Tájékoztató. A Tiszántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács tevékenységéről.

Átírás

1 Tiszántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Debrecen, Hatvan u Tájékoztató A Tiszántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács tevékenységéről. Debrecen, szeptember

2 1. A TISZÁNTÚLI TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁSI TANÁCS MEGALAKULÁSA A Tiszántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács a vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII. törvény 5. -ában foglaltak alapján, figyelemmel az 5/1998. (III.11.) KHVM rendeletre a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság június hó 17-én alakította meg a rendeletben előírt állami és egyéb szervek delegált képviselőinek összehívásával. A Területi Vízgazdálkodási Tanácsok létrehozásának célja: a vízgazdálkodás területi, szakmai feladatainak egységes és összehangolt végrehajtásának elősegítése, a vízgazdálkodással összefüggő tervezés, vízépítés és szolgáltatási tevékenység területén, véleményt nyilvánítani, javaslatot tenni, megfogalmazni és közvetíteni a térség vízgazdálkodását érintő társadalmi igényeket, elvárásokat A Tanács alapító tagjai: Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium képviselőjeként, Dr. Filotás Ildikó főosztályvezető Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság képviselőjeként, Beleznai Tibor igazgató Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség képviseletében, Ilyés Imre vízvédelmi osztályvezető Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat képviseletében, Dr. Kukli Emma főorvos Hajdú-Bihar megyei Földművelésügyi Hivatal képviseletében, Széll Sándor címzetes főtanácsos Hajdú-Bihar megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás képviseletében: Dr. Podmaniczky Gábor igazgatóhelyettes Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Tanács képviseletében:dr. Matolcsi Lajos igazgató Északkelet-Magyarországi Regionális Idegenforgalmi Bizottság képviseletében: Korózs Lajos elnök Hajdú-Bihar megyei Területi Agrárkamara képviseletében: Dr. Forgács Barna elnök Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében:gondola Zsolt alelnök 2

3 Hajdú-Bihar megyei Mérnöki Kamara képviseletében: Dr. Karvaly Elemér okl. építőmérnök, alelnök, Tiszamenti Regionális Vízművek képviseletében: Murányi Ferenc üzemigazgató Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Rt képviseletében:dr. Kovács László vezérigazgató, A Debreceni Vízmű Rt képviseletében: Dr. Nádasdy Gábor vezérigazgató, Településszolgáltatási Egyesület képviseletében: Balogh István ügyvezető igazgató Hajdúszoboszló Közüzemi Víz- és Csatorna, Hőszolgáltató Kft Agrártudományi Egyetem képviseletében: Dr. Thyll Szilárd egyetemi tanár, tanszékvezető, Hamvas-Sárréti Vízgazdálkodási Társulat képviseletében: Rammacher István ügyvezető igazgató Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága képviseletében: Dr. Aradi Csaba igazgató A Tanács, alakuló ülésén megválasztotta elnökének Dr. Karvaly Elemért, a HBM Mérnöki Kamara által delegált tagot, alelnökének Dr. Kovács Lászlót, a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Rt. részéről delegált tagot A Tanács hatásköre a rendelet előírása szerint: Működési területén véleményezi: a regionális vízgazdálkodás-fejlesztési terveket, a regionális vízkészlet-megosztási terveket, a regionális szennyvíztisztítási és szennyvízelhelyezési programokat, a térség szempontjából jelentős helyi vízgazdálkodási beruházásokat, fejlesztéseket és programokat, ideértve a fejlesztési programok pénzügyi konstrukciójára vonatkozó javaslatot, a határvízi együttműködéssel kapcsolatos feladatokat Működési területén javaslatot tesz: a jogszabályok előkészítésére, módosítására, a nemzetközi egyezmények tekintetében prioritások megfogalmazására, a régió, illetve a régiók közötti kapcsolatot érintő vízgazdálkodási problémák kezelésére, 3

4 Magyarország települési szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programjának irányelvei alapján a készülő programok összehangolására Működési területén értékeli: az ár- és belvízvédekezési, a vízminőség kárelhárítási terveket és tevékenységeket, a címzett és céltámogatással támogatott önkormányzati beruházások megvalósíthatósági tanulmányait, jelentős helyi vízgazdálkodási célú beruházások tervezett és tényleges megvalósulását A Tanács működtetése. A rendeletben előírt feladatok ellátásához ki kellett alakítani a következő albizottságokat: Megvalósíthatósági tanulmányokat értékelő albizottság Összetételét, feladatát a 104/1998. /V.22./ Korm. rendelet határozta meg..(1.-2.sz. melléklet ) Elnök: TIVIZIG képviselője ( Dr. Bartha Péter műsz.ig.h.) Tagok TIKÖFE képviselője Hajdú-Bihar megyei ÁNTSZ képviselője Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Tanács képviselője Hajdú-Bihar megyei Mérnöki Kamara képviselője Hajdú-Bihar megyei Földművelésügyi Hivatal képviselője Vízellátási, Csatornázási és Szennyvíztisztítási Szakmai Bizottság Tagjainak száma: elnök + 8 tag Elnök: A bizottság Elnökét a tagok alakuló ülésen maguk közül választják meg. Tagok: a) NEKI Tiszántúli Kirendeltsége képviselője b) TIKTVF képviselője c) Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság képviselője d) Hajdú-Bihar megyei Mérnöki Kamara képviselője, e) Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat képviselője, f) DMJV Önkormányzat képviselője g) Debreceni Vízmű Zrt. képviselője h) Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Rt képviselője 4

5 i) Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv képviselője Vízkárelhárítási és Mezőgazdasági vízgazdálkodási Szakmai Bizottság Tagjainak száma: elnök + 9 tag Elnök: A bizottság Elnökét a tagok alakuló ülésen maguk közül választják meg. Tagok: a) NEKI Tiszántúli Kirendeltsége képviselője b) TIVIZIG képviselője c) TIKÖFE képviselője d) Hajdú-Bihar megyei Területi Agrárkamara képviselője e) Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara képviselője, f) Hajdú-Bihar megyei Földművelésügyi Hivatal képviselője g) Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum képviselője h) Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat képviselője, i) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselője j) Vízgazdálkodási Társulatok képviselője, A Tanács szeptember 23-án tartott ülésén elfogadta a Szervezeti és Működési Szabályzatát és ennek alapján kezdte meg érdemi működését. A rendeleti változásokat követően minden esetben módosította a Szervezeti és Működési Szabályzatát, A szakmai bizottságok nagy mértéken elősegítették a Tanács működésének hatékonyságát, a Tanács elé kerülő szakmai anyagok véleményezése megalapozottan történhetett. A Tanács működését szabályozó 5/1998. (III.11.) KHVM rendelet több alkalommal módosításra került, ez minden esetben a tagok újabb delegálását, Szervezeti és Működési Szabályzat átdolgozását, albizottságok átalakítását, létrehozását tette szükségessé Vízgyűjt- gazdálkodási Tervezési Bizottság Az 5/2009.(IV.14.) KvVM rendelet hatálybalépését követően alakítottuk meg a Tanács megalakította, a:rendeletben előírt létszámmal a 5

6 Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési bizottság Az 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet 6. (2) szerint a bizottság 15 tagból áll, AZ Elnök személyét a tagok maguk közül választják meg. Tagjai: - Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - Tiszántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség - Hortobágyi Nemzeti Park - Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal - Hajdú-Bihar megyei Regionális Fejlesztési Ügynökség - Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat - METESZ Hajdú-Bihar megyei Környezetvédelmi Bizottsága - Magyar Horgász Szövetség - Debreceni Erdőspusztákért Egyesület - Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara - Hajdú-Bihar megyei Területi Agrárkamara - Debreceni Vízmű Zrt. - Hajdú-Bihar megyei Mérnöki Kamara - Debreceni Egyetem - MTA Debreceni Akadémiai Bizottság A bizottság elnökévé Dr, Borbély György ny. egyetemi tanárt, a Debreceni Erdőspusztákért Egyesület elnökét választotta meg alakuló ülésén. 2. A TANÁCS TEVÉKENYSÉGE A Tanács feladatait a Tanácsüléseken, illetve az albizottságokban végzett tevékenység ellátása útján végezte. A tanács üléseit a hatáskörébe utalt véleményezési, javaslattételi, értékelési feladatok igényének megfelelően végezte, csak akkor hívtuk össze a Tanács tagjait, ha olyan feladat jelentkezett, melyet határidőre el kellett végezni. Ez azt jelenti, hogy nem minden évben tartottuk meg a rendeletben előírt két alkalommal a Tanácsülést. 6

7 Megvalósíthatósági tanulmányokat értékelő albizottság munkáját folyamatosan végezte, a pályázatok benyújtásához kapcsolódva, általában a határidő előtt dömpingszerűen jöttek be a tanulmányok, melyeket rövid időn belül kellett elbírálni. Ez sok esetben ko9moly nehézséget okozott. Az albizottság munkája a április 6. megszűnt, mivel a 104/1998. /V.22./ Korm. rendeletet hatályon kívül helyezte a Kormány. A Tanács önállóan nem kezdeményezheti a különböző helyi és térségi vízgazdálkodási célok megvalósításával összefüggő feladatok előkészítésével, megvalósíthatóságával kapcsolatos véleményezési, javaslattételi kö9telezettségének érvényre jutását, csak olyan anyagokat tárgyal meg, amelyek törvényi, rendeleti úton hatáskörébe tartoznak. Hatáskörébe tartozó értékelési feladatát folyamatosan végezte az árvíz- és belvízvédekezés és vízminőségi kárelhárítási terveket és tevékenységeket szakmailag értékeli a címzett és céltámogatással támogatott önkormányzati beruházások magvalósíthatósági tanulmányait jelentős helyi vízgazdálkodási célú beruházások tervezett és tényleges megvalósulását A Tanács által véleményezett anyagok. 1. Hajdú-Bihar megyei Szennyvízelhelyezési Koncepció véleményezése (1998.) 2. Hortobágy-Berettyó vízgyűjtő vízgazdálkodási tervének véleményezése (1999.) 3. Országos Vízgazdálkodási Koncepció (2000.) 4. A szennyvízelvezetés és tisztítás nemzeti programja (2000.) 5. Hajdú-Bihar Megye Szennyvíz-elhelyezési Koncepciója (2000.) 6. Vízügyi Célelőirányzatra beérkezett pályázatok véleményezése (2003.) 7. Az Ivóvízminőség-javító programban elkészült megvalósíthatósági előtanulmányok szakmai bírálatának jóváhagyása (2007.) 8. Hajdú-Bihar Megye Területrendezési tervének véleményezése (2009.) 9. Nemzeti Vízstratégia véleményezése (2013.) 7

8 2.2. A Tanács által végzett értékelési tevékenység: 1. A évi árvízvédekezés tapasztalatai a TIVIZIG működési területén, valamint az árvízvédelem biztonságának növelése céljából szükséges feladatok ismertetése.(2000.) 2. Hajdú-Bihar megye Szennyvíz-elhelyezési Koncepciójának értékelése december 31. állapotnak megfelelően, javaslattétel a módosításra, kiegészítésre. (2000.) 3. Vízrendezési művek, - állami, társulati és önkormányzati kezelésben lévőküzemképességi állapotának értékelése, javaslat tétel a szükséges intézkedések megtételére (2003.) 4. Az ivóvíztisztító művek állapotának értékelése az Európai Unió vízminőségi követelményeinek figyelembe vételével (2003.) 5. Közép-Hajdúsági Regionális Vízellátó Rendszer szakmai értékelése (2007.) 6. A évi árvíz- és belvízvédelmi helyzet értékelése, a károk megelőzéséhez szükséges intézkedések (2011.) 2.3. A Tanács által végzett javaslattételi tevékenység: 1. A szennyvízelvezetési és - tisztítási agglomerációk módosítása (2004.) 2. Agglomeráció módosítása: (2004.) (Kaba Báránd Tetétlen, Hosszúpályi Monostorpályi Hajdúbagos) 3. A 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet alapján elindult Ivóvízminőség javító program keretében megvalósítandó beruházások elősegítésére, szakmai értékelésére alakuló eseti bizottság létrehozása. (2006.) 4. Tiszadada Tiszadob szennyvíz-agglomeráció módosítás (2007.) A Tiszántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács tevékenységét a vonatkozó rendeleti előírások alapján folyamatosan végezte. Az előzőekben ismertetett véleményezési, értékelési és javaslattételi tevékenységek alapján megállapítható, hogy felöleli Hajdú-Bihar megye, illetve a működési területen a vízgazdálkodás teljes területét. A felsorolt tevékenységek nem teljes körűen tartalmazzák az elvégzett munkát, mert a jogszerű működéssel összefüggő feltételek megteremtése sok feladatot jelentett a Tanács munkájában. Legutóbb az 1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat módosította a Tanács működését. 8

9 3. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁSI TANÁCS 15 ÉVES MŰKÖDÉSÉNEK TAPASZTALATAI A Tiszántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács több mint 15 évi működése alapján megfelelő tapasztalatot szereztünk a működési területen, a vízgazdálkodással összefüggő feladatok előkészítéséről, megvalósításáról, a feladat ellátását akadályozó hiányosságokról. Tapasztalatainkat az alábbiakban adjuk meg: 1. A törvények, rendeletek előírásának változásából adódóan vízgazdálkodási ágazat folyamatos átszervezése mindenesetben maga után vonta a Tanács összetételének megváltozását, szervezetének átalakítását. 2. A törvények, rendeletek előírták, hogy kik kell, hogy a Tanács tagjai legyenek. Sok nehézséget okozott, hogy egyes szervezetek nem delegáltak senkit, vagy csak többszöri felszólítás után tettek eleget ennek a kötelezettségüknek. 3. A vízgazdálkodás, környezetvédelem területén történt átszervezések a vízgazdálkodási feladatok szétaprózását, párhuzamosságok és ellentmondások létrehozását eredményezték, az egységes ágazati működést akadályozzák. 4. A Tanács által véleményezett koncepciók, irányelvek, stratégiák, stb. az adott vélemények figyelembevétele nélkül kerülnek elfogadásra, melynek következménye, hogy a későbbiekben az alkalmazás komoly nehézséget okoz. 5. Regionális Fejlesztési Ügynökség által kiírt különböző forrásokból megvalósuló pályázati kiírások sok esetben figyelmen kívül hagyták az érvényben levő rendeleti előírásokat, ellentmondást tartalmaztak. 6. A létesítési engedélyes tervek alapján meghirdetett pályázatok ajánlatai megalapozatlanok voltak, a megvalósult létesítmények minőségi, gazdaságos üzemeltetési kérdései háttérbe szorultak. 9

10 7. A vízgazdálkodást érintő területfejlesztési kérdésekben a Tanács véleményének megkérdezése nélkül készültek el a különböző tanulmányok, tervek, melyekről csak utólag értesültünk. 8. Az ágazati irányításból a szakmai szempontok mellőzésre kerültek, az Európai Unió által elfogadott direktívák végrehajtásának előkészítése, megvalósítása és értékelése hiányos, különös tekintettel az árvízi biztonság, vízgyűjtő gazdálkodás, határvízi együttműködés területén. Tájékoztatónkban az eltelt időszak munkáját és a felmerült nehézségeket, hiányosságokat foglaltuk össze azzal a céllal, hogy előre vigyük a területfejlesztéstől elválaszthatatlan vízgazdálkodási feladatok megoldását. Debrecen, szeptember hó Dr. Karvaly Elemér sk. elnök 10