Olvasópróba Benedek Ferenc és Pókecz Kovács Attila Ludovika Egyetemi Kiadó

Átírás

1

2 Benedek Ferenc Pókecz Kovács Attila Római magánjog Budapest, 2021

3 Szakmai lektor Prof. Dr. Jakab Éva, az MTA doktora Szerkesztette és átdolgozta Pókecz Kovács Attila Kiadja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Egyetemi Kiadó A kiadásért felel: Koltay András rektor Székhely: 1083 Budapest, Ludovika tér 2. Kapcsolat: kiadvanyok@uni-nke.hu Felelős szerkesztő: Inzsöl Kata Olvasószerkesztő: Kutas Éva Tördelőszerkesztő: Kőrösi László Nyomdai kivitelezés: Pátria Nyomda Zrt. Felelős vezető: Orgován Katalin ISBN ISSN Kilencedik, átdolgozott kiadás Kiadó, 2021 Benedek Ferenc Pókecz Kovács Attila, 2021 Minden jog védve.

4 Tartalom Szakirodalmi rövidítések 11 Előszó 15 Bevezetés A római jog fogalma A római jog történetének korszakai 17 ELSŐ RÉSZ RÓMA ÁLLAMSZERVEZETE ÉS A RÓMAI JOG FORRÁSAI I. cím: A római államszervezet 19 I. fejezet: A királyság és a köztársaság A királyság államszervezete A köztársasági államforma létrejötte A magistratusok A népgyűlés A senatus A területi igazgatás a köztársaság korában 32 II. fejezet: A principátus A principátus létrejötte és a princeps jogállása A principátus központi kormányzata A principátus területi igazgatása és társadalma 40 III. fejezet: A dominátus A principátus válsága és a dominátus kialakulása A dominátus központi kormányzata A dominátus területi igazgatása és társadalma 47 II. cím: A római jog forrásai és továbbélése 51 I. fejezet: A római jog forrásai A római magánjog rendszere és forrásai A szokásjog (consuetudo) A törvény (lex) Az edictum A senatus consultum A császári rendeletek (constitutiones principis) A jogtudomány A jusztiniánuszi kodifikáció 74 II. fejezet: A római jog továbbélése A római jog továbbélése a glosszátorok fellépéséig 78

5 6 Római magánjog 2.. A római jog reneszánsza Nyugat-Európában A római jog recepciója A római jogtudomány továbbélése Európában (XVI XX. sz.) A római jogtudomány története a XX. században 89 MÁSODIK RÉSZ A RÓMAI POLGÁRI PERES ELJÁRÁS I. cím: A polgári peres eljárás általános vonásai Magánjog és perjog A bírósági szervezetrendszer kezdetei A kereset és a keresetelévülés 95 II. cím: A polgári peres eljárás egyes korszakai A legis actiós eljárás A formuláris eljárás A keresetek fajai A formuláris per lefolyása A prétori végrehajtás A prétor peren kívüli jogsegélyei A cognitiós eljárás 111 HARMADIK RÉSZ SZEMÉLY- ÉS CSALÁDJOG I. cím: A személyjog 115 I. fejezet: A természetes személy Az ember mint jogalany A rabszolgák A szabadok A státuszváltozás (capitis deminutio) A polgári jogállapotot befolyásoló körülmények 126 II. fejezet: A jogi személy A jogi személyről általában Jogi személyek a római jogban 130 II. cím: A családjog 133 I. fejezet: A római család A vérrokonság Az agnát család és az agnát rokonság Az apai hatalom (patria potestas) A férji hatalom (manus mariti) 141 II. fejezet: A házasság A római házasság fogalma és feltételei A házasság létrejötte, joghatásai, megszűnése A hozomány (dos) A donatio ante (propter) nuptias 154 III. fejezet: Cselekvőképesség. Gyámság és gondnokság A cselekvőképesség 155

6 Tartalom A serdületlenek gyámsága (tutela impuberum) A női gyámság (tutela mulierum) A gondnokság (cura) 162 NEGYEDIK RÉSZ DOLOGI JOG Bevezetés: A vagyon és a dolog A vagyon A dolog (res) 166 I. cím: A birtok és a birtokjogok 172 I. fejezet: A birtok és a birtokjogok általában A birtok (naturalis possessio) fogalma A birtokjogok és a jogi birtok fogalma 173 II. fejezet: A tényleges birtok és a birtokjogok keletkezése és megszűnése A tényleges birtok (naturalis possessio) keletkezése és megszűnése A birtokjogok, ill. a jogi birtok keletkezése és megszűnése 178 III. fejezet: A birtokvédelem A birtokvédelem fogalma, indokai és kialakulása Birtokvédelem a preklasszikus és a klasszikus jogban A birtokvédelem a posztklasszikus és a jusztiniánuszi jogban 184 II. cím: A tulajdonjog 185 I. fejezet: A tulajdonjog fogalma, története, fajai A tulajdonjog fogalma és a tulajdonjog korlátai A római tulajdon története A római tulajdonjog fajai A tulajdonjog keletkezésének és megszűnésének módjai általában 191 II. fejezet: A tulajdonjog eredeti szerzésmódjai A foglalás (occupatio) A kincstalálás (inventio thesauri) A dolgok egyesülése és összekeveredése A gyümölcsszerzés (fructuum separatio; perceptio) A feldolgozás (specificatio) Addictio és adsignatio 203 III. fejezet: A tulajdonjog származékos szerzésmódjai A tulajdonátruházás formaszerű ügyletei A formátlan átruházó ügylet: a traditio Egyéb származékos szerzésmódok 209 IV. fejezet: Az elbirtoklás (usucapio és praescriptio) Az elbirtoklás fogalma, funkciói és története Az usucapio A longi temporis praescriptio Elbirtoklás a jusztiniánuszi jogban 218 V. fejezet: A tulajdonjog megszűnése 220

7 8 Római magánjog VI. fejezet: A tulajdonjog védelme A rei vindicatio Az actio Publiciana A negatoria in rem actio és az egyéb tulajdonvédelmi eszközök 225 VII. fejezet: A tulajdonközösség 227 III. cím: Az idegen dologbeli jogok (iura in re aliena) 229 I. fejezet: A szolgalmi jogok A telki szolgalmak (servitutes praediorum) A személyes szolgalmak (servitutes personarum) 233 II. fejezet: Az örökhaszonbérlet és a felülépítményi jog Az örökhaszonbérlet (emphyteusis) Felülépítményi jog (superficies) 238 III. fejezet: A zálogjog A zálogjog fogalma és történeti kialakulása A zálogjog tárgya A zálogjog tartalma A zálogjog keletkezése, átruházása és megszűnése 245 ÖTÖDIK RÉSZ KÖTELMI JOG I. cím: A kötelem általában 249 I. fejezet: A kötelem fogalma, létesítő tényei, eredete A kötelem fogalma, tartalma és fajai A kötelemlétesítő tények A kötelmek eredete 256 II. fejezet: A szolgáltatás és annak teljesítése A kötelmi szolgáltatás meghatározásának sajátos módjai A teljesítés (solutio) 260 III. fejezet: A kötelmek nemteljesítése: lehetetlenülés és késedelem A nemteljesítés általában A kártérítés mint a kötelemszegés szankciója A kötbér (poena conventionalis) A szerződésszegés felróhatósága: vétkesség és véletlen A szolgáltatás lehetetlenülése Az adóskésedelem (mora debitoris, mora solvendi) A hitelezőkésedelem (mora creditoris, mora accipiendi) 276 II. cím: Kötelmek szerződésekből és szerződésszerű tényekből 278 I. fejezet: A szerződések általában A szerződés fogalma és a római jog szerződéseinek rendszere A szerződés megkötése A szerződés tartalma Az érvénytelen jogügylet Képviselet a jogügyleteknél 292

8 Tartalom 9 II. fejezet: A stricti iuris egyoldalú kötelmek A stricti iuris kötelem általában A stipulatio A litterálkontraktus A kölcsön (mutuum és foenus) Az egyoldalú kötelmet keletkeztető prétori pactumok 304 III. fejezet: A szinallagmatikus bonae fidei kötelmek A bonae fidei kötelmek általában Az adásvétel (emptio venditio) A dologbérlet (locatio conductio rei) A munkaszerződés (locatio conductio operarum) A vállalkozási szerződés (locatio conductio operis) A társaság (societas) és a véletlen közösség (communio incidens) A névtelen reálszerződések (contractus innominati) 324 IV. fejezet: Az egyenlőtlenül kétoldalú és az egyoldalú bonae fidei kötelmek A haszonkölcsön (commodatum) A letét (depositum) A kézizálog-szerződés (contractus pigneraticius) A megbízás (mandatum) és a megbízás nélküli ügyvitel (negotiorum gestio) Az ajándékozás (donatio) 335 V. fejezet: A jogalap nélküli gazdagodás (condictiones sine causa) A jogalap nélküli gazdagodás általában A jogalap nélküli gazdagodás tényállástípusai 340 III. cím: Kötelmek deliktumokból és deliktumszerű tényekből 343 I. fejezet: Delictumok a ius civilében A delictum privatum mint kötelemlétesítő tény A furtum és a rapina Damnum iniuria datum Az iniuria 349 II. fejezet: Delictumok a prétori jogban és az ún. kvázidelictumok A prétori deliktuális tényállások Prétori actiones poenales quasi-delictumokból 353 IV. cím: Egyetemlegesség és kezesség, a kötelmek megszűnése és átruházása 354 I. fejezet: Egyetemlegesség és kezesség Az egyetemlegesség (solidaritas) A kezesség (adpromissio) és az intercessio 356 II. fejezet: A kötelmek megszűnése és átruházása A kötelmek megszűnése teljesítés nélkül A követelésátruházás és a tartozásátvállalás 362

9 10 Római magánjog HATODIK RÉSZ ÖRÖKLÉSI JOG I. cím: A római öröklési jog alapintézményei és történeti fejlődése Az öröklés alapfogalmai A római öröklési jog történeti fejlődése 367 II. cím: Az öröklés megnyílásának jogalapjai A végrendeleti öröklés A törvényes öröklés A végrendelet elleni öröklés (mellőzhetetlenség) 377 III. cím: Az örökös jogállása a hagyaték megszerzése után A hagyaték megszerzése Többek együttes öröklése Örökösi keresetek 385 IV. cím: Halál esetére szóló különös jogutódlás Legatumok és fideicommissumok Egyéb halál esetére szóló szinguláris juttatások 390 Hazai tankönyvirodalom 392

10 Szakirodalmi rövidítések AAASH ACUSD AFDUC AIASH ÁJ AJA AJH ANRW AnnUB AT AUB AUSz AUSz PDJ BIDR BM CIUD DJM DSz DFE ELTE 350 Ek. Antalffy Ek. Bolgár Ek. Cséka Ek. Degré Ek. Horváth Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis Anuario de la Facultad de Derecho de la Universidade da Coruña Acta Iuridica Academiae Scientiarum Hungaricae Állam- és Jogtudomány American Journal of Archaeology Acta Juridica Hungarica: Hungarian Journal of Legal Studies Aufstieg und Niedergang der römischen Welt Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae Antik Tanulmányok. Studia Antiqua Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Iuridica et Politica Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica. Publicationes Doctorandorum Juridicorum Bullettino dell Istituto di Diritto Romano «Vittorio Scialoja» Belvedere Meridionale Collectio Iuridica Universitatis Debreceniensis Debreceni Jogi Műhely Debreceni Szemle Le droit de la famille en Europe: son evolution depuis l antiquite jusqu a nos jours, Zlinszky János (éd.), Strasbourg éves az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, Menyhárd, Attila (szerk.), Budapest Emlékkönyv dr. Antalffy György egyetemi tanár oktatói működésének 40. és születésének 70. évfordulójára, Tóth Károly (szerk.), Szeged Összehasonlító jogtörténet, Bolgár Elek Emlékkönyv, Horváth Pál, Révész T. Mihály (szerk.), Budapest Emlékkönyv Dr. Cséka Ervin egyetemi tanár születésének 70. és oktatói munkásságának 25. évfordulójára, Tóth Károly (szerk.), Szeged Degré Alajos emlékkönyv, Máthé Gábor Zlinszky János (szerk.), Budapest Studia in honorem Roberti Horváth septuagenari, Tóth Károly (szerk.), Szeged 1986.

11 12 Római magánjog Ek. Ruszoly Emlékkönyv Dr. Ruszoly József egyetemi tanár 70. születésnapjára, Balogh Elemér Homoki-Nagy Mária (szerk.), Szeged Ek. Sipos Animus in consulendo liber: Sipos István emlékkötet, Veress Emőd (szerk.), Budapest Pécs Ek. Szilbereky 70 Emlékkönyv dr. Szilbereky Jenő egyetemi tanár oktatói működésének 30. és születésének 70. évfordulójára, Tóth Károly (szerk.), Szeged Ek. Szilbereky 90 Ius et legitimatio: Tanulmányok Szilbereky Jenő 90. születésnapja tiszteletére, Szabó Imre (szerk.), Szeged FOM Fiatal Oktatók Műhelytanulmányai FPDJ Forum: Publicationes Doctorandorum Juridicorum Fs. Benedek Iura antiqua iura moderna: Festschrift für Ferenc Benedek zum 75. Geburtstag, Hamza Gábor Kajtár István Pókecz Kovács Attila Zlinszky János (hrsg.), Pécs Fs. Knütel Festschrift für Rolf Knütel zum 70. Geburtstag Holger Altmeppen Ingo Reichard Martin Schermaier (szerk.), Heidelberg New York Fs. Liebs Römische Jurisprudenz Dogmatik, Überlieferung, Rezeption, Festschrift für Detlef Liebs zum 75. Geburtstag, Karlheinz Muscheler Detlef Liebs (hrsg.), Berlin Fs. Wacke Status familiae: Festschrift für Andreas Wacke zum 65. Geburtstag, Andreas Wacke Hans-Georg Knothe Jürgen Kohler (hrsg.), München Fs. Waldstein Ars boni et aequi: Festschrift für Wolfgang Waldstein zum 65. Geburtstag, Martin Josef Schermaier Zoltán Végh (hrsg.), Stuttgart Fs. Zlinszky A bonis bona discere: Festgabe für János Zlinszky zum 70. Geburtstag, Péter Orsolya Márta Szabó Béla (hrsg.), Miskolc IAS Iustum Aequum Salutare Index Index. Quaderni camerti di studi romanistici Inmem. Kovács In memoriam dr. Kovács István akadémikus, egyetemi tanár, Tóth Károly (szerk.), Szeged IO IURA ORIENTALIA Iura antiqua Iura antiqua Iura moderna: Emlékkönyv Benedek Ferenc 75. születésnapjára, Zlinszky János (szerk.), Pécs IURA Iura. Rivista internazionale di diritto romano e antico Iuris vincula Iuris vincula. Studi in onore di Mario Talamanca, Mario Talamanca (ed.), Napoli IUS EST ARS IUS EST ARS. Ünnepi tanulmányok Visegrády Antal professzor 65. születésnapja tiszteletére, Nochta Tibor Monori Gábor (szerk.), Pécs JÁP Jog Állam Politika: Jog- és Politikatudományi Folyóirat JherJb (Jherings) Jahrbücher für die Dogmatik des heutigen römischen und deutschen Privatrechts JeSz Jogelméleti Szemle JEHL Journal on European History of Law

12 Szakirodalmi rövidítések 13 JJP The Journal of Juristic Papyrology JK Jogtudományi Közlöny Jogtört. Parerga Jogtörténeti Parerga: Ünnepi tanulmányok Mezey Barna 60. születésnapja tiszteletére, Máthé Gábor Révész T. Mihály Gosztonyi Gergely (szerk.), Budapest JPTE Dolg. JPTE ÁJTK Dolgozatok az állam- és jogtudományok köréből JSz Jogtörténeti Szemle JT Jogtörténeti Tanulmányok Klió Klió: Történelmi Szemléző Folyóirat KZI Kúpna Zmluva História a Súčasnosť I., Erik Štenpien (ed.), Kosice KZ II Kúpna Zmluva História a Súčastnosť II., Erik Štenpien (ed.), Kosice Labeo Labeo. Rassegna di diritto romano Libellus ad Thomasium Libellus ad Thomasium. Essays in Roman law, Roman-dutch law and legal history in honour of Philip Thomas, Rena van den Bergh, Gardiol van Niekerk (ed.), Pretoria Liber Amicorum Tsuno Liber Amicorum Guido Tsuno, Fritz Sturm Philip Thomas Jochen Otto Hikaru Mori (ed.), Frankfurt am Main Mél. Humbert Carmina iuris. Mélanges en l honneur de Michel Humbert, E. Chevreau D. Kremer A. Laquerrière-Lacroix (éd.), Paris Mél. Sturm Mélanges Fritz Sturm, Jean-François Gerkens [et al.], Liege Mél. Wołodkiewicz Mélanges de droit romain offerts à Witold Wołodkiewicz, Zablocka, M. (éd.), Warsaw MJ Magyar Jog MJSz Miskolci Jogi Szemle MKSz Miskolci Keresztény Szemle OIR Orbis iuris Romani PPB Pro Publico Bono Magyar Közigazgatás, Az NKE Közigazgatás-tudományi folyóirata PhDT PhD-tanulmányok, PTE-ÁJK Doktori Iskolája, Pécs PLR Pázmány Law Review Pro Futuro Pro Futuro A jövő nemzedékek joga PTE Dolg. Pécsi Tudományegyetem. Dolgozatok az állam- és jogtudományok köréből PUM Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Series Iuridica et Politica QLSD Quaderni Lupiensi di Storia e Diritto RIDA Revue internationale des droits de l antiquité RIDROM Revista Internacional de Derecho Romano RMJK Románia Magyar Jogtudományi Közlöny SDHI Studia et documenta historiae et iuris Sem. Compl. Seminarios Complutenses de Derecho Romano SIC Studia Juridica Caroliensia

13 14 Római magánjog SIDM Sodalitas Specimina nova Studi Biscardi Studi Volterra Studia Bócz Studia Hamza Studia Hamza 70 Studia Pólay SUP SzKK Tan. Benedek Tan. Bérczi Tan. Besenyei Tan. Földvári 75 Tan. Molnár 70 Tan. Molnár 75 Tan. Molnár 80 Tan. Zlinszky 70 TD TR Usus UUR ZSS Studia Iurisprudentiae Doctorandorum Miskolciensium, Miskolci Doktoranduszok Jogtudományi Tanulmányai Sodalitas: scritti in onore di Antonio Guarino, Vincenzo Giuffré (ed.), Napoli 1984 Specimina nova dissertationum ex Instituto Historico Universitatis Quinqueecclesiensis de Iano Pannonio Nominatae Studi in onore di Arnaldo Biscardi Studi in onore di Edoardo Volterra Studia in honorem Endre Bócz, Domokos Andrea, Deres Petronella (szerk.), Budapest Ad geographiam historico-iuridicam ope iuris Romani colendam. Studia in honorem Gábor Hamza, Földi András Sándor István Siklósi Iván (szerk.), Budapest Studia in honorem Gábor Hamza. Ünnepi tanulmányok Hamza Gábor 70. születésnapja tiszteletére, Boóc, Ádám Sándor, István (szerk.), Budapest Studia in honorem Velimirii Pólay septuagenarii, Both Ödön (szerk.), Szeged 1985 Studia Iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata Szegedi Közjegyzői Közlöny Tanulmányok Benedek Ferenc tiszteletére, Hamza Gábor Kajtár István Zlinszky János (szerk.), Pécs Tanulmányok Dr. Bérczi Imre egyetemi tanár születésének 70. évfordulójára, Tóth Károly (szerk.), Szeged Tanulmányok Dr. Besenyei Lajos egyetemi tanár 70. születésnapjára, Szabó Imre Tóth Károly (szerk.), Szeged Tanulmányok dr. Földvári József professzor 75. születésnapja tiszteletére, Tóth Mihály Herke Csongor (szerk.), Pécs Tanulmányok dr. Molnár Imre egyetemi tanár 70. születésnapjára, Jakab Éva (szerk.), Szeged Római jog és a magánjog fejlődése Európában: Tanulmányok Molnár Imre 75. születésnapjára, Jakab Éva (szerk.), Szeged Ünnepi kötet Dr. Molnár Imre egyetemi tanár 80. születésnapjára, Jakab Éva Pozsonyi Norbert (szerk.), Szeged Ünnepi tanulmányok V. A bonis bona discere. Festgabe für János Zlinszky zum 70. Geburtstag. Szabó Béla Péter Orsolya (szerk.), Miskolc Tudományos Dialóg, Jogtörténeti Különszám Tijdschrift voor Rechtsgeschiedenis Usus Antiquus Juris Romani: Antikes Recht in lebenspraktischer Anwendung, Jakab Éva Wolfgang Ernst (hrsg.), Berlin Heidelberg New York 2005 Universitas unius rei : Tanulmányok a római jog és továbbélése köréből, P. Szabó Béla Újvári Emese (szerk.), Debrecen Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Romanistische Abteilung

14 Előszó A Benedek Ferenc és Pókecz Kovács Attila által írt Római magánjog című kézikönyv kilencedik, átdolgozott kiadását tartja kezében az olvasó. A változások között elsőként azt szeretném kiemelni, hogy az alkotmánytörténeti rész lerövidült, mivel a korábban itt tárgyalt intézmények bemutatásai átkerültek a római közjogról írott műveimbe (A királyság és a köztársaság közjogi intézményei Rómában, Budapest Pécs 2014.; A principátus közjoga [Kr. e. 27 Kr. u. 284], Budapest Pécs 2016.). Második jelentős újításként a kötet kiegészült egy általános tankönyvi bibliográfiával és a tárgyalt jogintézményekhez kapcsolódóan a magyar romanisztika meghatározó jelentőségű műveit tartalmazó, az egyes címek, illetve fejezetek végén található ajánlott szakirodalommal, amely az alapismereteket meghaladó, elmélyültebb tanulmányozáshoz az első támpontot jelentheti az érdeklődők számára. A változtatások harmadik körét a hallgatóinktól kapott észrevételek átvezetése jelenti. Benedek Ferenc 1988-ban jelentette meg Római Jog IV. Dologi jog, 1992-ben pedig a Római magánjog. Kötelmi jog című jegyzetét. E két részt egységes tankönyvként 1993 ban a pécsi jogi kar Institutiones Juris sorozatának keretei között első kiadásban, 1995 ben második változatlan kiadásban a Római magánjog. Dologi és kötelmi jog címmel tette közzé. Az említett jegyzet, illetve a tankönyv 25 esztendeje képezi a római jog egyetemi oktatásának alapját Pécsett. Benedek professzor lelkiismeretesen, évtizedeken keresztül dolgozott, hogy a már megjelentetett tárgykörökön túl a teljes római magánjogot átfogó tankönyvet készítsen hallgatói számára, azonban 2007-ben bekövetkezett halála ebben megakadályozta. Benedek Ferenc többször kifejezésre juttatta, hogy szerencsésnek tartaná, ha művét a nyugat-európai példák nyomán vinném tovább, s az közös szerzőség alatt jelenne meg. Benedek professzor fia 2012-ben kért fel arra, hogy édesapja szándékainak megfelelően fejezzem be a mű hiányzó részeit, a meglévőket pedig a kapott útmutatások szerint dolgozzam át. Így bő negyedszázados alkotói munka eredményét tarthatja kezében az olvasó. A kézikönyv elkészítése során a római jog forrásait elsődlegesen Justinianus és Gaius Institutionesét tekintettük mérvadónak. A hazai tankönyvirodalom alapművei közül Marton Géza, Brósz Róbert és Pólay Elemér, Földi András és Hamza Gábor, valamint Molnár Imre és Jakab Éva munkáira támaszkodtunk. A külföldi irodalom tekintetében mintaként szolgált M. Kaser R. Knütel Römisches Privatrecht, valamint J. Gaudemet E. Chevreau Droit romain privé című tankönyve. Ennek indoka, hogy a bonni római jogi intézet egykori ösztöndíjasaként Rolf Knütel tanítványának tekinthetem magam, illetve Emmanuelle Chevreauval több éven keresztül voltunk Michel Humbert doktoranduszai Párizsban. Rolf Knütel a híres Kaser-Lehrbuch, Emmanuelle Chevreau pedig Jean Gaudemet római magánjogi tankönyvének továbbvitelére kapott felkérést az örökösöktől.

15 16 Római magánjog A Benedek-kéziratok gondozása során felbecsülhetetlen értékű segítséget jelentett dr. Benke József áldozatos munkája. Köszönet illeti Prof. Dr. Hamza Gábort és Prof. Dr. Jakab Évát, akiknek hasznos tanácsai nagymértékben hozzájárultak a kézikönyv megjelenéséhez. Hálás köszönetemet szeretném kifejezni dr. Jusztinger Jánosnak és dr. Csoknya Tündének, a PTE ÁJK Római Jogi Tanszék oktatóinak is, akik hatalmas segítséget nyújtottak a korábbi kiadások elkészítéséhez. Budapest, augusztus 31. Pókecz Kovács Attila

16 Bevezetés 1. A római jog fogalma A római jog (ius Romanum) a római nép körében a pontosan nem meghatározható kezdetektől (valószínűleg a Kr. e. VIII. századtól kezdődően) Justinianus keletrómai császár haláláig (Kr. u. 565) tartó több évszázados fejlődés során az ókori Rómában kialakult és hatályban volt jogszabályok összessége. A római jog legősibb jogforrása a Kr. e. V. századból származó XII táblás törvény, amely azonban csak közvetett formában és töredékesen maradt ránk. A római jogra vonatkozó ismereteink túlnyomó részét a Kr. u. VI. században keletkezett jusztiniánuszi törvénykönyveknek köszönhetjük. A jogtudósok a Rómában érvényben lévő és alkalmazott joganyagot közjogra (ius publicum) és magánjogra (ius privatum) osztották. A közjog az állam szervezetére vonatkozó jogszabályok összessége, amely az állam és polgárai közti életviszonyokat szabályozta az alá- és fölérendeltség módszerével. Ezzel szemben a magánjog a polgárok egymás közötti személyi és vagyoni jellegű életviszonyait a mellérendeltség elve alapján rendező jogszabályok összessége. Ezen felosztás alapján a római jogon szűkebb értelemben az ókori Róma magánjogát értjük. A római jognak tágabb értelemben vett részét képezi az ókori jog mellett az a joganyag is, amely arra a középkori és az újkori továbbélés során ráépült. Így a jusztiniánuszi kodifikáción túl a római jog újrafelfedezésétől (a XI. századtól kezdődően) a modern polgári törvénykönyvek megjelenéséig (XIX. és XX. századig) tartó időszak joganyagát, a továbbélő római jogot is ius Romanumnak tekinthetjük. Ennek az a magyarázata, hogy a római jog a középkor és az újkor időszakában Európa több országában is hatályos jog volt. Ezen túl a római jog azon országokban is hatott a jogtudományra, illetve azok jogi oktatásában is jelen volt, amelyek közvetlenül azt nem vették át. A római jog az európai kontinentális jogrendszerek polgári jogának alakulására meghatározó befolyást gyakorolt, a polgári törvénykönyvek elméleti és fogalmi alapjait képezi. 2.. A római jog történetének korszakai A római jog fejlődésének folyamatát könnyebben megértjük, ha hosszú történetét korszakokra bontjuk. A felosztás eltérő szempontjai alapján több csoportosítás is lehetséges. Így beszélhetünk a közjog, a magánjog, a jogtudomány és a társadalmi-gazdasági viszonyok korszakairól. 1. A római közjog korszakai. A római ius publicum periodizálásának hagyományos alapja az államformák közötti különbségtételen nyugszik. Így megkülönböztethetjük

17 18 Római magánjog a) a királyság (Kr. e ), b) a köztársaság (Kr. e ), c) a császárság korát (Kr. e. 27 Kr. u. 476). A császárság korát a szakirodalom további két periódusra α) a principátus (Kr. e. 27 Kr. u. 284), β) a dominátus (Kr. u. 284 Kr. u. 476) korára tagolja. 2. A római magánjog korszakai. A magánjog (ius privatum) fejlődéstörténete alapján négy csoportba sorolható: a) a civiljog kizárólagos korszaka (Kr. e. IV. századig), b) a civiljog és a prétori jog párhuzamos együttélésének időszaka (Kr. e. III I. századig), c) a civiljog és a prétori jog összeolvadásának századai (Kr. u. I II. századig), d) a császári jog kora (Kr. u. III VI. századig). 3. A római jogtudomány korszakai. A római jog történetének valamennyi korszakában meghatározó jelentőséggel bírt maga a jogtudomány is (ld. a jogforrásoknál). A jogtudomány Justinianus uralkodását ( ) megelőző történetét négy nagyobb korszakra oszthatjuk: a) az archaikus jog (a kezdetektől a Kr. e. III. század közepéig), b) preklasszikus kor (Kr. e. III. század közepétől a Kr. e. I. század végéig), c) klasszikus jog (Kr. e. I. század végétől a Kr. u. III. század közepéig), d) posztklasszikus jog (III. század közepétől a VI. század első feléig). 4. A jogtörténet emellett még a gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése szempontjából is több szakaszra bontja a római jog időszakát. Így beszélhetünk a) a patriarchális korszakról (Kr. e. III. századig), b) a fejlődő, virágzó árutermelés időszakáról (Kr. e. III Kr. u. III. századig), c) a hanyatló árutermelés koráról (Kr. u. IV VI. századig).

18 Első rész Róma államszervezete és a római jog forrásai I. cím A római államszervezet I. fejezet A királyság és a köztársaság 1.. A királyság államszervezete Az ókori római királyság (Kr. e ) két szakaszra osztható. Az első korszak a patriarchális királyság időszaka (Kr. e. 753? 616?), amelynek megjelölésére a preetruszk vagy latin sabin parasztkirályság elnevezések is használatosak. A királyság második korszakának a Róma feletti etruszk uralom időszaka tekinthető (Kr. e. 616? 510), amelynek során jelentős gazdasági, társadalmi és politikai változások mentek végbe, amelyek a római állami intézményekre is alapvető befolyással voltak. 1. A patriarchális királyság (Kr. e. 753? 616?-ig) A későbbi ókori Róma területét már a Kr. e. 12. századtól kezdődően falusi latin népek lakták. Ezeknek a falusi közösségeknek az archaikus szerveződését a nemzetségek (gentes) biztosították. A nemzetség (gens) eredetileg a családok vérségi kapcsolaton alapuló közössége volt, amelyet a nemzetségtagok (gentiles) hagyománya egy közös férfi ősre vezet vissza. A nemzetséghez tartozás szempontjából csak az atyától való leszármazás (agnatio) számított, ezért a nemzetség teljes jogú tagjai egyedül az atyák (patres) és leszármazottaik (patricii) voltak. Ez a származáson alapuló közösség fejeződött ki a közös nemzetségnévben (nomen gentilicium). A nemzetség egyúttal politikai közösség is volt, mivel az itáliai őslakosság nemzetségek szerint telepedett meg. A terület (pagus) a gens közös tulajdonában állt, amelyet a családok legelőként használhattak háziállataik számára. A nemzetség belügye volt az igazságszolgáltatás, így a nemzetségfő ítélkezett a tulajdon körüli vitákban, a büntetőügyekben és a nemzetségi erkölcsöt sértő vétségekben. A politikai hatalom mellett a nemzetség egyúttal kultikus közösség is volt, saját nemzetségi istenségekkel, ünnepekkel, temetkezési helyekkel és szokásokkal. A nemzetségtagok erkölcsileg kötelesek voltak egymást támogatni. A nemzetség politikai hatalmának forrását és terjedelmét a patronus és a cliensei közötti viszony határozta meg. A patronusok társadalmi súlyát növelte, hogy a föld nélküli parasztság nagy tömegeit sikerült cliensként magukhoz kapcsolniuk. Ezek az engedelmeskedők (clientes) részben a legyőzött népek tagjaiból (dediti), részben olyan szabadokból kerültek ki, akik a gens nyújtotta előnyök érdekében szolgálataikat (applicati) önként felajánlották. A clienst (cluere, azaz hallgatni valakire) személyes hűségen (fides) alapuló viszony fűzte patronusához, akinek különböző gazdasági, katonai és egyéb munka jellegű szolgáltatásokkal (operae et obsequium) tartozott. Viszonzásként tőle ingyenes, bár tetszés szerint visszavonható használatra (precarium) megélhetést nyújtó földet, továbbá szükség esetén