Negatív megjelenés. kotta: Gólya, gólya, gilice 1, 2

Átírás

1 Lázár Katalin: TÖRÖKÖK A NÉPI JÁTÉKOK SZÖVEGEIBEN Az Ethnographia 2012/1. számában olvasható Történetiség a népi játékokban c. írásomban már szerepeltek a törökök, akik nagyrészt a török hódoltság következtében kerülhettek a játékszövegekbe. A velük kapcsolatos fenyegetésekben megjelennek a középkori kínzások, főként a vízbevetés és a kerékbetörés, amelyek ugyan nem elsősorban a törökökhöz kötődtek, de a játékszövegekben a fenyegetés révén összekapcsolódtak velük. A szövegekben megtalálható az elrablás motívuma is, ami annak idején a törökök részéről reális fenyegetést jelentett. Itt részletesebben foglalkozunk ezzel a témával. Egyes példákban kifejezetten, másokban enyhébben negatív kép jelenik meg a törökökről. Ismét másokban semleges módon mutatkoznak, érzelmi töltés nem kapcsolódik hozzájuk. Egy olyan példát is találtunk, ahol pozitívnak mondható módon szerepelnek. A továbbiakban ezeket vesszük sorra. Gólya, gólya, gilice Negatív megjelenés kotta: Gólya, gólya, gilice 1, 2 A gólyához szóló mondókákban a törökök határozottan negatív említése található. A gólya a magyarok által (is) kedvelt madár, különféle pozitív képzetek kötődnek hozzá: ő hozza a kisbabát (ez még a 20. században is pozitívumnak számított), ha megkerüli a házat, megvédi a rossztól, bajtól stb. Egy ilyen madárnak a lábát megvágni vagy megdobni negatív cselekedet, s azzal, aki ilyet tesz, ellentétet képez a gyógyító magyar gyerek. A török-magyar ellentét itt igen határozott. Érdekes az első és második szöveg közti különbség: amíg az elsőben a síp, dob és nádi hegedű a gyógyítás eszköze, addig a másodikban a gyógyítja szóval lezárul az első rész, majd a dal azzal folytatódik, hogy a törökök jönnek síppal, dobbal és nádi hegedűvel. Itt tehát a mágikus gyógyító eszközök a zajos török felvonulás eszközeiként jelennek meg, aminek szintén lehet mágikus (a gonoszt elűző, ezáltal pl. gyógyító) jelentősége 1. Mintha a törökök jóvá akarnák tenni a török gyerek vétkét, és maguk vállalkoznának a gyógyításra. Katalina, Katalina kotta: Katalina, Katalina A katicabogárhoz szóló mondókák egy részében a törökök úgy jelennek meg, mint kegyetlenkedő harcosok: sós kútba vetnek, kerék alá tesznek, illetve agyonlőnek. A középkori kínzások említése mellett ez egyértelműen a győztes hódító ábrázolása, aki ok nélkül is kegyetlenkedik, az ártatlant is bántja, kínozza. Ugyanilyen szöveg Libám, ludam, bukjál, bukjál kezdettel előfordul a libafürdető mondókák között is. Csigabiga bácsi kotta: Csigabiga bácsi 1 A zaj szerepéről a gyógyításban lásd pl. DIÓSZEGI , 71. l.; MNL zajkeltés szócikk; HOPPÁL l.

2 A csigához szóló mondókában is negatív képzet kapcsolódik a törökökhöz: itt a csigát a gyerekek azzal fenyegetik, hogy ha nem úgy viselkedik, ahogy ők akarják, a törökök kiirtják a családját (szüleit, nagyanyját). Itt is harcosokról van szó, akik ártatlanokat ölnek. Szólj, szólj, sípom kotta: Szólj, szólj, sípom Sípkészítő szövege. Tavasszal, amikor megindul a fűzfában a nedvkeringés, levágnak egy fűzfaág-darabot, és bicska nyelével ütögetik, hogy aztán megcsavarva le tudják húzni a héját. Az ágdarab veregetése közben éneklik, szövege mágikus fenyegetés a sikeres sípkészítés biztosítása érdekében. Az enyhének nem mondható büntetés először a gyerek részéről jelenik meg, utána további fenyegetés származik a törököktől. A büntetések súlyosságát valamelyest enyhíti, hogy azok nem a gyereknek, hanem a sípnak szólnak. Repülj, repülj, péterke kotta: Repülj, repülj, péterke A katicabogárhoz szóló mondókáknak ebben a változatában a törökök negatív, de enyhébb ábrázolása jelenik meg, középkori kínzások itt már nincsenek. Az ingbe, gatyába beledobás akár úgy is értelmezhető, hogy felöltöztetik. Ennek ellenére a gyermekrablás motívuma negatív, amit a beledobnak is erősít, hiszen nem éppen gyengéd bánásmódot jelez: ezért is biztatják a katicát (ebben a változatban péterke), hogy repüljön el. Bözsike, fuss el Bözsike, fuss el, Jön a török a nádba, Rabszíj van a markába, Bözsike, fuss el. (a kör) Hun a török? (a törökök) Nádasban. (a kör) Mi van a kezében? (a törökök) Pej ló. (a kör) Mi van a lovon? (a törökök) Egy kislány, fusson, ki merre lát! Kunhegyes, Jász-Nagykun-Szolnok LSZ A játszók többsége körben áll, a kör közepén is vannak néhányan, ők a törökök. A szöveg elején a Bözsike, fuss el kezdetű rész műköltésnek tűnik, funkciója sincsen. A szöveg után a belsők (törökök) kergetik a külsőket (a kör tagjait), és akit elkapnak, azok törökök lesznek. A törökök említése itt is olyan fenyegetés, ami elől menekülni kell, de nem a harcról van szó, hanem arról, hogy gyerekeket lopnak, ezért kell előlük szaladni. Tüzet viszek kotta: Tüzet viszek

3 Kendős játék szövege és dallama. A játszók körbeállnak, egy kívül jár kendővel a kezében, amit ledob valaki mögé. Ha az észreveszi, a ledobó után dobja a kendőt (a leírásból hiányzik, hogy mi történik utána), ha nem veszi észre, bemegy a körbe záptojásnak, és az is marad a játék végéig. A kendős játékban megjelenő veszély általában valóságos, de nem a törökökkel és tatárokkal kapcsolatos, hanem a tűzzel. Tüzet általában nem szívesen adtak kölcsön, mert hiedelmek fűződtek hozzá: a tűz megbecsülését a házi tűzhely kifejezés is mutatja, amit sért, ha kölcsönadnak belőle. A tűzkölcsönzést, tűzvivést hatóságilag is tiltották, mert a szalmatetők egyetlen parázstól is könnyen lángra lobbantak, s akkor futva kellett menekülni a gyorsan elharapódzó tűz elől. A veszély és a futás motívuma egymást erősíti. A játéknak ebben a változatában a veszélyt, a fenyegetést a törökök a tatárokkal együtt jelentik. Előlük kell menekülni, miattuk lett szűk a határ: vagy ők, vagy mi. A fenyegetést itt nem részletezik, csak általánosságban szerepel a szövegben. Török vagy lelőlek Egyedi játékváltozat, két csapatban játszott harci játék, amelynek elnevezésében a török ellenségként jelenik meg. A játékot íjjal-nyíllal játszották, lődözték egymást: akit eltaláltak, sebesültként lefeküdt, és az a csapat lett a vesztes, amelyiknek előbb elfogytak a tagjai 2. Hozzá kell tennünk, hogy az elnevezés nem tükröz kifejezetten a törökre irányuló ellenséges érzelmeket, inkább arról van szó, hogy a játék neve indokolja, miért ellenség a másik: a csapatoknak egyébként nincsen elnevezésük. (Kőtelek, Jász-Nagykun-Szolnok, LSZ 44627) Törökverő Egyedi játék: a Török vagy, lelőlek játékhoz hasonlóan nem a szövegben, hanem az elnevezésben jelenik meg a török. Virtuskodó játék: a játszó négykézláb áll, két kezével egyegy kukoricacsutkára támaszkodik, s az egyikkel kell elütnie a földbe tűzött csutkát. Ehhez vélhetőleg a törökverő vitézek ereje és ügyessége kell, a földbe tűzött kukoricacsutka pedig a törököt jelképezi. (Kisújszállás, Jász-Nagykun-Szolnok, LSZ 44668) Csicsis, baba kotta: Csicsis, baba Itt a török basa jelenik meg: ő vitte el az anyát, azért nincs otthon. Az altípus többi változatában a kányák, a bundás kutya, illetve Búza Paja vitte el: utóbbi kilétéről nincsen adat, de úgy tűnik, hogy ezek emberekre nem túlságosan veszélyes lények. Ki jön velem a törökhöz Ki jön velem a törökhöz, Annak adok piros gyöngyöt, Ne menj, kislány, a törökhöz, Nem ad néked piros gyöngyöt. Magyarlapád (Alsó-Fehér), AP 3930 a 2 A leírás szerint az győzött, de ez a játék logikája alapján elírás.

4 Kitalálós körjáték változata: a játék leírása hiányos, nem derül ki belőle, hogyan játszották. A dallam népies műdal 3. A török itt már nem félelmetes, de még negatív módon jelenik meg: ezt tükrözi, hogy annak, aki hajlandó elmenni a törökhöz, jutalmat ígérnek, illetve a leányt lebeszélik róla, mert a töröktől úgysem kap gyöngyöt. Csijabuja, baba kotta: Csijabuja, baba Az altatódalok között van egy olyan altípus, amelynek változatai balladában megjelenő altatódal-szövegek. Ezekben a bölcsőt ringató asszony saját kisfiáról énekel, akit csecsemő korában elvittek a törökök: ezért ment ő Törökországba, és elszegődött dajkának. A dalban megjelölt ismertetőjegyek alapján kiderül, hogy az asszony saját fiához került, unokáját ringatta. A történet kettős képet fest a törökökről: egyrészt ők voltak a gyermekrablók, ami negatív képet ad, másrészt azonban a fiúcskának nem esett bántódása, fölnevelték és jómódú férfi lett belőle: ez pozitív kép a környezetről, tehát a törökökről is. Indulj, dinnye, lódulj, zsák Indulj, dinnye, lódulj, zsák, Jön a török, majd levág. Debrecen (Hajdú), LSZ A fegyveres török képe ijesztő is lehetne, de a szöveg eleje elveszi az élét: ez inkább félig-meddig tréfálkozás, nem fenyegetőzés. Ez a kislány sípot kér kotta: Ez a kislány sípot kér A Szólj, szólj, sípom -hoz hasonlóan ez is sípkészítő-szöveg, amelyben szintén megjelennek a törökök, de a fenyegetések, a tőlük várható kínzások nem. Ez a szöveg másképpen negatív, inkább csúfoló-jellegű: a törököket mint ringy-ronggyal kereskedőket említi, ami azt jelenti, hogy szegénységben élnek. Kis kacsa fürdik kotta: Kis kacsa fürdik A játszók körben állnak, a kör közepén egy pár táncol. A játékhoz kapcsolódó szövegben a török teljesen váratlanul és ok nélkül jelenik meg. A cica semleges, de a maca nem, a talyiga pedig a házaló kereskedőt idézi fel, azt a képzetet keltve, hogy a török szegény ember: ez az előzőhöz hasonlóan csúfoló jellegű. A szegénység motívumát és a csúfolódást erősíti a vékony laska (többre nem telik) és a Rápirítok hatvan macskát szöveg is, amit a török felesége énekel. Török cica, török maca 3 KERÉNYI l.; lásd a Népzenei Típusrend /0 számú típusát is.

5 Török cica, török maca, Török taligája, Kuruzsina, zsapatina, Zsapatina zsapatinicskája. Járom az úr várának az alját, Járom másodmagammal. Lányok ülnek a toronyban Aranykoszorúsan, Arra járnak a legények Sárga sarkantyúja 4. Eb köszön jó napot, Hosszú a ti gatyátok, Nagy port indíttatok. Csir ide, csur oda, Dobd ki vári dombra, Idi-ridi puszta peperi, Merre viszi, mámmát keveri. Erdőcsokonya (Somogy), Ethn l. Három lány háromszög alakban föláll, a többiek láncba fogódzva kerülgetik őket, közben éneklik a dalt. Ebben a változatban az előbbiben is megjelenő Török cica, török maca, török taligája motívum a szöveg elejére kerül, szintén minden kapcsolódás és ok nélkül. A továbbiakról Gönczi Ferenc, a gyűjtő és közlő ezt írja: A harmadik és negyedik sor horvát szóutánzat, melyek értelmüknél fogva sem vágnak (kukorica-fizetés). A többi rész két versből való 5. A két vers itt két játéknak értendő: a Járom az úr várának az alját leánykérő, a jóval hosszabb Lányok ülnek a toronyban kezdetű rész többnyire párválasztó körjáték. Áradi-fáradi kotta: Áradi-fáradi A játék ugyanaz, mint a Török cica, török maca kezdetű szövegé, a törökökről szóló szövegmotívum is az ott megjelenőnek egy változata. A törökök megjelenése itt is előkészítetlen, váratlan és indokolatlan. Tulajdonképpen motívumok laza egymásutánjáról van szó: ha megvizsgáljuk, kiderül, hogy azok esetlegesek, nem alkotnak értelmes, összefüggő szöveget. A török-motívum inkább csúfolódás, mint fenyegetés: az előzőekben található török maca eredetileg az itt lévő török basa változata lehet, a török taligája pedig itt is a házaló kereskedőt idézi fel. Újvárba mentem 4 Szövegromlás, helyesen: Sárga sarkantyúban. 5 Ethn l. Újvárba mentem, Egy csizmát vettem, Pirosat vettem, Megpatkoltattam, Patkolásáért Egy tallért adtam.

6 Török cica, török maca, Bársony bariskája, Eredj, te kisleány, Mondjad anyádasszonynak, Süssön sugár pecsenyét, Pint bort mellé. Sípolnak, dudálnak Király udvarába, Mégsem ott, mégsem ott, Kőpalotába. Andorjás, bokrétás, Felesége jó táncos, Az ura selyemszál, Szolgálója aranyszál. Pim-pim, bukó ruca, Mire virradsz holnap, Hajlott ága hajlott, Termett ága termett, Árnyékába, kis menyecske, Öleld, aki szeretsz. Ezt ölelem, Ezt csókolom, Szedek szép rózsát, Kötök koszorút, Fejembe teszem Gyöngyös koszorút. Zimondom, zámondom, Szatyor a vén asszony, A tálat is megégetik, Mégis megroppantják. Csongrád megye, MNGY l. A szöveg párválasztó körjátékhoz kapcsolódik, és azok jelentős részéhez hasonlóan ebben is számos lazán és véletlenszerűen kapcsolódó, egymással össze nem függő motívum követi egymást. A játékmód szempontjából ez magától értetődő, hiszen az a cél, hogy a kör közepén álló minél tovább táncoljon azzal, akit választ. Itt lakodalmas, mulató, pünkösdölő és a Hajlik a meggyfa párválasztó játéktípus motívumainak füzéréről van szó, amelyben véletlenszerűen jelenik meg a török, ugyanabban a török cica, török maca formában, amelyben már előzőleg is találkoztunk vele. A török talyigája helyett itt a motívumot bársony bariskája követi, ami értelmetlen szövegromlás, de talán valamilyen bársony ruhadarabról volt szó, amivel kapcsolódhatna az azt követő lakodalmas motívumokhoz. Basa, basa, török basa Basa, basa, török basa, Beleférne száz kiskacsa, Üsse tovább az Ilona! Rém (Bács-Bodrog), LSZ 44646

7 A labda földre ütögetése közben mondott szövegben is előfordulhat a török említése, de itt nem őt kell tovább ütni, hanem a labdát, aminek ütögetését a megnevezett játszó folytatja. Ez a szöveg is csúfoló-jellegű, enyhén helytelenítő: jellemzően kövér gyereknek mondott csúfolóban szerepel, hogy hány kiskacsa vagy kacsa fér(ne) a hasába. Török basa, nagy a hasa Török basa, nagy a hasa, Belefér vagy hatvan kacsa. Tápiószecső (Pest-Pilis-Solt-Kiskun), LSZ A török basák nyilván nemigen szűkölködtek, így aztán hozzájuk hasonlítva csúfolták a kövéreket. Van olyan változat is, amely szerint ötszáz kacsa férne a nagy hasba. Egyetlen kivétellel a gyűjteményben található kövéreket csúfolók mindegyik változata a török basát emlegeti. Hozzá kell tenni, hogy a török basát is, a kövér falusiakat is megillette némi respektus, hogy volt módjuk meghízni. Pont, pont, vesszőcske Pont, pont, vesszőcske, Készen van a fejecske, Kicsi nyaka, nagy a hasa, Készen van a török basa. Tura (Pest-Pilis-Solt-Kiskun); Dolányi A rajzolók szövegei között is megjelenik a török basa, nyilván a kisgyerek rajzának jellegzetessége miatt. Ő vagy pálcikaembert rajzol, vagy egy nagyobb kereket, aminek keze, lába és feje van. Az utóbbi rajzolásához kapcsolódik a szöveg, amiben nyilván a nagy has idézi meg a török basát. Mikor Boszniában voltam Mikor Boszniában voltam, Egy törökkel találkoztam, Azt mondtam neki, Hogy van kend, Peti, Erre, arra, mégis kend a cica, ni! Hajdúszoboszló (Hajdú), Kiss Á l. A török a kiolvasóban is megjelenik, de itt már nemhogy félelem, tisztelet sincsen iránta. Ezt mutatja, hogy csak úgy Petinek szólítják, tehát nem felsőbbség, hanem egyenrangú, vagy akár egy kicsit lejjebb is sorolható, hiszen Petinek a kisfiúkat hívták. Török Török, az ágy alatt nyöszörög, Hetvenhét istennyila mellette könyörög. Szeged (Csongrád), Kálmány l.

8 Ebben a csúfolóban már sem félelem, sem tisztelet: a tiszta káröröm jelenik meg benne. A népcsúfolók között csak ez az egy szöveg található a törökökről, típust nem alkot. A kép azonban, amelyet fest a vihartól, mennydörgéstől, villámlástól megrémült törökről, nagyon is eleven és mulatságos. Csip-csip, csóka Semleges megjelenés kotta: Csipcsip csóka Hogy a törökök hogyan kerültek a Csip-csip, csóka szövegébe, arról nincsen adat, és a szöveg alapján sem következtethető ki: a kezdő szöveg után rögtön az ő említésük történik. A szöveg egyedi, a játék más szövegváltozataiban nem fordul elő. Hogy a törökök Budára mennek, az persze nem sokkal a török hódoltság után kellemetlen emlékeket idézhetett, de a törökök ilyen megjelenése a században már inkább semlegesnek, mint fenyegetőnek tekinthető. A szöveg végén megjelenő hessegetés minden változatban az elején említett csókának szól, de itt akár a török elkergetésének, elhessegetésének is értelmezhető. Kele-kele fűzfa kotta: Kele-kele fűzfa A semleges példák között említhetjük ezt a sípkészítőt, amelyben a törökök érzelmi töltés nélkül szerepelnek: mindössze a síppal, dobbal, hangos zenével való felvonulásukról esik szó. A gyermek a sípot, a mágikus rontás elhárításának egyik eszközét kéri, de ugyanakkor a síp a szórakoztatás eszköze is volt, és nincs jele, hogy bármitől, akár a törököktől is félni kéne, legföljebb utánozni akarja őket a gyerek. Kele-kele kompa kotta: Kele-kele kompa Ez a szöveg és dallam a sárpogácsa készítése közben hangzott el. Összekotortak egy halom nedves homokot, sarat, és ütögették, formázták: közben énekelték a dalt. A szöveg csaknem egyezik az előző sípkészítővel: itt is megjelenik a hangos zenével vonuló törökök képe, amely elfedte a zajkeltéssel való gyógyításnak a pogány magyar hitvilághoz kapcsolható emlékét. A Síppal, dobbal, nádi hegedűvel helyett itt a szövegben dibbel-dobbal, nyári hegedűvel szerepel: a dob a törökök számára is fontos hangszer volt, itt ikerszó formájában szerepel, a nyári hegedű szövegromlás. A szöveg vége a sípkészítők gyakori motívuma, azokból került át a sárpogácsa-készítésbe. Jönnek a törökök kotta: Jönnek a törökök A katonák menetelésének utánzásához mondják, ennek ellenére nincs benne fenyegetés. A szöveg a törökök felvonulását idézi: a síppal, dobbal, hangos zenével felvonuló törökökről az előbbiekben már volt szó.

9 Török császár udvarán Nyissad, asszony Két egymással közeli rokonságot mutató motívum jelenik meg két teljesen különböző játék szövegében. A Török császár udvarán az ölbeli gyerek játékai közé tartozó fejhajtogató: a kisbaba fejét két kezük közé fogva ritmikusan erre-arra hajtogatják a szöveg mondása közben. (Ennek a változatnak a dallama nincs lejegyezve.) Török császár udvarán Minden délben dobolják, Ki felköti a kardját, Annak adja a lányát. Szita, szita péntek, Szerelem csütörtök, Dob szerda. Tallós (Pozsony), Gágyor I/868. A Nyissad, asszony a mozgásos játékok között található Tánc típus egyik altípusának egyedi szövege. kotta: Nyissad, asszony Ebben a szövegben a Ki fölköti bocskorát a Ki felköti a kardját, az Annak adják a jussát az Annak adják a leányt motívum romlása, és ezt nemcsak az itt bemutatott két adat összehasonlítása mutatja. A Ki felköti a kardját motívum a párválasztó körjátékok egyik típusalkotója 6, és az ott található szövegekből kiderül, hogy a kardját kell felkötni annak, aki el akarja nyerni valakinek a lányát. A szövegekben mindig valaki másnak az udvara szerepel: a kezdet lehet A szőllősi udvarán, Szőllősiék udvarában, Hej, szélesnek udvarán, A főbíró udvarán, Ficinének udvarán is. A motívum szerepel a Haj, szénája, szénája szövegtípus belső motívumai között is egy bácsborsódi, egy rémi, egy topolyai és egy mátraballai adatban (ezekben Sziliné, Szuliné, egy asszony, illetve a jú élű udvaráról esik szó), valamint az A nyulacska kicsike típus egy Torontál megyei változatában A Szőlősi udvarán szövegkezdettel. Mindebből látható, hogy a motívum könnyen kötődik más motívumokhoz, és hogy az udvarán előtt szinte valamennyi változatban más jelenik meg: ezek közé könnyen bekerülhettek a törökök is, de ehhez arra volt szükség, hogy a negatív érzelmi töltés teljesen megszűnjön, hiszen ellenségnek a lányát senki nem akarja elvenni. Nyelvtörő Új kőkút körül ireg-forog tarka farkú török tyúk. Gúta (Komárom), LSZ Kőkút, körül kút, körülfutja törpe, tarka, kurtafarkú török tyúk. Kisbér (Komárom), LSZ Új kőkút körül sürög-forog öreg görög török tyúk. Kiskundorozsma (Csongrád), MNyr l. 6 Lásd a /00 típust a népi játékok típusrendjében a MTA BTK Zenetudományi Intézetben.

10 Új kőkút körül ireg-forog, tipeg-topog Törpe, tarka, kurtafarkú török tyúk. Debrecen (Hajdú), LSZ Két kert között fireg-forog Törpe tarka kurtafarkú török tyúk. Csernátfalu (Brassó), Seres Ezekben a szövegekben a nyelvtörést a t-k, k-k és ty-k gyors váltogatása jelenti: számos változat található a MTA BTK Zenetudományi Intézet játékgyűjteményében, ezek többségét, amelyek a török szót is tartalmazzák, az előbbiekben bemutatjuk. A török jelzőnek itt semmiféle érzelmi töltése nincsen, mindössze a nyelvtörést segíti elő. Több változatban török helyett tarka tyúk szerepel, amiben szintén van t és k; egy-egy adatban kurta tyúk, göde tyúk, illetve gulya tyúk jelenik meg: ezeknek nincs értelmük, de megfelelnek a nyelvtörés követelményének. Görögdinnye, török tök Görögdinnye, török tök, Szerda után csütörtök. Mezőcsávás (Maros-Torda), Veress A hét napjait említő egyedi szövegben a török szó is előfordul: a hétnek csak két napja szerepel benne. A török jelzőnek itt ugyanúgy nincs érzelmi töltése, mint a görögdinnyének: visszacsenghet a nyelvtörőben lévő k-t váltogatás, illetve a sok ö-vel mondott szöveg (lásd a következő példákat). Mondat egy magánhangzóval Öt török öt görögöt dögönyöz örökös örömök között. Sepsiszentgyörgy (Háromszék), LSZ Csütörtökön öt török közös örömök között tököt föröstökömözött. Alsóőr (Vas), Barsi Az egy magánhangzó itt az ö, a mondatokban csak az szerepel (a második változat első ü- je kivételével). A török megjelenése ilyen szövegben magától értetődő, akárcsak a görögé: más jelentősége egyiknek sincs, mint hogy a bennük lévő magánhangzó az ö. A sepsiszentgyörgyi adatnak számos változata található a MTA BTK játékgyűjteményében, az alsóőri egyedi. Szerbhusz, ötcseh Szerbhusz, ötcseh, öt török, öt görög hány ember? 35. Veszprém (Veszprém), LSZ Beugratós szöveg, mert a 20 szerb és az 5 cseh úgy hangzik, mint valami köszönés: szerbusz, öccse (ezért is van megfordítva a húsz szerb szerb husz -ra, rövid u-val). Ezért aztán a játékot nem ismerők 10-et mondanak 35 helyett. Érdekes módon a játékgyűjteményben valamennyi itt található változat pontosan egyforma, kivéve egy Háromszék megyei adatot, amelyben a szöveg még folytatódik.

11 A török megjelenése ebben a szövegben is teljesen semleges, ugyanolyan, mint a szerb, cseh és görög. A törököt, görögöt az öt ö-je vonzhatta ide. Három török, három görög Három török, három görög, három szász, hat pap, hányan vannak összesen? Tizenöten. Seres Ez is beugratós szöveg, bár írásban nem látszik. Nem is igen érthető, hogy miért kérdezik egyáltalán, hiszen már az elsős gyerek is könnyen rávágja, hogy tizenöten. Csakhogy ha kimondjuk a szöveget, a három szász, hat pap háromszázhat pap -nak hangzik, s erre azt feleli a kérdezett, hogy 312. Ez rossz válasz, de ha tizenötöt mond, azt a 306 papra hivatkozva szintén lehet rossznak minősíteni 7. A török megjelenése itt is semleges, a török-görög páros más szövegekben összekapcsolódott, s így egymást vonzhatták ide. Öt török, öt görög Öt török, öt görög, öt a földön hömpörög. Ez hány? Székelyszenterzsébet (Udvarhely), LSZ Az adat csupa ö-vel mondott szöveg, aminek alapján az egy magánhangzóval mondott mondatok típusába kerülhetett volna, de mivel rögtön utána következik a kérdés, a beugratós számolások közé tartozik. Azért beugratós, mert a kérdezett akárhányat mond, az semmiképpen nem jó. A két lehetséges válasz a tíz és a tizenöt. Ha a kérdezett tizenötöt felel, akkor a kérdező azt mondja, hogy a földön hömpörgők az öt törökből s az öt görögből vannak, tehát összesen tízen: ha azonban tíz a válasz, akkor az az ellenvetés, hogy még van öt földön hömpörgő, s ezért tizenöten vannak. Mindebben a török semmiféle szerepet nem játszik: itteni megjelenése valószínűleg a törökök és görögök más szövegekben való összekapcsolódásának köszönhető. Egedem-begedem, bakkecske Egedem-begedem, bakkecske, Hová való menyecske, Törökország szélére, Ott sem leszünk sokáig, Csak tizenkét óráig. Gyöngyöspata (Heves), AP o A szöveg kiolvasó török vonatkozással, bár ebben nem a törökök, hanem Törökország jelenik meg. Tökéletesen semleges említés bármiféle érzelmi töltés nélkül. Jelentős hasonlóságot mutat a számos változatban előforduló Csak a falu szélére szöveggel, de az nem a hová való, hanem a hová mégy kérdésre adott válasz. Pozitív megjelenés 7 Ennek a szövegnek a közlésében csak a 15 szerepel, megjegyzés nélkül, de más adatoknál (lásd pl. az Öt török, öt görög kezdetű szöveget) az adatközlők mondják, hogy a két lehetséges válasz közül mindig azt tekintik helytelennek, amit a kérdezett mond, s a másikra hivatkoznak, hogy az a helyes.

12 Sárga lábú kiskakas Sárga lábú kiskakas Kiugrott a gyepre, Patyolatos töröknek Gyönge felesége, Miért jöttél, mit akarsz, Nem a mienk vagy te, Mert a mienk nem ilyen Titye-totya, mint te. ~ (~), Kiss Á l. A kiolvasó szövegében megjelenő patyolatos török kifejezetten pozitív kép. A patyolat igen finom fonalból készült vászon, csak a gazdagok engedhették meg maguknak, hogy abból készült ruhát hordjanak. A gyönge feleség itt nem gyengét, hanem gyöngédet, nőiest jelent: egy ilyen feleség további pozitívum. Ennek a szövegmotívumnak a változata Thaly kuruc dalaiban is megjelenik Patyolatos kurucz, / Gyöngy a felesége formában 8. Meglepő módon ezek után a pozitív motívumok után a szöveg kifejezetten becsmérlővé válik, de a becsmérlés nem a töröknek szól, hanem egy meghatározatlan személynek. A szövegalakulások a patyolatos török esetében is megjelennek: patyolatos helyett lehet feszületes, ami egy keresztény törökről adott képként pozitívnak tekinthető. Helyette előfordulhat a szövegben akaratos legény és nevezetes király is, ami (különösen a nevezetes király) erősíti, hogy itt negatív érzelmeknek nyoma sincs. Összefoglalás Az eddigiekben láthattuk, hogy a törökök megjelenése különféle játékok szövegeiben nem tekinthető ritkaságnak. A leginkább negatív tartalmú szövegek középkori kínzásokkal fenyegetnek, bár ezek a törökökkel kapcsolatban nem merültek föl, de a szövegekben így jelennek meg: kútba vetnek, kerék alá tesznek, megnyúznak, agyonlőnek. Az ilyen szövegek az állatmondókák, főként a katicának és a csigának szóló szövegek részei. A másik fenyegetés az elrablás, amely valóban kifejezetten a törökökhöz kapcsolódik. A MTA BTK Zenetudományi Intézetének játékgyűjteményéből származó 38 itt bemutatott változat legtöbbje (24) a negatív szövegek közé tartozik. Kifejezetten a törökmagyar ellentétre épül a gólya lábának megvágása, illetve gyógyítása, negatív megjelenés a család kiirtásával vagy középkori kínzásokkal való fenyegetés, a gyermek vagy felnőtt elrablásának emlegetése, illetve az ellenséges csoport elnevezése. Negatív érzelmeket jelez a csúfolódás is (a 24 közül 11 változat), akár a szegénységre, házalókra való utalás, akár a nagy has, akár a tiszteletlenség vagy a félelmében az ágy alatt nyöszörgő török említése jelenik meg bennük. 13 adatban (ez esetben a nyelvtörő öt változatát és az egy magánhangzóval mondott mondat két változatát is egynek számítjuk) a törökök említése semleges. Ezek a törökök síppal-dobbal való felvonulását idézik, vagy a török keres lányának vőlegényjelöltet. Különféle szövegekben előfordulhat a török azért, mert nyelvtörőnek alkalmas, vagy mert mindkét magánhangzója ö hang, vagy más népek (leginkább a görög, de szerb és cseh is) mellett jelenik meg, ugyanúgy érzelmi töltés nélkül, mint azok. 8 Lásd KISS Á l.

13 Pozitív megjelenésre egy példát találtunk a játékszövegekben, amely a patyolatos (tehát jómódú és úrias) törököt említi. Azt is megemlíthetjük, hogy a népi játékok típusrendjének tömbjeinek és típuscsoportjainak többségében találhatók olyan szövegek, amelyekben megjelennek a törökök: a 6 tömb közül mindegyikben van, a 24 típuscsoport közül 8-ban nincs ilyen. A következő táblázatban ezt mutatjuk be. Tömbök Típuscsoportok Játékok száma Eszközös játékok Tárgykészítő játékok 4 Eszközös játékok Eszközös ügyességi játékok 1 Eszközös játékok Labdajátékok 2 Mozgásos játékok Ölbeli gyermek játékai 2 Mozgásos játékok Mozgásos ügyességi és erőjátékok 3 Mozgásos játékok Fogócskák 1 Mozgásos játékok Vonulások 2 Szellemi játékok Szellemi ügyességi játékok 5 Szellemi játékok Beugratós játékok 3 Szellemi játékok Kitalálós játékok 1 Szellemi játékok Rejtő-kereső játékok - Szellemi játékok Tiltó játékok - Párválasztó játékok Párválasztó körjátékok 1 Párválasztó játékok Leánykérő játékok - Párválasztó játékok Párválasztó társasjátékok - Mondókák Természetmondókák - Mondókák Növénymondókák - Mondókák Állatmondókák 5 Mondókák Ölbelieknek szóló mondókák 2 Mondókák Csúfolók 2 Mondókák Mondókák más 1 Mondókák Tandalok - Kisorsolók, Kisorsolók - kiolvasók Kisorsolók, Kiolvasók 3 kiolvasók Összesen 38 Hozzá kell tenni, hogy az itt közölt változatok nem jelentik a teljes anyagot, amelyben a török szó megjelenik valamilyen módon: vannak például olyan típusok, altípusok, ahol szinte minden szövegben szerepel a szó (a /10, Sárga lábú kiskakas szövegkezdetű kiolvasó-altípus 23 változata közül pl. 18-ban), de ezek közül csak egyet mutatunk be. Mindezek után fölmerülhet a kérdés, hogy ha a magyar népi játékok közül ennyiben szerepelnek a törökök, mi a helyzet a török népi játékok szövegeiben a magyarokkal. Aki Törökországban jár, tapasztalhatja, hogy a törökök szívesen fogadják a magyarokat, nem tekintenek minket úgy, mint régi ellenséget: éppen fordítva, úgy gondolják (és az iskolákban is azt tanulják), hogy őket mi hívtuk, hogy mentsenek meg minket a Habsburgoktól, ők meg is próbálták, de sajnos nem sikerült nekik. Mindazonáltal népi játékaik szövegeiben nem jelenünk meg semmilyen módon, legalábbis az átlag törökök nem tudnak ilyen szövegekről 9. 9 A törököknek a magyarok iránt tanúsított szívélyességéről magam is meggyőződhettem az 1970-es évek második felében. A többi Sipos János kollégám szíves szóbeli információja, aki a török népek népzenéjével foglalkozik, és évekig élt családjával Törökországban.

14 Rövidítések AP: Akadémiai Pyral hanglemez a MTA BTK Zenetudományi Intézet hangarchívumában. LSZ: leltári szám a MTA BTK Zenetudományi Intézet Népzenei Archívumában, ha az adatról nincsen hangfelvétel. Felhasznált irodalom Barsi Ernő 1967 Győr környéki gyermekjátékdalok. In: Arrabona, 9. kötet, l Daloló Őrvidék. Oberwart/Felsőőr. Békefi Antal 1976 Vasi népdalok. Szombathely. Diószegi Vilmos 1978 A pogány magyarok hitvilága. 2., változatlan kiadás. Budapest. Dolányi Anna 1996 Gyermekjátékok Turán. Tura. Ethn Ethnographia XXXIX. Budapest. Gágyor József 1982 Megy a gyűrű vándorútra I-II. Budapest. Hoppál Mihály 1990 Népi gyógyítás. In: Magyar Néprajz VII. Budapest l. Kálmány Lajos 1879 Szeged népe I. Arad. Kerényi György 1961 Népies dalok. Budapest. Kiss Áron 1891 Magyar gyermekjáték-gyűjtemény. Budapest. MNGy 1872 Magyar Népköltési Gyűjtemény II. Budapest. MNT 1951 A Magyar Népzene Tára I. Gyermekjátékok. Budapest. MNyr 1879 Magyar Nyelvőr VIII. Budapest. Muharay Elemér (szerk.) 1954 Népi gyermekjátékaink az általános iskola I-II. osztályában. Budapest. Seres András 1984 Barcasági magyar népköltészet és népszokások. Bukarest. Vajda József 1978 Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek? 333 zalai népdal. Zalaegerszeg. Veress Ilona 2002 Mezőcsávási gyermekfolklór. Bukarest-Kolozsvár.