Városi Kispályás Labdarúgó Versenybizottság FEGYELMI SZABÁLYZAT. Hatályba lép: június

Átírás

1 Városi Kispályás Labdarúgó Versenybizottság FEGYELMI SZABÁLYZAT Hatályba lép: június

2 2 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A fegyelmi szabályzat célja, feladata (1) A Városi Kispályás Versenybizottság Fegyelmi Szabályzatának célja, hogy: a.) védje a játékban, a kispályás labdarúgás irányításában, szervezésében, lebonyolításában résztvev k személyét és jogait, továbbá a városi kispályás labdarúgó sportág rendjét és tisztaságát; b.) segítsen betartani a kispályás labdarúgás verseny- és játékszabályait ill. a Városi Kispályás Versenybizottság határozatait; c.) ösztönözze a játékosokat a játékfegyelem betartására, a játékostársaival, az ellenfél játékosaival, a játékvezet kkel, a vezet kkel, valamint a közönséggel szembeni sportszer magatartásra; d.) nevelje a labdarúgókat arra, hogy a mérk zéseken a játékszabályoknak megfelel en játszanak; e.) a fegyelemsért k ne kerüljék el a felel sségre vonást, és a megfelel súlyú fegyelmi büntetést. (2) A Fegyelmi Szabályzat feladata meghatározni, hogy mely cselekmény min sül fegyelmi vétségnek és azt, hogy ennek elkövet je milyen fegyelmi büntetésben részesíthet és milyen eljárás során. 2. A fegyelmi szabályzat id beli, személyi és területi hatálya (1) A fegyelmi vétséget az elkövetés idején hatályban lév fegyelmi szabályzat szerint kell elbírálni. (2) A Fegyelmi Szabályzatot kell alkalmazni a Városi Kispályás Labdarúgó Bizottság által szervezett mérk zések résztvev ire. II. A FEGYELMI VÉTSÉG 3. Fegyelmi vétség (1) Fegyelmi vétség az a cselekmény, vagy mulasztás, amelyre a Fegyelmi Szabályzat a büntetés kiszabását elrendeli.

3 3 (2) Fegyelmi vétséget követ el az is, aki a sporttevékenysége körében: a.) magának vagy csapatának jogtalan el nyt szerez; b.) labdarúgóhoz, vezet höz, játékvezet höz méltatlan magatartást tanúsít; c.) a kispályás labdarúgással kapcsolatos hivatalos dokumentumot (pl. igazolás) meghamisít vagy felhasznál. III. A FEGYELMI BÜNTETÉSEK 4. A fegyelmi büntetés célja A fegyelmi büntetés célja a városi kispályás labdarúgás rendjének és tisztaságának védelme érdekében annak megel zése, hogy a labdarúgó fegyelmi vétséget kövessen el. 5. Fegyelmi büntetések (1) A labdarúgó fegyelmi büntetése lehet: a.) eltiltás egy bajnoki mérk zést l fegyelmi eljárás nélkül, automatikusan a harmadik sárga lappal történt figyelmeztetés után, a Versenyszabályzat pontja szerint; b.) eltiltás meghatározott számú bajnoki mérk zést l; c.) eltiltás meghatározott id re. A labdarúgó a három hónapot meg nem haladó joger s fegyelmi büntetését, a versenykiírásban meghatározott tavaszi- szi idény bajnoki és rájátszás, illet leg a teremmérk zésekre meghatározott játéknapokon köteles letölteni. (2) A csapat fegyelmi büntetése lehet: a.) írásbeli figyelmeztetés; b.) a mérk zés eredményének megsemmisítése, bajnoki pontok levonása; c.) büntet pontok levonása; d.) a bajnokságból való kizárás. (3) A játékvezet fegyelmi büntetése lehet: a.) szóbeli figyelmeztetés, írásbeli megrovás; b.) eltiltás a kispályás játékvezetésr l meghatározott id re.

4 4 IV. A FEGYELMI BÜNTETÉS KISZABÁSÁNAK ELVEI 6. A fegyelmi büntetés kiszabásának célja A fegyelmi büntetést a büntetés céljának szem el tt tartásával kell kiszabni úgy, hogy igazodják a fegyelmi vétség súlyához és az elkövet vétkességének a fokához. 7. A fegyelmi büntetés enyhítése A fegyelmi büntetést enyhíteni lehet, ha annak legkisebb mértéke a fegyelmi büntetés céljára, valamint a körülményekre nézve is túl szigorú. Labdarúgó esetében a fegyelmi büntetés alsó határa egy mérk zést l való eltiltásnál kevesebb nem lehet 8. A fegyelmi büntetés súlyosbítása (1) A fegyelmi büntetést súlyosbítani lehet, ha a jelen szabályzatban foglalt büntetés mértéke a fegyelmi büntetés céljára, valamint az összes körülményre is figyelemmel enyhe. (2) Súlyosbítani lehet a fegyelmi büntetését annak, aki: a.) ugyanazon a mérk zésen több fegyelmi vétséget követett el; b.) ugyanazt a fegyelmi vétséget ugyanazon a mérk zésen többször elköveti, c.) visszaes. d.) ha a cselekmény elkövetésének egyéb körülményei azt indokolják. (3) Visszaes nek min sül az, aki a fegyelmi vétség elkövetését megel z en már fegyelmi büntetésben részesült és ennek a büntetésnek a letöltését l számított 6 hónapon belül újabb fegyelmi vétséget követ el. 9. A fegyelmi büntetés végrehajtásának a felfüggesztése (1) A Fegyelmi Bizottság a fegyelmi büntetés végrehajtását felfüggesztheti akkor, ha a felfüggesztést l kell nevel hatás várható, illetve újabb fegyelmi vétség elkövetése nem várható. Az egy mérk zésr l szóló eltiltás nem függeszthet fel.

5 5 (2) Nem függeszthet fel a fegyelmi büntetés akkor, ha: a.) a fegyelmi vétség elkövet je visszaes ; b.) a fegyelmi büntetés felfüggesztésének kedvezményében már korábban részesült. (3) A felfüggesztés idejének eredményes elteltét úgy kell tekinteni, mintha a fegyelmi büntetést ki sem rótták volna. A felfüggesztés leteltét követ en az adott bajnokság végéig újabb fegyelmi vétség elkövetése esetén a felfüggesztés miatt le nem töltött büntetés alapjául szolgáló fegyelmi vétséget a büntetés kiszabásánál súlyosbító körülményként kell figyelembe venni. V. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 10. A játékos fegyelmi vétségei és azok büntetése Sportszer tlenség (1) Sportszer tlen az, aki a játékszabályokat megszegi, testi erejével visszaél. (2) Az a játékos aki az ellenfelével, saját játékostársával, vagy a közönséggel szemben a játék szabályaival ellentétesen viselkedik, valamint olyan magatartást tanúsít, amellyel zavarja a szabályos játékot, sportszer tlenséget követ el. (3) Az a játékos, aki káromkodik, játékostársát vagy ellenfelét durva szavakkal szidalmazza, álladóan ingerli, gúnyolja, rá sért, becsmérl megjegyzéseket tesz, továbbá az is, aki a néz ket ingerli, vagy illetlen mozdulatokat tesz, a labdát játékvezet i sípszó után elrúgja, a szabadrúgás elvégzését akadályozza, sportszer tlenséget követ el. (4) Az (1)-(3) bekezdésekben felsorolt vétségek elkövetése esetén a fegyelmi büntetés: eltiltás kett - négy mérk zést l. 11. Veszélyes játék (1) Annak a játékosnak a büntetése, aki a labda megszerzéséért, megtartásáért folyó küzdelemben az ellenfél testi épségét sérülés veszélyének teszi ki: - eltiltás három - hat mérk zést l

6 6 (2) Annak a játékosnak a büntetése, aki ellenfele testi épségét olyankor veszélyezteti, amikor a labda nincs megjátszható közelségben: - eltiltás nyolc - tíz mérk zést l 12. Durva játék (1) Durvaságot követ el az, aki a labda megszerzéséért, megtartásáért vagy megjátszásáért folytatott küzdelemben ellenfele testi épségét durván veszélyezteti. Ha sérülést nem okozott: - eltiltás két mérk zést l Ha könny sérülést okozott: - eltiltás kett -négy mérk zést l Ha súlyos sérülést okozott: - eltiltás hét mérk zést l - hat hónapig Ha halálos sérülést okozott: - a játéktól való eltiltás 10 évig terjedhet (2) Durvaságot követ el az, aki, ha a labda nincs megjátszható közelségben és ellenfele testi épségét durván veszélyezteti, illetve azt megkísérli. Ha sérülést nem okozott - eltiltás három hét mérk zést l Ha könny sérülést okozott - eltiltás hét- tíz mérk zést l Ha súlyos sérülést okozott - eltiltás tíz mérk zést l 1 évig Ha halálos sérülést okozott - játéktól való eltiltás 10 évig terjedhet. 13. Az ellenfél leköpése, megütése (1) Az a játékos, aki az ellenfelét leköpi, lefejeli vagy bármilyen tettlegességet követ el, a büntetése minimum 10 mérk zés Ha sérülést okozott minimum 1 év

7 7 14. A labda megfogása (kezezés) Annak a játékosnak a büntetése, aki a játékban lév labdát szándékosan kézzel megfogja, vagy szándékosan hozzáér, és emiatt megkapja a második sárgalapját és ezért piros lappal végleg kiállítják: - eltiltás egy mérk zést l 15. A néz k bántalmazása Annak a játékosnak a büntetése, aki a néz t bántalmazza vagy erre kísérletet tesz: Kísérlet esetén: - eltiltás tíz mérk zést l Ha sérülést okozott: - eltiltása végleges az adott szezonra Ha maradandó sérülést okozott: - a játéktól való eltiltás 10 évig terjedhet 16. Levonulás a játéktérr l (1) Fegyelmi vétséget követ el az a csapat, amelyik önkényesen elhagyja a játékteret, ezért büntetésük az 5. (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásával történik. VI. A JÁTÉKVEZET ELLEN ELKÖVETETT FEGYELMI VÉTSÉGEK 17. (1) Annak a játékosnak a büntetése aki a játékvezet téves vagy tévesnek vélt döntése, ítélete ellen reklamál, m ködését bírálja: - eltiltás kett - négy mérk zést l (2) Ha a játékos a játékvezet t leköpi, egyéb módon tettlegesen bántalmazza vagy erre kísérletet tesz, fegyelmi vétséget követ el, ezért büntetése: Kísérlet esetén: - eltiltás négyt l nyolc mérk zésig Ha sérülést nem okozott minimum 10 mérk zés Ha sérülést okozott minimum 3 év

8 8 VII. A FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI 18. Az eljárás elrendelése (1) A fegyelmi eljárást csak a fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén lehet elrendelni. (2) Fegyelmi eljárást rendelhet el: - a Versenybizottság Elnöke - a Fegyelmi Bizottság Elnöke 19. Az ártatlanság védelme (1) Senki sem tekinthet vétkesnek mindaddig, amíg azt a Fegyelmi Bizottság határozata joger sen meg nem állapítja. (2) A fegyelmi vétség bizonyítása a Fegyelmi Bizottság feladata. 20. A védekezés joga (1) Aki ellen fegyelmi eljárás indult, jogosult arra, hogy az elrendelés okát, tartalmát megismerje, kérdéseket és észrevételeket tegyen. 21. A jogorvoslati jogosultság A Fegyelmi Bizottság határozata ellen jogorvoslatnak van helye, melyet a Versenybizottság Elnökének lehet megtenni. 22. Írásba foglalás (1) A fegyelmi eljárást, a hozott határozatot írásba kell foglalni.

9 9 VIII. A FEGYELMI BIZOTTSÁG ÖSSZETÉTELE, HATÁSKÖRE 23. A Fegyelmi Bizottság A Fegyelmi Bizottság els fokon jár el a hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyekben. 24. A Fegyelmi Bizottság összetétele (1) A fegyelmi jogkört els fokon a Fegyelmi Bizottság elnöke vagy az általa megbízott fegyelmi bizottsági tag gyakorolja. 25 A Fegyelmi Bizottság tagjának a kizárása (összeférhetetlenség) (1) A fegyelmi eljárásban a Fegyelmi Bizottság tagjaként nem vehet részt az: a.) aki ellen fegyelmi eljárás indult; b.) aki az eljárás alá vont személynek hozzátartozója; c.) aki a fegyelmi eljárásban mint tanú vesz részt; d.) aki a fegyelmi eljárás alá vont személlyel szemben elfogult; e.) aki a fegyelmi eljárás alá vont személy csapatának a tagja. (2) A Fegyelmi Bizottság tagja köteles a Fegyelmi Bizottság elnökének a fegyelmi tárgyalás megkezdéséig bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok van. (3) A kizárási okot a fegyelmi eljárás alá vont személy, vagy az érdekelt csapat vezet je is bejelentheti az eljárás bármelyik szakaszában. IX. A FEGYELMI ELJÁRÁS ELRENDELÉSE 26. (1) Fegyelmi eljárást kell elrendelni, ha: a.) a játékost a játékvezet kiállította, vagy feljelentette; b.) a mérk zésen súlyos sérülés történt;

10 10 27 Az elévülés (1) Nem lehet fegyelmi eljárást elrendelni, ha a cselekmény felfedezése óta több mint 60 nap, illetve az elkövetése óta több mint 90 nap eltelt. X. A FEGYELMI TÁRGYALÁS LEFOLYTATÁSA 28. A Fegyelmi Bizottság (1) A fegyelmi jogkört a Fegyelmi Bizottság elnöke, vagy a általa kijelölt tag gyakorolja 29. A fegyelmi tárgyalás (1) A tárgyalás megnyitása után a Fegyelmi Bizottság elnöke vagy egyik tagja ismerteti a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket. Ezt követ en meghallgatja a fegyelmi eljárás alá vont személyt és módot ad annak védekezésére. (2) Az eljáró Fegyelmi Bizottság a védekezés meghallgatása után lefolytatja a bizonyítási eljárást. Szükség esetén szembesítést is el kell rendelni. (3) A fegyelmi eljárás alá vont személy az értesítés ellenére sem jelent meg, a fegyelmi eljárást a jelenléte nélkül is meg lehet tartani. (4) Kisebb súlyú fegyelmi vétség esetén, ha a tényállás megítélése egyértelm, a Fegyelmi Bizottság tárgyalás mell zésével is meghozhatja határozatát. 30. A fegyelmi tárgyalás jegyz könyve (1) A fegyelmi tárgyalásról jegyz könyvet kell készíteni. (2) A jegyz könyvnek tartalmaznia kell: - a tárgyalás helyét és idejét; - a jelenlév k nevét és lakcímét; - a fegyelmi eljárás alá vont személy adatait és védekezését; - a kihallgatott tanú(k) vallomását;

11 11 - a fegyelmi határozat rendelkez részét; - a határozat kihirdetésének megtörténtét; - nyilatkozatokat a fellebbezés kérdésében. 31. A fegyelmi határozat (1) A fegyelmi határozat büntet, vagy eljárást megsz ntet határozat. (2) Büntet határozatot kell hozni, ha megállapítható, hogy az eljárás alá vont személy fegyelmi vétséget követett el. (3) Eljárást megsz ntet határozatot kell hozni: - ha a megállapított cselekmény nem valósít meg fegyelmi vétséget; - ha az eljárás alapját képez cselekmény elkövetése nem nyert bizonyítást; - ha nem állapítható meg az elkövet vétkessége; - ha a fegyelmi vétség elévült; - ha a fegyelmi vétség súlyára a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása sem látszik szükségesnek; - (4) A fegyelmi határozat rendelkez részb l és indokolásból áll. - A határozatban bevezetésként meg kell jelölni annak nevét, aki ellen a fegyelmi eljárás indult, végül a határozat meghozatalának helyét és idejét; - A büntet határozat rendelkez részének tartalmaznia kell az elkövet nevén és személyi adatain kívül az elkövetett fegyelmi vétség megjelölését, a vétkesség kérdésében való döntést és az alkalmazott fegyelmi büntetést. A határozat rendelkez részében utalni kell a fellebbezés lehet ségére is. A határozat indokolásának tartalmaznia kell a tényállást a bizonyítékok megjelölésével, továbbá annak kifejtését, hogy az elkövetett cselekmény milyen fegyelmi vétséget valósít meg, az elkövetésben az eljárás alá vont személy mennyiben vétkes és a fegyelmi büntetés indokolását. - Az eljárást megsz ntet határozat rendelkez részének tartalmaznia kell a fegyelmi eljárás alá vont személy nevét,

12 12 - személyi adatait, továbbá az eljárás megsz ntetésének kimondását, a megsz ntetés okának megjelölésével. (5) A fegyelmi határozatot a jelenlév kkel kihirdetés, az érdekelt távollév kkel kézbesítés útján kell közölni. Fellebbezés hiányában a határozat a fellebbezési határid lejártát követ napon emelkedik joger re és válik végrehajthatóvá. 32. Fellebbezés (1) Az els fokú fegyelmi határozat ellen fellebbezéssel élhet: - a fegyelmi eljárás alá vont személy; - a csapatvezet ; (2) A fellebbezést a kézbesítést l számított nyolc napon belül a fellebbezési díj megfizetésével - írásban kell megtenni a Fegyelmi Bizottság elnökének. (3) A nem joger s határozattal a kispályás labdarúgás folytatásától eltiltott személy kispályást labdarúgást a másodfokú határozat meghozataláig fellebbezés esetén sem folytathat. 33 Másodfokú tárgyalás és határozat (1) Az els fokú fegyelmi határozat elleni fellebbezések elbírálása a Fegyelmi Bizottság elnökének hatáskörébe tartozik. (2) Az elnök az els fokú határozatot helybenhagyhatja, megváltoztathatja, vagy határolyon kívül helyezheti. 34. A fegyelmi büntetés elengedése (1) A Fegyelmi Bizottság elnöke kérelem alapján a fegyelmi büntetés még végre nem hajtott részének a végrehajtását elengedheti. (2) Az elengedésnek akkor van helye, ha: - a fegyelmi büntetés id tartamának már több mint a fele eltelt; - a felel sségre vont személy újabb fegyelmi vétséget nem követett el (és az elengedésre egyébként is érdemes); - a fegyelmi büntetés célja ily módon is elérhet.

13 13 (3) Az eljárás a fegyelmileg büntetett személy kérelmére indul. A kérelmet a Fegyelmi Bizottsághoz kell benyújtani. A Fegyelmi Bizottság a beadványt a fegyelmi ügy irataival együtt terjeszti fel a Fegyelmi Bizottság elnökének. 35. A Versenybizottság és Fegyelmi Bizottság tagjai a mérk zések során sportszer tlen magatartást tanúsító, igazolással rendelkez játékosok ellen /abban az esetben is, ha adott mérk zésre nincs nevezve/ jogosultak eljárást kezdeményezni és ezt akár utólagosan is a jegyz könyvbe beírni. Az itt nem szabályozott kérdésekben a Fegyelmi Bizottság saját hatáskörben dönthet. Salgótarján, június