlekedési jellemzők: A városban a helyi autóbusz-közlekedés kiépített. A tiszaújvárosi vasútállomás személyszállítási szempontból közlekedési végpont, ahonnan már csak iparvágányok vezetnek tovább az iparterületekre. A városon belül kiépített kerékpárutak hálózat jónak mondható, de az egyes kerékpárutak közötti kapcsolat nem mindenhol biztosított Intézményi közszolgáltatások Tiszaújváros a saját lakosságának ellátásán túl szolgáltatásokat nyújt a kistérség lakói számára is. Elsősorban igazgatási, közrendvédelmi, oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi, kereskedelmi és területfejlesztési szerepköre tekinthető olyan funkcióknak, amelyek a városhatáron túl is érvényesülnek. Igazgatási központként okmányirodai, földhivatali szolgáltatásokat biztosít, igazságszolgáltatási feladatokat lát el. Tiszaújvárosban felsőoktatási intézmény nincs, de a közoktatás intézmény rendszere jól kiépített. Személyi, tárgyi, szakmai feltételek vonatkozásában jónak mondható. A nevelési, oktatási feladatokat a városlakók számára három intézmény biztosítja: a Napközi Otthonos Óvoda (5 óvodai intézményegységgel), az Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási és Pedagógiai- Szakmai Szolgáltató Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (7 intézményegységgel) valamint az Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (3 intézményegységgel). A város integrált ellátást nyújtó egészségügyi intézménye a Városi Rendelőintézet. Az intézmény egy központosított egészségügyi centrum. Az intézményben 12 gyermek- és felnőtt háziorvos, 7 fogorvos valamint 24 szakrendelés működik. Egy körzethez tartozók száma a háziorvosi ellátás tekintetében átlagosan 1800 fő. A Rendelőintézet ezen túl komplex fiziko- és balneoterápiás ellátást nyújt a gyógyfürdőhöz kapcsolódva, hiszen a termálfürdő kútjának vize gyógyvízminősítéssel bír. A gyógyfürdő térségébe 4 szakellátást helyeztek ki. A kistérség közbiztonságának, köznyugalmának megőrzésében a Tiszaújvárosi Rendőrkapitányság, a Tűzoltóság, a Polgári Védelem és a Polgárőrség játszik szerepet. Tiszaújváros rend- és jogvédelmet biztosító intézményei ezek mellett a Közterület Felügyelet és a Városi Bíróság Az ipari park Logisztikai szempontból igen kedvező a park fekvése, kiépítettsége. Az M3-as autópálya csatlakozása a 140 hektáros ipari parkot érinti, illetve a park előtt vezet el a Miskolcot, Debrecent és Nyíregyházát összekötő 35. sz. főútvonal is. A terület mellett közvetlenül egy ipari vasúti vágány van kiépítve, 1 fő és 2 mellékvágánnyal. Az ipari parkot az M3-as autópálya köti össze Budapesttel, illetve a környező nagyvárosokkal (Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza). Az ipari parkban ma több mint fő foglalkoztatása valósul meg 17 működő gazdasági társaság szervezeti keretei között. 7. táblázat: A Tiszaújvárosi Ipari Parkban működő cégek profil szerint Cégnév Jabil Circuit Gyártó Kft. Tiszaújváros-Transz Kft. Tisza Autóház Kft. Mivas Tisza Kft. M.A.N. Kamion és Busz Kereskedelmi Kft. Áltaszer Kft. Küpper Hungária Kft. Tevékenység nyomtatott áramkörök gyártása építőipar, földmunka autószalon és szerviz műszaki áruház gépjármű értékesítése, márkaszerviz kazánfelújítás, fémmegmunkálás alumínium öntöde és megmunkálás 25

26 Cégnév Tevékenység LaPlast Műanyagipari Kft. műanyag-feldolgozás Ferro-Immo Kft. csőszerelés, acélszerkezet gyártás Demeter Attila gépjármű forgalmazása és szerviz Eko-Fire Kft. pellet és pellet-kazán gyártása Karsai-Plast Kft. műanyag-feldolgozás HB-Épker Kft. építőanyag-kereskedelem Bau-Vill Épker Kft. építőipar, kereskedelem Quali-Monst Kft. autószerviz Thermosoft Kft. hulladékfeldolgozás HOFER Magyarország Ingatlan Kft. élelmiszer-áruház Forrás: TiszaSzolg Kft Vállalkozások száma Az ipar és a vállalkozások, munkahelyek térbeni koncentrációjából adódóan jelentős Tiszaújváros foglalkoztatási hatása, a kistelepülésekről napi rendszerességgel ingázik a gazdaságilag aktív népesség jelentős része jellemzően Tiszaújvárosba. A KSH adatai alapján 2008-ban Tiszaújvárosban 1117 db működő vállalkozás volt. A vállalkozások túlnyomó része (76%-a) a szolgáltatási ágazatban folytatta tevékenységét, 22% az ipari és mindössze 2% a mezőgazdasági vállalkozások részaránya. Az 1000 főre jutó működő vállalkozások száma a kistérség települései közül Tiszaújvárosban a legmagasabb (67 db), de a szuburbán településeken, így Sajószögeden (62 db) és Sajóörösön (56 db) is igen jelentős a számuk. Ennek ellenére a magyarországi átlagot (70 db) még így is csak megközelítik az adatok. Ez azonban abból fakad, hogy a vállalkozások között nagyobb arányban vannak nagyvállalatok, mint országosan. Azt mondhatjuk, hogy a vállalkozások méret szerinti szerkezete egészségesebb, mint másutt: a mikro-, kis- és középvállalkozások aránya az összes vállalkozásból csak 94%, szemben az országosan jellemző 96-98%-kal. A három településtől eltekintve a gazdasági aktivitás a kistérségben alacsony. A halmozottan hátrányos helyzetű, társadalmi-gazdasági problémákkal sújtott Kiscsécsen nincs működő vállalkozás, a kistérség 16 települése közül 11 esetében az 1000 főre jutó működő vállalkozások száma a 30 db-ot sem éri el. 12. ábra: Az 1000 főre jutó működő vállalkozások száma, 2008 Forrás: KSH 26

27 Jövedelmi helyzet A lakosság jövedelmi viszonyait alapvetően az adózással kapcsolatos adatok segítségével lehet leírni. Az egy főre jutó nettó jövedelem és az egy háztartásra jutó nettó jövedelem Tiszaújvárosban meghaladja az országos, sőt még a közép-magyarországi átlagot is. 8. táblázat: Jövedelmi viszonyok Tiszaújvárosban, összehasonlítva az országos átlaggal, 2008 Jövedelem 1 főre jutó nettó jövedelem (Ft/év) Egy háztartásra jutó nettó jövedelem (Ft/év) Tiszaújváros Országos átlag Forrás: Váti TeIR Tiszaújváros jövedelmi helyzete rendkívül jó, köszönhetően a város nagy ipari üzemeinek. Az egy lakosra jutó jövedelmek alapján Tiszaújváros, Telki, Budaörs és Százhalombatta után a 4. helyezett a magyar települések közötti rangsorban, s a jövedelmek dinamikusan nőnek. Ebből kifolyólag Tiszaújváros és a megye illetve az ország többi része közti jövedelmi különbségek növekednek, ugyanakkor igaz ez a kistérségen belül is: a kistérség jövedelmi szempontból polarizálódik Ezer Ft/fő Tiszaújváros Miskolci kistérség Tiszaújvárosi kistérség Megyei átlag/összeg Régiós átlag/összeg Országos átlag/összeg 13. ábra: Egy főre jutó jövedelmek területi összehasonlítá sban, 1000 Ft Forrás: KSH 27

28 Girincs Hejő bába Hejő keresztúr Hejő kürt Hejő papi Hejő szalonta Kesznyéten Kiscsécs Nagycsécs Nemesbikk Oszlár Sajóörös Sajószöged Szak áld Tiszapalkonya Tiszaújváros 14. ábra: Egy főre jutó nettó jövedelem a kistérség településein 2008-ban, Ft Forrás: KSH Jövedelem tekintetében igen jelentős különbségek jellemzik a Tiszaújvárosi kistérséget. Míg a város és környéke igen kedvező jövedelmi mutatókkal bír, addig a Sajó bal partján fekvő falvakban, illetve a Hejő-patak vidékén lévő településeken jellemzően nagyon alacsonyak az egy főre jutó jövedelmek. Tiszaújváros a jelentős és fejlett ipar következtében az egy főre jutó GDP alapján az ország egyik leggazdagabb városának tekinthető ban városaink között a GDP/fő értéke Tiszaújvárosban volt a legmagasabb, de azóta is folyamatosan az első tíz város között található, csak néhány Budapest környéki kisváros előzi meg. A foglalkoztatásból származó jövedelem mellett a lakosság jövedelmi színvonalára, szociális helyzetére lehet következtetni a jövedelemtranszferekből élő lakosok számából, különösen fontos mutató lehet a nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma. Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők számának változása. Tiszaújvárosban a lakosság 23-25%-a részesül öregségi nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, ill. megváltozott munkaképessége okán ellátásban, ami magasnak tekinthető. 9. táblázat: Állami transzferben részesülők száma Öregségi nyugdíjban részesülők száma (fő) Korbetöltött rokkantsági nyugdíjban részesülők száma (fő) Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülők száma (fő) Hozzátartozói nyugdíjban részesülők száma (fő) Megváltozott munkaképességűek járadékában részesülők száma (fő) Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma (fő) Forrás: KSH A lakosság negyede az országos átlagnál magasabb összegű állami juttatásokból él, mivel nagy a nyugdíjas ipari értelmiség és szakembergárda aránya. A helyben képződött jövedelmek egy része a tiszaújvárosi, másik része a környékbeli lakossághoz kerül munkabérek formájában, ami egyes kistérségbeli települések jövedelmi adataiban is tükröződik. 28

29 Turizmus A gazdasági fejlődés előmozdításában, a külső erőforrások és a tőke vonzásában komolyabb jelentősége lehet a turizmusnak, bár egyértelmű, hogy a turizmus fejlesztésével egy nehézipari régióban nagyon óvatosan, körültekintően kell foglalkozni. A kistérség több fontos, nemzetközi jelentőségűvé fejleszthető turisztikai attrakcióval is rendelkezik. A térség jelentős termálvízkincsére épült a Tiszaújvárosi Termálfürdő. A termálvíz további idegenforgalmi fejlesztésre ad lehetőséget. A gyógyfürdő 1200 m mélyről feltörő, 65 C-os termálvizet hasznosít, amely magas sókoncentrációjú, jód, nátrium-klorid és hidrokarbonát tartalmú termális gyógyvíz. A víz elsősorban ízületi, idült nőgyógyászati és urológiai betegségek kezelésében hatásos. A kistérségi központ fejlett települési infrastruktúrájával, sport- és rekreációs létesítményeivel (Tiszaújvárosi Sportcentrum, Termálfürdő, TVK Szabadidő Központja), országos hírű rendezvényeivel képes garantálni a zavartalan kikapcsolódást a városba látogatók számára. Az említett intézmények összefüggően helyezkednek el a város nyugati részén, sport- és szabadidő centrumot alkotva. Tiszaújváros és térsége számára a Tiszához és a Sajóhoz kötődő vízi turizmus fejlesztése nagy lehetőségeket rejt magában. A Polgárt és Tiszaújvárost részben elválasztó, részben összekapcsoló Tisza idegenforgalmi potenciálja szinte teljes mértékben kiaknázatlan. Fontos lenne egy hajókikötő létesítése is, megteremtve ezzel a Tokaj és Kisköre közötti sétahajózás lehetőségét. Ennek az elkövetkezendő években nagyon komoly szerepe lehet Tiszaújváros turizmusa szempontjából, mert az Új Széchenyi Tervben a Tisza-tó üdülőkörzete és térsége kiemelt, nemzeti jelentőségű, komplex térségfejlesztési program által fejlesztendő területté vált. Mindezekhez kapcsolódóan célszerű lenne a Hortobágy, a tokaji borvidék és a Zempléni hegység, továbbá a Bükk hegység megismertetését is biztosító turisztikai szolgáltatások szervezésének elősegítése, ami a fürdőt látogató turisták hasznos kiegészítő programja lehetne. Mindezek feltételezik a városban egy négycsillagos szálloda és/vagy további magas színvonalú szálláshelyek létesítését is. A kereskedelmi szállásférőhelyek 99%-a Tiszaújvárosban koncentrálódik, de a regisztált szálláshelyek zömét a kempingbeli férőhelyek alkotják. A Tiszától távol eső kistelepülések turisztikai attrakciókban szegények, turistavonzó képességük nem jelentős, szálláshelyek nincsenek. 10. táblázat: Turizmus mutatószámai, Kereskedelmi szálláshelyek Magánszálláshelyek Település Férőhely, július 31. Vendég Vendégéjszaka Vendég Vendégéjszaka Férőhely, összesen ebből: össze- ebből: július 31. összes ebből: össze- ebből: külföldi sen külföldi en külföldi sen külföldi Hejőkeresztúr Sajószöged Tiszaújváros Összesen Forrás: KSH 29

30 5.6. A TISZAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEI A fentiek alapján megállapítható, hogy a kistérségben igen nagyok a területi-települési különbségek. A kistérség regionális szerkezete markáns centrum-periféria viszonyrendszerrel jellemezhető. 1. A kistérség centruma, Tiszaújváros hazánk egyik leginkább prosperáló iparvárosa, magas jövedelmekkel, nemzetközileg is erős versenyképességi pozícióval bír. 2. A központ fejlettsége mintegy kisugárzik a város környékén fekvő néhány szuburbán zónában fekvő településre is: pl. Oszlár, Tiszapalkonya, Sajószöged, Sajóörös. 3. A kistérség északi részén, a Sajó bal partján, illetve a déli részen, a Hejő-patak térségében fekvő települések fejletlenek, nehéz társadalmi-gazdasági helyzetben vannak. Ezekben a falvakban magas a munkanélküliség, alacsony a jövedelemszint, jelentős a képzetlen, iskolázatlan roma népesség aránya is. Ezek a települések alkotják a kistérség perifériáit. Olyan fejlesztési stratégiára van tehát szükség, ami a magterület Tiszaújváros és közvetlen környezete fejlődését úgy alapozza meg, hogy az hozzájáruljon az elmaradott települések felzárkózásához. Az északi és déli periférián elengedhetetlenek az infrastrukturális beruházások, ami a versenyképesség növelésének alapja TISZAÚJVÁROS IMÁZSA KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS ALAPJÁN 2010 novemberében és decemberében, valamint 2011 áprilisában zajlott le az egyetemi-főiskolai hallgatók körében az a kérdőíves felmérés, ami Tiszaújváros és térsége Középtávú Fejlesztési Stratégiáját volt hivatott megalapozni. A kérdések középpontjában a hallgatók Tiszaújvárosról alkotott képe, a városhoz fűződő asszociációi álltak. A válaszokból következtetni tudunk a település imázsára a fiatal generáció körében. Ezek feltárása fontos a stratégia összeállításában és a fejlesztési akciótervek meghatározásakor. Jelen értékelés egy áttekintő elemzés, amely a kérdésekre adott válaszokat, az egyes válaszok arányát mutatja be. A városimázs javítása a külső, exogén erőforrások bevonásának egyik eszköze, a turizmusfejlesztés mellett a tőkevonzó-képesség szempontjából is jelentősége lehet. Mivel Tiszaújváros több szempontból országos, sőt transznacionális jelentőségű település, gazdaságfejlesztési szempontból elsősorban a városon kívüli népesség Tiszaújvárosról alkotott képe, véleménye érdekes. I. A válaszadók száma és jellemzői A kérdőívezés az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem geográfus diákjai, valamit a Pannon Egyetem veszprémi kampuszának vegyész hallgatói körében zajlott. A válaszadók átlagéletkora 21 év volt, nemek szerinti megkülönböztetés nem történt. A választás azért esett erre a csoportra, mert a három nagy egyetem diákköre az egész országból verbuválódik. Geográfusként az átlagnál tájékozottabbak a területi és ipari kérdésekben, az országról alkotott képük jellemzően cizelláltabb, illetve vegyészként elvileg ismerik a Tiszaújvárost, mint a hazai vegyipar egyik fellegvárát. A geográfus hallgatók által kitöltött kérdőívek eredményei nagymértékben hasonlítottak egymáshoz, így őket egy csoportba vontuk össze. Külön elemezzük a veszprémi diákoktól begyűjtött információkat. Az össze s válaszadó száma: 170 fő geográfus, 35 fő vegyész. II. Az egyes kérdésekre kapott eredmények A teljes kérdőívet, valamint a válaszok grafikus megjelenítését a stratégia melléklete tartalmazza. Itt az egyes kérdésekre adott válaszokat elemezzük röviden. 1. Mik jutnak először eszébe Tiszaújvárosról? (több válasz is lehetséges volt) Geográfusok: A válaszok alapján elmondható, hogy Tiszaújváros képe elsősorban mint volt szocialista iparváros, a valamikori Leninváros jelenik meg. A város ipari beállítottsága vitathatatlan, 30

31 de a Tiszával, a tiszai vízi túrával, a műjégpályával és a stranddal kapcsolatos asszociációk is jelentősek, amire a turizmusfejlesztést alapozni lehet. A megkérdezett 170 hallgató közül mindössze 23-an nem tudtak semmit a városról. Vegyészek: a megkérdezettek közül 31-en nevezték meg a TVK-t, mint ami először eszükbe jut a városról. A vegyipari kombinát említése abszolút domináns a válaszok között. A többieknek a Tisza jut eszébe a településről. 2. Ön szerint kellemes, élhető hely-e Tiszaújváros? Geográfusok: A megkérdezettek többsége kellemes, élhető városnak tartja Tiszaújvárost. Vegyészek:a vegyész hallgatók is inkább kellemes helynek tartják Tiszaújvárost, a negatív asszociációk száma alacsony. Köztük azonban már többen voltak olyanok, akik inkább kellemetlen helyként képzelik el a várost, ami a település imázsában mutatkozó problémákat jelzi. 3. Járt-e már Tiszaújvárosban? Geográfusok: A vizsgált mintában a résztvevők többsége nem rendelkezett személyes tapasztalattal a várossal kapcsolatban. A Tiszaújvárosban már megfordult hallgatók alacsony aránya a település földrajzi fekvéséből, a mintavételi területek viszonylag nagy távolságából is fakadhat. Vegyészek: a vegyészek számára ismertebb a város, a nagyobb földrajz távolság ellenére a veszprémi megkérdezettek több mint harmada járt már Tiszaújvárosban. 4. Tudja-e, mi Tiszaújváros meghatározó iparága? (több válasz is lehetséges volt) Geográfusok: Tiszaújváros a válaszadók szemében, mint vegyiparral, és kohászattal (!) foglalkozó város jelenik meg, ami a nagyipari asszociációknak köszönhető. A többi megjelölt iparág a hallgatók szerint nem jelentős a településen. Vegyészek: A vegyészek egyértelműen tudják, hogy Tiszaújváros vegyipari központ, egy fő kivételével mindenki bejelölte a vegyipart. 5. Ön szerint Tiszaújváros szegény vagy gazdag település? A geográfusok és a vegyészek válaszaiból kitűnik, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége fejlett, gazdasági és megélhetési szempontból kedvező helyzetben lévő településként gondol Tiszaújvárosra. A pozitív asszociáció kedvez a város imázsának, így a jövőbeni gazdasági lehetőségeknek is. 6. Ön szerint milyen munkanélküliségi mutatókkal bír Tiszaújváros? A geográfus és vegyész hallgatók túlnyomó többsége az országos átlagnak megfelelő, vagy annál alacsonyabb munkanélküliségi mutatót társított Tiszaújvároshoz. A magas munkanélküliséget feltételezők alacsony száma a város foglalkoztatási szempontból kedvező megítélését jelzi. 7. Szeretne-e Tiszaújvárosban élni? Geográfusok: A megkérdezettek körében tovább él Tiszaújváros nagyiparhoz köthető negatív imázsa, és ez a következő évtizedekre is kivetítődhet. A település elsősorban a szocializmus öröksége (panelházak, ipartelepek) miatt napjainkban eléggé taszító jellegű ahhoz, hogy a fiatalok ne akarjanak beköltözni. Mindez komoly veszélyeket hordoz magában Tiszaújváros társadalmi fenntarthatósága szempontjából. A nemleges válaszok indoklása rávilágít a település megítélésének problémáira: Szocialista iparváros volt és ez határozza meg a városképét ; Nincs történelmi múltja ; Tisza-part, árvízveszély ; Az ország elmaradott területén fekszik (BAZ megye, Kelet-Magyarország). Vegyészek: a megkérdezett veszprémi vegyész hallgatók között mindössze 3 fő szeretne Tiszaújvárosban élni. Ez a szám egy kicsit megdöbbentő, különösen annak fényében, hogy a vegyész hallgatók vélhetően tisztában vannak azzal, hogy számukra nagy valószínűséggel lenne Tiszaújvárosban munkahely. Az elutasító válaszok egyik fő oka volt, hogy Tiszaújváros messze 31

32 van, a dunántúli hallgatók nem szívesen költöznének oda. Ez a válasz a magyar munkaerő alacsony mobilitására utal, ami általános probléma minden szakmában. 8. Az alábbi térképen jelölje be Tiszaújvárost! (2: pontosan eltalálta; 1: közel jó választ adott; 0: nem találta el) A kérdőív utolsó kérdése Tiszaújváros földrajzi elhelyezkedésének ismeretére kérdezett rá. Geográfusok: A megkérdezett hallgat ók fele nem tudta azt, hogy hol van Tiszaújváros vagy 50 kmes körön kívül jelölte meg. Vegyészek: a vegyészeknek csak 37%-a nem tudta, hogy hol van a város, 50%-uk nagyjából meg tudta jelölni. Egészen pontosan azonban csak a megkérdezettek 12,5%-a jelölte be. A kérdőívezés alapján a következő megállapításokat tehetjük: - Tiszaújváros földrajzi fekvése és gazdasági szerepe nem kellően ismert; - a lakótelepekhez negatív imázs társul; - a Tisza menti turizmusra építeni lehet; - a város szennyező nagyiparhoz köthető, kedvezőtlen imázsa ta szítja a potenciális kvalifikált munkaerőt; ezen városkép-fejleszté si é s marketing akciókkal szükségszerű javítani. Mindez nagyon komoly településmarketing stratégia kialakítását igényli, amivel a stratégiai fejezetben bővebben foglalkozunk A VÁROS ÉS TÉRSÉGE VERSENYKÉPESSÉGE A helyzetelemzés végén összefoglalás gyanánt a település és a kistérség versenyképességét elemezzük a gazdasági növekedés alaptényezői szerint. Elöljáróban azt mondhatjuk, hogy Tiszaújváros versenyképes város, mind Magyarországon belül, mind nemzetközi szinten. Tiszaújváros a népességszám alapján a 83. legnépesebb magyar település, versenyképesség szerint egy komplex vizsgálat szerint 2003-ban az 59. helyet foglalta el (Beluszky P. (szerk.) 2003). 9 Ez a sorrend azóta sem változott lényegesen. A település a versenyképesség komplex mutatója alapján a közepes, illetve néhány szektorban jó versenyképességgel rendelkező városok közé tartozik. A térség egésze a versenyképesség alapján már gyengébb pozíciót foglal el. A szuburbán településeket leszámítva a községek komoly versenyhátrányban vannak. Az alábbiakban áttekintjük a fent ismertetett gazdasági növekedési alaptényezőket abból a szempontból, hogy miként járulnak hozzá a versenyképesség alakulásához. Azon tényezők, amelyek növelik a versenyképességet, 1-es rangszámot kaptak, amelyek nem, azok 0-ást. A rangszámok összegzése alapján kapott komplex mutató segítségével meghatározható a versenyképességbeli helyzet. 11. táblázat: Tiszaújváros és a kistérség komplex versenyképe ssége A gazdasági növekedés alaptényezőjének helyzete Tiszaújváros Versenyképes = 1; Nem versenyképes = 0 A kistérség Tiszaújváros nélkül Versenyképes = 1; Nem versenyképes = 0 Pozíció, elérhetőség 1 1 Éghajlat 1 1 Talaj 0 1 Felszíni és felszín alatti vizek Beluszky P. (szerk.) 2003: A m agyarországi városok versenyképessége. Készült a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából. Kézirat, 86 p. 32

33 Zöldterületek 1 1 Levegőminőség, zaj, rezgés-szennyezés 0 0 Védett területek nagysága 0 1 Környezeti veszélyforrások 0 0 Településszerkezet 1 0 Lakásállomány 1 0 Népességszám alakulása 0 1 Munkanélküliség alakulása 1 0 Képzettségi szint 1 0 Közműellátottság 1 0 Közszolgáltatások 1 0 Ipari park 1 0 Vállalkozások száma 1 0 Jövedelmi helyzet 1 0 Turizmus 1 0 Fejlettségi különbségek, szegregátumok hiánya 1 0 Imázs 0 0 Összesen 15 7 A 11. táblázatból látható, hogy a 21 tényezőből Tiszaújváros 15 esetben bizonyult versenyképesnek (71%), míg a kistérség a város nélkül csak 7 esetben (29%). Ez az elemzés kismértékben szubjektív ugyan, mégis rámutat a versenyképességbeli különbségekre, sőt a fejlesztendő területek körvonalazásához is segítséget nyújt. 6. BENCHMARK ELEMZÉS A benchmarking elemzés feladata az adott témával, fejlesztési területtel kapcsolatos best practise, avagy a legjobb gyakorlatok vizsgálata. A város gazdasági stratégiájának kialakításakor érdemes megvizsgálni más, hasonló adottságokkal rendelkező települések gyakorlatait, ötleteit, megvalósult fejlesztéseit, és a sikerrel járó fejlesztési projekteket tapasztalataiból levonni a tanulságot, a helyi adottságok, lehetőségek figyelembe vételével. A benchmark elemzést két városcsoportra végeztük el A vegyipari szempontjából jelentős városok Az első csoport tagjai európai, Tiszaújvároshoz hasonlóan vegyipari (elsősorban petrolkémiai) központnak számító városok voltak. A kiválasztás véletlenszerűen történt, de nagyobb hangsúlyt helyeztünk a volt szocialista tömb országaiban található, petrolkémiai jellegű vegyiparral bíró, esetenként újonnan létrejött iparvárosokra. 12. táblázat: A vizsgált vegyipari városok Település neve, lakosságszáma Bosanski Brod fő Ország, régió Bosznia- Hercegovina (Republika Srpska) Fő iparág vegyipar, kőolajfinom ítás Legfontosabb stratégiai fejlesztési irányok, hangsúlyok - kikötő, logisztika, szállítmányozás fejlesztése - Környezetvédelmi beruházások - Szá va vízi útjának fejlesztése - Kikötő, logisztika, szállítm ányozás szerepe is erős Grangemouth, fő Nagy-Britannia, Skócia vegyipar, kőolajfinom ítás - Természettudományi K+F központok fejlesztése - Turizmus fejlesztése 33

34 - Helyi Közösségi Terv (lásd: 2. melléklet) - Nemzetközi jelentőségű iparvárossá fejlesztés Ingolstadt, fő Ném etország, egykori NSZK széles spektrumú vegyipar - Turizmus fejlesztése - Kapcsolódó iparágak fejlesztése - IVS van, de gazdaságfejlesztési stratégia nincs - Nemzetközi jelentőségű iparvárossá fejlesztés Leuna, fő Ném etország, volt NDK széles spektrumú vegyipar - Kertvárosok fejlesztése - IVS van, de gazdaságfejlesztési stratégia nincs - Turizmus fejlesztése kiemelt - Petrolkémia fejlesztése Năvodari, fő Rom ánia, Dobrudzsa vegyipar, kőolajfinom ítás - kom oly kikötőfejlesztés - Nincs kiforrott városfejlesztési programja - Fő cél a népességfogyás megállítása Schwedt, fő Ném etország, volt NDK vegyipar, kőolajfinom ítás - IVS van, de gazdaságfejlesztési stratégia nincs - A belváros megújítása, zöldterületek fejlesztése - Lakótelep-rehabilitáció, illetve visszabontás - Integrált városfejlesztési stratégiája van Százhalombatta, fő Magyarország, KMR vegyipar, kőolajfinom ítás - Ipari park továbbfejlesztése - Jövőkép: Dinamikus fejlesztési központ - Helyi gazdaságfejlesztési stratégiája van Pancevo (Pancsova); fő Szerbia, Vajdaság vegyipar, kőolajfinom ítás - Térségi felelősségvállalás: a m ezőgazdasági jellegű városkörnyék fejlesztése - Kisvállalkozások, turizmus, infrastruktúra integrált fejlesztése A vegyipari, azon belül is kőolajipari központoknak számító városok fejlesztési irányaival kapcsolatban a következő megállapításokat tehetjük: 1. Több város célja a település nemzetközi jelentőségének erősítése, de az eredmények nem kiemelkedők; 2. Gyakoriak a turizmus fejlesztésére tett lépések; 3. Több próbálkozás történik a petrolkémiához kapcsolódó iparágak, illetve a logisztika fejlesztésére, a klasztere sedés előmozdítására (klaszteresedés, klaszter-fejlesztés); 4. Többen megcélozzák a kutatá s-fejleszté s erősítését; 34

35 5. Jelentősebb kikötő-fejleszté si programok vannak, mivel a vegyipari városok zöme jellemzően nagyobb folyók mellé települt; 6. Átfogó gazdaságfejlesztési programok nincsenek, de megjelennek helyi gazdaságfejlesztési stratégiák, közösségfejlesztési tervek; 7. Kertvárosok, zöldterületek fejlesztése jelentős prioritást élvez; 8. A lakótelep-rehabilitációkkal, a városkörnyék fejlesztésével stb. kapcsolatosan erős a társadalmi szerepvállalás; 9. A város bemutatásánál igyekeznek eltakarni az iparváros-jelleget, nagy hangsúlyt helyeznek a településmarketingre. Mindezekkel együtt általánosságban megállapítható, hogy a jelentős vegyiparral bíró városok nem használják ki megfelelően az iparban rejlő K+F lehetőségeket. A városoknak nincs jelentős nemzetközi kapcsolatrendszere, csak a vállalatoknak van. Nincs olyan városi szövetség, ami egybefogná az európai vegyipari városokat. A fosszilis alapú vegyipar mellett nem fejlett a megújuló energia-hasznosítás, ez irányban nagyon kevés lépést ismerünk. Nem jellemző a városokra az átfogó gazdaságfejlesztési stratégiák kidolgozása sem, ezáltal nemigen jut nak el addig a szintig, hogy nagyobb térség gazdaságitársadalmi fejlődését meghatározzák. A városok igyekeznek elfedni, nem megjeleníteni a területükön működő ipart, a nemzetközi jelentőségű vállalatok és a települések közötti kapcsolat gyenge. A vállalatok városfejlesztő tevékenysége emiatt jobbára hiányzik. Tiszaújváros akkor lehet sikeres, ha a feltárt jó példákból minél többet tud megvalósítani a következő területeken: I. Gazdaságfejlesztés: nemzetközi szerepvállalás, innovatív ágak és a háttéripar fejlesztése, kikötő-fejleszté s II. Társadalmi infrastruktúra-fejlesztés, társadalmi felelősségvállalás és a gazdaság városfejlesztő tevékenységének erősödé se III. Kutatás-fejleszté s erősíté se, kreatív város IV. Megújuló energiaforrások fokozott használata zöld város; lakótelep-rehabilitációk V. Településmarketing, turizmus fejlesztése A hiányosságok miatt javasolható, hogy a város keresse a partnerséget a fentiekben vizsgált, vagy más, karakterében hasonló jellegű városokkal. Tiszaújváros élére állhatna egy nemzetközi vegyipari városi szövetségnek is. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon miért jelenik meg a turizmus komoly kitörési pontként és sikeres városfejlesztő tényezőként ezekben az ipari jellegű városokban. Alaposabb kutakodás után sem lehetséges erre egyetlen választ adni, de jellemzően az alábbi szubjektív és objektív okok játszanak szerepet a turizmus szerepének felértékelődésében: 1. Az ipari jellegű városok általában gazdagnak számítanak, gazdagabbak a környéküknél. A felhalmozott bevételek, illetve részben erre alapozva a fejlesztési forrásokhoz való könnyebb hozzájutás lehetővé teszik a turizmus infrastruktúrájának magas szintű kiépítését. A gazdag szolgáltatási körre alapozva széles rétegek helybéliek és turisták számára nyújtanak megfelelő kikapcsolódást. 2. Az ipari városok tudatosan törekszenek a turizmus fellendítésére, mert ebben komoly városimázs-növelő lehetőséget látnak. Ezen települések imázsa általában rossz, a turisztikai kínálat bővítésével igyekeznek pozitív üzeneteket megfogalmazni magukról. Nyugat-Európában és Németországban az ipari háttér turisztikai célú bemutatása is komoly szerepet játszik a vendégforgalom növelésében (ún. ipari örökség turizmus industrial heritage tourism, pl. Grangemouth, Leuna), azonban ez Kelet-Európában még hiányzik. 35

36 3. A turizmus fellendülésének objektív okai földrajzi tényezőkben keresendők. Megállapítható, hogy az ipari városok jól megközelíthetők, kiváló közlekedés-földrajzi pozíciójuknak köszönhetően nagyobb tömegű turista-forgalmat képesek fogadni. Az objektív földrajzi okok közé sorolható az is, hogy a vizsgált ipari városok éppen az ipar szükségletei miatt vízpartra települtek, és ez, mint vonzó tényező komoly szerepet játszik a vízi-vízparti turizmus fellendülésében Gazdaságfejlesztési stratégiával bíró városok, térségek A második csoportban néhány, véletlenszerűen kiválasztott külföldi város, illetve térség példaértékűvé vált gazdaságfejlesztési stratégiájának vizsgálatát végeztük el, amely segítségével gyakorlati és módszertani tapasztalatok gyűjthetőek, valamint újabb fejlesztési irányok tárhatóak fel Tiszaújváros számára. Hangsúlyozzuk, hogy a következőkben ismertetett városok, területek stratégiai, gazdaságfejleszté si célú tervezése, és nem a fejlettsége vagy a fejlődés üteme a példaértékű. Egyikük sem számít egyelőre globális jelentőségűnek, sőt, némelyek kimondottan relatív, vagy abszolút értelemben véve gyenge pozíciókat foglalnak el, az elért eredmények is talán Portland kivételével egyelőre szerények. Ezen példák jelentősége abban rejlik, hogy a viszonylag kedvezőtlen helyzetből a kreatív várostervezés milyen úton indította el a településeket. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a gazdasági és társadalmi kényszer nemegyszer pozitív példákat képes létrehozni a Föld bármely területén. Mindez azt mutatja, hogy a stratégiai várostervezésbe befektetni mindenképpen megéri, mégha ez hosszabb folyamat eredményeként hozza meg a várva várt fellendülést. Az elemzésnél elsősorban a következő kérdésekre fókuszáltunk: A települések fejlesztési, illetve gazdasági stratégiája milyen jövőképet vázolnak fel? A jövőkép eléréséhez milyen fontos célokat, stratégiákat határoznak meg? Ezeket hogyan priorizálják, melyekre helyezik a legnagyobb hangsúlyt? Az egyes stratégiákon belül meghatározott célokat milyen eszközökkel, milyen akciókkal próbálják elérni? A vizsgálat során a következő települések fejlesztési stratégiáit vettük sorra: Benicia városa, Kalifornia, Egyesült Államok, Gazdaságfejlesztési Stratégia, 2007 Fokváros (Cape Town), Dél-Afrikai Köztársaság, Gazdaságfejlesztési Stratégia, 2001 Kigali, Ruandai Köztársaság, Gazdaságfejlesztési Stratégia, 2002 Portland, Egyesült Államok, Gazdaságfejlesztési Stratégia Surrey, Kanada, Gazdaságfejlesztési Stratégia, Szabadka, Szerbia, Gazdaságfejlesztési Stratégia, Wales régió, Ausztrália, Gazdaságfejlesztési Stratégiai Program, Az egyes gazdaságfejlesztési stratégiák ismertetését a 3. melléklet tartalmazza. Az alábbiakban a jó példákat, ötleteket foglaljuk össze. A vizsgált települések gazdaságfejlesztési stratégiái alapján a felvázolt jövőképek, víziók alapvető elemei a következők: Fenntartható, versenyképes gazdaság kialakítása Jólét növelése, életminőség javítása Turizmusfejlesztés A jövőkép ezen elemei szinte minden stratégiában megjelennek. A jövőkép elérése érdekében főbb célokat, prioritásokat, stratégiákat sorakoztatnak fel, amelyek megvalósításához konkrét javaslatokat, akciókat fogalmaznak meg. Általános cél a versenyképes gazdaság megteremtése, a munkahelyteremtés, de az esélyegyenlőség biztosítása vagy a környezetbarát, zöld város kialakítása is megjelenik a kitűzött célok között. 36

37 A vizsgált tervek a fent felsorakoztatott jövőkép-komponensek és célok elérése érdekében prioritásokat sorolnak fel. Ezek külön-külön nem tekinthetők újnak, az újszerűségük inkább az egyes prioritások kombinációiban jelentkeznek. A leggyakoribb prioritások: I. Általános gazdaságfejleszté s, befektetések ösztönzése II. Társadalmi szerepvállalás, oktatá s fejleszté se, K+F, technológiai fejleszté sek III. Zöld gazdaság, környezetvédelem, megfelelő lakáspolitika IV. Turizmusfejlesztés I. Általános gazdaságfejleszté s, befektetések ösztönzése Cél a kulcsiparágak vonzása, ezzel együtt a befektetések és a foglalkoztatottak számának növelése valamint olyan környezet létrehozása, amely gyorsabb fejlődést és versenyképesebb ipart teremt. A beruházások számának növelése a következőképpen érhető el: Meglévő cégek megtartása Meglévő cégek növekedésének ösztönzése o hálózatosodás támogatása, pénzügyi ösztönzők (támogatások), tájékoztatás a piaci lehetőségekről Új vállalkozások vonzása o Közvetlen, célzott marketing a település számára kívánatos cégek irányába Lista létrehozása, amelyen olyan cégek szerepelnek, amelyek megnyerése a város számára kedvező lehet Személyes kapcsolatok kialakítása, erősítése a cégek vezetőivel Folyamatos azonosítása és elősegítése projekteknek, új üzleti kezdeményezéseknek Azon iparágak stratégiai vizsgálata, amelyek a jövőben nagy volumenű beruházást és munkahelyteremtést jelenthetnek o Kapcsolattartás a felsőfokú és kutatási intézményekkel, valamint cégekkel az új trendek, piaci rések megismerése reményében, amely által a város versenyelőnyt kovácsolhat magának o Rugalmas és hatékony klasztertámogató rendszer kialakítása: a piaci rések és a szektor lehetőségeinek beazonosítása céljából; együttműködések létrehozása Versenyképes gazdasági környezet biztosítása Cél az ideális beruházási környezet megteremtése, a hatékony és produktív vállalkozási, üzleti környezet: infrastrukturális ellátás biztosítása, emberi erőforrás fejlesztése, oktatási és kutatási lehetőségek támogatása. Ehhez szükséges: Gyors és hatékony reagálás a globális környezet folyamatos változására Jól kiépített infrastruktúra Üzleti támogató szolgáltatások kifejlesztése: a beruházók segítése (információkkal, stb.) o Üzleti fórumok szervezése o Beruházás-támogató szolgáltatás létrehozása o Csomagok összeállítása a helyi ösztönzőkről a befektetők számára o A befektetők elégedettségének mérésére indikátorok meghatározása o Tanácsadási szolgáltatások biztosítása Megfelelő helyi szabályozási rendszer biztosítása o A befektetések számára gátló tényezők beazonosítása o A rendeletek és szabályozások felülvizsgálata szükséges, hogy még megfelelnek-e a tervezett céloknak és nem okoznak-e felesleges költségeket vagy késedelmeket o A hivatalok közötti egyeztetés szükségessége a folyamatok egyszerűsítése és megkönnyítése céljából o A települések adminisztratív működésének fejlesztése és korszerűsítése, valamint a gazdaságfejlesztést szolgáló intézkedések ösztönzése 37

38 Egységesített központ kialakítása minden szükséges iratanyag kiadására a one shop mintájára Adminisztratív könnyítések (engedmény-csomagok előkészítése a befektetők részére) A város, mint vonzó befektetési célpont Cél a beruházások ösztönzése: a város, mint ideális befektetési célpont reklámozása. Feladat a marketing és PR lehetőségek, eszközök használata a város ideális imázsának kialakítása céljából. Szektor marketing: a város promotálása egy adott szektoron belül Project marketing: Fontosabb projektek reklámozása A város pozitív tulajdonságainak, befektetési vonzerejének hangoztatása A helyi, térségi és regionális médiának kommunikálni kell a városi eseményeket, pozitív kezdeményezéseket Honlapok és portálok. o Üzleti honlap elkészítése a város hivatalos portálján belül o A városi honlapon kiemelten meg kell jeleníteni az elért célokat Várost népszerűsítő anyagok készítése A helyszínek népszerűsítése és a vásárokon, kiállításokon és konferenciákon való részvétel. o Nemzetközi konferenciák, kiállítások, vásárok szervezése o A város népszerűsítését célzó marketing terv kidolgozása. o Befektetési és ingatlanvásárokon történő részvétel o A vásárok szervezésének támogatása Vállalkozások támogatása Cél elsősorban a helyi kis és középvállalkozások fejlesztéseinek támogatása A gazdálkodók tájékoztatása az iparág legfrissebb trendjeiről, a piaci igényekről, az újdonságokról Új vállalkozások térnyerésének megkönnyítése o Helyi üzleti adatbázis fenntartása o Információszolgáltatás a vállalkozások számára o Képzési programok kialakítása a helyi üzleti élet szereplőinek o Vezetőképző programok o A kis- és középvállalkozók hetének évenkénti megszervezése o A megfelelő politikai és szabályozási keret biztosítása, bürokrácia csökkentése Meg kell bizonyosodni arról, hogy az üzletet támogató szolgáltatások mindeni számára elérhetőek, és ezek találkoznak a kis és középvállalkozások igényeivel Kapcsolat kialakítása azokkal a városokkal, ahol a kis és középvállalkozások fejlesztésében, támogatásában élen járnak, tapasztaltabbak Tájékoztatás, segédanyagok, információnyújtás biztosítása azoknak, akik céget szeretnének alapítani, üzletet létrehozni II. Társadalmi szerepvállalás, oktatá s fejlesztése, szakképzettség, K+F, technológiai fejlesztések A magasabban kvalifikált közösségek az üzleti, kulturális, oktatási feltételek kedvező befolyásolásával megalapozzák a fenntartható fejlődést. Az oktatás kialakítása a munkaerőigénnyel összhangban kell történjen, így kiemelten fontos a meglévő vagy kialakítandó oktatási intézmények és a településen működő vállalatok kommunikációja. A munkaerőképzésnek és az ipar által igényelt munkaerőnek a minőségi, mennyiségi összehangolása szükséges. Javaslatok: Kvalifikált szakképzési programok beindítása egyetemi kihelyezett részlegek városba telepítése Alapfokú szakképzés-fejlesztés elsősorban női munkavállalók számára Felnőttképzési programok beindítása az élethosszig tartó tanulás elősegítésére Partnerkapcsolatok kiépítése Kapcsolattartás a helyi jelentősebb munkaadókkal a munkaerő szükséglet meghatározása céljából 38

39 III. Zöld város, zöld gazdaság, környezetvédelem Célok: éghajlatváltozás elleni küzdelem, vízminőség megőrzése, szigorúbb környezetvédelmi szabályozás és annak betartatása, nagyobb társadalmi felelősségvállalás, a kommunikációs és információs technológia használatának ösztönzése ezzel a távmunka, otthoni munka alkalmazásának növelése, megújuló forrásokon alapuló energiatermelés, alacsony energiaszükségletű eszközök használata. Javaslatok: A hasonló környezetvédelmi problémákkal szembesülő vállalatokat ösztönözni kell az együttműködésre o Szemináriumok szervezése A meglévő cégeket ösztönözni arra, hogy működésük során környezetbarát gyakorlatokat alkalmazzanak o Zöld kitüntetések, díjak létrehozásával o A környezetbarát gyakorlatok alkalmazása során a csökkenő díjak vizsgálatával o A jó kezdeményezések kommunikálásával az üzleti szféra felé A zöld iparágaknak és termékek népszerűsítésének támogatása o o A külföldi kereslet vizsgálatával az ilyen termékek iránt Megfelelő érdekeltek bevonásával, akik utat mutathatnak az ilyen jellegű kezdeményezésekben Az otthoni, távmunka ösztönzése IV. Turizmus Azokon a településeken, ahol a lehetőség adott, turizmus fejlesztésével számos munkahelyet lehet teremteni. A nemzetközileg ismert turisztikai szimbólumok fejlesztése, amelyekkel reklámozhatják a várost A turizmus előnyeinek hangoztatása Főbb kezdeményezések: Weboldal elérése: foglalások, információk Vendégelégedettség mérése Kiegyensúlyozott, éves eseménynaptár, az események havonkénti ideális elosztása Új események, programok azonosítása Az alábbi, összefoglaló táblázatban a Tiszaújváros számára leginkább hasznosítható ötleteket, stratégiai lehetőségeket foglaltuk össze. 13. táblázat: A vizsgált stratégiák hasznos ötletei Település Benicia Fokváros Kigali Általános gazdaságfejlesztés Városrészenként differenciált adózás; fejlesztési kötvények Globális versenyképesség Iparáganként differenciált tám ogatás klaszterek tám ogatása Gazdasági Fejlesztési Iroda Társadalmi szerepvállalás Turizmus, településmarketing Foglalkoztatásképzési Panel Kisebb, családi vállalkozások tám ogatása Nők munkába állása, KKV-k tám ogatása Kutatásfejlesztés, kreatív város K+F, tudom ányos központok az ipari parkban Klasztertám ogatás Infotech fejlesztése Zöld város, lakáspiac Belváros fejlesztése Hatékony ingatlankezelés: beruházók, bérlők arányának m axim alizálása Helyi erőforrások és anyagok Turisztikai m árka, kikötő Turisztikai szimbólum ok, m arketing; Éves esem énynaptár Vendégfogadás javítása, m unkaerő 39

40 Portland Surrey, BC Szabadka Új-Dél- Wales Négy iparági klaszter-stratégia Ipar és intenzív m ezőgazdaság tám ogatása Versenyképes gazdaságfejlesztés, erőteljes támogatási rendszer Globális gazdaságba való integrálódás; befektetésösztönzés Fenntarthatóság Fenntarthatóság, oktatás, szakképzés Oktatás, szakképzés Oktatás, innovatív és tudásközpontú gazdaság K+F fejlesztés a fenntarthatóság jegyében (m egújuló energia stb.) Kutatás-fejlesztési intézm ényekkel való szorosabb együttműködés Inkubátorok, ipari park, innovációs központ Orvosi kutatásfejlesztésre specializáltság; bioalapanyaggyártás használata Globális zöld gazdaság központja Portland m intájára a zöld város létrehozása Term észeti erőforrásokkal történő m egfelelő gazdálkodás Local Agenda 21; Green Shire képzése A zöld, fenntartható város márka kiem elése Városim ázs általános javítása Tercier szektorban legfontosabb a turizm us Fejlett turisztikai m arketing; látogatóközpont 40

41 7. KOCKÁZATELEMZÉS Tiszaújváros Középtávú Fejlesztési Stratégiája kidolgozásának egyik első lépése volt a kockázatok meghatározása és az esetlegesen felmerülő beavatkozási szükségletek feltárása. A munkát a stratégiaalkotó tervezők több lépcsőben végezték el. 1. A Stratégiai Programirányító Bizottság első ülésén, október 21-én a bizottsági tagok és a tervezők csoportmunka során meghatározták a gazdasági, társadalmi és környezeti kockázati tényezőket, veszélyforrásokat. Ezt követően a tervezők a tagoknak elküldték a kockázatelemzés vázlatát, amire még kiegészítések érkeztek a tagok részéről. 2. Ezt követően a tervezők megkeresték a tűzoltóság, a mentők, a polgári védelem, a MOL, a TVK és az erőmű szakembereit a kockázatok feltárása céljából. A legtöbb szervezettel személyes interjúk során tárták fel a problémákat, a szűk keresztmetszeteket, és tettek javaslatot a megoldásokra. 3. A tervezők szakértők bevonásával egyeztették a kockázatokat, és írásos formában foglalták össze azokat KOCKÁZATELEMZÉS A CSOPORTMUNKA ALAPJÁN A Stratégiai Programirányító Bizottság tagjaival folytatott kockázatfeltáró workshop eredményeit az alábbiakban összegezzük. Kockázati tényezők csoportosítása: Erős kockázati tényező Közepes kockázati tényező Gyenge kockázati tényező A megbeszéléseken feltárt kockázatok összefoglalását az 1. ábra tartalmazza. 1. Elsősorban társadalmi oldalról jelentkező kockázati tényezők - Csökkenő születésszám, elvándorlás, illetve az ebből fakadó elöregedés Lehetséges következménye: a helyi társadalom reprodukciós képességének csökkenése, szociális kiadások növekedése, hosszú távon munkaerőhiány o Felsőfokú oktatá si intézmények hiánya Lehetséges következménye: a fiatal o népesség elvándorlása, megfelelő minőségi munkaerő hiánya Kevés lehetőség a szabadidő eltöltésére Lehetséges következménye: a fiatal népesség elvándorlása - Kedvezőtlen munkahelyi környezet, időszakonként (pl. hétvégeken) és esetenként jelentkező drog- é s alkoholfogya sztá s Lehetséges következménye: a lakosság, illetve a munkavállalók szellemi, morális, egészségi leépülése, illetve a szegénység fenntartása, szociális problémák - A képzetlen, aluliskolázott lakosok, romák aránya nem jelentős Lehetséges következmény arányuk növekedése esetén: Befektetési kedv csökkenése, beköltözések csökkenése, elvándorlás ösztönzése - Blokádok, útlezárások Lehetséges következménye: A munkavállalók munkahelyre való bejutásának akadályozása, a termelés akadozása, leállása, a lakosság ellátásának nehézségei - A nagyobb üzemek elleni támadások, terrorizmus Lehetséges következménye: halálesetek, a termelés leállása, a helyi lakosság ellátásának nehézségei, turizmus visszaesése 2. Elsősorban infrastrukturális oldalról jelentkező kockázati tényezők - Országos energiaellátási problémák (gáz, villamos), a távfűtő rendszer fővezetékének meghibásodása Lehetséges következménye: 5519 lakás és minden közintézmény (egészségügyi és szociális alapszolgáltatást ellátó közintézmények, bölcsődék, óvodák, iskolák, rendelőintézet, polgármesteri hivatal, művelődési központ, humánszolgáltató 41

42 központ intézményei, posta, szálláshelyek, autóbusz-állomás, üzletek, pénzintézetek, stb.) fűtés nélkül maradhat - Az ipari üzemek telephelyein feltöltések, aminek következtében a talaj, még mindig sok helyen mozog Lehetséges következménye: földben futó vezetékek károsodása - A gépjárműpark, illetve a gépjárműforgalom növekedése Lehetséges következménye: környezetszennyezés, forgalmi dugók - A termál kutak vizének szabadba való kiengedése Lehetséges következménye: szikesedés. Mivel jelenleg a csatornán keresztül befogadóba (Tisza) kerülnek, így nem okoznak szűkebb környezetükben szikesedést - Eddig repülési tilalom volt érvényben. A légi forgalommal a hangrobbanás problémája is felmerülhet. 3. Elsősorban gazdasági oldalról jelentkező kockázati tényezők - Erős függé s a makropolitikai, illetve a makrogazdasági környezettől (pl. helyi adók megszünteté sének ve szélye); az üzemek jelentős energia, illetve nyersanyagfüggé se Lehetséges következménye: energia és nyersanyag-utánpótlás hiányában, illetve akadozása esetén a termelés visszaesése, illetve szünetelése - Szennyező iparágak, veszélyes technológiával működő üzemek: fokozott tűz é s robbanásve szély, gázömlés ve szély, helyi környezetszennyezés, (hangszennyezés) veszélye Lehetséges következménye: munkahelyi balesetek, a város lakosságának egészségkárosodása, környezetszennyezés, a helyi, illetve a Tisza alsóbb folyása mentén található élővizek, illetve vízbázisok szennyezése - Nagyvállalati struktúra Lehetséges következménye: Egy adott ágazat vagy cég (TVK, Jabil) tönkremenetele, illetve kivonulása esetén tömegesen jelentkező szociális problémák, továbbá jelentős bevételek kiesése az önkormányzat részéről - A lakosság elszegényedése, fizetőképtelenné válása Lehetséges következménye: A nagy szolgáltatók működési problémái - Kereskedelmi szálláshelyek hiánya, mind a turista, mind az üzleti vendégforgalom számára Lehetséges következménye: Idegenforgalmi bevételek kiesése, a konkurens települések vendégelszívó hatása 4. Elsősorban a természeti környezet oldaláról jelentkező kockázati tényezők - Árvizek, belvizek (csak az extrém magas, illetve tartós árvizek esetén jelentenek komolyabb veszélyt) Lehetséges következménye: gátszakadás, vagyonban, emberéletben keletkező károk, pincék elöntése. - Talajvízszint emelkedése (az időjárási viszonyok kedvezőtlen változásával egyre komolyabb veszélyforrás) Lehetséges következménye: vagyonban, emberéletben keletkező károk, kertek, pincék feltöltődése vízzel. - Elhúzódó csapadékos, árvizes időszakokat követő szúnyog invázió Lehetséges következménye: kellemetlenségek, fokozottabb helyzetben egészségügyi problémák a helyi lakosság körében, az idegenforgalom visszaesése. - Déli szél (ritka) Lehetséges következménye: pernyehullás, ipari üzemek bűze a városban. - Hőhullámok, magas UV Lehetséges következménye: Egészségkárosodás, fennakadások a termelésben és a szállításban. - Viharok, egyéb rendkívüli időjárási helyzetek (pl. hó) Lehetséges következménye: az ipari üzemekben, illetve az azokhoz kapcsolódó infrastruktúrában keletkező károk, a munkahelyekre való bejutás akadályozása. - Szennyező iparágak, veszélyes technológiával működő üzemek, fokozott tűz é s robbanásve szély, gázömlés ve szély, helyi környezetszennyezés, (hangszennyezés) veszélye Lehetséges következménye: munkahelyi balesetek, a város lakosságának egészségkárosodása, környezetszennyezés, a helyi és a Tisza alsóbb folyása mentén található élővizek, vízbázisok szennyezése. - Termálkutak hozamának csökkenése Lehetséges következménye: A fürdő látogatottságának, az idegenforgalmi bevételeknek a visszaesése. 42

43 középtávú fejlesztési stratégiája 14. táblázat: A Stratégiai Programirányító Bizottság segítségével feltárt kockázatok Társadalmi kockázatok Gazdasági kockázatok Természeti-környezeti kockázatok Infrastrukturális kockázatok Erős kockázati tényező Elöregedés Erős függé s a makropolitikai, illetve a makrogazdasági környezettől (pl. helyi adók megszünteté sének veszélye); az üzemek jelentős energia, illetve nyersanyagfüggé se Nagyvállalati struktúra Szennyező iparágak, veszélyes technológiával működő üzemek Szennyező iparágak, veszélyes technológiával működő üzemek Csökkenő születésszám, elvándorlás; A lakosság elszegényedése, fizetőképtelenné válása Elhúzódó csapadékos, árvizes időszakokat követő szúnyog invázió Közepes kockázati tényező Gyenge kockázati tényező Felsőfokú oktatási intézmények hiánya Időszaki-e seti nagymértékű drog- és alkoholfogya sztá s Kevés lehetőség a szabadidő eltöltésére Képzetlen, aluliskolázott lakosok, roma népesség (arányuk nem jelentős) Blokádok, útlezárások A nagyobb üzemek elleni támadások, terrorizmus Fokozott tűz és robbaná sve szély, gázömlés ve szély Helyi környezetszennyezés, hangszennyezés ve szélye Kereskedelmi szálláshelyek hiánya, mind a turista, mind az üzleti vendégforgalom számára Hőhullámok, magas UV Árvizek, belvizek Talajvízszint emelkedése Déli szél (ritka) Viharok, egyéb rendkívüli időjárási helyzetek (pl. hó) Termál kutak hozamának csökkenése A gépjárműpark, illetve a gépjárműforgalom növekedése A termál kutak vizének szabadba való kiengedése Országos energiaellátási problémák, a távfűtő rendszer fővezetékének meghibásodása Az ipari üzemek telephelyein feltöltések, aminek következtében a talaj, még mindig sok helyen mozog Légi közlekedés, hangrobbanás 43

44 középtávú fejlesztési stratégiája 7.2. KOCKÁZATOK AZ INTERJÚK ALAPJÁN A 4. mellékletben ismertetjük a kockázatelemző interjúkat, jelen fejezetben röviden összefoglaljuk a lényeges megállapításokat, a feltárt kockázatokat és az elhangzott javaslatokat Az interjúk összegzése Összefoglalás a kockázati tényezők felmérése során beazonosított azonnali beavatkozási igényekről és elvégzendő feladatokról. 15. táblázat: Az interjúk segítségével feltárt kockázatok Erős kockázati tényező Közepes kockázati tényező Gyenge kockázati tényező Társadalmi kockázatok Elöregedés, fiatalok elvándorlása (MOL) Alkoholizmus (M) Monotónia, kimerültség, kedvezőtlen munkahelyi környezet, (M) Drog, kábítószer fogyasztás (M) Terrorizmus veszélye (MOL, TVK) Gazdasági kockázatok Ipari üzem megszűné se, bizonytalan gazdasági környezet (AES) Fokozott tűz- é s robbanásve szély (T, TVK) pl. (etilén és propilén tartályok, TVK tartályparkban a tűzcsapok nem a legkorszerűbbek) Veszélyes anyagokat felhasználó, gyártó, tároló üzemek - rendkívüli esemény (PV) Robbanásveszély (MOL) Természetikörnyezeti kockázatok Belvíz, kül-, és belterületi csapadékvíz elvezetése (PV, T, MOL) Földrengés, talajmozgások (PV) Árvíz, töltésszakadás (PV, T) Rendkívüli időjárási viszonyok (hófúvás, erős szél) (PV, T) Infrastrukturális kockázatok Veszélyes anyagok közúti, vasúti, vízi szállítása balesetek, információhiány (PV, TVK) Veszélyes kémiai anyagok tárolása (AES) Villamos energia ellátás akadozása, valamint vízellátás akadozása (PV) Gázszolgáltatás akadozása (PV) Levegőszennyezés (MOL) (pl.co2) Gázszivárgás, gázkifúvás, gázömlés (PV, TVK) PV Polgári védelem M Mentőszolgálat T Tűzoltóság MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. TVK Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt AES AES-TISZA Erőmű Kft Feltárt kockázatok és feladatok Polgári védelem Beazonosítható erős kockázati elemek nincsenek. Beazonosítható feladatok: 44

45 - Az objektívebb, részletesebb lakossági tájékoztatás megvalósítása érdekében javasolt, hogy a kábel TV szolgáltatók számára biztosított legyen kiegészítő feliratozás megjelenítése a szolgáltatott csatornákon: Részletes polgári védelmi információk továbbítása érdekében kérjük kapcsoljon a helyi TV csatornára! - A polgárvédelem felé nincs térbeli és időbeni információ a területén megjelenő kiemelt kockázatot jelentő szerelvényekről. Az útvonalengedélyek nem kerülnek továbbításra. Mindezek egy információs lánc kialakítását teszik szükségessé. - A kül- és belterületi csapadékvíz elvezetés problematikájának felmérése, tervezés, feladatfinanszírozás szükséges. - A kockázatok indokolttá teszik a kétirányú betáplálás megvalósítását a lakossági alapinfrastruktúrák gáz, ivóvíz vonatkozásában, vagy lepalackozott ivóvíz készlet tartását. Mentőszolgálat Valós kockázati elem lehet a fiatalok emelkedő hétvégi alkoholizmusa! Beazonosítható feladatok: - Betegszállítás falugondnoki autók bevonása. - Belvárosi parkolás átalakítása. - Laikus elsősegélynyújtó képzés intézményesített megvalósítása. Tűzoltóság Víztorony ÉMIG szakértői vizsgálat alapján használható, nem süllyed. Nincs igény a logisztikai előre jelzésre. Biztonságosnak ítélik meg a várost. MOL Az üzem elsősorban robbanási kockázati tényezőként sorolandó be. Mérgező anyag képződik a technológia során, de az lokalizált. Környezetre kiható gazdasági-kockázati elemei minimálisak. Fenntarthatósági, tűz- és környezetvédemi szempontból a rendszer a gazdasági okokból megvalósítatlan fejlesztések miatt túlméretezetté vált, komoly szabad kapacitásokkal, biztonsági tartalékokkal rendelkezik. Bizonyos esetekben a védelmi rendszerek szükséges fenntart ása komoly költséghatékonysági kérdéseket vet fel. A rendszer középtávon biztonságosnak mondható. Szabad kapacitásaira középtávon partneri együttműködések telepíthetőek. Terrorizmussal szemben műszakilag védtelen. TVK Beazonosított kockázati elemek: - Vasúton, tengelyen, közúton való szállítás jelzőrendszere a telekhatárokon kívül kritikus. Az üzem a telekhatárig felel. Az üzem területét elhagyó szerelvények kontrolálatlan, szakmailag alacsonyabb szinten ellenőrzött közegbe kerülnek. Beazonosított feladatok: - Egységes kommunikációs stratégia és kompetencia felosztás a partnerekkel. - Ivóvíz rendszer, energetikai rendszer szempontjából lakossági kettős betáplálás biztosítása középtávon. AES-Tisza Erőmű Kft. Környezeti-természeti kockázat: 45

46 - Az üzem a természeti katasztrófák (árvíz, vihar, földrengés) szempontjából megfelelő védettséggel rendelkezik. - Légszennyezés szempontjából normán belüli. Infrastrukturális kockázatok: - Nagykiterjedésű tűz- és robbanás a tüzelőanyag ellátó rendszerben. - Mechanikai robbanás főberendezések működése alatt fellépő magas hőmérséklet és nyomás hatására. - Veszélyes kémiai anyagok tárolásánál bekövetkező nagymennyiségű kiáramlás, kiömlés. - Épületben (adminisztratív épület, üzemépület, öltözők) bekövetkezett tűz, ahol nagy létszámban tartózkodhatnak dolgozók egy időben. Az objektum gazdasági kockázati elemei: - Kiemelt gazdasági kockázati tényező: megszűnés (A gázturbinás kombinált ciklusú átalakítás szükségszerű, nem teljesülése esetén felmerül a bezárás veszélye) - A gazdasági környezet bizonytalan, nincs hosszú távú áramvételi szerződés, így a finanszírozhatóság kritikus tényező. - Tiszapalkonya 200 MW beépített kapacitásával szemben 2 MW-on működik, valószínűleg be fogják zárni. 46

47 8. RÖVID TÁVÚ FEJLESZTÉSI PROGRAM - ÉS AKCIÓTERV 8.1. A STRATÉGIA RENDSZERE A fejleszté si program elemeinek illeszkedniük kell a feltárt azonnali beavatkozási szükségletekhez, a fejleszté si elképzelésekhez és a projektszükségletekhez, valamint a regionális gazdaságfejleszté s piramismodelljében ábrázolt alaptényezőkhöz. A benchmarkelemzések alapján látjuk azokat a pontokat, ahol az egyes városok stratégiái az alaptényezőkhöz kapcsolódnak. Természetesen nem szabad egy az egyben másolni a feltárt jó példák alapján meghatározható lépéseket, de az integrált gazdaságfejlesztés elve miatt nem szabad figyelmen kívül hagynunk az egymásra épülő versenyképességi tényezőket. A víziók és a célrendszer meghatározása után Tiszaújváros esetében három nagy programcsomagot fejlesztettünk ki. A három programcsomag mindegyik versenyképességi alaptényezőhöz, illetve feltárt benchmark elemhez több szálon is kapcsolódik A vízió Tiszaújváros széles, társadalmilag elfogadott víziója még nem alakult ki. Az IVS kísérletet tesz egy jövőkép és küldetés felvázolására, de ez túl általános: élhető, versenyképes, fenntartható város és kisrégió. Határozott, kézzelfogható vízióval a város nem rendelkezik. Az adottságok, a lehetőségek, a szükségszerűségek, illetve az eddigi műhelymunkák alapján a következő víziót fogalmazhatjuk meg, amely természetesen a társadalmasítás során még alakítható, formálható: Tiszaújváros egy versenyképe s, nemzetközi jelentőséggel bíró város, ahol a legkorszerűbb technológiával és magas szintű fejleszté si kapacitással rendelkező vállalatok társadalmi és gazdasági szerepvállalása a helyi önkormányzati é s civil szereplőkkel közösen egy széleskörű szolgáltatá sokat nyújtó települést hoz létre a helybéliek és az ide érkezők számára egyaránt Célrendszer A vízió megvalósításához célrendszer szükséges. Ez a célrendszer az erőforrások versenyképességi vizsgálatából, illetve a benchmark elemek segítségével határozható meg. A regionális gazdaságfejlesztés alapján ésszerű az alaptényezők fejlesztéséhez kapcsolni a célrendszert, amihez illeszkednek a következő oldalakon részletesen kifejtett fejlesztési programcsomagok. 47

48 Kutatásfejlesztés Alaptényezők Intézmények és társadalmi tőke Kis- és középvállalkozások Infrastruktúra és humán tőke Kívülről jövő befektetések CÉL- RENDSZER Általános gazdaságfejlesztés Társadalmi szerepvállalás K+F, kreatív város Zöld város, lakások korszerűsítése Turizmus, településmarketing Tiszaújvárosi programcsomagok I. A jövő gazdaságának programja 1. Rozsdatemető program 2. Kreatív ipar program 3. Zöld gazdaság programja 4. Arany háromszög program 5. Turisztikai program 6. Ezüst gazdaság programja 7. A közös társadalmi felelősségvállalás programja II. A jövő biztonságának programja 1. A térségi közszolgáltatások fejlesztési programja 2. Humán infrastruktúra és erőforrás fejlesztési programja 3. Szociális foglalkoztatási program III. Településmarketing Program Bevonható források Hazai és közvetett EU források Közvetlen brüsszeli források 15. ábra: A stratégia célrendszere és programcsomagjai 8.2. AZONNALI BEAVATKOZÁSI SZÜKSÉGLETEK Az interjúk során megállapítható, hogy vis major helyzetet megelőző azonnali beavatkozás szükségszerűsége nem merült fel A STRATÉGIAI PROGRAMIRÁNYÍTÓ BIZOTTSÁG FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEI A Stratégiai Programirányító Bizottság november 30-i ülésén a Bizottság tagjai Tiszaújváros számára a következő fejlesztési irányokat emelték ki: Energiaracionalizálás, távfűté s, szennyvíz, hulladékszállítás kérdé se Szennyvízhálózat és szennyvíz-telep rekonstrukciója (már megkezdődött) Távfűté s kérdése: a kötelező áramátvétel 2015-től megszűnik, egységes lakossági rendszerre lenne szükség, alternatívák keresése indokolt Energiaköltség csökkentése, energia megtakarítást elősegítő fejlesztések, energiafelhasználás racionalizálása Városi közintézmények összehangolt energiaellátása Lakások esetében is az energiatakarékosság elérése célkitűzés: pl. külső szigetelés folytatása Vízbázis-védelem Hulladékszállítás kérdése 48

49 Az önkormányzattal kapcsolatban felmerült: lehet, hogy átalakul a feladatleosztás. Így azokra a feladatokra kellene elsősorban koncentrálni, amelyek biztosan az önkormányzat kezében maradnak: ivóvíz, szennyvíz, hulladék, fűtés Oktatá s, K+F Oktatás: szakképzés fejlesztése: felsőfokú szakképzés beindítása, felsőoktatási szegmens letelepítésének lehetősége, pl. Miskolci Egyetem kihelyezett kara (a munkaerőigénnyel összhangban), alapfokú szakképzés fejlesztése elsősorban női munkavállalók részére, felnőttképzés beindítása az élethosszig tartó tanulás elősegítéséhez. K+F: alkalmazástechnikai kutatások, alkalmazott kutatások, know-how Keresletkutatás: külkereskedelmi kapcsolatok megalapozása, igényeket közvetít a város vállalatai felé Vállalkozóbarát város, élhető város kialakítása Vállalkozóbarát város kialakítása, városimázs fejlesztése Élhető város: közösségi terek, programok kialakítása (főként a fiatalok számára, részben az alkoholizmus kezelésére) Beszállítói rendszer javítása Lakásrendszer fejlesztése Turizmus, sport Szálláshelyfejlesztés: szállodaépítés Gyógyfürdő fejlesztése, új fejlesztési koncepció kialakítása Tisza folyó turisztikai potenciáljának kihasználása, turisztikai célú fejlesztések Kerékpárutak felmérése a városban erre vonatkozó koncepció kialakítása, kerékpárút kapcsolatok megteremtése Sporttámogatá si rendszer szélesítése (pl. női kézilabda, vízi sportok) A legtöbb bizottsági tag a távfűté s kérdését, az energia-felhasználás racionalizálását, a szennyvízhálózat rekonstrukcióját é s a szálláshelyfejleszté s fontosságát emelte ki. Emellett nagy hangsúlyt fektettek a munkahelyteremtés kérdé sére és a fiatalabb generáció elvándorlásának megakadályozására. Mindezen elképzelések az egyes programcsomagokba illeszkednek (lásd alább) AZ INTERJÚK SORÁN FELTÁRT PROJEKTSZÜKSÉGLETEK Szennyvízhálózat A Tiszaújvárosi kistérség egyik legnagyobb megoldatlan problémája a szennyvízhálózat hiánya, 10 településen még nincs szennyvízhálózat. Közös rendszer kialakítására képes településcsoportok: - Tiszapalkonya Oszlár Hejőkürt Nemesbikk - Kesznyéten Kiscsécs Girincs - Hejőkeresztúr Hejőszalonta Egyedi rendszer: Hejőbába Javasolt megoldások a szennyvíztisztító rendszerre: a MOL finomítója jelentős kiépített és kihasználatlan finomító-kapacitással rendelkezik. Szükséges felvenni a kapcsolatot a MOL-lal, legalább Oszlár és Tiszapalkonya szennyvízgondjai megoldhatók lennének. 49

50 Csapadékvíz, felszíni vízgazdálkodás A nagy esőzések elsősorban a Sajó menti településeket érintik/érinthetik. Kesznyéten, Girincs és Kiscsécs közúton történő megközelítése rendszeresen gondot okoz az úton átfolyt nagy mennyiségű víz/csapadék miatt. A legutóbbi árvízi-helyzet kapcsán az lejjebb fekvő területekkel, valamint az ivóvíz ellátással voltak gondok (szennyeződés került bele). Ugyanakkor, ahol a Sajó-gát húzódik: Tiszaújváros-, Sajóörös-, Sajószöged, és ahol még tó is van: Sajószöged-, Nagycsécs okozhat problémát a víz, jelentősen megemelkedett a tavak szintje. Pl. a Tiszaújváros/Tiszaszederkény közötti úton alig lehetett közlekedni az úton (gáton keresztül) átfolyt víz miatt. Hejőkeresztúrnál és Hejőszalontánál a felduzzadt Hejő patak miatt öntötte el az alsóbb területeket a víz. Javasolt megoldás: integrált tájrehabilitációs é s vízkormányzási rendszer kiépítése, a vizes élőhelyek területének növelésére és gazdaságilag megfelelőbb hasznosítására. Ez elsősorban nem önkormányzati feladat, de az önkormányzatnak partnernek kell lennie ilyen típusú fejlesztésekben is PROGRAMCSOMAGOK A következőkben a rövidtávú stratégia három programcsomagját, és az ehhez tartozó pragramelemeket részletezzük. Szükséges leszögezni, hogy az egyes programelemek kiválasztása és továbbfejlesztése Tiszaújváros Önkormányzatának döntése, így a beavatkozási területek, a tervezett bekerülési költségek, és a program végrehajtása során kialakuló hatás indikátorok még ebben a stádiumban esetenként nehezen határozhatók meg. A rövidtávú stratégiában felvázolt elemek természetesen építenek a már megkezdett beruházásokra (pl. szennyvíztelepi rekonstrukció, ipari park, inkobátorház), esetenként hangsúlyozzák ezek folytatásának szükségességét. Erre azért van szükség, hogy a változó pénzügyi helyzet, illetve az önkormányzat esetleges későbbi döntései segítsék elő ezek folytatását. Ugyanakkor a rövidtávú stratégia a már megkezdett beruházások új elemmel bővítésére is javaslatokat tesz (pl. szennyvíziszap-erőmű, innovációs inkubátor stb.) A programokhoz tartozó pályázati lehetőségek egy részét az 5. melléklet tartalmazza I. Programcsomag: A jövő gazdaságának programja I. A jövő gazdaságának programja 16. táblázat: A jövő gazdaságának programja összefoglaló táblázat Alprogramok I.1. Rozsdatemető Program Vállalati technológia-hatékonyság fejlesztése és foglalkoztatás Energiaracionalizálás Barnamezős területek revitalizációja I. A jövő gazdaságának programja Programelemek Komplex technológia-fejlesztés Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása Technológiai energiaigény kielégítése megújuló energiaforrások alkalmazásával Épület-energetikai fejlesztések Szennyezett területek rekultivációja Termelő infrastruktúra fejlesztése Fogadó kapacitások fejlesztése, épületek felújítása, építése 50

51 I.2. Kreatív ipar programja I.3. Zöld gazdaság programja Zöld energia alprogram Meglévő környezetipari technológiák fejlesztése A zöld gazdaságra épülő térségfejlesztés Zöld ipartelepítési, befektetés ösztönzési alprogram I.4. Arany háromszög program Térségi fogadó kapacitások kialakítása Interregionális logisztikai központ kialakítása I.5. Turisztikai program a szabadidő aktív és tartalmas eltöltésének programja Turisztikai attrakciós fejlesztések Turisztikai fogadó kapacitás fejlesztések Turisztikai szolgáltatás fejlesztések Turisztikai program fejlesztések Turisztikai humán erőforrás fejlesztés Kalandparkok A tiszaújvárosi fürdő fejlesztéséhez illeszkedő program I.6. Ezüst gazdaság programja I.7. A közös társadalmi felelősségvállalás programja együtt egymásért K+F tevékenység erősítése, kutatási együttműködések megvalósítása Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása Vállalati együttműködések kialakítása Magas tudásigényű munkahelyek teremtése Közintézményi együttműködésre alapuló vállalati műszaki és természettudományi képzési és gyakorlati foglalkozási rendszer kialakítása Innovációs inkubátorház kialakítása Geotermikus energia hasznosítása Szilárd biomassza hasznosítása Nap és szélenergia hasznosítása Vízenergia hasznosítása Biogáz termelés és felhasználás Berki nedves földek program Települési szilárd hulladéklerakók rekultivációja Megújuló energetikai program E-környezetvédelem Közösségi szemléletformálás Befektetés ösztönzés, ipari területek előkészítése Új, innovatív környezetipari technológiák kutatása, fejlesztése K+F tevékenység erősítése, kutatási együttműködések megvalósítása A programhoz kapcsolódó humán erőforrás fejlesztés Térségi belső úthálózat kialakítása Termelő infrastruktúra kialakítása Raktározási kapacitás kialakítása Logisztikai szolgáltatások fejlesztése Virtuális logisztikai hálózat kialakítása Tisza part program Kerékpárút program Termál program Közösségi terek program Zöld Energia Tudományos Kalandpark Extrém sport park - Kalandtúra park Fürdő-információs rendszer bevezetése Vállalkozások alapítása, fejlesztése Üzleti angyal program Vállalkozói készségfejlesztés, szakmai kompetencia alapú képzés Szakember lakás program mintaprogram Vár a város Tiszaújváros visszavár Civil kaszinó Babaprogram Drog- és alkohol prevenciós program A kölcsönös érdekek programja A lakossági energiatakarékosság programja Házak új tartalommal program Az önkormányzatok gazdasági szerepvállalása 51

52 Lakosságtájékoztatási rendszer kialakítása Előrejelző-rendszer kialakítása Betegszállítási rendszer kapacitásbővítése I.1. Rozsdatemető Program 10 A program célja: A XX. század végére kialakult kulcsiparági struktúra - hanyatlásának, gazdasági térvesztési folyamatának megállítása - új fejlődési pályák körvonalazása A térség valamikori kiemelt gazdasági szerepét meghatározó kulcsiparági területek működő kapacitásai folyamatosan csökkentek. Szerepük, jelentőségük az iparág nemzetközi és hazai szerkezetében jelentősen változott, átértékelődött. Esetenként tradicionális szakmák vesztek el, szűnnek meg. Az érintett területek kiemelt kapacitású termelő infrastrukturális kiépítettséggel rendelkeznek, térbeli elhelyezkedésük, megközelíthetőségük kimagaslóan jó. Feladatok: A meglévő gazdasági szerkezet, technológiai adottságok továbbfejlesztése Az átalakítani kívánt területek rekultivációjának folytatása A barnamezős területek revitalizációja - gazdasági - közcélú jövedelemtermelő és nem jövedelemtermelő - kulturális és sport célú tevékenységek fejlesztésével. A revitalizált területek beillesztése a fenntartható gazdasági környezetbe Szervezetfejlesztés, új együttműködések kialakítása A program célja Elősegíteni a gazdasági potenciál megőrzését, a funkcióvesztett területek újrahasznosítását A program elemei Vállalati technológiai fejlesztések támogatása Barnamezős területek revitalizációja Szervezeti vállalati és nonprofit együttműködések kialakítása Támogatható tevékenységek Vállalati technológia hatékonyság fejlesztés és foglalkoztatás Energiafelhasználási hatékonyságot eredményező beavatkozások Bontás, kármentesítés, termelő infrastruktúra fejlesztése Fogadó kapacitások fejlesztése (építés, felújítás) Technológiai transzfer know how, licenc, szoftver vásárlás Hálózati szolgáltatás-fejlesztés Célcsoport Területileg érintett gazdasági szervezetek (AES, MOL) Térségi kis- és közepes méretű vállalkozások Önkormányzatok, Non-profit szervezetek Eredmény indikátor A terület gazdasági teljesítőképességének növekedése, a foglalkoztatás megtartása Kapcsolódá si Kölcsönös felelősségvállalás programja, ivóvíz és szennyvíz program; zöld pontok a többi gazdaság program programmal Programelemek 10 A program elnevezése a szakértők között vitatott, a kézzelfogható jelentés miatt használjuk ezt az elnevezést. 52

53 Vállalati technológia-hatékonyság fejleszté se és foglalkoztatás Célja: a tradicionális tevékenységek megújítása, költséghatékony technológiai rendszerek kialakításával a működő kapacitások és a munkahelyek megőrzése Projektfejlesztési irányok, lehetséges projektek Komplex technológia-fejlesztés Elemei lehetnek: - Ingatlan beruházás, eszközbeszerzés, informatikai fejlesztés - Új eljárások bevezetése, minőség és környezetirányítási, vezetési rendszerek bevezetése Támogatási, pályázati lehetőség: GOP Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása Elemei lehetnek: - Kísérleti fejlesztés, ingatlan beruházás, eszközbeszerzés, - Informatikai fejlesztés, piacfejlesztés Támogatási, pályázati lehetőség: GOP /A Energiaracionalizálás Célja:reális energiafelhasználási megtakarítások elérése, az alkalmazott energiaforrások olcsóbb, a makrogazdasági környezet hatásaitól kevésbé kitett költségszintű megvalósítása, a felhasználói oldal racionalizáló fejlesztése Projektfejlesztési irányok, lehetséges projektek: Technológiai energiaigény kielégítése megújuló energiaforrások alkalmazásával Elemei lehetnek: - napenergia hasznosítása, biomassza felhasználás, biogáz, depónia gáz-rendszerek fejlesztése, geotermikus energia hasznosítása, hőszivattyús rendszerek telepítése Támogatási, pályázati lehetőség: KEOP B Épület-energetikai fejlesztések Elemei lehetnek: - Az épületek hőtechnikai adottságainak javítása, hőveszteségének csökkentése - Intézmények fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszereinek korszerűsítése - Világítási rendszerek korszerűsítése - Termelő infrastrukturális hálózatok felújítása, korszerűsítése Támogatási, pályázati lehetőség: KEOP Barnamezős területek revitalizációja Célja: Az ipari szerkezetváltás során funkciója vesztett területek újrahasznosításának megvalósítása, gazdasági vagy közcélú funkciók kialakítása, a területek szabályozott beintegrálása a településszerkezetbe Projektfejlesztési irányok, lehetséges projektek: Szennyezett területek rekultivációjának folytatása Elemei lehetnek: - Hasznosíthatatlan technológiai elemek és építmények visszabontása, - Szennyezett területek mentesítése, talajcsere Termelő infrastruktúra fejlesztése Elemei lehetnek: 53

54 - Belső energetikai hálózatok újjáalakítása - Víz- és szennyvízhálózat telepi rekonstrukciójának folytatása - Belsőközlekedési rendszer újjászervezése Fogadó kapacitások fejlesztése, épületek felújítása, építése Elemei lehetnek: - Gazdasági tevékenységet befogadó épületek - Közcélú, szociális vagy kulturális tevékenységet befogadó épületek - Szabadidős tevékenységet és sportot befogadó épületek, terek Támogatási, pályáz ati lehetőségek: ÉMOP /A; ÉMOP /F; ÉMOP I.2. Kreatív ipar programja A program célja: a XXI. század kulcsiparági struktúrájának kialakítása A magas hozzáadott értékű, az innovációra és a tudásra épülő tevékenységek térségbe vonzása a különféle iparági vegyipar, elektronika, mechatronika, stb. területeken. A tudás-alapú tevékenységek előtérbe helyezése. A K+F eredmények gyakorlati alkalmazásának elősegítése, munkahelyek számának növelése, Reális gazdasági és szakmai jövőkép kialakítása a mai fiatal nemzedék számára A térség gazdasági vezető szerepének továbberősítése A 21. században éppúgy vannak megvalósításra váró álmaik, találmányaik, felfedezéseik a gyermekeinknek, mint ahogy ez a múltban volt. Ahogyan egy GOP pályázati felhívásban olvashatjuk: Hazánk sikerének, versenyképességének es fenntartható fejlődésének tartóoszlopai azok a gazdasági társaságok, amelyek termelő tevékenységük mellett kutatási és innovációs tevékenységet is végeznek. Feladatok: Olyan technológiai parkok kialakítása, amelyek a kutatás, gyártás, piacfejlesztés eszközeit piacvezetőként képesek végezni, alkalmazni Vállalati együttműködések klaszterek kialakítása Magas tudásigényű munkahelyek teremtése Humán erőforrás-fejlesztés a közoktatási rendszerhez kapcsolódó tudásintenzív vállalati képzések megvalósítása A program célja A program tevékenység elemei Támogatható tevékenységek A térség gazdasági teljesítőképességének, a tevékenységek hozzáadott értékének progresszív növelése A tudás-alapú tevékenységek előtérbe helyezése A K+F eredmények gyakorlati alkalmazásának elősegítése, munkahelyek számának növelése A fiatal értelmiség számára vonzó szakmai jövőkép kialakítása Új technológiák megtelepedése a régióban Eredményesség a globális versenyben Technológia és tevékenység fejlesztés Humánerőforrás-fejlesztés Technológiai fogadókapacitás fejlesztése (építés, felújítás) Technológiai fejlesztés, gép, eszközbeszerzés Technológiai transzfer know how, licence, szoftver vásárlás 54

55 Beavatkozási területek Célcsoport Eredmény indikátor Hatás indikátor Alaptézisek Kapcsolódá si pontok a többi programmal Informatikai és telekommunikációs fejlesztés Telekhatáron belüli infrastruktúra fejlesztés Az programhoz kapcsolódó humánerőforrás-fejlesztés Ipari Park, lokális gazdasági centrumok, kiemelten a vegyipar, elektronika, mechatronika és a környezetipar területéről KKV-k, kutató műhelyek, képző intézmények Bevezetett technológiák száma (db) Programhoz kapcsolódó gazdasági szereplők száma (db) új munkahelyek száma (db) meglévő munkahely stabilizálása (db) Minőségbiztosított termelő és szolgáltató kapacitás (GDP, árbevétel, hozzáadott érték, helyi adó növekmény) Termelő infrastruktúra létrejötte (Ft) Cégauditok száma (db) a foglalkoztatottak fizetőképes keresletének növekedése új gazdasági terek nyerése Max. 3 éves megtérülés (50%-os intenzitás) Szakember-lakás program Civil kaszinó program Idegen nyelvű óvoda és alapfokú képzés Ösztöndíj program Programelemek K+F tevékenység erősítése, kutatási együttműködések megvalósítása Elemei lehetnek: - Kutatói munkahelyek kialakítása és magasan képzett mérnökök alkalmazása - Kutatáshoz szükséges eszközök, berendezések beszerzése Iparjogvédelmi tevékenység Támogatási, pályázati lehetőség: GOP /C Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása Elemei lehetnek: - Kísérleti fejlesztés, ingatlan beruházás, eszközbeszerzés, - Informatikai fejlesztés, piacfejlesztés Támogatási, pályázati lehetőség: GOP /A Vállalati együttműködések kialakítása Elemei lehetnek: - Kutatóhelyek kialakítása, egyetemi és vállalati közös kutatási programok, kísérleti fejlesztések megvalósítása - Infrastrukturális és ingatlan beruházás, ipari területek bővítése - Információs technológia fejlesztés - Új gyártási eljárások kidolgozása, beszerzése - Piacfejlesztés, hálózati rendszerek kialakítása Támogatási, pályázati lehetőség: GOP /B; Vállalati együttműködések és klaszterek fejlesztése ÉMOP Magas tudásigényű munkahelyek teremtése Elemei lehetnek: - Ingatlan beruházás, eszközbeszerzés, informatikai fejlesztés - Új eljárások bevezetése, minőség és környezetirányítási, vezetési rendszerek bevezetése Támogatási, pályázati lehetőség: - Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás támogatása GOP ; - Ipartelepítés ÉMOP /B; Telephelyfejlesztés ÉMOP /F 55

56 Közintézményi együttműködésre alapuló vállalati műszaki és természettudományi képzési és gyakorlati foglalkozási rendszer kialakítása Elemei lehetnek: - Képzési konzorcium kialakítása a környező egyetemekkel és a kulcsiparági (TVK-vegyipar, Jabil-elektronika, stb.) vállalatokkal; - Képzési tartalomfejlesztés, közös egyetemi-vállalati szakemberek/oktatók képzése; - Közös interdiszciplináris és komplex megközelítésű tananyagkészítés; - Tananyagfejlesztés összehangolása a munkaerő-piaci elvárásokkal; - Idegen nyelvek alkalmazható szintű elsajátítása, idegen nyelvű elméleti és gyakorlati képzések kialakítása (angol, német, spanyol, orosz, kínai nyelveken) Támogatási, pályázati lehetőség: TÁMOP A/1-11/1; TÁMOP A-11/1; TÁMOP B-11/1 Innovációs inkubátorház kialakítása Elemei lehetnek: - Ingatlan beruházás, eszközbeszerzés, informatikai fejlesztés, - Innovációs és kutatási szolgáltatások fejlesztése Támogatási, pályázati lehetőség: ÉMOP /A I.3. Zöld gazdaság programja A program célja: Az energetika korszerű alkalmazása, megújuló energiák előtérbe helyezése, a környezetipar, a racionális tájgazdálkodás megvalósítá sa Új preventív technológiák kifejlesztése és gyártási feltételeinek megteremtése A zöld alternatív energiabázisok térhódítá sának elősegítése és terjeszté se A környezettudatos szemlélet fejlesztése A meglévő erőforrásainkat, értékeinket nemcsak óvni és félteni kell a jelen és a jövő számára, de élni is kell vele a jelen feltételrendszereinek kialakításában, kielégítésében. A program a környezeti és gazdasági fenntarthatóság összehangolt megvalósítását biztosító fejlesztések preferálását tűzte ki célul. Feladatok: Tiszaújváros és a térség gazdasági életében a hagyományos (fosszilis) energiahordozókra épített gazdasági modell legalább részleges átállítása a zöld vagy tiszta technológiák és energiaforrások hasznosítására épülő modellre Meglévő környezetvédelmi ipari- és közszolgáltatások fejlesztése Zöld technológia részeként megjelenő termékfejlesztést és gyártást megvalósító vállalkozások térségbe vonzása A zöldipar alapjainak lefektetése, a zöldgalléros munkahelyek megteremtése A zöld gazdaságra épülő térségfejlesztés Környezettudatos szemléletformálás A program célja A program tevékenység elemei Támogatható Az iparág betelepítése a térségbe, a vállalkozások bevonása a folyamatba Új preventív technológiák kifejlesztése és gyártási feltételeinek megteremtése A zöld alternatív energiabázisok térhódításának elősegítése és terjesztése A környezettudatos szemlélet fejlesztése Befektetés ösztönzés Technológia transzfer Zöld hálózatok láncolatok - kialakítása, ipari ökoszisztéma Humánerőforrás-fejlesztés Kockázati tőke bevonás 56

57 tevékenységek Célcsoport Eredmény indikátor Hatás indikátor Kapcsolódá si pontok a többi programmal Barnamezős fogadó területek előkészítése Technológiai fogadókapacitás fejlesztése (építés, felújítás) Technológiai transzfer know how, licenc, szoftver vásárlás Az alprogramhoz kapcsolódó termelő infrastruktúrafejlesztés Humánerőforrás fejlesztés Hazai és nemzetközi nagyvállalatok A térség kis- és közepes méretű vállalkozásai TiszaSzolg 2004 Kft. Felsőoktatási intézmények, Civil szervezetek (Humánerőforrás fejlesztés) Bevezetett zöld technológiák száma (db) Programhoz kapcsolódó gazdasági szereplők száma (db) Új munkahelyek száma (db) Meglévő munkahely stabilizálása (db) Minőségbiztosított termelő és szolgáltató kapacitás (GDP, árbevétel, hozzáadott érték, helyi adó növekmény) Termelő infrastruktúra létrejötte (Ft) Cégauditok száma (db) Környezeti terhelés csökkenése Elmaradott térségek gazdasági felzárkóztatása Ipari park fejlesztése, Innovatív kutató helyek fejlesztése, Humán erőforrás fejlesztése Programelemek Zöld energia alprogram Célja: a térség geológiai és agroökológiai adottságait felhasználva megújuló energiatermelő rendszerek alkalmazásának elterjesztése a közintézményi és vállalkozási területen egyaránt. Projektfejlesztési irányok, lehetséges projektek: Geotermikus energia hasznosítása Elemei lehetnek: - Geológiai vizsgálatok, kutató fúrások, termelő víz kutak kialakítása, szekunder oldali műszaki technológiai fejlesztések, hőszivattyús rendszerek kifejlesztése, adaptálása Támogatási, pályázati lehetőség: KEOP Szilárd biomassza hasznosítása Elemei lehetnek: - A biomassza előállítását és beszállítását biztosító alrendszer fejlesztése, a biomassza feldolgozása, átalakítása brikettálása, kazánok fejlesztése, telepítése Támogatási, pályázati lehetőség: KEOP Nap és szélenergia hasznosítása Elemei lehetnek: - Energiatartalom felvevő berendezésekés kapcsolódó szerkezeti elemek fejlesztése, telepítése, szekunder oldali műszaki szabályozástechnológiai fejlesztések, épület átalakítások Támogatási, pályázati lehetőség: KEOP Vízenergia hasznosítása Elemei lehetnek: - 2 MW alatti vízerőművek építése, villamosenergia termelő berendezések, vezérlő rendszerek, szükséges épületek és víztereléshez, szintemeléshez szükséges létesítmények, villamos energia hálózati kapcsolat kiépítése Támogatási, pályázati lehetőség: KEOP Biogáz termelés és felhasználás Elemei lehetnek: - Mezőgazdasági termékeket hasznosító rendszer fejlesztése, kialakítása, 57

58 - Szennyvízből, szennyvíziszapból keletkező gázt hasznosító rendszerek fejlesztése, kialakítása - Depóniagáz hasznosító rendszerek fejlesztése, kialakítása Támogatási, pályázati lehetőség: KEOP A stratégia egyik társtervezője, az Aquaprofit Zrt. előzetes megbeszélést folytatott egy esetleges biogáz-üzem telepítésének lehetőségéről a TiszaSzolg 2004 Kft. illetékesével, mivel a tervezőnek rendelkezésére áll egy szennyvíziszap-alapú biogáz üzem tervezési program. Ez alapján építési engedélyig tervezett egy biogáz üzemet Pécsett (a beruházás végül is a projekten kívül álló okok miatt nem valósulhatott meg). Tiszaújvárosban évenként 2200 tonna szennyvíziszap keletkezik, amelyet jelenleg deponálnak. Ez a mennyiség elegendő lehet egy kisebb méretű biogáz üzem létesítéséhez. Létesítendő biogáz technológia ismertetése A technológia elnevezése: Acidifikáló előkezelő reaktor anaerob mezofil rothasztással. Az iszap előkezelő ún. acidifikáló reaktorban egy külön baktérium kultúra képes kifejlődni, amely a szerves savakká átalakítást végzi, míg a metántermelés a 2. fázisú rothasztóban történik. A két folyamat (fázis) szétválasztása összességében magasabb lebontási hatásfokot biztosít, mintha egy térben történnének. Az iszap rothasztásakor %-os szerves anyag eltávolítás (stabilizáció) történik. A rothasztóban lévő iszapot folyamatosan átkeverve, C h őmérsékleten kell tartani. A biogáz a rothasztó gázdómjában gyűlik össze, ahonnan folyamatosan a biogáz tartályba áramlik. A keletkező biogáz mennyiség 150 %-nak megfelelő kapacitású biogáz fáklyát kell telepíteni, mely biztonsági berendezésként elégeti a biogázt, amennyiben más felhasználó nem tudja elhasználni. Tiszaújvárosban meg lehet vizsgálni egy ilyen jellegű rothasztó és biogáz üzem létesítését, bár jelenleg az 500 m-es sugarú védősáv és az ehhez tartozó építési korlátozások miatt jelenleg ez kevésbé látszik reálisnak. Meglévő környezetipari technológiák fejlesztése Célja: Tiszaújváros és térségében található környezetgazdálkodási technológiák továbbfejlesztése Projektfejlesztési irányok, lehetséges projektek: Berki nedves földek program Beavatkozási terület: a gyógyturizmus fejlesztése eredményeként keletkező használt hévíz elhelyezésére A programjavaslat háttere: Jelenleg a hévízfürdők elhasznált vize - EU irányelveket is sértve - szinte kivétel nélkül a felszíni vízfolyásokat terheli, illetve a talaj szerkezeti és hidrogeológiai adottságaitól függően az elfolyás mentén a felszínalatti vizeket is szennyezheti. A program célja: berki nedves földek egyszerű és olcsó létesítésével befogadható a hévízfürdők elhasznált vize, egyúttal javítható a térség környezeti állapota. (Berek: bokros és fás hálózattal gazdagított változatos szerkezetű vizes élőhelyek, vagy nedvesföldek komplexuma). A megoldás előnyei: 58

59 - A berki nedvesföldes elhelyezés az ökológia elveit és módszereit alkalmazva nemcsak megszünteti a környezetterhelést, hanem természeti környezetet termel, folyamatosan bővítve e keresett és a turizmusban multiplikálható természeti erőforrást. - A berek eltávolítja, semlegesíti és hasznosítja az elhasznált hévíz redukált komponenseit és tápanyagait, miközben sok más ökoszisztéma-szolgáltatást nyújt. - A berek területén a közeli településhez jól illeszkedő, ökoturizmust, munkahelyet és bevételt teremtő természeti táj alakítható ki, növelve az EU piacokon egyre keresettebb természeti környezetet, bővítve a turisztikai erőforrást. - A berek alkalmazásával visszaállítható az eredeti vizes, lágyfájú ligeterdős, nedves élőhelyes természeti tájból valamicske, gyarapítható a gyógyfürdő közelebbi vagy tágabb környezeti szépsége. Egyúttal horgászást, vadászást, madártúrát, lovaglást, falusi pihenést, pihenő természeti sétát, egyszóval a jóléti ökoturizmus olyannyira hiányzó lehetőségeit is bővítve működik az elfolyó használt hévizet feldolgozó ökoszisztéma. - A telepítésre alkalmas területeken kevés földmunkával, a vízszint megfelelő szabályozásával, gyorsan és hatékonyan kialakítható és fenntartható a fenti célokat szolgáló berki nedves föld. Lehetséges forrá sok: K+F projektek, Baross Gábor Innovációs Program ( Települési szilárd hulladéklerakók rekultivációja Elemei lehetnek: terület előkészítés, rekultivációs munkák elvégzése, utógondozás, vízelvezető rendszerek és figyelő kutak kialakítása (a tiszaújvárosi lerakó rekultivációja meg lesz oldva, a program elkezdése és véghezvitele nem csak Tiszaújváros, hanem a térség települései számára is fontos) Támogatási, pályázati lehetőség: KEOP A zöld gazdaságra épülő térségfejlesztés Célja: Geográfiai, agroökológiai és településszerkezeti adottságok kiaknázása, helyi környezetvédelmi problémák megoldása, szociális foglalkoztatás megvalósítása. A helyi közösség megerősítése, közösségi célok megteremetése és hozzájárulás azok eléréséhez. Az érintett intézmények költséghatékony energiaellátása. Projektfejlesztési irányok, lehetséges projektek: Megújuló energetikai program Elemei lehetnek: - Foglalkoztatási programmegvalósítása a biomassza biztosítására - Hasznosító és energiatermelő rendszerek kialakítása - Épületek átalakítása - Szervezetfejlesztés, szociális szövetkezet kialakítása Támogatási, pályázati lehetőség: KEOP , TÁMOP B-2-11/1 E-környezetvédelem Elemei lehetnek: - Elektronikus környezetvédelmi szolgáltatás/ügyintézés feltételeinek megteremtése, - Térségi környezetterhelési monitoring rendszer kialakítása, mérőhálózat kialakítása - Közös térinformatikai fejlesztés Támogatási, pályázati lehetőség: jelenleg nincs nyitott pályázati rendszer Közösségi szemléletformálás Elemei lehetnek: - Rendezvények, megvalósítása, környezettudatosságot népszerűsítő médiakampány megvalósítása, elektronikus lakossági tanácsadó iroda kialakítása Támogatási, pályázati lehetőség: KEOP /

60 Zöld ipartelepítési, befektetés ösztönzé si alprogram Célja: Zöld technológia részeként megjelenő termékfejlesztést és gyártást megvalósító vállalkozások térségbe vonzása ; a zöldipar alapjainak lefektetése, a zöldgalléros munkahelyek megteremtése Projektfejlesztési irányok, lehetséges projektek: Befektetés ösztönzés, ipari területek előkészítése Elemei lehetnek: - Ipari területek előkészítése, termelő infrastruktúra kialakítása, fogadó kapacitások kialakítása, építése, technológia fejlesztés, eszközbeszerzés, üzleti szolgáltatások fejlesztése, munkahelyteremtés Támogatási, pályázati lehetőség: ÉMOP /A, Ipari parkok fejlesztése, ipari területek, inkubátorházak fejlesztése ÉMOP /B Ipartelepítés, ÉMOP /F Telephelyfejlesztés GOP Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás Új, innovatív környezetipari technológiák kutatása, fejlesztése Elemei lehetnek: - Környezetbarát termékek és szolgáltatások fejlesztése, kísérleti fejlesztés, ingatlan beruházás, eszközbeszerzés, informatikai fejlesztés, piacfejlesztés Támogatási, pályázati lehetőség: GOP Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása K+F tevékenység erősítése, kutatási együttműködések megvalósítása Elemei lehetnek: - Kutatói munkahelyek kialakítása és magasan képzett mérnökök alkalmazása - Kutatáshoz szükséges eszközök, berendezések beszerzése Iparjogvédelmi tevékenység Támogatási, pályázati lehetőség: GOP /C A programhoz kapcsolódó humán erőforrás fejlesztés Elemei lehetnek: - Képzési konzorcium kialakítása a környező egyetemekkel és a kulcsiparági vállalatokkal - Képzési tartalomfejlesztés, közös egyetemi-vállalati szakemberek/oktatók képzése, - Közös interdiszciplináris és komplex megközelítésű tananyagkészítés, - Tananyagfejlesztés összehangolása a munkaerő-piaci elvárásokkal, - Idegen nyelvek alkalmazható szintű elsajátítása, idegen nyelvű elméleti és gyakorlati képzések kialakítása (angol, német, spanyol, orosz, kínai nyelveken) Támogatási, pályázati lehetőség: TÁMOP A/1-11/1; TÁMOP A-11/1; TÁMOP B-11/1 I.4. Arany háromszög program Tiszaújváros és térségének modern XXI. századi gazdasági szerepvállalása nagymértékben függ attól, hogy transznacionális, európai értelemben vett nagyrégiós léptékben az áthaladó nemzetközi áruforgalom kiszolgálásában hogyan tud élni geopolitikai helyzetével, gazdasági potenciáljával. A siker záloga a jó koordináció, a fejlett logisztika. Ennek megvalósítását szolgálja az Arany háromszög program. 60

61 Az M3 M30 M35 autópályák által felértékelt terület Kelet-Közép Európa szempontjából a nemzetközi közlekedési folyosókat és Tiszaújváros és a térség termelő infrastrukturális ellátását, gazdasági holdudvarát is figyelembe véve kiemelt szerepet tölthet be a szolgáltató szféra, a nemzetközi kereskedelem szempontjából. Észak-Magyarországon logisztikai központ nem működik. A hozzánk legközelebbi magyar logisztikai központ Záhony. Nemzetközi kitekintésben Kassai kerületben, egymásra épülve működik két logisztikai központ. Feladatok: Térségi elérhetőség javítása, a területen belüli négy- és öt számjegyű utak 11,5 tonnás terhelhetőségének a biztosítása Intermodális vasúti-közúti csomópont(ok) kialakítása Fedett raktározási kapacitások, konténer terminál kialakítása Logisztikai szolgáltatások fejlesztése Virtuális logisztikai hálózat kialakítása a szlovák és ukrán logisztikai központokkal A program célja A elemei program Támogatható tevékenységek Célcsoport Eredmény indikátor Hatás indikátor Kapcsolódá si pontok a többi, illetve egyéb programmal A régió bekapcsolása a transzeurópai kereskedelembe, elosztóhálózatokba, új gazdasági terek nyitása A régióban lévő gazdasági szervezetek igényeinek és fejlesztési törekvéseinek kiszolgálása A határ átjárhatóságából adódóan geopolitikai helyzetünkből következően a tradicionális piacok és kereskedelmi útvonalak visszaállítása (Air)-Cargo-bázis létesítése Intermodális csomópontok kialakítása Raktárbázisok kialakítása, vámszabadterületek létrehozása Logisztikai szolgáltató hálózat kialakítása Telephely fejlesztése (építés, felújítás) Anyagmozgatás, csomagolás-technológia fejlesztés, gép, eszközbeszerzés Logisztikai infrastrukturális fejlesztés Informatikai és telekommunikációs fejlesztés Az alprogramhoz kapcsolódó humánerőforrás-fejlesztés Önkormányzatok és társulásaik, Nemzetközi kereskedelmi láncok Hazai iparági kulcs vállalatok és nemzetközi nagyvállalatok, Tiszaújváros és a térség kis- és közepes méretű vállalkozásai, azok konzorciumai, vállalati szintű együttműködései Létrejött logisztikai szolgáltató központok száma (db) A logisztikai központok kapacitása (t/év) Létrejött intermodális csomópontok száma (db) Létrejött raktárbázisok területe (m2) A logisztikai központok által kiszolgált cégek száma (db) Logisztikai szolgáltató hálózat létrejötte Versenyképesség növekedése Debreceni repülőtér, Mezőkövesdi repülőtér logisztikai programtervei Tisza szabályozása, Kreatív program Programelemek Térségi fogadó kapacitások kialakítása Célja: Az autópályák által körbezárt terület belső megközelíthetőségének javítása, vonalas infrastruktúra kialakítása Projektfejlesztési irányok, lehetséges projektek: Térségi belső úthálózat kialakítása Elemei lehetnek: - Meglévő utak terhelhetőségének növelése, felújítása; Új utak építése 61

62 Támogatási, pályázati lehetőség: ÉMOP és 5 számjegyű utak fejlesztése Termelő infrastruktúra kialakítása Elemei lehetnek: - Meglévő víz- és szennyvízhálózat, elektromos hálózati rendszerek felújítása, új hálózatok kialakítása Támogatási, pályázati lehetőség: ÉMOP /A, C Ipari parkok fejlesztése, ipari területek, inkubátorházak fejlesztése Interregionális logisztikai központ kialakítása Célja: A logisztikai központ bázis épületeinek felépítése, az alaptechnológiák kialakítása Projektfejlesztési irányok, lehetséges projektek: Raktározási kapacitás kialakítása Elemei lehetnek: - Fedett raktározási kapacitás kiépítése; Konténer terminál kialakítása Támogatási, pályázati lehetőség: GOP Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése, ÉMOP /B Ipartelepítés Logisztikai szolgáltatások fejlesztése Elemei lehetnek: - Intermodális átterelések (Cserekonténeres, ömlesztett szilárd vagy folyékony anyagok átrakása) megvalósítása; Gördülő országú RO-LA rendszer kialakítása Támogatási, pályázati lehetőség: GOP Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése, ÉMOP /B Ipartelepítés Virtuális logisztikai hálózat kialakítása Elemei lehetnek: - Számítógépes informatikai hálózati rendszer szoftver és hardver elemeinek kialakítása, - Közös adat- és módszerbank kialakítása, Az egységes irányítási rendszer mobil eszközeinek beszerzése Támogatási, pályázati lehetőség: Szlovák-Magyar-Ukrán határ menti együttműködési program I.5. Turisztikai program a szabadidő aktív és tartalmas eltöltésének programja A turizmus komplex program, mivel a gazdasági- környezeti- és társadalmi fenntarthatóság kiemelt tényezője. Mint láttuk, a Tiszaújvárosihoz hasonló petrolkémiai alapon létrejött városok is szívesen nyúlnak a turizmusfejlesztés eszközéhez, mert ezzel számottevő külső erőforrást lehet bevonni egy térség fejlesztéséhez. 17. táblázat: A turizmus gazdaságfejlesztő komplexitása A TURIZMUS, MINT. A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS TÉNYEZŐJE o MIVEL A TURIZMUS FELTÉTELEZI AZ INFRASTRUKTÚRA, A KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ENERGETIKAI 62

63 A KÖRNYEZET ÉS A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MEGÓVÁSÁNAK ESZKÖZE A DEMOKRÁCIA ÉS A POLITIKAI EGYENSÚLY TÉNYEZŐJE A KÖZEGÉSZSÉGÜGY ÉS AZ OKTATÁS TÉNYEZŐJE A SZABÁLYTALANSÁGOK ÉS KÜLÖNFÉLE VISSZAÉLÉSEK TÉNYEZŐJE o o o o o o o RENDSZEREK FEJLŐDÉSÉT MUNKAHELYEK TEREMTÉSÉT TISZTELETBEN TARTJA A KÖRNYEZETÉÜL SZOLGÁLÓ TERMÉSZETI ÉS KULTURÁLIS ADOTTSÁGOKAT, VALAMINT A HELYI KÖZÖSSÉGEK HAGYOMÁNYAIT ELŐNYEIT MIND A HELYI LAKOSSÁG, MIND A TURISZTIKAI IPARÁG ÉLVEZI A TURIZMUS TERMÉSZETÉNÉL FOGVA OLYAN DEMOKRATIKUS TEVÉKENYSÉG, AMELY HELYI, REGIONÁLIS ÉS ORSZÁGOS SZINTEN LEHETŐVÉ TESZI A CIVIL TÁRSADALMAT KÉPVISELŐ GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI SZERVEZETEK LÉTREJÖTTÉT A KÖZEGÉSZSÉG ÜGYE A TÉRSÉG VONZÓEREJÉRE IS BEFOLYÁSSAL VAN A TURIZMUS AZ OKTATÁSBAN IS SZEREPET JÁTSZIK AZÁLTAL, HOGY A HELYI LAKOSSÁG SZÁMÁRA LEHETŐVÉ TESZI A NYELVTANULÁST, VALAMINT AZ ÚJ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK MEGISMERÉSÉT A CSALÁSOK, A MEGKÁROSÍTÁSOK, AZ INGATLANSPEKULÁCIÓK KÁRT OKOZNAK A program célja: Olyan szabadidős tér kialakítása, amely - a helyi környezeti, természeti, geológiai adottságokra épül - elérhetőség szempontjából európai nagyrégiós teret érint - a városban és vonzáskörzetében élő, dolgozó emberek igényein túl országos szinten is versenyképes szabadidős szolgáltatásokat, termékeket valósít meg 18. táblázat: A turisztikai program fejlesztési elemei II.5.1. ATTRAKCIÓS FEJLESZTÉSI ELEMEK: II TISZA PART PROGRAM II KERÉKPÁRÚT PROGRAM II TERMÁL PROGRAM II KÖZÖSSÉGI TEREK PROGRAM II.5.2. KAPACITÁSFEJLESZTŐ ELEMEK II KONFERENCIA TÍPUSÚ PROGRAMELEM FEJLESZTÉSEK II KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELY TÍPUSÚ PROGRAMELEM FEJLESZTÉSEK II MAGÁNSZÁLLÁSHELY TÍPUSÚ PROGRAMELEM FEJLESZTÉSEK II.5.3. SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉSEK II A TURISTÁK IGÉNYEIT KIELÉGÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE II KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE II SPORT SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE II.5.4. PROGRAM FEJLESZTÉSEK II KULTURÁLIS TÍPUSÚ PROGRAMELEM FEJLESZTÉSEK II SPORT TÍPUSÚ PROGRAMELEM FEJLESZTÉSEK II EGYÉB SZABADIDŐS TÍPUSÚ PROGRAMELEM FEJLESZTÉSEK 63

64 II.5.5. TURISZTIKAI HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE II KÖZÉP- ÉS FELSŐFOKÚ KÖZOKTATÁSI SZAKMAI KÉPZÉS II VÁLLALATI TOVÁBBKÉPZÉS SZAKMAI GYAKORLATI KÉPZÉS II IDEGEN NYELVI KÉPZÉS A turisztikai attrakciós fejleszté sek jellemzői A program célja Tisza part program Kerékpárút program Termál program Közösségi terek program Célcsoport Eredmény indikátor Hatás indikátor: Kapcsolódá si pontok a többi programmal A hazai és nemzetközi turisták térségbe vonzása Az épített és természeti értékeink megőrzése Vonzó, attraktív környezet kialakítása Támogatható tevékenységek Kikötő építése, parti sétányok kialakítása, vízi és szárazföldi tanösvények létrehozása, vízi színpad kiépítése, parti strand kiépítése Turisztikai kerékpárutak építése a más közlekedési eszközzel el nem érhető területek elérésére, pihenő ligetek kialakítása Fürdők, élmény-, pihenő- és gyógymedencék kialakítása és fejlesztése Múzeumok, kiállító terek, rendezvénycsarnokok és szabad téri rendezvényterek kialakítása, Jégpálya építése Önkormányzatok és társulásaik, Civil szervezetek, Tiszaújváros és a térség kis- és közepes méretű vállalkozásai, azok konzorciumai, vállalati szintű együttműködései Az attrakciót meglátogatók, igénybe vevők száma A felújított, megvédett természeti és épített örökségeink száma A turisztikai szolgáltatások árbevételének növekedése, az abban foglalkoztatottak számának növekedése A vendégéjszakák számának növekedése Lényegében minden egyéb programelemhez kapcsolódik Támogatási, pályázati lehetőség: ÉMOP Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés A turisztikai fogadó kapacitás fejleszté sek jellemzői A program célja Tisza part program Kerékpárút program Termál program Közösségi terek program Célcsoport A térségbe érkezett látogatók tartózkodási idejének növelése, a piaci igényekhez igazodó fogadó kapacitások kialakítása Támogatható tevékenységek: Campingek, apartman házak, parti panziók és úszó szállodák kialakítása, magán szálláshelyek fejlesztése Vízbázisra és gyógyhelyre épülő gyógyszálló, szálloda, apartman ház és magán szálláshelyek fejlesztése Konferenciaterem kialakítása Civil szervezetek, természetes személyek 64

65 Eredmény indikátor Hatás indikátor Kapcsolódá si pontok a többi programmal Tiszaújváros és a térség mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozásai, azok konzorciumai, vállalati szintű együttműködései Vendégéjszakák számának növekedése A turisztikai szolgáltatások árbevételének növekedése, az abban foglalkoztatottak számának növekedése Idegenforgalmi adó növekedése Lényegében minden egyéb programelemhez kapcsolódik Támogatási, pályázati lehetőség: ÉMOP Üzleti célú szálláshelyek fejlesztése A turisztikai szolgáltatás fejlesztések jellemzői A program célja Tisza program part Kerékpárút program Termál program Közösségi terek program Célcsoport Eredmény indikátor A térségbe érkezett fizetőképes kereslet szolgáltatási igényeinek kielégítése A kellemes, élményekben gazdag és biztonságos itt tartózkodás érzetének kialakítása Támogatható tevékenységek: Kikötői szerviz és higiéniás szolgáltatások kialakítása, Éttermi szolgáltatások kialakítása, kishajók és vízi sporteszközök bérlése, hajójavítás és szervízelés, kiskereskedelmi tevékenység fejlesztése, vízi rendőrség fejlesztése, vízi mentő szolgáltatás kialakítása Kerékpár kölcsönző, kerékpár szerviz Gyógyászati gyógyszolgáltatások, wellness fitness és kozmetikai szolgáltatások fejlesztése, Éttermi szolgáltatások, kiskereskedelmi egységek kialakítása, Vízi szabadtéri mozi kialakítása Információs pontok kialakítása, a közszolgáltatási rendszerek megnövekedett létszámigényekhez illeszkedő fejlesztése Civil szervezetek, Tiszaújváros és a térség egyéni vállalkozásai, mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozásai, azok konzorciumai, vállalati szintű együttműködései A turisztikai szolgáltatások hozzáadott értékének növekedése, az abban foglalkoztatottak számának növekedése Hatás indikátor Kapcsolódá si pontok a többi programmal A térség gazdasági teljesítő képességének növekedése A térségben élők fizetőképes keresletének növekedése Lényegében minden egyéb programelemhez kapcsolódik Támogatási, pályázati lehetőség: ÉMOP Turisztikai szolgáltatások fejlesztése; ÉMOP Egészségügyi turisztikai szolgáltatások fejlesztése A turisztikai program fejlesztések jellemzői A program célja A kialakított turisztikai rendszer dinamikussá tétele Hagyományteremtő programok, rendezvények létrehozása A látogatók elégedettségének megvalósítása A térségi identitástudat növelése Támogatható tevékenységek: Tisza part Vízi túrák kialakítása, Vízi- környezet és természetközeli szakmai rendezvények, program konferenciák, vetélkedők megtartása, vízparti gasztronómiai fesztiválok, vízi ügyességi versenyek, hajószépségverseny rendezése Kerékpárút Ügyességi és sport versenyek, egészségnapok rendezése program Termál program Gyógyászati szakmai találkozók, konferenciák, továbbképzések rendezése, Vízi ügyességi és sportversenyek rendezése, Vízi farsang fürdőbál rendezése Közösségi terek Kiállítások, kulturális rendezvények, sport események megvalósítása 65

66 program Hagyományteremtő fesztiválok rendezése Célcsoport: Eredmény indikátor Hatás indikátor Kapcsolódá si pontok a többi programmal Civil szervezetek, Tiszaújváros és a térség egyéni vállalkozói, mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozásai, azok konzorciumai, vállalati szintű együttműködései A programok látogatószámának, a térségbe beutazók számának növekedése A programalapú együttműködések számának növekedése A visszatérő vendégek számának növekedése Tiszaújvárosról és a térségről kialakított vélemény javulása Lényegében minden egyéb programelemhez kapcsolódik Támogatási, pályázati lehetőség: nincs nyitott pályázati rendszer, az erőforrások megfelelő átszervezésével megoldható a forrásszerzés. A turisztikai humán erőforrás fejleszté sének jellemzői A program célja Támogatható tevékenységek: Tisza part program Kerékpárút program Termál program Közösségi terek program Célcsoport Eredmény indikátor Hatás indikátor: Kapcsolódá si pontok a többi programmal A turisztikai szolgáltatáskultúra fejlesztése Vállalkozói készségek fejlesztése Szervezetfejlesztés Hajózási, természetismereti minősített szakmai képzések, továbbképzések tartása Programszervezési, hálózatfejlesztési továbbképzések a partnerség elvének alkalmazásával, Idegen nyelvi, idegenforgalmi, informatikai, kommunikációs, gyakorlatorientált képzés. A programot fenntartó együttműködés, egyesület/civil szervezet létrehozása Természetismereti, egészséges életmódra nevelő képzés, kampány megvalósítása A programot fenntartó együttműködés, egyesület/civil szervezet létrehozása Szakmai továbbképzések. Idegen nyelvi, idegenforgalmi, informatikai, kommunikációs, gyakorlatorientált képzés Programszervező, moderátor, szakmai képzés. Idegen nyelvi, idegenforgalmi, informatikai, kommunikációs, gyakorlatorientált képzés Civil szervezetek, Természetes személyek, Tiszaújváros és a térség egyéni vállalkozói, mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozásainak alkalmazottai. képzésbe bevont résztvevők száma, bizonyítványok, nyelvvizsgák száma Különböző nemzetiségű turisták száma A visszatérő vendégek számának növekedése Tiszaújvárosról és a térségről kialakított vélemény javulása Lényegében minden egyéb programelemhez kapcsolódik Támogatási, pályázati lehetőség: nincs nyitott pályázati rendszer, az erőforrások megfelelő átszervezésével megoldható a forrásszerzés. Kalandparkok A tiszaújvárosi attrakció-fejlesztésekhez illeszkedik két további programelem: Zöld Energia Tudományos Kalandpark A Zöld gazdaság programhoz illeszkedik. Célja: Turisztika, ökovidámpark, idegenforgalom javítása a korábban nem frekventált területen Környezetvédelem, Iparterületek hasznosítása, alternatív energia 66

67 Megújuló energia népszerűsítése, oktatóház, inkubátorház, innováció Kutatóhely, kiállítás, konferenciaház Helyszín: Egykori ipari létesítmény (pl. erőmű, üzemcsarnok), amelynek épülete a hátteret biztosítja, az épület átalakítása, színes festése szükséges, ami kiegészül újabb látványelemekkel (napelem, szélerőmű). Projektleírás: Az alternatív energiák témájában javasoljuk egy kiállítóparkot, vidámparkot létrehozni. A park lényege az lenne, hogy az egyes alternatív energia típusokat (nap, szél, bio) játékos formában mutatná be látványelemek formájában (vidámparki elemek: elektromos autó, lift stb.), amelyeket 100 %-ban megújuló energia működtetne (amolyan Jövő Háza-szerű kiállítópark) lenne. S howszerű energiahatékonysági bemutatók, iskolai kirándulások időszakában komplett többnapos bemutató program, tanfolyam (szerződés szállásadókkal). Az egyes játékokat olyan cégek szponzorálnák, amelyek az egyes alternatív energia típusok gyakorlati megvalósításában, forgalmazásában jártasak, s ezzel reklámfelületet kapnának termékeik terjesztésére, eladására. A park mellett egy oktatási és konferenciaközpont működne, amely egyben lehetőséget adna kiállítások, konferenciák szervezésére, partnerkapcsolatokra, üzletkötésekre. A parkban zöldenergia kutatások is történhetnek (pl. szolárcella, szélkerék hatékonyság), kisebb cégek működhetnek (inkubátorház). A park nyári időszakban vidámparkként működne. A látogatók részletes tájékoztatót kapnának a parki játékok működéséről, a műszaki bemutatót a kiállítóház kiállítása biztosítaná a szponzorok és forgalmazók feltüntetésével. Emellett lehetőség lenne konkrét üzleti tárgyalások lebonyolítására is, illetve hatékonysági kutatások végzésére, fejlesztésre, tesztelésre. A park megépítése, kezdeti működése pályázatok útján biztosítható (lásd: attrakciófejlesztési elemek), akár az egyes funkciókra önálló pályázatok, több etapban. A park létrehozásához közvetlen brüsszeli forrás is bevonható. A későbbi működés a vidámpark és a szponzorok által válna önfenntartóvá, a szponzorok az értékesítés arányában szállnának be a fenntartásba. Ezen kívül évente egy nagyobb volumenű turisztikai rendezvény is hozzájárulna a bevételhez (koncertek, zöld napok, konferencia, biotermékek). Extrém sport park - Kalandtúra park Célja: Barna mezős területek revitalizációja során felszabadult területek, falak, építmények hasznosítása. A projekt létrejötte és fenntartása hasonló a Zöld Energia Tudományos Kalandparkhoz. A tiszaújvárosi fürdő fejleszté séhez illeszkedő program: Fürdő-információs rendszer bevezetése A projekt célkitűzése A tiszaújvárosi termálfürdő részére, a témájában a régió egészségipari célkitűzéseihez is kapcsolódva egy olyan magmodul és pilot alkalmazás fejlesztése, amely alapjául szolgálhat a testre szabható integrált térinformatikai alapú szolgáltatás koordinációs rendszer felépítésére. A teljes funkcionalitású rendszer eredményeképpen megfigyelhetők és rögzíthetők az aktuális szolgáltatás igénybevételek, az adatok folyamatos elemzése, kiértékelése révén aktuálisan irányítható és a jövőben tervezhető a vendégforgalom, szükség szerint azonnali akciók rendelhetők el, a rendszer ügyféltermináljainál azonnali foglalásokat lehet eszközölni, minden vendég részére vezetésre kerül egy adatlap, ami az általa igénybevett szolgáltatásokkal automatikusan és folyamatosan kiegészül, 67

68 ügyfél patternek azonosítása minden vendég részére kor és egyéb adatok megadása esetén személyre szabott időszaki (vendég által megadott időtartamnak megfelelően) kezelési program összeállítása, CRM tevékenység kiterjesztése, hírlevelek automatikus kiküldése meglévő és potenciális ügyfeleknek, orvosi, tréneri tanácsadás az ügyfélportálon keresztül, az adott termálfürdőben, szállodában elérhető speciális szolgáltatások ismertetése a vendég személyére szabott előnyök kiemelésével, internetes hely és szolgáltatás foglalás regisztrált vendégek részére, belső és külső kommunikáció és kapcsolattartás javítása. A kifejlesztendő rendszer célcsoportja lesz valamennyi termál és gyógyfürdő, valamint összetett szolgáltatást nyújtó szálloda, illetve az egészségturizmus területén tevékenykedő egyéb szolgáltatók. A programot jelenleg az Aquaprofit Zrt. fejleszti egy nyertes Baross Gábor K+F pályázat alapján, kísérleti bevezetése lehetséges a tiszaújvárosi fürdőben. Forrá s: Baross Gábor Program, folyamatban I.6. Ezüst gazdaság programja Az 1970-es években, a gazdasági szerkezet alapjainak lerakásakor, Tiszaújváros a fiatal értelmiséget magához vonzó, a 20 évesek városának mondott, számukra pozitív jövőt kínáló település volt. Az akkori fiatalok megtalálva számításaikat ma is még aktív tagjai a jelen gazdaságának, tapasztalatukkal, tudásukkal vezető helyeket betöltve. Pár év, és ez a generációs hullám eléri a nyugdíjkorhatárt, komoly űrt hagyva maga után. Ők a gazdaság ezüst oroszlánjai, elképesztő kapcsolati rendszerrel, tudással, tapasztalattal és anyagi biztonsággal rendelkezve. Ennek a kimagasló értéknek a megnyerését, a város és a térség számára a jelen gazdasági rendszerbe való visszaforgatását próbálja megoldani az ezüst gazdaság programja A gazdasági tapasztalatok, a korlátozott mértékű tőkebefektetés meglévő vagy új induló vállalkozásokba lehetővé teszi, hogy a gyakorlatban tudják átadni a tudást a fiatal generációnak, igényeikhez igazodva aktívan történjen a szerepváltás. Váljanak a program szereplői a munkaerőpiacon foglalkoztatóvá, családi életükben kiegészítő jelleggel öngondoskodóvá. Feladatok: A vállalkozásfejlesztés intézményi hátterének megerősítése Új finanszírozási, befektetési technikák kutatása Üzleti Angyal klub létrehozása Bekapcsolódás a Humán erőforrás-fejlesztés a közoktatási rendszerhez kapcsolódó tudásintenzív vállalati képzések megvalósításába A program célja A társadalom tagjaiban meglévő gazdasági tudás, tapasztalat reaktiválása, a vállalkozói szemlélet fejlesztése, a mikro és kisvállalkozások gazdasági teljesítőképességének növelése, a fizetőképes kereslet növelése A tevékenység elemei program Támogatható tevékenységek Célcsoport Befektetés ösztönzés Technológia transzfer Kockázati tőke program Humánerőforrás-fejlesztés, szervezetfejlesztés Kockázati tőke bevonás Telephely fejlesztés, technológiai korszerűsítés, piacfejlesztés Humánerőforrás fejlesztés A térség egyéni vállalkozói, mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozásai 68

69 Eredmény indikátor Hatás indikátor Kapcsolódá si pontok a többi programmal Programelemek A nyugdíjba vonul természetes személyek Felsőoktatási intézmények, Civil szervezetek (Humánerőforrás fejlesztés) Létrejött új vállalkozások száma Befektetett tőke nagysága Munkahelyek számának a növekedése Jövedelemtermelő képesség növekedése Fizetőképes kereslet növekedése Innovatív kutatóhelyek fejlesztése, humán erőforrás fejlesztése, kreatív ipar program Vállalkozások alapítása, fejlesztése Elemei lehetnek: - Telephely kialakítása, infrastrukturális és ingatlan beruházás - Gép-, technológia fejlesztés, eszközök, berendezések beszerzése - Jogi, közgazdasági szakértői szolgáltatások igénybe vétele Támogatási, pályázati lehetőség: GOP /M Mikrovállalkozások fejlesztése; GOP /A Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztése GOP Kombinált mikrohitel; ÉMOP /F Telephelyfejlesztés ÉMOP Vállalati tanácsadás, Széchenyi kártya program Üzleti angyal program Elemei lehetnek: - Üzleti angyal klub szervezetfejlesztése - Kockázati tőkebefektetés, - Piackutatás, marketing, üzleti tervezés, mérnöki tanácsadás - Termékfejlesztés Támogatási, pályázati lehetőség: GOP /M mikrovállalkozások fejlesztése; GOP kombinált mikrohitel program; ÉMOP vállalati tanácsadás, Széchenyi kockázati tőke program Vállalkozói készségfejlesztés, szakmai kompetencia alapú képzés Elemei lehetnek: - gyakorlati képzések kialakítása, - Képzési tartalomfejlesztés, - Tananyagfejlesztés összehangolása a munkaerő-piaci elvárásokkal Támogatási, pályázati lehetőség: TÁMOP A-11/1; TÁMOP B-11/1 I.7. A közös társadalmi felelősségvállalás programja együtt egymásért A helyi gazdaság felelősséget kell, hogy érezzen a helyi társadalomért, az abban keletkező és rejlő problémák és lehetőségek kezelésében. A gazdaság humánerőforrás-szükséglete a helyi társadalmi bázison alapszik, így kiemelten fontos a gazdaság társadalmi szerepvállalása. Ezt megfelelő kommunikációval tudatosítani kell a vállalati szereplőkkel. A helyi társadalomnak, az intézményi struktúrának érzékenynek kell lennie a helyi gazdaság problémái és lehetőségei iránt, mert a legtöbb esetben a gazdasági szereplők cselekvéseitől, döntéseitől függ a megélhetésük. A program célja: A szociális és gazdasági érzékenység fejlesztése, egy komoly társadalmi-gazdasági védőháló helyi kialakítása. Feladatok: A gazdasági fenntarthatóság szem előtt tartásával a helyi vállalkozások preferálása a beszállítandó termékek és szolgáltatások megrendelésekor 69

70 A gazdaság feltételeit figyelembe vevő közszolgáltatási, humán szolgáltatási rendszerek kialakítása A társadalmi elvárásokat figyelembe vevő foglalkoztatáspolitika kialakítása a köz- és versenyszférában egyaránt A közintézményi struktúra, a versenyszféra és a társadalmi szereplők interaktív párbeszédének a kialakítása, továbbfejlesztése Projektfejlesztési irányok, lehetsége s projektek Szakember lakás program mintaprogram Célja: - A fiatal diplomások térségbe vonzása, megtartása - a magánvállalatok és/vagy civilek vezetésével megvalósuló szakember lakás-program kidolgozása - Mintaprogram kidolgozása a társadalmi felelősségvállalás alapján, - Az épületrekonstrukció javítja a városképet, nem csak lakófunkciót, hanem közösségi teret is biztosít a fiatal szakemberek és családtagjaik szakmai és emberi kapcsolatainak ápolására, továbbfejlesztésére, közösség kialakulására - Projektgazda: gazdasági szereplő vagy civil szervezet Elemei lehetnek: - Épületgépészeti, energetikai rekonstrukció Támogatási, pályázati lehetőség: KEOP Épületenergetikai fejlesztések; ÉMOP Szociális célú városrehabilitáció; ÉMOP Civil szervezetek támogatása Vár a város Tiszaújváros visszavár Célja: - A fiatalok várnak tekintsék a várost és agglomerációját, ami gazdasági jövőképet és biztonságot képes kínálni számukra - Ösztöndíj-program továbbfejlesztése - Karrier-program beindítása, amelyek vonzó lehetőséget kínálnak a fiatal szakemberek számára, hogy tanulmányaik befejezésével az ország más részeiből, Európa egyetemeiből visszatérjenek a térségbe - A tanulást kiegészítő olyan gyakorlati helyek biztosítása, ami magas tudásigényű munkahelyeket mutat be - Kompetencia elvű képzési és gyakorlati foglalkozási rendszer kialakítása Elemei lehetnek: - Civil szervezetek fejlesztése, - Támogatási ösztöndíj programok indítása - Vállalati technológia fejlesztés, munkahelyteremtés Támogatási, pályázati lehetőség: ÉMOP Civil szervezetek támogatása; GOP ;Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás támogatása TÁMOP Munkahelyi képzések támogatása Civil kaszinó Célja: - A helyi identitástudat erősítése klubrendszer létrehozásával - Az együtt gondolkodás, a párbeszéd továbbfejlesztése a civil szféra, a gazdaság szereplői és a helyi politika szereplői között kötetlen, de tervezhető rendszeresen ismétlődő - keretek alkalmazásával - A csoportdinamizmus serkentő hatásának érvényesítése 70

71 Elemei lehetnek: - Civil szervezetek fejlesztése, - Térségi, szakmai klubok létrehozása - Internetes felület továbbfejlesztése, kiterjesztése Támogatási, pályázati lehetőség: ÉMOP Civil szervezetek támogatása; ÉMOP Turisztikai szolgáltatások fejlesztése Babaprogram Célja: - A családalapítás ösztönző feltételrendszerének kialakítása, a társadalmi biztonság érzetének megteremtése - Az egészségügyi szolgáltatási rendszer gyermekvállalást érintő részének komplex kiemelt fejlesztése, a tanácsadói, védőnői hálózat továbbfejlesztése - A gyermeknevelést elősegítő rugalmas részmunkaidős foglalkoztatás bevezetése a közintézményi és vállalkozási területen egyaránt, a távmunka alkalmazhatóságának biztosítása - Az óvodák, alapfokú oktatási intézmények fejlesztése Elemei lehetnek: - Humán infrastruktúra fejlesztése az egészségügy, közoktatás terén - Munkahelyteremtés - Internetes felületek továbbfejlesztése, kiterjesztése Támogatási, pályázati lehetőség: ÉMOP /A Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése; ÉMOP /B Bölcsődék fejlesztése; ÉMOP Oktatásfejlesztés, MPA-2011-KKV Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtése Drog- és alkohol prevenciós program Célja: - Az illegális drogfogyasztás országosan jó statisztikájának a megtartása, az 5%-os részarány további csökkentése - A drámaian jelentős fiatalkorú alkoholfogyasztás trendjének megtörése, a szokások megváltoztatása - A vendéglátós vállalkozó és a szülő kölcsönös felelősségvállalásának feltárása Elemei lehetnek: - Képzési, felvilágosítási program az érintettek közös bevonásával - Civil járőrszolgálat kialakítása Támogatási, pályázati lehetőség: ÉMOP Civil szervezetek támogatása A kölcsönös érdekek programja Célja: - A közszféra és a gazdasági szféra kölcsönös érdekrendszereinek érvényesítése - Társadalmi jó közérzet biztosító intézkedések meghozatala Elemei lehetnek: - A turizmus és a térség lakosságának érdekeit szem előtt tartó szúnyogirtási program rendszeres megvalósítása - Lakossági tájékoztatási rendszerek továbbfejlesztése - Internetes felületek továbbfejlesztése, kiterjesztése Támogatási, pályázati lehetőség: ÉMOP Civil szervezetek támogatása; A lakossági energiatakarékosság programja 71

72 Célja: - A tömbszerű és az egyedi építésű lakások esetében a racionális energiafelhasználás biztosítása - Lakossági megtakarítások elérése, a komfortérzet javítása, a fizetőképes kereslet növekedése Elemei lehetnek: - Épületek energetikai hőszigetelése - Fűtési rendszerek korszerűsítése, megújuló energiaforrások részleges beléptetése Támogatási, pályázati lehetőség: ÉMOP Szociális célú városrehabilitáció, panelprogram Házak új tartalommal program Célja: - A nem önkormányzati tulajdonban lévő frekventált helyen lévő ingatlanok új funkcióval való ellátása - A településképet rontó épületek felújításával, kreatív civil szervezeteknek történő átengedéssel az összkép javítása - A zöld területek kímélése, fejlesztési helyszínként való elkerülése Elemei lehetnek: - Épületek felújítása - Fűtési rendszerek korszerűsítése - Gép-, berendezés, technológia fejlesztése Támogatási, pályázati lehetőség: KEOP Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva; GOP Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás Az önkormányzatok gazdasági szerepvállalása Célja: - Az önkormányzatok alapfeladatain túlmenő szolgáltatási területeinek kiszervezése közös vállalkozásokba, ahol az önkormányzati tulajdonrész 25% alatt marad. - Az önkormányzatok 25% alatti tulajdonosi megjelenése a partnerségre épülő támogatott fejlesztési projektekben - Az önkormányzati pótlólagos bevételek növelése Elemei lehetnek: - Tőkebefektetés - Tárgyiasult és immateriális vagyon társaságokba vitele Támogatási, pályázati lehetőség: közvetlen brüsszeli források, pl. JEREMIE ( és JESSICA programok (tartalom: Egyéb beazonosított projektek a kockázatelemző megbeszélések és interjúk alapján Lakosságtájékoztatási rendszer kialakítása a helyi kábel TV rendszerének felhasználásával Beruházási típusú projektelem: - a felülírás lehetőségét biztosító hardware és software elemek beszerzése Nem beruházási típusú projektelemek: - a jogi feltételrendszer kialakítása, megteremtése - a működtetés feltételrendszerének kialakítása és illesztése a meglévő riasztási rendszerbe - a rendszer megismertetése a lakossággal 72

73 Előrejelző-rendszer kialakítása a mobil veszélyforrások térségbe érkezéséről Beruházási típusú projektelemek: - a rendszerterv elkészítése - a dokumentumértékűséget biztosító informatikai rendszer hiányzó hardware és software elemek beszerzése Nem beruházási típusú projektelemek: - a jogi feltételrendszer kialakítása, megteremtése - a működtetés feltételrendszerének kialakítása és illesztése a meglévő riasztási rendszerbe - a rendszer megismertetése a szakmai partnerekkel Az együttműködők kívánatos köre: - Rendőrség - Közlekedési Felügyelet - MÁV, PV Parancsnokság megyei és kirendeltségi szervei - érintett területen belüli célállomások, üzemek Betegszállítási rendszer kapacitásbővítése a falugondnoki hálózat eszközparkjának beállításával Beruházási típusú projektelem: nem indokolt Nem beruházási típusú projektelemek: - Kapcsolatfelvétel a betegszállítást vállalkozásban végző társasággal, a közös érdekviszonyok, a párhozamosságokat elkerülő finanszírozási rendszer kialakítása - a helyi jelzőrendszer kialakítása és kompatibilissé tétele a meglévő Borsod-Mentő rendszerhez - Járatszervezés II. programcsomag: A jövő biztonságának programja II. A jövő biztonságának programja 19. táblázat: A jövő biztonságának programja összefoglaló táblázat II. A jövő biztonságának programja Alprogramok II.1. A térségi közszolgáltatások fejlesztési programja Szennyvízhálózat-rekonstrukciós és fejlesztési program Külterületi és belterületi csapadékvíz-elvezetési program Településközi és települési úthálózat fejlesztési program Hulladékkezelési program Lakossági közszolgáltatások programja II.2. Humán infrastruktúra és erőforrás fejlesztési program Közoktatás- és felsőoktatás-fejlesztési program Programelemek Lakossági szennyvíztelepi biogáz üzem Szennyvízhálózat-fejlesztési program Integrált tájrehabilitációs és vízkormányzási rendszer Térségi kerékpárút hálózat továbbfejlesztése Térségi elérhetőség javítása, közlekedésfejlesztés Települési úthálózat fejlesztése Hulladékszállítás monitoringja A távfűtési rendszer energetikai korszerűsítése Közintézményi együttműködésre alapuló vállalati műszaki és természettudományi képzési és gyakorlati foglalkozási rendszer kialakítása 73

74 Egészségügyi ellátási program Szociális ellátási program II.3. Szociális foglalkoztatási program A kormányzat által kezdeményezett közfoglalkoztatási programok A helyi adottságokra, lehetőségekre alapozott szociális szövetkezet program kialakítása K+F tevékenység erősítése, kutatási együttműködések megvalósítása Technikusi képzési rendszer fejlesztése Vállalkozói készségfejlesztés, szakmai kompetencia alapú képzés A turisztika szakmai továbbképzési, átképzési igényei Egészségipar, egészségügyi-, gyógyászati gyógyszolgáltatások fejlesztése Szociális alapszolgáltatások fejlesztése Önkormányzat, egyház, civil szervezet által szervezett rövid időtartamú közfoglalkoztatás Önkormányzat, egyház, civil szervezet által szervezett hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás Szociális szövetkezeti program II.1. A térségi közszolgáltatások fejleszté si programja A program célja: Költséghatékony, a környezeti és gazdasági fenntarthatóság szempontjait figyelembe vevő rendszerek fejlesztése, bővítése a lakosság fizetőképességének szem előtt tartásával Szennyvízhálózat-rekonstrukciós é s fejleszté si program Lakossági szennyvíztelepi biogáz üzem A tiszaújvárosi szennyvíztisztító telepet 1976-ban helyezték üzembe, s mechanikai és biológiai műtárgyai jelentősen elhasználódtak mára. További probléma, hogy nem felel meg a jogszabályokban meghatározott kibocsátási határértékeknek, ezért elkerülhetetlen a rekonstrukció. A műszaki tervek alapján a beruházás előzetesen kalkulált költsége 625 millió forint. A felújítás a közeljövőben realizálódik, de továbbfejlesztésre ajánlott egy szennyvíziszapra települő biogáz-üzem létrehozása (lásd a Zöld gazdaság programot!) Szennyvízhálózat-fejlesztési program A Tiszaújvárosi kistérség egyik legnagyobb megoldatlan problémája a szennyvízhálózat hiánya, 10 településen még nincs szennyvízhálózat. Közös rendszer kialakítására képes településcsoportok: - Tiszapalkonya Oszlár Hejőkürt Nemesbikk - Kesznyéten Kiscsécs Girincs - Hejőkeresztúr Hejőszalonta Egyedi rendszer: Hejőbába Javasolt megoldások a szennyvíztisztító rendszerre: a MOL finomítója jelentős kiépített és kihasználatlan finomító-kapacitással rendelkezik. A tervezők felvették a kapcsolatot a MOL-lal, a cégcsoport hajlik az együttműködésre, így legalább Oszlár és Tiszapalkonya szennyvízgondjai megoldhatók lennének. Ivóvíz vízbázis biztosítására a TVK területén található ivóvíz kutak megfelelő mennyiségű és minőségű ellátást tudnak szükség esetén biztosítani. 74

75 Célja: - A vázolt fejlesztések megvalósítása Elemei lehetnek: - Új közműves szennyvízelvezetési és -tisztítási rendszerek kiépítése - Meglévő szennyvízcsatorna rendszerek indokolt mértékű bővítése, illetve a szennyvíztisztító telepek korszerűsítése - Szennyvíziszap-kezelés, hasznosítás fejlesztése Támogatási, pályázati lehetőség: 2000LE felett nincs nyitott pályázati rendszer, 2000 LE alatt : ÉMOP LE alatti kistelepülések szennyvízkezelése Várható megjelenés: Külterületi és belterületi csapadékvíz-elvezetési program A nagy esőzések elsősorban a Sajó menti településeket érintik/érinthetik. Kesznyéten, Girincs és Kiscsécs közúton történő megközelítése rendszeresen gondot okoz az úton átfolyt nagy mennyiségű víz/csapadék miatt. A legutóbbi árvízi-helyzet kapcsán az lejjebb fekvő területekkel, valamint az ivóvíz ellátással voltak gondok (szennyeződés került bele). Ugyanakkor, ahol a Sajó-gát húzódik: Tiszaújváros-, Sajóörös-, Sajószöged, és ahol még tó is van: Sajószöged-, Nagycsécs okozhat problémát a víz, jelentősen megemelkedett a tavak szintje. Pl. a Tiszaújváros/Tiszaszederkény közötti úton alig lehetett közlekedni az úton (gáton keresztül) átfolyt víz miatt. Hejőkeresztúrnál és Hejőszalontánál a felduzzadt Hejő patak miatt öntötte el az alsóbb területeket a víz. Ároktőn és Mezőcsáton a Tűzoltóságnak kellett beavatkozni. Tiszaújváros belterülete a magas talajvíz szint miatt gyakorlatilag vízpárnán áll. A vízszint változása és a talajszerkezet talajmechanikai problémák okozója. A felszín fejlődése mutatja, hogy a tiszaújvárosi területe süllyedő. Célja: - Árvízi veszélyhelyzettel érintett települések környezetbiztonságának növelése, környezeti állapotának javítása, az ár és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése, a felszíni vizeink minőségének biztosítása, a további környezeti káresemények megelőzése. - A vázolt fejlesztések megvalósítása - Javasolt megoldás: integrált tájrehabilitációs és vízkormányzási rendszer kiépítése, a vizes élőhelyek területének növelésére és gazdaságilag megfelelőbb hasznosítása Elemei lehetnek: - Árvízvédelmi töltések lokális fejlesztése, rekonstrukciója - Belterületet veszélyeztető vízfolyások lokális vízkárelhárítási fejlesztései - Vízkárelhárítási célú tározók árvízi tározók építése, rekonstrukciója - Tiszaújvárosban a Szent István út és az Örösi út közötti főgyűjtő csapadékvíz csatorna nyitott szakaszának lefedése Támogatási, pályázati lehetőség: ÉMOP /F Helyi és térségi jelentőségű vízvédelmi rendszerek rekonstrukciója; ÉMOP - 3. Belterületi vízrendezés, térségi vízrendezés, komplex vízvédelmi fejlesztések Nyitás: Településközi és települési úthálózat fejlesztési program Térségi kerékpárút hálózat továbbfejlesztése Célja: - Hivatásforgalmú kerékpárút, munkába járáshoz a városon belül illetve a környező településekről - Tiszaszederkény-Tiszaújváros közötti kerékpárút megvalósítása Elemei lehetnek 75

76 tervezés építés előkészítés építés, megvalósítás - kerékpárút, csapadékvíz elvezetés, közvilágítás kialakítása, - Forgalombiztonsági berendezések, informatikai tájékoztató, túraútvonalakat kijelölő táblarendszerek, kerékpártárolók. Támogatási, pályázati lehetőség: ÉMOP Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése. KÖZOP-3.2.0/C Kerékpárút hálózat fejlesztése Térségi elérhetőség javítása, közlekedésfejlesztés Célja: a térség 4. és 5. számjegyű útjainak rekonstrukciója, a közúti elérhetőség a javítása, a munkahelyek, közszolgáltatások könnyebb elérésének a megteremtése Elemei lehetnek: - kül- és belterületi utak burkolatának és alépítményeinek felújítása, útburkolatának szélesítése, korszerűsítése, - az útberuházáshoz kapcsolódóan a nyitott és zárt csapadékvízelvezető-rendszer szükséges mértékben történő helyreállítása, korszerűsítése, támfal építése, rézsű megtámasztása, - mederkorrekció, nyomvonalas infrastruktúra helyreállítása, kapcsolódó infrastrukturáliselemek korszerűsítése. Támogatási, pályázati lehetőség: ÉMOP-5.1.1/C-11 Közutak rekonstrukciója Települési úthálózat fejlesztése Célja: - a településközpontok tehermentesítését szolgáló, a településrészek közötti közvetlen közúti közlekedési kapcsolatok fejlesztése - a jelentős gazdasági súllyal rendelkező területek és a turisztikai célterületek megközelíthetőségének javítása. Elemei lehetnek: - hiányzó bekötő és összekötő útszakaszok kiépítése, - önkormányzati tulajdonú belterületi gyűjtő utak (B.V.) kiépítése, - önkormányzati tulajdonú belterületi utak korszerűsítése, felújítása, megerősítése Támogatási, pályázati lehetőség: ÉMOP Jelenleg nincs nyitva!! Hulladékkezelési program Célja: Településeink határában az elmúlt évtizedekben óriási mennyiségű hulladék halmozódott fel. Összefogással erre a problémára megoldást jelenthet a szilárdhulladék-lerakók felszámolása és a táj rendezése. Elemei lehetnek: - a biológiai-és technikai helyreállítás, az utógondozás megvalósítása - rekultiválandó területek előkészítése, felépítmények, épületek, használaton kívüli vezetékek bontása - rekultivációs rétegrend kialakítására, vízelvezető rendszer kialakítására, - depóniagáz-gyűjtő, ártalmatlanító rendszer kiépítésére, - hulladéklerakó hulladék felszedésével történő rekultivációjára 76

77 Támogatási, pályázati lehetőség: KEOP-2.3.0/B/11 A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő rekultivációs programok kiterjesztése A program elsősorban a hejőpapi lerakót érinti, ahol a megfelelő rehabilitáció megkezdődött. Ennek folyamatos monitoringja a térség és Tiszaújváros egyik fontos önkormányzati és társadalmi feladata. Lakossági közszolgáltatások programja A TiszaSzolg 2004 Kft évben megkezdte a távhő-szolgáltató rendszer távfelügyeleti irányítási rendszerének kialakítását. A szabályozás korszerűsíté se révén a mindenkori hőigények szabályozott módon elégíthetők ki, szükségtelen lesz a túlfűtés az éjszakai, hajnali órákban. Ezáltal csökken az épületek hőfelhasználása és jelentős mértékű villamos energia takarítható meg. A lakosságot terhelő költségek további csökkentése érdekében indokolt a fejlesztés folytatása, a primeroldali energetikai racionalizálás. A távfűtési rendszer energetikai korszerűsítése Célja: az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint ezzel együtt a helyi és nemzetgazdasági szintű CO2 megtakarítás fokozása a távhőtermelés és szolgáltatás primeroldali infrastruktúrájának energetikai korszerűsítésével. Elemei lehetnek: - Hulladékhő-hasznosítás - Primer hőtávvezetékek cseréje, illetve föld feletti távhő vezeték hőszigetelése, föld alá helyezése - Szolgáltatói hőközpontok szétválasztása, felhasználói hőközpontok korszerűsítése - Változó tömegáramú rendszer kialakítása - Hőhordozó közeg váltása (gőzrendszer átalakítása forróvizes rendszerre) - Távhőtermelő berendezések (kazánok) energiahatékony korszerűsítése - Meglévő, villamos energiával működő hűtési rendszerek cseréje távhővel üzemelő hűtőgépekre (távhűtés kiépítése) - Új fogyasztók távhőrendszerbe kapcsolása - A villamos energia kizárólag saját célú felhasználásával kapcsolt hő- és villamosenergia-temelés létesítése, trigeneráció feltételeinek megteremtése, hőtárolók létesítése Támogatási, pályázati lehetőség: KEOP Távhő-szektor energetikai korszerűsítése II.2. Humán infrastruktúra és erőforrás fejlesztési program Közoktatá s- és felsőoktatá s-fejlesztési program Tiszaújváros, mint a térség oktatási és kulturális központja, többek szerint valaha iskolaváros jellegű volt. Annak ellenére, hogy nincs kevesebb iskola a városban, mint 20 évvel ezelőtt mára a térség meghatározó foglalkoztatói szerint szakemberhiány van. Szakemberhiány mutatkozik minden vertikumban. A betanított munka szintű területeken, a szakmunkások szintjén és a felsőfokú végzettséget és idegennyelv-ismeretet megkövetelő területeken egyaránt. Érdemes lenne magas szintű, kvalifikált szakmunkásokat képezni a leányok körében is. Kiemelten kell foglalkozni az igen alacsony szintű idegen nyelvi képz ettséggel. A felhasználókfoglalkoztatók tapasztalatai alapján a felsőfokú végzettségűek alig 20%-a rendelkezik használható idegen nyelvi tudással. Bár a város és gazdasági potenciálja két regionális egyetem között található, a felsőoktatási tananyag és az alkalmazott szakmai gyakorlatok tematikája, kompetencia szintje messze elmarad 77

78 a térségi vállalatok igényszintjétől! Sajnos a középfokú szakoktatás területén hasonló helyzetről lehet számot adni. A térség gazdasági programjának keretében több területen taglaltuk a közoltatási rendszer vállalatokra épített együttműködési szükségszerűségét. A felsőoktatá s szintjén: minden területen megfogalmazódott, hogy a felsőfokú szakképzés területén elsődlegesen a gyakorlati helyek kialakítására épülő együttműködések a kívánatosak Közintézményi együttműködésre alapuló vállalati műszaki és természettudományi képzési és gyakorlati foglalkozási rendszer kialakítása Elemei lehetnek: - Képzési konzorcium kialakítása a környező egyetemekkel és a kulcsiparági (TVK-vegyipar, Jabil-elektronika, stb.) vállalatokkal - Képzési tartalomfejlesztés, közös egyetemi-vállalati szakemberek/oktatók képzése, - Közös interdiszciplináris és komplex megközelítésű tananyagkészítés, - Tananyagfejlesztés összehangolása a munkaerő-piaci elvárásokkal, - Idegen nyelvek alkalmazható szintű elsajátítása, idegen nyelvű elméleti és gyakorlati képzések kialakítása (angol, német, spanyol, orosz, kínai nyelveken) K+F tevékenység erősítése, kutatási együttműködések megvalósítása Elemei lehetnek: - Kutatói munkahelyek kialakítása és magasan képzett mérnökök alkalmazása - Kutatáshoz szükséges eszközök, berendezések beszerzése Iparjogvédelmi tevékenység Támogatási, pályázati lehetőség: GOP /C Középfokú képzés területén: - a műszaki-természettudományi szakképzés mellett az idegenforgalmi szakképzés iskolarendszerű képzés keretében is megvalósítható; - a nyelvi képzés fontosságát, a gyakorlati foglalkozások kétnyelvű bonyolítását kívánatos megvalósítani Fenti javaslatokat is figyelembe véve a térség és a térség vállalkozásainak fejlődése szempontjából indokolt lenne a műszaki-természettudományi területen a technikusi képzési rendszer bevezetése, illetve bővítése. Ehhez a térség társadalmi-gazdasági szereplői teljes együttműködési készségüket, támogatásukat és hozzájárulási szándékukat nyilvánították ki. Az alapfokú szakképzés fejlesztése elsősorban női munkavállalók részére indokolt. Az alapfokú oktatásban az alkalmazott képzési rendszer jó. Az iskoláknak a kétnyelvű tanítás bevezetésének a jelenleginél szélesebb körű lehetőségét indokolt mérlegelni, harmonizálva a városban működő nemzetközi cégek igényeivel. Iskolarendszeren kívüli képzési igények, továbbképzések Vállalkozói készségfejlesztés, szakmai kompetencia alapú képzés Elemei lehetnek: - gyakorlati képzések kialakítása, - Képzési tartalomfejlesztés, - Tananyagfejlesztés összehangolása a munkaerő-piaci elvárásokkal Támogatási, pályázati lehetőség: TÁMOP A-11/1; TÁMOP B-11/1 78

79 A turisztika szakmai továbbképzési, átképzési igényei A program célja: A turisztikai szolgáltatáskultúra fejlesztése Vállalkozói készségek fejlesztése Szervezetfejlesztés Támogatható tevékenységek: Tisza part Hajózási, természetismereti minősített szakmai képzések, továbbképzések tartása program Programszervezési, hálózatfejlesztési továbbképzések a partnerség elvének alkalmazásával, Idegen nyelvi, idegenforgalmi, informatikai, kommunikációs, gyakorlatorientált képzés. A programot fenntartó együttműködés, egyesület/civil szervezet létrehozása Kerékpárút program Természetismereti, egészséges életmódra nevelő képzés, kampány megvalósítása A programot fenntartó együttműködés, egyesület/civil szervezet létrehozása Termál program Szakmai továbbképzések. Idegen nyelvi, idegenforgalmi, informatikai, kommunikációs, gyakorlatorientált képzés Közösségi terek Programszervező, moderátor, szakmai képzés. Idegen nyelvi, idegenforgalmi, program informatikai, kommunikációs, gyakorlatorientált képzés Célcsoport: Civil szervezetek, Természetes személyek, Tiszaújváros és a térség egyéni vállalkozói, mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozásainak alkalmazottai. A felnőttképzés beindítása az élethosszig tartó tanulás elősegítése középtávon fejlesztendő terület. Az óvodai ellátás területén indokolt a térségben legalább egy olyan óvoda, ahol a térségben dolgozó idegen anyanyelvű szakemberek gyermekei is elhelyezést nyerhetnek. Az óvodai és alapfokú oktatási intézményi idegen nyelvi foglalkozások szakmai háttereként megjelenhetnek az itt dolgozó szakemberek pedagógiai végzettségű családtagjai is. Ez nagy mértékben megkönnyíti a külföldiek beilleszkedést, kapcsolatteremtését. Egé szségügyi ellátási program Tiszaújváros és a térség demográfiai helyzete az országos jelenségeket tükrözi. Fokozatosan csökken a születések száma, az úgynevezett öregedési index az 1995-ös 0,38-ról fokozatosan emelkedve 2009-ben már 1,12 értéket mutatott. Ugyanakkor az alacsony születésszám mellett az idősek arányának növekedése a javuló egészségügyi ellátással és életkörülményekkel is magyarázható.. A térségi integrált járóbeteg szakellátó-központ rendszerbe állása tovább javítja az ellátás színvonalát. Az egészségfejlesztés aktuális irányaira megfogalmazott javaslatok: Fontos a gyermekvállalás, a kisgyermekes szülők segítése, az egészséges életmód kialakítása a családok körében. Ez utóbbiba beletartozik az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretek bővítése és a káros szenvedélyek visszaszorítása. Az egészségmegőrzés hatékonyságát javíthatja a lakosság széleskörű tájékoztatása a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében fontos életmódbeli tényezőkről, a daganatos megbetegedések megelőzési lehetőségeiről, és fontos feladat a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételi arány növelése. A közegészségügyi ellátások terén a rövid távú stratégiát érintő szakmai beavatkozási szükségszerűségek nem fogalmazhatóak meg. 79

80 Az ágazat tevékenységét közvetetten érintő rövid távú stratégiai elem az egészségturisztikai szolgáltatások fejlesztése. A meglévő intézményi struktúra fenntarthatósága érdekében kihasználva a Termálfürdő és az arra ráépült gyógyászati gyógyszolgáltatások alapkapacitásait és látogatókat vonzó képességét a gyógyturizmusban érintett gyógykezelések fejlesztését indokolt rövid távon megvalósítani. Egészségipar, egészségügyi-, gyógyászati gyógyszolgáltatások fejlesztése Célja: A meglévő Termálfürdő attrakcióra ráépülve az idegenforgalmi látogatók számára gyógykezelések, gyógyszolgáltatások biztosítása Elemei lehetnek: - Fogadó alapkapacitások kialakítása, meglévő épületek átalakítása, - Eszköz- berendezés beszerzése - Marketing eszközök biztosítása - A tevékenység végzéséhez szükséges képzés Támogatási, pályázati lehetőség: ÉMOP Egészségügyi turisztikai szolgáltatások fejlesztése várható megjelenése Szociális ellátási program A stratégia rövid távú feladatainál is több ízben felmerült a helyi közösség és tagjainak viszonya a gazdasági- környezeti- és társadalmi fenntarthatósági programok definiálásakor. A társadalmi szerepvállalás, a közösségi szemlélet, a közösségi célok megteremetése és hozzájárulás azok eléréséhez jól tükrözi az adott közösség szociális érzékenységét, társadalmi fejlettségét. Szociális alapszolgáltatások fejlesztése Célja: - A szociálisan rászorulók, idős emberek társadalmi szintű segítése - gyermekjóléti alapellátások biztosítása Elemei lehetnek: - étkeztetés - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - utcai szociális munka - családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat - családi napközi - Szociális nappali ellátások Támogatási, pályázati lehetőség: jelenleg nincs nyitott pályázati rendszer, de a jelenlegi források megfelelő felhasználásával elérhető a javulás. A rövid távú stratégiában más, a szociális ellátórendszer fejlesztését érintő gyors beavatkozású elem nem határozható meg. II.3. Szociális foglalkoztatási program Csatlakozás a kormányzat által kezdeményezett közfoglalkoztatási programokhoz 80

81 Önkormányzat, egyház, civil szervezet által szervezett rövid időtartamú közfoglalkoztatás Célja: Minél több munkára képes és kész aktív korú, szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget. A tevékenység jellege: A települést érintő közfeladat vagy a helyi önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot vagy települést érintő feladat ellátása vagy közhasznú tevékenység folytatása A végrehajtás sajátosságai: A bérpótló juttatásra jogosultak napi 4 órás munkaidőben, legalább 2 hónap, legfeljebb 4 hónap időtartamú foglalkoztatásához támogatásként a közfoglalkoztatottak munkabére és járulékai 95%-a igényelhető. Igényelhető továbbá a közvetlen költségek összege, amely támogatás munkavállalónként havonta nem haladhatja meg a munkabérhez és járulékaihoz nyújtott támogatás 5%-át. A munkaidő munkaidőkeretben is meghatározható. Elismertethető tevékenységelemek: a munkaruha és egyéni védőeszköz költsége: A munka- és védőruházat beszerzési kiadásai. (Pl: munkavédelmi bakancs), a munkavégzéshez nélkülözhetetlen munkaeszközök költsége: a kirendeltséggel történő előzetes egyeztetés szerint (Pl: lapátok, gereblyék, seprű), munkába járással kapcsolatos utazási költség: utazási költségtérítésről szóló jogszabály szerint a munkaadót terhelő utazási költség, munkásszállítás költségei Támogatási, pályázati lehetőség: Munkaerőpiaci Alap évi Közfoglalkoztatási programja Önkormányzat, egyház, civil szervezet által szervezett hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás Célja: A hátrányos helyzetű, elsősorban bérpótló támogatásra jogosult álláskeresők részére hosszabb időtartamú foglalkoztatási lehetőséget nyújtson a települési önkormányzatok közfeladatainak ellátásában való részvétel útján A tevékenység jellege: A települést érintő közfeladat vagy a helyi önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot vagy települést érintő feladat ellátása vagy közhasznú tevékenység folytatása A végrehajtás sajátosságai: - A támogatás segítségével elsősorban a bérpótló juttatásra jogosultak foglalkoztatásához nyújtható támogatás. A foglalkoztatás csak a kirendeltség munkaközvetítésével jöhet létre. - A kirendeltség által kiközvetített álláskeresőt 2-12 hónap időtartamra szóló határozott idejű munkaviszony keretében, legalább napi 6 órában foglalkoztatják, Elismertethető tevékenységelemek: a munkaruha és egyéni védőeszköz költsége: A munka- és védőruházat beszerzési kiadásai. (Pl: munkavédelmi bakancs), a munkavégzéshez nélkülözhetetlen munkaeszközök költsége: a kirendeltséggel történő előzetes egyeztetés szerint (Pl: lapátok, gereblyék, seprű), munkába járással kapcsolatos utazási költség: utazási költségtérítésről szóló jogszabály szerint a munkaadót terhelő utazási költség, munkásszállítás költségei 81

82 Támogatási, pályázati lehetőség: Munkaerőpiaci Alap évi Közfoglalkoztatási programja A helyi adottságokra, lehetőségekre alapozott szociális szövetkezet program kialakítása A stratégia rövid távú feladatainál is több ízben a helyi közösség és tagjainak viszonya a gazdasági- környezeti- és társadalmi fenntarthatósági programok definiálásakor. A társadalmi szerepvállalás, a közösségi szemlélet, a közösségi célok megteremetése és hozzájárulás azok eléréséhez jól tükrözi az adott közösség szociális érzékenységét, társadalmi fejlettségét. Értelmes munkával Szociális szövetkezet program Célja: - a hátrányos helyzetű emberek önfoglalkoztatóvá válásának elősegítése, - valamint munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak munkalehetőségének megteremtése és foglalkoztatásának biztosítása - a turizmushoz kapcsolódó egyedi kézműves termékek előállítása, szolgáltatások végzése - az energetikai programokhoz kapcsolódó szilárd biomassza előállítása, - településképet javító munkák, szolgáltatások végzése, termékek előállítása Elemei lehetnek: - Szervezetfejlesztés, a szövetkezet megalapítása - Foglalkoztatási programok tervezése - Foglalkoztatást elősegítő tevékenységek végzése (munkába járás, közeli hozzátartozók felügyelete) - A megvalósításhoz szükséges eszközök beszerzése - Új munkahelyek létesítéséhez szükséges épület felújítás, bővítés - Marketing tevékenység, piackutatás Támogatási, pályázati lehetőség: TÁMOP B-2-11/1 Atipikus foglalkoztatási formák támogatása III. programcsomag: Településmarketing program III. Településmarketing program A program célja Egy olyan településimázs kialakítása, aminek eredményeképpen Tiszaújváros ismertsége és elismertsége nő, települési, regionális, országos és nemzetközi szinten egyaránt. Ezáltal jóval nagyobb lehetőség nyílik a turizmus általi pótlólagos tőkebevonásra és a vállalkozók, beruházók megnyerésére is. Háttér Mint azt a Tiszaújváros imázsával kapcsolatos kérdőíves felmérés rögzítette, a várossal szemben számos negatív sztereotípia, klisé él tovább. A nehézipari városhoz jelenleg egyértelműen negatív asszociációk társulnak. Mindez kihatással van a város általános elismertségére és a turizmus alakulására. A nehézipari jelleg miatt a várost széleskörű elutasítottság jellemzi, pedig a jövedelmi- és munkalehetőségek az egyik legjobbak az országban. Részcélok - Tiszaújváros, mint termék pozícionálása hazai és külföldi viszonylatban egyaránt; 82

83 - A negatív asszociációk oldása; - A pozitív üzenetek kiemelése. Célközönség - helyi, illetve a Tiszaújvárosba költözni kívánó lakosság - vállalkozók - turisták 20. táblázat: A Településmarketing program szerkezete Fejlesztendő terület III. 1. Termék III. 2. Ár III. 3. Értékesíté si csatorna III. 4. A promóció Alprogram Feltétel Tőkeigény Összeg (Ft) III.1.1. Tiszaújváros és térsége termék a lakosság számára III.1.2. Tiszaújváros és térsége termék a befektetők számára III.1.3. Tiszaújváros és térsége termék a turisták számára III.1.4. Jelszó, jelmondat kialakítása III.1.5. Hívó gondolat kialakítása III.2.1. Az ár-érték arány megfelelő III.2.2. A jövedelmezőség lehetőségei adottak III.3.1. Internetes oldalak III.3.2. Közvetítő, ügynök III.3.3. Kamara III.4.1. Írott médiamegjelenések III.4.2. Elektronikus média-megjelenések III.4.3. Tájékoztató füzetek, információs anyagok kiadása magyar és angol nyelven a városról Középtávú fejlesztési stratégia megvalósulása Középtávú fejlesztési stratégia megvalósulása Középtávú fejlesztési stratégia megvalósulása Pályázat kiírása Pályázat kiírása Hívó gondolat, kommunikációs csatornák megléte Hívó gondolat, kommunikációs csatornák megléte Honlapok megfelelő működtetése Programirányító Bizottság tagjainak felkérése Tiszaújvárosi kamarai iroda aktívabb szerepvállalása Nincs pótlólagos forrásigény Nincs pótlólagos forrásigény Nincs pótlólagos forrásigény Pályázati díj költsége Pályázati díj költsége Nincs pótlólagos forrásigény Nincs pótlólagos forrásigény Nincs pótlólagos forrásigény Nincs pótlólagos forrásigény Nincs pótlólagos forrásigény Nyomdaköltség Díj /év Honlap megfelelő működtetése Megfelelő források biztosítása, belső, önkormányzati operatív munka Informatikus munkadíja, de közvetlenül nincs költsége Saját és pályázati forrás Ft/év III.4.4. Honlap angol és magyar nyelven is Meglévő honlap fejlesztése a településmarketing figyelembe vételével Nincs pótlólagos forrásigény 0 III.4.5. Sajtófigyelés Sajtóreferens alkalmazása, az ő Nincs pótlólagos 0 83

84 III.4.6. A kibertérben való megjelenés fejlesztése III.4.7. Hagyományos illetve animációs városimázs-film III Fotópályázat Tiszaújváros, az élhető város címmel felkészítése Honlapfejlesztő vagy sajtóreferens forrásigény Nincs pótlólagos forrásigény Pályázat kiírása Pályázati díj Pályázat kiírása Pályázati díj III Település arca, Tiszaújváros nagykövete program Megfelelő személy felkérése Nincs pótlólagos forrásigény 0 III Írott és elektronikus sajtómegjelenések a turisztikai kiadványokban, szakfolyóiratokban Referencia-anyag összeállítása, kapcsolatfelvétel Hirdetési díjak Ft/év III Eseménymarketing III Országos versenyek (sport, tanulmányi, szakmai) szervezése III Konferenciák, vásárok III A testvérvárosi kapcsolatok Rendezvények marketingjének településmarketing szerinti összeállítása Már meglévő rendezvényekkel való összhang Megjelenés konferenciákon, vásárokon Meglévő kapcsolatok reaktiválása, illetve kihasználása Nincs pótlólagos forrásigény Nincs pótlólagos forrásigény Hirdetés, helyfoglalás, regisztráció Nincs pótlólagos forrásigény III Megjelenés a nemzetközi kutatásfejlesztési, urbanisztikai, vállalkozói, technológiai, ipari stb. folyóiratokban Kapcsolatrendszer kihasználása, a város szerepének hangsúlyozása Hirdetési, szponzori költség III. 5. Emberi tényező III.5.1. Településmarketingért felelős dolgozó kijelölése Sajtóreferens alkalmazása Nincs pótlólagos forrásigény 0 III.5.2. Településmarketing referens kinevezése III.5.3. Turisztikai emberi tényező Bérköltség előteremtése, részmunkaidőben való foglalkoztatás Marketingképzés, tréning, önkormányzati találkozók Bérköltség Nincs pótlólagos forrásigény /év 0 III.5.4. Legmosolygósabb üzlet díja Pályázat kiírása Pályázati díj

85 III. 6. Fizikai tényezők III. 7. Folyamat III.5.5. Gazdasági szolgáltatások humánerőforrásfejlesztése III Épített és természeti környezet megfelelő minősége III Turisztikai, lakossági és befektetői háttér-infra struktúra kialakítása III.7.1. Kommunikációs stratégia III.7.2. Településmarketing stratégia III.7.3. Turisztikai vendégfogadás gördülékenységének megteremtése III.7.4. Lakossági ügyintézés gördülékenységének megteremtése III.7.5. Rendeletek, gazdasági szabályozók összehangolt fejlesztése Belső szervezetrendszer átszervezése, nyelvtudással bíró tárgyalópartnerek Középtávú fejlesztési stratégia megvalósulása Középtávú fejlesztési stratégia megvalósulása Témafelelős, ill. településmarketingreferens kijelölése Témafelelős, ill. településmarketingreferens kijelölése Információs füzetek, táblák stb. kihelyezése Ügyintézők felkészítése a településmarketing program tartalmából, lényegéből Önkormányzat jogalkotássának és jogalkalmazásának tudatossá válása referensi felkészítés Költség össze sen Pályázatokon nyerhető forrá s (nyomdai költségek és személyi költségek) Saját forrásigény Nincs pótlólagos forrásigény Nincs pótlólagos forrásigény Nincs pótlólagos forrásigény Munkaköri kötelesség (III.5.1 és III.5.2.) Munkaköri kötelesség (III.5.1 és III.5.2.) Összefüggően a III.4.3. ponttal, újabb információs anyagok Nincs pótlólagos forrásigény Nincs pótlólagos forrásigény Ft Ft Ft A településmarketing program által fejlesztendő területek és marketing-elemek, valamint az időtáv A marketingtudomány által megfogalmazott 7P modell alkalmas egy település marketingstratégiájának kialakítására is. Az alábbiakban ezt a 7P modellt követjük úgy, hogy rövid távon a legszüksége sebb és leginkább költséghatékony lépéseket javasoljuk Tiszaújváros számára annak érdekében, hogy azok megfelelően hozzájáruljanak a városimázs javulásához. A középtávú településmarketing program megvalósulá sának feltétele a települési kommunikációs stratégia és településmarketing stratégia kialakítása. III. 1. Termék A marketing program végrehajtásával három terméket kell kialakít ani, a településmarketingstratégiát és a kommunikációs programot ennek megfelelően kell megformázni III.1.1. Tiszaújváros és térsége termék a lakosság számára 85

86 Amennyiben a gazdaságfejlesztési stratégiának társadalmi-együttműködési részében foglaltak megvalósulnak, akkor alakul ki az a termék (az élhető Tiszaújváros), amire a településmarketing alapvetően építhet. III.1.2. Tiszaújváros és térsége termék a befektetők számára Amennyiben a gazdaságfejlesztési stratégia gazdaságösztönző elemei megvalósulnak, akkor alakul ki az a versenyképes termék (a versenyképes Tiszaújváros), amire a településmarketing alapvetően építhet. III.1.3. Tiszaújváros és térsége termék a turisták számára Amennyiben a gazdaságfejlesztési stratégia turizmus-fejlesztési elemei megvalósulnak, akkor alakul ki az a turisztikai termék (a vonzó Tiszaújváros), amire a településmarketing alapvetően építhet. Marketing szempontból ki kell alakítani, vagy felül kell vizsgálni a hívó szlogent, jelmondatot, és hívó gondolatot kell megalkotni. III.1.4. Jelszó, jelmondat kialakítása Lehetséges jelmondatok: pl. a Megújulás és siker városa; A verseny és szolidaritás városa, Dél-Borsod ékszere (ez utóbbi már létező jelmondat) stb. társadalmi bevonás és pályázat alapján. III.1.5. Hívó gondolat kialakítása 5-10 soros, kiválóan megfogalmazott gondolatsor a városról, társadalmi bevonás és pályázat alapján. III. 2. Ár Tiszaújváros modern és racionális város. Ebben a tekintetben azt kell bizonyítani, hogy Tiszaújvárosban: III.2.1. Az ár-érték arány megfelelő Mivel Tiszaújváros nyitott város, az a vállalkozó vagy magánszemély, aki a városba érkezik, a szolgáltatásokat, termékeket a piaci versenyhelyzetnek megfelelő áron kapja meg. III.2.2. A jövedelmezőség lehetőségei adottak Mivel Tiszaújváros gazdag város, a befektetett javak jövedelmezősége biztosított. Mindezeknek be kell épülnie a hívó gondolatba, és meg kell jelennie az értékesítési csatornákon is. III. 3. Értéke síté si csatorna Tiszaújvárosnak minél több helyen és minél több szinten meg kell jelennie. Megjegyzendő, hogy az értékesítési csatorna lehetőségeit nagyban befolyásolja a jelen stratégia programelemeinek sikere. Az értékesítési csatornák a következők lehetnek: III.3.1. Internetes oldalak Folyamatos, összehangolt honlap-fejlesztés a városi honlapok között, kapcsolatok kiépítése a helyi vállalkozásokkal, kölcsönös link-megállapodások. III.3.2. Közvetítő, ügynök A településen levő cégeknek egyes, pl. a Stratégiai Programirányító Bizottságban levő tagjai közvetítik a település arculatát. III.3.3. Kamara 86

87 Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tiszaújvárosi irodájának aktívabb szerepvállalása a város arculatának továbbfejlesztésében. III. 4. A promóció A reklám területén azt kell sugallni, hogy Tiszaújváros egyedi hely, a modernitás városa, a maga nemében unikális élmény; a modernitás, az emberi fejlődés kisugárzása és ezzel együtt páratlanul szép vízparti turisztikai lehetőségeivel, termálfürdőjével teljesen egyedi. A településmarketing promóciós területe a legkiterjedtebb, ez tartalmazza a legtöbb lehetőséget. Magában foglalja a már meglévő, minimálisan elvárható, illetve a már említett eszközöket. Általános promóció III.4.1. Írott média-megjelenések Öösszehangolt, tudatos kommunikáció, ennek érdekében sajtó-megjelenés generálása. III.4.2. Elektronikus média-megjelenések Összehangolt, tudatos kommunikáció, ennek érdekében a képviselők, városházi alkalmazottak számára sajtóreferensi felkészítés ajánlott. III.4.3. Tájékoztató füzetek, információs anyagok kiadása magyar és angol nyelven a városról III.4.4. Honlap angol és magyar nyelven is III.4.5. Sajtófigyelés A településről írottak folyamatos figyelése és elemzése sajtóreferens által. III.4.6. A kibertérben való megjelenés fejlesztése Wikipédia oldalainak folyamatos frissítése, mivel a külföldiek leggyakrabban erről szereznek információt a város egészéről; Közösségi oldalakon való jelenlét (pl. Facebook), események, hírek, képek feltöltése, frissítése. A fiatalok többsége tagja valamelyik közösségi oldalnak, így ez a csoport könnyen elérhető a közösségi oldalak segítségével. Blog vezetése fiatalos, informális stílusban a városról és térségéről, annak különlegességeiről, érdekes eseményekről, szabadidő eltöltési tippekkel. (Ez megoldható pl. gimnazisták bevonásával) III Hagyományos- illetve animációs városimázs-film elkészítése. Pályázat keretében, kis összegű díjazásért filmművészeti egyetemistákkal ki kell dolgoztatni egy-egy imázsfilmet hagyományos és animációs kategóriákban is. III Fotópályázat Tiszaújváros, az élhető város címmel Az elkészült fotókat kiállítás keretében bemutatni először Tiszaújvárosban, majd a testvérvárosokban és egyéb helyszíneken. (A testvérvárosokkal együtt is lehet ilyen jellegű pályázatot hirdetni, amely szintén a nemzetközi kapcsolatok erősödését segíti elő.) III Település arca, Tiszaújváros nagykövete program Egy ismert és elismert (lehetőleg a várossal illetve a térséggel kapcsolatban lévő) híresség megnyerése arra, hogy képviselje a várost országszerte. Ezzel is a várossal kapcsolatos pozitív asszociációkat lehet erősíteni. 87

88 Turisztikai promóció III Írott és elektronikus sajtómegjelenések a turisztikai kiadványokban, szakfolyóiratokban III Eseménymarketing folyamatosan, a tiszaújvárosi e seményekhez kapcsolódva III Országos versenyek (sport, tanulmányi, szakmai) szervezése A város ezáltal a róla kialakított élhető városképet javítja, megmutatva, hogy Tiszaújváros olyan hely, ahol mindig történik valami. Ez már kialakult programelem, összhangban fejlesztendő a Gazdasági promóció III Konferenciák, vásárok A városnak fokozottan jelen kell lennie azokon a tudományos, kereskedelmi, településfejlesztési stb. konferenciákon, illetve technológiai, turisztikai, ingatlanpiaci stb. vásárokon, ahová meghívást kap. Megfelelő kommunikációval el kell érni, hogy a városban működő cégek képviseljék a várost is hasonló vásárokon! III A testvérvárosi kapcsolatokban rejlő lehetőségek fejlesztése III A nemzetközi kutatá s-fejlesztési, vállalkozói, technológiai, ipari stb. folyóiratokban történő megjelenésre is. III. 5. Emberi tényező A településmarketing sikere az emberi tényezőn is múlik. Fontos lépés az integrált településmarketing megvalósításához egy, ezért a területért felelős szakember megnevezése. Szervezeten belüli emberi tényezők III.5.1. Településmarketingért felelős dolgozó kijelölése Rövid távon (2011-ben) ki kell jelölni az önkormányzatnál egy olyan dolgozót (pl. a sajtóreferenst), aki településmarketingért felel. Kialakítja a települési kommunikációs stratégiát és a településmarketing tervet. Rendkívül fontos feladat a nagyüzemek kommunikációs felelőseivel történő kapcsolatfelvétel és az összhang megteremtése. III.5.2. Településmarketing referens kinevezése Látva Tiszaújváros negatív imázsát, erre különösen nagy szükség lenne. Reális esélye 2012-től lehet. Ez egyébként hazánkban egyedülálló lépés lenne. Rendkívül fontos feladat a nagyüzemek kommunikációs felelőseivel történő kapcsolatfelvétel és az összhang megteremtése. Turisztikai emberi tényezők III.5.3. Turisztikai emberi tényezők Az emberi tényező kiemelt fontossággal bír. A helyiek, a szolgáltatók közvetve vagy közvetlenül, de kapcsolatba kerülnek a fogyasztóval (pl. turista), és viselkedésük jelentős befolyással van a szolgáltatás, termék (Tiszaújváros) megítélésére. Ekkor a vendégszeretet, udvariasság, stb. kérdése előtérbe kerül. Marketingképzés, tréning keretében a vendéglátóiparban működő cégeket fel lehet készíteni a vendégfogadásra. Lakossági emberi tényezők 88

89 III.5.4. Legmosolygósabb üzlet díja Az intézkedés nemcsak a turisták elégedettségét, hanem a helyi lakosokét is elősegíti. Gazdasági emberi tényezők III.5.5. Gazdasági szolgáltatások humánerőforrá s-fejleszté se Alapvető cél, hogy a gazdasági kulcsterületeken olyan szakemberek tárgyaljanak a befektetőkkel, akiknek magas szintű idegen nyelv tudása szakmai hozzáértése van, és megfelelő kapcsolatot tud kialakítani a gazdasági szférával. III. 6. Fizikai tényezők A városimázs és városmarketing egyik legfontosabb eleme a fizikai tényező. Ez jelen esetben az III Épített és termé szeti környezet megfelelő minőségét, illetve a III Háttér-infra struktúra kialakítását é s fejlesztését jelenti a lakosság, a turisták é s a befektetők számára egyaránt. A fizikai tényezők fejlettsége a stratégia egészében megfogalmazott lépések megvalósítá sa során érhetők el. III. 7. Folyamat A folyamat-fejlesztés lényege az, hogy a már meglévő, működő rendezvények, szolgáltatások, illetve fejlesztések koherens egészként, folyamatosan valósuljanak meg. Ne legyenek olyan szűk keresztmetszetek (pl. idegen nyelven nem értő, negatív hozzáállású ügyintézők, illetve vendéglátók magas száma; bizonytalanság az információ-áramlásban stb., amelyek zavarhatják az együttműködést a települési szereplők között. A településfejlesztésnek és a településmarketingnek együtt, folyamatban kell előrehaladnia. Ennek érdekében szükséges a településen a következő koncepciók kidolgozása: III.7.1. Kommunikációs stratégia kidolgozása III.7.2. településmarketing stratégia kidolgozása A stratégiák kidolgozása és a stratégiában foglaltak folyamatos, ütemezett megvalósítása. Turisztikai folyamat tényezők III.7.3. Turisztikai vendégfogadás jobb feltételeinek megteremtése Információk, kommunikáció, megfelelő eligazítás. Lakossági folyamat tényezők III.7.4. Lakossági ügyintézés gördülékenységének megteremtése Befektetői folyamat tényezők III.7.5. Rendeletek, gazdasági szabályozók összehangolt fejlesztése Az önkormányzat a jogalkotása és a jogalkalmazás során úgy jár el, hogy az Tiszaújváros vállalkozóinak és potenciális befektetőinek támogatására, bátorítására szolgál. Szükséges e szközök 89

90 Szoft eszközök: 1. A településmarketing eredményességének legfontosabb eszköze az integrált kommunikáció, ami a város, a területi imázs és márka tudatos építését jelenti. Ennek alapján meg kell alkotni egy települési kommunikációs stratégiát. 2. Célszerű a város önkormányzatának jelen stratégia alapján egy településmarketing tervet elfogadnia, ami önállóan is településmarketing érvénnyel bír. Materiális eszközök: Természetesen tisztában kell lennie mindenkinek azzal, hogy nincsenek és nem is lesznek olyan számottevő anyagi források, amelyek rövid, de talán még középtávon is rendelkezésre állnak a településmarketing számára. Ennek érdekében a legjárhatóbb út a jelenlegi erőforrá sok maximális kihasználása, átszervezése, minimális pótlólagos tőkebevoná ssal. Ugyanakkor nem kizárt, hogy egye s turisztikai programok, rendezvények marketingjére jelentősebb pénzösszegek nyerhetők. Ezeket az összegeket úgy kell felhasználni, hogy a turisztikai esemény vagy más rendezvény (pl. civil szervezetek, vagy üzleti vállalkozások) marketingje a városmarketinget is szolgálja. Jelen program elkészítésekor úgy számolunk, hogy önkormányzati pályázatokból fedezhető a településmarketing referens költsége, illetve a nyomdai költségek nagy része. Ez alapján évente kb. 3-4 millió Ft az az összeg, amit rödid távon, az elkövetkező két évben az önkormányzatnak az egysége s településmarketing és arculat kialakulására kell költenie (lásd az alábbi táblázatot). A táblázatban egyszeri, és évente jelentkező díjak is megjelennek, az önkormányzattól függ, hogy az egyes tevékenység-elemeket mikor indítja el. A program felelőse 1. Rövid távon, 2011-ben egy témafelelős kijelölése az önkormányzat jelenlegi szervezetrendszerében től legalább részmunkaidőben alkalmazni kell egy településmarketing referenst. Hatáselemzés A rövidtávú Településmarketing program külső erőforrások pótlólagos bevonása nélkül is megvalósítható, az önkormányzat jelenlegi erőforrásaira támaszkodva. Ehhez a jelenlegi személyi állományban való kisebb átszervezések, és az eddigi, településmarketing-célú kiadások újraszervezése, célirányos tervezése szükséges. A rövidtávú program eredményei: - Tiszaújváros ismertsége és elismertsége növekszik (pl. a meglévő hívószavak, tudatos kommunikáció, egységes megjelenés, önálló arculat következtében) - sikerül megszólítani az eddig a települési ügyekben passzív gazdasági szereplőket, illetve új befektetőket és beköltözni vágyókat; - a fentiek következtében az elvándorlás gyengül, a szuburbanizációs folyamatok lendülete megtörik; - elkészül egy kommunikációs stratégia és egy településmarketing stratégia, ami alapja lehet a középtávú településmarketing programnak. 90

91 9. PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 9.1. AZ ELMÚLT ÉVEK PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉGE A tervezés jelen szakaszában szükségszerű volt feltárni Tiszaújváros és térsége pályázati tevékenységét. A sikeres pályázatok adataiból következtethetünk a város és térsége fejlesztéseinek volumenére, a sikeres és sikertelen szektorokra Az Új Magyarország Fejleszté si Terv keretében Tiszaújváros és térsége az elmúlt években igen aktív pályázati tevékenységet folytatott. A 2010 végén rendelkezésre álló, a honlapon található információk alapján, a Tiszaújvárosi kistérségben (Észak-Magyarország régió, Borsod-Abaúj-Zemplén megye), az ÚMFT keretében 75 pályázat nyert támogatást, valamint 2 pályázat túljutott az első fordulón, így a második fordulóba léphet. A nyertes pályázatokat az ÉMOP, GOP, KEOP és TÁMOP operatív programok keretében nyújtották be. Az ÉMOP (Észak-Magyarországi Operatív Program) keretében 14 pályázat nyert támogatást, 2 pályázat pedig túljutott az első fordulón. Az operatív program Tiszaújvárosi kistérségben nyertes pályázatainak átlagosan 73% a támogatási intenzitása (35% és 93% között alakul). A kistérségben a GOP (Gazdaságfejleszté si Operatív Program) keretében nyert támogatást a pályázatok nagy része (közel 70%-a), szám szerint 52 pályázat. A támogatás aránya 14-50%között alakul, átlagosan 39%. A KEOP (Környezet és Energia Operatív Program) keretében 6 projekt kapott támogatást. A támogatási arány %között változik, átlagosan 57%. A TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) keretében 3 nyertes pályázat ismert. A támogatás intenzitása % közötti, átlagosan 90%. A Tiszaújvárosi kistérség felsorolt pályázatai között 2010 végén Tiszaújvárosban 54 nyertes projektet tartottak számon, valamint egy olyan pályázatot, amely a második fordulóba léphetett. A következő települések is rendelkeznek nyertes pályázattal a kistérségben (a zárójelben a nyertes pályázatok száma olvasható): Hejőbába (1), Hejőkeresztúr (1), Hejőpapi (6 + 1 pályázat a második fordulóba juthat), Kesznyéten (5), Nagycsécs (2), Nemesbikk (1), Oszlár (1), Sajószöged (3), Tiszapalkonya (1) GYORS DÖNTÉST IGÉNYLŐ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az Új Széchenyi Tervben megjelent pályázatokhoz kapcsolódó program/projektfejlesztési lehetőségek A fejezet a stratégia II. üteméhez kapcsolódó, a évek Akcióterveinek időtávját figyelembe vevő projekt/program azonosításokat tartalmazza. A pályázati lehetőségeket azok beadási határideje szerinti időrendi sorrendben mutatjuk be, elől az azonnali döntést igénylő projektkiírások szerepelnek (2011. február 28-i állapot szerint). Internetes elérhetőség: Az alábbiakban néhány, kiemelten fontos pályázati lehetőséget elemzünk, A teljes, február 28-án elérhető, és 2011 március 1-től nyitva álló pályázati lista az 5. mellékletben található. Észak-magyarországi Operatív Program 1. ÉMOP Támogatás megnevezése: Vállalati együttműködé s é s klasz terek támogatása az Északmagyarországi régióban 91

92 Forrá s összege: Ft Beadás kezdete: Beadási határidő: Támogatás célja: E pályázat célja, hogy segítse a vállalkozások közötti együttműködéseket, hogy fejlessze a klaszterekben tevékenykedő vállalkozások és az oktatási, kutatásfejlesztési intézmények együttműködését. Kedvezményezettek köre: Kizárólag mikro- és kisvállalatnak minősülő szervezetek, helyi önkormányzatok. Induló klaszterek esetén a klaszter menedzsment feladatait ellátó szervezetek nyújthatnak be pályázatot: kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, nonprofit gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyesülések, egyesületek, köztestületek, alapítványok, kutatóintézetek, oktatási intézmények. Fejlődő klaszterek esetében a klaszter menedzsment feladatait ellátó, kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, nonprofit gazdasági társaságok pályázhatnak. Támogatási feltételek/a támogatható tevékenységek köre: Mikro- és kisvállalkozások közös beruházására, valamint eszközbeszerzésre van lehetőség. Induló klasztereknél az irányító szervezet elindításának, működésének támogatására, így pl. a munkakörnyezet kialakítására, bérés járulékköltségekre, dologi kiadásokra, informatikai fejlesztésekre. Fejlődő klasztereknél eszköz-, gyártási licenc beszerzésekre, építésre, átalakításra, információs technológia-fejlesztésre van lehetőség. Támogatás mértéke: 80%, Részletek a pályázati dokumentációban! Támogatás összege: Ft Ft Kapcsolódá si lehetőségek: Kreatív ipar program Arany háromszög logisztikai program Kulcsiparági program 2. ÉMOP Támogatás megnevezése: Helyi é s térségi turisztikai de sztináció menedzsment szervezetek létrehozása és fejleszté se az Észak-magyarországi régióban Forrá s összege: Ft Beadás kezdete: Beadási határidő: Támogatás célja: Az Új Széchenyi Terv az élet minden területén összefogásra ösztönzi a közösségeket. A turisztikai desztináció menedzsment (TDM) rendszer kialakításának is ez a célja. A vállalkozások és nonprofit szervezetek együttműködése az Észak-magyarországi régió turizmusának fejlődéséhez és az itt élők boldogulásához is lendületet adhat. Közös célunk az, hogy minél több külföldi és hazai vendég látogasson ide, hosszabb időt töltsenek itt, minőségi kiszolgálást kapjanak, és ezzel az itt élők és az egész ország gyarapodjék. Kedvezményezettek köre: Pályázatot kizárólag egyesület, nonprofit gazdasági társaság formában létező, a Nemzetgazdasági Minisztérium nyilvántartásában TDM regisztrációs számmal rendelkező, regisztrált szervezetek nyújthatnak be, konzorciumban történő pályázat benyújtására nincs lehetőség. Támogatási feltételek/a támogatható tevékenységek köre: Támogatás kérhető termékfejlesztésre (pl. túraútvonalak kitáblázása), turisztikai információs rendszerek működtetésére, marketing-tevékenységre, szemléletformálásra, oktatásra és képzésre, de kutatáselemzési tevékenységekre, infrastruktúra-fejlesztésre és eszközbeszerzésre is. Támogatás mértéke: 85%. Részletek a pályázati dokumentációban! Támogatás összege: Ft Ft. Kapcsolódá si lehetőségek: Turizmusfejlesztés Interregionális régióhatáron átnyúló együttműködési lehetőségek 92

93 3. ÉMOP Támogatás megnevezése: Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése az Észak-magyarországi régióban. Forrá s összege: Ft Beadás kezdete: Beadási határidő: Támogatás célja: Aki rendszeresen biciklizik, óvja egészségét és környezetét, időt és pénzt takarít meg. Észak-Magyarországon a turisztikai előnyök mellett a kerékpárutak építése az itt élők mindennapi közlekedésének biztonsága miatt is fontos kérdés. A pályázat célja ezért olyan komplex projektek támogatása, majd megvalósítása, amelyek eredményeként egy teljes település vagy egy szerves, funkcionális egységnek tekinthető településrész, illetve kettő vagy több település közötti távolság válik biztonságosan, kényelmesen, közvetlenül elérhetővé. Kedvezményezettek köre: Települési önkormányzatok, önkormányzati társulások, központi költségvetési szervek. Támogatási feltételek/a támogatható tevékenységek köre: Pályázni lehet kerékpárforgalmi létesítmények építésére belterületen és külterületen mellékutak mentén, valamint a kerékpáros hálózatok fejlesztéséhez kapcsolódóan többek között a kerékpáros kultúra kialakítását támogató kampányok megvalósítására, meglévő kerékpárforgalmi létesítmények korszerűsítésére, csomópontok kerékpáros közlekedés céljára történő átalakítására, kerékpártámaszok, kerékpárparkolók, és B+R kerékpártárolók építésére, pihenőhely kiépítésére, forgalomtechnikai eszközök, forgalombiztonsági berendezések, létesítmények kiépítésére. Támogatás mértéke: 90%, Részletek a pályázati dokumentációban! Támogatás összege: Ft Ft. Kapcsolódá si lehetőség: Kerékpárút program 4. ÉMOP 5.1.1/C-11 Támogatás megnevezése: Közutak rekonstrukciója az Észak-magyarországi régióban Forrá s összege: Ft Beadás kezdete: Beadási határidő: Támogatás célja: Az Új Széchenyi Terv pályázataival támogatja az értékteremtő vállalkozásokat. Célja, hogy a évi árvízkárok során megsérült, leromlott úthálózat minél hamarabb felújításra kerüljön. A pályázat kiemelt figyelmet szentel az észak-magyarországi árvízkárokat enyhítő, elsősorban az úthálózatot érintő beruházásokra is. Kedvezményezettek köre: Magyar Közút NZrt., Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő NZrt., Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Támogatási feltételek/a támogatható tevékenységek köre: Pályázni lehet a 4 és 5 számjegyű kül- és belterületi utak burkolatának és alépítményeinek felújítására, útburkolatának szélesítésére, korszerűsítésére, amelybe beleértendő az útberuházáshoz kapcsolódóan a nyitott és zárt csapadékvízelvezető-rendszer szükséges mértékben történő helyreállítása, korszerűsítése, támfal építése, rézsű megtámasztása, mederkorrekció, nyomvonalas infrastruktúra helyreállítása, kapcsolódó infrastrukturális elemek korszerűsítése. Támogatással az útberuházáshoz kapcsolódóan autóbuszöblök felújítása, kiépítése, a balesetveszélyes ívek korrekciója, a meglévő közlekedésbiztonsági elemek korszerűsítése és új, a közlekedésbiztonságot szolgáló elemek kiépítése is megtörténhet. Támogatás mértéke: 90%, Részletek a pályázati dokumentációban! Támogatás összege: Ft Ft. Kapcsolódá si lehetőségek: Térségi közlekedésfejlesztési program Turizmusfejlesztési program (Új, a gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó útfejlesztések) 93

94 5. ÉMOP 2.1.1/C-11 Támogatás megnevezése: Turisztikai szolgáltatások fejleszté se az Észak-magyarországi régióban. Forrá s összege: Ft Beadás kezdete: Beadási határidő: Támogatás célja: Az észak-magyarországi turizmusban számos kihasználatlan lehetőség rejlik. A gazdag történelem és kultúra, valamint a régió természeti adottságai egyaránt megbecsülést és támogatást érdemelnek. Az idegenforgalom fejlődésével ráadásul jelentősen javulna a régió versenyképessége is. A szolgáltatások bővítése több turistát vonzana, akik várhatóan hosszabb ideig is vendégeskednének itt. Az Új Széchenyi Terv ezen pályázatának célja az északmagyarországi idegenforgalom fellendítése, ezáltal a munkahelyteremtés, és az, hogy a térség vonzó célállomása legyen a hazai és külföldi turistáknak. Kedvezményezettek köre: Mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozások, illetve egyéni vállalkozások pályázhatnak. Támogatási feltételek/a támogatható tevékenységek köre: Olyan turisztikai szolgáltatások fejlesztésére lehet pályázni, amelyek új élményelemekkel gazdagítják a meglévő idegenforgalmi vonzerők kínálatát, és ezáltal elősegítik a hosszabb, tartalmasabb időtöltést. A fejlesztési célok között turisztikai attrakciók, vendéglátóegységek, garantált programok, eszközkölcsönzés, városnézési program egyaránt szerepelhet, csakúgy, mint eszközbeszerzés és infrastruktúrafejlesztés. Támogatás mértéke: 70%, Részletek a pályázati dokumentációban! Támogatás összege: Ft Ft. Részletek a pályázati dokumentációban! Kapcsolódá si lehetőségek: Turisztikai üzleti szolgáltatások fejlesztése Kisattrakciós fejlesztések Turisztikai programfejlesztés Gazdaságfejlesztési operatív program 1. GOP /B /A. Támogatás megnevezése: Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása Forrá s összege: Ft Beadás kezdete: Beadási határidő: Támogatás célja: A 21. században éppúgy vannak megvalósításra váró álmaik, találmányaik, felfedezéseik a magyar kutatóknak, feltalálóknak, termékfejlesztőknek, mint ahogy ez a múltban volt. Hazánk sikerének, versenyképességének és fenntartható fejlődésének tartóoszlopai azok a gazdasági társaságok, melyek termelő tevékenységük mellett kutatási és innovációs tevékenységet is végeznek. Jelen pályázat során agrár-, műszaki, orvosi és természettudományi területeken működő vállalkozások kapnak támogatást ahhoz, hogy már meglévő, piacképes termékeiket, szolgáltatásaikat vagy technológiáikat továbbfejlesszék, a továbbfejlesztett termékek gyártását beindíthassák. Kedvezményezettek köre: Jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, szövetkezetek pályázhatnak. Támogatási feltételek/a támogatható tevékenységek köre: Kísérleti fejlesztés céljából, fejlesztők bérköltségének támogatására, eszközbeszerzésre, információs technológia fejlesztésére, piacra jutás támogatására, iparjogvédelemmel kapcsolatos tevékenységre lehet támogatást igényelni. Támogatás mértéke: 45% Támogatás összege: Ft Ft Kapcsolódá si lehetőségek: 94

95 Kreatív ipar program Arany háromszög logisztikai program Kulcsiparági program 2. GOP Támogatás megnevezése: Logisztikai központok é s szolgáltatások fejlesztése. Forrá s összege: Ft Beadás kezdete: Beadási határidő: Támogatás célja: A hazai és a Magyarországon áthaladó nemzetközi áruforgalom kiszolgálásában a siker záloga a jó koordináció, a fejlett logisztika. Jól tudjuk, ez a modern gazdaság egyik legfontosabb kérdése. Pályázni lehet logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése céljából eszközbeszerzésre, infrastrukturális és ingatlan-beruházásra, illetve információs technológia-fejlesztésre. Ezekhez kapcsolódóan támogatható továbbá gyártási licenc megvásárlása, gyártási know-how beszerzése, piacra jutás, vállalati humánerőforrás fejlesztése, tanácsadás igénybevétele, illetve minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése és tanúsíttatása, illetve tervezése és előkészítése. Kedvezményezettek köre: Gazdasági társaságok, szövetkezetek. Támogatás mértéke: 50%, Támogatás összege: Ft Ft. Kapcsolódá si lehetőségek: Térségi közlekedésfejlesztési program Turizmusfejlesztési program Logisztikai fejlesztési program Arany háromszög program Kulcs iparági fejlesztési program Kreatív ipar program Környezet- és Energia Operatív program (KEOP) 1. KEOP A/09-11 Támogatás megnevezése: A fenntarthatóbb életmódot é s a fogya sztá si lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek. Forrá s összege: Ft Beadás kezdete: Beadási határidő: Támogatás célja: Az intézmények, közösségek és vállalkozások számára a környezetvédő, energiatudatos, fejlesztések jelentős anyagi ráfordítással járnak, például egy napkollektor, napelem beépítése. Egy felelős kormánynak támogatnia kell az ilyen erőfeszítéseket, mert ezek közös kincsünk, a természet megóvását szolgálják. A pályázat célja, hogy a támogatott mintaprojektek segítségével ezek a drágább, de többek számára elérhető intézkedések ismertté, népszerűvé váljanak. Kedvezményezettek köre: Civil szervezetek, önkormányzatok, iskolák, állami szervezetek, egyházak, vállalkozások. Támogatási feltételek/a támogatható tevékenységek köre: Pályázni lehet középületek komplex környezetbarát (hulladékmegelőző, víztakarékos, energiatakarékos) átalakítására, demonstrációs jelleggel. A cél a középületek átalakításával az odalátogatók számára könnyen megérthető, alkalmazható és hatékony példákkal szolgálni, melyet a mindennapi életmódjuk során, fogyasztási szokásaikban, otthoni energia-, ivóvízfogyasztásuk visszafogásában, valamint a hulladékcsökkentés terén hasznosítani tudnak. Környezettudatos életmód terjesztésére szolgáló információs központ fejlesztése. Környezetbarát, helyi élelmiszerek piacának fejlesztése. Létező bio-, illetve környezetbarát termékek és szolgáltatások népszerűsítése, és a hitelesítő rendszer fejlesztése. Támogatás mértéke: 95%, Állami szervezetek esetén 100%. 95

96 Támogatás összege: Ft Ft. Kapcsolódá si lehetőségek: Terület rehabilitációs programokhoz Energiaracionalizálási programokhoz 2. KEOP B/09-11 Támogatás megnevezése: A fenntarthatóbb életmódot és a fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek. Forrá s összege: Ft Beadás kezdete: Beadási határidő: Támogatás célja: A környezet védelméért úgy is lehet tenni, hogy az semmibe sem kerül. Gyakran csak elhatározás, akarat kérdése. Van azonban, ami pénzbe kerülhet, mégsem sokba. Ilyen például a villanykörték energiatakarékos izzóra való lecserélése. A pályázati kiírás célja, hogy mindezen intézkedések ismertté és népszerűvé váljanak a polgárok körében, hogy mindenki megtehesse Magyarország környezetéért, földünkért és jövőnkért a magáét. Kedvezményezettek köre: Civil szervezetek, önkormányzatok, iskolák, állami szervezetek, egyházak, vállalkozások. Támogatási feltételek/a támogatható tevékenységek köre: Pályázni lehet például biciklitárolók építésére, a kerékpáros közlekedés népszerűsítésére (iskolákban a tanulók, tanárok; munkahelyeken a dolgozók; középületekben a látogatók, dolgozók részére). Választható tevékenység továbbá a kapcsolódó öltöző és zuhanyzó kialakítása, valamint biciklik beszerzése, kölcsönzési lehetőség biztosítása. Lakossági komposztálás népszerűsítése (komposztláda kiosztása a lakosság részére, egyben tájékoztatás a komposztálásról). Támogatás mértéke: 95%, Állami szervezetek esetén 100%. Támogatás összege: Ft Ft. Kapcsolódá si lehetőségek: Terület rehabilitációs programokhoz Energiaracionalizálási programokhoz Kerékpárút fejlesztési programhoz 3. KEOP Támogatás megnevezése: Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva Forrá s összege: Ft Beadás kezdete: Beadási határidő: Támogatás célja: Magyarországon az energiafelhasználás mintegy 40%-a az épületekben történik. Ha ezeket jól szigeteljük, és megújuló energiaforrásokat használunk, gyermekeink, unokáink nemzedékeinek energiabiztonságát is megteremtjük. Ehhez nyújt segítséget az Új Széchenyi Terv e pályázata az alábbi lehetőségekkel: energiahatékonyság javítására vonatkozó tevékenységek; az épületek hőtechnikai adottságainak javítása (szigetelés, nyílászáró-csere); intézmények fűtési, hűtési és használati meleg víz rendszereinek korszerűsítése; a vállalkozások nem termelési célú fűtési, hűtési és használati meleg víz rendszereinek korszerűsítése; világítási rendszerek korszerűsítése; megújuló energiafelhasználással kombinált épületenergetikai fejlesztésekhez vonatkozó tevékenységek. Itt csak olyan pályázat támogatható, mely az energiahatékonyság fokozását megújuló energiaforrás felhasználásával együtt célozza meg. Kedvezményezettek köre: Kis- és közepes vállalkozások, egyéb vállalkozások, önkormányzatok és intézményeik, állami szervezetek, civil szervezetek. Támogatás mértéke: 100%. Támogatás összege: Ft Ft. 96

97 Kapcsolódá si lehetőség: Terület rehabilitációs programokhoz Lakásrekonstrukciós mintaprogramhoz Otthonteremtési programhoz Intézményfejlesztési programhoz 4. KEOP Támogatás megnevezése: Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejleszté si tevékenységeinek támogatása. Forrá s összege: Ft Beadás kezdete: Beadási határidő: Támogatás célja: Magyarország geotermikus kincsét tekintve nagyhatalom. A föld mélyéből kinyerhető hőmennyiség világviszonylatban is figyelemreméltó. A geotermikus energia a 21. században főleg a hőellátásban, távhőtermelésben játszhat jelentős szerepet. Az előkészületek azonban (kutatófúrás tervezése, engedélyeztetése, kivitelezése) jelentős költségekkel és kockázatokkal járnak. A pályázat lehetővé teszi a geotermikus energia hasznosítását célzó projektek döntés-előkészítési, tervezési-engedélyeztetési folyamatait, valamint a kutatófúrások kivitelezését. Kedvezményezettek köre: Kis- és közepes vállalkozások, egyéb vállalkozások, önkormányzatok és intézményeik, állami szervezetek Támogatási feltételek/a támogatható tevékenységek köre: A pályázat keretében a geotermális energiahasznosítás, illetve a kutak fúrási helyének meghatározásához szükséges geológiai és egyéb műszaki vizsgálatok, a kutatófúrás elvégzése, valamint az energiahasznosításhoz szükséges tervek, engedélyezési dokumentációk elkészítése támogatható. Támogatás mértéke: 100%. Támogatás összege: Ft Ft. Kapcsolódá si lehetőségek: Távfűtési rendszer rekonstrukció (érdemes megvizsgálni a jövőbeli lehetőségeket, lásd központi brüsszeli források lehetőségei) Turizmus, fürdő fejlesztési alternatívái Hulladék hőre és geotermikus energiára alapozott Intenzív kertészeti technológiák, alternatív foglalkoztatási programok 5. KEOP /B Támogatás megnevezése: Helyi hő- é s hűté si energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal. Forrá s összege: Ft Beadás kezdete: Beadási határidő: Támogatás célja: A 21. század feladata a korszerű energiagazdálkodás megteremtése. Magyarország sokat tehet a probléma megoldása érdekében. Valamennyi, a hő- (és hűtési) energiaigények kielégítést célzó megújuló energiaforrás alkalmazása támogatható. Ez hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának, a fosszilis energiafelhasználás csökkentéséhez, valamint a hőfogyasztók energia-költségcsökkentését eredményezi. Kedvezményezettek köre: Kis- és közepes vállalkozások, egyéb vállalkozások, önkormányzatok és intézményeik, állami szervezetek, civil szervezetek. Támogatási feltételek/a támogatható tevékenységek köre: Pályázni lehet napenergiahasznosításra, biomassza-felhasználásra, biogáz és depóniagáz hasznosítására, geotermikus energia hasznosítására, hőszivattyús rendszerek telepítésére, hűtési igény kielégítésére megújuló energiaforrás felhasználásával, szélenergia hasznosítására, megújuló energiaforrások kombinálására, megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi távfűtő rendszerek kialakítására, megújuló energiaforrásra való részleges vagy teljes átállítására. 97

98 Támogatás mértéke: 100%. Támogatás összege: Ft Ft. Kapcsolódá si lehetőségek: Távfűtési rendszer rekonstrukció Turizmus, fürdő fejlesztési alternatívái Hulladék hőre és geotermikus energiára alapozott Intenzív kertészeti technológiák alternatív foglalkoztatási programok Kreatív ipar program Nemzetközi programokhoz 6. KEOP /A Támogatás megnevezése: Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal. Forrá s összege: Ft Beadás kezdete: Beadási határidő: Támogatás célja: Magyarország a felhasznált energia több mint 75%-át importálja. Az Új Széchenyi Terv keretében kisebb közösségek, vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek is változtathatnak a helyzeten. A kisebb bekerülési költségű (1-100 millió Ft támogatásban részesülő), elsősorban az épületek energia-felhasználásához kapcsolódó, a megújuló energiaforrás-hasznosító technológiákat magukban foglaló projektek gyorsan juthatnak támogatáshoz. Lehetőség nyílik például napkollektorok, napelemek, biomasszakazánok, hőszivattyúk telepítésére is. A pályázat lényegesen egyszerűsíti a pályázói feladatokat, követelményeket: mintadokumentációt használ, így rövidíti a döntési eljárást is. Kedvezményezettek köre: Kis- és közepes vállalkozások, egyéb vállalkozások, önkormányzatok és intézményeik, állami szervezetek, civil szervezetek. Támogatási feltételek/a támogatható tevékenységek köre: Pályázni lehet a fűtési energiaigény részbeni vagy teljes kielégítésére megújuló energiaforrásból, használati melegvíz-igény részbeni vagy teljes kielégítésére megújuló energiaforrásból, gazdasági-termelési folyamat közvetlen hőigényének részbeni vagy teljes kielégítésére megújuló energiaforrásból, villamos energiatermelésre napelemes rendszer segítségével. Támogatás mértéke: 100%. Támogatás összege: Ft Ft. Kapcsolódá si lehetőségek: Távfűtési rendszer rekonstrukció Település rehabilitációs program Vállalkozói övezeti/technológiai park program KKV-k telephelyfejlesztése Kreatív ipar program 7. KEOP 6.3.0/09-11 Támogatás megnevezése: Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (E-környezetvédelem) Forrá s összege: Ft Beadás kezdete: Beadási határidő: Támogatás célja: Akkor lesz sikeres, 21. századi Magyarország, ha a közigazgatás képessé válik gyors és naprakész adatokkal szolgálni polgárait. Az e-környezetvédelmi fejlesztéseknek ez a célja. Mindezt informatikai (szoftver és hardver) eszközök beszerzésének támogatásával és a kapcsolódó adatbázisok fejlesztésével támogatja az Új Széchenyi Terv. Ezáltal csökkenthetők az állam és a közigazgatás adminisztratív költségei, rövidebbé, ugyanakkor precízebbé válhatnak a 98

99 zöldgazdasághoz kapcsolódó fejlesztések hatósági, engedélyezési és egyéb adatkezelési folyamatai. Kedvezményezettek köre: Önkormányzatok, állami szervezetek. Támogatási feltételek/a támogatható tevékenységek köre: A pályázat keretében infokommunikációs rendszerfejlesztés (szoftverbeszerzés, szoftverfejlesztés, szaktanácsadás, hardver- és műszerbeszerzés, építés) támogatható. Támogatás mértéke: 100% Támogatás összege: Ft Ft. Kapcsolódá si lehetőség: Intézményfejlesztési program 8. KEOP Támogatás megnevezése: Megújuló energia alapú térségfejlesztés. Forrá s összege: Ft Beadás kezdete: Beadási határidő: Támogatás célja: A megújuló energiaforrások hatékony kiaknázása elősegíti az ország sikerét, a közösségek és a polgárok boldogulását, hozzájárul egy térség biztonságos energiaellátásához. Segíti a gazdaság fejlődését. Mindez javítja a foglalkoztatást, és csökkentheti az elvándorlást. Az ilyen projektek kommunikációja másokat is ezek követésére bírhatnak, és segíthetik a környezettudatos szemlélet erősödését. A pályázat célja a megújuló energiaforrás-felhasználáson alapuló, térségi- és helyi gazdaság-fejlesztő hatású mintaprojektek előkészítésének, megvalósításának és kommunikációjának támogatása, kétfordulós eljárásban. Kedvezményezettek köre: Kis- és közepes vállalkozások, egyéb vállalkozások, önkormányzatok és intézményeik, állami szervezetek, civil szervezetek. Támogatási feltételek/a támogatható tevékenységek köre: A projektek keretében a következő tevékenységek valósítandók meg. Megújuló energiaforrás (geotermális-, nap-, szél-, vízenergia, valamint biomassza) alapú energiatermelés. Térségfejlesztő hatás elérését célzó tevékenység (energia-felhasználói oldal megteremtése, alapanyag-előállítás, stb.). Kommunikáció: a mintaprojekt céljának, eredményeinek, hatásainak bemutatása. Támogatás mértéke: 100% Támogatás összege: Ft Ft. Kapcsolódá si lehetőségek: Távfűtési rendszer rekonstrukció Település rehabilitációs program Vállalkozói övezeti/technológiai park program Energiaracionalizálási program Kreatív ipar program 9. KEOP Támogatás megnevezése: Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő és villamosenergia-, valamint biometán termelés. Forrá s összege: Ft Beadás kezdete: Beadási határidő: Támogatás célja: Hazánk és Európa versenyképessége függ a megújuló energiaforrások kínálta lehetőségek kiaknázásától. A nemzeti összefogás kormánya az Európai Unióval összhangban hangsúlyt helyez a megújuló energiák termelésére. Célunk a fosszilis és nukleáris energiaforrásokhoz képest kisebb környezeti terheléssel járó, megújuló energia alapú energiatermelés elterjesztése, az ezen alapuló villamos energia szerepének növelése. A pályázat támogatja a földgázhálózatba táplálható biometán-termelést is. Kedvezményezettek köre: Kis- és közepes vállalkozások, egyéb vállalkozások, önkormányzatok és intézményeik, állami szervezetek, civil szervezetek. 99

100 Támogatási feltételek/a támogatható tevékenységek köre: Pályázni lehet napenergiahasznosításra, biomassza-felhasználásra, biogáz és depóniagáz hasznosítására, geotermikus energia hasznosítására, hőszivattyús rendszerek telepítésére, hűtési igény kielégítésére megújuló energiaforrás felhasználásával, szélenergia hasznosítására, megújuló energiaforrások kombinálására, megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi távfűtő rendszerek kialakítására, megújuló energiaforrásra való részleges vagy teljes átállítására. Támogatás mértéke: 100% Támogatás összege: Ft Ft. Kapcsolódá si lehetőségek: Szociális gazdasági program Közfoglalkoztatási program Energiaracionalizálási program Biogáz erőmű telepítés 9.3. KÖZVETLEN BRÜSSZELI FORRÁSLEHETŐSÉGEK Közvetlen brüsszeli forrá s olyan pénzeszközt jelent, amelyet az Európai Bizottság saját bizottsági rendszerén keresztül pályáztat Támogatások, tenderek A brüsszeli források lehetnek támogatások (Call for proposals) és közbeszerzések (call for tenders). Ez utóbbiakat az ún. EU Hivatalos Közlönyében teszik közzé. Természetesen rá kell találni a megfelelőre. Van elektronikus változata is: TED (Tender Electronic Daily) Az OJ (Official Journal of the EU - EU Közlöny) mellett a pályázatok figyelhetők a honlapon is. Mindenképpen tudni érdemes, hogy ez a forráscsoport nem a tagország által menedzselt Strukturális Alapokból származó pénz, csak közvetlen Brüsszelben kell rá pályázni, az elszámolás is innen közvetlenül Brüsszelből történik. Ez jelenthet előnyt is - nem kell a sok esetben bonyolult Strukturális Alapon belül magyar háttérintézményeken keresztül levezényelt pályázati rendszeren keresztülmenni. Ez lehet azonban ugyanúgy hátrány, mint előny. Sokszor esetleg előny, hogy közvetlenül egy magyar intézménnyel áll a pályázó kapcsolatban, helyi egyezetésekre van lehetőség, stb FP7 keretprogram 2007 januárjában indult a 7. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram, rövidebb nevén a 7. Keretprogram (7. KP), az Európai Unió fő kutatás-fejlesztési finanszírozási eszköze. Futamideje 7 év, 2007-től 2013-ig, teljes költségvetése 50 milliárd euró. Tiszaújváros esetében az önkormányzat, illetve a város nagy cégeinek részvétele javasolható. Bővebb információ: A 7. keretprogram reális lehetőségeket kínál Tiszaújváros, illetve nagyvállalatai számára is. A 7. Keretprogram céljai - transznacionális együttműködések támogatása a kutatás és technológiafejlesztés területén (Együttműködés program), - az alapkutatás erősítése, az európai kutatás dinamizmusának, kreativitásának és kiválóságának fokozása az ismeretek határainál, elismerve a tudósok felelősségét és függetlenségét (Ötletek program), - a humán erőforrás mennyiségi és minőségi erősítése a kutatás és a technológia területén, jobb oktatás és kutatóképzés, a kutatói hivatás elismerése, a kutatók 100

101 mobilitásának ösztönzése, a nők kutatásban való részvételének növelése (Emberek program), - kutatási és innovációs kapacitások mennyiségi és minőségi erősítése (Kapacitások program). A kutatá si keretprogramoknak két fő stratégiai célkitűzésük van: - az európai ipar tudományos és technológiai bázisának erősítése, valamint; - nemzetközi versenyképességének ösztönzése az EU politikáit támogató kutatás előmozdítása mellett. Részvétel az FP7-ben: - nemzetközi konzorcium formájában kell pályázni (kivéve egyes támogató akciók, a European Research Council pályázatai és a Marie Curie ösztöndíjak); - minimum feltétel: általában 3 független jogalany 3 különböző EU tagállamból (Members State - MS) vagy csatlakozott országból (Associated Country - AC), a részvétellel kapcsolatos eltéréseket a kiírás szövege tartalmazza; - a minimum létszám felett nemzetközi szervezetek és partnerek harmadik országokból is részt vehetnek a pályázó konzorciumban. Az FP7 egyedi programjai: 1. Együttműködés (Cooperation) Az Együttműködés program az FP7 magja, a teljes költségvetés kétharmadát köti le. Ipari és egyetemi konzorciumok transznacionális projektjei révén előmozdítja az Európában és más partnerországokban folytatott együttműködésen alapuló kutatásokat. A kutatás tíz kulcsfontosságú tematikus területen valósul meg: - egészségügy; - élelmiszer, mezőgazdaság, halászat és biotechnológia; - információs és kommunikációs technológiák; - nanotudományok, nanotechnológiák, anyagok és új termelési technológiák; - energia; - környezetvédelem (ideértve az éghajlatváltozást is); - közlekedés (ideértve a repüléstechnikát is); - társadalom-gazdaságtan és humán tudományok; - űrkutatás; - biztonság. Keret: 32,4 milliárd euró. 2. Ötletek (Ideas) Az Ötletek program a felderítő alapkutatást támogatja, kizárólag tudományos kiválóság alapján. Kutatás a tudomány vagy a technológia bármely területén folytatható, ideértve a műszaki tudományokat, a társadalom-gazdaságtant és a humán tudományokat. Az Együttműködés programmal ellentétben, itt nem kötelező a konzorciális pályázás. A projekteket egyedi kutatócsoportok valósítják meg a témavezető irányításával. A program az Európai Kutatási Tanácson (EKT) keresztül valósul meg. A pályázatoknak kétféle altípusa van: a kezdő és a tapasztalt kutatók számára kiírt lehetőségek ( Starting Grant scheme illetve Advanced Grant scheme ). Keret: 7,5 milliárd euró 3. Emberek (People) Az Emberek program a kutatók mobilitásához és életpálya-fejlesztéséhez nyújt támogatást, az Európai Unión belül és kívül. A program Marie Curie akciói a kutatókat teljes életpályájuk folyamán segítik készségeik és szaktudásuk fejlesztésében: - kutatók alapképzése Marie Curie hálózatok; - ipari vállalatok és egyetemek közötti átjárási lehetőségek és partnerségek; - élethosszig tartó tanulás és karrierfejlesztés; - nemzetközi dimenzió: kimenő és bejövő ösztöndíjak, nemzetközi együttműködési rendszer, újrabeilleszkedési támogatások; - egyedi cselekvések. Keret: 4,75 milliárd euró 101

102 4. Kapacitások (Capacities) A Kapacitások program célja az európai kutatási és innovációs kapacitások fejlesztése. A program az alábbi területeken hirdet pályázatokat: - kutatási infrastruktúrák korszerűsítése; - a kis- és középvállalkozások javára folytatott kutatás; - regionális kutatásvezérelt klaszterek létrehozása; - kutatási potenciál kiaknázásának elősegítése az EU konvergencia régióiban; - tudomány a társadalomban; - a kutatás regionális szereplőinek klaszterbe szervezése a tudásrégiók kialakítása céljából. Keret: 4,1 milliárd euró 5. JRC (Joint Research Centre (nem nukleáris célú), illetve Nukleáris kutatás (Euratom) A JRC a kutatóintézeti hálózatosodást szolgálja. AZ EURATOM-programok a nukleáris kutatási és képzési tevékenységek technológiai fejlesztést, nemzetközi együttműködést, műszaki információ terjesztését és kiaknázási tevékenységeket, valamint képzést foglalnak magukban. Keret: 4,5 milliárd euró Versenyképe sség és Innováció Keretprogram (CIP) A Versenyképesség és Innováció Keretprogram (CIP; a 7. Keretprogram kiegészítése, ami Európa versenyképességét és innovációs kapacitásainak kihasználását támogatja. Célja a kutatás és az innováció közötti szakadék áthidalása, illet ve a kk v- k kiemelt támogatása. Tiszaújváros esetében a szekunder és a tercier szektor vállalkozásainak támogatásában játszhat szerepet, növelve ezzel az innovatív gazdaság szerepét. A CIP egyesíti az alábbi, már létező, az európai termelékenység növekedését elősegíteni hivatott közösségi programokat: Vállalkozások és vállalkozók többéves programja Intelligens Energia-Európa program A Life program környezeti technológiák promóciós és demonstrációs programja Modinis, e-content, e-ten programok Az EU 7. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogram bizonyos innovációhoz kapcsolódó programjai. Ezen programok a továbbiakban már nem önálló programokként, hanem mint a CIP résztevékenységei működnek. A CIP programok számos alprogramot tartalmaznak, amelyeken belül jelennek meg a konstrukciók. A CIP költségvetése 3,6 milliárd euró Az EIT Az Európai Innovációs é s Technológiai Intézet (European Institute of Innovation and Technology; EIT; létrehozásával az EU megpróbálja egységesíteni az úgynevezett "tudásháromszöget", vagyis összehangolni az egyetemek, a kutatóintézetek és a vállalatok tevékenységét, lökést adva ezzel az európai innovációnak. A szakmai munka tudás- és innovációs közösségek (Knowledge and Innovation Communities, KIC) keretében valósul meg, ez az egyetemek, kutatóintézetek és az üzleti szféra autonóm partnerségén alapuló stratégiai innovációs hálózat megalkotását jelenti. Az EIT a KIC-ek felállításával az innovációs akciók menedzsmentjének referenciamodelljét szándékozik kialakítani ig három KIC-et hoznak létre, ezek a klímaváltozással, az energetikával, valamint az infókommunikációval foglalkoznak majd. Az EIT székhelye Budapesten van. Tiszaújváros e setében a nagyvállalatok számára reális lehetőség lenne az európai tudáshálózatban való közreműködés. 102

103 Intelligent Energy Europe A ig tartó időszakban az Európai Bizottság útjára indította a második Intelligent Energy Europe programját ( azzal a céllal, hogy Európát még versenyképesebbé és innovatívabbá tegye, ugyanakkor a klímaváltozást érintő ambiciózus céljait is megvalósíthassa. Az IEE olyan kreatív ötleteket keres, amelyek katalizátorként szolgálhatnak a piac átformálásában, eszközként a fenntarthatóság eléréséhez, országhatárokon átnyúló együttműködéssel és akár a köz- és magánszféra összefogásával. A program levezényléséért a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Ügynökség (Executive Agency for Competitiveness and Innovation EACI) felelős. Költségveté s é s támogatás 2011-ben 67 millió eurós keret áll rendelkezésre a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Ügynökség (EACI) pályázati kiírásában. Az egyes projektek esetében az elszámolható költségek legfeljebb 75%-ra nyerhető támogatás, kivéve a 4. prioritás 4. pontját, ahol akár a k öltségek 90%- ra is kiterjedhet a támogatás összege. Egy projekt maximális időtartama 3 év lehet. A pályázat feltételei Mely szervezetek és országok jogosultak pályázni? Minden jelentkezőnek az EU valamely tagországában, Norvégiában, Izlandon, Lichtensteinben vagy Horvátországban alapított jogi személynek kell lennie. Hány jelentkező szükséges? A pályázatokat legalább három független jogi személyből álló csoportnak kell benyújtania, amely személyek mindegyikét különböző, jogosultsággal rendelkező országban alapították. Kivételek: 4. prioritás 4. pont, 4. prioritás 2. pont, Specifikus intézkedések az Integrált kezdeményezés a helyi energia befektetések mobilizálására (Integrated Initiative on Mobilising Local Energy Investments). Kiválasztá si kritériumok A jelentkezőknek stabil és elegendő forrással kell rendelkezniük, amely biztosítja működésüket a projekt időtartama alatt, továbbá fel kell mutatniuk a megvalósításhoz szükséges szakmai tudást és képességeket. Dönté si kritériumok A javasolt tevékenység relevanciája A végrehajtás metodikájának minősége A javasolt tevékenység hatásának törekvései és hihetősége EU hozzáadott érték A javasolt tevékenységhez rendelt erőforrások. (A 4. prioritás 4. pontja ismét kivételt képez.) Határidők A jelentkezéseket on-line kell benyújtani. Az erre a célra szolgáló formanyomtatványok megtalálhatók az IEE honlapján. A pályázatok benyújtásának határideje május :00 óra, brüsszeli idő szerint. Az értékelés befejezése 2011 novemberére várható, a szerződés aláírásának időpontja pedig 2012 januárjától esedékes. A 4. prioritás 4. pontjához érkező pályázatok benyújtásának határideje június :00 óra, brüsszeli idő szerint. A 2011-e s kiírá s prioritá sai 1. SAVE: Energy efficiency Energiahatékonyság (indikatív költségveté s: 12 millió ) 1.1. SAVE Energy-efficient products Energia hatékony termékek 1.2. SAVE Industrial excellence in energy Energiahatékonyság növelése az iparban 2. ALTENER: New and renewable energy resource s Új és megújuló energiaforrások (indikatív költségvetés: 16 millió ) 2.1. ALTENER Electricity from renewable energy sources (RES-e) Elektromosság megújuló energiaforrásból 103

104 2.2. ALTENER RES in heating/cooling Megújuló energiaforrások használata a fűtési és hűtési rendszerekben 2.3. ALTENER Bioenergy Bioenergia 3. STEER: Energy in transport Energia a szállításban (indikatív költségveté s: 12 millió ) 3.1. STEER Energy-efficient transport Energiahatékony szállítás 3.2. STEER Clean and energy-efficient vehicles Tiszta és energiahatékony járművek 4. Integrated Initiatives Integrált kezdeményezések (indikatív költségvetés: 27 millió ) 4.1. Local energy leadership Helyi energia vezetés 4.2. Mobilising local energy investments A helyi energia befektetések mobilizálása 4.3. Energy efficiency and renewable energy in buildings Energiahatékonyság és megújuló energia az épületekben 4.4. The Building Workforce Training and Qualification Initiative in the field of energy efficiency and renewable energy A munkaerő képzése és képesítése az építőiparban az energiahatékonyság és a megújuló energia területén (indikatív költségvetés: 8 millió ) Kivételes esetben, amennyiben helytállóan indokolják, olyan javaslatokat is mérlegelés tárgyává tehetnek, amelyek teljesítik a jogosultsági feltételeket, de nem kapcsolódnak közvetlenül a felhívásban definiált prioritásokhoz. Tiszaújváros önkormányzatának és a városban tevékenykedő cégeknek mindenképpen érdemes megfontolniuk a programban való részvételt, mivel működésük és tevékenységük erősen kötődik az energiához, illetve jelentősen függ tőle Concerto program A pályázat célja Az Európai Bizottság által indít ott CONCE RTO ( egész Európára kiterjedő kezdeményezés, amelynek a célja megfelelő választ adni arra a kihívásra, hogy a jövőben hogyan lehet fenntartható módon biztosítani Európa energiaszükségletének kielégítését. A jelenleg folyó 22 projektben 58 közösség vesz részt, amelyek a lehető legnagyobb mértékű energia-önellátás megvalósítására törekednek. A CONCERTO a kutatási keretprogram része, amelyet az Európai Bizottság Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatósága felügyel. A CONCERTO világosan körülhatárolható földrajzi területeket vagy zónákat alkotó helyi közösségeket támogatja olyan konkrét stratégiák és intézkedések kidolgozásában és bemutatásában, amelyek egyszerre fenntarthatók és energiahatékonyak. A kezdeményezés egésze a megújuló energiaforrások és az energiahatékonysági intézkedések integrálására összpontosít, és kiterjed a megújuló energiaforrásokat felhasználó ökoépítészetre, az energiahatékony épülettervezésre és kivitelezésre, a kapcsolt hő- és villamos energiára és a távhőellátó rendszerekre (lehetőleg biomassza használatával). A kezdeményezés továbbá magában foglalja az intelligens keresletirányítást, a helyi elosztó hálózatokat és az elosztott energiatermelést. A megújuló energiaforrások és az energiahatékony technikák intelligens és innovatív integrációjának egy másik aspektusa, amelyre a CONCERTO-kezdeményezés irányul, az, hogy hogyan lehet biztosítani a megújuló energiaforrások energiahatékony tárolását az ellátási szint napi vagy szezonális ingadozásának ellensúlyozása céljából. A pályázat feltételei Mely szervezetek és országok jogosultak pályázni? A Concerto II kiírása alapján kutató központok, helyi-és regionális önkormányzatok, ügynökségek, kamarák, kis-és középvállalkozások, egyetemek. Eddigi pályázatok A CONCERTO pályázatnak eddig három kiírása volt és csak nemzetközi konzorciumban lehetett rá pályázni. A legutolsó beadási határideje 2008 októberében volt, ebben már csak innovatív 104

105 technológiát támogatott az EU. A CONCERTO III keretében 40 millió Euró került meghirdetésre, 1 és 6 millió euró közötti összegre lehetett pályázni. A Green Solar City és az Óbudai Faluház projekt a Concerto II, míg egy Szentendrei és a Mórahalmi projekt a Concerto III pályázaton nyert. A szentendrei projekt december elsején indult, öt évig tart és költségvetése közel 5 milliárd forint, melyből az Uniós támogatás 3 milliárd forintot tesz ki. Szentendrén a cél egy lakótelep és egy oktatási kutatási központ környezettudatos tervezése. Jelenleg nincs nyitott pályázati felhívás. Az új Smart Cities felhívás 2011-ben jelenik meg, amely a CONCERTO programra épít. 105

106 10. MELLÉKLETEK 106

107 1. melléklet K.L.KONKORDIA TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ Bt. Kérdőív Tiszaújváros imázsa az egyetemi-főiskolai hallgatók körében 1. Mik jutnak először eszébe Tiszaújvárosról? (több válasz is lehetséges) 2. Ön szerint kellemes, élhető hely-e Tiszaújváros? a) Egyértelműen kellemes b) Inkább kellemes c) Inkább kellemetlen d) Egyértelműen kellemetlen 3. Járt-e már Tiszaújvárosban? a) igen b) nem 4. Tudja-e, mi Tiszaújváros meghatározó iparága? (Több jelölés is lehetséges.) a) Kohászat b) Vegyipar c) Élelmiszeripar d) Textilipar e) Idegenforgalom, turizmus f) Mechatronika (elektromechanika) g) Nem tudom 5. Ön szerint Tiszaújváros szegény vagy gazdag település? a) Halmozottan hátrányos helyzetű település b) Hátrányos helyzetű település c) Nem hátrányos helyzetű település d) Az országos átlagot meghaladó, jó gazdasági mutatókkal és jó jövedelmi viszonyokkal rendelkező település e) Nem tudom 107

108 6. Ön szerint milyen munkanélküliségi mutatókkal bír Tiszaújváros? a) Az országos átlagot meghaladó mértékű a munkanélküliség b) Az országos átlagnak megfelelő c) Az országos átlagtól jobb, de érzékelhető d) Gyakorlatilag nincs munkanélküliség 7. Szeretne-e Tiszaújvárosban élni? a) Igen, mert b) Nem, mert 8. Az alábbi térképen jelölje be Tiszaújvárost! Válaszait köszönjük! 108

109 1. Mik jutnak először eszébe Tiszaújvárosról? (több válasz is lehetséges) 1. Geográfus hallgatók A kérdőív első kérdése a válaszadónak Tiszaújvárosról először eszébe jutó szavaira kérdezett rá. A válaszok között nagy gyakorisággal fordult elő a Tisza folyó (16,2%), az iparváros, gyárváros elnevezés (14,4%), a szocializmus-kommunizmus asszociáció (9,3%). Tiszaújváros kapcsán sokan említettek a Leninváros nevet (8,1%), valamint a városban található Tiszai Vegyi Kombinátot (7,8%). A szabadidős tevékenységekkel, sporttal (pl. Borsod Chem kézilabdacsapat), turizmussal (pl. vízi túra, strand, fürdő, műjégpálya, park, pihenés, üdülés) kapcsolatos válaszok száma együtt mindössze 9,3%-ot; míg az egyéb ipari meghatározások pl.: kőolaj-finomító, vegyipar, vízerőmű, nehézipar, kohászat, hőerőmű együttesen 17,4%-ot képviseltek a mintában. A válaszadók 6,9%- ának semmi sem jut eszébe Tiszaújvárosról. 2. Vegyész hallgatók 109

110 TVK Tisza Alföld messze van Tisza-tó A vegyész hallgatók szinte mindegyikének a TVK jut eszébe először a városról. Többször szerepel az említések között a Tisza és a Tisza-tó, valamit az alföldi jelleg, az alföldiség is. Többen említették azt, hogy Tiszaújváros nagyon messze van, ez a válasz a geográfusok mintájából hiányzott. Emellett egyszer-egyszer említették a következő fogalmakat: strand, finomító, vegyipar, sör, halászat, evezés, vízi erőmű, nyaralás, Leninváros. 2. Ön szerint kellemes, élhető hely-e Tiszaújváros? 1. Geográfus hallgatók A válaszadók 59%-a inkább kellemes helynek tartja Tiszaújvárost. Az inkább kellemetlen asszociációval rendelkező válaszadók aránya 37% volt. A Tiszaújvárost egyértelműen kellemes, vagy kellemetlen helyként azonosított hallgatók száma elenyésző, 2-2%-ot tett ki. 2. Vegyész hallgatók 110

111 8% 15% 19% Egyértelműen kellemes Inkább kellemes Inkább kellemetlen Egyértelműen kellemetlen 58% A vegyész hallgatók Tiszaújváros-képe a geográfusokénál némileg kedvezőbb, kevesebben jelölték kellemetlen helynek, és többen egyértelműen kellemesnek. Ez összefüggésben állhat a vegyipar eltérő megítélésével, de szignifikáns különbség nem mutatható ki a két csoport Tiszaújváros-képe között. 3. Járt-e már Tiszaújvárosban? 1. Geográfus hallgatók A válaszadók 17,6%-a (30 fő) járt már Tiszaújvárosban, 82,4%-a (140 fő) viszont nem. 2. Vegyész hallgatók 34% 66% igen nem A vegyész hallgatók harmada járt Tiszaújvárosban, ami magasabb a geográfus hallgatók átlagánál. Ez kapcsolatban lehet a hallgatók érdeklődési körével, vagy esetleg egy-egy Tiszaújvárosba szervezett szakmai gyakorlattal. 111

112 4. Tudja-e, mi Tiszaújváros meghatározó iparága? (több válasz is lehetséges) 1. Geográfus hallgatók A válaszadók leginkább a vegyipart és a kohászatot tartják Tiszaújváros meghatározó iparágának. Kevesen említik az élelmiszeripart, textilipart, elektromechanikát vagy a turizmust, mint jelentős tényezőt. Viszonylag magas (15,3%) azok aránya, akik nem tudtak erre a kérdésre válaszolni. 2. Vegyész hallgatók A vegyész hallgatók esetében 35 főből 34-en jelölték be a vegyipart, mit a város meghatározó iparágát. A többi kategóriát csak egy-egy fő jelölte be, a vegyipar mellett. Egyetlen fő nem tudta, hogy mi lehet a város meghatározó iparága. 5. Ön szerint Tiszaújváros szegény vagy gazdag település? 112

113 1. Geográfus hallgatók A válaszadók többsége az országos átlagot meghaladó, jó gazdasági mutatókkal és jó jövedelmi viszonyokkal rendelkező településnek tartja Tiszaújvárost. A várost hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűként kategorizáló hallgatók aránya összesen 16,7% volt. A megkérdezettek 7,4%-a nem tudott állást foglalni. 2. Vegyész hallgatók 25% 3% 6% Halmozottan hátrányos helyzetű település Hátrányos helyzetű település 31% 35% Nem hátrányos helyzetű település Az országos átlagot meghaladó, jó gazdasági mutatókkal és jó jövedelmi viszonyokkal rendelkező település Nem tudom A vegyész hallgatók sem tartják Tiszaújvárost elmaradott településnek, de kevesebben tartják kimagasló gazdasági potenciállal bíró városnak. Azonban a válaszadók negyedének nincs ismerete a település gazdasági pozíciójáról. 6. Ön szerint milyen munkanélküliségi mutatókkal bír Tiszaújváros? 113

114 1. Geográfus hallgatók A válaszadók legnagyobb része (58,2%) az országos átlagnak megfelelő munkanélküliségi mutatót rendelt Tiszaújvároshoz. A kedvezőbb helyzetet az országos átlagnál jobb vagy gyakorlatilag nem érzékelhető munkanélküliséget feltételező hallgatók aránya 27,1%-ot tett ki. A válaszadók 17,4%-a szerint az országos átlagot meghaladó munkanélküliséggel bír a település. 2. Vegyész hallgatók 3% 13% 41% 43% Az országos átlagot meghaladó mértékű a munkanélküliség Az országos átlagnak megfelelő Az országos átlagtól jobb, de érzékelhető Gyakorlatilag nincs munkanélküliség A vegyész válaszadók az országos átlagnak megfelelő, illetve annál jobb munkanélküliségi jellemzőket jelöltek be. A geográfusoknál többen gondolják azt, hogy a városnak jobb a munkanélküliségi helyzete az országos átlagnál. 7. Szeretne-e Tiszaújvárosban élni? 1. Geográfus hallgatók 114

115 A geográfus válaszadók mindössze 3%-a nyilatkozott úgy, hogy szívesen élne Tiszaújvárosban. 2. Vegyész hallgatók 9% Igen Nem 91% A vegyész hallgatóknak csak kevesebb mint 10%-a élne Tiszaújvárosban. Ez az alacsony szám azért megdöbbentő, mert a vegyészeknek valószínűleg lenne lehetőségük a szakmában elhelyezkedni. A hazai népesség alacsony mobilitása azonban gátolja a szakképzett munkaerő vándorlását is, ennek előjele mutatkozik meg a válaszokban is. 8. Az alábbi térképen jelölje be Tiszaújvárost! (2: pontosan eltalálta; 1: közel jó választ adott; 0: nem találta el) 1. Geográfus hallgatók 115

116 24,7% nem találta el 50,0% közel jó választ adott pontosan eltalálta 25,3% A válaszadók mindössze 24,7%-a tudta pontosan bejelölni Tiszaújvárost a vaktérképen. Gyakori volt a Tisza-tó környékének, a Tisza-tó és a Sajó-Tisza torkolata közötti folyószakasz megjelölése. 2. Vegyész hallgatók 13% 38% Nem találta el Közel jó választ adott Pontosan eltalálta 49% A vegyész hallgatók között kevesebb volt a pontos válasz, de a többség nagyjából képes volt a 30 km-es körben bejelölni a várost. 116

117 2. melléklet Egy vegyipari város fejlesztési programja Grangemouth, Skócia Helyi Közösségi Terv A település jellemzői: Grangemouth egy 17 ezer lakosú város Skóciában Itt található Európa egyik legnagyobb petrolkémiai üzeme, amely az Ineos olajfinomító vállalat tulajdona. Az Ineos Skócia egyetlen olajfinomító cége (az Egyesült Királyságban összesen kilenc van). A város kikötője az egyik legfontosabb kikötő az Egyesült Királyságban és a legnagyobb konténer terminál Skóciában, 9 millió tonna árut kezelnek a dokkban évente. A város intermodális kapcsolatai, az autópálya-összeköttetés megteremti az export-import feltételeit. A jó közúti és vasúti összeköttetés miatt a raktározás és szállítmányozás területén működő cégek telepedtek meg a városban és jelentős számú munkaerőt foglalkoztatnak. A városban van a legtöbb skóciai vegyi- és műanyagipari cég székhelye és több természettudománnyal foglalkozó társaság központja. Bár az ipari szektorban foglalkoztatottak száma az 1970-es évek óta csökkent, a szektor foglalkoztatásban betöltött szerepe szignifikáns maradt, 2100 embert számára biztosít megélhetést. Emellett évente a 1 milliárd dollár fölötti összeggel járul hozzá a skót gazdasághoz. Grangemouth a két legnagyobb skóciai város Glasgow és Edinburgh között helyezkedik el, ennek hatásaként sok szálláshely található a településen, kielégítve az alacsony költésű turisták és az üzleti utazók által generált keresletet. A két népszerű turisztikai célpont jelentős turistaforgalmat eredményez Grangemouth szálláshelyein. A városban erős a közösségi öntudat, a lakók büszkék történelmükre, hagyományaikra és identitásukra. A Helyi Közösségi Terv elkészítését hosszú kutató munka előzte meg, így biztosítva a dokumentum társadalmi elfogadását. A Helyi Közösségi Terv elkészítésében részt vett a helyi lakosság, a hivatalok képviselői és a helyi gazdasági szereplők annak érdekében, hogy Grangemouth egy élhetőbb és magasabb színvonalú közszolgáltatásokat nyújtó város legyen. A találkozókon megvitatták a megvalósítandó programokat, a helyi szereplők és az állami szféra érdekeit. Központi stratégiai irány Helyi gazdaság fejlesztése Az élethosszig tartó tanulás támogatása Fenntartható települési környezet megteremtése és a helyi közlekedés fejlesztése Grangemouth újjáélesztése, fejlődési pályára állítása A biztonságos élet feltételeinek megteremtése, közbiztonság javítása Az egészség és jólét megteremtése Fiatalok helyzetének javítása Megfogalmazott vízió: Grangemouth egy virágzó várossá kell tenni, ahol egyszerre van jelen az ipar, egy megfizethető lakás, a szabadidő eltöltés lehetősége, a turizmus és a kulturális örökségek; és az egyén egészségesen, biztonságban, egy barátságos közösség részeként tudja a benne rejlő lehetőségeket kihasználni, személyes céljait elérni. A Helyi Közösségi Terv fő céljai: A helyi gazdaság és turizmus teljesítőképességének növelése 117

118 Az élethosszig tartó tanulás támogatása Szomszédos településekkel való kapcsolatos erősítése Biztonságos életkörülmények megteremtése Egészség és jólét megteremtése A Tervben szereplő akciókat átszövő, átfogó horizontális célok, elvek: Közösség újjáélesztése Fenntartható fejlődés Esélyegyenlőség és egyenlő hozzáférés Közösségi szerepvállalás Állami szektor reformja A Terv prioritá sai 1. Prioritás: Helyi gazdaság és turizmus fejleszté se Általános célként fogalmazódik meg a gazdaság fenntartható növekedésének biztosítása és a turizmusban, a szolgáltató szektorban lévő gazdasági potenciál kihasználása. Célok és a hozzájuk kapcsolható akciók Foglalkoztatás növelése o Szakképzés támogatása, karrier tanácsadás o Gyakornoki programok, fejvadász és munkaerő közvetítő rendszer kidolgozása o Az iskolarendszerben lévő és onnan kikerült fiataloknak nyújtható támogatások növelése o A cégek és vállalkozások ösztönzése a helyi munkaerő foglalkoztatására Az inkubátorházak számának növelése o három új irodaépület felépítése o befektetési lehetőségek teremtése az ipari negyedben Az ipar diverzifikálódásának elősegítése, a petrolkémiai ipar mellett más iparágak meghonosítása o A helyi cégek beruházásainak támogatásával o Az infrastruktúra fejlesztésével, a városközpont rehabilitációjával Lakásállomány javítása Piaci feltételek javítása a közlekedési és értékesítési hálózatok, kapcsolatok szélesítése által. 2. Prioritás: Az élethosszig tartó tanulá s és szakmai fejlődési lehetőségek támogatása Általános célként fogalmazódik meg az élethosszig tartó tanulás és szakmai fejlődés lehetőségeinek megteremtése. Célok és a hozzájuk kapcsolható akciók A tanulás alapjainak lefektetése már fiatal korban o Programok szervezése a gyermekek és a szülő számára, amelyek segítik az átmenetet az óvoda és iskola között o Olvasás képességének és szeretetének korai elsajátítása Hatásos támogatási eszközök alkalmazása a veszélyeztetett társadalmi csoportok, családok, gyermekek körében o A bizalom kialakulását, a szociális fejlődést és kommunikációt támogató programok szervezése o Szülők segítése, számukra programok szervezése o A műveltség, az írni-olvasni, számolni tudás szintjének emelése Grangemouth Egyetem tudományos tevékenységének növelése Szakképzési programok, továbbképzési lehetőségek szélesítése, felnőttképzés támogatása A nyugdíjas lakosság képzése Kulturális lehetőségek szélesítése o Városháza újjáépítése 118

119 o Kulturális programok szervezése, közösségi szolgáltatások fejlesztése o Fiatalok bevonása a kulturális programokba, szervezetekbe Fiatalok képzettségi színvonalának emelése o Ingyenes könyvtár szolgálat o Digitális könyvtár fejlesztése 3. Prioritás: Fenntartható települési környezet megteremtése és a helyi közlekedés fejlesztése Általános célként fogalmazódik meg a nem környezetszennyező közlekedési eszközök (pl.: kerékpár) használatának növelése, és a tömegközlekedés fejlesztése. Célok és a hozzájuk kapcsolható akciók Az ipar tevékenység hatásának vizsgálata a lakosság jólétére és a környezetre Kommunikáció megteremtése az ipari szereplők és a lakosság között a környezeti felelősségvállalásról Környezetvédelemmel kapcsolatos programok szervezése Promóciós kampányok lefolytatása, környezettudatosság terjesztése Közösségi környezetvédelmi cselekvési csoport tevékenységének ösztönzése Tömegközlekedés fejlesztése, integrált közlekedési hálózat kiépítése o Fenntartható közlekedésfejlesztés o Az utazással kapcsolatos információk elérésének javítása, információs táblák, logikus számozás o Buszmegállók és infrastruktúra-fejlesztés o Kerékpárút-hálózat fejlesztése, környező városok közötti kapcsolat kerékpáros megteremtése o Vasúti személyszállítás feltételeinek újrateremtése Kikötő fejlesztése o Logisztikai, raktározással kapcsolatos szolgáltatások folyamatos fejlesztése o A befektetések kapcsán alternatív finanszírozási források felkutatása 4. Prioritás: Grangemouth újjáteremtése Általános célként fogalmazódik meg a városközpont rehabilitációja és a lakáshelyzet javítása, hiszen a rossz életkörülmények sokszor munkanélküliséghez, az egészségi állapot romlásához, a családok széteséséhez vezetnek. Célok és a hozzájuk kapcsolható akciók Különböző színvonalú házak, lakások építése o Szociális alapon kiadható lakások építése o Lakótelepek lebontása, helyette megosztott tulajdonú, kicsi, alacsony költségű lakások építése Helyi lakosság lakókörülményeivel való elégedettségének növelése o Támogatási csomag kialakítása a fiatal bérlők számára o A lakásokat övező zöld területek növelése o Egy szabadidős park létrehozása az általános és középiskola mellett Erős és biztonságos közösség megteremtése o Önkéntes csoportok helyi aktivisták támogatása, képzése o Az önkéntes csoportok segítségével egyéni és csoportos programokon az olvasási és számolási képesség fejlesztése o A gyalog vagy biciklivel való iskolába járás ösztönzése o Belterületi utak javítása, karbantartása o Helyi közösségi fórumok, csoportok kialakulásának segítése 5. Prioritás: A Biztonságos életkörülmények megteremtése A közösségi biztonsági stratégia 5 fő célkitűzése: a bűnözés visszaszorítása és a bűnözéstől való félelem csökkentése, személyes biztonság javítása, biztonságosabb közösségek létrehozása, az antiszociális viselkedés elleni küzdelem, a közbiztonságot erősítő közösségi összefogás támogatása. A prioritással kapcsolatban kiemelt fontossággal bír a gyermekvédelem támogatása. Célok és a hozzájuk kapcsolható akciók 119

120 A kezdeményezést támogató fiatal aktivisták számának növelése A közbiztonság fontosságának erősítése a lakosságban o Programok szervezése A bérlő és albérlő felelősségi körének tisztázása a kárelhárítási tevékenységek területén Az alkohol és drogfogyasztás növekedése elleni határozott fellépés Közbiztonság növelése minden területen o Közvilágítás kiépítése az egész városban o Tűzvédelmi rendelkezések kifüggesztése minden lakó-és irodaépületben o Játszóterek biztonságának növelése Generációk közötti kommunikáció javítása 6. Prioritás: Egé szség és jólét megteremtése A prioritás célja ez egészséges táplálkozás és életmód hirdetése, a közösség mentális és fizikai egészségének fenntartása ezzel együtt a jól-lét érzésének megteremtése. Célok és a hozzájuk kapcsolható akciók A közösség mentális egészségének megteremtése o Az iskolákban az egészséges életmód hirdetése o Programok szervezése az egészségmegőrzés jegyében o Az iskolai étkeztetés színvonalának emelése o Kurzusok szervezése a Lelki egészség fenntartása jegyében A fizikai aktivitás, sport, egészséges életmód reklámozása Az egészséges táplálkozás fontossága 7. Prioritás: grangemouth-i fiatalok támogatása (11-25 év közöttiek) A program fő beavatkozási területei a színvonalas oktatás, a fiatalok foglalkoztatásának ösztönzése. Cél, a fiatalok számára kiemelten fontos szabadidős, sport és szórakozási lehetőségek bővítése. A fiatalokat helyzetét javítandó kulcsfontosságú stratégiai célok: Otthonteremtés támogatása, iskolai óvodai szolgáltatások javítása, munkalehetőségek teremtése Biztonságos, élhető környezet biztosítása Tanulási, szórakozási lehetőségek bővítése Célok és a hozzájuk kapcsolható akciók Egészségi állapot javítása o A figyelem felhívása a szexuális és mentális egészség fontosságára, a drog és alkohol problémák kezelésére o Sport és fitnesz lehetőségek bővítése o Családtervezéssel és fogamzásgátlással kapcsolatos tanácsadás Közbiztonság javítása o A veszélyeztetett településrészen a gyermekbűnözés visszaszorítása o Az antiszociális viselkedésű gyerekekkel való foglalkozás támogatása Lakhatási körülmények javítása o Fiatalok lakáshoz jutásának, a lakások fenntartásának támogatása o A fiatalok foglalkoztatásának munkaszerzésének központi támogatása Élethosszig tartó tanulás támogatása o Programok szervezése, a fiataloknak a felnőttek világába való sikeres beilleszkedésének támogatása Aktív állampolgárok nevelése o Ifjúsági Stratégia kidolgozása, támogatási források lehívása Mindez kiegészül egy horizontális megújuló energia-programmal is. 120

121 3. melléklet Gazdaságfejlesztési stratégiával bíró városok, térségek elemzése BENICIA Benicia városa, Kalifornia, Egyesült Államok Gazdaságfejlesztési Stratégia, 2007 A település jellemzői A település kettős beállítottságú: hatalmas ipari park számos vállalati központtal, míg a belvárosban kis boltok, szalonok vannak erős a kisvárosi identitás, miliő A városka közbiztonsága Kalifornia egészével ellentétben jó, nem kell a hajléktalanok, vagy a vandalizmus problémáival foglalkoznia, lehetősége van a gazdaságfejlesztésre koncentrálni az energiáit Lehetőség van a már meglévő és a leendő vállalkozások szükségleteire fókuszálni Támogatják a helyi érdekeltségű kisvállalkozások fejlődését A stratégia fő célja a már meglévő vállalkozások megtartása és növekedésének támogatása, valamint új vállalkozások vonzása Központi stratégiai irány o kisvárosias identitás, légkör megtartása o fenntartható fejlődés o kiegyensúlyozott üzleti mix o magas bérezésű munkahelyek o erősítik a belvárosi központokat, miközben a kereskedelmi központokat is támogatják o az ipari park megközelíthetőségének javítása o történelmi karakter fenntartása o a speciális események, turisztikai attrakciók és művészetek támogatása Prioritások o turizmus fejlesztése o a belváros közösségi központi szerepének fenntartása és támogatása o K+F fejlesztések és a tudományos központokként működő, ipari parkban lévő irodák támogatása ösztönző rendszerekkel, övezetekre osztással, vagy más intézkedésekkel Az ipari park vállalkozásainak ösztönzésén és a K+F cégek növekedésén keresztül érhető el a belvárosi vállalkozások fejlődése, hiszen az új vásárlókat vonz, növekvő vásárlőerőt generál a településen. I. Prioritás: Turizmus és a belváros A belváros a közösség szíve. A belváros képének megváltoztatása nem javasolt, de ha a régi marad, az nem fog több turistát vonzani a városba. A turisták pedig nem maradnak tovább a városban és nem fognak többet költeni. Ezt a kettősséget és az érzelmi töltetet a stratégia mindvégig szem előtt tartja. Cél egy turisztikai márka kialakítása, ami később egy marketing tervben realizálódik, amelyet a városvezetése és a privát szektor szereplői egymással együttműködésben alakítanak ki. A város attrakciói: kisvárosias hangulat, vízparti kilátás, kikötő 121

122 Kulcsfontosságú a helyi turisztikai érdekcsoportokkal való kapcsolatfelvétel, a turisztikai attrakciók közötti kapcsolatok kiépítése, célcsoport kiválasztása A belváros mellett a kikötő környéke és a vízpart is potenciális célpontja a városba látogató turistáknak A belvárosban egyre több egyszintes iroda és kiskereskedelmi üzlet működik, és ezek negatívan befolyásolják a belváros képét. Ennek orvoslására eszköz lehet, hogy zónákra osztják a várost és a központi zónába települt vállalkozások (a történelmi belvárosban lévők) több adót fizetnek, valamint nagyobb négyzetméterárat szabnak meg esetükben, mint a másik zónában lévőknél. Üzleti Negyed Fejlesztése (BID): ezen belül a vállalkozások további adókat vagy illetékeket fizetnek, amelyek fejében finanszírozzák (kormányzati szinten is) beruházásaikat a kerület határain belül (pl. utcatakarítás, a járókelők biztonságának fokozása, virágok, reklámok, rendezvények, parkolás biztosítása). Cél egy látogató-barát és üzleti belváros megteremtése. Downtown Streetscape Terv; "járda és az utcai rehabilitációs" projekt: o turisztikai vonalon: dekoratív utcai (nappali és éjszakai) világítás, új padok, gyalogút, kosaras virágok, több pláza, bevásárlóközpont, információs táblák stb. o közlekedés és parkolás tekintetében: ingyenes, államilag támogatott parkolás, speciális útburkolat stb. II. Prioritás: K+F fejlesztése, és tudományos központok létrehozása az Ipari Parkban A Beniciai Ipari Park a város gazdaságának motorja és ezzel együtt Solano megye jelentős foglalkoztatási központja is. A Park évek óta folyamatosan fejlődik. Az ipar különböző területeink működő cégek telepedtek le itt pl.: biotechnológia, gépipar, olajipar, high-tech. Benicia Ipari Park Szövetsége (BIPA): Ebben az ipari parkban csak kiváló minősítéssel rendelkező cégek találhatók, ugyanis csak ők tudnak magas béreket adni, aminek hatására nő a munkahelyek száma. A város befektetők számára vonzó jellemzői: munkaerő, a vásárlók és a kereskedők közelsége, az alacsony vállalati költségek, a kedvező életkörülmények (alacsony bűnözés, iskolák, időjárás), infrastruktúra kiépítettsége (szállítás, technológia). Foglalkoztatás Képzés Panel (Employment Training Panel (ETP): Kalifornia állam pénzügyi ösztönzési rendszere, ahol azok a cégek, amelyek bizonyos, az állam által meghatározott kritériumoknak megfelelnek, foglalkoztatási képzési visszatérítésre jogosultak. Új munkahelyek teremtése: támogatás jár a cégnek, ha legalább 10 új munkahelyet teremt és min. 10 dolláros órabért fizet a dolgozónak. Industrial Development Bonds (IDB); Iparfejleszté si kötvények: Benicia által kibocsátott állami, helyi vagy önkormányzati kötvény. Célja ipari projektek generálása és állami munkák megszerzése. Két típusa van: fejlesztési kötvény (finanszírozásra, felújításra) valamint ipari bevételeket generáló kötvény. Speciális szabályok érvényesek rájuk, adómentesek. Következteté sek Cél a jobb adófizető bázis és a nagyobb jövedelmi diverzifikáció elérése a helyi vállalkozások támogatásával; együttműködések kialakítása a helyi gazdasági szereplők között, közösségi összetartozás erősítése (pl. történelmi és kulturális programok) A stratégia megalkotása üzenet közvetítése is egyben a központi szervek és az üzleti szféra szereplői számára a város céljairól, fejlesztési irányairól, jelenlegi helyzetéről. FOKVÁROS Fokváros (Cape Town), Dél-Afrikai Köztársa ság Gazdaságfejlesztési stratégia, 2001 A 3,5 millió főt számláló Fokváros a Dél-Afrikai Köztársaság törvényhozási fővárosa ig a város gazdasága nagyobb ütemben fejlődött, mint az ország egészének gazdasága, de a 122

123 munkanélküliség növekedett. A kereskedelem és vendéglátás, valamint a pénzügyi és üzleti szolgáltatások nőttek a leggyorsabban, ugyanakkor az ipari ágazat nem mutatott növekedést. Vízió Globális szinten is versenyképes, látogató- és üzletbarát város létrehozása. Olyan város, amelyet a következők jellemeznek: fenntartható és gyors gazdasági fejlődés, jól működő vállalkozások, a munkahelyek számának és az egy főre jutó jövedelem növekedése Olyan település, amely gyors javulást ér el a lakosok életszínvonalának javításában A vízió elérése céljából a következő célokat határozták meg: Globális versenyképe sség építése a külső piaci rések megtalálása fontos Üzlet-barát környezet kialakítása: vonzó üzleti környezet létrehozása, biztonságos üzletközpontokkal az ipari és a lakónegyedekben, megfizethető szolgáltatásokkal, minőségi közlekedéssel és infrastruktúrával, világszínvonalú információs technológiával Mindenki számára biztosított legyen a gazdasági életben való részvétel lehetősége: a gazdasági életbe bevont szereplők számának növelése, a szegénység csökkentése Irányítás partnerek bevonásával: proaktív vezetés partnerség, együttműködések kialakításával, az érdekeltek bevonásával A főbb célterületek Szektor/Klaszter támogatás Stratégia A dinamikusan fejlődő, globálisan versenyképes szektorok fejlesztésének támogatása Azon szektorok átalakítását segíteni, amelyek jelentős számú foglalkoztatottal bírnak Hatékony és produktív vállalkozási, üzleti környezet teremtése: infrastrukturális ellátás biztosítása, emberi erőforrás fejlesztés, oktatási és kutatási lehetőségek támogatása Főbb kezdeményezések Rugalmas és hatékony kla sztertámogató rendszer kialakítása: a piaci rések és a szektor lehetőségeinek beazonosítása, együttműködések létrehozása, export támogatása Input költségek minimalizálása A városi, üzleti ügyfélkör megtartása és bővítése Üzleti szféra Stratégia A kisebb vállalkozások támogatása és fejlesztése Főbb kezdeményezések Kis Üzletek, Cégek Hetének évenkénti megszervezése Bürokrácia csökkentése Üzleti támogatások nyújtása A megfelelő politikai és szabályozási keret biztosítása Kapcsolat kialakítása azokkal a városokkal, ahol a kis és középvállalkozások fejlesztésében, támogatásában élen járnak, tapasztaltabbak Turizmus Stratégia A nemzetközileg ismert turisztikai szimbólumok fejleszté se Főbb kezdeményezések: Az intézményi háttér átalakítása Új látogatóközpontok létrehozása Weboldal elérése: foglalások, információk Vendégelégedettség mérése Kiegyensúlyozott éve s eseménynaptár, az események havonkénti ideális elosztása Új események, programok azonosítása Befektetési marketingszolgáltatások 123

124 Cél a befektetőbarát környezet létrehozása és az export támogatása. Stratégia Beruházás ösztönzés, promóció: a város, mint ideális befektetési célpont promotálása marketing, kereskedelmi vásárok, kiállítások, konferenciák segítségével Szektor marketing: a város pozícionálása a szektoron belül Projekt marketing: Fontosabb projektek reklámozása Támogató szolgáltatások: aktívan, hatékonyan segíteni a beruházókat (információkkal, stb.), hogy a beruházásuk helyének a várost válasszák Főbb kezdeményezések Több nemzetközi régió célzott marketingje A marketing stratégia fejlesztése Nemzetközi konferenciák, kiállítások, vásárok szervezése Beruházás-támogató szolgáltatások létrehozása Csomagok összeállítása a helyi ösztönzőkről a befektetők számára A befektetők elégedettségének mérésére indikátor meghatározása Ingatlanfejlesztés Stratégia A városi ingatlanmenedzsment átszervezése proaktív, professzionális, üzleti alapú szolgáltatássá Hatékony ingatlankezelés: maximalizálni a beruházók és bérlők arányát Főbb kezdeményezések Vagyonkezelési rendszer létrehozása Ingatlanok felmérése Ingatlan portfólió átszervezése Főbb stratégiai projektek kisalakítása a vállalatok, magánszektor és a helyi közösség bevonásával KIGALI Kigali, Ruandai Köztársa ság Gazdasági fejlesztési stratégia, 2002 Kigali a Ruandai Köztársaság fővárosa és messze legnépesebb városa. Itt találhatóak az állami intézmények is. A gazdasági fejlesztési tervnek két fő célkitűzése: Egy olyan gazdasági alap létrehozása, amely a világgazdaságban versenyképes tud lenni, valamint a munkahelyteremtés a szegénység visszaszorítása érdekében. Versenyképe s gazdaság létrehozása A gazdasági változás főbb pontjai: Gazdasági Fejlesztési Iroda létrehozása, amelynek feladatai a következők: koordináció, a hosszú távú befektetések támogatása, együttdolgozás a központi kormányzattal, magánszektorral, a civil szervezetekkel a közös stratégiai kezdeményezések megvalósítása érdekében, ezzel pedig az üzleti környezet javítása érhető el. Stratégiai Infrastruktúra Beruházás: beruházások a közlekedési rendszerben, kommunikációs hálózatban, víz- és energiaellátásban. (légi, vasúti, közúti közlekedés fejlesztése, innovatív építési technikák átvétele és alkalmazása) A képzési lehetőségek számának növelése a munkaerőigénnyel összhangban A tőkéhez való hozzáférés javítása: meg kell vizsgálni, hogy a források elosztása hatékony és hatásos-e; információt kell biztosítani a cégeknek, magánembereknek többek között a forrásszerzés lehetőségeiről Célzott stratégiák a gazdaság fejleszté sére 124

125 Ipar, mezőgazdaság: a javak termelésének, előállításának eredményeként képes munkahelyeket teremteni és adóbevételt generálni. Ahhoz, hogy a város vonzó befektetési célpont legyen, elérhető földterületekkel kell rendelkezzen, javítania kell a közlekedést, racionalizálnia kell a szabályozásokat és megfelelő képzett munkaerőt kell biztosítania. o Külföldi befektetők ösztönzése a megfelelő ipar privatizációjával o Az import helyettesítésének ösztönzése Turizmus o A vendégfogadás feltételeinek megteremtése (szállás, stb.) o Képzett munkaerő megteremtése o A város elérhetőségének javítása o Az információáramlás javítása a látogatók között Információs Technológia Építőipar Az építőipar számos munkahelyet képes teremteni o Az ingatlanfejlesztés erős befektetési környezetének megteremtése o Helyi források, anyagok használata Munkahelyteremtés A nők munkában való részvételének növelése Kis- és középvállalkozások számának növelése o Érdekképviseleti szervezet létrehozása, amely képes lobbierőt kifejteni o Üzleti segítségnyújtás (technológiai és üzleti képzési lehetőségek biztosítása) o Szabályozási környezet megújítása o Üzletközpontok kialakítása, fejlesztése PORTLAND Portland, Amerikai Egyesült Államok Gazdaságfejlesztési Stratégia Portland az Amerikai Egyesült Államok 30. legnagyobb települése, Oregon székhelye és az ország legzöldebb városa. Portland jelenlegi célja, hogy ő legyen a globális zöld gazdaság fővárosa. Versenyelőnyét a következő tényezőknek köszönheti: A városban számos tiszta technológiát alkalmazó cég, fenntartható üzem működik tiszta, zöld technológiák, környezetbarát építési ágazat évek óta a fenntarthatóság jegyében működik a város: fenntartható élet (zöld épületek, tranzit, újrahasznosítá s, kerékpár használata) támogatás a helyi és az állami politikától A város célja fenntartható gazdaság létrehozása. A fenntartható gazdaság eléréséhez egyenlő hangsúlyt kell helyezni a munkahelyteremtésre, fenntarthatósággal kapcsolatos innovációra és esélyegyenlőségre. Stratégia: munkahelyteremtés, a termelés és értékesítés növelésével, versenyképe sség növelése fenntartható város, fenntartható élet vezető pozíció megtartása jólét elérése egyenlő esélyek biztosításával és az üzleti tevékenység ösztönzésével Fenntartható gazdaság kialakítása Versenyképe sség A versenyképesség fokozása munkahelyteremtéssel is jár. A város négy ipari koncentrációjára fókuszál: Tiszta és Fenntartható Technológiák és Ipar, Activewear, Software és Korszerű Gyártás. 125

126 Célok: Munkahelyek számának növelése az említett négy iparágban klaszter stratégia létrehozásával o Klaszter stratégia - Tiszta és Fenntartható Technológiák és Ipar 1. Foglalkoztatás növelése klaszter szervezésével és ipar által ösztönzött cselekvési tervek végrehajtásával 2. A Klaszter széleskörű és nagy területet lefedő tevékenységének ösztönzése a Fenntartható Gazdasági Hálózat létrehozásával 3. Kereslet növelése az energiatakarékos termékek és szolgáltatások iránt beruházások a meglévő épületek ilyenfajta átalakítása kapcsán. o Klaszter stratégia Activewear 1. El kell készíteni a klaszterre, a csoportosulásra vonatkozó elemzést, főbb javaslatokat a klaszter növekedésére vonatkozóan 2. A foglalkoztatás és a bevételek növelése az ígéretes vállalkozások megtartása, és számának növekedése, az induló vállalkozások üzleti környezetének javítása segítségével o Klaszter stratégia - Software 1. Tanulmány, kutatás készítése az iparról, annak érdekében, hogy sikerüljön meghatározni a jelentősebb trendeket és a terjeszkedés, bővítés lehetőségét 2. A vállalkozói kerületek támogatása, azokra a területekre fókuszálva, ahol technológiai inkubátorok működnek 3. A foglalkoztatás és a bevételek növelése az induló vállalkozások üzleti környezetének javítása segítségével o Klaszter stratégia - Korszerű Gyártás 1. Az ipari területek kínálatának növelése 2. Lehetőségek teremtése a helyi gyártók számára 3. A feldolgozóipar hatékonyságának növelése: zéró kibocsátás és folyamatfejlesztés Sokoldalú nemzetközi stratégia kidolgozása, a helyi termékek exportjának növelése, valamint külföldi befektetők vonzá sa érdekében o Nemzetközi stratégia 1. A város fenntartható gazdaságának promóciója: célzott marketing kampányok, stratégiai üzletfejlesztési utak szervezése 2. Évente nemzetközi Road Show szervezése Felsőfokú oktatási rendszer, intézmények kialakítása, fejleszté se o Felsőfokú oktatás Kezdeményezni kell, hogy a város a fenntartható fejlődés és gazdaság kutatásának központja legyen. A munkaerőképzésnek és az ipar által igényelt munkaerőnek a minőségi, mennyiségi összehangolása Fenntartható gazdaság kialakítása Városi innováció A következő generáció épített környezetének létrehozása o A városi fenntarthatósági központjának létrehozása o Öko- kerületek létrehozása Az élettel teli, egyedi városközpont bemutatása, a fenntartható élet bemutatása A város piacon való megjelenítése, mint a világ egyik legfenntarthatóbb városa o Portland brand eladása, egyedi branding stratégia kialakítása, Fenntartható gazdaság kialakítása Aktív üzleti élet A város segíteni szeretné a kisebb vállalkozásokat: A kisebb vállalkozások számára a szükséges információk elérésének segítése (technikai, pénzügyi, engedélyezéssel kapcsolatos segítség). 126

127 SURREY Surrey, Kanada Gazdaságfejlesztési Stratégia, 2008 A vancouveri városhalmaz részeként Surrey Kanada 12. legnagyobb városa, ahol mind a mezőgazdaság, mind az ipari termelés és logisztika nagy jelentőséggel bír. A településnek határozott víziója van: Surrey A jövő itt lakik Alapelvek: Fenntartható, egészséges, élhető környezet, közösség kialakítása Erős városi karakter kialakítása Zöld közösség létrehozása Surrey promotálása, mint ígéretes befektetési célpont Üzletbarát környezet kialakítása Változatos és képzettséget igénylő munkahelyek létrehozása Partnerségek kialakítása (oktatás, üzleti szféra) A város gazdasági fejlesztésének elsődleges céljai a következők: Munkahelyteremtés (több és többféle munkalehetőség, képzettséget igénylő munkahelyek) A város, mint vonzó beruházási célpont pozicionálása A városban mind az ipar, mind a mezőgazdaság erősíté se A fenti célok megvalósítására a város 17 ré szstratégiát dolgozott ki. A legfontosabb öt a következő: Megfelelő mennyiségű terület biztosítá sa, ahol az ipart kiszolgáló létesítmények kialakíthatóak o kezdeményezni kell, hogy Surrey ipari területén a nem foglalkoztatási célú átalakítás ne legyen támogatott Városközpont fejleszté se o a városközpont új fejlesztési tervének véglegesítése, ennek kommunikációja a befektetők és az ingatlanpiac felé o a városközpont brandjének kialakítása o a városközpontba kell helyezni fontosabb középületeket Surrey mezőgazdasági területeinek védelme, valamint a mezőgazdasági vállalkozások életképességének fokozása, támogatása Üzletek megtartásának és bővíté sének programja (van már erre vonatkozó programjuk) o Kialakítani és fenntartani egy rendszeres üzleti látogatási programot o Proaktívan reagálni az üzleti versenyképesség kérdéseire Surrey oktatá si és szakképzési profiljának kialakítása o Támogatni kell az iskolán kívüli képzések bővítését o A képzések és a cégek, üzleti élet szereplői közti kommunikáció létrehozása, a munkaerő-piaci igények és az oktatási programok összehangolása érdekében o A gazdasági szervezetek és az oktatási intézmények együttműködése annak érdekében, hogy kommunikálják a diákoknak és a tágabb környezetnek az élethosszig tartó tanulás, a szakképzettség előnyeit A célokhoz tartozó stratégiák és akciók a következők: Munkahelyteremtés (több és többféle munkalehetőség, képzettséget igénylő munkahelyek) Stratégiák: 127

128 Folytatni kell az üzletek, cégek megtartásának és bővítésének programját: ezt el lehet érni meglévő cégek bővítésével, új cégek létrejöttével, vagy meglévő cégek Surrey-be költözésével Akciók: o Kialakítani és fenntartani egy rendszeres üzleti látogatási programot o Proaktívan reagálni az üzleti versenyképesség kérdéseire Közvetlen, célzott marketing a Surrey számára kívánatos cégek irányába Akciók: o Lista létrehozása, ezen olyan cégek szerepelnek, amelyek megnyerése a város számára kedvező lehet. o Kapcsolattartás a felsőfokú és kutatási intézményekkel, valamint cégekkel az új trendek, piaci rések megismerése reményében. Ezáltal Surrey esetleg versenyelőnyt kovácsolhat magának. o Személyes kapcsolatok kialakítása, erősítése a cégek vezetőivel. Törekedni kell a külső befektetések ösztönzésére Otthoni vállalkozások támogatása Tájékoztatás, segédanyagok, információnyújtás biztosítása azoknak, akik céget szeretnének alapítani, üzletet létrehozni A turizmus növekedésének támogatása Akciók: o Megtalálni a módját, hogy lehet helyi vállalkozókat ösztönözni, amelyek szolgáltatásaikkal megcélozzák a potenciális látogatók körét. o Ellenőrizni, hogy a város honlapja aktuális és érthető információt tartalmaz a város turizmusáról o Ösztönözni a környékre utazó turistákat, hogy látogassák meg a várost A város, mint vonzó beruházási célpont Stratégiák: Biztosítani kell a megfelelő mennyiségű ipart kiszolgáló létesítmények részére kijelölt területeket A városban hiányoznak a kiszolgáló ipari területek. Szükség van építésre kész telkekre. Ez segítene az új cégek elhelyezésében. Akciók: o Kezdeményezni kell, hogy Surrey ipari területén a nem foglalkoztatási célú átalakítás ne legyen támogatott Továbbépíteni és kialakítani Surrey oktatási és szakképzettségi profilját A közlekedési rendszer javítása annak érdekében, hogy megkönnyítsék az áruk és az emberek mozgását Marketing és PR lehetőségek, eszközök használata a város ideális imázsának kialakítása céljából Akciók: o A város pozitív tulajdonságainak, befektetési vonzerejének hangoztatása, a város főbb vezetői kommunikálják ezt az ismeretségi köreikben o A helyi, térségi és regionális médiának kommunikálni kell a városi eseményeket, pozitív kezdeményezéseket o A városi honlapon kiemelten meg kell jeleníteni az elért célokat Biztosítani kell a hatékony szabályozásokat o A rendeletek és szabályozások felülvizsgálata szükséges, hogy még megfelelnek-e a tervezett céloknak és nem okoznak-e felesleges költségeket vagy késedelmeket Az ipar és a mezőgazdaság erősíté se Stratégiák Fókuszálni kell a városközpont fejlesztésére Egy erős városközpont a befektetések és fejlesztések katalizátoraként fog működni, erős és pozitív képet mutatva a városról 128

129 Akciók: o o o a városközpont új fejlesztési tervének véglegesítése, ennek kommunikációja a befektetők, ingatlanpiac felé a városközpont brandjének kialakítása a városközpontba kell elhelyezni fontosabb középületeket SZABADKA Szabadka község gazdaságfejlesztési stratégiája, Szabadka község (Szabadka város és körnéke) gazdaságfejlesztési stratégiájának alapvető célja a tudáson és újításokon alapuló fenntartható gazdasági fejlődés és növekedés, amely biztosítja majd a szabadkai gazdaság versenyképességét, jobb gazdasági eredményeit, a tőke vonzását a helyi gazdaságba és vállalkozásokba, a lakosság életszínvonalának növekedését, valamint az infrastruktúra és a gazdaság fejlődését ösztönző egyéb feltételek megteremtését. Jövőkép: Szabadka regionális központként növeli gazdaságának versenyképe sségét és fenntarthatóságát, stabil növekedést mutat, amit a tudásra és újításokra alapoz, védjegyes termékekkel és szolgáltatásokkal rendelkezik, amelyek a piacon keresettek, gyártóik számára pedig jövedelmezőek. A gazdasági fejlesztés négy alapvető területe: Infrastruktúra Primer és szekunder szektor Tercier szektor Szabadka, mint régió versenyképességi előnyének megszerzése és erősítése Infrastruktúra Az ipari-üzleti övezetek elsődleges infrastrukturális felszerelése (gázvezeték, vízvezeték, csatornahálózat, távhő-rendszer, távközlési rendszer, villamoshálózat) A logisztikai infrastruktúra fejlesztése o o A közúti közlekedés túlterheltségének csökkentése A helyi úthálózat minőségének feljavítása, amely a jelenlegi ipari és üzleti övezeteket a fő közlekedési útvonalakkal köti össze. A természeti tartalékokkal való gazdálkodás o Megfelelő gazdálkodás a szilárd háztartási hulladékkal o Szélvédő erdősávok felújítása és telepítése o A hévízforrások kihasználása A kulturális-társadalmi rendeltetésű infrastruktúrába való befektetés o A sport infrastruktúrájának kiépítése o A község kulturális örökségének átalakítása és újjáépítése A nemzetközi folyamatokba való bekapcsolódás Primer és szekunder szektor A termelési tevékenységek pénzügyi támogatása o Közvetlen támogatás a hitelvonalakon keresztül o Közvetítés az illető alapok és alapítványok, valamint a pénzeszközök végső felhasználói között Megfelelő szakemberek képzése a gazdasági fejlődés érdekében elkerülhetetlen, EU szabványok szerinti, versenyképe s termelési feltételek megteremtése o Az oktatási és tanácsadó programok támogatása Az oktatóközpontok támogatása Műhelyek szervezése, gyakorlati tapasztalatok megszerzése érdekében Konzultálási szolgáltatások szervezése a gazdaság számára o A gazdaság innovatív potenciáljának növelése 129

130 Minőségellenőrző rendszerek és szabványok (ISO, TQM, EMAS, HCCP és egyebek) bevezetésének előmozdítása A termelési folyamatokban keletkező ipari és háztartási hulladék feldolgozó rendszere felállításának támogatása Csekélyebb vízfogyasztást igénylő technológiák, illetve az ipari szennyvíz újrahasznosító rendszereinek alkalmazása, a vízfogyasztás csökkentése végett Ipari találmányok nemzetközi kiállítása Regionális innovációs központ alakítása A fenntartható fejlődéshez kapcsolódó fejlesztések támogatása A gazdaság átmeneti folyamatának támogatása Kedvező feltételek biztosítá sa az ipari és üzleti övezetekben o A község adminisztratív működésének fejlesztése és korszerűsítése valamint a gazdaságfejlesztés céljait szolgáló intézkedések ösztönzése Egységesített központ kialakítása minden szükséges iratanyag kiadására a one shop mintájára Adminisztratív könnyítések engedmény-csomagok előkészítése a befektetők részére o A fejlődés ösztönzése és előmozdítása az iparzónák ipari park, üzleti inkubátor, vámszabad övezet és technológiai központ által Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése az iparzóna-ipari parkról Az ipari park megalapítása Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése a tudományos-technológiai parkra A klaszterek és más társulási formák népszerűsítése és támogatása A Vámszabad övezet középtávú fejlesztési tervének elkészítése Az üzleti inkubátor támogatása A mezőgazdasági termelés fejlesztése o A természetes termelést végző földművesek képzése o A mezőgazdasági termékek kivitelének ösztönzése o A falusi vidékek diverzifikációja, a mezőgazdaság fejlesztése és a megújuló energiaforrások felhasználása o A nemzetközi folyamatokba való bekapcsolódás Tercier szektor A turizmus fejlődése o A turisztikai létesítmények kibővítése és fejlesztése o Palics, és a Palicsi Gyógyfürdő mint turisztikai célállomás irányítási modelljének meghatározása, az elfogadott fejlesztési dokumentumok alapján o A vállalkozások ösztönzése, szolgáltatói láncok megalakításának kezdeményezése, a turisztikai kínálat fokozása végett o Városi, etno- és egyéb turizmus befogadóképességének bővítése A szolgáltatói tevékenység fejlesztése o A szolgáltatási tevékenységek és a szolgáltatások felhasználói összekötésének előmozdítása o Szolgáltatói és a szolgáltatásokat igénylő piac feltérképezése a község területén A nemzetközi folyamatokba való bekapcsolódás Szabadka, mint régió versenyképességi előnyének megszerzése és erősíté se A város bemutatásának fejlesztése o Szabadka, mint névjegy A város népszerűsítő anyaga A város gazdasági, turisztikai, kultúrtörténeti, sport és gasztronómiai identitásának meghatározása Az új termékek márkásításának támogatása A helyi névjegyek távlatának fejlesztése A város egészségügyi-ökológiai öntudata A befektetések idevonzását és új munkahelyek létesítését célzó népszerűsítés 130

131 o Honlapok és portálok Üzleti honlap elkészítése a város hivatalos portálján belül o A helyszínek népszerűsítése, vásárokon, kiállításokon és konferenciákon való részvétel. Szabadka népszerűsítését célzó marketing terv kidolgozása A befektetések és ingatlanok vásárain történő részvétel A vásárok szervezésének támogatása. A turizmus fejlesztését célzó bemutatók A város kulturális és szórakoztató arculatának fejlesztése o Kulturális programok népszerűsítése a turizmus fejlesztése érdekében A község átminősítése oktatási és egyetemi központtá o Előfeltételek teremtése a hallgatók és diákok számának növelésére A hallgatók és diákok elhelyezése és étkeztetése Szabadkán Oktatóközpont létesítése Szabadkán ÚJ-DÉL-WALES Új-Dél-Wales, Wingecarribee Shire, Ausztrália Gazdaságfejlesztési Stratégiai Program, A várostérség népessége növekvő ütemben emelkedik, köszönhetően Sydney fejlődésének, Ausztrália ipari átrendeződésének és a globális gazdaságba való bekapcsolódásának. A települések (közösség) felvirágoztatásának kulcselemei a local leadership (helyi szintű vezetés), kedvező és támogató befektetési környezet, hatékony infrastrukturális fejlesztések, intézményes részvétel a gazdaságfejlesztési folyamatokban. A stratégiával szemben kiemelt, elsődleges követelmény a fenntarthatóság biztosítása (fenntartható fejlődés: Agenda 21 program) Cél a terület egyedi karakterének a megtartása. Fontos szempontok: fenntartható fejlődés támogatása, a gazdasági tevékenységek és az állami vagyon szélesítése, a munkahelyteremtés, vállalkozások és munkaerő vonzása, szakképzés fejlesztése, természeti, történelmi és épített környezet megőrzése ezzel együtt az életminőség javítása a lakosság és a turisták számára is, lakásfejlesztési programok, energiahatékonyság a mindennapi életben. A siker feltételei o munkaerő képzettsége: a munkaerő képzettségi szintjének nemcsak a jelenlegi, hanem a jövőben támasztandó követelményeknek is eleget kell tenniük. Eszközök: minőségi oktatás és tréning programok, képzési és átképzési rendszer o befektetések ösztönzése: a tőkebeáramlás (tőkebefektetés) a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés legjobb eszköze. Eszközök: meglévő cégek növekedésének ösztönzése (pl. hálózatosodás támogatása, tőkealap létrehozása, pénzügyi ösztönzők (támogatások), tájékoztatás a piaci lehetőségekről), új vállalkozások vonzása (a cégek régión túli reklámozásának ösztönzése és ezzel új vállalkozások bevonzása) o o innováció és kreativitás: a sikerhez különleges, innovatív ötletek és kreatív megoldások kellenek vállalkozásfejlesztés: Eszközei: kereskedelmi tevékenységek élénkítése ezzel vállalkozási kedv ösztönzése o versenyképes gazdasági környezet biztosítása. Eszközei: megfelelő helyi szabályozási rendszer, befogadó, támogató közösség, gyors és hatékony reagálás a globális környezet folyamatos változására o o globális szemlélet: globális piacban való gondolkodás kockázatok (üzleti kockázat) és bizonytalanság minimalizálása. Cél, hogy a helyi gazdasági környezet kedvezőbb legyen, így magához vonzza a fejlesztéseket. Eszköz: rugalmasság (!), a befektetők számára a kockázatok csökkentését célozza jelen gazdasági program is (ebben közzéteszik a jövőbeli, tervezett 131

132 fejlesztési elképzeléseket); egyeztetések folytatása a gazdasági döntésekről a helyi gazdaság meghatározó szereplőivel. Stratégiai célok Makrogazdasági szemlélet alkalmazása A helyi gazdaság folyamatait a nagyobb (regionális, állami és nemzetközi) közigazgatási szinten zajló eseményekből vezetik le, így a helyi gazdaságot irányító valódi tényezők (driverek) megérthetők. Hosszú távon a helyi kormányzat felismerte, hogy Wingecarribee megye gazdasági szerkezetét függetleníteni kell Sydney, Wollongong, Canberra és a többi környező megye gazdaságtól. Nevesített fejlesztendő szektorok: technológia ipar, felsőoktatás, logisztika, turizmus, orvosi kutatás, kereskedelem és mezőgazdaság Programok 1. "Green Shire"=zöld megye Célok: éghajlatváltozás elleni küzdelem, vízminőség megőrzése, szigorúbb környezetvédelmi szabályozás és annak betartatása, nagyobb társadalmi felelősségvállalás, a kommunikációs és információs technológia használatának ösztönzése ezzel a távmunka, otthoni munka alkalmazásának növelése, megújuló forrásokon alapuló energiatermelés, alacsony energiaszükségletű eszközök használata. A gazdasági fejlődés elérése csak a környezeti jellemzők (természeti környezet) fenntartása mellett lehetséges Javaslatok: Az üzleti szféra és a városi tanács együttműködése A hasonló környezetvédelmi problémákkal szembesülő vállalatokat ösztönözni kell az együttműködésre o Szemináriumok szervezése Fenntartható közösségek létrehozásának ösztönzése A meglévő cégeket ösztönözni arra, hogy működésük során környezetbarát gyakorlatokat alkalmazzanak o Zöld kitüntetések, díjak létrehozása o A környezetbarát gyakorlatok alkalmazása által a csökkenő díjak vizsgálata o A jó kezdeményezéseket kommunikálása az üzleti szférának A zöld iparágaknak és termékek népszerűsítésének támogatása o A külföldi kereslet vizsgálata az ilyen termékek iránt o Megfelelő érdekeltek bevonása, akik utat mutathatnak az ilyen jellegű kezdeményezésekben A távmunka ösztönzése 2. Oktatási Stratégia (oktatás és technológia) Az intézkedés arra az összefüggésre épít, miszerint a magasabban kvalifikált közösségek az üzleti, kulturális, oktatási feltételek kedvező befolyásolásával megalapozzák a fenntartható fejlődést. A stratégia a megyét tudásbázisú iparágakat vonzó területként pozícionálja. Az egyetemek, szakmai kollégiumok és a helyi közösség együtt dolgozik a gazdasági, társadalmi és környezeti kihívások legyőzésében. A közösség támogatása adja meg a képességet a jövő kihívásainak leküzdésére Javaslatok: 132

133 A város, mint innovatív és tudásközpontú gazdaság kommunikálása Az információs gazdaságban való részvétel megkönnyítése A hasonló információs és kommunikációs technológiával rendelkező cégek ösztönzése az egymással való kommunikációra és egymás segítésére Egyetemek kihelyezett székhelyeinek a városba telepítése o o Partnerkapcsolatok kiépítése Kapcsolattartás a helyi jelentősebb munkaadókkal, a munkaerő szükséglet meghatározása 3. Befektetések ösztönzése Cél: kulcsiparágak vonzása, ezzel együtt a befektetések és a foglalkoztatottak számának növelése; olyan környezet létrehozása, amely gyorsabb fejlődést és versenyképesebb ipart teremt. Kulcstényezők: a helyi termékek, szolgáltatások értékesítésének, a befektetéseknek az ösztönzése, megfelelő piaci környezet megteremtése (pl. a szabályozásokon keresztül) Beavatkozási területek: Moss Vale Enterprise Zone létrehozása: stratégia pozíció a 3 nagyváros között Logisztikai központ intermodális kapcsolatok kiépítése (vonat, autópálya stb.) Turizmus: Látogatóközpont építése, amelynek feladata a marketing stratégia kidolgozása, új beruházások vonzása (pl. szállodaépítések) Kereskedelem területe: a lakók és a turisták számára vonzó környezet kialakítása, megfelelő alapellátó rendszerek kialakítása, további befektetések bevonzása a szolgáltatások területén Orvosi kutatás és oktatás: Garvin Intézet képviseletet hozott létre itt, ahol bio-alapanyagok kutatásával foglalkoznak Javaslatok Ipar fejlesztése és munkahelyteremtés Projektek, új üzleti kezdeményezések folyamatos azonosítása és elősegítése Azon iparágak stratégiai vizsgálata, amelyek a jövőben nagy volumenű beruházást és munkahelyteremtést jelenthetnek Olyan program kifejlesztése, amely a magánberuházókat a turizmus fejlesztésére ösztönzik Jó beruházási környezet fenntartása A befektetések számára gátló tényezők beazonosítása A hivatalok közötti egyeztetés szükségessége a folyamatok egyszerűsítése és megkönnyítése céljából Tanácsadási szolgáltatások biztosítása Üzleti támogató szolgáltatások kifejlesztése o Üzleti fórumok szervezése 4. Vállalkozások támogatása A helyi kis és középvállalkozások fejlesztéseinek támogatása. A támogatott vállalkozások az informatika, az oktatás, az import helyettesítő termékek, a magas hozzáadott értéket termelő kulcsszektorokban tevékenykednek. Támogatják az üzleti kapcsolatok, együttműködések kialakítását is. Beavatkozási területek: Turizmus: az egyedi rekreációs és turisztikai profil erősítése Mezőgazdaság Mezőgazdasági és természeti erőforrások kiaknázása, a mezőgazdasági bázis erős, de probléma a mezőgazdaság általános hanyatlása, az új piacok felkutatása nehézkes, az erőforrásokért való harc kiélezett az ipar és a mezőgazdaság között 133

134 Eszközök: a gazdálkodók tájékoztatása az iparág legfrissebb trendjeiről, a piaci igényekről, az újdonságokról Javaslatok Egyedi projektek kifejlesztése, amelyek hosszú távú gazdasági és munkaerő előnyökkel járnak o Tanulmányok készítése, költség-haszon elemzések és előnyök vizsgálata egy helyi egyedi projekt esetében o Partnerek és finanszírozási lehetőségek keresése o Helyi üzleti hálózat, klaszter kialakítása Új vállalkozások térnyerésének megkönnyítése o Helyi üzleti adatbázis fenntartása o Ki kell fejleszteni és elérhetővé kell tenni egy olyan csomagot, amely a kisebb vállalkozásokat piaci információkhoz jutását segíti o Képzési programok és célzott szolgáltatások kialakítása a helyi üzleti élet szereplői számára Az iparágak közötti kapcsolódási pontok létrehozása, új kapcsolatok kialakítása Vezetőképző programok Promóciós kampány, amely a sikertörténeteket hangoztatja 5. Desztináció fejlesztés Cél: a versenyelőny megtartása, piaci befektetési lehetőségek nyújtása, befektetések vonzása, a desztináció eltartó képességének megtartása, ezzel a lakosság növekedésének fenntartása. Fontos a rugalmasság, az alkalmazkodó képesség. Eszközök: befektetési csomagok összeállítása, befektetésvonzó intézkedések meghozatala, helyi ingatlanközvetítő irodákkal való együttműködés, proaktív és hatékony lobby hálózat üzemeltetése, amely a helyi intézkedések elfogadását segíti a felsőbb szinteken. Javaslatok A város promotálása o Célzott marketingstratégia kialakítása Jelentősebb cégek vonzása célzott kampánnyal o Promóciós anyagok készítése o Helyi szervezetek bevonása o Marketing és promóciós együttműködés kifejlesztése a magánszektorral Jelentős e semények, attrakciók megvalósítása 134

135 4. melléklet Kockázatelemző interjúk Polgári védelem Tiszaújváros és térsége kockázati tényezők beazonosítása, problématérkép Interjú: Tiszaújváros PV Kirendeltség Dóka Csaba polgárvédelmi alezredes, kirendeltség-vezető (10 éves helyi szakmai tapasztalattal) Indító anyag: kockázati munkacsoportok anyagai A) Ve szélyes anyagokat felhasználó, gyártó, tároló üzemek Tiszaújvárosba települt Magyarország egyik legnagyobb szén-hidrogén származékokat feldolgozó, illetve előállító gyára. A Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. fő profilja az Olefin-termékek előállítása, tárolása és felhasználása. A TVK Nyrt. területén több önálló tevékenységet végző üzem van. Ezek az üzemek: Columbian Tiszai Koromgyártó Kft., Tisza Textil Kft., Ecomissio Hulladékégető Kft., Radichi Film Hungary Kft. és más műanyag késztermékeket előállító társaságok. A gyárkomplexum a 2/2001. (I.17.) Korm. Rendeletben meghatározottak alapján elkészítette a biztonsági jelentését és a felhasznált, tárolt, előállított anyagok alapján a főhatóság felső küszöbértékű üzemmé jelölte ki. Hasonlóan a TVK Nyrt.-hez, a MOL Nyrt. TIFO és az AES TE Kft. is a nagymennyiségű tárolt veszélyes anyagok következtében szintén felső küszöbértékű üzemként lett megjelölve. Fontosabb megállapítások Az országban elsőként a városban épült ki egysége s monitoring rendszer. A kockázati szempontból kritikus üzemek területén és a városban, településeken szondák vannak telepítve. A telepített szondák közvetlenül több helyen jeleznek (Budapest, Miskolc, üzem, Tiszaújváros egész területe). Ha a szonda jelez, akkor a döntéshozók először minősítik a jelzést, hozzárendelik az intézkedést, majd a kirendeltség indítja a minősített beavatkozást. Éles riasztás még nem volt, de havi üzemképességi próba mindig van. Évente két alkalommal pedig teljes körű próbát tartanak. Évente a közvetlen érintettekkel és a gyakorlati tervben szereplő szervezetek egy részével törzsgyakorlatot tartottak. Háromévente minden érintett bevonásával tartanak gyakorlatot. Fontos, hogy nem tárolnak mérgező anyagokat a területen. A TVK-nál és a MOL Nyrt.-nél bekövetkező rendkívüli esemény az uralkodó szélirány figyelembe vételével elsősorban Tiszaújvárost és Tiszapalkonyát érintené. A két település elkészítette a Külső Védelmi Tervét, mindkét településen az elmúlt két évben sor került a Külső Védelmi Terv begyakorlására ben a gyakorlatot november hónapban tartották. Másodlagos hatásként azonban a gyárak, illetve a települések közelsége miatt (Hejőbába, Nemesbikk, Oszlár, Tiszapalkonya) nagyobb terület veszélyeztetett. A veszélyeztetett terület nagyságát (zóna határait) hivatalosan még nem kaptuk meg. Havária esetén az üzemi dolgozókon kívül kb fő veszélyeztetett. A polgári védelmi besorolás alapján a kirendeltségnél 2 település I. fokú veszélyeztetettségű, 10 település II. fokú veszélyeztetettségű, 12 település III. fokú veszélyeztetettségű. Veszélyességi övezet nagysága amely lehetővé teszi a hatások minimalizálását illetve a beavatkozások megtételét további védőművek kialakítását, pótlólagos beavatkozást nem tesz szükségessé. 135

136 Nagy mennyiségben mérgező anyag nem jellemző (polgárvédelmi készlet 198 db keretálarc, menekülő kámzsa 750 db). Üzemzavar esetén kötelező tájékoztatás telefonon a polgárvédelem felé (pl. fáklyázás, felesleges anyagok elégetése). Lakossági riasztá s a hagyományos ria sztá si eszközökkel történik. Lakossági tájékoztatást a helyi TV csatorna is tudna adni (Tisza TV), hiszen a szolgáltatónak lehetősége van felülírni a műsort egy figyelemfelhívó felirattal. B) Ve szélyes anyagok közúti, vasúti, vízi szállítás területén Közúti szállítás során igen veszélyeztetettek az M3-as autópálya melletti települések (Hejőpapi, Nemesbikk, Hejőkürt, Oszlár), a 35-ös számú út térségébe eső települések (Nagycsécs, Sajószöged, Tiszaújváros), illetve a 3313-as főközlekedési út mellett Tiszapalkonya is, mivel ezeken keresztül szinte a falut kettéosztva bonyolódik a forgalom. Az utóbbi időben megnövekedett nagy tehergépkocsi forgalom is problémákat okoz. Erős forgalomra kell számolni az M3-as út lehajtó ágainál Hejőpapi-Mezőcsát, valamint szeptember 23-án átadott Hejőkürt- Tiszaúvárost összekötő úton is. A kirendeltség többi mellékútjain is történik veszélyes anyagszállítás, de mennyiségileg kisebb tételű, így az esetleges veszélyhelyzet kezelhetőbb. A veszélyes áruk szállítása során előforduló k özúti-vasúti balesetek k övetkeztében a lakosság %-a veszélyeztetett, ami létszámát tekintve akár több ezer fő is lehet. Veszélyes anyag vasúti szállítása elsősorban Nyékládháza-Tiszapalkonya szárnyvonalon történik és Hejőkeresztúr-Nagycsécs-Sajószöged-Tiszaújváros-Tiszapalkonya települések érintettek. A Miskolc-Nyékládháza-Mezőcsát vasútvonalon 2007 márciusától a vasúti személyszállítás ideiglenesen szünetel. Az információ minimális, kirendeltségi szinten pl. járművekről, szerelvényekről nincs adat. Az útvonalengedélyek nem kerülnek továbbításra. Lehetőség sincs a felkészülé sre. A kritikus szerelvények az üzemi telekhatárokon belül védett körülmények között vannak. Civil területen azonban megnő a kockázat. C) Kritikus infrastruktúra terv Közlekedési szempontból problémát okozhat a hófúvás, védő erdősáv nincs kiépítve sem a városban sem az agglomeráció területén, így fel kell készülni a hóban esetlegesen elakadt kamionok műszaki mentésére. D) Rendkívüli időjárási viszonyok A Bükk lábától a Borsodi Mezőségig elhelyezkedő települések időjárás szempontjából a síkságra jellemző széljárta területek, jellemzőjük a közepes hőmérséklet és a ritka nagy erejű szél. Az uralkodó szélirány észak-északkeleti, de előfordul dél-keleti szél is. Az évi csapadék mm között mozog. A téli időjárásra jellemző a hó bőség és a hófúvásos területek nagy száma. Hófúvásos terület a 35- ös számú út Nyékládháza-Nagycsécs, Nagycsécs-Sajószöged, Sajószöged-Tiszaújváros közötti szakasza. Igen kritikus a 3607-es számú közút kiscsécsi külterülete, a 3302 Ároktő-Tiszadorogma közötti, a 3305-ös Gelej-Mezőcsát közötti, a 3312-es Szakáld-Hejőpapi-Hejőbába közötti, a as Tiszapalkonya-Oszlár közötti, valamint a Tiszatarjáni bekötőút és Mezőcsát-Tiszakeszi út összekötő egy-egy szakasza. A gyakori hófúvásos helyeket ismerve többször javasolták a Nyékládházi Közúti Kht.-nek több hófogórács kihelyezését, illetve szélfogó sövénnyel vagy fa sorral történő védekezést. A Közúti Kht. javaslatukat anyagi forrás hiányában nem tudta teljesíteni. A jelentős hóesés és a nagy szél problémát okoz a közlekedésben, különösen a gyakori orvosi ellátásra szorulók (dialízises betegek), illetve a szülés előtt álló kismamák szállítása esetében, de nem elhanyagolható probléma a települések elzártsága esetén az élelmiszerek, gyógyszerek kijuttatása sem. Indokolt esetben honvédségi technika igénybe vehető, de csak ha az adott közigazgatási területen veszélyhelyzetet hirdettek. E) Földrengé s által veszélyeztetett település Tiszaújváros térsége nem tartozik a földrengéses övezetbe, de kisebb rengések már előfordultak. Földrengés következtében káreseményt nem jelentettek, de a mélységi földmozgások aktivitása rámutat a téma fontosságára. 136

137 F) Villamos energiatermelés, ellátás Az AES TE Kft. gáz és olajtüzelésű, blokk rendszerű erőmű, amelynek beépített engedélyezett kapacitása 900 MW. Elsődleges tüzelőanyagként földgázt, alternatív tüzelőanyagként C9-es olajat, inert tartalmú földgázt használ fel. Ez földalatti vezetékek által jut el a felhasználás helyére, kivétel a MOL NyRt. tiszaújvárosi üzeme és az erőmű közti föld feletti vezeték. Az erőmű tüzelőanyag készlete napra elegendő. Az erőmű engedélyezett üzemeltetési ideje a év végéig tart. A Tiszapalkonyai Hőerőmű engedélyezett beépített kapacitása 125 MW. Az erőmű engedélyezett üzemeltetési idejét 2014-ig hosszabbították meg, tekintettel a tüzelőanyag váltásra. Az erőmű elsődleges tüzelőanyaga szén, de az erőmű képes biomassza eltüzelésére is. Kesznyéten település határában található a Hernádvíz Kft. vízerő-telepe, ami a Hernád vizét használja fel villamos energia termelésére. Beépített kapacitása 4,4 MW. Sajószöged külterületén található az MVM Rt. tulajdonát képező sajószögedi tartalék gázturbinás erőmű, amelynek beépített kapacitása 120 MW. Tartalék fűtőanyag 2 db 1000 m3-es olajtartályban tárolt gázturbina olaj, ami óra folyamatos üzemre elegendő. Kiemelt nagyfogyasztók (a TVK NyRt. iparterületén található cégek, a MOL NyRt., a Jabil Circuit Kft.) két- vagy még többoldalú villamos betáplálással rendelkeznek. A TVK NyRt. területén épített TVK Erőmű a legalapvetőbb feladatokhoz szükséges technikai gőzt, valamint a melegvíz szükségletet biztosítja, emellett villamos energiát termel. A kombináltciklusú erőmű beépített kapacitása 36 MW, amiből 24 MW-ot gázturbina, 12 MW-ot gőzturbina szolgáltat. A gőztermelő kapacitást a 65 tonna/óra hőt hasznosító kazán biztosítja. Forróvíz-kapacitás 10 MW. A hőkapacitás 280 MW, a gőztermelő kapacitás 260 tonna/óra. Az erőmű földgázzal üzemelő kazánparkja gázkorlátozás esetén olajtüzeléssel biztosítja a TVK NyRt. gőz és melegvíz igényét, illetve a MOL NyRt. Tiszai Finomítójának többlet gőzigényét. Tartalék tüzelőanyag (olaj, gázolaj) ellátás kb. 10 napra elegendő. A kockázati szempontból kiemelt védelmi funkciókat ellátó infrastruktúrák működteté séhez, telepített belső áramfejlesztő berendezések állnak rendelkezésre. A kirendeltség területén lévő települések villamos üzemzavar elhárítását a mezőkövesdi, tiszaújvárosi és sárospataki ÉMÁSZ régióközpont szakemberei végzik. G) Gázszolgáltatás A lakosság és a közületek földgáz ellátását elsősorban a TIGÁZ Rt. hajdúszoboszlói kirendeltsége és a tiszaújvárosi ügyfélszolgálati iroda végzi. A kirendeltség területének gázszolgáltatási lefedettsége 100%-os, de a települések gerincvezetékre történő rácsatlakozásának aránya 60%-os. A vezetékrendszerbe Tiszapalkonya - Nemesbikk határában egy nyomáscsökkentő alállomást építettek ki. A térségben 12 településen van palackos gázszolgáltatás. Kritikus pontként a sűrűn lakott területeken - vagy azok közelében - élőkre a rövid idő alatt szabadba kerülő gáz jelent veszélyt. A hosszabb ideig tartó gázhiány az alacsonyabb külső hőmérséklet mellett már gondot jelent az alternatív fűtési lehetőséggel nem rendelkezőknél, valamint azoknál a szolgáltatóknál, ahol gázzal üzemeltetnek (pl. pékségek, konyhák). Meg kell említeni, hogy a gázhiány a távfűtésben is gondot jelenthet, mert annak hőforrása kizárólag földgáz alapú. Rövid ideig tartó szolgáltatás kiesés (4-12 óra) a lakosság normál életvitelét nem befolyásolja. Ezt meghaladó (12-24 óra) gázhiány alacsony külső hőmérséklet mellett már fennakadásokat idézhet elő, elsősorban azok körében, akik nem rendelkeznek alternatív fűtési lehetőséggel, vagy távfűtési rendszerből kapják a szolgáltatást. A 24 órát meghaladó kiesés már igen komoly gondot okozna. Ez nemcsak a fűtési rendszerek működtetését, de bizonyos alapszolgáltatás zavarát is okozhatja. Bármilyen gázhiány a távfűtési szolgáltatást is veszélyezteti, mert annak hőforrása kizárólag földgáz alapú. H) Víz- és csatorna ellátás Ivóvíz: A lakosság egyik legalapvetőbb és legfontosabb eleme az élelmiszer ellátás mellett az ivóvíz-szolgáltatás. A régióban egészséges ivóvizet az alábbi cégek szolgáltatnak: - GW Borsodvíz Miskolc, - TiszaSzolg 2004 Kft. Tiszaújváros, 137

138 - DVCS Kft. Mezőkövesd, - ÉRV Kft. Kazincbarcika, - ÉRV Rt. Sajólád. Az ivóvíz hálózat hossza 340 km. A településen élő lakosság 85%-a csatlakozott rá a vezetékes ivóvíz hálózatra. A lakosság többi része saját kutat használ. Üzemzavar, technológiai meghibásodá s, üzemkiesés Az ivóvíz ellátáshoz, az ivóvíz kitermeléséhez, továbbításához, működtetéséhez nélkülözhetetlen a villamos energia. Ebből következik, hogy abban az esetben, ha az áramszolgáltatás 24 órára kiesik, vagy ennél hosszabb időre (24-48 órára) áll le, akkor számolni kell a térségi ivóvízhiánnyal, amely több ezer főt is érinthet. Kapcsolódá s más infrastrukturális rendszerekhez Az ivóvíz-termelő rendszerek teljes mértékben villamosenergia-függők. Ennek kiesése esetén alternatív lehetőségként csak mobil aggregátorok jöhetnek szóba. Az illetékes áramszolgáltató társaság kiemelten kezeli az ivóvíz- és szennyvízszolgáltató létesítmények villamos energiával történő ellátását. Csatorna A térség csatornázottsága Tiszaújvárosban 100%-os, míg a környező 9 településen már megépült 230 km szennyvízhálózat. A megépített csatornahálózatra a rákötés a lakosság részéről folyamatos. Kiépített szennyvízkezelő állomás Tiszaújvárosban van. Azokban a községekben, ahol még nem épült ki a szennyvíz rendszer, ott az ingatlanokon létrehozott szennyvízaknákba gyűjtik, majd az erre szakosodott vállalkozók szippantják ki és szállítják el az összegyűlt szennyvizet. Tiszaújváros egész területén ki van építve a csapadékvíz-elvezetés, a többi településen árkos elvezetést, illetve szikkasztó árkos rendszert alkalmaznak. Gondot jelenthet ezen csapadékvíz elvezető rendszereknek a nem megfelelő karbantartása és tisztán tartása, amely fokozza a belvízveszélyt. I) Ár és tölté sszakadás által veszélyeztetett települések A Tisza vonalában: Tiszaújváros (Szederkényi és a Tisza-parti városrész), Tiszapalkonya, Oszlár, Tiszatarján, Hejőkürt, Ároktő, Tiszakeszi, Tiszadorogma, Mezőcsát. A Tisza védvonalában a gátkorona magasságát úgy méretezték, hogy a kiemelt kockázati tényezőjű üzemek élvezik a legmagasabb szintű védelmet. A Sajó vonalában: Kesznyéten, Girincs, Kiscsécs, Sajóörös, Nagycsécs, Sajószöged. A Hernád vonalában: Köröm. A kisebb patakok a Hejő, valamint a Rigós, a Keringő, a Sulymos és Mogyorós csatornák tartós esőzés következtében veszélyeztethetik a mélyebb fekvésű helyeken épült épületeket. Ezen patakok visszaduzzadásból adódó kiöntése mellett egyre komolyabb ve szélyhelyzetet jelent a belvíz intenzív megjelenése, a kül- és belterületi csapadékvíz-elvezetés problematikája. J) Összefoglaló Beazonosítható, azonnali haváriával fenyegető kockázati elemek nincsenek. Beazonosítható feladatok: - Az objektívebb, részletesebb lakossági tájékoztatás megvalósítása érdekében javasolt, hogy a kábel TV szolgáltatók számára biztosított legyen kiegészítő feliratozás megjelenítése a szolgáltatott csatornákon: Részletes polgári védelmi információk továbbítása érdekében kérjük, kapcsoljon a helyi TV csatornára! - A polgári védelem felé nincs térbeli és időbeni információ a területén megjelenő kiemelt kockázatot jelentő szerelvényekről. Az útvonalengedélyek nem kerülnek továbbításra. Mindezek egy információs lánc kialakítását teszik szükségessé. - A kül- és belterületi csapadékvíz elvezetés problematikájának felmérése, tervezés, feladatfinanszírozás szükséges. - A kockázatok indokolttá teszik a kétirányú betáplálás megvalósítását a lakossági alapinfrastruktúrák gáz, ivóvíz vonatkozásában, vagy lepalackozott ivóvíz-készlet tartását. 138

139 Mentőszolgálat Tiszaújváros és térsége kockázati tényezők beazonosítása, problématérkép Interjú: Tiszaújváros Mentőállomás, november 11. Résztvevő(k): Lovas Attila kirendeltségvezető Indító anyag: kockázati munkacsoportok anyagai Főbb megállapítások A betegszállítás- és mentés szétválasztása után a mentési feladatok száma nem csökkent, a rendelkezésre álló 4 mentőkocsi túlterheltsége megmaradt. A betegszállítást a Borsod Mentő végzi. A túlterheltség miatt a kórházi hazaszállítás várakozási ideje több mint 24 óra is lehet. Legjellemzőbb ez az agglomerációból a rehabilitációs kezelésekre való eljutás esetében. Problémát jelent, hogy a helyi betegszállító kapacitását nem fogadta be a TB. Falugondnoki autók korlátozottan tudtak/tudnak belépni a rendszerbe. Jellemző betegségcsoportok nincsenek, környezeti, ipari szennyezésre való utalás nincs. Műtrágyagyár és ezzel együtt az ammóniaszennyezés veszélye megszűnt, színes füst (nitrózus gázok magas koncentrációjából fakadóan) nincs. A légszennyezés átlag alatti, nem érzékelhető. A felső légúti megbetegedések száma az országos átlagnak megfelelő. Üzemi balesetek elsősorban a TVK belső cégeinél (feldolgozó cégeknél) fordul elő. A beavatkozást igénylő balesetek alapvetően emberi mulasztásra vezethetőek vissza. A 35-es út, mint halálút megszűnt, jelentősen csökkent a balesetek száma. A nyári időszak sajátos közlekedési kultúráját figyelembe véve a közelmúltban mentőmotorok üzembe állítására került sor. Az alkoholizmus jellemzően hétvégi, alkalmi, elsősorban a fiatalok körében tapasztalható beavatkozás szintjén megjelenő veszélyforrá s, ami a diszkók, szórakozóhelyek környezetére koncentrálódik. Tendenciáját tekintve figyelmeztető társadalmi veszélyforrá snak tekinthető. Drog-és kábítószer-fogyasztás átlag alatti, a mentés szintjéig még nem jutott el. Munkásszállások megszűntek, ezért sok esetben a 12 órás műszakban dolgozok akár km-ről ingáznak naponta. Üzemorvosi információk alapján elmondható, hogy sok a kimerültség, amely elsősorban a monotóniára, az úgynevezett szalag melletti munkára vezethető vissza. Vízimentő nincs a településen, vízi rendőrség dolgozik (2 fős létszámmal) az erőműben. Őrzött csónakkikötő a vizsgált területen nem található. Zajlás miatt nov.15. és márc.15. között minden úszó műtárgyat ki kell szedni a Tiszából. Egyre kevesebb a parkoló hely (Tisza út eleje) a belvárosban. Ez mentési/mentős gondot is okoz. Ez a tipikus belvárosi probléma megfelelő szabályozással orvosolható lenne. A kommandós akciókat előre kell jelezni a mentőszolgálat felé. Prevenció: laikusok képzé se intézményi keretek között nincs megoldva. Vöröskereszt szervezésében kismamáknak elsősegélynyújtó képzést, munkahelyeken elsősegély adási kurzusok (Főnix Med., Erőmű, TIFO mentősök) tartanak. Fejlesztési igények: szálláshelyhiány különböző kategóriákban. Összefoglaló Valós kockázati elem lehet a fiatalok emelkedő hétvégi alkoholizmusa! Beazonosítható feladatok: Betegszállítás falugondnoki autók bevonása. Belvárosi parkolás átalakítása. Laikus elsősegélynyújtó képzés intézményesített megvalósítása. 139

140 Tűzoltóság Tiszaújváros és térsége kockázati tényezők beazonosítása, problématérkép Interjú: Tiszaújváros Hivatá sos Önkormányzati Tűzoltóság, november 16. Résztvevő(k): Bartovics Attila tűzoltó alezredes Indító anyag: kockázati munkacsoportok anyagai Természeti, környezeti tényezők Viharok ellen nem tudnak védekezni, a város tömbös beépítésű épületszerkezetében az erősebb viharok különösen nagy kárt nem tudnak okozni. A családi házas, kertes övezetben a beavatkozási esetek száma, a keletkezett károk mértéke még nagyobb lehet. Árvizek ellen védett a város (a Tisza, a Tisza gát az eddigi árvizekkel szemben bírta a terhelést, nem volt szükség magasításra). Problémát jelenthet a magas belvíz, amelynek megfelelő szinten tartása a tóból való intenzív szivattyús leszívatással azonban megoldható. A folyamatos szivattyúzás költségeit az Önkormányzat viseli. Az utóbbi időszak kiemelkedően magas csapadékmennyisége és a környező természetes vizek magas vízállása miatt a talajban megemelkedett a vízszint. Víztorony ÉMIG szakértői vizsgálat alapján használható, nem süllyed. A belvíz Mezőcsát térségében és a Tisza mentén kritikus mértékű is lehet. Árvízveszély szempontjából Ónod település körzetében a gát nem tölti be a funkcióját. Muhi Köröm, Kesznyéten Tiszaújváros közlekedése, megközelíthetősége kapcsán árvízkor időszakos útzár léphet fel. Behavazás ellen hókotrókkal, esetleg védő erdősávval lehet védekezni. A város természeti kockázatokkal való ellenálló képessége össze sségében magas. Gazdasági ipari kockázati tényezők Sajószöged Muhi sertéstelep kellemetlen szaga a leginkább érezhető a térségben. Nem veszélyforrás, de a közérzetet rontó tényező. Mérgezés szempontjából a térség üzemeiben alkalmazott technológiák nem jelentenek veszélyforrást. Tűz- és robbanásveszély szempontjából a terület fokozottan veszélyes. A veszély elhárítása szempontjából az alkalmazott védőtávolság és erdő a legjobb védmű. TVK megelőzés szempontjából csak a saját tűzoltóságát riasztja. A létesítményi tűzoltóságon nem hivatásos, de főfoglalkozású tűzoltók dolgoznak. A település tűzoltóságával jó kapcsolatot ápolnak. A beépített monitoring rendszer párhuzamosan van bekötve. A tűzjelzők végpontjai a tűzoltóság létesítményeiben találhatóak. Etilén, propilén tartályok kimagaslóan veszélyesek (ezeket ellenőrzött, biztonságos keretek között kezelik). Vasúti szállítás évi több tízezer tonna. A rakományok érkezését nem jelzik előre, de általában ugyanazokat az anyagokat szállítják, így alapvetően nincs igény az előre jelzésre. A ve szélyes szállítmányok előrejelzése nem jelentene minőségi előnyt az esetleges beavatkozások során és bizonyos szempontból zavaró is lehet. TVK tartályparkjában található tűzcsapok kényelmi szempontból való kezelhetőségén javítani lehetne. Funkcionálisan hibamentesek, de nem a legkorszerűbbek. A TVK jelenléte nem hordoz kimagasló veszélyforrá st, komoly belső védelmi rendszerrel működik. M3 tranzit autópálya jelentős kamionforgalmat bonyolít. Európai tranzitútként forgalma a hazai és nemzetközi jogszabályok változtatásán is múlik. Jellemző térségi probléma, hogy a vízelvezető árkokat, átereszeket sok területen nem takarítják, ami komoly külterületi belvízveszélyt jelent. Összefoglaló 140

141 A város alapvetően biztonságos! Az interjún felmerült a kétállásos új szertár mihamarabbi megépítésének szükségessége. Érdekesség: A levegőszennyezés legeklatánsabb cáfolata, hogy baglyok lepik el néha a várost. A jelenség okára az ornitológusok sem tudnak magyarázatot adni. MOL Nyrt. Tiszaújváros és térsége kockázati tényezők beazonosítása, problématérkép Interjú: Tiszaújváros TIFO MOL, november 10. Résztvevők: Czerva Zoltán környezetvédelmi felelős Buella Ferenc FF és EBK vezető Kiinduló anyag: munkacsoportok anyagai A) Általános megállapítások A Vállalatnál ISO szerinti környezetirányítási rendszer működik 1996 decembere óta. Minden évben üzemi szinten felmérik a környezeti hatásokat és értékelik. Ha szükséges módosítják a beavatkozások paraméterezését. Levegőszennyezés tekintetében elmondható, hogy van káros-anyag kibocsátás, de az a vonatkozó határérték alatt marad. Bármilyen, műszaki hibából fakadó légszennyezést üzemi területen belül lokalizálni tudnak. B) Víz és szennyvízrendszer A szennyvíztisztító-rendszer 12 millió tonna finomítási kapacitású technológiára készült, jelenleg szabad kapacitások vannak. Működteté se komoly költség-hatékonysági kérdé seket vet fel. A TVK be van kötve a rendszerbe szükség e setére. Jelenleg tartályos szippantó autós ráhordá s van kommunális szennyvíz befogadásával. Ez előnyös a rendszer biokémiai egyensúlyának fenntartásához. Tiszapalkonya, Oszlár nem rendelkezik kiépített szennyvízrendszerrel. Mint agglomeráción kívüli 2000 LE alatti települések, egyedi megoldásban kell, hogy gondolkozzanak. A települések által létrehozandó szennyvízhálózatnak egyedi bekötése mintaprojekt lehet a környezettudatos költséghatékony együttműködésre. Példaértékűen demonstrálná egy nagyvállalat társadalmi kötelezettségvállalási hajlandóságát, szociális érzékenységét ben országosan bevezetett egy finomítós modellben Tiszaújvárosé a gázolaj kénmentesítése, MTBE gyártás (Motorbenzin oktánszámjavító komponens) Százhalombattáé a kőolaj feldolgozás. Az intézkedéssel a kiépített tároló,- és védelmi kapacitások igénybe vétele töredékére csökkent. C) Hulladékgazdálkodás Tartályiszapok, olajos iszapok (1,3 millió m 3 benzin gázolaj kőolaj tároló tér) Az 1980-ban üzembe helyezett hulladékégető berendezéssel az évente keletkező hulladék 95-98%-át kezelni tudják. Szabad értékesíthető kapacitá saik vannak, amelyeket részben ki is vezettek a piacra. A 2000-es évben épített lerakóban 20 évre előre rendelkeznek kapacitással. Porkibocsátása határérték körüli. Zajszennyezés jóval határérték alatti. A széndioxid-emissziós kvótában azonban túllépés van! TVK-val közös környezetvédelmi kármentesítési projekt konzorcium működteti, Környezetvédelmi Felügyelőség ellenőrzi, BGT Hungária Környezetvédelmi Kft. 141

142 Az 1. kategória telekhatára A környező településeken Tiszaújváros veszélyeztetése nem értelmezhető: A mérgező anyagok közül az egyetlen, amelynek hatása túlnyúlik/túlnyúlhat a telekhatáron a kénhidrogén (nem tárolják, képződik a gázolaj kéntelenítése során) A keletkezett gázt a technológia részeként semlegesítik, megsemmisítik, átalakítják. Az átalakító műszaki meghibásodása esetén a gázképződés forrását zárják el. A kéntelenítési alaptechnológiai folyamatot leállítják, így a kritikus mennyiség kialakulása megakadályozható. Az üzemi technológia során keletkező többi gáznemű szennyeződés mennyisége olyan csekély, hogy a telekhatáron való átlépése kizárt. C4 frakció komoly kritikus tömegrobbanási szempontból. A kiépített jelzőrendszer MOLARI szondáinak jelei többirányú információt adnak. A rendszer külső eleme nagyon lassú rendszer, az üzem sokkal gyorsabban lép. Azonnali lépéskényszer van, hogy a szennyeződés ne tudja átlépni a telekhatárt. D) MOL biztonsági filozófia Alapaxióma, hogy ha az üzemzavar ismert technológiával azonnal nem szüntethető meg, akkor az üzemnek le kell állni. A szennyezett, veszélyes anyag azonnal fáklyára kerül, de a fáklya is túltervezett, kapacitása többszöröse a jelenleg alkalmazott technológia kapacitások igényének. A veszélyes anyagforgalom nagyrészt csővezetéken történik, töredéke megy csak vasúton. Nem a tiszai finomító része, de mellé van telepítve a motorhajtóanyagok kiszállítására szolgáló, a logisztika kezelésében lévő közúti tankautó-töltő állomás. A cégcsoport telekhatáron belüli veszélyforrásai szakmailag felkészült személyzettel ellátott védelmi környezetben vannak. Ez igaz a telekhatáron belüli mobil mozgó egységekre is. Mihelyt ezek elhagyják a védett zónát akár közúton, akár vasúton kockázati tényezőjük megnövekszik. A ve szélyes anyagot szállító vasúti szerelvények bejelentése nem kötelező. E) Termé szeti katasztrófákra felkészülé s 142

143 Tűzivíz-rendszer és szivattyúk megtáplálása 3 irányú. Villámvédelem kiépített elektromos műszaki meghibásodásként kezelhető. Földrengés: telepítés szempontjából optimalizált. Az árvíz gyakorlatilag nem jelent kockázati tényezőt. A talajvíz sokkal inkább okozhat problémát. A finomító berendezései a terrorizmussal szemben fizikailag nem védettek. Erre vonatkozóan az állami külső terror-elhárítási rendszerek hatásában bízik az üzem. Tűzokozás telekhatáron tartható, égésterméke azonban kimegy, ami bizonyos mértékben légszennyezést okoz. Hőhatása telekhatáron belül tartható. További robbanás-okozás telekhatáron kívülre kerülhet, mérgezési hatása viszont nem. Ismert modellszámítás erre vonatkozóan még nem végeztek. F) Egyebek Tisza, arra épülő turizmus, hajózás, ártérre épülő kerékpárút. További feladat a középfokú képzés intézményi igényekhez illesztése. Kulturális téren a város fizetőképessége több kulturális e semény rendezését igényelné. Kiemelten fontos a fiatalok elvándorlásának megállítása. Problémát jelent a fiatalok céltalan életmódja. A korfa eltolódott, az elöregedés előrehaladott. A betelepültek és a gyermekek generációja egymásra épült. A pionírok még aktívak, de a gyerekek aktivitása már kétséges. A régi bölcsőde ma már öregek otthona Nem igaz, hogy nincs képzett munkaerő. A klasszikus munkahelyek felvevőképessége kicsi. A demográfiai foglalkoztatási struktúra sajátos. A 70-es években kvalifikáltan túltöltődött a rendszer. Közben a munkahelyek száma csökkent, a kvalifikált helyeken pár (kb. öt) éven belül vákuum lesz. G) Összefoglaló Az üzem elsősorban robbanási kockázati tényezőként sorolandó be. Mérgező anyag képződik a technológia során, de az lokalizált. Környezetre kiható gazdasági-kockázati elemei minimálisak. Fenntarthatósági, tűz- és környezetvédemi szempontból a rendszer a gazdasági okokból megvalósítatlan fejlesztések miatt túlméretezetté vált, komoly szabad kapacitásokkal, biztonsági tartalékokkal rendelkezik. Bizonyos esetekben a védelmi rendszerek szükséges fenntartása komoly költséghatékonysági kérdéseket vet fel. A rendszer középtávon biztonságosnak mondható. Szabad kapacitásaira középtávon partneri együttműködések telepíthetőek. Terrorizmussal szemben műszakilag védtelen. 143

144 TVK NyRt. Tiszaújváros és térsége kockázati tényezők beazonosítása, problématérkép Interjú: Tiszaújváros TVK, november 16. Résztvevő: Boér József EBK partner Kiinduló anyag: munkacsoportok anyagai Fontosabb megállapítások: Felső küszöbbel rendelkező veszélyes üzem, 5 éves biztonsági jelentést kell készíteni. Ha jelentős mértékben változik, akkor módosítani kell tól van részletes, jóváhagyott biztonsági jelentés. Belső védelmi terv (X. fejezet) a biztonsági jelentés része. A TVK NyRt. rendelkezik Riasztási és katasztrófavédelmi szabályzat -tal. Értesítem, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 25. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. (3580 Tiszaújváros, Külterület 1/a. hrsz.) telephelye, mint alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem környezetében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a biztonsági jelentésben tett javaslattal összhangban, a mellékelt térképen feltüntetett módon kijelölte a veszélyességi övezeteket. Belső övezet Középső övezet Külső övezet A szabályzat területi hatálya a TVK Ipartelepre, személyi hatálya a TVK NyRt. által foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki. A TVK NyRt. területén az alábbi veszélyhelyzetekre kell felkészülni: o Tűzesetek o Gázszivárgás, gázkifúvás, gázömlés o Környezet károsítás o Műszaki mentés o Robbanás o Súlyos káresemény 144

145 I. veszélyességi fokozat: a veszélyhelyzet egy üzemi blokkra, épületre, létesítményre korlátozódik, és nem veszélyezteti a szomszédos egységeket, nincs sérülés- és életveszély. II. veszélyességi fokozat: a veszélyhelyzet átterjedhet a szomszédos üzemre, létesítményre, de az a TVK Ipartelep területére korlátozódik, és az eseménnyel kapcsolatban súlyos személyi sérülés történt illetve életveszély áll fenn. A Petrolkémia FF és EBK vezető tájékoztatja a Tiszaújvárosi Polgári Védelmi Kirendeltség vezetőjét és megteszi a HSE_1_TVK5.1 TVK NyRt. egészségvédelmi, biztonságtechnikai és környezetvédelmi kézikönyvének megfelelő jelentést. III. veszélyességi fokozat: a veszélyhelyzet az NyRt. telephelyének környezetére, köz- vagy lakóterületre is kihathat, és az eseménnyel kapcsolatban súlyos sérült és/vagy halálos esemény történt, életveszély áll fenn. A II. veszélyességi fokozatban érintettek riasztásán túlmenően az IMI diszpécsere riasztja a: - Tiszaújvárosi Polgári Védelmi Kirendeltség vezetőjét, - Érintett települések önkormányzatait (polgármester, jegyző), - B.A.Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletét, - AES Tisza II Hőerőmű ügyeletét, - MOL NyRt. (TIFO) diszpécser szolgálatát, - A TVK Ipartelepen működő önálló jogi személyeket. Technológiákat érintő tüzek esetén szükség szerint el kell végezni a technológiai korlátozásokat, részleges- vagy vészleállítást az arra vonatkozó előírások szerint a mentésvezető utasításának megfelelően. A kárhelyen a tűz oltásával egyidőben gondoskodni kell a tűz tovaterjedésének megakadályozásáról (a környezet hűtésével, védelmi rendszerek beüzemelésével, stb.) és az égő anyag utánpótlás megszűntetéséről. A Társaság tűzvédelmi stratégiájának megfelelően a tüzeket a beépített oltóberendezésekkel és rendszeresített tűzvédelmi eszközökkel az üzemi személyzet, és az önkéntes és létesítményi tűzoltók kíséreljék meg eloltani, vagy hatásosan korlátozni, körülhatárolni a tűzoltóság kiérkezéséig. Gázkifúvás és gázömlés észlelésekor a veszélyes anyag utánpótlását lehetőleg azonnal meg kell szüntetni. Ha a gázhalmazállapotú anyag valamely folyékony anyag gőze, úgy annak intenzív párolgását meg kell akadályozni (pl. középhabbal való takarás) és a folyadék felszívását, felitatását meg kell kezdeni. A gázkifúvás és gázömlés által veszélyeztetett körzetben minden szikraképződéssel, nyílt lánggal végzett tevékenységet azonnal be kell szüntetni, a szükséges áramtalanítást el kell végezni. 145

146 Üzembe kell helyezni a gázfelhő terjedését akadályozó vagy felhígulását elősegítő védelmi berendezéseket (gőzfüggöny, vízpajzs, nyitott szórófejes elárasztó, vízágyú). A területen folyamatos gázkoncentráció mérést kell végezni. Mérgező gáz képződés az üzem területén gyakorlatilag nincs, a műtrágyagyártás és ezzel együtt az ammónia veszély megszűnt. Kellemetlen szagú gázok (pl. merkaptán), amelyek azonban ártalmatlanok, minimális mértékben kerülhetnek csak a levegőbe. Robbanás, tűz veszélye fennáll. Gázfelhő nem mérgező át tud menni a telekhatáron, robbanó elegyet képezve. A lokalizációs védelmi rendszer azonban teljes lefedettséggel biztosított. Vízágyúk működtetésére 3 körös betáplálás és egy aggregát biztosított. Utánpótlás ipari víz található a tározókban, szükség esetén pedig a Sajó csatorna is használható. MOLARI é s a belső védelmi rendszerek összekapcsolá sa magasabb szintű, elemezhető rendszert eredményezhet! De ezek nem azonos érzékenységű rendszerek, különböző fogadó közegben találhatóak. Önálló kommunikációs jogosultság van a médiák felé. Az üzem önálló kommunikációs részleget tart fenn, kapcsolata a többi kommunikációs szervezettel esetszerű. Ivóvíz rendszer, energetikai rendszer szempontjából lakossági kettős betáplálás lehetősége biztosított középtávon. Vasúton és közúton való szállítás jelzőrendszere a telekhatárokon kívül kritikus. Az üzem a telekhatárig felel a szállításért. Az üzem területét elhagyó szerelvények kontrolálatlan, szakmailag alacsonyabb szinten ellenőrzött közegbe kerülnek. Időzített bombáknak tekinthetőek pl. az állomáson ide-oda rendezett, tologatott tartálykocsik. Belvíz, árvíz veszély nincs. Terrorveszély elhárítása a külső védelmi rendszerre építve lenne lehetséges. Egyéb é szrevételek, javaslatok - Kerékpárúttal el lehetne érni a falvakat összekötését. Fontos, hogy a kerékpárút a gátkoronát ne zárja le. - Szúnyog-invázió előfordulhat, a problémát kezelni kell. - Felsőfokú képzés igénye nem merült fel. A középfokú képzés kimagaslóan jó. - Az egészségügyi ellátórendszer területén a magas igény miatt felmerült a bővítés lehetősége. Összefoglaló Beazonosított kockázati elemek: Vasúton, tengelyen, közúton való szállítás jelzőrendszere a telekhatárokon kívül kritikus. Az üzem a telekhatárig felel. Az üzem területét elhagyó szerelvények kontrolálatlan, szakmailag alacsonyabb szinten ellenőrzött közegbe kerülnek. Beazonosított feladatok: Egységes kommunikációs stratégia és kompetencia felosztás a partnerekkel. Ivóvíz rendszer, energetikai rendszer szempontjából lakossági kettős betáplálás biztosítása középtávon. 146

147 AES-Tisza Erőmű Kft. Tiszaújváros és térsége kockázati tényezők beazonosítása, problématérkép Interjú: AES-Tisza Erőmű Kft. Résztvevő: Magyar András Biztonságtechnikai és Környezetvédelmi menedzser (több éves hazai és nemzetközi gyakorlattal) Indító anyag: kockázati munkacsoportok anyagai Elemzés Az AES-TISZA ERŐMŰ Kft. termelő egysége az AES-Tisza II. Hőerőmű Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Tiszaújváros területének keleti részén, a Tisza-folyó mellett, annak jobb partján a folyamkilométerei között helyezkedik el. Az AES-Tisza II. Hőerőmű ipari környezetben épült, amelyek közül jelentősebb a tőle DNy-ra lévő Tiszai Vegyi Kombinát, a Columbian Tiszai Koromgyártó Kft., és a MOL Rt. Tiszai Finomító. Ezekben a létesítményekben petrolkémiai, festékgyártási és ipari korom előállítási technológiák üzemelnek. A közelben lakott terület az AES-Tisza II. Hőerőműtől É Ny-ra kb. 800 m-re Tiszaújváros- Tiszaszederkény, nyugatra kb. 2 km-re Tiszaújváros, illetve déli irányban 4 km-re Tiszapalkonya. A Tiszapalkonyai Hőerőműtől való távolsága 1,5 km. Védett területek a közvetlen szomszédságban nincsenek, természetvédelmi területek az erőműtől kb. 20 km távolságra találhatóak. A telephely környezetére a vegyes települési ipari jellegű beépítés és az ipari, mezőgazdasági területhasználat jellemző. Az erőmű telephelye önmagában ipari területnek minősül. Az ivóvizet az Erőmű a TiszaSzolg Kft. telepéről kapja távvezetéken keresztül. Az ivóvizet kizárólagosan szociális célokra használja az erőmű. Az AES-Tisza II. Hőerőmű a villamos energia előállítása során nagy mennyiségben használ fel felszíni és felszín alatti vizeket. A hűtővizeket a Tisza medréből kiágazó ún. üzemvíz-csatornából emeli ki. A hűtővíz kezelését amely a mechanikai szennyeződés kiszűrését jelenti az AES-Tisza II. Hőerőmű saját maga végzi. Az Erőmű felszínalatti vizet termel ki és biztosítja ebből a 120 m 3 /h kapacitású sótalan víz előállító vízelőkészítőmű nyersvíz-igényét. Jelen tevékenységhez soroljuk még a technológiában keletkező olajos és savas ipari szennyvizek és a kommunális szennyvizek tisztítását. Az AES-Tisza Erőmű Kft-ben lehetséges katasztrófák forrásai a következők: Természeti katasztrófák: árvíz vihar földrengés A társaságon belüli katasztrófák: nagy kiterjedésű tűz és robbanás a tüzelőanyag ellátó rendszerben mechanikai robbanás a főberendezések működése alatt fellépő magas hőmérséklet és nyomás hatására veszélyes kémiai anyagok tárolásánál bekövetkező nagymennyiségű kiáramlás, kiömlés épületben (adminisztratív épület, üzemépület, öltözők) bekövetkezett tűz, ahol nagy létszámban tartózkodhatnak dolgozók egy időben. 147

148 Az AES-Tisza Erőmű Kft. telephelye a település területrendezési tervében A 900 MW összteljesítményű erőmű szénhidrogén (földgáz, nehéz fűtőolaj, majd 1982-től inert gáz) tüzelőbázisra épült. Hűtővize a Tiszából kiemelt víz. Kapacitásával és termelésével a villamosenergia-rendszer 220 és 400 kv-os feszültségszintű hálózatához kapcsolódik. Az erőmű jó közúti és vasúti megközelíthetősége fejlett belső út és vágányhálózattal párosul. Az erőmű blokkjait menetrendtartó üzemre tervezték. Az 1980-as évek közepétől (a paksi erőmű létrejöttétől) az üzemelés jellege a csúcsüzem irányába tolódott: a gyakoribbá váló indulásokleállások, a blokkok minimális teljesítményének csökkentése az egységek fokozottabb igénybevételét eredményezték. Jelenlegi teljesítménye a beépített összteljesítmény negyedét éri el. Az erőmű villamos energia termelői működési engedélye 2025-ig érvényes. Az AES-TISZA Erőmű Kft. Tisza II. Hőerőműve az Észak-magyarországi Környezet védelmi Felügyelőségtől /2008. számon április 30-ig kapott egységes környezethasználati engedélyt. A villamos energia előállításához felhasznált alapanyagok mennyiségét az alábbi táblázat foglalja össze. Felhasznált tüzelőanyagok, Termék, anyag megnevezés Fűtőolaj és tüzelőolaj [t] 65961, ,141 Inertes gáz [Em 3 ] , Földgáz [Em 3 ] , Az erőmű működéséhez a különböző technológiai vizeken és tüzelőanyagokon túl jelenős mennyiségben használ fel technológiai segédanyagokat (hidrogén, szabályozó folyadék), karbantartási segédanyagokat (festék, kenőolaj), víz-előkészítési, vízkezelési anyagokat (sósav), irodai eszközöket (festék patron, fénycsövek) és tisztító szereket. A ve szélyes anyagok időszakos tárolása és be szállítása Fűtőolaj és tüzelőolaj A között végrehajtott retrofit program során a felhasznált tüzelőanyagok köre jelentősen megváltozott. A retrofit időszaka előtt a termelt villamos energia egy részét középnehéz és nehéz fűtőolaj elégetéséből származó hőenergia átalakításával nyerték. A mai időszakra ezen tüzelőanyagokat magas S tartalmunk eredményeként felváltották az alacsony (0,2 % alatti) S tartalmú olajok. Ezek típusai az alábbiak: FA 60/120 fűtőolaj 148

149 Erőműi tüzelőolaj (ETO) C9+ tüzelőolaj A fűtőolajat és a tüzelőolajat a MOL NyRt-től vásárolják. A Hőerőmű területén 4 db föld feletti állóhengeres m 3 -es olajtároló tartály található. A tartályok korábban az MVM NyRt. tulajdonát képezték, december 19-től azonban az AES-TISZA Erőmű Kft. tulajdonába kerültek. A retrofit során a tartályok közül 2 db-ot átalakítottak úszótetős kialakításúvá, ezzel alkalmassá téve őket a C9-es frakció tárolására ban a fűtőolaj és tüzelőolaj felhasználás 79333,141 tonna volt. Földgáz és inert gáz A kazánok gázégővel is ellátottak, az ún. inert gáz amely alacsony fűtőértékű alföldi földgáz és normál földgáz elégetését végzik. Tároló puffer-tartályok nincsenek a Hőerőmű tulajdonában. A földgáz csővezetéken keresztül érkezik a kitermelési helyéről az országos hálózaton a Hőerőműbe ban a földgáz és inertes gáz felhasználás , illetve Em 3 volt. Az összesített kockázat megállapításakor a következő adatokat vettük figyelembe: FK Név Alap frekvencia Össze sített frekvencia Ismétlődé s (1/év) (1/év) 2/ m 3 -s tartály, Gyűrűstér 2,5 x ,5 x 10-8 sérülés, fűtőolaj 2./ m 3 -s tartály, Gyűrűstér 2,5 x ,5 x 10-8 sérülés, fűtőolaj 4/ m 3 -s tartály, Gyűrűstér 2,5 x ,5 x 10-8 sérülés, tüzelőolaj 4/ m 3 -s tartály, Gyűrűstér 2,5 x ,5 x 10-8 sérülés, tüzelőolaj 7. Csőtörés, Tüzelőolaj, C9+ 2,5 x ,5 x /1. Hidrogén tartály sérülései 5 x x /2. Hidrogén tartály vezeték 5 x x 10-5 törése 11. Tankautó tömlő szakadás, 9,6 x ,6 x 10-5 hidrogén 12 Csőtörés, földgáz (NA 800) 1,995 x ,995 x Csőtörés, inertgáz (NA 500) 9,975 x ,975 x 10-8 Az összesített egyéni kockázat megállapításakor a kialakított négyzetrács 50x50 m. A lakossági (populációs) mátrix észak-déli irányban (Y tengely) 36 négyzetrácsot, nyugat-kelet irányban (X tengely) 20 négyzetrácsot foglal magában. A négyzetrácsok számozása nullával kezdődik. A populációs mátrix kiterjedése így 1000x1800 m. A táblázatban feltüntetett koordináták határozzák meg, hogy fizikailag melyik négyzetrácsban helyezkedik el a vizsgált forgatókönyv. A vizsgált egyéni kockázatok együttes hatása a következő ábrán látható. 149

150 AES össze sített egyéni-kockázat térkép AES Be sorolá si övezetek ortofotón 150

151 Össze sített kockázatok ortofotón A besorolási övezetek meghatározása az HSE módszer alapján Belső Középső Külső Forgatókönyv Azonosított Leírása övezet övezett övezett Sorszáma veszély határa (m) határa (m) határa (m) FK-8 Hidrogén tartály vezeték Gőztűz Nincs - 24 ÜK 43 ÜK törése FK-11 Hidrogénes tankautó Gőztűz Nincs - 8 ÜB 15 ÜB tömlőjének szakadása FK-12 Földgáz vezeték törése Gőztűz Nincs - Nincs ÜK FK-13 Inertgáz vezeték törése Gőztűz Nincs - Nincs - 47 ÜK ÜB - üzemen belül marad ÜK - üzemen kívül terjed Kockázati tényezők összefoglalása Természeti katasztrófák: Az üzem a természeti katasztrófák (árvíz, vihar, földrengés) szempontjából megfelelő védettséggel rendelkezik. A társaságon belüli katasztrófák: Nagy kiterjedésű tűz- és robbanás a tüzelőanyag ellátó rendszerben 151

152 mechanikai robbanás főberendezések működése alatt fellépő magas hőmérséklet és nyomás hatására veszélyes kémiai anyagok tárolásánál bekövetkező nagymennyiségű kiáramlás, kiömlés épületben (adminisztratív épület, üzemépület, öltözők) bekövetkezett tűz, ahol nagy létszámban tartózkodhatnak dolgozók egy időben Az üzemen belül kialakított biztonsági rendszer és az alkalmazott védőtávolságok a védelem szempontjából biztonságos működtetést eredményeznek. Társadalmi kockázatot az elemzés során nem azonosítottunk, mivel a kockázatok lakott területet, különösen nagyszámú lakosság befogadására alkalmas épületet, területet, nem érintenek. Légszennyezés szempontjából az üzem normán belüli. Terrorveszély szempontjából az erőműnek stratégiai jelentősége nincs. Az objektum társadalmi-gazdasági kockázati elemei Az Észak-magyarországi régión átmenő energetikai tengelyen fekszik, annak energetikai központja Kiemelt gazdasági kockázati tényező: megszűnés (A gázturbinás kombinált ciklusú átalakítás szükségszerű, nem teljesülése esetén felmerül a bezárás veszélye) A jövő szempontjából a műszaki fejlesztés elkerülhetetlen A gazdasági környezet bizonytalan, nincs hosszú távú áramvételi szerződés, így a finanszírozhatóság kritikus tényező Tiszapalkonya 200 MW beépített kapacitásával szemben 2 MW-on működik, valószínűleg be fogják zárni. Régebben az AES ellátta a város távhő biztosítá sát, de a csövet levágták, nincs összeköttetés Kombinált fűtőmű előnyös lenne a városnak, de átalakítani nem gazdaságos. Az AES-TISZA Erőmű Kft. foglalkoztatási hatása nem számottevő. A terület kiemelt célpontja lehet egy barna mezős területrehabilitációs program megvalósításának. Hulladékégető megvalósítása Miskolc-Debrecen-Nyíregyháza vonzáskörzetre, amely a munkaerőpiac szempontjából alulképzettek foglalkoztatását is lehetővé tenné. Tiszapalkonyán bontási kötelezettség nincs, rekultiváció csak a salaktérben van (rozsdatemető). Rekultivációs terv I. negyedévben (kívánatos lenne, ha újrahasznosítási szempontokat is betervezne). A felmerült problémákra 2016-ig válaszokat kell adni, mivel az erőmű működéséhez szükséges engedélyek eddig érvényesek. 152