A LABORC UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE

Átírás

1 Laborc Utcai Általános Iskola 1037 Budapest, Laborc u 2. /b OM: Tel: , Fax: laborc.suli@gmail.com Web: A LABORC UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE Fenntartó: Megérted Alapítvány 1038 Budapest, Temes u 11. Nyilvántartási szám: 61140/2006 Adószám: Bankszámlaszám:

2 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A HÁZIREND HATÁLYA, ÉRVÉNYESSÉGE... 3 II. A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A LABORC UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA TANULÓINAK JOGAI A LABORC UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA TANULÓINAK KÖTELESSÉGE III. A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK JOGORVOSLATI JOG GYAKORLÁSA, ÉRDEKKÉPVISELET A DIÁKÖNKORMÁNYZAT DIÁKKÖZGYŰLÉS A DIÁKKÖRÖK LÉTREHOZÁSÁNAK RENDJE DIÁKSPORT-KÖR A TANTÁRGY- ÉS FOGLALKOZÁSVÁLASZTÁS RENDJE INGYENES VAGY KEDVEZMÉNYES ÉTKEZÉS, TANSZERELLÁTÁS A TANULÓK ÉS SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA TANÍTÁSI SZÜNETEK, TANÍTÁS NÉLKÜLI MUNKANAPOK IV. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE AZ INTÉZMÉNY NYITVA TARTÁSA A TANÓRÁK, TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK MEGTARTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK CSÖNGETÉSI REND AZ ÓRAKÖZI SZÜNETEK MUNKAREND A NAPKÖZIBEN, TANULÓSZOBÁN ÜGYELETI RENDSZABÁLYOK A TANULÓK FELADATAI SAJÁT KÖRNYEZETÜK RENDBENTARTÁSÁBAN, A TANÍTÁSI ÓRÁK, AZ ISKOLAI RENDEZVÉNYEK ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN A TANULÓI HIÁNYZÁS IGAZOLÁSA A TANULÓK JUTALMAZÁSA FEGYELMI INTÉZKEDÉSEK ÉS BÜNTETÉSEK AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK V. VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK EGÉSZSÉG-, BALESET- ÉS MUNKAVÉDELMI SZABÁLYOK LÉTESÍTMÉNY-, HELYISÉG-, ÉS TERÜLETHASZNÁLAT AZ ISKOLAI TANULÁSHOZ NEM SZÜKSÉGES DOLGOK BEHOZATALA AZ ISKOLÁBA RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE A HAGYOMÁNYÁPOLÁS KÜLSŐSÉGEI VI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK A HÁZIREND MELLÉKLETEIVEL EGYÜTT ÉRVÉNYES VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL, HOZZÁFÉRHETŐSÉG BIZTOSÍTÁSA A FELÜLVIZSGÁLAT, MÓDOSÍTÁS RENDJE A HÁZIREND MÓDOSÍTÁSAI MELLÉKLETEK MUNKA-, TŰZ- ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYOK HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE MINI HÁZIREND

3 I. Általános rendelkezések 1. Jogszabályi háttér 1.1.Az általános emberi-állampolgári, gyermeki és egyéb jogok/kötelességek mellett a speciálisan közoktatási jogokat és kötelességeket a Közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. törvény, (a továbbiakban Ktv.) valamint A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló módosított 11/1994. MKM rendelet (a továbbiakban R), és a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. Törvény tartalmazza. 1.2.A Házirend - mint az iskolánk életét szabályozó belső jogi dokumentum - meghatározza a törvényes működés feltételeit a nevelő-oktató munka zavartalan megvalósítása és a tanulók közösségi életének szervezése érdekében. 2. A Házirend hatálya, érvényessége 2.1.A Házirend szabályainak betartása kötelező az intézménnyel jogviszonyban álló tanulók, a tanulók szülei, valamint a pedagógusok és más alkalmazottak számára. 2.2.Területi hatálya kiterjed az intézmény teljes területére, valamint az iskola által szervezett programokon, az iskolán kívüli helyszínekre. 2.3.Időbeli hatálya kiterjed azokra a tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra, melyeket az iskola szervez, és amelyeken ellátja a tanulók felügyeletét. 2.4.A Laborc Utcai Általános Iskola jelen Házirendje szeptember 7-én lép hatályba, felülírja a korábban érvényben levő Házirendet, és a következő módosításig érvényes. II. A tanulók jogai és kötelességei 1. A Laborc Utcai Általános Iskola tanulóinak jogai 1.1. A tanuló jogait a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 10. és 11. -a tartalmazza. Az emberi, állampolgári, gyermeki és tanulói jogokat az iskola nem vonhatja kétségbe, nem korlátozhatja. A jogok nem állíthatók összefüggésbe a tanulói kötelességek teljesítésével A tanulónak joga, hogy biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6/A) A tantervi és délutáni órákon a foglalkozást vezető pedagógus, a szünetekben az ügyeletes pedagógusok gondoskodnak a tanulók testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről A tanulószobai foglalkozásokon a tanulók felügyeletét folyamatosan biztosítani kell. Ez a tanulószobát vezető pedagógus feladata. (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 9. (7)) 3

4 A pedagógus osztályfőnökként, tanítóként, szaktanárként, fejlesztő pedagógusként átadja a tanulóknak az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket, és meggyőződik azok elsajátításáról A tanév kezdetekor az osztályfőnöknek ismertetni kell a tanulók által követendő magatartási szabályokat, és az intézmény területén lévő általános veszélyforrásokat A szaktanároknak (testnevelés, rajz, számítástechnika, kémia, fizika, stb.) balesetvédelmi oktatás keretében kell ismertetni a tantárgy specialitásából eredő egyéb veszélyforrásokat, előírásokat és követelményeket. A balesetvédelmi oktatásról jegyzőkönyvet (munkavédelmi naplót) kell készíteni, melyet a résztvevők aláírásukkal igazolnak Iskolán kívüli rendezvények (kirándulás, sportnap, színházlátogatás, stb.) előtt fel kell hívni a figyelmet a lehetséges baleseti veszélyforrásokra. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. (9)) A tanulóbaleseteket a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. számú melléklete szerint kell nyilvántartani és jelenteni. A pedagógus jelzi a balesetet a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek, vagy az igazgatónak, illetve helyettesének, aki a jogszabályoknak megfelelően jár el A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. (1),(2),(5) c)) Az intézmény dolgozói tartózkodnak a tanulókkal szemben durva szavak használatától, gúnyos megjegyzésektől, megalázó hangnemtől Amennyiben a tanuló társa vagy társai személyiségi jogait, emberi méltóságát sérti, fizikai vagy lelki erőszakot alkalmaz társaival szemben, a kötelességszegés pontos körülményeinek feltárása után, fegyelmező intézkedést kezdeményeznek vele szemben vagy fegyelmi eljárás indul ellene A pedagógus illetve az intézmény bármely dolgozója, amennyiben bármely tanulót érintő jogsérelemről, fizikai vagy lelki erőszakról értesül, jelzi a gyermekés ifjúságvédelmi felelősnek, aki az intézmény vezetőségével konzultálva a megfelelő fórumon eljár A tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon Az iskola párhuzamos osztályok indításának lehetősége esetén osztályba sorolás útján is biztosítja a tanuló képességei szerinti felkészítését Orvosi szakvélemény alapján a diákok könnyített vagy gyógytestnevelésen vehetnek részt Amennyiben az intézmény anyagi lehetőségei megengedik, egyes tantárgyakat csoportbontásban oktat az iskola A tanulók intézményi, települési és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt. Az iskola biztosítja a megyei, területi, országos fordulóba továbbjutó tanulók felkészítését. Az iskola a versenyeken résztvevő tanulók számára biztosítja a felkészüléshez szükséges időt A tanuló joga, hogy az iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék. 4

5 1.6. A tanuló személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az iskola köteles tiszteletben tartani. E jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogaik érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását Az iskola a tanulónak csak azon adatait tartja nyilván, amelyeket a közoktatásról szóló törvény 2. sz. mellékletében lehetővé tesz, s az adatokat a jogszabályban megengedett módon adja tovább. Az adatokat az intézmény a beiratkozási lapon, a beírási naplóban, az osztályozó naplóban, a törzskönyvben és a tanuló-nyilvántartóban rögzíti A tanuló (vagy törvényes képviselője) az osztályfőnök segítségével meggyőződhet személyes adatainak nyilvántartásáról, s az adatokat helyesbítheti Az iskola-egészségügyi vizsgálatok szükségessé teszik a tanuló TAJ-számának ismeretét A pénzjutalomban, elismerésben, díjazásban részesülő tanuló adószámát az ügyhöz kapcsolódó dokumentumon fel kell tüntetni Az iskola a mérésekhez kapcsolódóan név nélkül kérhet adatokat, de az adatszolgáltatás önkéntes Az intézmény valamennyi dolgozója tiszteletben tartja a tanuló névviselési jogát, s tartózkodik attól, hogy a tanuló hivatalos családi vagy utónevét megváltoztassa, elferdítse, lerövidítse, becenévvé alakítsa át. A tanulót védelemben részesíti a többi tanulóval szemben, ha jogai ilyen módon sérülnének A tanuló joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. (közoktatási törvény 30 (9); 52 (7); (11) c; 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 19. (2), 23. (3), (6); 14/1994. MKM rendelet). Ezen jog gyakorlásához az iskola minden tájékoztatást, segítséget megad A tanuló joga, hogy a jogszabályban meghatározottak szerint az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon A tanuló joga, hogy a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottságok szakértői véleménye alapján meghatározott módon rehabilitációs célú foglalkozásokon vegyen részt A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben kérelmére a jogszabálynak megfelelően kedvezményes tankönyvellátásban és étkeztetésben részesüljön A tankönyvtámogatásra vonatkozó igényeket és az igazolásokat a már jogviszonyban lévő tanulóknak a tanév vége előtt két héttel (legkésőbb május végéig), az új beiratkozóknak, jogviszonyt létesítőknek pedig a kötelezően előírt beiratkozáskor kell benyújtani a szeptember 1-jén kezdődő tanévre. A normatív alapon igényelt támogatást (a normatíva összegében) a tanuló automatikusan megkapja, amennyiben határidőre beadja az igénylést és csatolja az igazolást. A könyvcsomag normatív támogatáson felüli összegét a tanulónak ki kell fizetnie. A támogatás csak a tankönyvvé nyilvánított kiadványokra vonatkozik. A támogatás keretében biztosított tankönyv az iskolai könyvtár állományát képezi és lehet használt is, amit a tanuló köteles megfelelő állapotban, az intézmény által 5

6 meghatározott időben (tanulói jogviszony megszűnésekor, tanév vagy képzés végén) visszaadni vagy értékét megtéríteni. A visszaszolgáltatás idejének megállapításánál az iskola figyelembe veszi a tanuló vizsgakötelezettségét. (2001. évi XXXVII. törvény A tankönyvpiac rendjéről; 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről; 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről) A tanuló joga, hogy napközis, tanulószobai ellátásban részesüljön, (közoktatásról szóló törvény 53. (3); 66 (6)) amennyiben ezt aktuális személyiségállapota lehetővé teszi Az iskola sajátosságaiból adódóan valamennyi tanuló részt vesz a napközis, illetve tanulószobai ellátásban. Az ellátás megszüntetésére a szülő írásbeli kérvénye alapján kerül sor a következő hónapban. A napközis, tanulószobai ellátás térítésmentes Az iskolai reggeli és délutáni ügyeleti idején kívüli gyermekmegőrzés térítésköteles. A térítés díja minden tanév első hetében kerül kihirdetésre A tanuló joga, hogy igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket: szótárakat, feladatgyűjteményeket, szöveggyűjteményeket, térképeket; a kísérleti eszközöket, számítógépeket, multimédiás eszközöket, gyakorlati oktatást szolgáló eszközöket és gépeket; az iskola létesítményeit: könyvtárat, szaktantermeket, tornatermet Az eszközök és helyiségek igénybevétele tanári felügyelettel és tanári engedéllyel történhet A tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. (közoktatásról szóló törvény 41. (5); és 2. sz. melléklet; egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 2. (1); 10. ; 15. ; 17. (2); 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet; 36/2000, (IX. 27.) AB határozat) Az intézmény segíti az egészségügyi szűrővizsgálat lebonyolítását (ellátja a tanulók felügyeletét a vizsgálat alatt, helyiséget biztosít) A vizsgálat és az esetleges védőoltások időpontjáról tájékoztatja a tanulókat és tájékoztató füzet útján a szülőket A tanév során két alkalommal sor kerül a tanulók egészségügyi szűrővizsgálatára, állapotfelmérésére Fogászati vizsgálat évente egy alkalommal történik A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. )) Az iskola titkárságán elhelyezett példányokból, valamint honlapunkról ( minden érdeklődő megismerheti: az intézmény pedagógiai programját, szervezeti működési szabályzatát, házirendjét, az intézmény minőségirányítási programját, a helyiségek használati rendjét (az adott helyen is ki van függesztve) Az intézmény pedagógiai programja tartalmazza a magasabb évfolyamba lépés, a továbbhaladás feltételeit, az ismeretek számonkérésének formáit, a tantárgyi minimumokat Az intézmény pedagógiai programja tartalmazza a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének, minősítésének szempontjait. 6

7 Az egyes tantárgyak éves követelményét a szaktanárok a tanév elején ismertetik a tanulókkal, illetve szülőkkel Valamennyi pedagógus kötelessége a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet az osztálynaplóba beírni, erről a tanulót tájékoztatni és a minősítést indokolni A tanuló az osztálynaplóba bekerült érdemjegyekről tájékoztatást kérhet az adott tantárgyat tanító szaktanártól vagy osztályfőnökétől. Jogában áll a tanulónak feleleteiről minősítést, osztályzatairól indoklást kérni, közvetlenül a felelet után vagy a kijavított írásbeli dolgozat kézhezvételekor A témazáró, a nagydolgozatírás időpontját egy héttel korábban a tanulóknak be kell jelenteni Egy tanítási napon legfeljebb kettő, egy tanítási héten belül legfeljebb négy témazáró dolgozat íratható. A dolgozatokat, témazárókat 15 munkanapon belül értékelni kell, ellenkező esetben a tanulóközösség dönti el, a dolgozat megtekintése után, hogy beíratja-e az osztályzatot vagy sem (50 % + 1 fő). Az iskolai szünet nem számít be a két hétbe. A tanulót az érdemjegyről értesíteni kell, és az érdemjegyet a naplóba ugyanebben az időpontban be kell írni A tanulókat tájékoztatni kell, hogy mi a szerepe, milyen a súlya a házi (beszámoltatási céllal készülő) dolgozatoknak, röpdolgozatoknak, témazáró stb. dolgozatoknak A tanév rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel Az első évfolyamon az intézmény vezetője tájékoztatja a szülőket az intézmény működését meghatározó dokumentumokról A tanuló törvényes képviselője betekintést nyerhet a tanuló dolgozataiba, s azokról másolatot kérhet, az adott tanév végéig A tanuló törvényes képviselője útján jogosult a félévenként elkészített Egyéni fejlesztési tervét és Egyéni fejlesztési értékelését megismerni A tanuló joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek. (közoktatásról szóló törvény 53. (2) b; 114. (1) b; 115. (1) b) A tanórán kívüli foglalkozásokat a tanév megkezdésekor a tanulók igényei, az iskola anyagi és személyi feltételei alapján állítjuk össze A diákok maguk is kezdeményezhetik diákkör (közoktatásról szóló törvény 62. (1); 63. (1)) létrehozását, amelyhez az iskola biztosítja a helyiséget. A diákkört az intézmény vezetője engedélyezheti a kör részletes programjának bemutatása után A Diák Sport Kör (DSK) a tanulók tanórán kívüli mozgásigényének kielégítésére, a sportolás megszerettetésére és a sportversenyekre való felkészítésre szolgál. Szakágait minden tanévben a tanulói igényeknek megfelelően alakítja ki. A DSK a Diákönkormányzat részeként működik. Az iskola tanulóinak nyújt segítséget a sportköri foglalkozásokon, versenyeken A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi 7

8 választ kapjon. (közoktatásról szóló törvény 121. (1) 8. pontja; 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. (1)) A tanuló véleményt nyilváníthat szakórán, osztályfőnöki órán, az órát tartó pedagógus által meghatározott formában, nem sértve a többi tanuló művelődéshez való jogát, diákönkormányzat ülésein A tanuló véleménynyilvánítási jogának gyakorlása során nem sértheti az iskola alkalmazottjainak és tanulóinak személyiségi jogait, illetve emberi méltóságát A tanuló vagy képviselője valamennyi tanulókat érintő ügyben javaslattal élhet, véleményt nyilváníthat. A legalább egy osztályt érintő kérdésben ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét A tanulók véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek a magatartás és szorgalom értékelése során. A tanulók mind saját, mind osztálytársaik értékelésével kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak A diáktanács az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. Ennek ülései nyilvánosak, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A tanulók feltett kérdéseikre érdemi választ kapnak. A diákönkormányzati ülés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze évente legalább egy alkalommal a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. (közoktatásról szóló törvény 63. (7)) A tanulót a jogszerű és kulturált véleménynyilvánítás miatt hátrány nem érheti A tanuló joga, hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását Az iskolában politikai jelképeket nem jelenítünk meg, politikai hovatartozásra utaló ruházatot nem viselünk. Törekedni kell az extrém, kirívó ruházat, megjelenés mellőzésére A tanuló joga, hogy a levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását Az iskola tiszteletben tartja a tanulók levelezéshez való jogát, a tanuló iskolába érkező levelét bontatlan formában adja át A tanórán folytatott levelezés akadályozza mások művelődéshez való jogát, ezért az órát tartó pedagógus a levelet elveheti, amit óra végén felbontatlanul, illetve olvasatlanul visszaad a tanulónak A tanuló joga, hogy a jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen. (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 19. (1), 24. (4)) A tanuló joga, hogy jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot. (közoktatásról szóló törvény 83. ) 8

9 1.18. A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény működésében A tanulónak az első tanév megkezdésétől jogában áll részt venni az osztály és az iskola életének kialakításában személyesen (osztály, iskolagyűlés), képviselőjén (diákönkormányzat) keresztül Az osztályközösség érdekképviseletét az osztály által választott osztálybizalmi látja el Iskolai szinten a diákok képviseletét a diákönkormányzat elnöke biztosítja, melynek jogait a közoktatási törvény 62., 63., 64. -a tartalmazza A Diákönkormányzat a vonatkozó törvények betartásával demokratikusan véleményt nyilváníthat minden esetben az osztályt érintő kérdésekben demokratikusan, a tanulók véleményének ismeretében. Az osztályok döntése a házirendet nem sértheti A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. 62. (2) A tanuló joga, hogy indokolt esetben magántanuló legyen. (közoktatásról szóló törvény 7. (1); (2); 71. (2); 30. (9); 52. (7); (11) c; 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 23. (2), (5); 21. ) Az erre irányuló kérelmeket írásban a megfelelő igazolások csatolásával az intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani. Döntést a tantestület hoz. A magántanulónak joga van konzultációt kérni az őt tanító tanároktól. A tanév során félévenként osztályozó vizsgát kell tennie A tanuló joga, hogy kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. (11/1994. (VI. 8.) rendelet 22., 24. (4)) Független vizsgabizottság előtt a félévi, illetőleg a tanév végi osztályzat megállapítása érdekében osztályozó vizsga, illetve elégtelen év végi osztályzatot követően javítóvizsga tehető. Az erre vonatkozó igényt a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/l994. (VI. 8.) MKM rendelet szerint a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával osztályozó vizsga esetén a félév utolsó napját megelőző harmincadik napig, javítóvizsga esetén a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül jelezheti A tanuló joga, hogy kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe. (közoktatásról szóló törvény 26. (6); 27. (6); 28. (7); 29. (7); 46. (1)) A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákképviseletbe. A tanuló választhat és választható az osztály és az iskolai önkormányzat valamennyi posztjára, tanulmányi eredménytől függetlenül. (Feltétele a büntetlen iskolai előélet.) A tanuló joga, hogy a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását. 9

10 1.27. Az osztályközösség érdekképviseletét az osztály által választott képviselő látja el Iskolai szinten a diákok képviseletét a diákönkormányzat vezetése biztosítja, melynek jogait a közoktatási törvény 62., 63., 64. -a tartalmazza A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá Az intézmény diákönkormányzatának a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az SZMSZ mellékletét képezi Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott vezető áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt a diáktanács vezetője képviseli (jogait gyakorolja). A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanárok támogatják és fogják össze (alsó tagozat; felső tagozat). A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola vezetőségéhez is A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni joga: Az iskola profiljából valamint a tanulók életkorából fakadóan a tanulók által előállított alkotások anyagi értékkel nem bírnak, azoknak az eszmei és pedagógiai értéke mellet anyagi értékük elhanyagolható. Kivételes esetben keletkezett esetleges anyagi értékkel bíró alkotásokra a Kt. 12. (4.) vonatkozik. 2. A Laborc Utcai Általános Iskola tanulóinak kötelessége 2.1. iskolába járni; és rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással képességeinek megfelelően eleget tenni tanulmányi kötelezettségeinek a tanítási órákra felkészülni, otthoni feladatait elkészíteni, a tanórákhoz szükséges taneszközeit magával hozni a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon úgy viselkedni, hogy társai tanuláshoz való joga ne sérüljön az iskola tanulóinak, tanárainak, dolgozóinak emberi méltóságát, jogait tiszteletben tartani, munkavégzésüket nem korlátozni. 2.5., hogy magatartása a felnőttekkel és tanulótársaival szemben feleljen meg a kulturált, kölcsönös tiszteleten alapuló együttélési szabályoknak az iskolai foglalkozásokon pontosan megjelenni. Késéssel nem zavarhatja a tanóra rendjét, társai munkáját óvni a saját, a társai és az iskola dolgozóinak testi épségét, egészségét haladéktalanul jelenteni az ügyeletet ellátó pedagógusnak, iskolai alkalmazottnak, ha önmagát, vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, balesetet észlel. 10

11 2.9. megtartani az iskola épületének és helyiségeinek, valamint a hozzá tartozó területeknek a használati rendjét, tisztaságát; vigyázni az iskola berendezési, felszerelési tárgyaira; elsajátítani és alkalmazni az egészséget és biztonságot védő munka-, baleset- és tűzvédelmi ismereteket, betartani az intézmény szabályzatait, munka-, tűz- és balesetvédelmi előírásait az intézmény területén okozott kárt melyről az osztályfőnök értesíti a szüleidet - megtéríteni a jogszabályban meghatározottak szerint szüleivel szülei kérésére Pedagógiai Szakszolgálat illetve Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság vizsgálatán részt venni, amennyiben ezt az osztálytanító vagy szaktanár szükségesnek látja. A kötelességek megszegése fegyelmi intézkedést von maga után. III. A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos szabályok 1. Jogorvoslati jog gyakorlása, érdekképviselet 1.1. A tanulói jogviszony létesítésének, megszüntetésének, megszűnésének szabályait a Pedagógiai Program, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától az első osztályos tanuló a tanévkezdés napjától - kezdve gyakorolhatja A tantárgyi, tanévi felmentések, a magántanulóvá válás, a tanulmányi idő megrövidíthetőségének alkalmazására a jogszabályban meghatározott módon és esetekben az iskola igazgatójához benyújtott írásbeli szülői kérelem alapján van lehetőség A Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat jogainak gyakorlása szempontjából iskolánkban a tanulók nagyobb közösségének minősül, ha az érintett tanulói kör legalább az adott évfolyam létszámával megegyezik A tanulók a jogaik gyakorlásához szükséges információkhoz osztályfőnökeiken, a Diákönkormányzatot patronáló pedagógusokon és az iskolavezetésen keresztül rendszeresen hozzájuthatnak. Tanulói problémákkal először az osztályfőnökhöz kell fordulni. Személyes probléma megoldása az osztályfőnök, a gyermekvédelmi felelős és az iskolavezetés közreműködésével történhet. Érdeksérelem esetén a DÖK-höz, illetve az iskolavezetéshez lehet fordulni. A probléma megoldására egyeztető közvetítő képviselő segítségét lehet kérni A tanulók, osztály- és diákköri közösségek gondjaikkal, kéréseikkel - személyesen vagy képviselőik útján - közvetlenül is felkereshetik az igazgatót (az órák közti szünetekben és a délutáni órákban). 11

12 1.7. A tanulóval kapcsolatos döntéseket, határozatokat az intézmény írásban közli a tanulóval és a szüleivel A tanulók, szülők, dolgozók írásban is megfogalmazhatják véleményüket az igény felmérések és elégedettség-vizsgálatok során. 2. A Diákönkormányzat 2.1. Iskolánk alsó és felső tagozatos tanulói - szervezeti egységenként - közös tevékenységük megszervezésére, a közösségi élet alakítására, fejlesztésére, jogorvoslati jogaik gyakorlására, érdekeik képviseletére Diákönkormányzatot szerveznek A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, az iskola nevelési és oktatási céljainak, hagyományainak és a tanulók életkori sajátosságainak és igényeinek a figyelembevételével Az osztályközösség, mint az intézmény Diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságot (ODB) és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál a Diákönkormányzat vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt Az osztályközösség munkájának elsődleges segítője az osztályfőnök, akit az igazgató bíz meg Az iskolai Diákönkormányzat élén a működési rendjükben meghatározottak szerint választott Iskolai Diákbizottság (IDB) áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az IDB képviseli. Az IDB vezetője tanácskozási joggal vehet részt a nevelőtestület ülésein A Diákönkormányzatok munkáját patronáló pedagógusok (alsós és felsős) segítik, akik az osztályfőnökökkel szorosan együttműködve gondoskodnak a tanulói jogok érvényesítéséről, rendezvények, programok szervezéséről. A Diákönkormányzat a patronáló pedagógusokon keresztül is érvényesítheti jogait, fordulhat az iskola vezetőségéhez A működés további előírásairól a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik. 3. Diákközgyűlés A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait Évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vagy - a Diákönkormányzat döntése alapján - a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés időpontját az iskola éves munkatervében kell meghatározni. 12

13 3.3. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni a diák-önkormányzati faliújságon keresztül Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezi A közgyűlésen a Diákönkormányzat és az iskola igazgatója beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről, a Házirendben meghatározottak végrehajtásáról. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a Diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, pedagógusaihoz, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kell adnia A diákközgyűlés állásfoglalását az igazgató/patronáló pedagógus 30 napon belül ismerteti a nevelőtestülettel. 4. A Diákkörök létrehozásának rendje 4.1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport, stb A diákkörök létrehozására javaslatot tehet bármely tanuló, szülő, pedagógus. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején a jelentkezők létszáma, és az adott lehetőségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. A diákkör létrehozásának minimális létszámfeltétele 8 fő A diákköröket pedagógus, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti Diákkört önkéntes alapon és önköltséges formában létrehozhatnak a szülők írásbeli engedélyével az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját a diákkör által felkért nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését Az iskola által szervezett diákkörökbe a tanulóknak a megelőző tanév májusában írásban kell jelentkezniük az iskola által kiküldött jelentkezési lap leadásával, és a diákkör tevékenységében a következő tanév végéig részt kell venniük. 5. Diáksport-kör 5.1. A DSK a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére szolgál, keretein belül sportcsoportok szervezhetők. Tagja az iskola minden diákja Az iskola térítésmentesen a DSK rendelkezésére bocsátja sportlétesítményeit, eszközeit és felszereléseit. 13

14 6. A tantárgy- és foglalkozásválasztás rendje 6.1. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a Pedagógiai Programban meghatározott választható tantárgyak közül és eljárásrend szerint a szülő gyakorolja. Attól az évtől, amelyben a tanuló a 14. életévét eléri, ezt a jogot a szülő a gyermekével közösen gyakorolhatja. A tantárgyválasztás eljárásrendjét a Pedagógiai Program tartalmazza A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulók Nevelési Tanácsadó, orvos szakvéleménye, pedagógus javaslata alapján vagy önkéntesen jelentkezhetnek a megelőző tanév áprilisában, az iskola által kiküldött jelentkezési lap leadásával. A jelentkezés egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozásokról való távolmaradást a tanóraival megegyező módon igazolni kell A tanuló/szülő választását a szorgalmi idő kezdő napját megelőző 5 munkanapon belül az igazgató engedélyével módosíthatja Az iskolában hagyományosan szervezett kulturális, sport és egyéb rendezvényeken való részvétel kötelező Az iskola által alkalomszerűen szervezett szabadidős foglalkozásokon - kirándulás, túra, színház, mozi, hangverseny látogatás, táborok, stb. - a részvétel önkéntes, azokat a pedagógusok a szülői és diák közösségek véleményének kikérésével, az intézmény vezetőjének jóváhagyásával szervezik. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezni Az intézmény szervezésében működő tanórán kívüli rendszeres, csoportos foglalkozási formákról a Pedagógiai Program és a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmaz előírásokat A rendszeres tanórán kívüli foglalkozások időpontjáról az érintett tanulókat és szüleiket a foglalkozást tartó pedagógusok - szóban és/vagy írásban évente október 1-jéig - tájékoztatják Intézményünk együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal. Kérésükre foglalkozásaikhoz tantermet biztosítunk az iskola tanítási rendjéhez igazodva. A tanulók számára a részvétel önkéntes. A hitoktatást egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi. 7. Ingyenes vagy kedvezményes étkezés, tanszerellátás 7.1. Az iskola a szolgáltatást igénylő tanulók számára térítési díj ellenében - étkeztetést biztosít. A fenntartó által megállapított étkezési térítési díj befizetéséről a szülő gondoskodik az iskola által meghatározott időpontokban. A hiányzó tanuló étkezési díját az iskola csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülő vagy a tanuló az étkezést kettő nappal előre lemondja A normatív alapon ingyenes vagy kedvezményes étkezést a szülő a megfelelő igazolások benyújtásával igényelheti. 14

15 7.3. A tanuló/szülő az iskolában ingyenes tankönyvellátást igényelhet. A szülő a következő tanévre szóló támogatási igényét az iskola által kiküldött igénylőlapon január 15-ig köteles jelezni. A támogatásra való jogosultság igazolása a szülő feladata. Ha az igénylőlapot a szülő határidőre nem juttatja vissza az iskolába, az iskola nem köteles a később bejelentett igényt kielégíteni Az ingyenes tankönyvellátást az iskola a könyvtárból történő kölcsönzéssel és a tankönyvek vásárlásához nyújtott pénzbeli támogatással biztosítja. A tartós, a több éven át is használható tankönyveket az iskola a könyvtárból történő kölcsönzéssel bocsátja a tanulók rendelkezésére Az iskola részére jutó tankönyvtámogatás összegének 25%-át tartós tankönyv vásárlására fordítjuk. A tanulóknak lehetőségük van - a könyvtárban közzétettek szerint - tankönyvek és tanulási segédletek könyvtárból való kölcsönzésére. A tankönyvek, segédletek megrongálása esetén - firkálás, tépés, indokolatlan bejegyzés - köteles a kárt megtéríteni A további tankönyvvásárlási támogatást a szülői kérelem alapján az iskola - anyagi lehetőségei függvényében - az osztályonkénti tankönyvcsomag árának figyelembe vételével differenciáltan oszthatja fel Az intézmény együttműködik a tanuló lakhelyének megfelelő önkormányzatokkal a tanulók rendszeres és időszakonkénti egyéb segélyezésében. A gyermek szociális körülményeinek ismeretében - a szülő írásbeli kérelmére, a megfelelő igazolások benyújtásával - az osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős és az intézmény vezetője javasolhatja a tanuló családjának további segélyezését. A támogatás formáiról és odaítéléséről a lakóhely szerinti önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottsága dönt. 8. A tanulók és szülők tájékoztatása 8.1. A pedagógusok, tanulók, szülők kapcsolattartási és tájékoztatási formáiról, módszereiről részletesen a Pedagógiai Program, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezik A szülői értekezletek és fogadóórák időpontját tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza Az iskolai tájékoztatási rendszer fontos eszköze az alkalmanként kiküldött Hírlevél, az épületenként elhelyezett faliújságok, valamint az iskola honlapja Az iskolában iskolaújság működtetésére van lehetőség. Az iskolai média működését patronáló pedagógusokat az igazgató bízza meg. 9. Tanítási szünetek, tanítás nélküli munkanapok 9.1. A tanítási szüneteket a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg és az iskola éves munkaterve tartalmazza. 15

16 9.2. Évi 5 tanítás nélküli munkanap programjáról - melyből 1 Diák-önkormányzati nap - az iskola éves munkatervében a Nevelőtestület dönt a Diákönkormányzat és a Szülői Szervezet véleményének meghallgatása után. A tanítás nélküli munkanapról való távolmaradást a tanóraival megegyező módon igazolni kell A tanévenkénti egy tanítás nélküli munkanap felhasználásáról éves munkatervében a nevelőtestület véleményének kikérése mellett a Diákönkormányzat legmagasabb fóruma, a Diák-közgyűlés dönt A diák-önkormányzati nap programjának szervezéséről, lebonyolításáról, költségeinek egyeztetéséről a patronáló pedagógusokon keresztül a nevelőtestület gondoskodik. 1. Az intézmény nyitva tartása IV. Az iskola működési rendje 1.1. A szorgalmi idő munkanapjain az intézmény épületét 7.00-tól ig nyitva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre (munkaszüneti napok) az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján Az intézmény hivatalos ügyek intézésére tanítási napokon 8 órától 16 óráig, a szünetek munkanapjain meghatározott ügyeleti rendben tartja nyitva irodáit Az iskola épületében a tanulókon és az iskolai dolgozókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését az iskolatitkár koordinálja. A szülők a gyermekekre - a tanítási órák, foglalkozások zavarása nélkül - a bejárati folyosón, illetve az aulában várakozhatnak. 2. A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások megtartására vonatkozó szabályok 2.1. A csöngetés a tanóra kezdetét és végét jelzi a tanár számára, aki gondoskodik a pontos órakezdésről. A pontatlanság nem haladhatja meg az 5 percet. Ellenkező esetben a hetes köteles jelezni az irodában, hogy nincs tanár az osztállyal A tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások látogatására külön engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt A dupla órák az igazgatóhelyettes engedélyével szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de a pedagógus köteles megfelelő rendet, illetve felügyeletet biztosítani a kicsengetésig A testnevelés órák vége előtt 5 perccel engedhetik ki a tanulókat az öltözőkbe a szaktanárok. 16

17 2.5. A tanulócsoporttal történő szaktanári egyeztetés alapján naponta 2 témazáró dolgozatnál többet ne írjon egy tanulócsoport. A témazáró dolgozatok megírásának időpontját a pedagógus legalább 1 héttel a számonkérés előtt közli a tanulókkal A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők A tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások megkezdésük után nem zavarhatók. Kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető helyettes tehetnek Köteles a tanuló a tanítási órán részt venni, fegyelmezett munkát végezni akkor is, ha az adott tantárgy értékelése alól felmentést kapott. 3. Csöngetési rend 3.1. Az iskolába érkezés időpontja A tanulók saját tantermükben gyülekeznek. Szaktantermi oktatás esetén az órát tartó tanár kíséri őket a szaktanterembe Az első tanítási óra reggel 8.15 órakor kezdődik. A tanítási órák időtartama: 45 perc. A 6. óra 40 perces. Az iskola munkarendjének szükségleteihez igazodva a 7. és 8. óra 60 perces, közötte szünet nincsen. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. ÓRA BECSÖNGETÉS KICSÖNGETÉS Az óraközi szünetek 4.1. Az óraközi szünetek ideje indokolatlanul nem rövidíthető, legkisebb időtartama 5 perc Az 1. óraközi szünetet minden osztály a nyugodt, kulturált étkezés (tízóraizás) érdekében a tantermében tölti. Az alsó tagozaton a tanító marad a tanulókkal. A felső tagozaton 2 pedagógus ügyel: az első pedagógus az első folyosón lévő osztályokra és a mosdókra; a második pedagógus a két hátsó folyosóra felügyel A 2. szünetet az alsó tagozatosok 2 ügyeletes pedagógus felügyeletével jó idő esetén az udvaron (rossz idő esetén az aulában) töltik. A kicsöngetés után a két ügyeletes sorakoztatja a tanulókat, az udvarra sorban vonulnak le, és onnan a pedagógusok vezetésével sorban jönnek vissza. A felső tagozatosok ezt a szünetet az aulában illetve a tantermeikben (rossz idő esetén a tantermeikben) töltik 2 ügyeletes pedagógus felügyelete alatt. 17

18 4.4. A 3. szünetet a felső tagozatosok 2 ügyeletes pedagógus felügyeletével jó idő esetén az udvaron (rossz idő esetén az aulában) töltik. A kicsöngetés után az első ügyeletes sorakoztatja a tanulókat a bejáratnál, az udvarra sorban vonulnak le, és onnan a pedagógusok vezetésével sorban jönnek vissza. A második ügyeletes gondoskodik arról, hogy valamennyi tanuló elhagyja az épületet, majd ő is lemegy az udvarra. Az alsó tagozatosok ezt a szünetet az aulában illetve a tantermeikben (rossz idő esetén a tantermeikben) töltik 2 ügyeletes pedagógus felügyelete alatt A 4. szünetben a tanulók választhatnak, hogy az egyik tagozatukhoz tartozó pedagógussal az udvarra mennek, vagy a másik ügyeletes felügyelete mellett az aulában tartózkodnak Az 5. szünetet az aulában vagy a tanteremben kell tölteni Az ebédeltetés a tanévben érvényes ebédeltetési rend szerint történik. Az ebédlőbe az étkező tanulók a felügyeletet ellátó pedagógussal mennek. Pedagógus engedélye vagy felügyelete nélkül a tanulók nem indulhatnak el az ebédlőbe. Az ebédlőben minden tanuló köteles kulturáltan étkezni, fegyelmezetten viselkedni. 5. Munkarend a napköziben, tanulószobán 5.1. A napközis foglalkozások kezdete órarendtől függően 12.00; 12.55; 13.45; a tanulószobai foglalkozások óráig tartanak. A tanulószoba után 17 óráig összevont napközis ügyeletet biztosítunk Az ebédeltetés tól - meghatározott ebédeltetési rend szerint - történik A napközis foglalkozás kezdetétől 14 óráig (az ebédidő közbeiktatásával) szabadidős sport, játék, munka, kulturális foglalkozásokat tartanak a nevelők a napközis munkaterv szerint A 14 órától ig terjedő időszakot a napközis csoportok a tanulmányi munkára fordítják, a gyerekek elkészítik a házi feladataikat, megtanulják a leckét, gyakorolnak. A napközis nevelő ellenőrzi a tanulók mennyiségi munkáját; lehetőség szerint minőségi ellenőrzést, javíttatást is végez A tanulószobás tanulók utolsó órájuk után a tanulószobát vezető pedagógus vezetésével megebédelnek, majd a ig terjedő időszakot a tanulmányi munkára fordítják, a gyerekek elkészítik a házi feladataikat, megtanulják a leckét, gyakorolnak. A tanulószobás nevelő ellenőrzi a tanulók mennyiségi munkáját, a foglalkozás végén megbeszélik, hogy milyen feladatok maradtak otthonra; valamint lehetőség szerint minőségi ellenőrzést, javíttatást is végez. Azok a tanulószobás tanulók, akik órakor nem mehetnek még haza, az ügyeleti beosztás szerinti napközis csoportba vonulnak át A napközis tanulók uzsonnájukat tól fogyasztják el, majd távozásukig szabadidős foglalkozásokon vesznek részt. 18

19 5.7. A napköziből való eltávozás lehetőség szerint ebéd után 14 óráig, ill óra után történik. A napközis tanóra zavartalansága, védettsége érdekében 14 és óra között a nyugodt tanulás feltételeit biztosítani kell, a tanórát zavarni tilos A tanulót felügyelet nélkül a szülő írásbeli kérelme alapján az általa meghatározott időben engedheti haza a napközis nevelő. 6. Ügyeleti rendszabályok 6.1. A gyerekek felügyeletét 7.00-tól a tanítási órák végéig, illetve a szervezett tanórán kívüli és szabadidős foglalkozások idejére biztosítja az intézmény. További felügyeletet - a törvényi előírásoknak megfelelő létszám esetén - biztosítunk a szülői igények figyelembe vételével alábbi rend szerint: Reggeli ügyelet: Délutáni ügyelet óráig 6.2. Az óraközi szünetek felügyeletét - a félévente meghatározott ügyeleti rend szerint - a pedagógusok látják el. Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeleti rend beosztásért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelős Az a tanuló, akinek nincs első órája, köteles az aulában tartózkodni. 7. A tanulók feladatai saját környezetük rendbentartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola Szervezeti és működési szabályzatában, valamint a Házirendben megfogalmazott előírások betartásáért Az iskola közössége számít a hetesek és felelősök rendszeres munkájára A hetesek megbízatása egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A felelősök nevelőjükkel egyeztetve végzik feladatukat A hetesek feladatai: gondoskodás a tiszta tábláról és szivacsról, a szünetekben a tanterem szellőztetése, szemét összeszedése, az ügyeletes tanár munkájának segítése, értesítése problémás esetekben, az iskolavezetés értesítése, ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe. Ha az osztály nem tartózkodik a teremben köteles a villanyt lekapcsolni, az ablakokat zárni, a tisztaságot és a székek felrakását ellenőrizni, probléma esetén a pedagógusnak jelezni Minden tanuló köteles személyes környezetét és az általa használt helyiségeket tisztán és rendben tartani, a vizet és a villanyt takarékosan használni. A tanórák és foglalkozások végeztével saját padját kitakarítani, székét a padra feltenni. 19

20 7.6. Az iskola tanulói a számukra kijelölt helyen tartják utcai öltözéküket, táskájukat, váltócipőjüket. A váltócipő használata felsős tanulók számára ajánlott, alsós tanulók számára kötelező. (A tanév kezdetétől a tanév végéig.) 7.7. A tanórán kívüli iskolai, osztály, csoport rendezvények, diák-önkormányzati programok előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a tanulóközösségek tagjainak - a felelős pedagógusok irányításával - közre kell működniük. A rendezvényekért felelős pedagógusokat az iskolai munkaterv tartalmazza. 8. A tanulói hiányzás igazolása 8.1. A tanuló köteles a tanítási órákról, tanórán kívüli foglalkozásokról, rendezvényekről és a tanítás nélküli munkanapok programjairól való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői, vagy orvosi írással igazolni A szülő tanévenként 3 munkanapról való távolmaradást igazolhat, melyet a tájékoztató füzetbe kell bejegyezni. Az ennél hosszabb idejű távolmaradásról a szülő írásbeli kérelmére az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait A mulasztás igazolását az osztályfőnöknek kell bemutatni, leadni a tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb 3 tanítási napon belül. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását A tanuló tanítási óráról való igazolatlan késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az igazolatlan órákat az osztályfőnök a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba jegyzi be. A késéseket, igazolatlan órákat az osztályfőnök nyomon követi és felhívja a tanuló figyelmét az esetleges következményekre Igazolatlan késésnek számít, ha a tanuló a tanóra megkezdése után maximum 30 perccel később érkezik az órára. A tanórai maximum 30 perc késések idejét tantárgyanként össze kell adni, amennyiben ez az idő eléri a 45 percet, akkor a késés egy mulasztott órának minősül Tanóráról 30 percnél többet késő tanuló számára az óra igazolatlannak minősül, mert az óra 2/3-án nem vett részt, a munkába már nem tud érdemben bekapcsolódni. A tanuló az aulában várja meg a tanóra végét, ezzel biztosítja társai számára a tanítási óra zavartalanságához való jogot A mulasztott órák heti összesítését, igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást is. Az 2. igazolatlan óra után értesítik a szülőket, a 3. igazolatlanul mulasztott óra után az iskola igazgatója írásbeli felhívással fordul a szülőhöz. A tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást 10 igazolatlan óra után kezdeményezi az iskola a lakóhely szerint illetékes jegyzőnél Az intézmény képviseletében tanulmányi, kulturális, sport és egyéb versenyeken résztvevő tanulók hiányzását az iskola igazgatója igazolja. Nem tekinthető hiányzásnak, 20