Integrált településfejlesztési stratégia Vitaanyag

Átírás

1 Integrált településfejlesztési stratégia Vitaanyag

2 JÁNOSSOMORJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Elfogadva a kt. sz. határozatával Megbízó Jánossomorja Város Önkormányzata Lőrincz György Polgármester 9241 Jánossomorja, Szabadság u. 39. Tel.: Tervező Völgyzugoly Műhely Kft Solymár, Bimbó u. 20. Tel.: , , vzm@vzm.hu július VZM 1300/15 Jsomorja_ITS_munk_160630

3 JÁNOSSOMORJA 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ 4 ELŐZMÉNYEK, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE... 4 A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 4 I. RÉSZ - JÖVŐKÉP ÉS STRATÉGIA 6 1. JÖVŐKÉP ÉS STRATÉGIA AZ ITS HELYE A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSBEN CSELEKVÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP HORIZONTÁLIS CÉLOK ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI CÉLOK KÖZÉPTÁVÚ, TEMATIKUS CÉLOK FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ELEMEI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TELEPÜLÉSRÉSZ SZINTŰ STRATÉGIAI CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA Mosonszentjános településrész stratégiai céljai Mosonszentpéter településrész stratégiai céljai Pusztasomorja településrész stratégiai céljai Hanságliget településrész stratégiai céljai Egyéb külterületi lakóterületek és kapcsolódó területfelhasználások településrész stratégiai céljai A CÉLRENDSZER SZINERGIA VIZSGÁLATA A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK A TEMATIKUS CÉLOK ÉS A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK VISZONYA AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS A LEHATÁROLÁS INDOKLÁSÁVAL A TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK ÉS VÁROSRÉSZEK KAPCSOLATA AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK Mosonszentjánosi akcióterület Mosonszentpéteri akcióterület Pusztasomorjai akcióterület AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK PRIORIZÁLÁSA AZ AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK ÉS EZEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIÁHOZ Pontszerű beavatkozások az akcióterületeken kívül a településrészeken Beruházási jellegű hálózatos projektcsomagok Nem beruházási jellegű hálózatos projektcsomagok (soft projektek) FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK A FENNTARTHATÓ KÖRNYEZETI FEJLŐDÉS PROGRAMJA ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A STRATÉGIA FŐBB KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési eszközökkel Önkormányzati ágazati vagy tematikus stratégiával való összhang A STRATÉGIA FŐBB BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI 62 II. RÉSZ MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK KISZÁMÍTHATÓ ÉS TRANSZPARENS SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET... 63

4 JÁNOSSOMORJA SZABÁLYOZÁSI TEVÉKENYSÉGEK, TERVALKU HELYI ADÓKEDVEZMÉNYEK HATÉKONY ÉS KÖVETKEZETES TELEPÜLÉSMARKETING TEVÉKENYSÉG, POZITÍV ARCULAT ÉS IDENTITÁS ERŐSÍTÉS FUNKCIÓVESZTETT, KIÜRESEDETT, HASZNÁLATON KÍVÜLI ÉPÜLETEK HASZNOSÍTÁSA AZ INTEGRÁLT STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK ÖNKORMÁNYZATI HIVATALON BELÜLI SZERVEZET ÖNÁLLÓ SZERVEZET KIALAKÍTÁSA Stratégiai menedzsment Operatív menedzsment TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ ELKÉSZÍTÉSE STRATÉGIAI INGATLANGAZDÁLKODÁS Az önkormányzati ingatlanvagyon Az önkormányzati vagyongazdálkodás jogszabályi keretei és elvei: Ingatlangazdálkodási (stratégia) főbb céljai AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁS PARTNERSÉG TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL, INTÉZMÉNYESÍTETT EGYÜTTMŰKÖDÉS Társadalmi részvétel a településfejlesztés során Társadalmi részvétel a településfejlesztés megvalósításában PARTNEREK BEAZONOSÍTÁSA, KAPCSOLATÉPÍTÉS AZ ITS EREDMÉNYEINEK NYOMON KÖVETÉSE ÉS AZ ITS RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLATA, AKTUALIZÁLÁSA MOITORING RENDSZER INDIKÁTOR RENDSZER MELLÉKLETEK SZ. MELLÉKLET NYITOTT FÓRUMOK RÉSZTVEVŐI SZ. MELLÉKLET RÉSZLETEK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁS TANULÓK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS ÖTLETEIBŐL SZ. MELLÉKLET KÉPVISELŐ-TESTÜLETI DÖNTÉS... 92

5 BEVEZETŐ ELŐZMÉNYEK, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE A város önkormányzatának képviselő-testülete a településfejlesztési dokumentumok elkészítéséről döntött, melynek elkészítésével a Völgyzugoly Műhely Kft.-t bízta meg. Az elkészítendő dokumentumok: - a hosszú távra 10 évet meghaladó időszakra szóló Településfejlesztési Koncepció, - a középtávra legalább 4 és legfeljebb 10 évre vonatkozó Integrált Településfejlesztési Stratégia, ami koncepcionális elemeken túl a célok eléréséhez szükséges stratégiát is megfogalmazza. A TERVEZÉSI FOLYAMAT A többször módosított az épített környezet védelméről szóló évi LXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Étv.) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvénnyel összhangban, mely a településfejlesztést az önkormányzatok hatáskörébe rendelte - a települési önkormányzatok feladatává jelölte ki a településfejlesztési és a településrendezési feladatkör ellátását. A megalapozó vizsgálat munkarész célja az eddigi tervek, kapcsolódó helyi rendeletek és a begyűjtött adatok számbavétele és értékelése, a terv és a valós igények összevetése, a település társadalmi, gazdasági, demográfiai helyzetének elemzése, a településszerkezet, tájhasználat, települési karakter alakulásának elemzése alapján a megoldásra váró feladatok feltárása, összegzése és rendszerezése. A településfejlesztési koncepció a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító - és a településrendezést is megalapozó -, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati területfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A településfejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. Megalapozza és meghatározza a település fenntartható fejlődését: az életszínvonal növekedését, az életminőség javulását, a közösség gyarapodását, a település hagyományait, a rendelkezésre álló kulturális, térbeli, táji adottságait felhasználva és nem kihasználva. A településfejlesztési koncepció a döntési mechanizmus működtetéséhez szolgál útmutatóul, segítséget nyújt a település egyes érdekcsoportjainak, valamint a különböző szakágak közötti érdekek koordinálásához. A településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítása érdekében illetve több település közös fejlesztési tervezése esetén integrált településfejlesztési stratégiát kell készíteni az Étv. értelmében. Az integrált településfejlesztési stratégia (ITS) meghatározza a települések településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait, meghatározza a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is összefüggéseiben kezeli. A településfejlesztés során is kiemelkedő feladat a fenntarthatóság alapelveinek figyelembe vétele. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. 1 A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a szociális, a gazdasági és a környezeti pilléreken, és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. A fenntartható fejlődésnek általános stratégiai célként kell bevonulni a településfejlesztési dokumentumokba, s a cselekvési programokba ban az ENSZ Közgyűlés határozata alapján megkezdte munkáját az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága, amelyet Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknő vezetett. (E huszonkét tagú bizottságnak tagja volt Láng István akadémikus is.) A Bizottság 1987-ben,,Közös jövőnk'' címmel kiadott jelentésében a gazdasági növekedés olyan új korszakának lehetőségét vázolta fel, amely a fenntartható fejlődés globális megvalósítására épít, megőrzi a természeti erőforrásokat, s amely megoldás lehetne a fejlődő országok nagy részében elhatalmasodó szegénység leküzdésére is.

6 JÁNOSSOMORJA 5 Az integrált településfejlesztési stratégia (ITS) a települési önkormányzatok által elkészítendő, fejlesztési szemléletű, középtávot (8-10 év) átfogó dokumentum, célja a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a területrészre vonatkozó célok kitűzése, és azok középtávon való érvényesítése. Egy ilyen stratégia elkészítése önmagában is hasznos, ugyanakkor megléte feltétele egyes településfejlesztési közösségi támogatások igénybevételének is. A települési területek olyan integrált, akcióterületi alapú megújítása a cél, amely érdemben hozzájárul ahhoz, hogy a település gazdasági és társadalmi aktivitása élénküljön, a település vonzereje erősödjék mind a lakosság, mind a betelepülő vállalkozások illetve intézmények, szervezetek számára. A településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia illetve az ezekhez készülő helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészek tartalmi elemeire vonatkozóan a a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezik. A településfejlesztési koncepcióhoz és integrált településfejlesztési stratégiához közös megalapozó vizsgálat készül, melynek részletezettsége mindkét dokumentumnak megfelel. A helyzetelemzés munkarész készítésével párhuzamosan sor került konfliktuskezelési, mediációs módszerek alkalmazására. A településfejlesztési koncepció kialakítását megelőzően civil szervezetek, vállalkozók, gazdasági vezetők, intézményvezetők meghívásával került sor három fórum megtartására. A fórumok iránymutatásul szolgálnak az Önkormányzati vezetők, képviselők számára a lakossági vélemények becsatornázásának új módjára, konszenzusos megoldások megtalálására a településfejlesztés során. Tervező és facilitátor együttes munkájának eredményeként létrejött a lakosság bevonása a fejlesztéstervezési folyamatba. A gyakorlatban tapasztalhatta Önkormányzati szakember, döntéshozó, tervező egyaránt, hogy kellő előkészítéssel, körültekintő szervezéssel, s megfelelő körülmények biztosításával, a facilitátorok közreműködésének eredményeként megindulhat a párbeszéd a résztvevők között, s több alkalommal folytatott közös gondolkodás során megállapíthatók a fejlesztési koncepció alapgondolatai. A koncepcióra épült a középtávú fejlesztési terv, az ITS. A koncepciót május 19-én lakossági fórum keretében a lakosság véleményezte. Az elkészült és az önkormányzat képviselő-testülete által előzetesen jóváhagyott településfejlesztési eszközök tervezetét a képviselő-testületi elfogadást megelőzően véleményeztetni kell az illetékes államigazgatási szervekkel, érintett területi és települési önkormányzatokkal, valamint a további partnerekkel. Az egyeztetési folyamat szabályait a Korm. rendelet tartalmazza. Jelen dokumentáció Jánossomorja város integrált településfejlesztési stratégiájának vitaanyaga.

7 JÁNOSSOMORJA 6 I. RÉSZ - JÖVŐKÉP ÉS STRATÉGIA 1. JÖVŐKÉP ÉS STRATÉGIA 1.1. AZ ITS HELYE A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSBEN Az integrált településfejlesztési stratégia középtávú, stratégiai szemléletű, de megvalósítás orientált tervezési dokumentum, amely meghatározza a település középtávú településfejlesztési tevékenységeit. Az ITS részben összefoglaló dokumentuma az Önkormányzat meglévő fejlesztési dokumentumainak, részben rendszerbe szervezi az Önkormányzat fejlesztési elképzeléseit és mindezeken túl konkrét fejlesztési beavatkozásokat is tartalmazz. Fejlesztések Fejlesztések Fejlesztések Fejlesztések Fejlesztések Integrált Településfejlesztési Stratégia Településfejlesztési koncepció Ágazati stratégiák Ciklus Program Az ITS a fejlesztéspolitika hatékony eszköze, mert: Integrált szemléletű: A dokumentum integrált jellege abból adódik, hogy az Önkormányzat szakpolitikai (gazdaságfejlesztés, társadalom és szociálpolitika, környezetfejlesztés) elképzeléseit összefogja, illetve vizsgálja és épít e területek szinergiájára. Rendszerszintű gondolkodást tesz lehetővé: Egyidejűleg képes figyelembe venni a település belső gazdasági, műszaki, társadalmi és környezeti körülményeit, valamint a külső hatásokat és kihívásokat. A fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját is összefüggéseiben kezeli. Operatív döntéseket megalapozó stratégiai dokumentum: Olyan stratégiai dokumentum, aminek feladata a jövő kihívásaira való felkészülés. Tartalmazza a település célrendszerét, a fejlesztések feltételeit és azt a cselekvési stratégiát, ami megalapozza a konkrét fejlesztési beavatkozásokat. A dokumentum 8-10 évre rögzíti a település által megvalósítandó jelentősebb fejlesztési programokat Participációs tervezési folyamat Az ITS megszületése egy organikus tervezési folyamat, ahol fontos szerepet kap a participáció. A dokumentum megalkotásában az üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, és a lakosság egyaránt szerves résztvevője és alakítója volt.

8 JÁNOSSOMORJA 7 Vertikális szemlélet: A dokumentum megalkotása során a felülről lefelé történt a fejlesztések definiálása. Ez a logika arra épít, hogy a tervezési folyamat során megfogalmazott fejlesztési elképzelések, akkor tudnak a későbbiekben a gyakorlatban működni és valóban segíteni a város fejlődését, ha mindenek előtt tisztázva van, hogy a település közössége milyen jövőképpel rendelkezik, azokhoz milyen általános és konkrét célok köthetőek és csak ezután lehetséges azoknak a fejlesztési eszközöket beazonosítása, amelyek végeredményben elvezettnek a fejlesztések megvalósításához. A település jövőjével kapcsolatos víziók strukturálása Jövőkép A település jövőjével kapcsolatos víziók strukturálása Annak definiálása, hová szeretne a település hosszútávon eljutni Horizontális célok Olyan célok, amiknek az érvényesülését minden egyéb cél esetében szükséges vizsgálni Az itt megfogalmazott célok egyben a koncepció szemléleti keretét is meghatározzák Átfogó célok A településfejlesztési folyamat során elérni kívánt szándékok összefoglalása A koncepció meghatározó céljai Tematikus célok Ágazati célok Területi célok Stratégiai intézkedések, projektelemek Középtávon tervezhető konkrét fejlesztések Akcióterületi fejlesztések Pontszerű- és hálózatos projektelemek Horizontális szemlélet: Miután összegyűjtésre került, hogy a település milyen fejlesztéseket kíván megvalósítani, arra is szükséges figyelmet fordítani, hogy ezeknek milyen az egymáshoz való viszonyuk. Az egyes fejlesztési elemek nem csak külön-külön érvényesek, hanem fontos figyelembe venni, hogyan hatnak egymásra. Az ágazati, tematikus célok, településrészi célok és átfogó városi célok szinergiáira épített fejlesztések mindig sokkal hatékonyabbak, mint ha a fejlesztési elemek csak külön-külön érvényesülnek.

9 JÁNOSSOMORJA 8 Ágazati célok Településrészi célok Átfogó városi célok 1.2. CSELEKVÉSI STRATÉGIA Az ITS elkészítésének egyik legfontosabb haszna, hogy lehetőséget teremt arra, hogy a település végiggondolhassa, milyen fejlesztési lehetőségek kínálkoznak számára. A lehetséges fejlesztési lehetőségek között priorizálni szükséges, amihez segítséget jelent, ha az önkormányzat megállapítja azt a cselekvési stratégiát, ami mentén a későbbiekben megvalósíthatja a konkrét fejlesztéseket. Egy település számára többféle alternatív cselekvési stratégia áll rendelkezésre. Ezek közül azt érdemes választani, ami leginkább figyelembe veszi a helyzetfelmérés során megállapított települési adottságokat, amelyik leginkább megfelel a helyi közösség érdekeinek, amelyik reálisan megvalósítható, illetve amelyik leginkább támaszkodik a helyi erőforrásokra. Jánossomorja esetében három eltérő cselekvési stratégia merült fel, amik megkülönböztethetőek egymástól gazdasági, fejlesztési, illetve térségi szerepkörhöz kapcsolódó tartalmuk szerint. A különböző cselekvési stratégiák eltérő önkormányzati szerepfelfogásokat is megjelenítenek. Beavatkozó cselekvési stratégia: fejlesztési értelmezés: Proaktív településfejlesztési szemlélet kialakítása a cél. A fejlesztések során a település lehetőségei kerülnek előtérbe. gazdasági értelmezés Az Önkormányzat bizik a kedvező gazdasági környzetben. Az Önkormányzat igyekszik minden eszközt megragadni annak érdekében, hogy fejlesztések gazdasági háttere biztosítva legyen. térségi értelmezés A település keresi annak lehetőségét, hogy a térségi együttműködésben hogyan tud minnél fontosabb szerepkört betölteni a település.

10 JÁNOSSOMORJA 9 Tervező cselekvési stratégia: fejlesztési értelmezés: A fejlesztési elképzelések folyamatosan egyeztetve vannak az Integrált Településfejlesztési Stratégiában leírt irányvonalakkal, annak érdekében, hogy a fejlesztések minél inkább az ITS-ben megfogalmazott jövőkép megvalósulását segítsék. Az ITS felülvizsgálata időközönként megtörténik és igazodik az időközben felmerült közösségi igényekhez, illetve települési lehetőségekhez. gazdasági értelmezés A hangsúly a kiszámíthatóságon van. A fejlesztéseket minden esetben pontos haszon és kockázat elemzés kell hogy megelőzze. Csak olyan fejlesztések megvalósulása indulhat el, amik gazdasági alapjai, illetve a fenntarthatóság feltételei biztosítottak. térségi értelmezés A térségi együttműködések alapja a térségi szereplők hosszútávú érdekei. A felek között rendszeres konzultáció zajlik, annak érdekében, hogy folyamatosan egyeztetve legyenek az együttműködések feltételei. Alkalmazkodó cselekvési stratégia: fejlesztési értelmezés: Az Önkormányzat elsősorban az aktuálisan felmerülő problémákra igyekszik fejlesztéseivel reagálni. Az Önkormányzat alapvetően azokra a feladatokra koncentrál, amik közvetlenül hozzátartoznak a feladatellátáshoz. gazdasági értelmezés Az Önkormányzatot óvatos gazdasági tervezés jellemzi. A hangsúly a jelenlegi önkormányzati feladatok mínőségének megörzésén van. térségi értelmezés A település folyamatosan résztvesz a térségi egyeztetéseken. Az Önkormányzat kerei a lehetőségeket, hogy a térségi településeken megfogalmazott együttműködési célokhoz hogyan tud alkalmazkodni. Mennyire jellemző az adott stratégiára: Beavatkozó cselekvési stratégia: Tervező cselekvési stratégia: Alkalmazkodó cselekvési stratégia: Rugalmas Kiszámítható Proaktív szemlélet Helyi erőforrások kihasználása Helyi közösség szerepvállal ása Fenntarthatóság *** * *** * * * ** *** ** *** *** *** * ** * * ** * ***- nagymértékben; ** - közepes mértékben; * - kismértékben Az Önkormányzat a Tervező cselekvési stratégia alkalmazását gondolja a legcélravezetőbbnek. Ez a stratégia párosítható leginkább a település adottságaihoz, a helyi erőforrások hasznosíthatóságához, a település makrogazdasági környezetéhez. A település jelenlegi gazdasági potenciája lehetővé teszi, hogy olyan stratégiát valósítson meg, ami bővülő pályán tartja a települést, azonban csak a kiszámíthatóság és a fenntarthatóság elve mentén.

11 JÁNOSSOMORJA JÖVŐKÉP A jövőkép megalkotása során azt a kérdést szükséges feltenni, hogy a település közössége milyen hosszútávra érvényes víziókkal rendelkezik. A jövőkép végső megfogalmazásának konszenzuson kell alapulnia. Jánossomorja, ahol mindig jó irányba fúj a szél A jövőkép megalkotása során törekedtünk arra, hogy olyan irányokat jelöljünk ki, amik figyelembe veszik a településrészek identitását, de ezzel párhuzamosan a város egészére érvényesnek tekinthetőek. Jánossomorjának 2030-ra a településrészek identitását megőrző, s ezzel a sokszínűséget erősítő; erős gazdaságra épülő; fiatalokat megtartó; egységes közösséget építő kisvárossá kell válnia, ahol az innovatív fejlesztések és technológiák támogatást nyernek. Jánossomorjának legfőbb célja, hogy biztos gazdasági alapokon nyugvó fejlődés valósuljon meg; lehetőségek településévé váljon az elkövetkező generációk számára; a helyi közösség által, a közösség érdekében fejlődjön. Jánossomorján biztos gazdasági alapokon nyugvó fejlődés valosuljon meg Jánossomorja munkáltatói potenciája kedvező, ami jó alapot jelent a település fejlődése szempontjából. Mindez önmagában azonban kevés, hiszen az Önkormányzatnak arra is gondolnia kell, hogyan lehet a mostani állapotokat átmenteni a jövőre, s így milyen lehetőségek vannak a település gazdasági teljesítőképességének növelésére. Minél inkább biztosítva van hosszútávon a település gazdasági fejlődése, úgy képzelhető el az egyéb területeken (szociális, közösségi, közszolgáltatás, stb.) történő fejlesztések, amik viszont biztosítani tudják, hogy a település népességmegtartó ereje növekedjen. Jánossomorja a lehetőségek településévé váljon az elkövetkező generációk számára Jánossomorja büszke múltjára, illetve az eddig elért eredményeire, de tisztában van azzal is, hogy soha nem lehet teljesen elégedett. A település igazi sikere az lehet, ha az eddig elért eredményeket sikerül megőrizni, illetve azokat kamatoztatni tudja. Csak így képelhető el, hogy az elkövetkező generációk perspektívát lássanak Jánossomorjában és további életüket is a településen képzeljék el. Jánossomorjának szüksége van képzett, a helyi közösséget építő fiatalokra, akik a jövő sikeréért tudnak dolgozni. Ez a jövőkép, csak akkor valósulhat meg, ha az Önkormányzati fejlesztések egyik legfontosabb fókuszába a fiatalok kerülnek. Jánossomorja a helyi közösség által, a közösség érdekében fejlődjön Egy településen általában sok fejlesztési elképzelés van jelen egyszerre. Ezek közül, azok a fejlesztési elképzelések tudnak igazán működni, amik belülről jövő, közösségi igényként jelennek meg. A fejlesztések kidolgozása során, soha nem lehet elfeledkezni, hogy azok nem önmagukért szükségesek, hanem a közösség érdekét kell hogy szolgálják. A helyi közösség a fejlesztések célcsoportja, de egyben annak motorja is.

12 JÁNOSSOMORJA HORIZONTÁLIS CÉLOK Jánossomorja négy olyan fejlesztési szempontot emel ki, amelyek érvényesülését a koncepció tervezési és megvalósítási szakaszaiban egyaránt vizsgálja. Ezek olyan szempontok, amik általánosságban elősegítik az koncepcióban megfogalmazott tartalmak hatékony működését. Fenntarthatóság A településfejlesztés során kiemelkedő feladat a fenntarthatóság alapelvének a figyelembe vétele. A fenntartható településfejlesztés feltételezi a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítését, illetve ezek összhangját. A fenntarthatósági stratégia kidolgozása során a jelen szükségleteit kell alapul venni, de annak figyelembe vételével, hogy a jövő generációjának lehetőségei ne szűküljenek be egyik dimenzió terén sem. A fenntartható fejlődés, mint általános stratégiai célként kell bevonulni a településfejlesztési dokumentumokba, s a cselekvési programokba. Az Önkormányzat azt gondolja, hogy a fejlesztések során a fenntarthatóságérvényesítése már rövid távon is pozitív változásokat indíthat el, hosszútávon pedig komoly gazdasági előnyökkel járhat. Esélyegyenlőség A fejlesztések során minden esetben szükséges vizsgálni, hogy az esélyegyenlőség elve teljesüljön. Alapelv, hogy a tervezett fejlesztések semmilyen társadalmi csoport számára ne járjon hátrányos következménnyel. Ennek érdekében szükséges előre feltérképezni, hogy a fejlesztések önmagukban, illetve azok összejátszása milyen következményekkel járhat esélyegyenlőségi szempontból. Cél az is, hogy a jelenleg hátrányos helyzetűnek számító személyek, csoportok körülményei javuljanak, élet lehetőségeik bővüljenek. Az esélyegyenlőség biztosítása nem állhat meg a tervezési szakaszban, fontos a nyomonkövetés rendszerének kialakítása, ami a fejlesztések megvalósítása során is folyamatosan monitoringózni tudja az esélyegyenlőség teljesülését. Partnerségi kapcsolat kialakítása A településfejlesztési dokumentumokban leírt tartalmak, fejlesztési elképzelések akkor tudnak igazán működni, ha léteznek azok a kommunikációs csatornák, amiken keresztül kapcsolat teremthető a fejlesztések szereplői között. A partneri kapcsolatok a következő következő szereplők esetében különősen fontos: Települérszek között, Önkormányzat és lakosság között, önkormányzat és helyi munkaadók között, illetve az Önkormányzat és civil szervezetek között. Településrészek harmonikus fejlesztése A város sajátos fejlődésének köszönhetően három település egyesítésével jött létre. Fontos, hogy Mosonszentjános, Mosonszentpéter és Pusztasomorja belterületi településrészei összenőttek. Cél, hogy olyan fejlesztési elképzelések valósuljanak meg, ami a településrészek identitását megőrizve, a város egységes fejlesztését szolgálja. A fentiek mellett fontos a külterületi településrészek körülményeinek a javítása.

13 JÁNOSSOMORJA ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI CÉLOK 1. Település teljesítőképességének erősítése: A város jövőbeli tervei akkor biztosítottak, ha Jánossomorja gazdasági teljesítőképessége növekedni tud. Az önkormányzat célja, hogy partneri viszony alakuljon ki a helyi gazdaság szereplőivel és együttes erővel tudják a város gazdasági lehetőségeit bővíteni. Célok kiemelten: Gazdaságfejlesztés Megújuló energiák hasznosítása Idegenforgalom-turizmus fejlesztése 2. Települési funkciók megerősítése: A helyi lakosság közérzetét közvetlenül befolyásolja, hogy a települési funkciók milyen állapotban vannak. Az Önkormányzat számára fontos cél, hogy a lakosság minél több és színvonalasabb szolgáltatást tudjon igénybe venni. Célok kiemelten: Humán funkciók fejlesztése Közösségi funkciók fejlesztése 3. Települési környezet fejlesztése Az Önkormányzat számára fontos szempont a harmonikus, rendezett településkép kialakítása, ami egyaránt vonatkozik az épített és a természeti környezetre. Célok kiemelten: Korszerű infrastruktúra kialakítása Lakókörnyezet fejlesztése 1.6. KÖZÉPTÁVÚ, TEMATIKUS CÉLOK 1. Gazdaságfejlesztés Célok kiemelten: Helyi vállalkozások fejlesztési lehetőségeinek támogatása Partneri kapcsolatok kiépítése Biogazdálkodás támogatása 2. Megújuló energiák hasznosítása Célok kiemelten: Helyben megtalálható megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek áttekintése, program kidolgozása Az önkormányzati intézmények energiafelhasználásának racionalizálása. 3. Idegenforgalom-turizmus fejlesztése Célok kiemelten: Partneri kapcsolatok kiépítése Jánossomorja környezetében megtalálható jelentősebb turisztikai desztinációkkal Helyi idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése 4. Humán funkciók fejlesztése Célok kiemelten: Hatékony ifjúságpolitika kialakítása Helyi oktatás-nevelés fejlesztése Komplex egészségfejlesztés kialakítása

14 JÁNOSSOMORJA Közösségi funkciók fejlesztése Célok kiemelten: Kultúra és közösségfejlesztés Helyi lakáspolitika felülvizsgálata Közellátások fejlesztése Helyi közbiztonság erősítése 6. Korszerű infrastruktúra kialakítása Célok kiemelten: A mosonszentpéteri településrészen áthaladó forgalom csillapítása A város külső és belső közlekedési rendszerének a folyamatos fejlesztése Korszerű, környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő infrastruktúra megvalósítása (hulladékgazdálkodás, ivóvízellátás és szennyvíz-elvezetés) Megfelelő energia szükséglet biztosítása (energia közművek fejlesztése) Infokommunikációs infrastruktúra biztosítása minden lakosnak a versenyképesség érdekében 7. Lakókörnyezet fejlesztése Célok kiemelten: Zöldfelületek megújítása, fejlesztése Hagyományos településképi arculat megőrzése Közterek fejlesztése

15 JÁNOSSOMORJA FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ELEMEI 2.1. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 1. Település teljesítőképességének erősítése A város jövőbeli tervei akkor biztosítottak, ha Jánossomorja gazdasági teljesítőképessége növekedni tud. Az önkormányzat célja, hogy partneri viszony alakuljon ki a helyi gazdaság szereplőivel és együttes erővel tudják a város gazdasági lehetőségeit bővíteni Gazdaságfejlesztés A település jó foglalkoztatási mutatókkal rendelkezik, azonban a település gazdasági hatékonyságát szükséges fokozni. Ennek érdekében az Önkormányzat igyekszik partneri kapcsolatot kialakítani a helyi foglalkoztatókkal, igényeiket felmérni és ehhez igazítva segíteni a helyi gazdaság aktivitásának és hatékonyságának emelését. A településen cél, hogy olyan munkahelyek, vállalkozások szülessenek, melyek hozzájárulnak kvalifikált munkaerő alkalmazásához úgy, s nem okoz további munkaerőhiányt a településen. A település nagy külterületi területéből és kedvező természeti állapotából adódóan a nagy hozzáadott értékkel járó biogazdálkodás és az ahhoz kapcsolódó feldolgozó ipar fontos kitörési pont lehet Célok kiemelten: - Nagyobb hozzáadott értéket termelő vállalkozások támogatása - Magasabb szakképzettséget igénylő vállalkozások támogatása, munkahelyek számának növelése - Diplomás munkahelyek számának növelése - Helyi vállalkozások fejlesztési lehetőségeinek támogatása - Partneri kapcsolatok kiépítése - Biogazdálkodás támogatása Vállalkozási területek biztosítása A település számára fontos feladat, hogy kijelölje azokat a területeket, ahol bővíteni lehet a vállalkozói tevékenységet. A terület kijelölésen túl, szükséges megtervezni, hogy milyen infrastrukturális igények merülnek fel és ezek biztosításához, milyen erőforrásokra van szükség. Alapvetőn két irányban gondolkodik az Önkormányzat, amikor vállalkozói területek kijelöléséről kell határozni. Egyrészt a helyi kisvállalkozói réteg számára szükséges megteremteni azokat a területi és infrastrukturális feltételeket, amik segítik a vállalkozások elindítását, illetve a vállalkozások helyben maradását. Másrészt szükséges olyan területeket is kijelölni, ami vonzó lehet olyan középvállalatoknak, amik a települési adottságokat kihasználva szeretnének Jánossomorján megtelepedni és vállalkozói tevékenységet végezni. Az Önkormányzatnak előzetesen fel kell készülnie, hogy a település iránt érdeklődő cégek számára milyen ajánlatokat tud nyújtani. Alapvetően olyan vállalkozások befogadása a cél, amelyek környezetkímélő technológiákat alkalmaznak, kis munkaerő igényű, nagy hozzáadott értékkel bíró gazdasági tevékenységet folytatnak.

16 Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások JÁNOSSOMORJA Intézkedésre vonatkozó információk Tervezésben, előkészítésben szerepet vállalók Egyéb Az intézkedés területi hatóköre Megvalósításban együttműködő szereplők Egyéb Tervezhető projektelemek X X Egész település X X - Meglévő barnamezős területek hasznosítása - Gazdasági területek kijelölésének felülvizsgálata - Mezőgazdasági gépek tárolásának biztosítása Vállalkozások közötti kooperáció biztosítása Jánossomorja kedvező gazdasági és foglalkoztatási mutatókkal rendelkezik. Ahhoz, hogy a település a mostani fejlődési pályán tudjon maradni elengedhetetlen, hogy az Önkormányzat folyamatos partneri kapcsolatban legyen a helyi gazdasági élet szereplőivel. Az Önkormányzat a gazdasági partnerségi kapcsolatok kialakításában kezdeményezőként és katalizátorként is szerepet kíván vállalni. Fontos, hogy a gazdasági szereplők felé artikulálva legyenek az Önkormányzat településfejlesztési céljai és az Önkormányzat és a gazdasági szereplők között állandó legyen a kommunikáció. Az Önkormányzatnak céljai között szerepel olyan állandó vállalkozói fórumok tartása, ahol lehetőség van az együttgondolkodásra. A helyi vállalkozók képviselői elmondhatják, hogy miben számítanak az önkormányzat segítségére, támogatására, illetve az önkormányzat is kommunikálni tudja, hogy milyen kapcsolódási pontok lehetségesek a településfejlesztési elképzelések és a helyi vállalkozói tevékenységek között. Az Önkormányzat a fejlesztési kezdeményezések terén számít a gazdasági szereplők aktív részvételére Intézkedésre vonatkozó információk Tervezésben, előkészítésben szerepet vállalók Egyéb Az intézkedés területi hatóköre Megvalósításban együttműködő szereplők Egyéb Tervezhető projektelemek Biogazdálkodás támogatása X X Egész település X X - A településen működő cégekkel hosszú távú együttműködések létesítése - Vállalkozói fórumok tartása - Innovatív vállalkozói közeg (jogi, adminisztrációs, infrastrukturális) kialakítása - Közös továbbtanulási stratégia kialakítása a helyi cégek bevonásával A biogazdálkodás nagy értékkel bíró mezőgazdasági termelési mód, amire különösen jó lehetőségekkel bír a település, hiszen Ausztria közelsége (tapasztalatok), a védett természeti területek közelsége valamint a helyben működő feldolgozó ipar megfelelő környezetet biztosít a biogazdálkodás elterjesztéséhez. A település nagy mezőgazdasági területekkel rendelkezik, így a város hosszú távon Magyarország biogazdálkodási fellegvára lehetne. A városnak indukálnia kell, hogy a biogazdálkodás meginduljon a településen.

17 Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások JÁNOSSOMORJA Intézkedésre vonatkozó információk Tervezésben, előkészítésben szerepet vállalók Egyéb Az intézkedés területi hatóköre Megvalósításban együttműködő szereplők Egyéb Tervezhető projektelemek X X X Egész település X X X - Biogazdálkodással összefüggő szemléletformálás - programok, képzések indítása - Szövetkezeti vagy egyesületi gazdasági forma támogatása - Biogazdálkodáshoz kapcsolódó feldolgozó ipar támogatása 1.2. Megújuló energiák hasznosítása Jánossomorja megújuló energiák tekintetében (pl. szél-, nap- és geotermikus energiaforrások) kedvező helyzetben van. Az önkormányzat fontos feladatának tekinti annak átgondolását, hogyan lehet az önkormányzati intézmények energiaellátást részben vagy teljesen megújuló energiákra alapozni. A megújuló energiák felhasználásában a helyben található nagyfoglalkoztatók is érdekelté tehetők, tehát az Önkormányzatnak lehetőségeihez képest ezt a segítenie kell. Célok kiemelten: - Helyben megtalálható megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek áttekintése, program kidolgozása - Az önkormányzati intézmények energiafelhasználásának racionalizálása Települési megújuló energia program kialakítása Jánossomorja keresi annak lehetőségeit, hogy a település elhelyezkedéséből adódó adottságokat, hogyan lehet a megújuló energiák esetében kihasználni. Ahhoz, hogy ebben a témában konkrét fejlesztések valósuljanak meg, két előzetes lépésre van szüksége. Egyrészt szükséges a megújuló energiák felhasználásához kapcsolódó megalapozó tanulmány elkészítése. Ebben a dokumentumban részletesen feltárásra kerül, hogy a potenciális megújuló energiaforrások milyen lehetőségeket teremtenek a település számára, milyen kockázatai vannak a felhasználásuknak, milyen hatékonysággal lehet felhasználni az adott energiaforrásokat, illetve hogy milyen felhasználási területei vannak a megújuló energiák használatának Jánossomorja esetében. Másrészt szükséges egy Megújuló Energetikai Koncepció megalkotása, ami természetesen a megalapozó tanulmány eredményeire támaszkodik. Ennek a Koncepciónak a megalkotása fontos, mert gazdasági megtérülést vár az Önkormányzat a megújuló energiák felhasználásától, hozzájárul a település hírnevének, pozicionálásának javításához, illetve a lakossági szemléletváltás is segíti. A Koncepció kialakítása során törekszik az Önkormányzat a partnerség érvényesítésére és számít a releváns helyi szereplők aktív részvételére. A koncepció részét kell hogy képezze a megújuló energiák hasznosításán túl a kommunális hulladék tárolásának és energetikai hasznosításának alternatíváinak kidolgozása.

18 Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások JÁNOSSOMORJA Intézkedésre vonatkozó információk Tervezésben, előkészítésben szerepet vállalók Egyéb Az intézkedés területi hatóköre Megvalósításban együttműködő szereplők Egyéb X X Egész település X X Tervezhető projektelemek - Megújuló energiák felhasználására vonatkozó megalapozó tanulmány elkészítése - Megújuló Energetikai Koncepció elkészítése Energiahatékonyság térnyerése a mindennapokban Az Önkormányzat igyekszik minél inkább beépíteni a fejlesztési elképzeléseibe a zöld fenntarthatósági szemléletet. Ennek a szemléletnek középtávú tervek szerint a városüzemeltetésben is meg kell jelennie. Az Önkormányzat vizsgálja annak lehetőségét, hogy a közintézmények energiaellátását milyen módon lehet megújuló energiaforrásokkal biztosítani, a helyi közvilágítást, hogyan lehet energia-hatékonyabbá tenni, illetve milyen forrásokat lehet szerezni épületek energiaracionalizálására Intézkedésre vonatkozó információk Tervezésben, előkészítésben szerepet vállalók Egyéb Az intézkedés területi hatóköre Megvalósításban együttműködő szereplők Egyéb X X Egész település X X Tervezhető projektelemek - Energia-hatékony közvilágítás alkalmazása - Intézmények energiafelhasználásának racionalizálása 1.3. Idegenforgalom-turizmus fejlesztése Jánossomorja jelenleg nem rendelkezik kiemelt turisztikai adottságokkal, azonban tágabb környezete lehetővé teszi, hogy Jánossomorján idegenforgalmi fejlesztések is megvalósuljanak. Az Önkormányzat legfontosabb feladata ezen a területen annak áttekintése, hogy Jánossomorját hogyan lehet bekapcsolni a környező tájegységek turisztikai vérkeringésébe. Célok kiemelten: - Partneri kapcsolatok kiépítése Jánossomorja környezetében megtalálható jelentősebb turisztikai desztinációkkal - Helyi idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése

19 Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások JÁNOSSOMORJA Turizmus fogadási feltételeinek biztosítása Jánossomorja nem rendelkezik kiemelkedő turisztikai adottságokkal, illetve attrakciókkal, azonban a település elhelyezkedése lehetőséget ad arra, hogy a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kapjanak a turisztikai fejlesztések. Jánossomorja a Fertő-Hanság Nemzeti Park, illetve a Szigetköz között helyezkedik el, illetve meg kell említeni az osztrák határ közelségét. Jánossomorjának a jelenleginél aktívabb szerepvállalásra van szükség a térségi turisztikai együttműködéseken. A turisztikai partneri kapcsolatok kialakítása során azokra a fejlesztésekre érdemes koncentrálni, amik a településen áthaladó turisták számát növelhetik Intézkedésre vonatkozó információk Tervezésben, előkészítésben szerepet vállalók Egyéb Az intézkedés területi hatóköre Megvalósításban együttműködő szereplők Egyéb X X X Egész település X X X Tervezhető projektelemek - Partneri kapcsolatok erősítése a környező turisztikai desztinációkkal Turisztikai infrastruktúra fejlesztése A turisztikai infrastruktúra fejlesztése területén a legnagyobb lehetőség a kerékpáros utak tervezésében, építésében van. A turisztikai együttműködésekben törekedni kell arra, hogy a Jánossomorján áthaladó kerékpáros út megépítése minél nagyobb támogatottságot kapjon. Az Önkormányzat középtávú terveiben szerepel a Szórády-hengermalom felújítása és új funkciójának megtalálása, aminek turisztikai vonzata is lehet. A malom épületének megújításához szükséges a város lakosságával folytatott társadalmi párbeszéd, illetve olyan partnerek bevonása, akikkel biztosítva lehet a rentábilis működése a felújított épületnek Intézkedésre vonatkozó információk Tervezésben, előkészítésben szerepet vállalók Egyéb Az intézkedés területi hatóköre Megvalósításban együttműködő szereplők Egyéb Tervezhető projektelemek X Egész település X - Településen áthaladó kerékpáros nyomvonal kijelölése - Szórády-hengermalom funkcionális megújításához kapcsolódó megvalósítási terv elkészítése - Szálláskapacitás növelése

20 Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások JÁNOSSOMORJA Települési funkciók megerősítése A helyi lakosság közérzetét közvetlenül befolyásolja, hogy a települési funkciók milyen állapotban vannak. Az Önkormányzat számára fontos cél, hogy a lakosság minél több és színvonalasabb szolgáltatást tudjon igénybe venni 2.1. Humán funkciók fejlesztése Az Önkormányzatnak rengeteg fejlesztési elképzelése van, mindehhez azonban szükséges a település humán teljesítményének javítása. A cél, hogy olyan módon történjen meg a település humánerőforrásának az erősítése, hogy a jövőbeli fejlesztéseknek ne csak hatékony használói, hanem fejlesztések generálójaként is megjelenjenek. Célok kiemelten: - Hatékony ifjúságpolitika kialakítása - Idősellátás szolgáltatásainak fejlesztése - Helyi oktatás-nevelés fejlesztése - Komplex egészségfejlesztés kialakítása Hatékony ifjúságpolitika Jánossomorja kiemelt területnek tekinti az ifjúságügyet. Az ifjúságügy támogatása olyan befektetést jelent, ami a település számára többszörösen megtérülhet a jövőben. Az Önkormányzat mindenekelőtt szükségesnek tartja az Ifjúságpolitikai Koncepció aktualizálását, amiben lefektetné, hogy milyen alapelvek mentén kívánja támogatni ezt a területet, milyen célokat kíván elérni és ehhez milyen eszközöket tud biztosítani. Ennek az Ifjúságpolitikai Koncepciónak megoldásokat kell kínálnia a különböző ifjúsági korosztályok igényeire, illetve tartalmaznia kell azt a támogatási rendszert, amivel az Önkormányzat közvetlenül, vagy közvetve segíteni tudja az ifjúság helyben tartását. Az Ifjúságpolitikai Koncepció legfontosabb fókuszterületei: Intézkedésre vonatkozó információk Tervezésben, előkészítésben szerepet vállalók Egyéb Az intézkedés területi hatóköre Megvalósításban együttműködő szereplők Egyéb Tervezhető projektelemek X X X Egész település X X X - Szabadidős tevékenységek bővítése - Továbbtanulás segítése - Képzés támogatás a helyi cégekkel együttműködésben - Lakáshoz jutás támogatása - Meglévő barnamezős területek hasznosítása - Gazdasági területek kijelölésének felülvizsgálata Oktatási-nevelési intézmény fejlesztése A helyi oktatási intézmények fenntartója a Klebersberg Intézményfenntartó Központ, azonban a település érdeke, hogy az Önkormányzat a továbbiakban is támogassa a helyi óvodákat, iskolákat és rajtuk keresztül az ott tanulókat. A közoktatás területén cél az oktatás színvonalának megtartása, illetve további javítása. Az Önkormányzat keresi annak lehetőségét, hogy a helyi cégekkel milyen együttműködési lehetőség van, annak érdekében, hogy a fiatalok szakmai gyakorlatukat helyben tudják elvégezni. Fontos feladat a felnőttképzési lehetőségek bővítése, leginkább a nyelvi és informatika kompetenciák javítása érdekében. A helyi uszoda felújítása és fenntartható üzemeltetése fontos célként jelenik meg a településfejlesztési elképzelések között.

21 Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások JÁNOSSOMORJA Intézkedésre vonatkozó információk Tervezésben, előkészítésben szerepet vállalók Egyéb Az intézkedés területi hatóköre Megvalósításban együttműködő szereplők Egyéb Tervezhető projektelemek X Klebersberg Intézményfenn tartó Központ Egész település Klebersberg X Intézményfenn tartó Központ - Klafszky Katalin tagiskola épületének fejlesztése - Körzeti Általános Iskola épületegyüttes állapotának javítása (uszoda felújítása, zöldfelület rendezése) - Iskolák technikai felszerelésének a fejlesztése - Óvodai ellátás javítása - Bölcsőde kapacitásának növelése Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése Az egészségügyi felmérésre alapozva egy egészségügyi program kidolgozása, ami az egészségügyi kérdéseken túl az egészséges életmóddal is kell hogy foglalkozzon. Ide tartozik a különféle prevenciós intézkedések, egészségkultúra fejlesztése, mentálhigiéniás intézkedések. A fejlesztések hatékonysága érdekében az Önkormányzat törekszik a témával foglalkozó civil szervezetekkel együttműködni. Az Önkormányzat feladatának érzi a település egészségügyi szakrendelésének minőségi támogatását, fejlesztését, hogy az minél inkább hatékonyan tudjon működni és ezzel együtt a lakosság igényeinek és elvárásainak is megfeleljen Intézkedésre vonatkozó információk Tervezésben, előkészítésben szerepet vállalók Egyéb Az intézkedés területi hatóköre Megvalósításban együttműködő szereplők Egyéb Tervezhető projektelemek X X Illetékes egészségügyi szervezetek Egész település X X Illetékes egészségügyi szervezetek - Rendszeres egészségügyi felmérés - Egészségügyi Program kidolgozása - Egészségügyi ügyelet rentábilis fenntartása - Szakrendelések fejlesztése - Egészség megőrzési programok folytatása (prevenció, szűrővizsgálatok, fiatalok ingyenes oltása)

22 Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások JÁNOSSOMORJA Közösségi funkciók fejlesztése A településen közszolgáltatásokat nyújtó szervezetek, intézmények esetében szükség van a működésük átgondolására. Ezek során figyelembe kell benni a lakossági igényeket, és ehhez igazítani a szolgáltatások kapacitását, illetve tartalmát. Célok kiemelten: - Kultúra és közösségfejlesztés - Helyi lakáspolitika felülvizsgálata - Közellátások fejlesztése - Helyi közbiztonság erősítése Közösségi élet megerősítése A település életében fontos, hogy kialakuljon egy erős civil bázis. Ennek megteremtése, illetve segítése érdekében növelni kell a civil szervezetek támogatás-szerzési és pályázási esélyeit. Ezen szervezetek támogatása segíti az Önkormányzatot fejlesztési stratégiájának megvalósításában, illetve hozzájárul az önkormányzati feladatellátás javításához. Az Önkormányzatnak biztosítani kell a civil működési színterek kialakítását. (pl. civil napok, ünnepekhez és világnapokhoz kapcsolódó tematikus programok.). A civil szféra és az Önkormányzat együttműködéséhez a hátteret, a helyi Civil Koncepció elkészítése adhatja. A helyi identitás és közösség megerősítésének másik fontos területe a helyi közösségi rendezvények, támogatása. Cél a jelenlegi rendezvénykínálat bővítése, a már régebb óta jól működő események megerősítése. Az Önkormányzat célja, hogy a településen sokszínű, minden generációt megszólító programkínálattal rendelkezzen, amiben helye van a hagyományőrzésnek és a szórakoztató célú eseményeknek egyaránt. A programkínálat bővítésén túl a közösségi terek átgondolt fejlesztésére is szükség van. Ide tartozik a Jánossomorja Televízió fejlesztése, a Balassi Bálint Művelődési Ház és Könyvtár, illetve a Sós Antal Közösségi Ház támogatása Intézkedésre vonatkozó információk Tervezésben, előkészítésben szerepet vállalók Egyéb Az intézkedés területi hatóköre Megvalósításban együttműködő szereplők Egyéb Tervezhető projektelemek Lakáspolitika X X Egész település X X - A civil szféra megerősödését célzó programok o Civil Koncepció készítése o támogatása o Civil egyeztető fórumok tartása - Közösségi programok támogatása o Hagyományőrző programok tartása o Játszó- és foglalkoztató programok o Ifjúsági Klub működtetése o Új kezdeményezések támogatása - Közösségi terek kialakítása nagy befogadóképességű közösségi tér - Települési média fejlesztése Az Önkormányzat lakáspolitikai elképzelései összefüggésben vannak az ifjúságpolitikai elképzelésekkel, illetve figyelembe veszi a helyi munkaadók igényeit. A cél, hogy a település lakáspolitikája hozzájáruljon a fiatalok helyben tartásához, illetve támogatni tudja a helyi foglalkoztatók munkahely bővítési szándékait. Elsődleges feladata az Önkormányzatnak a lakóterületek kijelölése, telekpolitikai és bérlakáspolitika kialakítása.

23 Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások JÁNOSSOMORJA Intézkedésre vonatkozó információk Tervezésben, előkészítésben szerepet vállalók Egyéb Az intézkedés területi hatóköre Megvalósításban együttműködő szereplők Egyéb X X Egész település X X Tervezhető projektelemek - Lakóterületek kijelölése - Telekpolitika - Bérlakás koncepció kialakítása Közellátások fejlesztése A fejlesztések két területre koncentrálnak: A közigazgatás szolgáltatás és a közellátás fejlesztésére, amivel támogatható a lakossági ügyintézés; másrészt a városüzemeltetéshez kapcsolódó tevékenységek fejlesztése Intézkedésre vonatkozó információk Tervezésben, előkészítésben szerepet vállalók Egyéb Az intézkedés területi hatóköre Megvalósításban együttműködő szereplők Egyéb Tervezhető projektelemek X Egész település X - Városüzemeltetés telephely fejlesztése - Szervezetfejlesztés - Pályázatfigyelés Közösségi bűnmegelőzési program A helyi bűnmegelőzési feladatok kiegészítésének és támogatásának fontos elemei a közösségi alapon szerveződő kezdeményezések. Az Önkormányzat annak gyakorlatát kívánja kialakítani, hogy a helyi lakosok miképpen tudják segíteni a rendőrség és a polgárőrség munkáját, miképpen erősödhet közöttük az együttműködés. A szomszédsági alapon szerveződő közösségi bűnmegelőzési részvétel arra a szemléletre épül, hogy a polgárokat közvetlenül érintő problémákra saját maguk eszközeivel is képesek megoldásokkal szolgálni.

24 Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások JÁNOSSOMORJA Intézkedésre vonatkozó információk Tervezésben, előkészítésben szerepet vállalók Egyéb Az intézkedés területi hatóköre Megvalósításban együttműködő szereplők Egyéb X X Egész település X X Tervezhető projektelemek - Szomszédok Egymásért Mozgalom programjának kidolgozás 3. Települési környezet fejlesztése Az Önkormányzat számára fontos szempont a harmonikus, rendezett településkép kialakítása, ami egyaránt vonatkozik az épített és a természeti környezetre Korszerű infrastruktúra kialakítása A városi infrastruktúra fejlesztése kedvezően befolyásolja a városban élők életkörülményeit, de ezen túlmenően a gazdasági szereplők számára is fontos szempont, hogy a település milyen a műszaki infrastruktúra állapota. Célok kiemelten: - A mosonszentpéteri településrészen áthaladó forgalom csillapítása - A város külső és belső közlekedési rendszerének a folyamatos fejlesztése - Korszerű, környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő infrastruktúra megvalósítása (hulladékgazdálkodás, ivóvízellátás és szennyvíz-elvezetés) - Megfelelő energia szükséglet biztosítása (energia közművek fejlesztése) - Infokommunikációs infrastruktúra biztosítása minden lakosnak a versenyképesség érdekében Úthálózat fejlesztése A település útjainak fejlesztéseit két részre kell osztani. Vannak azon tervek, amik megvalósítása az Önkormányzattól független. Az ide tartozó legfontosabb fejlesztés a városon áthaladó 86. sz. főút tranzit útvonal várost elkerülő szakaszának megépítése. Ez a terv szerepel a regionális stratégiában, de jelenleg még nincs pontos időpont hozzákapcsolva. Az Önkormányzatnak lobbiznia kell folyamatosan a minél korábbi megvalósítás érdekében. Az elkerülő út megvalósításáig cél, hogy a mosonszentpéteri településrészen a főút forgalma minél kevésbé terhelje a lakóterületeket: forgalomcsillapítás, nehézgépjárművek elterelése az autópálya irányába, sebességmérési akciók stb. A települési komfort erősítéséhez elengedhetetlen a település lakóutcáinak rendezése, a településrészek közötti kapcsolat javítása, ami elsősorban önkormányzati feladat, mivel ezek részei az önkormányzati vagyonnak. Közlekedésbiztonsági szempontból fontos az utak minőségének a javítása, az utak biztonságos kialakítása. Komplex szempontú közlekedési koncepciót kell készíteni, mely figyelembe veszi az alábbi szempontokat: parkolási rendszer, helyi közlekedés, forgalomszervezés, gyalogos- és kerékpáros közlekedés, csapadékvíz elvezetés, kapcsolódó zöldfelületi rendszer. Pusztasomorja és Mosonszentjános között új utak kialakítása a cél, hogy Pusztasomorja ne csak egy közúti tengelyen kapcsolódjon Mosonszentjánoshoz.

25 Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások JÁNOSSOMORJA Intézkedésre vonatkozó információk Tervezésben, előkészítésben szerepet vállalók Egyéb Az intézkedés területi hatóköre Megvalósításban együttműködő szereplők Egyéb Tervezhető projektelemek X X Magyar Közút NIF Zrt. Járás / kistérség Mosonszentpéter településrész X X Magyar Közút NIF Zrt. - Települési elkerülő út előkészítése - Forgalomcsillapítás a fő közlekedési utak mellett - Településközi utak minőségének javítása, összefogva a közutak kezelőjével - Meglévő lakóutcák rendezése (megfelelő burkolatszélesség kialakítása, vízelvezetés megoldása, járdák kiépítése, út menti zöldfelületek fejlesztése, földkábel) - Csapadékvíz-elvezetés, szikkasztás megoldása az utak kiépítésével, rekonstrukciójával párhuzamosan - Településrészek közötti kapcsolatok szélesítése - Utak felújítása összefogással Gyalogos és kerékpáros infrastruktúra fejlesztése A kerékpáros közlekedés turisztikai és hivatásforgalmi szempontból is nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon. A gyalogutak, járdák kiépítése a településrészek közötti összeköttetést is segíti Intézkedésre vonatkozó információk Tervezésben, előkészítésben szerepet vállalók Egyéb Az intézkedés területi hatóköre Megvalósításban együttműködő szereplők Egyéb Tervezhető projektelemek Közműfejlesztés NIF Zrt. Osztrák-magyar X együttműködés Járás / kistérség Egész település - Járdák állapotának monitoringozása, folyamatos karbantartása o Közvilágítás fejlesztése a járdaépítési munkával párhuzamosan o Járda kiépítése a közintézmények közvetlen környezetében - Kerékpáros barát intézmények és gazdasági telephelyek kialakítása; - Kerékpárút létesítése Mosonmagyaróvár Jánossomorja Andau között X NIF Zrt. Intézmények A városnak hosszú távon biztosítania kell a közszolgáltatások zavartalan működését. A kommunális és közmű infrastruktúra biztosítására és fejlesztésére minden települési szereplőnek szüksége van. Minden érintett szereplőnek az az érdeke, hogy korszerű, jól működő és környezetbarát kommunális és közmű infrastruktúrája legyen a településnek.

26 Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások JÁNOSSOMORJA Intézkedésre vonatkozó információk Tervezésben, előkészítésben szerepet vállalók Egyéb Az intézkedés területi hatóköre Megvalósításban együttműködő szereplők Egyéb Tervezhető projektelemek X X Egész település X X - Közmű infrastruktúra feltérképezése - Elektromos hálózat korszerűsítés - Légvezetékek kiváltása - földkábelek - Hanságligeti településrész szennyvíz tisztításának helyi megoldása - Vizek mezőgazdasági hasznosítása Infokommunikációs elérés biztosítása Jelen korban a versenyképesség egyik pillére, hogy a városban található szolgáltatók megfelelő infokommunikációs elérhetőséget biztosítsanak minden háztartás részére. Az Önkormányzatnak segítenie kell a fejlesztések megvalósulását, s a közterületeken és az intézményekben megfelelő hozzáférést kell biztosítani az internet hálózathoz Intézkedésre vonatkozó információk Tervezésben, előkészítésben szerepet vállalók Egyéb Az intézkedés területi hatóköre Megvalósításban együttműködő szereplők Egyéb Tervezhető projektelemek X X Intézmények Egész település X X Intézmények - Nyilvános internetmegosztás az intézményekben és közterületeken - Jelerősítő Hanságliget településrészen - Számítástechnikai és internet ismereti oktatás biztosítása minden korosztály részére 3.2. Lakókörnyezet fejlesztése A lakókörnyezet azt az épített és természeti teret jelenti, amiben a lakosság a mindennapjait éli. Egyáltalán nem mindegy, hogy ez a lakókörnyezet milyen minőségi állapotban van, milyen kisugárzással rendelkezik. Az Önkormányzat számára fontos szempont a harmonikus, rendezett településkép kialakítása, ami egyaránt vonatkozik az épített és a természeti környezetre. A lakókörnyezet fejlesztése, megújítása hozzájárul a helyi lakosság pozitív érzetéhez. Célok kiemelten: - Hagyományos településképi arculat megőrzése - Zöldfelületek megújítása, fejlesztése - Rekreációs területek kijelölése, fejlesztése - Közterek fejlesztése

27 Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások JÁNOSSOMORJA Építésszabályozás A település folyamatosan változó, ám mégis felismerhető, jellegzetes építészeti kultúrájának egységes jellegű fejlesztése, megőrzése csak átgondolt építési szabályok alkalmazásával, illetve az előírások helyi betartatásával lehetséges Intézkedésre vonatkozó információk Tervezésben, előkészítésben szerepet vállalók Egyéb Az intézkedés területi hatóköre Megvalósításban együttműködő szereplők Egyéb Tervezhető projektelemek X Egész település X X - Településrendezési eszközök felülvizsgálata - következetes, településképhez illeszkedő szabályozás - Helyi jogszabályok felülvizsgálata - Településképi munka segítése, együttműködés az építésügyi hatóságokkal - Településkép arculati kézikönyv, építésügyi segédlet készítése Épített értékek védelme és hasznosítása Jánossomorja ahogyan az örökségvédelmi hatástanulmány is bemutatja a műemlékek mellett számos helyi értékkel rendelkezik. Az értékes régi épületek csak akkor maradhatnak meg, ha használatuk folyamatos, esetleg új funkciót kapnak. A település vezetésének értékközpontú magatartása szükséges ahhoz, hogy az itt lakók felismerjék és megőrizzék az utókor számára a települési értékeket. Az Önkormányzatnak tehát kettős feladata van. Egyrészt gondoskodni kell az Önkormányzat tulajdonában álló értékek fennmaradásáról, s a hasznosításáról. Másrészt a tulajdonosokat érdekeltté kell tenni abban, hogy igyekezzenek épületeiket, építményeiket eredeti formájukban megőrizni eredeti formájukra visszaállítani, esetleg az eredeti formájukhoz illeszkedően bővíteni, korszerűsíteni. Fontos, hogy felismerjék lakóházaik, gazdasági épületeik értékét, és külső erőforrást is találjanak az értékmegőrzésre, felújításra, lakófunkcióra vagy egyéb közcélra hasznosításra. A pályázati forrás mellett egy helyi értékvédelmi rendelet keretében kidolgozott támogatási rendszer segíthetné még az értékvédelmet, úgy, hogy a támogatás forrását az Önkormányzat szintén főként pályázatból biztosítaná Intézkedésre vonatkozó információk Tervezésben, előkészítésben szerepet vállalók Egyéb Az intézkedés területi hatóköre Megvalósításban együttműködő szereplők Egyéb Tervezhető projektelemek X X Egész település X X Ingatlan tulajdonosok - Értékvédelmi rendelet elkészítése - Hasznosítási program kidolgozása, az üresen álló védett épületek hasznosítása; - Pályázati és egyéb források szerzése felújításokra; - Önkormányzati jó tulajdonosi szemlélet kialakítása, és bemutatása; - Védett épületek (műemlék, helyi védelem) egységes megjelölése; - Épített értékekkel kapcsolatos szemléletformálás

28 Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások Önkormányzat Vállalkozások JÁNOSSOMORJA Közhasználatú zöldfelületek fejlesztése A települési zöldfelületek rendezése, azok megújulása, új területek kialakítása, kedvező esztétikai megjelenés biztosítása, fasorok telepítése nagyban hozzájárul a településkép megújításához. A településkép megújítása mellett fontos, hogy a rendezett zöldfelületek javítják a lakókörnyezet minőségét Intézkedésre vonatkozó információk Tervezésben, előkészítésben szerepet vállalók Egyéb Az intézkedés területi hatóköre Megvalósításban együttműködő szereplők Egyéb Tervezhető projektelemek Közterek fejlesztése X X Egész település X X Ingatlan tulajdonosok - Zöldterületek kialakítása (közparkok építése, parkosítás, játszóterek, rekreációs területek) - A település utcáinak tervszerű fásítása - Gyomnövények visszaszorítása - Parlagterületek felszámolása A település arculatát az épített értékek és a zöldfelületek mellett elsősorban a közterek határozzák meg. A városnak olyan közterek kialakítása a cél, melyek több funkcióval is rendelkeznek, s elsősorban a közösséget szolgálják. A városban helyet kell biztosítani piacnak, ahol biztosítani lehet, hogy a helyben és a város közelében megtermelt áruk megbízható forrásból (közvetlenül a termelőtől) a vásárlóhoz eljut Intézkedésre vonatkozó információk Tervezésben, előkészítésben szerepet vállalók Egyéb Az intézkedés területi hatóköre Megvalósításban együttműködő szereplők Egyéb Tervezhető projektelemek X X Egész település Mosonszentjános településrész - Többfunkciós közösségi területek kialakítása - Piac létesítése X X X

29 JÁNOSSOMORJA TELEPÜLÉSRÉSZ SZINTŰ STRATÉGIAI CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA Jánossomorja középtávú fejlesztései, elképzelései az elkövetkező 8-10 évre lettek megfogalmazva. Olyan összetett településfejlesztési beavatkozásokról van szó, amelyek jelentősen átalakítják a célterület jelenlegi állapotát, de hatásuk kisugárzik és az egész településre, illetve a vonzáskörzet, kistérség számára jelentenek pozitív fejlődést. A beavatkozások egy része pályázatokból, illetve az aktiválódó magánforrásokból válhat valóra. A helyzetértékelés részletesen tartalmazza a városrészek elemzését, és fejlesztési kihívásait ebben a fejezetben csak a stratégia szempontjából kiemelten fontos elemek szerepelnek. Ahogyan a vizsgálati munkarészekben bemutatásra került, a városban összesen öt városrész került lehatárolásra: 1. Mosonszentjános 2. Mosonszentpéter 3. Pusztasomorja 4. Hanságliget 5. Egyéb külterületi lakóterületek és kapcsolódó területfelhasználások Az alábbiakban bemutatjuk, hogy az egyes városrészekre milyen fejlesztési célok kerültek meghatározásra: Mosonszentjános településrész stratégiai céljai Átfogó fejlesztési cél: Az egykor három önálló településrész közül Mosonszentjános tölti be a központi szerepkört az elhelyezkedése miatt is, így itt központosulnak a várost kiszolgáló intézményi és szolgáltató egységek. A városközponti funkciókon kívül a lakóterületek az elsődlegesek. A településrész egyik legnagyobb feladata a Szórády-féle malomépület és környezetének a rehabilitálása. A településrész településképi és településszerkezeti szempontból rendkívül összetett, így a fejlesztési célok széles tárháza jelenik meg. Fejlesztési célok a területen: Településközpont jellegének megerősítése, szolgáltatásfejlesztés o o Településközpont rehabilitációja, közösségi szolgáltatások erősítése Közösségi funkciók elhelyezése Közigazgatási, közoktatási, köznevelési, közegészségügyi rendeltetések fejlesztése Integrált közösségi terek kialakítása Kereskedelmi és szolgáltató egységek fejlesztése Lakókörnyezet minőségi fejlesztése o o Közterületek, zöldfelületek rendezése Szabadtéri játszóterek kialakítása különböző korosztályok számára Útsorfák telepítése, pótlása Lakóterületek fejlesztése Településkép fejlesztése o o o o Főutca környezetének rendezése Szórády-féle malom és környezetének a rehabilitációja Helyileg értékes épületek felújítása és hasznosítása Energetikai korszerűsítés Energiatakarékos közvilágítás Légkábelek cseréje földkábelre A fejlesztési célok hatásainak elemzése: A fejlesztési célok (a funkcióbővítő fejlesztések, a szolgáltatások bővítése, a lakókörnyezet állapotának javítása) a településrész adottságaihoz, az eddig lezajlott fejlesztési folyamatokhoz jól illeszkednek. A fejlesztések életminőség-javító hatása az egész városban jelentős.

30 JÁNOSSOMORJA Mosonszentpéter településrész stratégiai céljai Átfogó fejlesztési cél: Mosonszentpéter a város keleti településrésze. A településrészen megtalálható majdnem minden olyan funkció, ami egy település működtetéséhez elengedhetetlen. Fejlesztési cél Mosonszentpéteren a településrészi identitás megőrzése, amihez meg kell erősíteni a meglévő rendeltetéseket, s emellett hangsúlyt kell helyezni a lakókörnyezet minőségi fejlesztésekre. A lakókörnyezet minőségi fejlesztéséhez elengedhetetlen a településrészen áthaladó 86. sz. főút forgalmának a csökkentése. Fejlesztési célok a területen: Közösségi területek fejlesztése o o o o Települési alközpont rehabilitációja Kereskedelmi és szolgáltató egységek fejlesztése Spotterület és zöldterület fejlesztése Iskolaépület fejlesztése Lakókörnyezet minőségi fejlesztése o o o o 86. sz. főút forgalmának csillapítása Utak, járdák kialakítása Közterületek, zöldfelületek rendezése Szabadtéri játszóterek kialakítása különböző korosztályok számára Útsorfák telepítése, pótlása Lakóterületek fejlesztése A fejlesztési célok hatásainak elemzése: A fejlesztési célok a településrész adottságaihoz illeszkednek, hozzájárulnak a lakókörnyezet fejlesztéséhez, a meglévő közösségi rendeltetések megerősítéséhez. A fejlesztéseknek elsősorban a településrészen élő lakosság a célcsoportja. A fejlesztések összhangban vannak a településszerkezeti tervvel Pusztasomorja településrész stratégiai céljai Átfogó fejlesztési cél: Pusztasomorja a három településből összenőtt város nyugati településrésze. Fejlesztési cél Pusztasomorján is a településrészi identitás megőrzése, amihez meg kell erősíteni a meglévő rendeltetéseket, s emellett hangsúlyt kell helyezni a lakókörnyezet minőségi fejlesztésekre. Fejlesztési célok a területen: Települési alközpont megerősítése o o o o Települési alközpont rehabilitációja Helyileg értékes épületek felújítása és hasznosítása Kereskedelmi és szolgáltató egységek fejlesztése Kiszolgáló és közösségi funkciók előkészítése, elhelyezése Lakókörnyezet minőségi fejlesztése o o o o Településrész-közi kapcsolatok erősítése Utak, járdák kialakítása Közterületek, zöldfelületek rendezése Szabadtéri játszóterek kialakítása különböző korosztályok számára Útsorfák telepítése, pótlása Lakóterületek fejlesztése A fejlesztési célok hatásainak elemzése: A fejlesztési célok a településrész adottságaihoz illeszkednek; a fejlesztések a lakókörnyezet fejlesztéséhez, a települési alközpont megerősítéséhez járul hozzá. A fejlesztéseknek elsősorban a településrészen élő lakosság a célcsoportja. A fejlesztések összhangban vannak a településszerkezeti tervvel.

31 JÁNOSSOMORJA Hanságliget településrész stratégiai céljai Átfogó fejlesztési cél: Hanságliget teljesen különálló településrész a város déli határában, ezért indokolt volt külön városrészként kezelni. A településrész felzárkóztatása elsődleges, hiszen a várostól való távoli elhelyezkedése, illetve a korábban megszűnt termelő tevékenység következtében a településrész infrastrukturális fejlesztése nem valósult meg. A lakókörnyezet fejlesztése mellett fel kell támasztani a mezőgazdasági műveléshez kapcsolódó gazdasági telephelyet. A településrész - az ott működő biotermékeket feldolgozó üzem mellett alkalmas lehet arra, hogy bio-gazdálkodási és -feldolgozási központ alakuljon ki. Fejlesztési célok a területen: Lakókörnyezet minőségi fejlesztése o o o o o Közösségi területek, települési szolgáltatások bővítése; Rossz minőségű lakásállomány korszerűsítése a lakók bevonásával; Utak, járdák kialakítása; Infokommunikációs fejlesztések Közmű infrastruktúra fejlesztése, rákötések arányának növelése. Gazdasági területek fejlesztése o o Egykori gazdasági telephely hasznosítása; Bio-gazdálkodási és -feldolgozási központ kialakítása. A fejlesztési célok hatásainak elemzése: A fejlesztési célok a településrész adottságaihoz illeszkednek, a jelenlegi hiányosságok, eddig elmaradt fejlesztések megvalósulásának előkészítését jelentik. Hatásuk egyértelműen pozitív. A fejlesztések összhangban vannak a településszerkezeti tervvel Egyéb külterületi lakóterületek és kapcsolódó területfelhasználások településrész stratégiai céljai Átfogó fejlesztési cél: Egyéb lakóterületek településrészbe tartozó területek illetve kapcsolódó gazdasági területek: Hanságfalva, Újtanya, de a település nagy külterületének köszönhetően számos gazdasági terület és egyéb különleges területfelhasználás található a településrészen a termőterületeken túl. E városrészben kell leginkább diverzifikált fejlesztési célkitűzéseket megjelölni, melyek illeszkednek a meglévő adottságokhoz, valamint a tájszerkezetben rejlő potenciálokhoz. A gazdasági fejlesztéseken túl a városrészben helyet kap a rekreációs-turisztikai fejlesztés, valamint a tájterhelhetőséget figyelembe vevő tájhasználati fejlesztések. A városrészben támogatni kell az agráriumhoz kapcsolódó, környezetet nem terhelő gazdasági tevékenységeket és fejlesztéseket, de fontosak a (nem jelentős hatású ipari) gazdasági területek fejlesztése, s elsődlegesek a település jó adottságainak köszönhetően a megújuló energiaforrások hasznosítása. Fejlesztési célok a területen: Gazdasági területek fejlesztése: o Barnamezős területek hasznosítása; o További gazdasági területek koncentrált fejlesztése; o Gazdasági területek és a lakott területek fizikai elválasztása. Változatos tájhasználat fenntartása: o Biogazdálkodás; o Lakókörnyezet fejlesztése megfelelő infrastruktúra ellátás biztosítása; o Hanság turisztikai hasznosítása; o Hansági csatornahálózat szerepének bővítése víziutak kialakítása; o Felhagyott telephelyek hasznosítása. Alternatív energia hasznosítása o Szélenergia parkok kijelölése o Termálvíz kutak hasznosítása o Biogáz hasznosítása hulladéklerakó telephez kapcsolódóan.

32 Vállalkozási területek biztosítása Vállalkozások közötti kooperáció biztosítása Biogazdálkodás támogatása Települési megújuló energia program kialakítása Energiahatékonyság térnyerése a mindennapokban Turizmus fogadási feltételeinek biztosítása Turisztikai infrastruktúra fejlesztése Hatékony ifjúságpolitika Oktatási-nevelési intézmény fejlesztése Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése Közösségi élet megerősítése Lakáspolitika javítása Közellátások fejlesztése Közösségi bűnmegelőzési program Úthálózat fejlesztése Gyalogos és kerékpáros infrastruktúra fejlesztése Közműfejlesztés Infokommunikációs elérés biztosítása Építésszabályozás Épített értékek védelme és hasznosítása Közhasználatú zöldfelületek fejlesztése Közterek fejlesztése JÁNOSSOMORJA 31 A fejlesztési célok hatásainak elemzése: A fejlesztési célok a városrész adottságaihoz illeszkednek, a jelenlegi hiányosságok, eddig elmaradt fejlesztések megvalósulásának előkészítését jelentik. Hatásuk egyértelműen pozitív, mivel a gazdasági környezetet fellendítik, valamint a természetes környezetet megőrzik, a meglévő tájhasznalatot megerősíti. A fejlesztések összhangban vannak a településrendezési tervvel A CÉLRENDSZER SZINERGIA VIZSGÁLATA Célrendszer szinergia vizsgálata Vállalkozási területek biztosítása X X X X X X X Vállalkozások közötti kooperáció biztosítása X X X X X Biogazdálkodás támogatása X X Települési megújuló energia program kialakítása X X X X Energiahatékonyság térnyerése a mindennapokban X X X X Turizmus fogadási feltételeinek X X X X X X biztosítása Turisztikai infrastruktúra fejlesztése X X X Hatékony ifjúságpolitika X X X X Oktatási-nevelési intézmény fejlesztése X Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése X Közösségi élet megerősítése X X X Lakáspolitika javítása X X X X X Közellátások fejlesztése Közösségi bűnmegelőzési program X Úthálózat fejlesztése X X X X X Gyalogos és kerékpáros infrastruktúra fejlesztése X X Közműfejlesztés X X Infokommunikációs elérés biztosítása X X X Építésszabályozás X X Épített értékek védelme és hasznosítása X X Közhasználatú zöldfelületek X X X fejlesztése Közterek fejlesztése X X

33 JÁNOSSOMORJA A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 3.1. A TEMATIKUS CÉLOK ÉS A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK VISZONYA Lehetséges kulcsprojekt(ek) A kulcsprojektek azok a tervbe vett fejlesztések, melyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több) Középtávú Városi Cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. Gyakran a kulcsprojekt (ami jellemzően nagyobb összegű projekt) megvalósulása előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések megvalósulásának vagy azok hatásai érvényesülésének. A kulcsprojekt nem feltétlenül integrált projekt, célszerű azonban, ha a kulcsprojekthez további, projektek kapcsolódnak. Ezek jellemzően akcióterületeken helyezkednek el, azonban lehetnek akcióterületen kívüli pontszerű - projektek is. Lehetséges akcióterület(ek) Jelen jogszabályi környezet már nem írja elő pályázati feltételként, hogy a beavatkozás csak kijelölt akcióterületen történhet, de hasznos lenne minél előbb elgondolkodni, hogy a településen melyek a területileg lehatárolható, komplex beavatkozást igénylő (potenciális akcióterületek). Ha körvonalazódnak a lehetséges akcióterületek, a megalapozó vizsgálatok könnyebben tudnak ráfókuszálni. Akcióterületi projektek (térben koncentrált és egymással összehangolt projektek): Az egybefüggő vonallal körülhatárolt akcióterületen végbemenő fejlesztések Lásd: 3.5. fejezet egymással szinergikus hatást fejtenek ki, az egyes projektelemek segítik más projektek megvalósulását illetve hatásának kiteljesedését az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra, ahol az önkormányzat a fejlesztéseket alapvetően befolyásoló pozicióban van, volumenük, így várható hatásuk is legyen akkora, hogy érzékelhető változást idézzenek elő az akcióterületen, illetve a településrészen vagy a városban (városfejlesztés gócpontjai). További kritérium az akcióterületek kijelöléséhez: akcióterületeknek nincs közös, egymással területileg átfedésben lévő része. Akcióterületen kívüli pontszerű - projektek: Lásd: 3.5. és 3.6. fejezet Nem minden a város területén megvalósuló - projekt tekinthető akcióterületi projektnek, mert vagy időben, vagy térben nem koncentráltak, vagy a beavatkozás jellege nem komplex. Térben nem koncentrált projekt például egy olyan program megvalósítása, amely a város különböző pontjain jelent pontszerű beavatkozásokat. Időben nem koncentrált az a projekt, amelynek megvalósítása csak hosszabb idő alatt lehetséges. Végül nem komplex jellegű az a projekt, amely egyetlen, pontszerű beavatkozást jelent. Jellemző akcióterületen kívüli projektek: önálló épületek, építmények felújítása, korszerűsítése, energetikai fejlesztése, közterület- és környezetrendezés a város egy-egy pontján, új, önálló létesítmény elhelyezése a városszövetben, hosszabb idő alatt (nem akciószerűen) megvalósítható fejlesztések (meglévő lakóterületek átépülése, ipari területek funkcióváltása, stb.) Lásd: fejezet Lehetséges hálózatos projektek Egymással összehangolt, térben kapcsolódó projektek. A hálózatos projekt: - több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemből áll, - a város egészére vagy annak jelentős részére kiterjed, - a projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik.

34 JÁNOSSOMORJA 33 A hálózatos projekt lehet integrált projekt, ez esetben az együttműködő projektelemek különböző jellegűek, más-más megvalósítójuk van. (pl. közlekedési hálózat fejlesztés részeként belső tehermentesítő utak építése; kerékpárút hálózat részeként kerékpárutak építése és kijelölése; az energiafelhasználás csökkentéséhez kapcsolódó, közintézmények energetikai célú beruházásait tartalmazó projektek; tehetséggondozási projektek összessége a település közoktatási intézményeiben) Lásd: fejezet Nem beruházási jellegű hálózatos projektcsomagok (soft projektek) A városi szövet fizikai átalakítása közvetett módon hat arra a városi életre, amelynek a városi szövet az anyagi hordozója. A városi élet minőségének közvetlen javítását a soft típusú beavatkozások szolgálják. - Képzési, foglalkoztatási, közösségi programok költségei - Közbiztonsági programok költségei (pl. térfigyelő kamerák működtetése) 3.2. AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS A LEHATÁROLÁS INDOKLÁSÁVAL Lásd: fejezet Jánossomorja szolgáltatások és funkcióellátottság tekintetében kedvező pozíciót mondhat magáénak, összességében azt lehet mondani, hogy a város urbanizáltsági foka kielégítő. A kisváros számos szolgáltatás elérhető, illetve számos szolgáltatás fejlesztésre került az elmúlt tíz évben. Az akcióterületi fejlesztéstől nem csupán azt várjuk, hogy a településképi, funkcióbővítő beavatkozások megtörténjenek, hanem azt is, hogy az itt elért eredmények befolyással lesznek a település egészére, esetenként hatásuk akár a járás, kistérség egy részére is kiterjedhet. Ez részben azt is jelenti, hogy a pontszerű fejlesztések szétsugároznak és a rehabilitált terület környezetében eddig meg nem valósult, piaci alapú fejlesztések indulnak meg, amelyek eredményei összeérnek az önkormányzat által irányított településfejlesztésekkel. Tágabb értelemben pedig az egész települési környezetre, a lakosság életminőségére nézve pozitív változásokat várunk. Mosonszentjános, Mosonszentpéter és Pusztasomorja településrészeken egy-egy akcióterület került kijelölésre. A város sajátos fejlődéséből települések egyesítése következően a mosonszentjánosi központ mellett a mosonszentpéteri és a pusztasomorjai településrész is megőrizte alközponti funkcióját. Azáltal, hogy a településközponti területeken kerülnek kijelölésre akcióterületek, az a cél, hogy a település erősíteni tudja a településrészek identitását. Az akcióterületek a városfejlesztés gócpontjai, kiemelt fejlesztési célterületei, ahol több, egymással összefüggő beavatkozás, projekt valósul meg. Az akcióterületi fejlesztések várhatóan nem csak a városban, hanem a vonzáskörzetében is éreztetik hatásukat. - Mosonszentjános akcióterület (AT1) Dr. Dicsőfi Endre utca Vasút utca vasút Óvári út Szabadság utca Erdősor utca Iparos utca Óvoda utca Nádor utca Várbalogi út által határolt, összefüggő belterület, kiterjedése 24,17 ha. Az akcióterület a város központi területe. - Mosonszentpéter akcióterület (AT2) a város mososnszentpéteri településrészén, az egykori központban helyezkedik el. A városrész Liget köz Bartók Béla utca Levente utca Újerdő utca Sport utca Ady Endre utca Rákóczi Ferenc utca közterületek által határolt, összefüggő belterület, kiterjedése 11,94 ha. Az Önkormányzat a területen erősíteni kívánja az alközpontot. - Pusztasomorja akcióterület (AT3) az alábbi közterületek határolják: Kossuth utca Széchenyi utca 2121 hrsz-ú közterület Tarcsai utca, kiterjedése 10,39 ha. Az akcióterület az egykori Pusztasomorja központi területe, mely alközpontként funkcionál. Az útmutatóban meghatározott lehatárolási szempontrendszer nem indokolja további akcióterületek kijelölését. A település mérete és szerkezete nem követeli meg több akcióterület kijelölését, illetve az Önkormányzat a kijelölt akcióterületeken kívül nincsen lehetősége a fejlesztéseket alapvetően befolyásoló pozícióban fellépni.

35 JÁNOSSOMORJA A TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK ÉS VÁROSRÉSZEK KAPCSOLATA Mosonszentjános városrész Akcióterületi projektek Pontszerű beavatkozások AT1 P11 P12 P13 P14 Az akcióterületen megvalósított fejlesztéseket lásd a Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása című fejezet Móricz Zs. u. melletti lakóterület kialakítása Legelő u. lakóterület fejlesztése Kavicsbánya horgászati célú hasznosítása Egykori Franck gyár területének gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területté alakítása Mosonszentpéter városrész Akcióterületi projektek Pontszerű beavatkozások AT2 P21 P22 P23 Az akcióterületen megvalósított fejlesztéseket lásd a Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása című fejezet Mosonszetpéteri gödör zöldterületi felújítása Sportpálya szolgáltatásainak bővítése Liget utca mögötti lakóterület kialakítása Pusztasomorja városrész Akcióterületi projektek Pontszerű beavatkozások AT3 P31 P32 P33 Az akcióterületen megvalósított fejlesztéseket lásd a Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása című fejezet Pusztasomorjai gödör zöldterületi felújítása Pusztasomorjai sportpálya hasznosítása Sipőcz István u. meghosszabbítása lakóterület kialakítás Hanságliget városrész Pontszerű beavatkozások P41 Közösségi Ház és környezetének kialakítása Egyéb külterületi lakóterületek és kapcsolódó területfelhasználások városrész Pontszerű beavatkozások P51 P52 P53 P sz. főút Jánossomorja elkerülő megvalósítása a tervezett M86 nyomvonalán Lefojtott termálkutak gazdasági, kertészeti hasznosíthatóságának megvizsgálása Pusztasomorjai volt határőr laktanya hasznosítása Gazdasági terület kialakítása

36 1 Mosonszentjános településrész 2 Mosonszentpéter településrész 3 Pusztasomorja településrész 4 Hanságliget településrész 5 Egyéb külterületi lakóterületek és kapcsolódó területfelhasználás ok településrész JÁNOSSOMORJA 35 Hálózatos, Soft projektek (egymással összehangolt, térben kapcsolódó projektek) Projekt megnevezése Településrészek: H1 H2 H3 H4 H5 H6 H7 H8 H9 S1 S2 S3 S4 S5 S6 S7 S8 Forgalomcsillapítás a 86-os út mellett Kerékpárút fejlesztése Fasorok és erdősávok létesítése Bel- és külterületi utak javítása Energetikai korszerűsítés Lébény-Hanyi főcsatorna meghosszabbítása az osztrák határig Meglévő önkormányzati bérlakások felújítása, támogatás esetén új építése Település északi elkerülő közút létesítése Pusztasomorja és Mosonszentjános között a közlekedési kapcsolatok kialakítása Városi arculat meghatározása, kialakítása, Jánossomorja egyediségének erősítése Városrészi identitás erősítés Helyi termékek feldolgozása és piacra juttatása (növénytermesztés, állattenyésztés támogatása, stb.) Az elfogadott helyi ifjúságpolitikai koncepció megvalósítása (elfogadva 20/2011 (IV. 28.) Kt. határozattal) Nagy hozzáadott értéket előállító befektetők városba csábítása Egészségfejlesztő prevenciós programok biztosítása A településen működő cégekkel hosszú távú együttműködések kialakítása, működtetése Rendszeres együttműködés az Önkormányzat és a településfejlesztési stratégiai munkacsoport között Erős kapcsolat Közepesen erős kapcsolat

37 JÁNOSSOMORJA AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK Az akcióterületi fejlesztések során is igaz, hogy az egyes specifikus célok megvalósítása szorosan összefügg, s egymásra való hatásuk erőteljes. Az egyes elemek jelentősége azonos, egyik cél háttérbe kerülése sem engedhető meg, mert az elkerülhetetlen hangsúlyeltolódásokat okozna, s esetleg a rehabilitáció sikerességét is veszélyeztetné Mosonszentjánosi akcióterület Az akcióterület kijelölése, elhelyezkedése a városszövetben Az akcióterületet az alábbi közterületek határolják: Dr. Dicsőfi Endre utca Vasút utca vasút Óvári út Szabadság utca Erdősor utca Iparos utca Óvoda utca Nádor utca Várbalogi út Az akcióterület a mosonszentjánosi településrész központi részén helyezkedik el. A terület rövid bemutatása, az akcióterület jelenlegi területfelhasználása Mosonszentjános városrész központjának meghatározó eleme a keresztelő Szent Jánosról elnevezett, 1769-ben épült római katolikus templom. A Szabadság utca mentén találhatóak a közintézmények, valamint az üzletek nagy része. Itt kapott helyet a városháza, és a Városi Könyvtár, valamint több kereskedelmi és szolgáltató egység. A Szabadság utca folytatása az Óvári utca, ami mentén a művelődési ház, a takarékszövetkezet, a bölcsőde és az idősek klubja található. A posta, a vasútállomás, a gyógyszertár az orvosi rendelők, az általános iskola és az óvoda a központtól valamivel távolabb helyezkednek el. A Dr. Dicsőfi Endre utca és az Iparos utca között kijelölt akcióterület településközpont vegyes területfelhasználásba tartozik. A településrész központján áthaladó Szabadság utca jó térfalakkal rendelkező, zártsorú beépítésű terület, ahol a földszintes vagy egyemeletes épületek közül csak az intézményépületek és a Szent János templom épülete tűnik ki épülettömegével, magasságával. A Szent János templom körül kis teresedés található, melynek további megnyitása indokolt. Az akcióterület keleti részén fekvő Szórády-féle malomépület és környezete kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezetbe tartozik. A területen a településrendezési eszközök módosítása (településközpont vegyes terület) indokolt lehet a tervezett funkciók függvényében. Az akcióterület további részében a lakóház léptékű épületek a jellemzők.

38 JÁNOSSOMORJA 37 Az akcióterületen végrehajtandó fejlesztések illeszkedése stratégiai célokhoz A városi és városrészi célokkal összhangban az akcióterületi fejlesztés átfogó célja, hogy a terület a fizikai megújítása, a településközpont jellegének megerősítése útján ne csak a város, hanem a járás, illetve a vonzáskörzet egy fontos célpontjává váljon. E célhoz a legfontosabb specifikus célok: a városközpont fizikai megújítása (közterületek és zöldterületek rehabilitációja), az alulhasznosított értékes épületek és területek hasznosítása. - A városközpont fizikai megújítása A közterületek fizikai rehabilitációja nagyban hozzájárul a városközpont hasznosíthatóságához, illetve a kereskedelmi és szolgáltató funkciók megerősítéséhez. A megújulás során biztosítani kell a szükséges parkolást. A városközpont fizikai megújítása több tengely mellett valósulna meg: Szabadság utca rendezése az Óvoda utca és Balassi Bálint utca közötti szakaszon, s ezzel összefüggésben a templomtól keletre fekvő Millenium park és Uszoda köz rehabilitációja. - Alulhasznosított értékes épületek és területek hasznosítása Az akcióterületen több elhanyagolt, értékes, alulhasznosított épület és hozzá tartozó terület található. Az épületek és területek megújításával megvalósulhat a város kulcspontjainak az esztétikai megújítása. Az egyik kulcsprojektnek a Szórády-féle malom és környezetének a rehabilitációja számít, azonban a fejlesztések további ingatlanfejlesztésekkel is járnak: önk. épületek rehabilitációja, magán épületek homlokzat-felújításának ösztönzése, lakás rehabilitáció, vállalkozók ösztönzése rehabilitációra.

39 JÁNOSSOMORJA 38 Az akcióterületi fejlesztések - az alábbi tematikus célokhoz illeszkednek: o 1.3. Idegenforgalom, turizmus o 2.1. Humán funkciók fejlesztése o 2.2. Közösségi funkciók fejlesztése o 3.1. Korszerű infrastruktúra kialakítása o 3.2. Lakókörnyezet fejlesztése - illetve az alábbi, főbb városrészi célokkal biztosított a szinergia: o Településközpont jellegének megerősítése, szolgáltatásfejlesztés o Településkép fejlesztése Tervezett akcióterületi projektelemek Projekt megnevezése Projekt rövid leírása ATP11 Ifjúsági ház létesítése Mind a koncepció mind az ITS egyik központi eleme az ifjúságpolitika. A fiatal korosztály számára megfelelő környezet biztosítása a cél. Helyszín lehetőségek: Malom, jelenlegi Idősek Otthona ATP12 Szabadság utca rendezése Egységes koncepció szerint a zöldfelület és kapcsolódó közterületek rendezése, utcabútorok telepítése, kapcsolódó légvezetékek földbe helyezése Ingatlanfejlesztések: önk. épületek rehabilitációja, magán épületek homlokzat-felújításának ösztönzése, lakás rehabilitáció, vállalkozók ösztönzése rehabilitációra Helyszín: Szabadság utca Óvoda utca és Balassi Bálint utca közötti szakasza ATP13 Templommal szembeni terület rendezése Zöldfelület és parkoló kialakítása Helyszín: 1150, 1151, 1152 hrsz-ú ingatlanok ATP14 Millennium park többfunkciós parkká történő alakítása A Millennium park ma is a városi ünnepségek egyik fontos helyszíne, azonban a terület kialakítása jelenleg nem teszi teljes mértékben alkalmassá rendezvények tartására. Rendezvények mellett a terület központi jellege miatt alkalmas lehet időszakos piac megtartására. Az 1937-ben felavatott hármashalom felújítása kultúrtörténeti szempontból jelentős, a korabeli állapotoknak megfelelő visszaállítása javasolt. Helyszín: Millenium park (1216, 1218, 1219, 1220, 1221 hrsz) ATP15 ATP16 Szórády-féle malomépület és környezetének hasznosítása előkészítő fázis Szórády-féle malomépület és környezetének hasznosítása megvalósítási fázis Malomépület többfunkciós hasznosítását az Önkormányzat hosszú idő óta tervezi. A fejlesztés során meg kell vizsgálni az alábbi funkciókat: rekreációs, szabadidő, turisztikai, közösségi, lakó (bárlakás), kereskedelmi. A malommal kapcsolatban megvalósíthatósági vizsgálat, építészeti tervek és költségbecslés készítése szükséges, mely során a szomszédos korábban szerves egységet képező 732/2 hrszú területtel is foglalkozni kell. A malomépület felújítása és hasznosítása az ATP15 során meghatározott funkciók és ütemezés szerint Helyszín: Vasút utca (732/1 hrsz)

40 JÁNOSSOMORJA Mosonszentpéteri akcióterület Az akcióterület kijelölése, elhelyezkedése a városszövetben Főtér akcióterületet az alábbi közterületek határolják: Liget köz Bartók Béla utca Levente utca Újerdő utca Sport utca Ady Endre utca Rákóczi Ferenc utca. Az akcióterület a mososnszentpéteri településrész központi részén helyezkedik el. A terület rövid bemutatása, az akcióterület jelenlegi területfelhasználása Mosonszentpéter központja, s az akcióterület a 86. sz. főút belterületi szakasza (Rákóczi utca) mentén található. A településrész közintézményei - az óvoda és az iskola -, valamint kereskedelmi egységek helyezkednek itt el. Az Árpádkori alapokra épült, neoromán stílusú Szent Péter templom a főúttól beljebb található. A 86. sz. főútnak köszönhetően az áthaladó forgalom ezen településrész esetében a legnagyobb. A Rákóczi utca mellett egy teleksor szélességben, illetve a főútra merőleges közök mellett településközpont vegyes területfelhasználás található, ahol egyszintes, utcafrontra épült homlokzattal rendelkező házak a jellemzőek, zártsorú, vagy hézagosan zártsorú beépítéssel. Az akcióterület egyéb részein falusias lakóterületek találhatók, melyekre a földszintes épületek és az oldalhatáron álló beépítés a jellemző.

41 JÁNOSSOMORJA 40 Az akcióterületen végrehajtandó fejlesztések illeszkedése stratégiai célokhoz A városi és városrészi célokkal összhangban az akcióterületi fejlesztés átfogó célja, hogy megtörténjen a mosonszentpéteri (al)központ rehabilitációja, s a terület a településrészen élők igényeit közvetlenül el tudja látni. E célhoz a legfontosabb specifikus célok: a települési közösségi és kereskedelmi - szolgáltatások fejlesztése, alközpont fizikai megújítása. A városközpont megújításának hosszú távon a kulcsa a 86. sz. főút forgalmának a csillapítása, ami - Települési szolgáltatások fejlesztése A településrész identitását jelentősen meghatározza a helyben működő Klafszky Katalin Tagiskola, melynek a felújítása indokolt. Kiemelten kell kezelni a helyi közösség számára nyújtandó szolgáltatást, mely egyrészt az elérhetőség, másrészt a szolgáltatás minőségének a fejlesztését jelenti. - Alközpont fizikai megújítása A közterületek fizikai rehabilitációja nagyban hozzájárul a központ hasznosíthatóságához. A Rákóczi utca mellett hosszan a Liget köz és a 368 hrsz-ú közterület között húzódó alközpont használatát a 86. sz. főút forgalma, illetve ebből fakadóan a főút átjárhatósága jelentősen meghatározza. (A 86. sz. főút forgalmának csökkentése az első számú beruházási jellegű hálózatos projekt, melynek megvalósítása az akcióterület mellett a településrészre és a teljes városra pozitív hatással bír. Az akcióterületen csökkenteni kell a forgalom sebességét, több átkelési pontot kell biztosítani.) A Rákóczi utca melletti közterület fejlesztése további ingatlanfejlesztésekkel is jár: önk. épületek rehabilitációja, magán épületek homlokzat-felújításának ösztönzése, lakás rehabilitáció, vállalkozók ösztönzése rehabilitációra.

42 JÁNOSSOMORJA 41 Az akcióterületi fejlesztések - az alábbi tematikus célokhoz illeszkednek: o 2.1. Humán funkciók fejlesztése o 3.1. Korszerű infrastruktúra kialakítása o 3.2. Lakókörnyezet fejlesztése - illetve az alábbi, főbb városrészi célokkal biztosított a szinergia: o Közösségi területek fejlesztése o Lakókörnyezet minőségi fejlesztése Tervezett akcióterületi projektelemek Projekt Projekt rövid leírása megnevezése ATP21 Klafszky Katalin Tagiskola felújítása A Klafszky Katalin Tagiskola épülete felújításra, átépítésre szorul, mivel az épület a mai kor oktatási körülményeinek nem felel meg. Helyszín: Rákóczi utca 51. (375 hrsz) ATP22 Rákóczi utca rendezése Egységes koncepció szerint a zöldfelület és kapcsolódó közterületek rendezése, utcabútorok telepítése, kapcsolódó légvezetékek földbe helyezése, M86-os megvalósulásával városi utcává visszaépítés Ingatlanfejlesztések: önk. épületek rehabilitációja, magán épületek homlokzat-felújításának ösztönzése, lakás rehabilitáció, vállalkozók ösztönzése rehabilitációra Helyszín: Rákóczi utca Liget köz és 368 hrsz-ú közterület közötti szakasza Pusztasomorjai akcióterület Az akcióterület kijelölése, elhelyezkedése a városszövetben Az akcióterületet az alábbi közterületek határolják: Kossuth utca Széchenyi utca 2121 hrsz-ú közterület Tarcsai utca Az akcióterület a pusztasoromojai településrész központi részén helyezkedik el. A terület rövid bemutatása, az akcióterület jelenlegi területfelhasználása Pusztasomorja központjának, s a kijelölt akcióterületnek a legmeghatározóbb eleme a Szent István királyról elnevezett római katolikus templom. A városrész központja és legfontosabb intézményei a Mosonszentpéterről Andauba vezető Szent István utca mellett csoportosulnak. Itt található Pusztasomorja egykori iskolaépülete, illetve különböző kereskedelmi üzletek. A településrész központjában az épületek jellemzően zártsorúan vagy hézagosan zártsorúan állnak. A Szent István utca két oldalán településközpont vegyes terület található. A Kossuth utca és Szent István utca sarkán egy kisebb zöldterület (Szent István park) található. A fenti területfelhasználások mellett falusias lakóterületek találhatók. A 2121 hrsz-ú közterület és aszent István utca közötti tömb megosztása javasolt, hogy a mély telkek déli részén lakóterületek kerüljenek kialakításra.

43 JÁNOSSOMORJA 42 Az akcióterületen végrehajtandó fejlesztések illeszkedése stratégiai célokhoz A városi és városrészi célokkal összhangban az akcióterületi fejlesztés átfogó célja, hogy megtörténjen a pusztasomorjai (al)központ rehabilitációja, s a terület a településrészen élők igényeit közvetlenül el tudja látni. E célhoz a legfontosabb specifikus célok: a közösségi szolgáltatások fejlesztése, alközpont fizikai megújítása. - Közösségi szolgáltatások fejlesztése A településrész identitását meghatározza, hogy hosszú távon is biztosítottak legyenek a településrészen a közösségi funkciók. A város meg kívánja erősíteni a Soós Antal Közösségi Ház munkáját, s bővíteni az intézmény funkcióját, az Önkormányzat közösségi célokra kívánja hasznosítani az egykori pusztasomorjai iskola épületét. - Alközpont fizikai megújítása A pusztasomorjai alközpont a Szent István utca Tarcsai utca és Árpád utca közötti szakaszán fekszik. A Szent István utca ezen szakaszán cél egyrészt a közterület fejlesztése, továbbá ingatlanfejlesztések indukálása (önk. épületek rehabilitációja, magán épületek homlokzatfelújításának ösztönzése, lakás rehabilitáció, vállalkozók ösztönzése rehabilitációra). Az akcióterület északkeleti részén fekvő zöldterület rekreációja kapcsolódik a közösségi szolgáltatások fejlesztéséhez, ott többfunkciós közösségi tér születhet. Az akcióterületi fejlesztések - az alábbi tematikus célokhoz illeszkednek: o 2.1. Humán funkciók fejlesztése o 2.2. Közösségi funkciók fejlesztése o 3.1. Korszerű infrastruktúra kialakítása o 3.2. Lakókörnyezet fejlesztése - illetve az alábbi, főbb városrészi célokkal biztosított a szinergia: o Települési alközpont megerősítése o Lakókörnyezet minőségi fejlesztése

44 JÁNOSSOMORJA 43 Tervezett akcióterületi projektelemek Projekt megnevezése ATP31 Egykori pusztasomorjai iskola hasznosítása ATP32 ATP33 ATP34 Szent István utca, Szt. István Park rendezése Széchenyi utcai Grund fejlesztése Soós Antal KH felújítása, funkcionális bővítése Projekt rövid leírása Idősek nappali ellátásának biztosítása: Az idősek nappali ellátását az Önkormányzat a településen belül kívánja biztosítani. Az egykori, alulhasznosított pusztasomorjai iskola épülete átalakítás után alkalmas a funkció befogadására. Szent István utca 18. (2119 hrsz) Egységes koncepció szerint a zöldfelület és kapcsolódó közterületek rendezése, utcabútorok telepítése, kapcsolódó légvezetékek földbe helyezése Ingatlanfejlesztések: önk. épületek rehabilitációja, magán épületek homlokzat-felújításának ösztönzése, lakás rehabilitáció, vállalkozók ösztönzése rehabilitációra Helyszín: Szent István utca Tarcsai utca és Árpád utca közötti szakasza A Széchenyi utca önkormányzati ingatlanán sport és szabadidős tevékenységekre alkalmas terület kialakítása Pusztasomorja településrész közösségi életének fontos helyszíne a Közösségi Ház, mely intézmény sokat tesz a települési identitás megőrzéséért.

45 JÁNOSSOMORJA AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK PRIORIZÁLÁSA Jánossomorja középtávú fejlesztési céljainak megvalósításához szükséges az egyes beavatkozások megfelelő ütemezése. A település azoknak a nagyobb léptékű (pontszerű és az egész települést érintő) projekteknek ad prioritást, amelyek lehetővé teszik a jövőképben meghatározott távlati célok megvalósulását, és ezzel megteremtik a további tevékenységek, projektek megvalósulásának feltételrendszerét. A fejlesztések finanszírozására nincsen elegendő forrása az Önkormányzatnak, így külső forrásokat is kénytelen a fejlesztések során figyelembe venni. A projektfejlesztés során kerül átgondolásra, hogy milyen hazai, EU és egyéb forrásokból kerülnek a projektelemek megvalósításra. (Amennyiben az ITS készítése alatt, jelen tervfázisban tervezhető a forrás, úgy azt lábjegyzetben jelöljük.) A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek Mosonszentjános akcióterület (AT1) Projekt száma Projekt neve Projekt rövid leírása Előkészítettség foka Indikatív keretösszeg (bruttó, mft) Megvalósításban részt vevő szervezet Forrás (TOP, Megvalósítás várható ideje ATP11 ATP12 ATP13 Ifjúsági ház létesítése Szabadság utca rendezése Szabadság utca melletti területek rehabilitációja Templommal szembeni terület rendezése Mind a koncepció mind az ITS egyik központi eleme az ifjúságpolitika. A fiatal korosztály számára megfelelő környezet biztosítása a cél. Helyszín lehetőségek: Malom, jelenlegi Idősek Otthona Egységes koncepció szerint a zöldfelület és kapcsolódó közterületek rendezése, utcabútorok telepítése, kapcsolódó légvezetékek földbe helyezése Ingatlanfejlesztések: önk. épületek rehabilitációja, magán épületek homlokzat-felújításának ösztönzése, lakás rehabilitáció, vállalkozók ösztönzése rehabilitációra Helyszín: Szabadság utca Óvoda utca és Balassi Bálint utca közötti szakasza Zöldfelület és parkoló kialakítása Helyszín: 1150, 1151, 1152 hrsz-ú ingatlanok Területvásárlások folyamatban - 20 Önkormányzat Önkormányzat, ingatlantulajdonosok, vállalkozók, lakosság, közszolgáltatók Önkormányzat, ingatlantulajdonosok, vállalkozók, lakosság 50 Önkormányzat, vállalkozók, lakosság

46 JÁNOSSOMORJA 45 A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek Mosonszentjános akcióterület (AT1) Projekt száma Projekt neve Projekt rövid leírása Előkészítettség foka Indikatív keretösszeg (bruttó, mft) Megvalósításban részt vevő szervezet Forrás (TOP, Megvalósítás várható ideje ATP14 ATP15 ATP16 Millenium park többfunkciós parkká történő alakítása Szórády-féle malomépület és környezetének hasznosítása előkészítő fázis Szórády-féle malomépület és környezetének hasznosítása megvalósítás A Millennium park ma is a városi ünnepségek egyik fontos helyszíne, azonban a terület kialakítása jelenleg nem teszi teljes mértékben alkalmassá rendezvények tartására. Rendezvények mellett a terület központi jellege miatt alkalmas lehet időszakos piac megtartására. Az 1937-ben felavatott hármashalom felújítása kultúrtörténeti szempontból jelentős, a korabeli állapotoknak megfelelő visszaállítása javasolt. Helyszín: Millenium park (1216, 1218, 1219, 1220, 1221 hrsz) Malomépület többfunkciós hasznosítását az Önkormányzat hosszú idő óta tervezi. A fejlesztés során meg kell vizsgálni az alábbi funkciókat: rekreációs, szabadidő, turisztikai, közösségi, lakó (bárlakás), kereskedelmi. A malommal kapcsolatban megvalósíthatósági vizsgálat, építészeti tervek és költségbecslés készítése szükséges, mely során a szomszédos korábban szerves egységet képező 732/2 hrsz-ú területtel is foglalkozni kell. A malomépület felújítása és hasznosítása az ATP15 során meghatározott funkciók és ütemezés szerint Helyszín: Vasút utca (732/1 hrsz) Tanulmányterv 54 (Várható forrás: TOP) Önkormányzat - 10 Önkormányzat Konzorcium Önkormányzat Konzorcium Összesen 1734

47 JÁNOSSOMORJA 46 A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek Mosonszentpéter akcióterület (AT2) Projekt száma Projekt neve Projekt rövid leírása Előkészítettség foka Indikatív keretösszeg (bruttó, mft) Megvalósításban részt vevő szervezet Forrás (TOP, Megvalósítás várható ideje ATP21 ATP22 Klafszky Katalin Tagiskola felújítása Rákóczi utca rendezése Rákóczi utca Sport utca és Bartók B. utca közötti területének rehabilitációja A Klafszky Katalin Tagiskola épülete felújításra, átépítésre szorul, mivel az épület a mai kor oktatási körülményeinek nem felel meg. Helyszín: Rákóczi utca 51. (375 hrsz) Egységes koncepció szerint a gyalogos közlekedési rendszer célszerűsítése, zöldfelület rendezése, utcabútorok telepítése, M86-os megvalósulásával városi utcává visszaépítés, kapcsolódó légvezetékek földbe helyezése, Helyszín: Rákóczi utca Liget köz és 368 hrsz-ú közterület közötti szakasza Ingatlanfejlesztések: önk. épületek rehabilitációja, magán épületek homlokzat-felújításának ösztönzése, lakás rehabilitáció, vállalkozók ösztönzése rehabilitációra Tanulmányterv 420 Önkormányzat, Magyar Állam Összesen Önkormányzat, ingatlantulajdonosok, vállalkozók, lakosság, közszolgáltatók Önkormányzat, Magyar Közút, közszolgáltatók - 60 Önkormányzat, ingatlantulajdonosok, vállalkozók, lakosság

48 JÁNOSSOMORJA 47 A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek Pusztasomorja akcióterület (AT3) Projekt száma Projekt neve Projekt rövid leírása Előkészítettség foka Indikatív keretösszeg (bruttó, mft) Megvalósításban részt vevő szervezet Forrás (TOP, Megvalósítás várható ideje ATP31 ATP32 ATP33 ATP34 Egykori pusztasomorjai iskola hasznosítása Szent István utca, Szt. István Park rendezése Széchenyi utcai Grund fejlesztése Soós Antal KH felújítása, funkcionális bővítése Idősek nappali ellátásának biztosítása: Az idősek nappali ellátását az Önkormányzat a településen belül kívánja biztosítani. Az egykori, alulhasznosított pusztasomorjai iskola épülete átalakítás után alkalmas a funkció befogadására. Szent István utca 18. (2119 hrsz) Egységes koncepció szerint a zöldfelület és kapcsolódó közterületek rendezése, utcabútorok telepítése, kapcsolódó légvezetékek földbe helyezése Ingatlanfejlesztések: önk. épületek rehabilitációja, magán épületek homlokzat-felújításának ösztönzése, lakás rehabilitáció, vállalkozók ösztönzése rehabilitációra Helyszín: Szent István utca Tarcsai utca és Árpád utca közötti szakasza A Széchenyi utca önkormányzati ingatlanán sport és szabadidős tevékenységekre alkalmas terület kialakítása Összesen Önkormányzat Önkormányzat, ingatlantulajdonosok, vállalkozók, lakosság, közszolgáltatók 20 Önkormányzat, ingatlantulajdonosok, vállalkozók, lakosság - 5 Önkormányzat, civil szervezetek - 50 Önkormányzat

49 JÁNOSSOMORJA AZ AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK ÉS EZEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIÁHOZ A beruházási jellegű hálózatos projektcsomagok és a nem beruházási jellegű hálózatos projektcsomagok (soft projektek) bemutatása az előző fejezetben megadott struktúra szerit került sor. A szempontrendszer kiegészült a megvalósítás helyszínére vonatkozó információkkal. A fejezetben bemutatásra kerülnek továbbá azok a pontszerű fejlesztések, melyek az akcióterületeken kívül valósulnak meg, azonban kulcsprojektek tudnak lenni egy-egy településrész céljainak elérése érdekében Pontszerű beavatkozások az akcióterületeken kívül a településrészeken A településfejlesztési akció keretén belül tervezett kulcsprojektek akcióterületen kívül Mosonszentjános Projekt száma Projekt neve Projekt rövid leírása Indikatív keretösszeg (bruttó, Megvalósítás várható ideje P11 Móricz Zs. u. mögötti lakóterület kialakítása P12 Legelő u. lakóterület fejlesztése P13 Kavicsbánya horgászati célú hasznosítása P14 Egykori Franck gyár területének gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területté alakítása A legtöbb, és legnagyobb területű önkormányzati ingatlana itt van az önkormányzatnak. A Móricz Zsigmond utcával párhuzamosan, a Pacsirta utca folytatásában új utca nyitásával és közművesítésével új lakóterület alakítható ki. Településrendezési eszközök tartalmazzák a terület kijelölését A Legelő utca déli oldalán a meglévő lakóterület folytatása A tó sportolási célú hasznosításának kicsi a valószínűsége, ezért a horgászati célú hasznosítását célszerű szorgalmazni. A jelenleg alulhasznosított, korábban ipari terület gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területté alakítását a tulajdonossal együttműködve szorgalmazni kell. Ehhez szükséges közlekedési kapcsolatainak javítása is. mft) 100 Összesen

50 JÁNOSSOMORJA 49 A településfejlesztési akció keretén belül tervezett kulcsprojektek akcióterületen kívül Mosonszentpéter Projekt száma Projekt neve Projekt rövid leírása Indikatív keretösszeg (bruttó, Megvalósítás várható ideje P21 P22 P23 Mosonszetpéteri gödör zöldterületi felújítása Sportpálya szolgáltatásainak bővítése Liget utca melletti lakóterület kialakítása Játszópark, kalandos játszótér kialakítása Tanulmányterv készült A Sportpálya ingatlanán a sport és a szabadidő eltöltés lehetőségeinek bővítése, az ehhez kapcsolódó szolgáltatások biztosítása A Liget utca keleti oldali hosszú telkeinek megosztásával a Lovarda utca folytatásában lakóterület alakítható ki. Településrendezési eszközök tartalmazzák a terület kijelölését mft) 15 Összesen 55 A településfejlesztési akció keretén belül tervezett kulcsprojektek akcióterületen kívül Pusztasomorja Projekt száma Projekt neve Projekt rövid leírása Indikatív keretösszeg (bruttó, Megvalósítás várható ideje P31 Pusztasomorjai gödör zöldterületi felújítása P32 Pusztasomorjai sportpálya hasznosítása P33 Sipőcz István u. meghosszabbítása lakóterület kialakítás A terület sport, fitnesz és rendezvényparkká történő fejlesztése több ütemben. Cél, hogy alkalmas legyen különböző korosztályok játékos szabadidő eltöltésére, sportolásra és rendezvények lebonyolítására. Tanulmányterv készült Pusztasomorjai volt sportpálya és a szomszédos önkormányzati terület hasznosítása: lakóterület kialakítása. A meglévő zsákutca folytatásában a Széchenyi utcáig lakóterület kialakítása mft)

51 JÁNOSSOMORJA 50 A településfejlesztési akció keretén belül tervezett kulcsprojektek akcióterületen kívül Pusztasomorja Projekt száma Projekt neve Projekt rövid leírása Indikatív keretösszeg (bruttó, mft) Megvalósítás várható ideje Összesen 126 A településfejlesztési akció keretén belül tervezett kulcsprojektek akcióterületen kívül Hanságliget Projekt száma Projekt neve Projekt rövid leírása Indikatív keretösszeg (bruttó, Megvalósítás várható ideje P41 Közösségi Ház és környezetének kialakítása Többfunkciós közösségi tér fejlesztése, mely több korosztály számára is pihenést kikapcsolódást nyújt, s ami alkalmas kisebb rendezvények megtartására mft) 10 Összesen 10 A településfejlesztési akció keretén belül tervezett kulcsprojektek akcióterületen kívül Hanságliget Projekt száma Projekt neve Projekt rövid leírása Indikatív keretösszeg (bruttó, Megvalósítás várható ideje P51 P52 Gazdasági terület kialakítása 86. sz. főút Jánossomorja elkerülő megvalósítása a tervezett M86 nyomvonalán A vasútvonal és a Leier telephely közötti terület ipari-gazdasági területté alakítása A 86. sz. főútvonal forgalma rendkívüli balesetveszélyt jelent, és jelentősen megnehezíti a mosonszentpéteri városrész lakóinak életét. Szorgalmazni kell a város belterületén kívüli nyomvonal megépítését. mft) - -

52 JÁNOSSOMORJA 51 A településfejlesztési akció keretén belül tervezett kulcsprojektek akcióterületen kívül Hanságliget Projekt száma Projekt neve Projekt rövid leírása Indikatív keretösszeg (bruttó, Megvalósítás várható ideje P53 P54 Lefojtott termálkutak gazdasági, kertészeti hasznosíthatóságá nak megvizsgálása Volt határőr laktanya hasznosítása A város területén több helyen lefojtott termálkút található. Érdemes lenne megvizsgálni ezek gazdasági, vagy kertészeti hasznosíthatóságának feltételeit. Az osztrák határátkelő melletti volt laktanya gazdasági, vagy turisztikai hasznosítása Összesen - mft) Beruházási jellegű hálózatos projektcsomagok A projekt megnevezése H1 Forgalomcsillapítá s a 86-os út mellett A végrehajtandó A projekt rövid tartalma fejlesztések az alábbi startégiai célok elérését szolgálják A 86-os út jelentős forgalmat bonyolít le mind nappal, mind az éjszakai időszakban. A projekt során cél, hogy különböző forgalomcsillapítási akciókkal a forgalom csökkentésre kerüljön, illetve a forgalom lelassuljon. Lehetséges forgalomtechnikai elemek: 20 t fölötti nehézgépjárművek kitiltása éjszakai időszakban Lámpás átkelés biztosítása a belterületi szakaszon Forgalomterelő sziget(ek) alkalmazása a belterületi szakaszon is gyalogos átkelés elősegítése érdekében Indikatív keretösszeg (bruttó, mft) Megvalósításban részt vevő szervezet Önkormányzat, Magyar Közút, Konzorcium Megvalósítás időszaka

53 JÁNOSSOMORJA 52 A projekt megnevezése H2 H3 H4 H5 H6 Kerékpárút fejlesztése Fasorok és erdősávok létesítése Bel- és külterületi utak javítása Energetikai korszerűsítés Lébény-Hanyi főcsatorna meghosszabbítása az osztrák határig A végrehajtandó A projekt rövid tartalma fejlesztések az alábbi startégiai célok elérését szolgálják Kerékpárutak kialakítása a biztonságos közlekedés és a jobb elérhetőség érdekében: Indikatív keretösszeg (bruttó, mft) Megvalósításban részt vevő szervezet I. ütem: Belterületi szakasz 295 Önkormányzat II. ütem: Andau és Pusztasomorja között 207 Önkormányzat Konzorcium (NIF, Andau, Győr- Mososn-Soprpn megyei Önkormányzat, III. ütem: Mosonmagyaróvár és Mosonszentpéter között A települési zöldhálózat fejlesztése érdekében fasorok létesítése a település belterületén, illetve külterületen a környezeti hatások (szél okozta defláció) csökkentése érdekében A település útburkolatainak javítása, a nem portalanított utak szilárd burkolattal történő ellátása Településen működő intézmények energetikai korszerűsítése, megújuló energiaforrások telepítése és használata A Lébény-Hanyi főcsatorna összekötése az ausztriai csatorna hálózattal. Megvalósításával az öntöző rendszer kiterjeszthető a várostól délre fekvő mezőgazdasági Burgenland T.) 74 Önkormányzat Konzorcium (az érintett Önkormányzatok, Magyar Közút NZrt.) 20 Önkormányzat 1000 Önkormányzat Konzorcium (lakosok és gazdálkodó szervezetek) 400 Önkormányzat Megvalósítás időszaka

54 JÁNOSSOMORJA 53 A projekt megnevezése H7 H8 H9 Meglévő önkormányzati bérlakások felújítása, támogatás esetén új építése Település északi elkerülő közút létesítése Pusztasomorja és Mosonszentjános között a közlekedési kapcsolatok kialakítása A végrehajtandó A projekt rövid tartalma fejlesztések az alábbi startégiai célok elérését szolgálják területeire és egyúttal turisztikai hasznosíthatósága is megnyílik A meglévő önkormányzati lakóépület többsége felújításra szorul. Hosszú távú lakáskoncepciót kell megalkotni, melyben meg kell határozni, hogy mely épületeket kívánja megtartani az önkormányzat. Ezeket fel kell újítani, a többit értékesítésre ki kell jelölni. Pályázat esetén új építés is lehetséges. Meg kell határozni a szociális és a költségelvű bérlakások arányát Egyre jelentősebb a várost átszelő számú, Andauba vezető út forgalma. Lépéseket kell tenni az északi elkerülő út megvalósítása érdekében. Fontos, hogy a szabályozási tervben ennek nyomvonalát fenn kell tartani Pusztasomorja és Mosonszentjános között jelenleg a közúti kapcsolatot kizárólag a Dózsa György utca Szent István utca biztosítja, Cél, hogy további gyűjtőúti kapcsolat kerüljön kialakításra a két településrész között. Erre alkalmas lehet az újonnan létesült ivóvízvezeték nyomvonala. Indikatív keretösszeg (bruttó, mft) Összesen 2096 Megvalósításban részt vevő szervezet 100 Önkormányzat Konzorcium (gazdálkodó szervezetek) Önkormányzat Megvalósítás időszaka

55 JÁNOSSOMORJA Nem beruházási jellegű hálózatos projektcsomagok (soft projektek) A projekt megnevezése S1 S2 S3 S4 S5 S6 S7 Városi arculat meghatározása, kialakítása, Jánossomorja egyediségének erősítése Városrészi identitás erősítés Helyi termékek feldolgozása és piacra juttatása (növénytermesztés, állattenyésztés támogatása, stb.) Az elfogadott helyi ifjúságpolitikai koncepció felülvizsgálata Nagy hozzáadott értéket előállító befektetők városba csábítása Egészségfejlesztő prevenciós programok biztosítása A településen működő cégekkel hosszú távú együttműködések kialakítása, A végrehajtandó fejlesztések az alábbi startégiai célok elérését szolgálják Településrészi célok A projekt rövid tartalma Kézikönyv elkészítése, mely tartalmazza egyrészt a településen található értékeket, illetve ajánlásokat fogalmaz meg a jelen kor lakosainak, beruházóinak, fejlesztőinek, építtetőinek, hogy milyen építmények kerüljenek elhelyezésre Kulturális sokszínűség erősítésére rendezvény sorozat szervezése kapcsolódva az akcióterületi fejlesztésekhez (közösségi és kulturális terek) Indikatív keretösszeg (bruttó, mft) Megvalósításban részt vevő szervezet 10 Önkormányzat Civil szervezet Önkormányzat Önkormányzat Termelők Megvalósítás időszaka

56 JÁNOSSOMORJA 55 A projekt megnevezése A végrehajtandó fejlesztések az alábbi startégiai célok elérését szolgálják A projekt rövid tartalma Indikatív keretösszeg (bruttó, mft) működtetése S8 Rendszeres együttműködés az Önkormányzat és a településfejlesztési stratégiai munkacsoport között Összesen 10 Megvalósításban részt vevő szervezet Megvalósítás időszaka

57 JÁNOSSOMORJA FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK 4.1. A FENNTARTHATÓ KÖRNYEZETI FEJLŐDÉS PROGRAMJA A fenntartható fejlődés az emberek életminőségének hosszú távú és tartós megőrzését, illetve javítását célozza. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (NFFS) a társadalom fejlődésének egy ennek megfelelő pályára való állítását elősegítő, hosszú távú, keretstratégiai jellegű dokumentum, mely valamennyi társadalmi, gazdasági és környezeti területre egy pozitív, fenntartható, társadalmasítható jövőképnek megfelelő eszközrendszert és reformkeretet vázol fel. Az NFFS 2 -ben meghatározott alapelvek közül az alábbiak határozták meg az ITS kidolgozását: 1. Folyamatosan nyomon kell követni, s mennyiségi, minőségi mutatókkal mérni, számszerűsíteni kell a nemzeti erőforrások alakulását: fogyását vagy gyarapodását, romlását vagy javulását. 2. Az állandóan fejlődő tudományos ismeretekre figyelemmel az időszakonként felülvizsgált mutatók jelzései alapján érté kelni kell az erőforrások helyzetét, felismerve: melyek vannak kritikus állapotban, melyek kritikussá válása várható, illetve, hogy a nemzet jólétéhez mely erőforrások fejlesztése járulhat hozzá hosszú távon a leginkább. 3. Azonosítani kell azokat az okokat (hajtóerőket), amelyek az egyes erőforrások romlásához vagy gyarapításához hozzájárulnak. A romlást okozó hajtóerők visszafogását vagy a gyarapító hajtóerők támogatását kell célként kitűzni. 4. A célkitűzéseket minden kormányzati, regionális vagy helyi döntés legyen az hosszabb távú ágazati stratégiák megalkotása, jogszabály-alkotás, a költségvetés tervezése vagy egy településrendezési terv során érvényre kell juttatni. 5. Olyan intézményeket, eljárásokat kell létrehozni és működtetni, melyek biztosítják, hogy a különböző szintű közösségi döntések során a nemzeti erőforrások fenntartható használatával kapcsolatos szempontok, információk a döntéshozók tudomására jutnak, azokat a döntések során figyelembe veszik. A nemzet fenntarthatósági politikájának átfogó célja a folytonosan változó társadalmi-humángazdasági-természeti külső környezethez való alkalmazkodóképesség feltételeinek biztosítása, az ahhoz szükséges kulturális adaptáció minőségi javítása. A négy alapvető nemzeti erőforrás területén a célok rendszere a következő. Emberi erőforrások: Cél a népességében stabil, egészséges, a kor kihívásainak megfelelő készségekkel és tudással rendelkező emberek alkotta, a kirekesztettséget fokozatosan csökkentő társadalom Társadalmi erőforrások Cél a fenntarthatóságot támogató kultúra kialakítása, a fenntartható társadalom szempontjából pozitív értékek, erkölcsi normák és attitűdök erősítése. Mivel minden társadalom környezete folyamatosan változik, e változáshoz saját önazonosságunk megtartása mellett alkalmazkodnunk kell. Ebből fakadóan karban kell tartanunk azon ismereteinket, amelyek a közösség összetartozását és fennmaradását szolgálják. Természeti erőforrások A környezeti eltartóképességet mint a gazdálkodás korlátját kell érvényesíteni. 2

58 JÁNOSSOMORJA 57 Gazdasági (fizikai) erőforrások Fontos az önrendelkezés megfelelő szintjének fenntartása a gazdaságpolitikai döntésekben. Cél a fizikai tőke szelektív gyarapítása, a közösségi tőkejavak amortizációjának pótlása. Kiemelt feladat a vállalkozói réteg megerősítése, a hazai tőkebefektetések fokozatos növelése, külföldi kitettségünk csökkentése. Fontos a lokalizáció és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kihasználása közötti ésszerű arány megteremtése, a helyi gazdasági kapcsolatok (pl. város és vidéke) erősítése. Az ITS megalkotása során horizontális célként jelenik meg a Fenntarthatóság biztosítása. A fenntartható településfejlesztés feltételezi a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítését, illetve ezek összhangját. A fenntarthatósági stratégia kidolgozása során a jelen szükségleteit kell alapul venni, de annak figyelembe vételével, hogy a jövő generációjának lehetőségei ne szűküljenek be egyik dimenzió terén sem. A fenntartható fejlődés, mint általános stratégiai célként kell bevonulni a településfejlesztési dokumentumokba, s a cselekvési programokba. Az Önkormányzat azt gondolja, hogy a fejlesztések során a fenntarthatóság érvényesítése már rövidtávon is pozitív változásokat indíthat el, hosszútávon pedig komoly gazdasági előnyökkel járhat. A Horizontális célokon túl az ITS-ben a következő fenntarthatósági elemek jelennek meg. - Lakossági szemléletváltás, környezettudatossági programok - Épületenergetikai racionalizáció - Alternatív energia hasznosítása Fenntarthatóságot veszélyeztető folyamatok és jelenségek összehasonlítása Éghajlatváltozás G 3 A környezet eltartóképességének csökkenése G Gyorsuló ütemben öregedő népesség G Alacsony (hivatalos) foglalkoztatási arány G Romló színvonalú közoktatás G Rossz egészségi állapot, és problémás egészségügyi rendszer G Jövedelem, egészségi állapot, képzettség, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés mentén G növekvő társadalmi különbségek, leszakadó rétegek kialakulása Nem fenntartható (anyag- és energiaigényes) fogyasztói szokások G Biológiailag aktív területek csökkenése, felaprózódása L 4 Növekvő területhasználat (beépített terület) L Veszélyeztetett vízkészletek G Gyenge kis- és középvállalkozások G Külső függésben levő és a fosszilis energiahordozókra alapozott energiarendszer G A természeti erőforrások szűkösséget nem tükröző árképzés G Feszültségeket rejtő államháztartási helyzet G Lassú és nem kellően hatékony hatósági és szolgáltatási eljárások a közigazgatásban G 4.2. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM Az önkormányzat és a KSH adatait 5 alapul véve a városban nem lehet meghatározni olyan településrészt, amit szegregáció veszélyeztetne, vagy ahol megindult volna már a szegregáció folyamata. Ez indokolja, hogy területi alapon a településen nem kell foglalkozni anti-szegregációs stratégia kidolgozásával. 3 Globális 4 Lokális 5 A lehatárolás a 314/2012-es Kormányrendelet 10. mellékletében meghatározott szegregációs mutató alapján történt. A szegregációs mutató a 2011-es népszámlálási adatokból állítható elő. A 314/2012-es Kormányrendeletben foglaltak szerint azon területek tekinthetők szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15 59 év) belül eléri, illetve meghaladja az adott településtípusokra vonatkozó határértéket.

59 JÁNOSSOMORJA STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 5.1. A STRATÉGIA FŐBB KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési eszközökkel Az ITS-ben megfogalmazott stratégiai és településrészi célrendszerek meghatározásánál messzemenőkig figyelembe vettük a helyi adottságokat, a fejlesztési lehetőségeket, továbbá a hatályos településrendezési eszközök (településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv, szabályozási terv) elhatározásait. Illeszkedés a településfejlesztési koncepcióhoz A településfejlesztés tervezési szintjei Jánossomorja koncepciójában és az ITS-ben JÖVŐKÉP Jánossomorján biztos gazdasági alapokon nyugvó fejlődés valosuljon meg Jánossomorja a lehetőségek településévé váljon az elkövetkező generációk számára Jánossomorja a helyi közösség által, a közösség érdekében fejlődjön HORIZONTÁLIS CÉLOK Fenntarthatóság Esélyegyenlőség Partnerségi kapcsolat kialakítása Településrészek harmonikus fejlesztése ÁLTALÁNOS CÉLOK Település teljesítőképességének erősítése Települési funkciók megerősítése Települési környezet fejlesztése FEJLESZTÉSEK PILLÉREI A legfontosabb telepükésfejlesztési feladatok kijelőlése Koncepció feladara STRATÉGIAI INTÉZKEDÉSEK ÉS PROJEKTELEMEK

60 JÁNOSSOMORJA 59 Természetesen az ITS-sel egyidőben készülő koncepció tökéletes összhangban van a településfejlesztési stratégiával, hiszen a koncepcióra alapozva, annak elhatározásait kibontva készült az ITS. A koncepcióban megfogalmazott hosszútávú jövőkép középtávon az ITS-ben is megjelenik. Az ITSben megfogalmazottak összhangban vannak a településfejlesztési koncepcióban meghatározott alapcéllal, a koncepció céljaival összhangban a stratégia fogalmazza meg a célok eléréséhez szükséges eszközrendszert, beavatkozásokat. A koncepcióban megfogalmazott fejlesztési pillérek az ITS-ben stratégiai intézkedések, részintézkedések szintjéig kerültek kibontásra, a koncepcióval összhangban. Az intézkedések, részintézkedések egymásra épülve, a szinergikus hatásokra figyelemmel készültek. Az ITS készítése során a koncepcióra vonatkozó visszacsatolások megtörténtek. Az átjárás biztosított. A fentek alapján biztosított, hogy az ITS a koncepcióval összhangban van. 6 Illeszkedés a településrendezési eszközökhöz A településszerkezeti terv a várost egységes szerkezetben jelöli. A településszerkezeti terv jól elkülöníti a központi lakóterületektől és kiszolgáló területektől a külterületi területfelhasználásokat. A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat a településszerkezeti tervvel összhangban készült el. Jánossomorja hatályos szabályozási terve és helyi építési szabályzata meghatározza a fejlesztések megvalósulását. A fejlesztési elképzelések a hatályos szabályozási terv és helyi építési szabályzatban megfogalmazott előírásokkal nincsenek minden területen összhangban. Jánossomorja a településfejlesztési dokumentumok elkészítését követően tervezi településrendezési eszközeinek felülvizsgálatát, melyben figyelemmel lesz az ITS-ben meghatározott fejlesztési célokra, az előkészített és megvalósítandó projekt javaslatokra. A felülvizsgálat során meg kell vizsgálni, hogy a fejlesztések, projektek megvalósíthatósága szempontjából az építési övezeti paraméterek (rendeltetés, beépítettség, épületmagasság stb.) módosítása szükséges-e Önkormányzati ágazati vagy tematikus stratégiával való összhang Jánossomorja Város Helyi Fenntartható Fejlődési Programja Jánossomorja Város Fenntartható Fejlődési Programjának elsődleges célja, hogy a környezeti-, a társadalmi, és a gazdasági fejlődést oly módon biztosítsa, hogy az hosszú távon, generációkon keresztül fenntartható legyen, eközben az európai- és nemzeti célkitűzéseket szűkebb, térségi keretek közé helyezze. Az önkormányzat fenntartható fejlődés elvét a Riói Csúcs és az Agenda 21 által megfogalmazottak alapján értelmezi, a lakosság, a gazdasági szereplők és civil szervezetek bevonásával. Ehhez a Program az alábbi stratégiai célokat tartja szem előtt: - Jánossomorja Város Fenntarthatósági Fejlődési Programja összpontosított politika, ami integrálja az egyes szektorok környezet es fejlődés típusú problémáit, tervezési céljait es értékeit, döntéshozását és végrehajtási mechanizmusát; - Elkötelezett a helyi problémák felismerése és megoldása mellett, mindezt hosszú távú (legalább három generációnyi) időkeretben gondolkodva; - A környezeti hatásokat tudatosan összefüggésbe hozza a mögöttes gazdasági és politikai nyomásokkal. - A helyi jellegű kérdések, ügyek, döntések és intézkedések és a globális hatások között próbálja az összefüggéseket megtalálni, legyen az környezeti, vagy globális szolidaritási vetület - A közösség közreműködését erőteljesen próbálja motiválni. Az átlag polgárokat és a fő érdekcsoportokat igyekszik bevonni a környezet és fejlődés típusú ügyek tervezési, megvalósítási folyamatába 6 A településfejlesztési koncepció az ITS elfogadásval egy időben kerül jóváhagyásra, biztosítva az összhangot a településfejlesztési dokumentumok között.

61 JÁNOSSOMORJA 60 Jánossomorja Város Helyi Fenntartható Fejlődési Programjában találhat célok ITS Horizontális céljai Helyi Esélyegyenlőségi Program A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja, hogy Jánossomorja Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni tudja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Ifjúságpolitikai koncepció A város 2010-ben meghatározta az ifjúságpolitikai koncepcióját, mely szerint az ifjúsági feladatok ellátása rendkívül fontos, kiemelt feladat. Ennek megfelelően az Önkormányzat közösen kíván fellépni a felmerülő korosztályos problémák megoldásában az önkormányzat intézményeivel, a helyi civil szervezetekkel, az egyházakkal, és legfőként együttműködésben a helyi fiatalokkal. A koncepció több célterületet és feladatot fogalmaz meg, azonban ezek felülvizsgálatát jelen ITS is célul tűzi ki A STRATÉGIA FŐBB BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A célrendszer szinergia vizsgálata című fejezetben bemutattuk az ITS célrendszerén belüli kapcsolatokat. A célrendszer településrészekre történő lebontása igazolja, hogy az egyes településrészek fejlesztése összhangban van a város egészének fejlesztésével, annak stratégiai célkitűzéseivel. A településrészek közötti feladatmegosztás során alakultak ki az egyes fejlődési irányok, a meglévő adottságokat figyelembe véve: Az alábbi mátrixban összesítve mutatjuk be a településfejlesztési koncepció és ITS célrendszere valamint a településre, településrészekre vonatkozó fejlesztések közötti kapcsolatokat. CÉLOK JÁNOS- SOMORJA 1.1. Gazdaságfejlesztés Helyi vállalkozások fejlesztési lehetőségeinek támogatása Partneri kapcsolatok kiépítése Biogazdálkodás támogatása 1.2. Megújuló energiák hasznosítása Helyben megtalálható megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek áttekintése, program kidolgozása Az önkormányzati intézmények energiafelhasználásának racionalizálása. X X X TELEPÜLÉSRÉSZEK Mosonszentjános Mosonszentpéter Pusztasomorja X X X Hanságliget Egyéb külterületi lakóterületek és kapcsolódó területfelhasználások X

62 JÁNOSSOMORJA 61 CÉLOK JÁNOS- SOMORJA 1.3. Idegenforgalom-turizmus fejlesztése Partneri kapcsolatok kiépítése Jánossomorja környezetében X megtalálható jelentősebb turisztikai desztinációkkal Helyi idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése X 2.1. Humán funkciók fejlesztése Hatékony ifjúságpolitika kialakítása X Helyi oktatás-nevelés fejlesztése X Komplex egészségfejlesztés X kialakítása 2.2. Közösségi funkciók fejlesztése Kultúra és közösségfejlesztés X Helyi lakáspolitikai felülvizsgálata X Közellátások fejlesztése X X Közösségi bűnmegelőzési program 3.1. Korszerű infrastruktúra fejlesztése A városon áthaladó forgalom csillapítása A város külső és belső közlekedési rendszerének a folyamatos fejlesztése Korszerű, környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő infrastruktúra megvalósítása (hulladékgazdálkodás, ivóvízellátás és szennyvízelvezetés) Megfelelő energia szükséglet biztosítása (energia közművek fejlesztése) Infokommunikációs infrastruktúra biztosítása minden lakosnak a versenyképesség érdekében X X X X X TELEPÜLÉSRÉSZEK Mosonszentjános Mosonszentpéter Pusztasomorja Hanságliget 3.2. Lakókörnyezet fejlesztése Zöldfelületek megújítása, fejlesztése X X X X Hagyományos településképi megőrzése arculat X Közterek fejlesztése X X X X Egyéb külterületi lakóterületek és kapcsolódó területfelhasználások A településrészek fejlesztési céljai egymástól jól elkülöníthetőek, ezért semleges hatást gyakorolnak a településrészek egymásra. Nem találtunk olyan hatást, mely máshonnan funkciókat vonna el. Mindez következik a településrészek településszerkezeti sajátosságok és eltérő adottságok okozta lehatárolásából is.

63 KÜLSŐ BELSŐ JÁNOSSOMORJA A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI Ebben a fejezetben beazonosításra kerülnek az ITS stratégiai céljainak elérését veszélyeztető kockázatok. A stratégia tervezése és megvalósítása során nem szabad megfeledkezni a kockázati tényezőkről, azok kezelésére és megelőzésére megoldásokat kell kidolgozni. A kockázatok beazonosítása során külön csoportba soroltuk a város belső kockázati tényezőit (lakosság, Önkormányzat, környezet, ütemezhetőség) és a várostól függetlenül kialakuló külső kockázatokat (jogszabályi környezet, finanszírozás országos tendenciák a gazdasági és társadalmi környezetben). A városfejlesztési akciók megvalósításának társadalmi-gazdasági eredményeit a stratégia nyomonkövetése (monitoring) során mutatószámok jelzik. Ebben a folyamatban ki kell térni a kockázatok időszakonkénti értékelésére is, amennyiben szükséges, változtatást kell eszközölni. Kockázatok beazonosítása és kezelése Kockázatok azonosítása Kockázat hatásának értékelése Bekövetk ezés valószínű sége Nem mobilizálható lakosság A lakossági támogatottságnak nagy hatása van a fejlesztésekre. Támogatás híján megakadhatnak a fejlesztések. Hatása az IVS céljaira Kockázatok kezelése, kockázatok valószínűségének csökkentése kicsi nagy Lakosság folyamatos bevonás a fejlesztésekbe: tájékoztatás, közösségi tervezés Gazdasági szervezetek nem kapcsolódnak be a fejlesztésekbe Projektek megvalósítása A fejlesztések fenntarthatatlanná válnak közepes közepes Önkormányzati ösztönző program létrehozása Az egyes fejlesztések eltérő közepes közepes A fejlesztések összehangolása a előkészítettségei fokon állnak. A projektmenedzsment révén fejlesztésekhez kapcsolódó eljárások (engedélyezés, közbeszerzés, jogi viták stb.) felborítják az ütemezést. Nem megfelelő humán erőforrás a stratégia végrehajtásához Önkormányzati struktúra nem képes megbirkózni a városfejlesztés koordinációs feladataival kicsi kicsi Felelősök meghatározása feladatkörrel, külső szakértők bevonása. Egyes befektetői szándékok nem egyeznek a város fejlesztési elképzeléseivel A vállalkozók nincsenek tájékoztatva a településfejlesztés során megfogalmazott célokról, az azokhoz való kapcsolódáshoz. kicsi közepes A nagy volumenű fejlesztések támogatása nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységen keresztül. Az Önkormányzat irányítási rendszere nem megfelelő a stratégia végrehajtásához Gazdasági recesszió Uniós támogatási források elapadnak Az országos politikai irányítás és döntéshozás változása befolyásolja a stratégia megvalósítását A hiányos monitoring rendszer és nem optimális szervezeti struktúra késlelteti a megvalósítást és nem biztosítja a fenntarthatósági szempontok érvényesülését A város jó költségvetési politikát folytat, azonban a makrogazdasági változások a város működtetését megnehezítik. A város több esetben is sikeresen pályázott a korábbi időszakokban külső forrásokra, azonban további külső forrást csak korlátozottan tud igénybe venni a város A jogi- és politikai környezet a város működését megnehezíti. közepes közepes Az irányzási rendszer fejlesztése, csatlakozás a fenntarthatóságot erősítő szervezetekhez kicsi nagy kicsi közepes nagy közepes A külső kockázatok és hatásainak befolyásolására az Önkormányzatnak kevés eszköz áll rendelkezésre, kisebb a ráhatása. Az országos folyamatokhoz, tendenciákhoz illeszteni kell az Önkormányzat programjait, céljait; kistérségi szinten aktív résztvevőként kell befolyásolni a fejlesztési politikát.

64 JÁNOSSOMORJA 63 II. RÉSZ MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI 7. A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK A fejezet önkormányzat által végzett olyan, nem beruházási jellegű tevékenységeket foglalja össze, amelyek segítik, támogatják a fejlesztési és rehabilitációs célok elérését. Jánossomorján vannak már sikeresen alkalmazott tevékenységek Intézményfenntartás; Energiagazdálkodás; Gazdaságfejlesztési tevékenység; Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet; Szabályozási tevékenységek; illetve vannak olyan eszközök, melyekkel a jövőben élni kíván: Önkormányzati jogkörénél fogva o Lakás- és helyiséggazdálkodás, o Helyi adó- és illetékkedvezmények; Városmarketing - Hatékony és következetes településmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítés; Az önkormányzat elővásárlási jogának gyakorlása területek kivásárlásakor; Funkcióvesztett, kiüresedett, használaton kívüli épületek és területek hasznosítása. A projekt nagyságától, komplexitásától és sajátosságaitól függően különböző szintjei valósulhatnak meg a gazdasági partneri viszonyoknak: tervalku; informális, szerződéses szabályozás nélküli ( kézfogásos ); hosszú távú stratégiai szövetség, szerződés helyett szándéknyilatkozat; településfejlesztési megállapodás / településrendezési szerződés közfeladatok átvállalása a fejlesztésben érdekelt szereplők által a folyamat gyorsítása érdekében; projekttársaság a harmonizált, gördülékeny folyamat érdekében; közös fejlesztési társaság alapítása, az együttműködés intézményesítése, tulajdoni és gazdasági érdekek egyesítésével. Az ITS végrehajtásánál legcélszerűbb minden egyes beavatkozást megelőzően megvizsgálni, hogy az egyedi szituációban mely módszer alkalmazása a legoptimálisabb. Az alábbiakban kiemelésre kerülnek azok a tevékenységek, melyek elsődlegesen meghatározóak lehetnek a fejlesztési környezet szempontjából: 7.1. KISZÁMÍTHATÓ ÉS TRANSZPARENS SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET A településfejlesztési stratégia megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat következetes és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, mely biztosítja és fenntartja a transzparens és támogató adminisztratív és szabályozási környeztet. A fentieknek köszönhetően csökken a gazdasági bizonytalanság, a befektetési kockázat, s a társadalmi, valamint a gazdasági szereplők számára biztonságos befektetői környezet jön létre. Felismerve a biztonságos környezetben rejlő előnyöket, előtérbe helyeződnek a közszféra és magánszféra együttműködésén alapuló projektmegvalósítási konstrukciók, mely biztosítja a befektetések költséghatékonyságát, az önkormányzat pénzügyi forrásainak szabadabb felhasználhatóságát, a beruházások gyorsabb megvalósulását.

65 JÁNOSSOMORJA SZABÁLYOZÁSI TEVÉKENYSÉGEK, TERVALKU Az önkormányzatokról és az épített környezetről szóló törvények értelmében a területek felhasználásának, illetve a területeken az építés szabályainak meghatározása a települési önkormányzat joga. Jánossomorja település rendelkezik mindazokkal a településrendezési eszközökkel, amelyek szükségesek a település fejlődéséhez. A település a településfejlesztési dokumentumok megalkotását követően, az abban foglalt célok megvalósítása érdekében, megkezdi a településrendezési eszközök módosításának előkészítését. A rövidtávú fejlesztési célok úgy kerültek meghatározásra, hogy azok a hatályos, helyi építésügyi jogszabályok keretein belül megvalósíthatók legyenek. Át kell tekinteni, hogy mely projektek és programok igénylik a településrendezési eszközök módosítását. - Befektetői és lakossági kezdeményezésre az Önkormányzat csak településrendezési szerződés keretén belül módosítja terveit, indokolt esetben. - A tervalku lehetővé teszi, hogy nagy beruházások esetén, a beruházó és az önkormányzat között olyan szerződés köttessen, amely mindkét fél számára előnyös és rögzített fejlesztési feladatokkal bír. - Az Önkormányzat számára az építési törvény több, a településrendezési terv megvalósulását biztosító jogintézményt (építésjogi követelmények, változtatási, telekalakítási és építési - tilalmak, telekalakítás, elővásárlási jog, kisajátítás, helyi közút céljára történő lejegyzés, útépítési és közművesítési hozzájárulás, településrendezési - beépítési, helyrehozatali és beültetési - kötelezések, kártalanítási szabályok, településrendezési szerződés) is biztosít arra, hogy részt vegyen a településkép formálásában. A településrendezési eszközök készítése során a település eddig is tudatosan használta ezeket az eszközöket, s várható, hogy hosszú távon is alkalmazni fogja. - A településképi véleményezési eljárásról szóló önkormányzati rendelettel deklarált célja lehet az Önkormányzatnak Jánossomorja építészeti, településképi, illetve természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal kapcsolatban a helyi adottságok figyelembe vételével a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, összességében az épített környezeti kultúra kialakítása, fenntartása. A jogszabályban meghatározott esetekben a véleményezési eljárásba a főépítész, illetve a helyi tervtanács kerülhet bevonásra. A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre javasolja, vagy feltétellel javasolja, ha a feltétel műszakilag egyértelműen meghatározható vagy nem javasolja. A településképi önkormányzati rendeletet a településrendezési eszközök elveivel összhangban kell meghatározni HELYI ADÓKEDVEZMÉNYEK Helyi adókedvezmény nincs a településen. Amennyiben a későbbiekben erre sor kerül, úgy fontos, hogy világos, következetes és egyértelmű legyen ennek szabályozása. Közép- és hosszútávon érdemes lenne megfontolni bizonyos kedvezmények bevezetését (pl. bérlakás fejlesztési program) A magántőke bizonyos esetekben mobilizálható ezen eszközzel. Mindez rögzíthető a tervalkuban, vagy településrendezési szerződésben.

66 JÁNOSSOMORJA HATÉKONY ÉS KÖVETKEZETES TELEPÜLÉSMARKETING TEVÉKENYSÉG, POZITÍV ARCULAT ÉS IDENTITÁS ERŐSÍTÉS Jánossomorjanak a közép- és hosszútávú célok elérése érdekében ki kell dolgoznia, illetve el kell fogadni a Településmarketing stratégiáját, melyben megfogalmazott célkitűzések és tevékenységek megvalósulása révén vonzóvá válik a település az ott élők, az oda látogatók számára, valamint a befektetői döntéseket meghozó üzletemberekre. A településmarketing célja tehát, hogy segítse: a versenyképesség kialakítását és fenntartását, a települési közvéleménycsoportok elégedettségének javítását; a hely attraktivitásának növelését; a település-imázs megtartását és javítását; valamint a környező kistérség esetében az ismertség növelését, az imázs javítását és az együttműködés és kölcsönös támogatás biztosítását. Jánossomorja imázsa, jó híre a pontos településidentitás programszerű meghatározásával és kommunikációjával alakítható a legkönnyebben. Az identitás a lakosok felé és a külső célcsoportok felé irányuló, a település célkitűzéseire alapozott önábrázolás és magatartás. A jól kialakított, a település összetéveszthetetlen jegyeit tartalmazó identitás biztosíthatja, hogy a konkurensekkel szemben jobb pozíciót foglalhasson el a település. Az identitás az imázson túl nélkülözhetetlen kötőanyag is egyben, amely összetartja az itt élők közösségét. A települési identitás elemei: a településarculat, a településkultúra továbbá a településkommunikáció. A jól felépített településmarketing tevékenység nagyban támogathatja a településfejlesztési stratégia megvalósítását. A célok meghatározásával párhuzamosan meg kell határozni a településkommunikáció potenciális külső és belső célcsoportjait. Külső célcsoport: kívülálló, nem helyben lakó befektetők, turisták stb. Cél az érdeklődés felkeltése, fenntartása, növelése. A településtermék vonzerő-központként jelenik meg. (Imázs!) Belső célcsoport: összességében a település lakói, hiszen az adott vállalkozások, szervezetek, intézmények dolgozói mind a település állandó vagy ideiglenes lakói. Cél a lakók bevonása a település életébe, fejlesztésbe. A tervek megvalósulatlanok maradnak, ha nem találkoznak a helybéli polgárok akaratával. (Identitás!) Jánossomorja esetében a településmarketing egyik fő elemeként a kommunikációt határozzuk meg, ma a legtöbb problémát az alul- vagy rosszul informáltság okozza. A településkommunikációnak az alábbi alapvető tevékenységeket kell felölelnie: Kapcsolattartás a település fontos célcsoportjaival: o o o o kiállítások, vásárok, konferenciák rendezése polgármesteri fogadás, polgármesteri látogatások szervezeteknél rendszeres vállalkozói és civil fórum német kisebbséggel történő kapcsolattartás Önkormányzaton belüli kapcsolatok: Sajtókapcsolatok Kiadványpolitika Média A települést a közérdekű adatok közzétételére jogszabályok is kötelezik. Jánossomorja arculatának kialakítása, a célrendszer megállapítása során minden cselekedetével meg kell jeleníteni, hogy a település nagy múlttal, értékekkel rendelkezik, nyitott, innovatív, befogadó, tudásban gazdag és intelligens, kooperatív. Az ITS-hez kapcsolódóan a marketingakciókat az ágazati és területspecifikus szemléletmód, a rendszerszemlélet és a mérhetőség jellemzi.

67 JÁNOSSOMORJA FUNKCIÓVESZTETT, KIÜRESEDETT, HASZNÁLATON KÍVÜLI ÉPÜLETEK HASZNOSÍTÁSA Az önkormányzat korlátozott mértékben rendelkezik eszközökkel arra, hogy a funkcióvesztett épületek 7 hasznosítását ösztönözze. Ezen épületek hasznosítására, funkcióváltására az önkormányzat folyamatosan keresi a lehetőségeket. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanokon kívül is vannak olyan területek, épületegyüttesek, melyek hasznosítása stratégiai szempontból fontos (pl.: barnamezős területek 8 ). A településarculat, a településkultúra egyik fontos eleme lehet, hogy a település kiemelten kezeli, előnyben részesíti a funkcióvesztett, kiüresedett, használaton kívüli épületek hasznosítását kiemelten kezelve a településközponti, az akcióterületen található ingatlanokat. Ily módon a településkép fejlesztése érdekében megtörténhet a már meglévő épületállomány hasznosítása, rehabilitációja. 8. AZ INTEGRÁLT STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK 8.1. ÖNKORMÁNYZATI HIVATALON BELÜLI SZERVEZET Jánossomorja Település Önkormányzat fő tevékenységi köre az általános közigazgatás. Ezen kívül ellát helyi hatósági feladatokat. A Hivatal egységes szakapparátusként működik. Az Önkormányzatnak, mint közigazgatási szervezetnek az ügyfélkörébe tartozik a lakosság, a gazdálkodó és civil szervezetek. Az Önkormányzat képviselő-testületének a feladata a településfejlesztés irányvonalainak, valamint a fejlesztési tevékenységek kereteinek a meghatározása. A településfejlesztés irányait az alábbi, képviselő-testület által jóváhagyott dokumentumok tartalmazzák: gazdasági program, településfejlesztési koncepció, településrendezési eszközök (településszerkezeti terv és leírás, illetve a helyi építési szabályzat és melléklete, a szabályozási terv), illetve az Integrált Településfejlesztési Stratégia, egyéb ágazati stratégiák. Az Önkormányzat gyakorolja a tulajdonosi jogokat a település vagyona fölött, továbbá a képviselőtestület kompetenciájába tartozik a költségvetés elfogadása is, azaz közvetlen eszközei is vannak az Önkormányzatnak a fejlesztésekre, továbbá az átfogó fejlesztési programokra. Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2014. (XI.12.) rendelete Jánossomorja Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról (továbbiakban SZMSZ) határozza meg a szervezeti és működési rendet. A képviselő-testület a legfontosabb döntéshozó testület, amely egyes feladat- és hatásköröket a polgármesterre átruház (SZMSZ 5. melléklet). Az SZMSZ értelmében három állandó bizottság működik: - Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság (létszáma: 5 fő); - Humánpolitikai Bizottság (létszáma: 5 fő); - Szociális- és Egészségügyi Bizottság (létszáma: 5 fő); További speciális kérdésekben, egy konkrét feladat ellátására ideiglenes bizottságo(ka)t hozhat létre. A Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság településfejlesztéssel összefüggő feladatai az SZMSZ 3. számú melléklete alapján: - A bizottság az előkészítésben részt vesz, előzetesen állást foglal és véleményezi: o o o o o a költségvetésről és a zárszámadásról szóló rendelet tervezetet; a bizottság feladatkörét érintő előterjesztéseket; a bizottság feladatát érintő területen működő intézmények vezetőinek megbízását; az önkormányzat választási ciklusra szóló gazdasági programjának tervezetét; a bizottság feladatkörét érintő önkormányzati rendelet-tervezeteket, határozattervezeteket. 7 Kiemelten: Szórády féle malom, Klafszky iskola, pusztasomorjai iskola 8 Szórády féle malom környezete, Franck gyár, majorok stb.

68 JÁNOSSOMORJA 67 - Előzetesen állást foglal a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi döntésekben: o a vagyonkezeléssel és vagyongazdálkodással kapcsolatos koncepció, rendelet megállapításában, módosításában; o az árak és díjak megállapításában; o településfejlesztési koncepció megállapításában; o településrendezési eszközök megállapításában, módosításában; o környezetvédelemmel, hulladékgazdálkodással, köztisztasággal kapcsolatos koncepciók, rendeletek megállapításában, módosításában; o közterületek hasznosításával kapcsolatos koncepciók, rendeletek megállapításában, módosításában; o városüzemeltetéssel, közlekedéssel, közútkezeléssel kapcsolatos koncepciók, rendeletek megállapításában, módosításában; o temetőkkel kapcsolatos rendelet megállapításában, módosításában; o lakásokkal és egyéb helyiségekkel kapcsolatos rendeletek megállapításában, módosításában; o közszolgáltatásokkal kapcsolatos rendeletek megállapításában, módosításában; o önkormányzati vagyon átminősítésében o a polgármester javadalmazása és egyéb juttatásai tekintetében - Átruházott hatáskörben dönt a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi ügyekben: o a behajthatatlan követelések számviteli leírásának engedélyezésében; o az önkormányzat hatáskörébe tartozó nem igazgatási jellegű közútkezelői feladatokról; o az önkormányzat hatáskörébe tartozó helyi forgalomszervezési és közlekedési módosításokhoz kapcsolódó tervek, koncepciók és tanulmányok készítéséről; o a költségvetésben meghatározott városüzemeltetési és fenntartási feladatok ellátásáról, a pénzfelhasználás módjáról, illetve ezek módosításáról; o forgalomképes vállalkozói vagyonba tartozó ingatlanok értékesítésre történő kijelöléséről, amennyiben az értékesítés összege az 5 millió forintot nem haladja meg; o ingatlan elővásárlási jogról való lemondásról 5 millió forint értékhatárig; o önkormányzati tulajdonú ingatlant érintő tulajdonosi nyilatkozatok kiadásáról; o önkormányzati tulajdonban álló ingatlanon történő székhely-, telephely-, fiókteleplétesítés esetén a cégeljáráshoz szükséges tulajdonosi nyilatkozat kiadásáról; - Nyilvántartja, vizsgálja és ellenőrzi a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát. - Vizsgálja az összeférhetetlenséget, méltatlanságot. - Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek és kiadások alakulását. - Kezdeményezheti a pénzügyi és gazdasági ellenőrzéseket az önkormányzatnál és annak intézményeinél. - Vizsgálja a hitelfelvétel indokait, gazdasági megalapozottságát. - A bizottság állásfoglalásával terjeszthető elő a képviselő-testület elé az önkormányzat gazdasági ciklusprogramja, költségvetési rendelet-tervezete, a költségvetési rendelet módosítása, továbbá a költségvetési beszámoló. - A bizottság véleményével ellátva kerülhet a képviselő-testület elé minden olyan előterjesztés, amely pénzügyi tartalmú, pénzügyi kihatással jár. - Javaslatot tesz az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok eladása, bérbeadása, egyéb hasznosítása tárgyában. A Hivatal egységes szakapparátusként működik, így a különböző kisebb szervezeti egységek az egységes polgármesteri hivatalt képviselik munkájuk során. A Polgármesteri Hivatal illetékes ügyintézői, illetve az egyes településüzemeltetési és településfejlesztési feladatokat végző szakosodott szervezet (Városüzemeltetési és Műszaki Ellátó Szervezet - VÜMESZ) szakemberei működnek közre a fejlesztési feladatok előkészítésében és megvalósításában.

69 JÁNOSSOMORJA 68 Az ITS készítése során az Önkormányzat nem hozott létre menedzsment szervezetet. A fejlesztési dokumentum kidolgozásában a Polgármesteri Hivatal szakreferensei, valamint a megbízott szakértők vettek részt. A stratégiai döntések, fejlesztési irányok meghatározásában részt vettek a mediációs alkalmak résztvevői, civil szervezetek meghívottai, illetve szakértők. Jánossomorja Város Önkormányzata, ahogyan a megalapozó vizsgálat fejezeteiben is bemutattuk, számos pályázat megvalósításában és végrehajtásában vett részt ÖNÁLLÓ SZERVEZET KIALAKÍTÁSA Annak érdekében, hogy a feladatok és jogosultságok tisztán és világosan szétválaszthatóak legyenek, az ITS megvalósításához stratégiai (döntéshozó) és operatív (végrehajtó, adminisztratív) szervezet kialakítása szükséges. A stratégia eredményességét a kiválasztott indikátorok értékei és a várható hatások folyamatos megfigyelése, monitoringja, valamint szükség esetén a megfelelő korrekciók alkalmazása biztosítja. Jelen fejezet javaslatot tesz stratégiai és operatív menedzsment kialakítására, amit a konkrét akcióterületi fejlesztések megvalósítását megelőzően felül kell vizsgálni. Az operatív menedzsment nagysága az akcióterületi beruházás nagyságrendjétől, illetve a pályázati forrás nagyságától függően változhat Stratégiai menedzsment Menedzsment szervezet felépítése, feladata Az Önkormányzaton belül a stratégiai menedzsment szint biztosítja a stratégia nyomon követését, az eredmények és célok elérését, szükség szerint a fejlesztési dokumentumok korrigálását a monitoring adatok alapján. Ezen a szinten kerülnek meghatározásra a stratégiák, a fő célkitűzések, továbbá kerül elfogadásra az operatív menedzsment éves beszámolója, illetve terve. A stratégiai menedzsment tagjai évente 2-4 alkalommal gyűlnek össze. A stratégiai menedzsment tagjai: Polgármester, Jegyző, Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság elnöke, Városüzemeltetési és Műszaki Ellátó Szervezet vezetője. A stratégiai menedzsment fő feladata: A fejlesztések megvalósulásának nyomon követése, az ITS megvalósulásának értékelése; Az ITS cél- és eszközrendszerének módosítása a településre ható belső és külső körülményeket figyelembe véve; A projekthez kapcsolódó tájékoztatási, nyilvánossági feladatok biztosítása, partnerségi egyeztetések (lakók, civilek, vállalkozók, egyéb); Kapcsolattartás a megvalósításban részt vevő csoportokkal (lakosság, vállalkozók, civil szervezetek stb.) Operatív menedzsment munkájának meghatározása, eredményeinek értékelése. Kapcsolódás a stratégiai menedzsment szervezethez Stratégiai döntések előterjesztői a stratégiai menedzsment, vagy azok tagjai tehetnek. Az előterjesztésekről döntést, határozatot a képviselő-testületi ülés keretében hoznak. A képviselőtestület ad tehát felhatalmazást az operatív menedzsmentnek feladatainak elvégzésére. Az ITS megvalósítását koordináló menedzsment kapcsolódik a Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság munkájához., A Bizottság javaslatára kerül meghatározásra, hogy az ITS elemei közül mely beruházást kell megvalósítani a meglévő források és külső lehetőségek, pályázatok, illetve az ütemezés alapján.

70 JÁNOSSOMORJA Operatív menedzsment Menedzsment szervezet feladata Az operatív menedzsment a felelős a stratégia által kijelölt akcióterületi alapú fejlesztések hatékony megvalósulásáért, a stratégiai menedzsment által meghatározott feladatok végrehajtásáért, továbbá beszámolási kötelezettséggel tartozik a végrehajtással kapcsolatban. A település viszonylag kis méretéből következően nem érdemes településfejlesztő társaságot, önálló jogi személyiségű társaságot létrehozni, mivel annak fenntartása nagy anyagi vonzattal járna, illetve az önkormányzati szervezeten belül jobban biztosítható a folyamatos munka. Az Önkormányzaton belüli szervezet, illetve menedzsment kockázata: a merev hivatali szervezet, és ebből következő erős belső szabályozás, a bürokrácia, valamint a nagyfokú függőség a képviselőtestületi döntésektől. A hivatalon belüli szervezeti és működési szabályok speciális kialakításával kell biztosítani, hogy világos ellenőrzési és felelősségi feltételek teremtődjenek meg. Az operatív projektmenedzsment szervezet feladatai: a településfejlesztési és az akcióterület stratégiai fejlesztési céljainak, illetve programjainak érvényesítése, különösen a horizontális elemek tekintetében, azaz a fenntarthatóság és a kommunikáció, a nyilvánosság biztosításában. Közreműködik a projektek megvalósulásában. Kapcsolatot tart a hatóságokkal, a lakossággal és a helyi civil és érdekképviseleti szervezetekkel, valamint a vállalkozókkal. Az operatív projekt menedzsment szervezet további feladatai: Stratégiai feladatok o Magánberuházások ösztönzése, koordinálása, a befektetőkkel történő tárgyalások lebonyolítása; o A meghatározott indikátorok teljesülésének figyelemmel kísérése, indikátorok mérése; o Adminisztratív feladatok (dokumentumok tárolása, kapcsolattartás) ellátása. o Folyamatos beszámoló a stratégia és a projekt megvalósításáról a képviselő-testület és a Polgármester felé. Operatív feladatok o Fejlesztési ügynökség és Közreműködő szervezet felé történő kapcsolattartás; o A beruházások megkezdéséhez szükséges terület-előkészítési munkálatok lebonyolítása, terveztetés; o Az önkormányzati beruházások irányítása, a kivitelezők közbeszerzés útján történő kiválasztásának előkészítése, a vállalkozói szerződések megkötése, a megvalósítás nyomon követése, ellenőrzése, stb.; o A projektek megvalósításának előkészítése, a tervezés és engedélyeztetés koordinálása; o Adminisztratív feladatok (dokumentumok tárolása, kapcsolattartás) ellátása; o Az Akcióterületen megvalósuló soft projektelemek koordinálása; o A projektek pénzügyi folyamat-menedzsmentje, a folyamatos pozitív cash-flow biztosítása. A menedzsment szervezet felépítése Az Önkormányzat (a megvalósításért felelős szervezet) biztosítja a projektek lebonyolításában résztvevő szakértőket, egyrészt a meglévő önkormányzati szakemberekre támaszkodva, másrészt szerződéses viszony útján szakértőkkel. Az Önkormányzat a már pályázati lebonyolítási tapasztalatot szerzett szakembereit, munkatársait kívánja igénybe venni a megfogalmazott fejlesztések, projektmenedzsment feladatok végrehajtására. A projekt előkészítésében résztvevő önkormányzati tisztségviselők előkészítői és irányítói voltak korábbi beruházásoknak. A stratégiai és operatív menedzsment munkáját a Közös Önkormányzati Hivatal és VÜMESZ segíti, mint adminisztratív szervezeti egység, mivel az ITS beavatkozásainak legjelentősebb része műszaki, építészeti jellegű tevékenységeket takar. A projektmenedzsment szervezet felépítésére vonatkozóan azt követően kell javaslatot adni, hogy realizálódnak az akcióterületi fejlesztések, s a meg kell valósítani a projekteket. A menedzsment elvi felépítésére vonatkozóan az alábbi javaslatot teszi az ITS:

71 JÁNOSSOMORJA 70 - A program fő felelőse az operatív menedzsment szervezetben a projektmenedzser, aki a kapcsolatot tartja a belső és a külső szakértőkkel. A menedzsment belső szakértői a pályázati referens, a műszaki referens, a pénzügyi referens. - A pályázati referens feladata a program támogatott elemeinek nyomon követése, az előrehaladási és fenntartási jelentések összeállítása, adminisztratív feladatok ellátása lesz. - A műszaki referens feladata a beruházások megkezdéséhez szükséges terület-előkészítési feladatok lebonyolítása, a beruházási jellegű programelemek megvalósításának előkészítése, a tervezés és engedélyeztetés koordinálása. Szükséges kompetencia: műszaki végzettség, legalább 2 éves műszaki tapasztalat. - A pénzügyi referens feladata a kifizetés igénylési dokumentáció összeállítása. Szükséges kompetencia: legalább 3 év szakmai tapasztalat, vagy hasonló nagyságrendű projekt menedzselésében szerzett tapasztalat. - A projektmenedzsment működtetését a projektmenedzser vezeti. A projektmenedzser feladata a menedzsment vezetése, a stratégia céljainak érvényesítése, beszámoló készítése a stratégiai döntéshozók számára, kapcsolattartás. Szükséges kompetencia: legalább 5 éves vezetői tapasztalat, vagy hasonló nagyságrendű projekt menedzselésében szerzett tapasztalat. - Jelenleg nincsen az operatív menedzsmenttel kapcsolatban szabályozás. Az abban részt vevő önkormányzati dolgozók munkaköri leírását ki kell egészíteni a menedzsment feladatok elvégzésével. A szabályzat az akcióterületi terv készítésével párhuzamosan kerül meghatározásra. - Menedzsment szervezethez kapcsolódó szakértők Az Önkormányzati operatív menedzsment tagjai mellett külső szakértő szervezetek is részt vesznek a projektek megvalósításában. Az Önkormányzat a menedzsment jobb működtetése érdekében a belső szakemberek igénybevétele mellett külső szolgáltató alkalmazásával kívánja biztosítani a végrehajtás szakmai szervezeti hátterét. A külső szolgáltató kiválasztása során fontos, hogy a szakemberek folyamatosan rendelkezésre álljanak, illetve hogy hatékonyan el tudják látni a projekt lebonyolítását, ellenőrzését, és hogy nagyfokú tapasztalatokkal rendelkezzenek EU által támogatott projektek végrehajtásában. A külső szakértő segíti az operatív menedzsment szervezetet a projekt támogatási szerződés szerinti megvalósításában a projekt megkezdésétől a projekt zárásáig, illetve a fenntartási időszakban. A külső szakértők a referenciák, illetve a fajlagos költségek alapján kerülnek kiválasztásra. A szakértőknél kompetencia az adott irányú szakmai végzettség, s legalább 2 éves tapasztalat, vagy hasonló nagyságrendű projekt menedzselésében szerzett tapasztalat. Igénybe vehető szakértők alkalmi megbízás alapján: jogi szakértő, közbeszerzési szakértő, könyvvizsgáló műszaki ellenőr, tervellenőr. 9. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI A településközi koordináció célja az ITS településközi egyeztetése, melynek jellege a település térségi szerepkörétől függ. Jánossomorja a Mosonmagyaróvári járásban 9, az osztrák-magyar határon található. található. A város életében fontos szerepet töltött be a környező településeket összefogó Mosonmagyaróvári Térségi Társulás. A Társulás többek között a közoktatásban, szociális gondoskodásban és gyermekjóléti ellátásban, közigazgatási munkában, az egészségügyi ellátásban, a terület-, turizmus-fejlesztésben és térségfejlesztésben vállalt fel közös feladatellátást. A Térségi 9 A Mosonmagyaróvári járás illetékessége a következő településekre terjed ki: Ásványráró, Bezenye, Darnózseli, Dunakiliti, Dunaremete, Dunasziget, Feketeerdő, Halászi, Hédervár, Hegyeshalom, Jánossomorja, Károlyháza, Kimle, Kisbodak, Lébény, Levél, Lipót, Máriakálnok, Mecsér, Mosonmagyaróvár, Mosonszolnok, Mosonudvar, Püski, Rajka, Újrónafő, Várbalog. A járás térbeli és demográfiai szerkezete megőrizte a történelmi adottságokat: 3 város mellett 23 község helyezkedik itt el, amiből csupán 10 nem éri el az 1000 főt. Összességében tehát a térség nem nevezhető aprófalvas térségnek.

72 JÁNOSSOMORJA 71 Társulás jelenleg csak a szociális feladatokat látja el. A város Közös Önkormányzati Hivatal működtet Várbaloggal és Újrónafővel. Ahogyan a fentiekből kirajzolódik, a területfejlesztési együttműködések terén jelenleg a legmeghatározóbbak: - Mosonmagyaróvári járás - Mosonmagyaróvári Térségi Társulás - Közös Önkormányzati Hivatal - testvértelepülési kapcsolat: Nagyfödémes - határon átnyúló kapcsolat: Andau, Fontos, hogy a település tervezett fejlesztései a szomszédos, járási települések egyetértésével és támogatásával valósuljanak meg. Ennek érdekében az előkészítés során már tájékoztatta az Önkormányzat vezetése a környező településeket a településfejlesztési koncepció és ITS készítéséről. Az Önkormányzat az előzetes véleménykérő levélben kérte, hogy Jánossomorja területére vonatkozóan ismertesse: a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelmények érvényre juttatásának feltételeit. (Lehetőség szerint a vonatkozó jogszabályi helyek pontos megjelölésével.); fejlesztési elképzelések a településre és kistérségére vonatkozóan. Az egyeztetési idő lejártáig a környező települések jelezték, hogy részt kívánnak-e venni a településfejlesztési koncepció és az ITS egyeztetésében (lásd: Megalapozó vizsgálat című dokumentum melléklete). Az egyeztetés folyamán Jánossomorja ismerteti a fejlesztési célkitűzéseit. A partnerek, szomszéd önkormányzatok, megyei önkormányzat véleményei beépülnek a dokumentációba. Jánossomorja település figyelembe veszi az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítésénél a térségi és regionális fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott célkitűzéseket. (lásd: 5. Stratégia külső és belső összefüggései) A célrendszerek mellett a településen javuló szolgáltatások segítik a környező települések ellátását is. A környező településeket is érintő települési célok: 1.1. Gazdaságfejlesztés 1.3. Idegenforgalom-turzmus fejlesztése 2.1. Humán funkciók fejlesztése Oktatási-nevelési intézmény fejlesztése Egészségügyi-szolgáltatások fejlesztése 3.1. Korszerű infrastruktúra kialakítása Úthálózat fejlesztése Gyalogos és kerékpáros infrastruktúra fejlesztése 10. INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ ELKÉSZÍTÉSE Jánossomorja város önkormányzatának általános fejlesztési elképzelései a költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. A megfelelő adópolitika mellett Jánossomorja önkormányzata ésszerű ingatlangazdálkodással képes a város pénzügyi stabilitását fenntartani STRATÉGIAI INGATLANGAZDÁLKODÁS Az ingatlangazdálkodási terv elkészítésének célja, hogy forgalomképes ingatlanjait a település stratégiai ingatlangazdálkodás keretében hasznosítsa. Fontos, hogy forgalomképtelen ingatlanjai esetében is felmérje a település, hogy azok hogyan állíthatók a településfejlesztő célok szolgálatába. A fejlesztések fenntarthatóságát nagymértékben segítik a fejlesztési célokkal összehangolt ingatlangazdálkodási intézkedések. Amennyiben egy önkormányzat fejlesztései átláthatóak és kiszámíthatóak, a tőke is sokkal szívesebben vesz részt a településmegújítási folyamatokban saját beruházásaival.

73 JÁNOSSOMORJA 72 A településen az ingatlanok legnagyobb százalékban magántulajdonban vannak. A közösségi fejlesztések azonban kizárólag önkormányzati és állami illetve részben egyházi tulajdonú ingatlanokon valósulnak meg. Az állami és az önkormányzati ingatlanok jelentős része azonban forgalomképtelen ingatlan Az önkormányzati ingatlanvagyon Jánossomorja Város Önkormányzatának teljes ingatlanvagyona a december 31-i Ingatlankataszter alapján 634 db ingatlan. Ezek eloszlása a következő: - törvény vagy helyi döntés alapján forgalomképtelen 391 ingatlan; - törvény vagy helyi döntés alapján korlátozottan forgalomképes 31 ingatlan; - az önkormányzat üzleti vagyona: 212 forgalomképes ingatlan Az önkormányzati vagyongazdálkodás jogszabályi keretei és elvei: Jánossomorja Önkormányzat helyi szinten 2013-ban került egységes szerkezetbe a helyi vagyonrendeletét: Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013. (IV.25.) önkormányzati rendelete Jánossomorja Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól. A vagyonrendeleten kívül vagyongazdálkodás szempontjából fontos jogszabály Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2012. (II. 16.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyonelemekről: Megnevezés Hrsz. Utca Általános Iskola 2119 Szent István u. 48. Körzeti Általános Iskola 1156 Szabadság u. 21., Iparos u. 10. Klafszky Katalin Tagiskola 375 Rákóczi u. 51. Aranykapu Óvoda 1976 Kossuth u. 10. Aranykapu Óvoda 1115 Óvoda u. 13. Aranykapu Óvoda 380 Rákóczi u. 45. Bölcsőde és Öregek Otthona 733 Óvári u. 7. Városháza 1140/1 Szabadság u. 39. Művelődési Ház 875 Óvári u. 1. Könyvtár 1192 Szabadság u. 4. Egészségház 1201/1/A/1 Dr. Dicsőfi Endre u. 2. A vagyonrendelet hatálya kiterjed Jánossomorja Település Önkormányzatának tulajdonában lévő, vagy tulajdonába kerülő - tulajdoni hányad nagyságától, illetve a részesedés mértékétől függetlenül - alábbi vagyontárgyakra, vagyon elemekre - Jánossomorja Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő és a rendelet hatályba lépését követően tulajdonába kerülő vagyontárgyaira, értékpapírokra, pénzben rendelkezésre álló vagyonra, vagyoni értékű jogokra. Vagyonrendelet nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségek, a fiatalok lakóháza. az állam által átvett, vagy a jövőben átvenni kívánt feladatok gyakorlásához kapcsolódó vagyonelemek hasznosítására E rendelet definiálja a vagyonelemek minősítését: A nemzeti vagyonról szóló törvény értelemében a helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon 10 és üzleti vagyon 11 lehet Forgalomképtelen vagyon: kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon, mely nem idegeníthető el, nem terhelhető meg (kivéve vagyonkezelői jog, használati jog, szolgalmi jog), azon osztott

74 JÁNOSSOMORJA 73 Az Önkormányzat törzsvagyonából a törvény alapján forgalomképtelen vagyon körébe tartoznak az alábbiak: o a helyi közutak és műtárgyaik, o a terek, parkok o a vizek és víziközműnek nem minősülő közcélú vízilétesítmények, o az önkormányzatok és intézményeik, illetve közüzemeik, valamint jogelődjeik levéltári anyaga, o azok a vagyon elemek, amelyeket a törvény forgalomképtelenné nyilvánít. Az Önkormányzat törzsvagyonából a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe tartoznak azok a vagyonelemek, amelyek önkormányzati tulajdonban történő megőrzése hosszú távon indokolt. Az Önkormányzat törzsvagyonából a korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartoznak az alábbiak: o a műemlék jellegű épületek, o a kulturális javak, o a védett természeti terület, o a közművek, o az Önkormányzat intézményei elhelyezésére szolgáló épületek, egyéb önkormányzati középületek, o azok a vagyon elemek, amelyeket az Önkormányzat e rendelettel korlátozottan forgalomképtelenné nyilvánít. Az Önkormányzat vagyonából az üzleti vagyon körébe tartoznak az előzőekben fel nem sorolt vagyonelemek Ingatlangazdálkodási (stratégia) főbb céljai Az ingatlanvagyonnal való gazdálkodás, az ingatlanok hasznosítása tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlója, a képviselő-testület rendelkezik. Az önkormányzat vagyona elsősorban a működés biztosítását szolgálja. Az Önkormányzatnak nincsen vagyongazdálkodási terve. Vagyongazdálkodási terv hiányában az alábbi célok Törzsvagyon részét képező ingatlanok esetében: az ingatlanállomány költséghatékony és funkcionális működtetése, üzemeltetése; az ingatlanállomány tudatos és költséghatékony módon történő felhasználása a települési közszolgáltatási funkciók és kötelezettségek ellátásához o az épületállomány fenntartása és fejlesztése a jogszabályi előírásoknak megfelelő működés, Ötv. szerinti alapellátás és a mindenkori felhasználói igények kielégítése érdekében (a hasznosítás során az üzemeltetési költségek csökkentése érdekében külső tőkebevonás lehetősége megvizsgálható (például az alapellátást kiegészítő funkciók üzemeltetése); tulajdon (amikor az épület tulajdonjoga az építkezőt és nem a föld tulajdonosát illeti) nem létesíthető. Ezt a forgalomképtelen vagyoni kört a törvény határozza meg: a) helyi közutak, műtárgyak, b) terek parkok, c) nemzetközi kereskedelmi repülőtér, d) vizek, közcélú vízi létesítmények(kivéve vízi közművek). 2. Törvény, vagy önkormányzati rendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon az erről rendelkező jogszabály erejénél fogva kerül elidegenítési és terhelési (kivéve vagyonkezelői jog, használati jog, szolgalmi jog), osztott tulajdon létesítésének tilalma alá. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű az a vagyon, melynek az önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt. Abban különbözik az 1. pontban említett forgalomképtelen vagyoni körtől, hogy fő szabályként nem koncesszióköteles a hasznosításuk, de szintén forgalomképtelennek minősülnek 3. Korlátozottan forgalomképes vagyoni kör, mely eladható, megterhelhető törvényben, rendeletben meghatározott módon. 11 Kizárólag az üzleti vagyonelem korlátlanul forgalomképes, így a piaci forgalom része.

75 JÁNOSSOMORJA 74 o o o a közművagyon fenntartása és fejlesztése annak érdekében, hogy az elvárt minőségben és a jogszabályi előírásokban foglaltaknak megfelelően legyen képes működni; kulturális, rekreációs, sport és egyéb célú létesítmények, valamint közterületek fejlesztése, hogy azok funkcióikat az elvárások szerint, javuló minőségben legyenek képesek ellátni (eladásuk nem javasolt, de működtetésükre bevonható külső források); közterületek (önkormányzati utak, terek, közparkok) fenntartása és fejlesztése (csökkenthető az üzemeltetési és fenntartási költségek rendezvények helybiztosításából származó bérleti díjból, reklámszabályozással stb.) o köztéri műalkotások, védett építmények állagának megőrzése, annak hasznosítása. Üzleti vagyon részét képző ingatlanok esetében: a forgalomképes ingatlanok értékének megőrzése, növelése; az ingatlanállomány tudatos és költséghatékony felhasználása a települési funkciók ellátásához, bővítéséhez; o ingatlanállomány növelése önkormányzati bérlakások kialakításával: lakások vásárlása, új lakások építése; o szerkezetváltások, ágazati stratégiák módosulásai miatt módosult használatú, önkormányzati ingatlanok értékesítése (pl. iroda, vagy egyéb célú önkormányzati épületek, épületrészek); o beépítésre szánt területek értékesítési célból csak korlátozottan állnak rendelkezésre; o beépítésre nem szánt területek jellemzően mezőgazdasági művelésre alkalmas területek, valamint kivett területek (számuk a településben elenyésző) AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁS Az önkormányzat feladata, hogy az egyes akcióterületen található forgalomképes korlátozottan forgalomképes, illetve forgalomképtelen ingatlanok fejlesztési lehetőségét felmérje. Az Önkormányzat tudatos ingatlangazdálkodást tervez, így a város egészére megkezdte a település ingatlanállományának és hasznosításának vizsgálatát. Az ingatlangazdálkodási koncepció kialakítását követően kerül sor az akcióterületek vonatkozásában is a hasznosítás eladás, fejlesztés, vásárlás stb. - meghatározására. Az akcióterületi fejlesztés általános célja: vállalkozói és gazdasági együttműködések és fejlesztések generálása; közösségi terek kialakítása, erős partnerség kialakítása a civil szférával és a lakossággal; az építészeti és közösségi terek karakterének megőrzése; középületek további fejlesztése; a település történelmileg kialakult településszerkezetének alkalmassá tétele a távlati elvárások megvalósítására, továbbá a jelenlegi hiányosságok felszámolása. A településen a következő akcióterületi ingatlangazdálkodással érintett földrészletek találhatók:

76 JÁNOSSOMORJA 75 Mosonszentjános akcióterületen található önkormányzati ingatlanok javasolt hasznosítási módja Hrsz Forgalomképesség Jelenlegi funkció Hasznosítás 1107 forgalomképes Beépítetlen terület 1113/1 forgalomképes Társasházi lakás 1115 korlátozottan óvoda forgalomképes 1130 forgalomképes Lakóház, udvar, gazdasági épül 1140/1 korlátozottan Községháza forgalomképes 1140/2 forgalomképes Lakóház 1201/1 korlátozottan Egészségház + lakások forgalomképes (társash 1201/6 forgalomképtelen Közterület (névtelen út) 1192 korlátozottan Könyvtár forgalomképes 875 korlátozottan Kultúrház forgalomképes 1152/1 forgalomképes Beépítetlen terület 1152/2 forgalomképtelen Parkoló 1152/3 forgalomképtelen Közterület (parkoló) 1152/4 forgalomképtelen Közterület (névtelen út)

77 JÁNOSSOMORJA korlátozottan általános iskola forgalomképes 1158/2 forgalomképtelen Közterület (névtelen út) 1183/3 forgalomképes Udvar 1183/5 forgalomképes Udvar 1186 forgalomképes Beépítetlen terület 1189 forgalomképes Gazdasági ép. és udvar 1239/1 forgalomképes Lakóház 1216 forgalomképes Lakóház és udvar 1218 forgalomképes Udvar(Millenium park) 1219 forgalomképes Beépítetlen terület 1220 forgalomképes Beépítetlen terület 1124 forgalomképtelen Közterület (Óvoda u.) 1114 forgalomképtelen Közterület (névtelen út) 1125 forgalomképtelen Közterület (Iparos u.) 1537 forgalomképtelen Közterület (Nándor u.) 1094/4 forgalomképtelen Közterület (Óvoda u.) 955 forgalomképtelen Közterület (Erdősor u.) 731 forgalomképtelen Közterület (névtelen tér) 1223 forgalomképtelen 1139 forgalomképtelen Közterület (járda) 1222 forgalomképtelen Közterület (járda) 1438 forgalomképtelen Közterület (névtelen tér) 1372/3 forgalomképtelen Közterület (Féltoronyi u.) 885/1 forgalomképtelen Közterület (Balassi B. utca) 954/2 forgalomképtelen Járda, buszöböl (Óvári u. - Sz 876 forgalomképtelen Közterület (Balassi B. utca) 725/2 forgalomképtelen Közterület 725/3 forgalomképtelen Közterület (névtelen tér) 1228 forgalomképtelen Közterület (Templom tér)

78 JÁNOSSOMORJA 77 Mosonszentpéter akcióterületen található önkormányzati ingatlanok javasolt hasznosítási módja Hrsz Forgalomképesség Jelenlegi funkció Hasznosítás 378/2 korlátozottan Tűzoltószertár forgalomképes 378/4 forgalomképes Beépítetlen terület 375 korlátozottan általános iskola forgalomképes 374/2 forgalomképes Vendéglő 374/1 forgalomképes Üzem 371 forgalomképes Kultúrház 368 forgalomképtelen Közterület (névtelen út) 380/2 korlátozottan óvoda forgalomképes 381 forgalomképtelen Trianoni emlékmű 503 forgalomképtelen Közterület (Ady E. u.) 522/3 forgalomképtelen Közterület (köztér) 379 forgalomképtelen Közterület (Templom tér) 421 forgalomképtelen Közterület (járda)

79 JÁNOSSOMORJA 78 Pusztasomorja akcióterületen található önkormányzati ingatlanok javasolt hasznosítási módja Hrsz Forgalomképesség Jelenlegi funkció Hasznosítás 2070 forgalomképes Közös udvar 2072 korlátozottan Gazdasági épület forgalomképes 2073 korlátozottan Öregek otthona forgalomképes 2053 forgalomképes Lakóház (posta) 2069 forgalomképtelen Közterület (névtelen út) 2076/2 korlátozottan általános iskola forgalomképes 2035 forgalomképtelen Közterület (Kossuth u.) 2101 forgalomképtelen Közterület (Szt. István u.) 2100 forgalomképtelen Közpark 11. PARTNERSÉG TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL, INTÉZMÉNYESÍTETT EGYÜTTMŰKÖDÉS A településfejlesztési stratégia társadalmasításának rövid távú céljai: a közösség érdekeinek azonosítása, figyelembevétele; jól működő társadalmi párbeszéd kialakítása és fenntartása; a lakosság körében a társadalmi felelősség, a fejlesztések iránti elkötelezettség erősítése; társadalmi kohézió növelése a közös érdekek és célok mentén való együttműködés érdekében; nyitottabb településfejlesztés kialakítása; konfliktuskezelés.