MAGYAR KOSÁRLABDÁZÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE FEGYELMI SZABÁLYZAT

Átírás

1 MAGYAR KOSÁRLABDÁZÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE FEGYELMI SZABÁLYZAT

2 2 MAGYAR KOSÁRLABDÁZÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HUNGARIAN BASKETBALL FEDERATION 1143 BUDAPEST, DÓZSA GYÖRGY ÚT 1-3. POSTACÍM: 1442 BUDAPEST, PF Telefon: (1) , Telefax: (1) Honlap: Jóváhagyta az MKOSZ Elnöksége a augusztus 13-i ülésén. Érvényes: augusztus 14-től

3 3 I. A Fegyelmi Szabályzat hatálya 1. A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége Fegyelmi Szabályzatának (továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed az MKOSZ-re, Tagozataira, szervezeti egységeire, és megyei szövetségeire (továbbiakban: Szövetség) és ezek keretében sporttevékenységet végző - hivatásos, és amatőr kosárlabdázóra, valamint az iskolai sportegyesületekben kosárlabdázó tevékenységet folytató kosárlabdázóra (továbbiakban: kosárlabdázó); - a Sportról szóló évi CXLV. tv pontjában meghatározott sportszakemberre és a Szövetség, illetve a sportszervezetek választott tisztségviselőire, valamint - tagsági viszonytól függetlenül - a Szövetség vagy valamely sportszervezet, iskolai sportegyesület keretében a kosárlabdázással összefüggő tevékenységet kifejtő személyekre (továbbiakban: sportszakember); - sportszervezetekre. II. Fegyelmi vétségek 2. /1/ Fegyelmi eljárást lehet lefolytatni a kosárlabdázóval szemben, ha az FIBA vagy a Szövetség játék-, verseny-, igazolási-, átigazolási- illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeket vétkesen megszegi. /2/ Sportszakemberrel szemben fegyelmi eljárást akkor lehet lefolytatni, ha a FIBA vagy a Szövetség szabályzataiban foglaltakat vétkesen megszegi. /3/ A Szövetség által kiírt, megszervezett bajnokságban résztvevő sportszervezettel szemben fegyelmi eljárást lehet folytatni, ha a Szövetség Alapszabályában vagy szabályzataiban megállapított előírásokat megszegi.

4 4 /4/ Sportfegyelmi vétséget követ el az a magánszemély, a) aki a verseny-, nyilvántartási- és játékszabályokat vétkesen megszegi; b) aki sporttevékenységgel összefüggésben magának vagy másoknak bármilyen módon jogtalan előnyt szerez, vagy igyekszik szerezni, továbbá aki másnak jogtalan előnyt nyújt vagy igyekszik nyújtani, illetve bűncselekményt követ el; c) aki a sportágra vonatkozó jogszabályokat, illetve a Szövetség határozataiban foglalt kötelező rendelkezéseket vétkesen megszegi, d) aki sportolóhoz, sportvezetőhöz nem méltó magatartást tanúsít, e) aki sportteljesítmény fokozására tiltott teljesítményfokozó szert, vagy módszert (dopping) alkalmaz, vagy alkalmazásában közreműködik. /5/ Sportfegyelmi vétséget követ el az a játékos is, akit a mérkőzés folyamán kiállítottak, vagy a terem elhagyására köteleztek a játékvezetők. Ezt a fegyelmi vétséget az (vezető) edző akkor valósítja meg, ha az általa elkövetett második technikai hiba miatt kell a termet elhagynia. III. Fegyelmi büntetések 3. /1/ A kosárlabdázóra fegyelmi büntetésként a) szóbeli figyelmeztetés; b) írásbeli megrovás; c) kedvezmények megvonása vagy csökkentése; d) pénzbüntetés; e) sporttevékenységtől, átigazolástól, kölcsönadástól meghatározott időre történő eltiltás szabható ki.

5 5 /2/ A sportszakemberre fegyelmi büntetésként a) szóbeli figyelmeztetés; b) írásbeli megrovás; c) kedvezmények megvonása vagy csökkentése; d) pénzbüntetés; e) szakmai tevékenységtől, sportági sportesemény látogatásától meghatározott időre történő eltiltás szabható ki. /3/ Sportszervezetre fegyelmi büntetésként a) írásbeli figyelmeztetés; b) a Szövetség által adható juttatások csökkentése vagy megvonása; c) rendezői létszám felemelésére kötelezés; d) szövetségi ellenőr fogadására és eljárási költéseinek viselésére kötelezés; e) sportrendezvény nézők nélkül, zárt sportlétesítményben történő megtartása, vagy nézőtéri szektor lezárásának elrendelése; f) pályaválasztási jog határozott időre történő megvonása; g) mérkőzés eredményének megsemmisítése, bajnoki pontok levonása; h) büntetőpontok megállapítása; i) nemzetközi sportrendezvényen való részvételtől eltiltás; j) kosárlabdázó igazolásához, átigazolásához való jog megvonása; k) bajnoki rendszer alacsonyabb osztályába való sorolása; l) a bajnoki rendszerből történő kizárás; m) az eljárás teljes költségeinek viselésére kötelezés; n) a Szövetségből történő kizárás; o) pénzbüntetés szabható ki. 4. Amennyiben a Szövetség a sportszervezetből történő kizárást indítványozza, a sportszervezetnek azt meg kell tárgyalnia és a kizárás kérdésében 30 napon belül döntést kell hoznia.

6 6 5. A kedvezmények megvonása vagy csökkentése fegyelmi büntetést meghatározott időre lehet kimondani, időtartama egy évet nem haladhat meg. 6. /1/ Sporttevékenységtől történő eltiltás lehet a) versenyzéstől; b) sportrendezvényen való részvételtől; c) a Szövetségen belüli tevékenységtől való eltiltás. A büntetést határozott időre kell kimondani, melynek időtartama kettő évet nem haladhat meg. /2/ A szakmai tevékenységtől való eltiltás lehet a) edzői; b) versenybírói; c) mérkőzésvezetői tevékenységtől; d) sportrendezvényen való részvételtől; e) a Szövetségen belüli tevékenységtől való eltiltás. A büntetést határozott időre kell megállapítani, melynek időtartama kettő évet nem haladhat meg. /3/ Kosárlabdázóval, sportszakemberrel szemben alkalmazott pénzbüntetés mértéke a kosárlabda tevékenységből, illetve a kosárlabdázással összefüggő szakmai tevékenységből származó éves átlagjövedelem három havi összegét nem haladhatja meg /4/ Sportszervezetekkel szemben alkalmazott büntetések esetében a) a Szövetség által nyújtott juttatás esetében a csökkentés vagy a megvonás időtartamát meg kell határozni, mely hat hónapot nem haladhat meg; b) a sportrendezvény zárt sportlétesítményben történő megtartására kötelezés esetén annak mértéke három alkalomnál több nem lehet; c) a pályaválasztási jog megvonásának időtartama három hónapnál hosszabb nem lehet; d) a nemzetközi sportrendezvényen való részvételtől való

7 7 eltiltás, igazoláshoz, átigazoláshoz való jog megvonása kilenc hónapot nem haladhat meg; e) a bajnoki rendszerből való kizárás csak teljes bajnoki szezonra vonatkozhat; f) a sportszervezet Szövetségből meghatározott időre történő kizárásának időtartama egy évet nem haladhat meg; g) a sportszervezettel szemben kiszabott pénzbüntetés mértéke tízmillió forintot nem haladhat meg. 7. Sportszervezettel szerződéses viszonyban nem álló, illetve olyan amatőr kosárlabdázóra, akinek sportszerződésében anyagi juttatások nincsenek meghatározva, illetve sportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki. 8. Ha az FIBA vagy a Szövetség a kosárlabdázóra, sportszervezetre vagy a sportszakemberre jogerős fegyelmi büntetést szabott ki, a sportszervezet köteles azt végrehajtani. IV. A fegyelmi büntetések kiszabásának elvei 9. A fegyelmi büntetés legfőbb célja a nevelés és a megelőzés. Ennek megfelelően a fegyelmi büntetést úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a fegyelmi vétség súlyához, az elkövető vétkességének fokához, továbbá az enyhítő és súlyosbító körülményekhez. 10. /1/ A sporttevékenységtől, átigazolástól, kölcsönadástól, szakmai tevékenységtől, sportági sportesemény látogatásától való egy évet meg nem haladó eltiltás végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha az elkövető személyi körülményeire, valamint az elkövetett fegyelmi vétségre figyelemmel a büntetés célja ily módon is elérhető. /2/ A próbaidő hat hónaptól egy évig terjedhet, azonban mértéke nem lehet rövidebb, mint a végrehajtásában felfüggesztett büntetési idő. /3/ A próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetést végre kell

8 8 hajtani, ha a próbaidő alatt újabb írásbeli megrovásnál súlyosabb fegyelmi büntetést szabtak ki. /4/ A fegyelmi büntetés próbaidőre történő felfüggesztéséről a büntetést kiszabó bizottság előzetesen, a büntetés kiszabásakor, vagy kérelemre a döntés meghozatalát követően, de legkésőbb a fegyelmi büntetés lejártát megelőző egy hónappal határozhat. /5/ A fegyelmi büntetések együttesen is kiszabhatók. /6/ Több, egy időben elbírált fegyelemi vétség esetén azok egy fegyelmi büntetéssel is büntethetők. /7/ Ha az eljárás alá vont a fegyelmi büntetés hatálya alatt újabb fegyelmi eljárás megindítására alapul szolgáló kötelezettségszegést követ el, ugyanaz a fegyelmi büntetés ismételten kiszabható. 11. Fegyelmi eljárást V. Fegyelmi ügyben eljáró szervek a) a Szövetség; b) a Tagozatok; c) a megyei szövetségek; d) sportszervezetek folytathatnak le. 12. /1/ Az elsőfokú fegyelmi eljárások lefolytatása érdekében a Szövetségnél, a Tagozatoknál, és a megyei szövetségeknél állandó sportfegyelmi bizottság működik, melynek elnökeit a Szövetség Elnöksége bízza meg. /2/ Az elsőfokú fegyelmi határozat esetében a másodfokú eljárás lefolytatására a Fellebbviteli Bizottságok jogosultak.

9 9 /3/ A Fellebbviteli Bizottságok jogerős döntése ellen felülvizsgálati kérelemmel lehet fordulni a Szövetség Fellebbviteli Bizottságához /4/ A Fellebbviteli Bizottság döntése ellen jogorvoslati fórum nincs. /5/ A Fellebbviteli Bizottság létszámát az Alapszabály határozza meg, Elnökét a Közgyűlés választja 13. /1/ A Fegyelmi Bizottság legalább három tagból álló bizottságban jár el. /2/ A Fegyelmi Bizottság tagjainak számát úgy kell megállapítani, hogy összeférhetetlenség bejelentése esetén az /1/ bekezdésnek megfelelően is el tudjon járni. /3/ Amennyiben a /2/ bekezdésben jelzett esetben nincs elegendő tag a fegyelmi eljárás lefolytatásához, az illetékes Elnökség eseti megbízást adhat a bizottság munkájában való részvételre. Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni 17. /4/ bekezdésében meghatározott esetben is. /4/ A Fegyelmi Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, azonban azt az Elnökségnek jóvá kell hagyni. 14. /1/ A másodfokon hozott jogerős fegyelmi határozatok ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmeket a 12. /2/ bekezdésében meghatározott esetekben a Szövetség Közgyűlése által kijelölt Rendkívüli Fegyelmi Bizottság - bírálja el. /2/ A 12. /3/ bekezdésében meghatározott esetekben a Fellebbviteli Bizottság jár el.

10 VI. Összeférhetetlenség megállapítása 15. /1/ A Fegyelmi Bizottság eljárásában és döntésének meghozatalában elnökként, tagként nem vehet részt, illetve jegyzőkönyvvezetőként nem működhet közre: a) az eljárás alá vont kosárlabdázó, sportszakember közeli hozzátartozója; b) akit az eljárás során tanúként vagy szakértőként meghallgattak; c) akinek a fegyelmi büntetés megállapításához, vagy annak elmaradásához érdeke fűződik; d) aki a fegyelmi eljárás alá vonttal azonos sportszervezet tagja; e) aki a fegyelmi ügyben érintett sportszervezet tagja; f) akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el. /2/ A másodfokú eljárásból - az előző bekezdésben felsoroltakon túlmenően - ki van zárva az, aki az elsőfokú eljárásban a fegyelmi bizottság tagja, vagy elnöke volt. /3/ A Rendkívüli Fegyelmi Bizottságként működő Fellebbviteli Bizottság felülvizsgálati eljárásában nem vehet részt, aki az /1/ bekezdésben foglalt kizáró okok hatálya alá esik. 16. /1/ Az elnök, a tag, illetve a jegyzőkönyvvezető az összeférhetetlenséget köteles az eljáró bizottságnak (másodfokon az eljáró testületnek) bejelenteni, tevékenységét az eljárásban egyidejűleg megszüntetni. A fegyelmi eljárás azon részét, amelyben az érintett személy is részt vett, meg kell ismételni, az összeférhetetlenséget bejelentő személyt pedig az eljárásból a bizottságnak ki kell zárni. /2/ Amennyiben az összeférhetetlenség az eljáró bizottság vagy testület elnökével szemben áll fenn, a kizárás kérdésében a

11 11 Fellebbviteli Bizottság határoz. A Fellebbviteli Bizottság elnökével szemben fennálló összeférhetetlenség esetén - amennyiben a döntés a bizottság teljes ülésének hatásköre - a Szövetség Elnöksége dönt. VII. Az egyes fegyelmi bizottságok hatásköre 17. A Tagozatok, megyei szövetségek, illetve a fegyelmi eljárás lefolytatására jogosult egyéb szervezetek között felmerülő hatásköri vitában a Fellebbviteli Bizottság dönt az eljárásra jogosult kijelöléséről. VIII. A fegyelmi eljárás megindítása 18. Fegyelmi eljárás a kötelezettségszegéstől számított egy éven belül indítható. Külföldön elkövetett fegyelemi vétség esetén a határidőt az eljárás alá vont belföldre történő visszaérkezésétől kell számítani. 19. /1/ A fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosultak: a) az MKOSZ elnöke és az Elnökség tagjai bármely ügyben b) az MKOSZ főtitkára az apparátus válogatott játékosok, edzők utánpótlás válogatottak és edzők MKOSZ által szervezett rendezvények vonatkozásában c) A Tagozatok Elnökei: a hivatásos és vegyes bajnokságok vonatkozásában

12 12 d) Versenybizottság az adott sportesemény, és ezzel összefüggésben felmerült fegyelmi vétségek vonatkozásában e) Komisszár (ennek hiányában az első játékvezető) f) Területi helyi szövetségek elnökei, főtitkárai. 20. /1/ A fegyelmi eljárást írásban, a Fegyelmi Bizottság elnöke, vagy annak helyettesítésével megbízott személy rendelheti el. A fegyelmi eljárás elrendeléséről az eljárás alá vont személyt, illetve sportszervezetet 8 napon belül értesíteni kell. /2/ Kosárlabdázó vagy sportszakember ellen indított fegyelmi eljárásról azt a sportszervezetet is értesíteni kell, ahol a sporttevékenységet folytatja. /3/ Az értesítésben meg kell jelölni a) a fegyelmi eljárás tárgyát és megindításának jogalapját; b) a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekményt; c) a rendelkezésre álló bizonyítékokat; d) az eljárás alá vont meghallgatásának, illetve a tárgyalás megtartásának időpontját; e) a felfüggesztésről szóló döntést. /4/ Az értesítéshez egyidejűleg csatolni kell a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló írásbeli okiratok és egyéb bizonyítékok másolatát is. /5/ Az értesítésben az érintett figyelmét fel kell hívni arra, hogy az eljárás során jogi képviselőt vehet igénybe, illetve igényelheti az arra illetékes munkavállalói és szakmai érdekképviseleti szerv részvételét. Fel kell hívni továbbá az eljárás alá vont figyelmét a tárgyalásról való távolmaradásának esetleges következményeire.

13 /1/ A 20. -ban foglalt értesítés mellőzhető, amennyiben az érintett kosárlabdázó vagy sportszakember a sportrendezvényt követően a mérkőzés játékvezetője által kiállított, a szabályzat 1. sz. melléklete szerinti egy példányát aláírásával igazoltan átvette. /2/ 18. életévét be nem töltött kosárlabdázó esetében az /1/ bekezdésben meghatározott jegyzőkönyvet a sportszervezet sporteseményen jelenlevő képviselőjének kell átadni. /3/ Átvettnek kell tekinteni a jegyzőkönyv hátlapján rögzített megfelelő példányát akkor is, ha az érintett annak átvételét, illetve a szükséges aláírást megtagadta, azonban az átadásra, illetve az átadás megkísérlésére a mérkőzést követően a mérkőzés játékvezetőinek és legalább egy, a mérkőzésen közreműködő hivatalos személynek a jelenlétében sor került. /4/ Amennyiben a mérkőzésen a játékvezetőkön kívül a versenyt szervező Szövetség vagy Alszövetség egyetlen képviselője sincs jelen, átvettnek kell tekinteni a jegyzőkönyv megfelelő példányát, ha annak átadására legalább egy további személy jelenlétében került sor. 22. /1/ A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább öt munkanappal korábban megkapják. /2/ A 21. által meghatározott esetekben a fegyelmi eljárást a szövetség által meghatározott helyen és időben, de legkésőbb hét munkanapon belül kell megkezdeni. Ebben az esetben a fegyelmi eljárás helyéről és idejéről külön értesítést az érintettek nem kapnak. /3/ Amennyiben elháríthatatlan ok miatt hét munkanapon belül nincs lehetőség a fegyelmi eljárás megkezdésére, úgy a kitűzött új időpontról a 21. -ban meghatározott módon értesítést kell küldeni.

14 14 /4/ A 18. életévét be nem töltött kosárlabdázó törvényes képviselőjét a sportszervezetnek - a sportesemény jegyzőkönyvében megjelölt - képviselője útján kell értesíteni. /5/ Amennyiben a képviselő az értesítést nem juttatja el a törvényes képviselőhöz a /3/ bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. /6/ A sportszervezet /4/ bekezdésben meghatározott képviselője ha az értesítés eljuttatása neki felróható fegyelmi felelősséggel tartozik. A fegyelmi büntetést ebben az esetben vele szemben is a kosárlabdázó fegyelemi eljárása során kell kiszabni. 23. Amennyiben a fegyelmi eljárás alá vont személy 18. életévét nem töltötte be, az eljárás megindításáról törvényes képviselőjét is értesíteni kell, aki köteles részt venni a fegyelmi eljárásban. IX. A fegyelmi eljárás lefolytatása 24. /1/ A fegyelmi eljárás első tárgyalását legkésőbb az eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül meg kell tartani. /2/ Ha valamelyik fél vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha az eljárás alá vontat vagy képviselőjét szabályszerűen értesítették. /3/ Az eljárás lefolytatható akkor is, ha az eljárás alá vont vagy képviselője írásban bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. /4/ Amennyiben a /2/ bekezdésben jelzett értesítési kötelezettség

15 15 szabályszerűen és bizonyítottan megtörtént, a fegyelmi eljárás lefolytatásának a távollévő eljárás alá vonttal szemben - amennyiben távollétét elfogadható okkal nem menti ki - nincs akadálya. /5/ A /4/ bekezdésben meghatározott esetben lefolytatott eljárás során hozott döntés kapcsán az eljárás alá vont távolléte elháríthatatlan voltának igazolására kérelmet nyújthat be nyolc napon belül az eljáró fegyelmi bizottság elnökéhez. A kérelem elfogadásáról a Fegyelmi Bizottság soron következő ülésén határoz. Amennyiben a kérelemnek helyet ad, a ban foglaltaknak megfelelően intézkedik új tárgyalás kitűzéséről, a meghozott határozatot pedig hatályon kívül helyezi. 25. /1/ A tárgyalást az eljáró bizottság elnöke vezeti. /2/ Az eljáró bizottság elnöke a tárgyalás megnyitása előtt ellenőrzi, hogy a szükséges személyek jelen vannak-e, majd megnyitja a tárgyalást. /3/ A tárgyalás megnyitását követően az elnök közli az eljárás alá vonttal a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. /4/ Az eljárás alá vont az ügy iratait megtekintheti, az elhangzottakra észrevételt tehet, és további bizonyítást javasolhat. 26. /1/ A tárgyaláson a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást kell lefolytatni, amely során a Fegyelmi Bizottság tanúkat, szakértőt hallgathat meg, valamint tárgyi bizonyítékokat, így különösen iratokat, fényképeket, videofelvételeket szerezhet be, továbbá szemlét tarthat. /2/ A tényállás tisztázása érdekében a Fegyelmi Bizottság további, általa szükségesnek tartott, a bizonyítást célzó intézkedést is tehet.

16 /1/ A tárgyalásról és az egyes eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell felvenni. /2/ A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell - a tárgyalás helyét és idejét; - a résztvevők nevét és eljárásban való részvételük okát; - a fegyelmi eljárás alá vont adatait; - a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló bizonyítékok felsorolását; - a tárgyaláson meghallgatott tanúk, szakértők és egyéb személyek vallomását; - elsőfokú eljárás esetén az indokolással ellátott fegyelmi határozatot; - a jogorvoslati lehetőségekre történő figyelmeztetést; - az eljárás alá vont személy, képviselője és az eljárást vezető elnök aláírását. 28. Az eljárás alá vont jogi képviselőt vehet igénybe az eljárás során, illetve kérheti az érintett munkavállalói, illetve szakmai érdekképviselet szerv részvételét. Az érintett számára képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni. 29. /1/ A 23. /4/ bekezdésében meghatározott esetben, illetve ha az eljárás alá vont meghallgatására tartós akadályoztatása miatt nem kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait az eljárás alá vonttal írásban kell közölni, és nyolc napos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő. /2/ Az előterjesztett védekezéssel kapcsolatban a bizottság a versenykiírásban vagy saját ügyrendjében meghatározott következő ülésén foglal állást, és ekkor dönt a fegyelmi büntetés kérdésében is.

17 Az első fokú eljárást, a 32. -ban meghatározott kivételekkel, a megindításától számított legfeljebb harminc napon belül határozathozatallal be kell fejezni. Az ügy bonyolultságára tekintettel az eljáró bizottság elnöke az eljárást egy alkalommal 15 nappal meghosszabbíthatja. 31. /1/ Amennyiben a fegyelmi eljárást a tárgyalás napján nem lehet befejezni, - a 29. /2/ bekezdésében foglaltaktól eltekintve - nyolc napon belül újabb tárgyalást kell tartani. /2/ Az új tárgyalási napról a jelenlévőket szóban, a távollévőket pedig írásban értesíteni kell. Amennyiben írásos értesítés kiküldésére is sor kerül, úgy a következő tárgyalás napját úgy kell kitűzni, hogy az értesítést az érintettek a tárgyalás napja előtt legalább öt munkanappal kézhez kapják. X. A fegyelmi eljárás felfüggesztése 32. /1/ A fegyelmi eljárást a Bizottság felfüggesztheti, ha a) az eljárás alá vont önhibáján kívül védekezését - a 30. /1/ bekezdésében foglaltak szerint - nem tudja előterjesztetni, b) ha a kötelezettségszegés miatt büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás indult, feltéve, hogy ennek jogerős befejező határozata nélkül a tényállás megnyugtatóan nem tisztázható. /2/ Az /1/ bekezdés (a) pontja esetében a felfüggesztés legfeljebb az akadály megszűnéséig tarthat. A fegyelmi felelősségre vonás alkalmazása lehetőségének végső időpontját megelőzően legkésőbb tizenöt nappal a Fegyelmi Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

18 18 /3/ Az /1/ bekezdés (b) pontjában meghatározott esetben a felfüggesztés a büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig tart. /4/ A fegyelmi eljárás felfüggesztését határozatban kell elrendelni, mellyel szemben felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a Fellebbviteli Bizottsághoz. /5/ A Bizottság a kérelem alapján a határozatot a) helyben hagyja; b) a kérelemnek helyt adva az eljáró Bizottságot a fegyelmi eljárás folytatására utasítja. XI. A fegyelmi eljárás megszüntetése 33. Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha a) az eljárás alá vont a terhére rótt kötelezettségszegést nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható; b) a fegyelmi eljárás tartama alatt az eljárás alá vont személy elhalálozik, illetve az eljárás alá vont sportszervezet megszűnik. XII. A fegyelmi határozat 34. /1/ A Fegyelmi Bizottság a fegyelmi ügyben határozattal dönt. /2/ A határozatban a Bizottság a) amennyiben a kötelezettségszegést megállapítja, büntetést szab ki; b) kötelezettségszegés hiányában az eljárás alá vontat felmenti; c) a fegyelmi eljárást megszünteti.

19 /1/ A fegyelmi határozat tartalmazza a fegyelmi büntetést, annak mértékét, illetve időtartamát, a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést, a határozat indokolását, az alkalmazott jogszabályok felsorolását, illetve az eljárás alá vont tájékoztatását a jogorvoslat lehetőségeiről. E feltételek együttes megléte hiányában a fegyelmi határozat semmis. /2/ Elsőfokú eljárásban a fegyelmi határozatot a fegyelmi eljárás jegyzőkönyvében lehet rögzíteni. 36. /1/ A meghozott határozatot a fegyelmi tárgyalás befejezését követően a jelenlevő érintettekkel kihirdetés útján közölni kell. /2/ A meghozott határozatot az eljárás befejezésétől számított nyolc napon belül írásba kell foglalni és az eljárás alá vonttal kézbesítés útján is közölni kell. 37. /1/ A fellebbezés hiányában jogerőssé váló határozatot meg kell küldeni mindazon szerveknek, amelyek kötelesek közreműködni a határozat végrehajtásában. /2/ A jelenlévő érdekeltek fellebbezési jogukról a határozat kihirdetésekor írásban lemondhatnak. Ezt a tárgyalás jegyzőkönyvére rá kell vezetni. 38. A Fegyelmi Bizottság a kosárlabdázóra és a sportszakemberre szóbeli figyelmeztetés, a sportszervezetre írásbeli figyelmeztetés fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat, ha a tényállás megítélése egyszerű, és a kötelezettségszegést az eljárás alá vont elismeri, illetve ha a jelzett fegyelmi büntetés arányban áll a kötelességszegés súlyával.

20 XIII. Jogorvoslati lehetőségek 39. /1/ Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az eljárás alá vont kosárlabdázó, sportszakember, személyesen vagy jogi képviselője útján, az eljárás alá vont sportszervezet pedig a képviseletére jogosult személy útján fellebbezést terjeszthet elő. /2/ A fegyelmi büntetésről szóló elsőfokú határozattal szembeni fellebbezést szóban, a határozat kihirdetéssel történő közlésekor is elő lehet terjeszteni. Ezt a tárgyalás jegyzőkönyvére rá kell vezetni. /3/ A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi határozatot hozó bizottság elnökénél kell benyújtani, aki azt három munkanapon belül az eljárás során keletkezett összes irattal együtt továbbítja a másodfokon eljárásra jogosult bizottsághoz vagy testülethez. /4/ Másodfokú eljárás során az eljáró Bizottság, vagy Testület a) az elsőfokú határozatot megsemmisítheti, és az első fokon eljáró Fegyelmi Bizottságot új eljárásra utasíthatja a figyelembe veendő szempontok megjelölésével; b) a határozatot megváltoztathatja; c) helyben hagyhatja. /5/ A fellebbezés elbírálásával kapcsolatos eljárásra, a határidők számítására, illetve az összeférhetetlenségi szabályokra az elsőfokú eljárásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni. /6/ A nem jogerős határozattal sporttevékenységtől, átigazolástól, kölcsönadástól eltiltott kosárlabdázó sporttevékenységet nem folytathat, nem átigazolható, illetve nem adható kölcsön. A nem jogerős határozattal szakmai tevékenységtől vagy sportrendezvény látogatástól letiltott sportszakember szakmai tevékenységet nem végezhet, sportrendezvényen nem vehet részt.

21 /1/ Az eljárás alá vont személy vagy sportszervezet a másodfokú határozat ellen annak kézbesítésétől számított öt napon belül a Fellebbviteli Bizottsághoz nyújthat be kérelmet, melyet a Fellebbviteli Bizottság elnökéhez kell címezni. /2/ A bizottság a benyújtott kérelmet amennyiben a határozat eltiltó rendelkezést tartalmaz soron kívül, de legkésőbb nyolc napon belül, egyéb esetben pedig soron következő ülésén elbírálja, határozatát írásba foglalja és az eljárás alá vont, illetve az egyéb érdekeltek részére kézbesíti. /3/ A felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatban az eljáró bizottság vagy testület az első- és másodfokú iratok alapján, tárgyalás tartása nélkül dönt. /4/ Az eljárás során a sérelmezett másodfokú határozatot a bizottság a) helybenhagyja; b) jogszabálysértés esetén az első fokon eljáró bizottságot új eljárás lefolytatására kötelezi. /5/ A bizottság új eljárás lefolytatása érdekében az eljárást az első-fokon eljáró szervnek adja vissza. XIV. A határozatok végrehajthatósága 41. /1/ A jogorvoslati kérelemmel nem támadott elsőfokú határozat a) a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő napon; b) a jogorvoslati kérelemről a határozat szóbeli kihirdetését követően írásban történő lemondás esetén az azt követő napon jogerős és végrehajtható.

22 22 /2/ A 30. /1/ bekezdésében meghatározott esetben az elsőfokú határozat a védekezés előterjesztésére nyitva álló nyolc nap elteltével, az azt követő napon jogerős és végrehajtható. 42. A jogorvoslati kérelem alapján hozott másodfokú határozat - függetlenül attól, hogy azzal szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő-, jogerős és végrehajtható. 43. /1/ Az eljárás alá vont kosárlabdázó, sportszakember, illetve sportszervezet Fellebbviteli Bizottsághoz benyújtott kérelemben kérheti a határozat végrehajtása alóli, méltányosságból történő mentesítését. /2/ Mentesítésnek akkor van helye, ha a) a fegyelmi büntetés időtartamának több mint a fele eltelt és b) a felelősségre vont újabb fegyelmi vétséget nem követett el, továbbá c) a fegyelmi büntetés elengedésére egyébként érdemes; feltéve, hogy a büntetés célja ilyen módon is elérhető. /3/ Nem lehet a végrehajtás alóli mentesítést alkalmazni a végrehajtásában felfüggesztett eltiltás jellegű büntetések esetében. 44. Ha a FIBA vagy a Szövetség a kosárlabdázóra, sportszervezetre vagy a sportszakemberre jogerős fegyelmi büntetést szabott ki, a sportszervezet köteles azt végrehajtani. 45. Amennyiben a kosárlabdázó, vagy a sportszakember kosárlabda sportban végzett sporttevékenysége a fegyelmi eljárás ideje alatt vagy a fegyelmi büntetés teljes végrehajtása előtt megszűnik, azonban egy éven belül - amennyiben a kiszabott büntetés ennél hosszabb időtartamú, úgy annak idején belül ismét sporttevékenységet kíván végezni a kosárlabda sportban, a kiszabott fegyelmi büntetést, vagy annak hátra levő részét végre kell hajtani.

23 23 XV. A fegyelmi eljárás költségei 46. /1/ A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket az eljáró szerv viseli, kivéve ha az eljárás alá vont sportszervezetet az eljárási költségek teljes körű viselése fegyelmi büntetéssel marasztalták. /2/ Ha az eljárás alá vont személy vagy sportszervezet fegyelmi felelősségét jogerősen megállapították, az eljárás alá vont köteles viselni az által indítványozott eljárási cselekmények, illetve részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit. A már kifizetett ilyen költségeket meg kell térítenie. XVI. A fegyelmi határozatok nyilvántartása 47. /1/ A fegyelmi határozatokat a Tagozatok, a megyei szövetségek, illetve a sportszervezetek fegyelmi bizottságai tartják nyilván. /2/ Amennyiben egy kosárlabdázó, sportszakember, illetve sportszervezet az egyik szövetség hatásköréből a másik szövetség hatáskörébe vagy a Szövetség hatáskörébe kerül át, a nyilvántartott adatokat az új, hatáskörrel rendelkező szervnek kell megküldeni. /3/ A Fellebbviteli Bizottság hatáskörébe tartozó, illetve a Szövetség Elnöksége hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyek során hozott határozatokat a Rendkívüli Fegyelmi Bizottság tartja nyilván.

24 A jogerős fegyelmi határozatot a határozatot hozó bizottság vagy testület elnöke a nyilvántartás szabályai szerint bejegyzi. 49. A fegyelmi eljárás iratait a büntetés végrehajtásának befejezésétől, illetve a végrehajthatóság megszűnésétől számított három évig kell megőrizni. XVII. Értelmező rendelkezések 50. A szabályzat vonatkozásában a Sportról szóló évi CXLV. törvény értelmező rendelkezései irányadóak. 51. A szabályzat során alkalmazott határidőket naptári napokban kell érteni, kivéve ahol a szabályzat határozottan munkanapot említ. XVIII. Különös rész 52. /1/A fegyelmi szabályzat általános részében megfogalmazott rendelkezések alapján a fegyelmi szabályzat különös részében felsorolt vétségek esetében az ott megjelölt büntetések szabhatók ki. /2/ A mérkőzéstől való eltiltás időtartamába a két versenykiírás közötti idő nem számítható be. 53. Sportszerűtlen viselkedés /1/ Tilos magánszemélynek a mérkőzés folyamán káromkodni, szitkozódni, játékostársát, ellenfelét vagy a nézőközönséget sértő szavakkal, mozdulatokkal gúnyolni, a pályán kívül lévőkkel vitázni, vagy veszekedni. /2/ Aki az /1/ bekezdésben foglaltakat megszegi, azzal szemben az alábbi büntetések szabhatók ki: a) pénzbüntetés /minimális összege Ft./;

25 25 b) enyhébb esetben írásbeli figyelmeztetés, súlyosabb esetben 1-4 bajnoki, vagy kupamérkőzéstől való eltiltás; c) a büntetések együttesen is kiszabhatók.

26 26 /3/ Visszaesővel szemben az alábbi büntetések szabhatók ki: a) pénzbüntetés, /minimális összege Ft/; b) eltiltás 2-6 bajnoki vagy kupamérkőzéstől; c) a büntetések együttesen is kiszabhatók. 54. Durva játék /1/ Az ellenfél testi épségét, egészségét veszélyeztető - szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartás, mulasztás, vagy cselekedet. /2/ Amennyiben a durva játék sérülést nem okozott, akkor az elkövető büntetése: a) pénzbüntetés /minimális összege Ft/; b) eltiltás 2-4 bajnoki, vagy kupamérkőzéstől; c) a büntetések együttesen is kiszabhatók. /3/ Amennyiben a durva játék sérülést okozott: a) pénzbüntetés /minimális összege Ft/; b) eltiltás minimum négy bajnoki, vagy kupamérkőzéstől, maximális időtartama három hónap; c) a büntetések együttesen is kiszabhatók. /4/ Visszaesővel szemben e fenti büntetési tételeket minimálisan 50%-al emelni kell. 55. Tettleges bántalmazás /1/ Az ellenfelét vagy játékostársát játék közben a játéktéren bántalmazó vagy az ellenfelét leköpő játékos büntetése: a) pénzbüntetés /minimális összege Ft/; b) eltiltás minimálisan két bajnoki mérkőzéstől, az eltiltás nem lehet hosszabb négy hónapnál; c) a büntetések együttesen is alkalmazhatók. /2/ A tettlegességet viszonzó játékos büntetési tételei azonosak a kezdeményező játékoséval. /3/ Visszaesővel szemben az /1/ bekezdésben megjelölt tételeket minimálisan 50%-al emelni kell.

27 Tettleges bántalmazás játéktéren kívül /1/ Az ellenfelét, vagy játékostársát a játéktéren kívül tettlegesen bántalmazó vagy ellenfelét leköpő játékos büntetése: a) pénzbüntetés /minimális összege Ft/; b) eltiltás, amely négy bajnoki vagy kupamérkőzéstől hat hónapig terjedhet; c) a büntetések együttesen is alkalmazhatók. /2/ A tettlegességet viszonzó játékos a kezdeményezővel azonos elbírálás alá esik. /3/ Visszaesővel szemben az /1/ bekezdésben megjelölt tételek 50%-al megemelhetők. 57. A sporteseményen résztvevő egyéb személyek bántalmazása: /1/ A tettlegességet elkövető játékos büntetése: a) pénzbüntetés /minimális mértéke Ft/; b) eltiltás, 3 hónaptól 1 évig terjedő időre; c) a büntetések együttesen is alkalmazhatóak. /2/ Visszaesővel szemben a büntetés alsó határát 50%-kal meg kell emelni. 58. Játékosok részéről a játékvezetővel, segítőikkel, komisszárral szemben elkövetett cselekedetek. /1/ A játékos részéről elkövetett tiszteletlenség, sértő szavakkal, mozdulatokkal való gúnyolódás büntetése: a) pénzbüntetés /minimális mértéke Ft/; b) eltiltás 2-6 bajnoki, illetve kupamérkőzéstől; c) a büntetések együttesen is alkalmazhatók. /2/ A játékos részéről ugyanezen személyekkel szemben elkövetett tettleges bántalmazás esetén a következő fegyelmi büntetéseket kell alkalmazni: a) pénzbüntetés /minimális összege Ft/; b) eltiltás, amely 3 hónaptól 1 évig terjedhet; c) a büntetések együttesen is alkalmazhatók.

28 28 /3/ A játékos részéről ugyanezen személyek játéktéren kívüli bántalmazása esetén az eltiltás 6 hónaptól 2 évig terjedhet. /4/ Visszaesővel szemben az /1/ bekezdésben meghatározott tételek alsó határát 50%-al emelni kell. 59. Sportvezető, edző által elkövetett fegyelmi vétségek büntetése. /1/ Jelen szabályzat 54. -ában meghatározott fegyelmi vétség elkövetése esetén sportvezetővel, edzővel szemben az alábbi büntetések szabhatók ki. a) pénzbüntetés /minimális összege Ft/; b) eltiltás kosárlabda események, létesítmények látogatásától 1-6 hónapig terjedő időre; c) a büntetések együttesen is kiszabhatók. /2/ Jelen szabályzat 56., 57., 59. -aiban foglalt fegyelmi vétségek esetén kiszabható büntetések: a) pénzbüntetés /minimális összege Ft/; b) eltiltás kosárlabda események, létesítmények látogatásától 3-9 hónapi időtartamra; c) a büntetések együttesen is kiszabásra kerülhetnek. /3/ Visszaesővel szemben a büntetési tételek alsó határát 50%- kal emelni kell. 60. A mérkőzés eredményének jogellenes befolyásolása. /1/ Az a magánszemély, illetve sportszervezet, aki a mérkőzés eredményét előzetes megállapodással, arra való törekvéssel vagy ajánlkozással befolyásolni akarja, fegyelmi vétséget követ el, és vele szemben az alábbi fegyelmi büntetések alkalmazhatók: a) játékossal, edzővel, sportvezetővel szemben a kosárlabdával kapcsolatos sporttevékenységtől 1-3 évre szóló eltiltás; b) az egyesülettel szemben kiszabható büntetések:

29 29 - pénzbüntetés minimálisan Ft; - alacsonyabb osztályba való sorolás; - valamennyi hazai és nemzetközi mérkőzéstől való eltiltás 1-3 évi időtartamra; /2/ Az egyesülettel szemben alkalmazható büntetések együttesen is kiszabhatók. /3/ Fegyelmi vétséget követ el az a játékos, a) aki játékjogosultságát csalárd módon hamis adatszolgáltatással szerezte meg; b) aki kosárlabda igazolványát, vagy nyilvántartással kapcsolatos más okmányát meghamisította. /4/ A /3/ bekezdés szerinti vétségért a játékos büntetése 1-3 évig terjedő eltiltás. /5/ Amennyiben a /3/ bekezdés szerinti cselekmény bármelyikének elkövetésében a sportvezető közreműködött, vagy arról tudott, vele szemben pénzbüntetést kell kiszabni - amelynek alsó határa Ft az egyesületet pedig az átigazolás lehetőségétől egy évre el kell tiltani. /6/ Fegyelmi vétséget követ el, aki a bajnokság vagy kupamérkőzések lebonyolításával kapcsolatban okiratot hamisít, vagy a mérkőzés jegyzőkönyvét meghamisítja. Vegyes rendelkezések 61. A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége Sportfegyelmi Szabályzata a Szövetség Elnöksége által történt elfogadás napján lép hatályba, rendelkezéseit az e napot követően elkövetett fegyelmi vétségek esetén kell alkalmazni. Az ezen napot megelőzően elrendelt fegyelmi eljárások vagy az e napot megelőzően ismertté vált fegyelmi vétségekkel kapcsolatos fegyelmi eljárások lefolytatására a korábbi Fegyelmi Szabályzat előírásai érvényesek. 62. A sportszervezetek a kosárlabdázóval, sportszakemberrel illetve a sportszakemberek munkáltatói a sportszakemberekkel szemben munkaszerződésükkel, munkaviszonyukkal kapcsolatos fegyelmi vétségek esetén lefolytatandó eljárások szabályait a Sporttörvény és a Sportfegyelmi eljárásokról szóló kormányrendelet szabályainak figyelembevételével maguk határozzák meg.