KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM A

Átírás

1 KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM A gazdasági bűncselekmények aktuális kérdései szabadon választható tantárgy tárgykód: AJBKRALT038 jogász osztatlan képzés nappali tagozat 2013/2014. tanév 2. félév Tárgyfelelős: Dr. Gula József egyetemi docens Tárgyfelelős intézet/tanszék: BTI/ Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék Tantárgy oktatója: Dr. Gula József egyetemi docens Előtanulmányi kötelezettség: Büntetőjog 1. Egyidejű felvétel: - Óraszám/hét: 2 óra/hét Számonkérés módja: aláírás-beszámoló Kreditpont: 2 1. A tantárgy feladata és célja A tantárgy célja, hogy átfogó képet adjon a gazdálkodással összefüggő bűncselekmények büntetőjog-elméleti és jogalkalmazási kérdéseiről. Az alapfogalmak tisztázását követően áttekintjük e bűncselekmények szabályozásának történetét a magyar büntetőjogban. Ezt követi a hatályos büntetőjogi szabályok dogmatikai és kritikai elemzése, az e körbe tartozó delictumok rendszerének bemutatása. Egyes kiemelt bűncselekmények vonatkozásában konkrét jogeseteken keresztül megvizsgáljuk a joggyakorlat főbb problémáit. Érintjük e bűncselekményi kör külföldi szabályozási modelljeit. De lege ferenda javaslatok ismertetése zárja a félévet. 2. A tantárgy tematikus leírása 1. A gazdálkodással összefüggő bűncselekmények általános jellemzése 2. Az érintett bűncselekmények szabályozásának magyar büntetőjog-történeti áttekintése 3. A hatályos magyar szabályozás kritikai értékelése 4. Adózással kapcsolatos bűncselekmények 5. A hitelezővédelem büntetőjogi eszközei 6. Támogatásokkal, gazdasági előnyökkel visszaélések 7. A pénzforgalom biztonsága elleni bűncselekmények 8. A pénzmosás 9. A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása 10. A számvitel rendjének megsértése 11. A gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények 12. Az információs rendszer elleni bűncselekmények 13. A gazdálkodással összefüggő bűncselekmények a joggyakorlatban 14. Nemzetközi kitekintés, szabályozási modellek 15. Új szabályozásra vonatkozó elképzelések

2 3. Aláírás feltétele Az előadásokon való jelenlét, referátum tartása a félév során. Színvonalas referátummal a megfelelt minősítésű beszámoló kiválóan megfelelt minősítésűre javítható. 4. Vizsgakövetelmények leírása A számonkérés írásbeli/szóbeli beszámoló keretében történik, melynek alapját a meghatározott témakörök képezik, a kötelező tananyagnak, valamint az előadáson elhangzottaknak megfelelően. (Az értékelés háromfokozatú: kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg.) 5. Kötelező tananyag - Gula József: A pénz- és bélyegforgalom elleni bűncselekmények. A költségvetést károsító bűncselekmények. A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények. A fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények. Tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények. in: Magyar Büntetőjog Különös Rész. Szerk.: Horváth Tibor Lévay Miklós, CompLex Kiadó, Budapest, Gula József: Gondolatok a gazdasági bűncselekmények újraszabályozásához. in: Ünnepi tanulmányok Horváth Tibor professzor 85. születésnapja tiszteletére. Szerk.: Farkas Ákos. ME ÁJK, Miskolc, A hatályos Büntető Törvénykönyv Általános részének vonatkozó rendelkezései - Az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatai, és a Kúria (korábban: Legfelsőbb Bíróság) kapcsolódó iránymutatásai - Serious Economic Crime. Ed.: Nigel Page,White Page Ltd.-SFO, London, Ajánlott irodalom - Belovics Ervin Molnár Gábor Sinku Pál: Büntetőjog. Különös rész. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft, Bp., Gula József: A csődbűncselekmények 2007-es újraszabályozásának értékelése. Rendészeti Szemle 2009/ Molnár Gábor: Gazdasági bűncselekmények. HVG-ORAC Kiadó, Budapest, Gula József: A csődbűncselekmények de lege ferenda. Büntetőjogi Kodifikáció 2008/1. - Gula József: A pénzhamisítás elleni fellépés az Európai Unióban. Bűnügyi Tudományi Közlemények. 7. szám. (szerk.: Lévay Miklós) Bíbor Kiadó, Miskolc, Tóth Mihály: Gazdasági bűnözés és bűncselekmények. KJK-KERSZÖV, Bp Gula József: Jogalkotási és jogalkalmazási problémák a gazdasági bűncselekmények körében, különös tekintettel a kerettényállásokra. in: Bűnügyi Tudományi Közlemények 3. (szerk.: Lévay Miklós Farkas Ákos) Bíbor Kiadó, Miskolc, Gula József: Gazdasági bűncselekmények a változó gazdasági, jogi környezetben. Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése. Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése. Cég és Jog 2002/6. p. - Gula József: Gazdasági bűntett-csőd. in: Ünnepi Tanulmányok II. Horváth Tibor professzor 70. születésnapjára (szerk.: Farkas Ákos, Görgényi Ilona, Lévai Miklós) Bíbor Kiadó, Miskolc p Dine, Janet: Criminal Law in the Company Context. Dartmouth Publishing Company. Dartmouth, 1995.

3 Egyéb tudnivalók: Az előadást tartó oktató a fogadóóráján konzultációs lehetőséget biztosít. A hallgatók kötelesek a Büntető Törvénykönyvvel részt venni az előadásokon. Miskolc, február Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék Tantárgyi tematika minta KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM az Agrárjogi jogesetmegoldó c. szabadon választható tantárgyból tárgykód: AJAMUALT012 Jogász szak nappali tagozat 2013/2014. tanév II. félév Tárgyfelelős: Dr. Csák Csilla, egyetemi docens Tárgyfelelős intézet/tanszék: Agrár- és Munkajogi Tanszék Tantárgy oktatója: Dr. Csák Csilla, egyetemi docens Előtanulmányi kötelezettség: - Egyidejű felvétel: - Óraszám/hét vagy Óraszám/félév: heti 2 Számonkérés módja: beszámoló Kreditpont: 2 1. A tantárgy feladata és célja A tantárgy megismerteti a törzsanyagon túlmenően az Agrárjog iránt érdeklődő hallgatókat az agrárjogi speciális jogeset megoldási technikáival. Arra tanít, hogy lehet összegezni a különböző tantárgyakból megtanult ismereteket, és egy agrárjoghoz kapcsolódó eset kapcsán komplexen alkalmazni őket. A speciálkollégiumra jelentkező hallgatók mindegyikre feldolgoz egy az adott témakörhöz kapcsolódó jogesetet, aminek elővezetése után a többi hallgató alperesi, felperesi és bírói pozíciókban megoldja a felkészülő hallgató, és a speciálkollégium vezetőjének irányításával az esetet.

4 2. A tantárgy tematikus leírása A tárgy helye és ideje: kedd A/ II. 18. A jogesetmegoldás elvi keretei, a használatos módszerek, problémák a gyakorlatban II. 25. Szövetkezeti jogesetek szövetkezeti átalakulás az 1992.évi II törvény és a 2000.évi CXLI.tv alapján III. 4. Szövetkezeti jogesetek- szövetkeztek alapítása, szervei, a tagok részvételi jogai III. 11. Szövetkezeti jogesetek- értékpapírok a szövetkezetekben üzletrésszel, részjeggyel kapcsolatos problémák III. 18. Szövetkezeti jogesetek- A szövetkezet megszűnése, átalakulás gazdasági társasággá III. 25. Agrárszerződések- mezőgazdasági termékértékesítési szerződéssel kapcsolatos problémák IV. 1. Agrárszerződések- mezőgazdasági hitel és kölcsönszerződésekkel kapcsolatos problémák IV. 8. Agrárszerződések az agrárpiaci rendtartásra visszavezethető jogesetek IV. 15. Agrárszerződések a közvetlen termelési támogatások igénylésével, és teljesítésével kapcsolatos problémák IV. 22. Környezetjog- a vízvédelemmel kapcsolatos problémák IV. 29. Környezetjog a talajvédelemmel kapcsolatos problémák V. 6. Az ingatlan-nyilvántartás gyakorlata. A földhivatali eljárás rendje - alapjogesetek megoldása V. 13. Ingatlanjogi jogesetek. A vadászati joggyakorlásával, és a vadkárral kapcsolatos jogesetek 3. Félévközi számonkérés módja vagy aláírás feltétele vagy a félév elfogadásának feltételei Az aláírás feltétele az előadáson való jelenlét. 4. Vizsgakövetelmények leírása vagy vizsgára bocsátás feltételei vagy számonkérés követelményei Az írásbeli beszámoló során arról kell meggyőződni, hogy a hallgató milyen szinten sajátította el a tananyagot. A beszámoló értékelése háromfokozatú (nem felelt meg, megfelelt, kiválóan megfelelt) minősítéssel történik.

5 5. Kötelező tananyag Csák Csilla (szerk.): Agrárjog. Novotni Kiadó, Miskolc, Bobvos Pál: Agrárjog: egyetemi jegyzet. Szeged, JATE Press, Roland Norer: Handbuch des Agrarrechts, Verlag Österreich, Wien, Ajánlott irodalom Bobvos Pál: Magyar szövetkezeti jogtan, Szeged, SZTE ÁJTK-JATE Press, Fodor László: Agrárjog, Debrecen, DE Kossuth Egyetemi Kiadó, Réti Mária: Szövetkezeti jog, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, Joseph A McMahon: EU Agricultural Law. Oxford, University Press, Miskolc, február Agrár- Munkajogi Tanszék Tantárgyi tematika KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM az Alkotmányjog 2. c. tantárgyból tárgykód: AJALK271N4 Jogász szak nappali tagozat 2013/2014. tanév II. félév Tárgyfelelős: Bragyova András egyetemi tanár Tárgyfelelős tanszék: Alkotmányjogi Tanszék Tantárgy oktatója: Bragyova András egyetemi tanár Előtanulmányi kötelezettség: Alkotmányjog 1 Egyidejű felvétel: - Óraszám: 2/hét Számonkérés módja: kollokvium Kreditpont: 4 kr. 1. A tantárgy feladata és célja A tárgy a jogász alapképzésben szakmai törzsanyag. Célkitűzései, hogy megismertesse a magyar államszervezet és a képviseleti demokrácia alkotmányos alapjait, az

6 alkotmányvédelem és jogvédelem intézményeit, az összehasonlító alkotmányjog elemeit. A tantárgy tematikája felöleli az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, az önkormányzatiság alkotmányjogi alapjainak, az igazságszolgáltatás és a bírósági szervezet, az ügyészség témaköreit. 2. A tantárgy tematikus leírása 1. Kormányformák. A parlamentáris kormányforma. 2. A Parlament, mint képviseleti szerv. Egy és kétkamarás parlament. Az Országgyűlés alkotmányos feladatai. A törvényhozás és ellenőrzés, tisztviselők választása. 3. Az Országgyűlés belső szervezete: tisztségviselők, Házbizottság, bizottságok, frakciók. Az országgyűlési képviselők jogállása. Az Országgyűlés eljárása. Az Országgyűlés megbízatási ideje, ülésszakok, határozatképesség és szavazás. 4. A törvényjavaslatok tárgyalási rendje. A törvényhozási eljárás. A törvényhozás és a jogalkotás alkotmányos kérdései. 5. A törvények fajai. Sarkalatos törvények. Költségvetési törvény tárgyalási rendje. Nemzetközi szerződéseket kihirdető törvény. Törvény és rendelet viszonya. Az Országgyűlés határozatai. Interpelláció és kérdés. 6. A köztársasági elnök alkotmányos feladatai. A köztársasági elnök ( ). A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ( ). A köztársasági elnök választása, megbízatási ideje, megbízatásának megszűnése és felelőssége. A köztársasági elnök hatáskörei (az alkotmány és az Alkotmánybíróság határozatai szerint). A köztársasági elnök és a kormány. Miniszteri ellenjegyzés. 7. A Kormány. A kormányzás és a végrehajtó hatalom. A kormányzati tevékenység. A Kormány hatáskörei és tagjai. A Kormány létrejötte, megszűnése, megbízatási ideje; az ügyvivő kormány. A miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok jogállása. A kormány és a parlament kapcsolata. Bizalmatlansági indítvány, bizalmi szavazás, miniszteri felelősség. 8. A közigazgatás alkotmányos alapjai. A kormány, mint a közigazgatás legfőbb szerve. 9. Központi közigazgatási szervek. A kormánytól független közigazgatási szervek. A fegyveres erők jogállása. 10. A közigazgatás helyi szervei. Államigazgatási szervek és önkormányzatok. Az önkormányzatok alkotmányban biztosított hatáskörei és feladatai. Államigazgatási feladatok, hatáskörök és helyi közügyek. 11. Közpénzügyek, ÁSZ, MNB. 12. Az igazságszolgáltatás. Az igazságszolgáltatás fogalma, az igazságszolgáltatás szervei. Az igazságszolgáltatás alapelvei: a bírói függetlenség, a törvényes bíróhoz való jog, a jogorvoslathoz való jog és a bírósághoz fordulás joga. A bíróságok előtti egyenlőség. 13. A bírósági szervezet, a Kúria alkotmányos jogállása. A bíróságok igazgatása. Az Országos Bírói Hivatal. A bírák jogállása, kinevezése, előmenetele, javadalmazása, felelőssége. 14. Az ügyészség alkotmányos feladatai. A magyar ügyészség szervezete és az ügyészek jogállása. 15. A legfőbb ügyész alkotmányos pozíciója és hatásköre. Az ügyész, mint közvádló és az ügyészi felügyelet. 3. A félév elfogadásának feltételei A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás. Az értékelés öt fokozatú.

7 4. Számonkérés követelményei Kollokvium. A számonkérés az írott tananyagon és a kötelező jogszabályok ismeretén kívül kiterjed az előadáson elhangzottakra. Vizsgakérdések Alkotmányjog 2. tárgyból 1. Az államforma és a kormányforma fogalma. Az egyes kormányformák főbb sajátosságai, a parlamentáris kormányforma részletes jellemzése. 2. Egy- és kétkamarás parlament. Az Országgyűlés alkotmányos feladatai és hatáskörei. 3. Az Országgyűlés megbízatási ideje, alakuló ülése, ülésszakok, határozatképesség és szavazás. 4. Az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselők és kapcsolatuk az Országgyűléssel. 5. Az Országgyűlés tisztségviselői, bizottságai, képviselőcsoportok (frakciók). 6. Az interpelláció szerepe a parlamenti ellenőrzésben; interpelláció és kérdés Magyarországon. 7. Az országgyűlési képviselők jogállása. 8. A törvényjavaslatok tárgyalási rendje. 9. A törvények fajai. Sarkalatos törvények. Költségvetési törvény. Nemzetközi szerződéseket kihirdető törvény. Az Országgyűlés határozatai. 10. Az államfői jogkörök általános jellemzői (külkapcsolatok, miniszteri ellenjegyzés, alkotmányvédelem, az államfő szerepe a törvényalkotásban, viszonya a parlamenttel és a kormánnyal). 11. Az államfői jogkör Magyarországon 1945-től napjainkig. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa. 12. A köztársasági elnök választása, megbízatási ideje, megbízatásának megszűnése és felelőssége. 13. A köztársasági elnök hatásköre (az Alaptörvény és az Alkotmánybíróság határozatai szerint). 14. A kormányzás és a végrehajtó hatalom kapcsolata. A kormányzás fogalma. A kormányzati tevékenység. A Kormány kormányzati és igazgatási hatásköre. 15. A Kormány létrejötte, megszűnése, megbízatása; az ügyvivő kormány és az ügyvezető miniszterelnök. 16. A kormányzati felelősség általában. A Kormány politikai felelőssége. A miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok jogállása és felelőssége. 17. A közigazgatás alkotmányos alapjai. Központi közigazgatási szervek. A kormánytól független közigazgatási szervek. A fegyveres erők jogállása. 18. A helyi (decentralizált és dekoncentrált) szervek, és az önkormányzatok alkotmányjogi alapjai. 19. Az igazságszolgáltatás fogalma; igazságszolgáltatás szervezeti megoldásai. Az igazságszolgáltatás alkotmányos elvei (alapelvei). 20. A magyar bírósági szervezet és a bíróságok igazgatása. 21. A bírák jogállása, a bírói függetlenség garanciái. 22. Az ügyészség szervezeti megoldásai. A magyar ügyészség szervezete. 23. Az ügyészek jogállása, a legfőbb ügyész alkotmányos pozíciója és hatásköre. 24. Az ügyészi tevékenység fő irányai (szakágak). 5. Kötelező tananyag Alkotmánytan I. (szerk. Kukorelli István), Osiris, Bp., (esetleges újabb kiadás)

8 Petrétei József: Magyar Alkotmányjog II. Államszervezet. Dialog-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, The Basic Law of Hungary: A First Commentary. (szerk.: Schanda Balázs - Varga Zs. András - Csink Lóránt) Dublin, Clarus Press, Ajánlott irodalom Pap Gábor: A köztársasági elnök felelősségéről. Jogtudományi Közlöny, sz. Petrétei József: A köztársasági elnök vétójogáról. Jogtudományi Közlöny, sz. Wade - Bradley - Bates - Himsworth: Constitutional and Administrative Law. Longman, London, New York, Egyéb tudnivalók: A kötelező jogszabályok: Magyarország államformájáról szóló évi I. törvény Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról évi CLXIII. törvény az ügyészségről évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról 46/1994. (IX. 30.) OGYh. hatályos szövege az Országgyűlés Házszabályáról Alkotmánybírósági határozatok: 36/1992. (VI. 10.) a köztársasági elnök kinevezési jogköréről 1/1999. (II. 24.) a kétharmados törvényekről 4/1999. (III. 31.) az Országgyűlés ülésezési rendjéről 62/2003. (XII. 15.) a köztársasági elnök vétójogáról 33/2012. (VII. 17.) AB h. a bírák nyugdíjazásáról Megajánlott jegy: Tanszékünk élni kíván a Miskolci Egyetem Hallgatóinak Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában, a 25. pontban foglalt jegymegajánlási lehetőséggel. Ezért a hallgatók önkéntes alapon Alkotmányjogi verseny -en vehetnek részt, amelyen a Tanszék által kiadott alkotmányjogi feladatokat kell megoldani. A verseny kétfordulós. Az első fordulóra a szorgalmi időszak 12. hetében kerül sor. A második fordulón amelyet a gyakorlatvezetők előtt kell teljesíteni azon hallgatók vehetnek részt, akik az első fordulóban legalább 75 %-os eredményt értek el. Jelest az a hallgató kap, aki az első fordulóban legalább 85 %-os és a második fordulóban legalább 80 %-os eredményt ért el. Négyest az a hallgató kap, aki az első fordulóban legalább 75 %-os és a második fordulóban legalább 80 %-os eredményt ért el. Felmentési kérelmek elbírálása: Alkotmányjogból csak az a nappali tagozatos hallgató kaphat felmentést, aki korábban karunkon teljesítette a tantárgyi követelményeket. Aki más felsőoktatási intézményben tanult alkotmányjogot, akkor kaphat felmentést, ha a tanmenet legalább 75 % egyezést mutat a jelen félév tanmenetével. Ehhez kérelmet kell benyújtani, amelyhez csatolni kell az index másolatát, illetve egyéb szükséges dokumentumokat (pl. tanmenet).

9 Adminisztratív ügyek intézése az A/6 211-es szobában történik, ügyintéző: Szigeti Erika Miskolc, január 10. Alkotmányjogi Tanszék Tantárgyi tematika KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM az Alkotmányjog 4. c. tantárgyból tárgykód: AJALK271N6 Jogász szak nappali tagozat 2013/2014. tanév 2. félév Tárgyfelelős: Bragyova András egyetemi tanár Tárgyfelelős tanszék: Alkotmányjogi Tanszék Tantárgy oktatója: Bragyova András egyetemi tanár Előtanulmányi kötelezettség: Alkotmányjog 3. Egyidejű felvétel: - Óraszám: 2/hét Számonkérés módja: kollokvium Kreditpont: 3 kr. 1. A tantárgy feladata és célja A tanegység célkitűzései: az alapjogok elmélete, nemzetközi jogi védelme és az alapjogokra vonatkozó magyar alkotmányjogi szabályozás megismerése (az Alkotmánybíróság joggyakorlata alapján.) A stúdium keretében bemutatásra kerülő főbb témakörök: a politikai szabadságjogok, a nemzetiségek jogai, a gazdasági, szociális, kulturális jogok, a harmadik generációs jogok, az állampolgári jogok, közteherviselés és az alapjogok érvényesülésének biztosítékai. 2. A tantárgy tematikus leírása 1. Kommunikációs alapjogok. A véleménynyilvánítás szabadsága (sajtószabadság és a médiajog). A véleményszabadság korlátai: médiajog, közszolgálati médiumok. 2. A gyűlöletbeszéd problémája. A véleménynyilvánítás szabadsága és a személyiségi jogok. A tudomány és a művészet szabadsága. 3. A nemzeti és etnikai kisebbségek egyéni és kollektív jogai. 4. Politikai alapjogok. A választójog, a közhivatal viselésének joga, választhatóság. 5. Az egyesülési jog. A gyülekezési jog. Társadalmi szervezetek. A pártokra vonatkozó alkotmányos szabályok. 6. Az állampolgári kötelezettségek. A közteherviselés. Az adójog alkotmányos elvei. 7. A lelkiismereti és a vallásszabadság. Az állam és az egyház viszonya. Az állam világnézeti semlegessége. 8. Az oktatás szabadsága, a szülő nevelési joga és lelkiismereti szabadság. A művelődéshez való jog. A gyermekek jogai.

10 9. A gazdasági, szociális és kulturális jogok. A valódi szociális alapjogok: a tulajdonhoz való jog, a munkához való jog és a foglalkozás szabadsága. 10. Az érdekvédelem joga és a sztrájkjog. 11. A szociális biztonsághoz és ellátáshoz való jog. A környezetvédelem, mint alapjog. 12. A bírósági eljáráshoz kapcsolódó jogok. A jogállamisághoz kapcsolódó alapjogok. Az igazságszolgáltatáshoz, a törvényes bírósághoz és a törvény által rendelt bíróhoz való jog; független és pártatlan bírósághoz való jog; igazságos, méltányos és nyilvános tárgyaláshoz való jog; 13. Az anyanyelv használatához való jog; a jogorvoslathoz való jog; a tisztességes eljárás, a bírósághoz fordulás joga, az ártatlanság vélelme; a védelemhez való jog, a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elve. 14. Az alapjogok érvényesülésének biztosítékai: alkotmánybírósági, rendes bírósági jogvédelem. 15. Az alapjogok nemzetközi védelme. 3. A félév elfogadásának feltételei Kollokvium. A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás. A tantárgy értékelése: öt fokozatú. 4. Számonkérés követelményei A számonkérés az írott tananyagon és a kötelező jogszabályok ismeretén kívül kiterjed az előadáson elhangzottakra. Vizsgakérdések Alkotmányjog 4. tárgyból 1. A véleménynyilvánítás szabadsága és korlátozása. 2. A művészeti és a tudományos élet szabadsága. A művelődéshez való jog. 3. A lelkiismereti és vallásszabadság joga, tartalma, kapcsolata más jogokkal. A vallásszabadság az oktatás területén. 4. A vallási tevékenység. Az egyházak fogalma és jogállása. Az állam és az egyház elválasztása. Az egyházak elismerése és nyilvántartásba vétele. Az egyházak működése és megszűnése. 5. Az egyesülési jog tartalma, hatályos szabályai és korlátozása. 6. A pártokra vonatkozó alkotmányjogi szabályok. 7. A gyülekezési jog tartalma, gyakorlásának szabályai. 8. A gyermekek jogai. 9. A tulajdonhoz való jog alkotmányos védelme és korlátozása. 10. A szociális biztonsághoz és ellátáshoz való jog. A vásárolt jog és a társadalmi szolidaritás. A rászorultakról való gondoskodás. 11. A munkához való jog és a foglalkozás szabad megválasztásának joga. 12. Az érdekvédelem joga. A szakszervezeti szervezkedés joga és a sztrájkjog. 13. Az egészséges környezethez való jog. 14. A jogállamisághoz kapcsolódó alapjogok. Az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó jogok. Eljárási alapjogok. A tisztességes eljáráshoz és a bírósághoz forduláshoz való jog stb. 15. A nemzet fogalma, összetevői. A nemzetállam. A nemzeti kisebbségek védelmének módozatai. 16. A határontúli magyarság és a magyar állam alkotmányjogi kapcsolata (az Alaptörvény felelősségi klauzulája, a státustörvény ). A nemzeti és etnikai kisebbségek egyéni és kollektív jogai Magyarországon; ezen jogok érvényesülését szolgáló állami szervek hazánkban.

11 17. Alkotmányos kötelezettségek. A közteherviselés, az adójog alkotmányos elvei, az oktatáshoz való jog, illetve kötelezettség. 18. Az alapjogok érvényesülésének biztosítékai: az alkotmánybírósági jogvédelem, a rendes bírósági jogvédelem, az alapjogok nemzetközi védelme. 5. Kötelező tananyag Sári János Somody Bernadett: Alapjogok. Alkotmánytan II. Osiris, Bp., (esetleges újabb kiadás) Alkotmányjog Alapjogok. (Szerk: Schanda Balázs Balogh Zsolt), PPKE JÁK, Budapest, The Basic Law of Hungary: A First Commentary. (szerk.: Schanda Balázs - Varga Zs. András - Csink Lóránt) Dublin, Clarus Press, Ajánlott irodalom Emberi jogok. (Szerk.: Halmai Gábor, Tóth Gábor Attila), Osiris Kiadó, Budapest, Halmai Gábor: Kommunikációs jogok. Új Mandátum Kiadó, Budapest, Wade - Bradley - Bates - Himsworth: Constitutional and Administrative Law. Longman, London, New York, Egyéb tudnivalók: A kötelező jogszabályok: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) évi III. törvény a gyülekezési jogról évi XXXIII. törvény a pártok működéséről és gazdálkodásáról évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról Alkotmánybírósági határozatok: 30/1992. (V. 26.) AB határozat a közösség elleni izgatásról 4/1993. (II. 12.) AB határozat az állam világnézeti semlegességéről 18/2004. (V. 25.) AB határozat a gyűlöletbeszédről 75/2008. (V. 29.) AB határozat a gyülekezési jogról Felmentési kérelmek elbírálása Alkotmányjogból csak az a nappali tagozatos hallgató kaphat felmentést, aki korábban karunkon teljesítette a tantárgyi követelményeket. Aki más felsőoktatási intézményben tanult alkotmányjogot, akkor kaphat felmentést, ha a tanmenet legalább 75 % egyezést mutat a jelen félév tanmenetével. Ehhez kérelmet kell benyújtani, amelyhez csatolni kell az index másolatát, illetve egyéb szükséges dokumentumokat (pl. tanmenet). Adminisztratív ügyek intézése az A/ es szobában történik. Ügyintéző: Szigeti Erika Miskolc, január 10. Alkotmányjogi Tanszék

12 Tantárgyi tematika KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM az Alkotmányjog 5. (záróvizsga felkészítő) c. tantárgyból tárgykód: AJALK221N10 jogász szak nappali tagozat 2013/2014. tanév 2. félév Tárgyfelelős: Dr. Paulovics Anita egyetemi tanár Tárgyfelelős tanszék: Alkotmányjogi Tanszék Tantárgy oktatója: Dr. Hallók Tamás egyetemi adjunktus, Dr. Pap Gábor egyetemi adjunktus Előtanulmányi kötelezettség: Alkotmányjog 4. Egyidejű felvétel: - Óraszám: 2/hét Számonkérés módja: záróvizsga Kreditpont: - 1. A tantárgy feladata és célja Felkészítés a záróvizsgára. A tananyag lényeges pontjainak ismétlése és a bekövetkezett változások ismertetése. 2. A tantárgy tematikus leírása 1. Az alkotmány és alkotmányjog fogalma, az alkotmányok osztályozása. Az alkotmányosság fogalma. Alkotmány és demokrácia. A szuverenitás fogalma és tartalma. A főbb szuverenitás-felfogások. Az élethez és az emberi méltósághoz való jog különös tekintettel az Alkotmánybíróság határozataira. A személyi szabadsághoz való jog. A mozgásszabadság joga. A személyi sérthetetlenséghez és a testi épséghez való jog. Az adatvédelem alkotmányos szabályai. A közérdekű adatok nyilvánossága. 2. Az egyenlőség. A diszkrimináció tilalma. A véleménynyilvánítás szabadsága és korlátai. Az egyesülési jog. A pártokra vonatkozó szabályok. A gyülekezési jog szabályai. A lelkiismereti és vallásszabadság. 3. Az állampolgárság fogalma, az állampolgársági jogviszony tartalma; az állampolgársági jog alapelvei. A magyar állampolgárság keletkezése, megszerzése és megszűnése. A jogforrási hierarchia rendező elvei; a jogforrások érvényessége és hatályossága, a visszaható hatály tilalma. Eredeti és származékos jogalkotói hatáskör: jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök. Az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Kormány alkotmányos viszonya. A kormányforma fogalma és főbb típusainak történeti kialakulása, és az egyes kormányformák sajátosságai. Választójogi alapelvek, választási rendszerek.

13 A választói jogosultság, a jelölés és a szavazás. A választók nyilvántartása. A választási szervek. A választás első és második fordulója: érvényesség, eredményesség. Jogorvoslat a választási eljárásban. 4. A népszavazás fajtái, az országos népszavazás tárgyai és eredményessége. Az Országgyűlés hatásköre, megbízatási ideje; határozatképesség és szavazás. A törvényjavaslatok tárgyalási rendje. Interpelláció és kérdés. Az Országgyűlés tisztségviselői, bizottságai, képviselőcsoportok (frakciók). Az Országgyűlési képviselők jogállása, a képviselők mandátuma. 5. A köztársasági elnök hatásköre, különös tekintettel az Alkotmánybíróság határozataira. A Kormány létrejötte, megszűnése, megbízatási ideje; az ügyvivő kormány. A kormányzati felelősség, a Kormány tagjainak (miniszterelnök, miniszter) jogállása és felelőssége. Az önkormányzatok alkotmányos jogállása. Az igazságszolgáltatás fogalma és alapelvei. A magyar bírósági szervezet és a bíróságok igazgatása. A bírói függetlenség biztosítékai. 6. A magyar ügyészség szervezete, a legfőbb ügyész alkotmányos pozíciója és hatásköre. Az ügyészi tevékenység fő irányai. Az Alkotmánybíróság szervezete, az alkotmánybírák jogállása. Az Alkotmánybíróság hatásköre és eljárása. Az alapvető jogok biztosának jogállása, hatásköre és eljárása. A nemzeti és etnikai kisebbségek védelmének alkotmányos kérdései. A nemzeti és etnikai kisebbségek fogalma, egyéni és kollektív jogai. 3. A félév elfogadásának feltételei Aláírás megszerzése. Az értékelés öt fokozatú. 4. Számonkérés követelményei Záróvizsga. A számonkérés az írott tananyagon és a kötelező jogszabályok ismeretén kívül kiterjed az előadáson elhangzottakra. A záróvizsga kérdései Alkotmányjogból 1. Az alkotmány és alkotmányjog fogalma, az alkotmányok osztályozása. Az alkotmányosság fogalma. Alkotmány és demokrácia. 2. A szuverenitás fogalma és tartalma. A főbb szuverenitás-felfogások. 3. Az élethez és az emberi méltósághoz való jog különös tekintettel az Alkotmánybíróság határozataira. 4. A személyi szabadsághoz való jog. A mozgásszabadság joga. A személyi sérthetetlenséghez és a testi épséghez való jog. 5. Az adatvédelem alkotmányos szabályai. A közérdekű adatok nyilvánossága. 6. Az egyenlőség. A diszkrimináció tilalma. 7. A véleménynyilvánítás szabadsága és korlátai. 8. Az egyesülési jog. A pártokra vonatkozó szabályok. 9. A gyülekezési jog szabályai. 10. A lelkiismereti és vallásszabadság.

14 11. Az állampolgárság fogalma, az állampolgársági jogviszony tartalma; az állampolgársági jog alapelvei. A magyar állampolgárság keletkezése, megszerzése és megszűnése. 12. A jogforrási hierarchia rendező elvei; a jogforrások érvényessége és hatályossága, a visszaható hatály tilalma. Eredeti és származékos jogalkotói hatáskör: jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök. 13. Az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Kormány alkotmányos viszonya. 14. A kormányforma fogalma és főbb típusainak történeti kialakulása, és az egyes kormányformák sajátosságai. 15. Választójogi alapelvek, választási rendszerek. 16. A választói jogosultság, a jelölés és a szavazás. A választók nyilvántartása. A választási szervek. A választás első és második fordulója: érvényesség, eredményesség. Jogorvoslat a választási eljárásban. 17. A népszavazás fajtái, az országos népszavazás tárgyai és eredményessége. 18. Az Országgyűlés hatásköre, megbízatási ideje; határozatképesség és szavazás. 19. A törvényjavaslatok tárgyalási rendje. Interpelláció és kérdés. 20. Az Országgyűlés tisztségviselői, bizottságai, képviselőcsoportok (frakciók). 21. Az Országgyűlési képviselők jogállása, a képviselők mandátuma. 22. A köztársasági elnök hatásköre, különös tekintettel az Alkotmánybíróság határozataira. 23. A Kormány létrejötte, megszűnése, megbízatási ideje; az ügyvivő kormány. 24. A kormányzati felelősség, a Kormány tagjainak (miniszterelnök, miniszter) jogállása és felelőssége. 25. Az önkormányzatok alkotmányos jogállása. 26. Az igazságszolgáltatás fogalma és alapelvei. A magyar bírósági szervezet és a bíróságok igazgatása. A bírói függetlenség biztosítékai. 27. A magyar ügyészség szervezete, a legfőbb ügyész alkotmányos pozíciója és hatásköre. Az ügyészi tevékenység fő irányai. 28. Az Alkotmánybíróság szervezete, az alkotmánybírák jogállása. 29. Az Alkotmánybíróság hatásköre és eljárása. 30. Az alapvető jogok biztosának jogállása, hatásköre és eljárása. 31. A nemzeti és etnikai kisebbségek védelmének alkotmányos kérdései. A nemzeti és etnikai kisebbségek fogalma, egyéni és kollektív jogai. 5. Kötelező tananyag Alkotmánytan I. (szerk. Kukorelli István), Osiris, Bp., (esetleges újabb kiadás) Sári János Somody Bernadett: Alapjogok. Alkotmánytan II. Osiris, Bp., (esetleges újabb kiadás) The Basic Law of Hungary: A First Commentary. (szerk.: Schanda Balázs - Varga Zs. András - Csink Lóránt) Dublin, Clarus Press, Ajánlott irodalom Petrétei József: A köztársasági elnök vétójogáról. Jogtudományi Közlöny, sz. Emberi jogok. (Szerk.: Halmai Gábor, Tóth Gábor Attila), Osiris Kiadó, Budapest, Wade - Bradley - Bates - Himsworth: Constitutional and Administrative Law. Longman, London, New York, Egyéb tudnivalók: Kötelező jogszabályok

15 Magyarország államformájáról szóló évi I. törvény A Magyar Köztársaság alkotmányának hatályos szövege évi XX. törvény a Magyarország Népköztársaság alkotmányáról (az eredeti szöveg) évi I. törvénnyel módosított alkotmány szövege Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) évi CLXIII. törvény az ügyészségről évi CXXX. törvény a jogalkotásról évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról évi III. törvény a gyülekezési jogról évi VII. törvény a sztrájkról évi XXXI. törvénnyel módosított alkotmány szövege évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról évi XXXIII. törvény hatályos szövege a pártok működéséről és gazdálkodásáról évi CCIII. törvény hatályos szövege az országgyűlési képviselők választásáról évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XXXI. törvény Az emberi jogok európai egyezményének kihirdetéséről (az egyes jogokra vonatkozó részek: cikkig és a Hatodik kiegészítő jegyzőkönyv.) évi LV. törvény a magyar állampolgárságról évi CXI. törvény az alapvető jogok biztosáról évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról évi XXXVI. törvény a választási eljárásról évi CCXXXVIII. törvény a népszavazás kezdeményezéséről Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata évi 8. törvényerejű rendelet a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya kihirdetéséről évi 9. törvényerejű rendelet a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya kihirdetéséről 46/1994. (IX. 30.) OGYh. hatályos szövege az Országgyűlés Házszabályáról Alkotmánybírósági határozatok: 8/1990. (IV. 23.) az önrendelkezési jogról és az emberi méltósághoz való jogról 23/1990. (XI. 30.) a halálbüntetésről és az élethez, az emberi méltósághoz való jogról 15/1991. (IV. 13.) a személyes adatok védelméről 8/1992. (I. 30.) a köztársasági elnök kinevezési jogköréről

16 30/1992. (V. 26.) a véleménynyilvánítás jogáról és a sajtószabadságról 2/1993. (I. 22.) a népszavazásról 4/1993. (II. 12.) a vallásszabadságról 1/1994. (I. 7.) az önrendelkezési jogról az emberi méltósághoz való jogról, az ügyészségről 42/2005. (XI. 14.) a jogegységi határozat alkotmányellenességéről 1/1999. (II. 24.) a kétharmados törvényekről 4/1999. (III. 31.) az Országgyűlés ülésezési rendjéről 62/2003. (XII. 15.) a köztársasági elnök vétójogáról Adminisztratív ügyek intézése az A/ es szobában történik. Ügyintéző: Szigeti Erika Miskolc, január 10. Alkotmányjogi Tanszék Tantárgyi tematika KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM az Alkotmányjogi gyakorlat 2. c. tantárgyból tárgykód: AJALK272N4 jogász szak nappali tagozat 2013/2014. tanév 2. félév Tárgyfelelős: Dr. Bragyova András egyetemi tanár Tárgyfelelős tanszék: Alkotmányjogi Tanszék Tantárgy oktatója: Dr. Hallók Tamás egyetemi adjunktus, Dr. Pap Gábor egyetemi adjunktus, Dr. Panyi Béla óraadó Előtanulmányi kötelezettség: Alkotmányjogi gyakorlat 1. Egyidejű felvétel: Alkotmányjog 2. Óraszám: 2/hét Számonkérés módja: gyakorlati jegy Kreditpont: 1 kr. 1. A tantárgy feladata és célja Alkotmányjogi szövegek (jogszabályok, bírói döntések, alkotmánybírósági határozatok, szakirodalom) tanulmányozása. A jogeset-megoldási készség kialakítása az alkotmányjogban. Alkotmányjogi jogszabályok, bírói (alkotmánybírói) döntések elemzése, ennek módszerei. Alkotmányjogi jogesetek megoldása, ezek értékelése. Az elsajátított készségek értékelése. 2. A tantárgy tematikus leírása 1. Kormányformák. A parlamentáris kormányforma. 2. A Parlament, mint képviseleti szerv. Egy és kétkamarás parlament. Az Országgyűlés alkotmányos feladatai. A törvényhozás és ellenőrzés, tisztviselők választása.

17 3. Az Országgyűlés belső szervezete: tisztségviselők, Házbizottság, bizottságok, frakciók. Az országgyűlési képviselők jogállása. Az Országgyűlés eljárása. Az Országgyűlés megbízatási ideje, ülésszakok, határozatképesség és szavazás. 4. A törvényjavaslatok tárgyalási rendje. A törvényhozási eljárás. A törvényhozás és a jogalkotás alkotmányos kérdései. 5. A törvények fajai. Sarkalatos törvények. Költségvetési törvény tárgyalási rendje. Nemzetközi szerződéseket kihirdető törvény. Törvény és rendelet viszonya. Az Országgyűlés határozatai. Interpelláció és kérdés. 6. A köztársasági elnök alkotmányos feladatai. A köztársasági elnök ( ). A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ( ). A köztársasági elnök választása, megbízatási ideje, megbízatásának megszűnése és felelőssége. A köztársasági elnök hatáskörei (az alkotmány és az Alkotmánybíróság határozatai szerint). A köztársasági elnök és a kormány. Miniszteri ellenjegyzés. 7. A Kormány. A kormányzás és a végrehajtó hatalom. A kormányzati tevékenység. A Kormány hatáskörei és tagjai. A Kormány létrejötte, megszűnése, megbízatási ideje; az ügyvivő kormány. A miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok jogállása. A kormány és a parlament kapcsolata. Bizalmatlansági indítvány, bizalmi szavazás, miniszteri felelősség. 8. A közigazgatás alkotmányos alapjai. A kormány, mint a közigazgatás legfőbb szerve. 9. Központi közigazgatási szervek. A kormánytól független közigazgatási szervek. A fegyveres erők jogállása. 10. A közigazgatás helyi szervei. Államigazgatási szervek és önkormányzatok. Az önkormányzatok alkotmányban biztosított hatáskörei és feladatai. Államigazgatási feladatok, hatáskörök és helyi közügyek. 11. Közpénzügyek, ÁSZ, MNB. 12. Az igazságszolgáltatás. Az igazságszolgáltatás fogalma, az igazságszolgáltatás szervei. Az igazságszolgáltatás alapelvei: a bírói függetlenség, a törvényes bíróhoz való jog, a jogorvoslathoz való jog és a bírósághoz fordulás joga. A bíróságok előtti egyenlőség. 13. A bírósági szervezet, a Kúria alkotmányos jogállása. A bíróságok igazgatása. Az Országos Bírói Hivatal. A bírák jogállása, kinevezése, előmenetele, javadalmazása, felelőssége. 14. Az ügyészség alkotmányos feladatai. A magyar ügyészség szervezete és az ügyészek jogállása. 15. A legfőbb ügyész alkotmányos pozíciója és hatásköre. Az ügyész, mint közvádló és az ügyészi felügyelet. 3. A félév elfogadásának feltételei Gyakorlati jegy. A gyakorlati jegy feltétele az aláírás megszerzése. A gyakorlatok látogatása kötelező, ami az aláírás feltétele. Kettőnél több hiányzás esetén az aláírás az utolsó szorgalmi héten beszámoló megírásával szerezhető meg. 4. Számonkérés követelményei A gyakorlat értékelése öt fokozatú. A gyakorlati jegy a félév során megírásra kerülő két zárthelyi dolgozat és a gyakorlatvezető által kiadott feladat értékelésének eredményéből kerül kialakításra. Az első zárthelyi dolgozat megírására a 6-ik oktatási héten (III. 24.) a második zárthelyi dolgozat megírására a 11-ik oktatási héten (IV. 28) kerül sor.

18 5. Kötelező tananyag Alkotmánybírósági esetjog (szerk.: Halmai Gábor), INDOK, Bp., Alkotmánytan I. (Szerk.: Kukorelli István), Osiris Kiadó, Bp., (esetleges újabb kiadás) The Basic Law of Hungary: A First Commentary. (szerk.: Schanda Balázs - Varga Zs. András - Csink Lóránt) Dublin, Clarus Press, Ajánlott irodalom Az értelmezett alkotmány. (Szerk.: Balogh Zsolt Holló András) Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, Petrétei József: Magyar Alkotmányjog II. Dialog Campus Kiadó, Budapest Pécs, Wade - Bradley - Bates - Himsworth: Constitutional and Administrative Law. Longman, London, New York, Egyéb tudnivalók: A kötelező jogszabályok, kötelező AB határozatok: 4/1999. (III. 31.) AB határozat az Országgyűlés ülésezési rendjéről 1/1999. (II. 24.) AB határozat a kétharmados törvényekről 50/2003. (XI. 5.) AB határozat az országgyűlési vizsgálóbizottságokról 48/1991 (IX. 26.) AB határozat a köztársasági elnök főparancsnoki jogköréről 8/1992. (I. 30.) AB határozat a köztársasági elnök alapvető feladatáról és hatáskörének értelmezéséről 36/1992. (VI. 10.) AB határozat a köztársasági elnök kinevezési jogköréről 62/2003. (XII. 15.) AB határozat az elnöki vétóról 50/1998. (XI. 27.) AB határozat a miniszteri felelősségéről 55/2004. (XII. 13.) AB határozat a kormányfő és a kormány lemondásával kapcsolatos eljárásról 58/B/1992. AB határozat az önkormányzati alapjogok alkotmányos korlátairól szóló ún. precedens-határozat 56/1996. (XII. 12.) AB határozat az önkormányzati alapjogok jellemzőiről 38/1993. (VI. 11.) AB határozat a bírói függetlenségről és a bírói hatalmi ág semlegességéről 42/2005. (XI. 14.) AB határozat a jogegységi határozat alkotmányellenességéről 16/1991. (IV. 20.) AB határozat a törvényjavaslattal kapcsolatos előzetes normakontrollról 57/1991. (XI. 8.) AB határozat az utólagos normakontroll tartalmi értelmezéséről és az alkotmányjogi panasz jogorvoslati jellegéről. 30/1998. (VI. 25.) AB határozat az alkotmányos hatáskörök átruházásáról az EUra Felmentési kérelmek elbírálása: Alkotmányjog gyakorlatból csak az a hallgató kaphat felmentést, aki korábban karunkon teljesítette a tantárgyi követelményeket. Aki más felsőoktatási intézményben tanult Alkotmányjog gyakorlatot, akkor kaphat felmentést, ha a tanmenet legalább 75 %-os egyezést mutat a jelen félév tanmenetével. Ehhez kérelmet kell benyújtani, amelyhez csatolni kell az index másolatát, illetve egyéb szükséges dokumentumokat (pl. tanmenet).

19 Adminisztratív ügyek intézése az A/ es szobában történik. Ügyintéző: Szigeti Erika Miskolc, január 10. Alkotmányjogi Tanszék Tantárgyi tematika KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM az Iparjogvédelmi szerződések a gyakorlatban c. tantárgyból tárgykód: AJPJTALT017 Jogász osztatlan képzés nappali tagozat 2013/2014. tanév II. félév Tárgyfelelős: Dr. Leszkoven László e. docens Tárgyfelelős intézet/tanszék: Polgári Jogi Tanszék Tantárgy oktatója: (vendégelőadók A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és az Egyetem közötti megállapodás szerint) Előtanulmányi kötelezettség: - Egyidejű felvétel: - Óraszám/hét vagy Óraszám/félév: 1 óra/hét Számonkérés módja: beszámoló Kreditpont: 2 1. A tantárgy feladata és célja A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a szellemi tulajdonvédelem fontosságát a gazdasági életben, az innovációs törvény jelentőségét, a szabadalom, védjegy, használati- és formatervezési mintaoltalom, a szerzői jog hazai és nemzetközi vonatkozásait, képet kapnak a vállalkozások iparjogvédelmi feladatairól, a tisztességtelen piaci magatartás

20 tilalmáról, megismerkednek a bírósági eljárásokkal iparjogvédelmi ügyekben és perekben, az újdonságvizsgálat, tisztaságvizsgálat fontosságával, a kutatási eszközökkel. Előadások ideje, helye: 20 főt elérő jelentkezés esetén, a vendégelőadókkal való egyeztetés alapján határozható meg 2. A tantárgy tematikus leírása 1. A szellemi tulajdonvédelem formái. 2. Az innováció polgári jogi- iparjogvédelmi aspektusai. 3. A szabadalom. 4. Védjegyjog. 5. A használati minta. 6. A formatervezési mintaoltalom. 7. A nemzetközi iparjogvédelem intézményei. 8. A szerzői jog hazai és nemzetközi vonatkozásai. 9. Bírósági gyakorlat iparjogvédelmi ügyekben és perekben, 10. Az újdonságvizsgálat, a tisztaságvizsgálat, a kutatási eszközök. 11. Szabadalmi licencia-szerződés. 12. Védjegy-licencia. 13. Know-how szerződések. 14. Merchandising. 15. Franchise. 3. Félévközi számonkérés módja vagy Aláírás feltétele vagy A félév elfogadásának feltételei Az aláírás feltétele egy a félévi anyaghoz kapcsolódó témában szerződéskészítés. Az írásbeli minősítés háromfokozatú (kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg). 4. Vizsgakövetelmények leírása vagy Vizsgára bocsátás feltételei vagy Számonkérés követelményei A hivatkozott tankönyvek (jegyzetek), az előadások során feldolgozott anyag, a megjelölt egyéb hatályos jogszabályok. A tantárgy számonkérésének módja: írásbeli vizsga. 5. Kötelező tananyag

21 6. Ajánlott irodalom A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló, a évi XXXIX. törvénnyel módosított, évi XXXIII. törvény 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet az egyes termékek kiegészítő oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokról 20/2002. (XII. 12.) IM rendelet a szabadalmi bejelentés, az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, illetve a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel összefüggő beadványok, valamint a növényfajta-oltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól A Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) (Kihirdette az évi 14. törvényerejű rendelet) 34/2002. (XII. 25.) IM rendelet a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez csatolt Végrehajtási Szabályzat szövegének kihirdetéséről évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról 18/2004. (IV. 28.) IM rendelet a használati mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról 19/2001. (XI. 29.) IM rendelet a formatervezési mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól 266/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a Magyar Formatervezési Tanácsról Az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről A Parlament és a Tanács 98/71/EK irányelve a formatervezési minták oltalmáról A Tanács 6/2002/EK számú rendelete a közösségi formatervezési mintáról A Bizottság 2246/2002/EK rendelete a közösségi formatervezési minták lajstromozása tekintetében a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról Az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodás Az ipari minták nemzetközi letétbehelyezésére létrejött Hágai Megállapodás (Kihirdette az évi 29. törvényerejű rendelet) Az ipari minták nemzetközi letétbehelyezésére létrejött Hágai Megállapodás Végrehajtási Szabályzata Az ipari minták nemzetközi osztályozásának létesítéséről szóló Locarnói Megállapodás (Az október 8-án Locarnóban aláírt megállapodást kihirdette az évi 29. törvényerejű rendelet évi CII. törvény egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról (hatályos május 1. napjától) 16/2004. (IV. 27.) IM rendelet a védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályairól Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény (Kihirdette az évi 18. törvényerejű rendelet)

22 A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó évi Jegyzőkönyv (Kihirdette az évi LXXXIII. törvény) Dr. Bendzsel Miklós: A hazai tudásipar iparjogvédelmi támogatása a Magyar Szabadalmi Hivatal az ezredfordulón. In: Iparjogvédelmi Szemle, 1997, 5. sz., p. 1- Dr. Bendzsel Miklós: Az európai szabadalmi rendszer reformja hazai tükörben. In: Iparjogvédelmi Szemle, április, p Dr. Csiky Péter: A TRIPS tanácsában folyó munka. In: Iparjogvédelmi Szemle, április, p Dr. Palágyi Tivadar: A szabadalmazhatóság megítélése az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában. In: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, április, p Dr. Sorosi Gyula: A közösségi védjegyrendszer főbb jellemzői. In: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, június, p Dr. Ficsor Mihály: Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi Egyezményhez. In. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, augusztus, p Dr. Ingo Kober: Az európai szabadalmi rendszer jövője az új szerződő államok csatlakozása után. In: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, április, p Dr. Molnár István: Versenykorlátozó kikötések a licenciazserződésekben: a közösségi és hazai versenyjogi szabályozás kérdései. In: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, június, p Dr. Kiss Zoltán: A szerzői jogról szóló évi LXXVI. Törvény módosításának főbb kérdései. In: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, február, p Dr. Gonda Imre: A közösségi és a tagállami védjegyjog kapcsolata az Európai Unióban. In: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, április, p Hámoriné Gál Éva: A számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatósága. In: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, június. p

23 Dr. Penyigei Krisztina: VIVACE Vállalkozói Iparjogvédelmi Versenyképességet Alapozó Cselekvési Program. In: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, augusztus, p Reményi Péter: Felmérés a hazai találmányok hasznosításáról. In: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, február, p Bacher Vilmos Faludi Gábor: Jogérvényesítés a szellemitulajdon-jogok területén. In: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, április, p Dr. Palágyi Tivadar: Szabadalmakkal kapcsolatos érdekes döntések az amerikai bíróságok évi gyakorlatából. In: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, december, p Dr. Bendzsel Miklós: Fátyoltánc a szabadalmi titok körül. In: Iparjogvédelmi és Suzerzői Jogi Szemle, január, p Egyéb tudnivalók: projektor Miskolc, február 6. Polgári Jogi Tanszék Tantárgyi tematika minta KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM a(z) Közbeszerzési jog elmélete és gyakorlata c. tantárgyból tárgykód: AJKERALT040 Jogász osztatlan (szak) nappali (tagozat) 2013/2014. tanév 2. félév Tárgyfelelős: Dr. Barta Judit e. docens Tárgyfelelős intézet/tanszék: CTI/Kereskedelmi Jogi intézeti Tanszék Tantárgy oktatója: Dr. Barta Judit e. docens, Dr. Juhász Ágnes PhD. e. adjunktus, dr. Guba Zoltán közbeszerzési tanácsadó Előtanulmányi kötelezettség: - Egyidejű felvétel: -

24 Óraszám/hét vagy Óraszám/félév: heti 2 óra Számonkérés módja: beszámoló Kreditpont: 2 1. A tantárgy feladata és célja A szabadon választott tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a közbeszerzésekre vonatkozó elsődleges uniós és magyar jogszabályokat oly módon, hogy az elméleti alapozás mellett, gyakorlati ismereteket is szerezzenek, képet kapjanak a közbeszerzési eljárások lebonyolításáról. A tárgy keretében a mindennapi életben tapasztalt helyzetek, problémák, típushibák ismertetésére is sor kerül, a hallgatók - lehetőség szerint - ellátogatnak egy közbeszerzési döntőbizottsági ülésre is. 2. A tantárgy tematikus leírása Előadások helye: A/6 épület Civ. Tud. Int. könyvtára 117/A.sz. Előadások időpontja: szerda ig II ) Bevezetés: a közbeszerzések célja, uniós háttere, az alapvető jogszabályi környezet. A közbeszerzési eljárások során érvényesülő alapelvek és ezek jelentősége. A közbeszerzés szereplői, eljárási pozíciók. Az ajánlatkérők besorolása. In house beszerzés II ) A közbeszerzés előkészítése, piackutatás, a becsült érték meghatározása és jelentősége. A közbeszerzési értékhatárok. Az egybeszámítási kötelezettség vs. részekre bontás tilalma, kivételek, gyakorlati példák, tipikus hibák III. 5. 3) A közösségi és a nemzeti eljárásrendek: főbb különbségek-jogalkotói hatáskörök. Viták az Európai Bizottsággal III ) Az eljárásfajták ismertetése: nyílt, meghívásos eljárás, tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd III. 19.