A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

Átírás

1 KÖZB ESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.: D.781/17 /2011. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Menza Food Hírös Vendéglátóipari és Szolgáltató Kft. (6000, Kecskemét, Ceglédi út 11. képviseli: Dr. Ládi Judit Ügyvédi Iroda, Dr. Ládi Judit ügyvéd, 1138 Budapest, Népfürdő u. 33. Fsz. 1/a., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelme alapján a Terézvárosi Gondozó Szolgálat (1061 Budapest, Király u. 38., képviseli: Dr. L. Németh László Ügyvédi Iroda Dr. L. Németh László ügyvéd, 1073 Budapest, Erzsébet krt. 15. III./36., a továbbiakban: ajánlatkérő) a Kétszeresen előhűtött technológiával, zárt csomagolásban történő ebédmenü (melyben diétás menü is szerepel) közétkeztetés formájában történő biztosítása a Terézvárosi Gondozó Szolgálat ellátottjai részére tárgyú közbeszerzési eljárás ellen benyújtott jogorvoslati kérelemre indult eljárásban a hivatalbóli kezdeményezés alapján megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a Kbt (3) bekezdés c) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 57. (3) bekezdés d) pontját, ezért a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő ajánlattételi felhívását és a közbeszerzési eljárásában ezt követően meghozott döntéseit. Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére Ft, azaz százhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket ezt meghaladóan a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására

2 2 nincs halasztó hatálya. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok, valamint a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Ajánlatkérő a augusztus 8. napján feladott és a Közbeszerzési Értesítőben augusztus 12. napján KÉ-18273/2011. iktatószám alatt közzétett ajánlattételi felhívásával a Kbt. VI. fejezete szerinti általános egyszerű - tárgyalás nélküli - közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott tárgyban. A felhívás II.1.5. pontjában ajánlatkérő a szerződés tárgyát az alábbiak szerint határozta meg: Kétszeresen előhűtött technológiával, zárt csomagolásban történő ebédmenü (melyben diétás menü is szerepel) közétkeztetés formájában történő biztosítása a Terézvárosi Gondozó Szolgálat ellátottjai részére Ajánlatkérő részekre történő ajánlattételt valamint, az alternatív ajánlattétel lehetőségét kizárta. A felhívás II.2.1) pontjában ajánlatkérő az alábbiak szerint határozta meg a teljes mennyiség adatait: 300 napi adagszám,- ebből várhatóan kb. 100 adag diétás menü- amelyektől a tényleges étkezési létszámban a mindenkori konkrét igényektől függően -30% eltérés lehetséges. A teljes mennyiség becsült értéke nettó ,-Forint. A felhívás II.3. pontja szerint a szerződés kezdése november 1, befejezése október 31. A felhívás III.2.1 pontja tartalmazza az ajánlattevő személyes helyzetére vonatkozó adatokat (kizáró okok), és a megkövetelt igazolási módot. Ajánlatkérő a felhívás III.2.2 pontjában határozta meg gazdasági és pénzügyi és műszaki illetve szakmai alkalmasság körében az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatokat és a megkövetelt igazolási módot. A felhívás IV.2.1.) pont szerint a bírálat szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat az alábbi részszempontok szerint:

3 3 Szempont 1. Az előállítás és szállítás tevékenysége összehangoltságának biztosítása annak érdekében, hogy a teljesítés minél rövidebb idő alatt valósuljon meg. 2. Egy adag ételmenü egyösszegű napi ÁFA nélküli és ÁFÁ-s ára, amely a szállítás költségét is magában foglalja. Súlyszám 6 6 A felhívás V.3.4.2) pontjában a dokumentáció rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos további információkban az alábbiakat határozta meg: Az ajánlatkérő székhelyén a dokumentáció személyesen, munkanapokon reggel 9 órától délután 14 óráig vehető át. A felhívás V.3.5.1) pontjában rögzítette, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát az alábbiak szerint: Első részszempont esetén 1-6, második részszempont esetén 1-6. A felhívás V.3.5.2) pontjában ismertette az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén alkalmazandó módszert (módszereket), amellyel az ajánlatkérő megadta az V.3.5.1) pont szerinti ponthatárok közötti pontszámot: A legjobb ajánlat kapja a maximális pontszámot, a többi ajánlat elért pontszáma a legjobb ajánlathoz viszonyítottan kerül az arányosítás módszerével megállapításra. Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt szeptember 22., a szerződéskötés tervezett időpontját október 18. napjában határozta meg. Ajánlatkérő dokumentációt készített, mely az intézmény Alapító Okiratát, a szolgáltatásra megkötendő vállalkozási szerződés tervezetet és a szolgáltatás nyújtásához szükséges címlistát tartalmazta. Ajánlattételi határidőre 5 ajánlatot nyújtottak be az alábbiak szerint: Sodexo Magyarország Kft.: 120 perc, 456.-Ft Nutritíve Kft.: 20 perc, 471,2.-Ft Kérelmező: 18 perc, 485.-Ft Junior Vendéglátó Kft.: 30 perc, 485.-Ft Eurest Kft.: 240 perc, 495.-Ft Az ajánlatok vizsgálatát követően ajánlatkérő szeptember 26-án hiánypótlási felhívás tárgyú levelet küldött ajánlattevők felé.

4 4 Ajánlatkérő a hiánypótlások benyújtását követően, a október 3-án elkészítette az Összegezést, melynek értelmében az eljárás eredményes volt, nyertes ajánlattevőként a Sodexo Magyarország Kft.-t hirdette ki. A nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevőként a Nutritíve Kft-t jelölte meg. Az összegezés 6.a)-d) pontjában az ajánlatkérő - egyebek mellett - az alábbiakat rögzítette: Az érvényes ajánlatot tevők neve, címe és ajánlatuknak a bírálati szempont - az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén annak részszempontjai - szerinti tartalmi eleme, illetőleg elemei (részajánlattételi lehetőség esetén részenként): Sodexo Magyarország Kft. (1143 Budapest, Ilka u. 31.) ajánlata érvényes, ajánlattevő mindenben megfelel a felhívás és a dokumentáció előírásainak, nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, alkalmas a szerződés teljesítésére. Az összességében legelőnyösebb bírálati szempont alapján 60 ponttal a közbeszerzési eljárás nyertes ajánlata figyelemmel a részszempontok követelményeire is. Nutritive Kft. (1046 Budapest, Fóti út 56.) ajánlattevő ajánlata érvényes, ajánlattevő mindenben megfelel a felhívás és a dokumentáció előírásainak, nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, alkalmas a szerződés teljesítésére. Az összességében legelőnyösebb bírálati szempont alapján 60 ponttal a közbeszerzési eljárás második legkedvezőbb ajánlata figyelemmel a részszempontok követelményeire is. Menza Food Hírös Kft. ajánlattevő (6000 Kecskemét, Ceglédi út 11.) ajánlata érvényes, ajánlattevő mindenben megfelel a felhívás és a dokumentáció előírásainak, nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, alkalmas a szerződés teljesítésére. Az összességében legelőnyösebb bírálati szempont alapján 60 ponttal a közbeszerzési eljárás harmadik legkedvezőbb ajánlata figyelemmel a részszempontok követelményeire is. Junior Vendéglátó Zrt. ajánlattevő (1095 Budapest, Mester u ) ajánlata érvényes, ajánlattevő mindenben megfelel a felhívás és a dokumentáció előírásainak, nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, alkalmas a szerződés teljesítésére. Az összességében legelőnyösebb bírálati szempont alapján 54 ponttal a közbeszerzési eljárás negyedik legkedvezőbb ajánlata figyelemmel a részszempontok követelményeire is. Eurest Étteremüzemeltető Kft. (1117 Budapest, Kaposvár u ) ajánlata érvényes, ajánlattevő mindenben megfelel a felhívás és a dokumentáció előírásainak, nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, alkalmas a szerződés teljesítésére. Az összességében legelőnyösebb bírálati szempont alapján 36 ponttal a közbeszerzési eljárás ötödik legkedvezőbb ajánlata figyelemmel a részszempontok követelményeire is.

5 5 Az elbírálás részszempontj ai (adott esetben alszempontjai) Az előállítás és szállítás tevékenysége összehangoltsá gának biztosítása annak érdekében, hogy teljesítés minél rövidebb alatt valósuljon meg a idő Egy adag ételmenü egyösszegű napi ÁFA nélküli és ÁFÁ-s ára, amely a szállítás költségét is magában foglalja. A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnké nt A részszempon tok súlyszámai (adott esetben az alszemponto k súlyszámai is) Sodexo Magyarország Kft. Értékelési pontszám Értékelési pontszám és súlyszám szorzata Értékelés i pontszám Nutritíve Kft. Értékelési pontszám és súlyszám szorzata Értékel ési pontszá m Kérelmező Értékelési pontszám és súlyszám szorzata Az elbírálás részszempontjai (adott esetben alszempontjai) Az előállítás és szállítás tevékenysége összehangoltságá nak biztosítása annak érdekében, hogy a teljesítés minél rövidebb idő alatt valósuljon meg A részszempontok Junior Vendéglátó Zrt. Eurest Étteremüzemeltető Kft. súlyszámai (adott Értékelési Értékelési esetben az Értékelési pontszám és Értékelési pontszám és alszempontok pontszám súlyszám pontszám súlyszám súlyszámai is) szorzata szorzata

6 6 Egy adag ételmenü egyösszegű napi ÁFA nélküli és ÁFÁ-s ára, amely a szállítás költségét is magában foglalja. A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként ( ) A tevékenység összehangoltságának biztosítása a minél előbb történő teljesítés megvalósulás érdekében részszempont esetében a legkedvezőbb ajánlat 6 pontot ért, figyelembe véve az előállítás és szállítás összehangoltságának biztosítása során a teljesítés helyén az első és utolsó teljesítés közötti időt, a rendelkezésre álló gépparkot, Az egy adag ételmenü ára részszempont esetében a legelőnyösebb árajánlat 6 pontot ér, a második legkedvezőbb 5 pontot, a harmadik 4 pontot és a legkedvezőtlenebb 3 pontot. A legelőnyösebb ajánlatért a Sodexo Magyarország Kft 6 pontot kapott, a Nutritive Kft. 5 pontot, Menza Food Hírös Kft. és a Junior Vendéglátó Zrt. 4-4 pontot, végül az Eurest Kft. 3 pontot kapott. Az összegezés 8.a)-b) pontjában az ajánlatkérő az alábbiakat rögzítette: Eredményes eljárás esetén a nyertes ajánlattevő neve, címe, az ellenszolgáltatás összege és ajánlata kiválasztásának indokai: Sodexo Magyarország Kft. (1143 Budapest, Ilka u. 31.) nettó 456,-, bruttó 570,- Ft-ért vállalta a szolgáltatás teljesítését. A bírálati részszempontokat figyelembe véve összességében a Sodexo Magyarország Kft ajánlattevő nyújtotta be a legkedvezőbb ajánlatot. Mindezek alapján az I. számú részszempont vonatkozásában 4 pontot ért el, a szolgáltatás ára tekintetében a legkedvezőbb ajánlat benyújtásáért 6 pontot kapott. Tekintettel arra, hogy Kbt, 90. (2) bekezdése azt írja elő, hogy Ha több ajánlatnak azonos az (1) bekezdés szerint kiszámított összpontszáma, az az ajánlat minősül az összességében legelőnyösebbnek, amely alacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmaz; így összességében a Sodexo Magyarország Kft ajánlattevő nyújtotta be a legkedvezőbb ajánlatot. b)* A nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevő neve, címe, az ellenszolgáltatás összege és ajánlata kiválasztásának indokai: Nutritive Kft. (1046 Budapest, Fóti út 56.) nettó 471,2,-, bruttó 589,- Ft-ért vállalta a szolgáltatás teljesítését. A bírálati részszempontokat figyelembe véve összességében a Nutritive Kft. ajánlattevő nyújtotta be a második legkedvezőbb ajánlatot. A menük lemondását és megrendelését a szállítási napon is elfogadják, az üzemük a terül ettől mindössze 20 percre található, így a szolgáltatás a megrendelő által kért időpontban biztosan teljesíthető. Mindezek alapján az I.

7 7 számú részszempont vonatkozásában 5 pontot ért el, a szolgáltatás ára tekintetében a második legkedvezőbb ajánlat benyújtásáért 5 pontot kapott. Kérelmező október 6-án előzetes vitarendezést kezdeményezett ajánlatkérőnél, melyben a jogorvoslati kérelmével egyező módon vitatta a bírálat módszerét, valamint azt is levezette, hogy a megajánlatott ajánlati elemek alapján az arányosítás módszerével milyen értékeket számított ki: 1. bírálati részszempont 2. bírálati részszempont 1. Sodexho Magyarország Kft pont 6,00 pont 2. Nutritíve Kft. 5,40 pont 5,81 pont 3. Kérelmező 6,00 pont 5,64 pont 4. Junior Vendéglátó Kft. 3,60 pont 5,64 pont 5. Eurest Kft. 0,45 pont 5,53 pont Ajánlatkérő a október 11-én kelt, az előzetes vitarendezésre adott elutasító válaszában közölte a kérelmezővel, hogy az elbírálásról szóló összegezés jogszabályokba nem ütközik, ezért álláspontját nem módosítja. Kérelmező október 19-én terjesztett elő jogorvoslati kérelmet, amelyben kérte a jogsértést megállapítását, az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, az ajánlatkérő kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj, illetve a jogorvoslati eljárás költségeire, bírság kiszabására. Kérelmező megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 81. (4) bekezdésre és a Kbt. 91. (1) bekezdésére hivatkozott. Kérelmező tárgyalási- és további írásbeli nyilatkozatával pontosítva az alábbi kérelmi elemeket terjesztette elő. Kérelmező előadta, hogy az ajánlati felhívásban előírt fordított arányosítás jogszerű alkalmazása esetében az eljárás nyertese nem a Sodexo Magyarország Kft., hanem a Kérelmező lett volna 70,2 ponttal, míg a Sodexo Magyarország Kft., aki csak a 4. legtöbb pontszámot (46,5 pont) elért ajánlattevő a felhívás szerinti módszer alkalmazásával. Kérelmező megítélése szerint az ajánlatkérő egyértelműen meghatározta azt, hogy itt fordított arányosításról volt szó, mivel az ajánlati felhívásban foglaltak ezt támasztották alá. Megítélése szerint a felhívásnak a V ) pontjában és a V ) pontjában egyértelműen meghatározta azt a bírálati módszert, amely szerint az arányosítás módszerét kívánta alkalmazni az ajánlatkérő. Hivatkozott arra, hogy a felhívás V ) pontjában kifejezetten az volt az ajánlatkérői előírás, hogy az arányosítás módszerét kívánja ajánlatkérő alkalmazni. Megítélése szerint ez a szó

8 8 egyértelműen megfelel a 2/2004. sz. Tanácsi útmutatóban megfogalmazott fordított arányosítás módszerének. Kérelmező nem vitatta, hogy nem kötelező ennek a tanácsi útmutatónak az alkalmazása, illetőleg az ajánlatkérő maga sem hivatkozott ezen tanácsi útmutatóban foglalt arányosítási módszer alkalmazására Nem vitatta azt sem, hogy más arányosítást alkalmazhat az ajánlatkérő, ugyanakkor megítélése szerint az ajánlatkérő részére az ajánlati kötöttségre is figyelemmel csak és kizárólag a nyelvtani szabályok szerint értelmezett arányosítás jöhetett szóba, ami szintén visszautalhat a Tanács ezen útmutatójára, ezért az kötelezően alkalmazandó az ajánlatkérő részére. Ismertette, hogy a kiosztott pontok az ajánlatkérői összegezésben rögzítésre kerültek, amely alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő bírálati módszere a sorba rendezés volt. Megítélése szerint eltérő képlet hiányából fakad a felhívás szerinti arányosítás és az összegezésben alkalmazott módszer közötti ellentét. Álláspontja szerint ajánlatkérő nem tett eleget ajánlatkérő a Döntőbizottság azon felhívásának, miszerint adja meg, hogy az összegezésben foglalt pontszámokat milyen képlettel számolta ki. Kérelmező előtt továbbra sem ismert, hogy mi az a képlet, amellyel az összegezésben foglalt pontszámokat kiszámította ajánlatkérő. Álláspontja szerint nem fogadható el a képlet megadásának az, hogy az ajánlatkérő által az észrevételben alkalmazott számítás és a tanácsi ajánlásban foglalt számítás között a közbeszerzés eredménye tekintetében - végső soron - nem mutatkozik eltérés. Megítélése szerint ajánlatkérőnek nem azt kellett bemutatnia, hogy hasonló eredmény jön-e ki azzal a képlettel, amellyel most az észrevételében számolt, hanem azt, hogy az összegezésben foglalt pontszámokat milyen képlettel számolta ki. Ajánlatkérő által bemutatott képlettel kiszámolt pontszámok nem az összegezésben megadott pontszámok, mivel az 1. részszempontnál az összegezésben a Sodexho Magyarország Kft. esetében 4 pont szerepel a most megadott 3 pont helyett, az Eurest Kft. esetében pedig az összegezésben 3 pont szerepel a most megadott 1 pont helyett. A 2. részszempontnál a Nutritive Kft. esetében az összegezésben 5 pont szerepel a most megadott 4 pont helyett, a kérelmező esetében 4 pont szerepel a most megadott 2 pont helyett, a Junior Vendéglátó Kft. esetében 4 pont szerepel a most megadott 2 pont helyett, az Eurest Kft. esetében pedig az összegezésben 3 pont szerepel a most megadott 1 pont helyett. Kérelmező megítélése szerint az észrevételében ajánlatkérő a már többször hivatkozott tanácsi ajánlás Relatív értékelés módszerei cím 1.a) pontjában megjelölt képletet jelölte meg, valamint hivatkozott a kiírásban szereplő egész pontszámra kerekítésre. Ajánlatkérő nem írta elő a felhívásában (és a dokumentációban sem), hogy a számítás során bármilyen fajta kerekítési szabályt fog alkalmazni, így azt sem, hogy egész pontszámra fog kerekíteni. Ugyanakkor az általa hivatkozott és alkalmazott kerekítési szabály nélkül az észrevételében tett eredményhez képest az eredmény teljesen más lenne, és az eltér az összegezésben foglaltakhoz képest is.

9 9 Kérelmező álláspontja szerint az 1.a) pontban írt módszer és képlet azért sem lehet a felhívásban írt arányosításnak megfeleltethető módszer és képlet, mert ennél az 1.a) pontban írt képletnél a maximális és minimális ajánlati értékek különbségéhez viszonyít ajánlatkérő, míg a felhívásban egyértelműen azt írta elő, hogy nem a különbséghez viszonyít, hanem a legjobb ajánlathoz viszonyít. Erre tekintettel ajánlatkérő nem a felhívásban megadott módszerrel számolt, illetve fenntartva a fentiekben írtakat továbbra sem tudni, hogy ajánlatkérő milyen képlettel számolta ki az összegezésben megadott pontszámokat. Álláspontja szerint ajánlatkérőnek a felhívás szerint a legjobb ajánlathoz viszonyítottan kellett volna számolnia, ez pedig egyedül a fordított arányosítás módszerét jelentheti és ennek megfelelően nyertes ajánlattevőnek a kérelmezőt kellet volna kihirdetnie. Ajánlatkérő kérte az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint semmilyen dokumentum nem tartalmazta azt, hogy az ajánlatokat fordított arányosítás módszerével kell elbírálni, a felhívásban sem ez szerepelt. Megítélése szerint a Közbeszerzések Tanácsa 2/2004. számú módosított ajánlása több elbírálási lehetőséget ismertet. Az ajánlás alapján alkalmazható arányosítás esetén ugyanazok a pontok kerülnek megállapításra, mint a közbeszerzési eljárása során alkalmazott bírálati módszer tekintetében. Ismertette, hogy a felhívásban rögzített arányosítás módszerének előírását úgy kellett érteni, hogy a két bírálati részszempont vonatkozásában kívánta azonos súlyszámokkal értékelni a bírálati részszempontokat. Megítélése szerint az arányosítás abban a tekintetben úgy valósult meg, hogy mind az első, mind a második bírálati részszempont tekintetében 50-50%-os arányban vette figyelembe a bírálati részszempontokra megadott ajánlatokat. Az egyes bírálati részszempontokon belül az ajánlatok tartalma szerinti vizsgálatnál pedig a sorba rendezés módszerét alkalmazta, tehát ami megegyezik az összegezésben is foglalt számítás módjával, amely szerint a legelőnyösebb ajánlat 6 pontot ér, a második legkedvezőbb 5 pontot, a harmadik 4 pontot és a legkedvezőbb 3 pontot. Ajánlatkérő megítélése szerint az arányosítás módszere és a kiírásban szereplő egész pontszámra kerekítés a bíráló bizottság által megjelölt eredményeket adja. Ajánlatkérő ismertette, hogy feltéve, de meg nem engedve, hogy ha a Közbeszerzések Tanácsa 2/2004. számú módosított ajánlása (KÉ évi 152. szám december 22; a továbbiakban ajánlás) alapján kell az ajánlatok értékelését elvégezni a több elbírálási lehetőség közül - külön nevesítés hiányában kizárólag az arányosítás módszere és a kiírásban szereplő egész pontszámra kerekítés lehet mérvadó. (Sem az egyenes arányosítás, sem a fordított arányosítás a kiírásban és később az elbírálásig megjelölésre nem került, így még analógia útján sem használható.)

10 10 Az ajánlás Relatív értékelés módszerei cím l.a) pontjában megjelölt képlet alapján az ott írt jelentési tartalmakkal a súlyozás előtti pontszám: Szállítás időtartama: Eurest Kft.: 0...kerekítve 1 (mert ez az adható legkevesebb) Junior Vendéglátó Kft.: 5.67 kerekítve 5* Kérelmező: 6 kerekítve 6 Nutritive Kft.: 5.67 kerekítve 5 * Sodexo Magyarország Kft.: 3.24 kerekítve 3 *mert a Kbt. Alapján a legmagasabb pontszám csak a legkedvezőbb ajánlat lehet Ár: Eurest Kft.: 0...kerekítve 1 (mert ez az adható legkevesebb) Junior Vendéglátó Kft.: 1.59 kerekítve 2 Kérelmező: 1.59 kerekítve 2 Nutritive Kft.: 3.67 kerekítve 4 Sodexo Magyarország Kft.: 6 kerekítve 6 Összes pontszám súlyszámokkal: Eurest Kft.: 12 Junior Vendéglátó Kft.: 42 Kérelmező: 48 Nutritiv Kft.: 54 Sodexo Magyarország Kft.: 54 Ajánlatkérő álláspontja szerint az alkalmazott számítás és az ajánlásban foglalt számítás között a közbeszerzés eredménye tekintetében nem mutatkozik különbség. Az egyéb érdekelt észrevételt nem tett. A Döntőbizottság november 28-án D.781/15/2011. sz. végzésével a Kbt (1) bekezdés alapján hivatalból kiterjesztette vizsgálatát a Kbt. 57. (3) bekezdés d) pontjának vizsgálatára. Kérelmező további észrevételt nem tett. Ajánlatkérő megítélése szerint maradéktalanul betartotta a felhívásban foglaltakat az elbírálás során. A felhívás ugyanis másképpen nem értelmezhető, mint az ajánlatokat részszempontonként 1-től 6-ig egész pontszámokkal értékelte a súlyszám felszorzása előtt. Értelemszerűen a legmagasabb pontszámot a legkedvezőbb ajánlat kapta, illetve a legkedvezőbb azonos ajánlatok kapták. A továbbiakban a beérkezett ajánlatok a sorba állítás szerint kaptak pontszámot. Ha 6 vagy kevesebb ajánlat, úgy mindenki az elért sorrend arányában, ha 6-nál több ajánlat, úgy az elért sorrend és a kerekítés arányában.

11 11 A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem és a hivatalbóli kiterjesztés alapján a következőket állapította meg. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezet szerinti közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések alapján folytatta le közbeszerzési eljárását. Az eljárást megindító ajánlattételi felhívás augusztus 8.-án került feladásra, ezért a Döntőbizottság az ezen a napon hatályos Kbt. rendelkezések alapján folytatta le a jogorvoslati eljárást. A Döntőbizottság a hivatalbóli kiterjesztés alapján vizsgálta az ajánlatok értékelésének jogsértő jellegét. A Kbt. 3. -a szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt (3) bekezdés szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: c) a bírálati szempontokra az 57.. A Kbt. 57. (3) bekezdés szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni (a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot. A Kbt. 57. (4) és (5) bekezdés szerint: (4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága; b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; c) a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges

12 12 feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosságköltséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését; e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni. Nem minősül alszempont megadásának, ha az ajánlatkérő a nem mennyiségi módon értékelhető részszemponttal kapcsolatban a (3) bekezdés d) pontja szerinti módszer megadása során leírja, hogy a részszemponttal összefüggő ajánlati elem mely összetevőit, vagy milyen tulajdonságait fogja vizsgálni; f) a részszempontok körében értékelhető a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának a közbeszerzés során megajánlott mértéke. (5) A (3) bekezdésben foglaltakat is az ajánlati felhívásban kell megadni [a c) és d) pont esetében az egyéb információk körében] azzal, hogy a d) pont szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése a dokumentációban is megadható. A közbeszerzési eljárásban súlyponti kérdés a bírálati részszempontok meghatározása. A Kbt. ajánlatkérő számára követelményeket határoz meg a bírálati részszempontok meghatározásához. E körben kötelező előírásként rögzíti a jogalkotó azt, hogy a részszempontnak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulnia, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állnia. A felhívásban közölni kell a bírálati részszempontokat, súlyszámokat, az értékelési ponttartományt és a bírálat módszerét. Szükséges annak hangsúlyozása, hogy ajánlatkérőnek a bírálat módszerét is egyértelműen és konkrétan nevesíteni kell a felhívásában, a Kbt. 57. (5) bekezdése csak azt teszi lehetővé, hogy a bírálat módszerének részletes ismertetése valósuljon meg a dokumentációban. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát az 1. részszempont esetén 1-6., a 2. részszempont esetén szintén 1-6. határozta meg. Az 1. és 2. részszempont esetében ajánlatkérő az értékelés módszerét úgy határozta meg, hogy a legjobb ajánlat kapja a maximális pontszámot, a többi ajánlat elért pontszáma a legjobb ajánlathoz viszonyítottan kerül az arányosítás módszerével megállapításra. Ajánlatkérő ugyanakkor további számítási képletet az általa alkalmazott bírálati módszer tekintetében nem adott meg.

13 13 Ajánlatkérő jelen eljárásban meghatározta a bírálati részszempontokat, azok értékelési módszerét, azonban a részszempontokhoz tartozó értékelési elveket, értékelési tényezőket nem differenciálta. Ajánlatkérő kötelezettsége a közbeszerzési eljárásban, hogy a részszempontok értékelését kizárólag a felhívásban és dokumentációban meghatározott értékelési elvek, tényezők alapján a meghatározott értékelési módszerrel végezze. E körben csak és kizárólag olyan szempontból vizsgálhatja a megajánlásokat, melyet a dokumentációban rögzített, további elvárásokat az értékeléskor figyelembe nem vehet. A Kbt. 57. (3) bekezdés d) pontja értelmében a bírálati módszer funkciója, rendeltetése az, hogy annak alapján történik a ponthatárok között pontszám meghatározása. Erre tekintettel mind a mennyiségi, mind a más módon értékelhető tényezők esetében ajánlatkérőknek akként kell meghatározniuk bírálati módszerüket, hogy abban közlik, hogy minek eredményeként kerülnek meghatározásra a ponthatárok között a pontszámok. Az arányosítás, illetve annak közlése, hogy a legjobb és a legjobb ajánlathoz viszonyítottan nem adja meg ténylegesen, hogy minek alapján valósul meg az értékelt ajánlati elemeknek az arányosítása, sorba rendezése. Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 57. (3) bekezdés d) pontját azzal, hogy nem határozta meg azokat a szempontokat, amelyek alapján el fogja döntetni, hogy a megtett vállalások közül melyeket minősít előnyösnek, melyek alapozhatják meg a kedvezőbb értékelés elérését. Ajánlatkérő ezen jogsértése egyben annak is akadályát képezi, hogy később az értékelés jogszerűsége ellenőrizhető és a bírálat átlátható legyen. Az értékelési elvek hiányában nem állapítható meg, hogy ajánlatkérő mit értékelt legjobbnak, vagy kevésbé jobbnak és mit vont az értékelés körébe. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által választott értékelési módszer értékelési elvek hozzárendelése nélkül objektív módon nem elvégezhető. Az ajánlatkérő által arányosításnak nevezett módszer esetében is garanciális jelentősége van a nem számszerűen értékelhető szempontok rögzítésének az eljárást megindító hirdetményben és dokumentációban. Az értékelési elvek előírása biztosítja, hogy az ajánlattevők ennek pontos ismeretében készítsék el az ajánlatukat, hogy a bírálat során magasabb pontszámot milyen vállalással érhetnek el. A Döntőbizottság a fent kifejtettek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az ajánlatkérő által meghatározott bírálati módszer nem felel meg a Kbt. előírásainak. Az értékelés objektivitása nem biztosítható az előre rögzített bírálati elvek nélkül. Az értékelési elveket az ajánlatkérő jogosult és köteles meghatározni a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően.

14 14 A Döntőbizottság a fentiek szerint megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 57. (3) bekezdés d) pontját, mivel a bírálati részszempontok tekintetében meghatározott értékelési módszeréhez nem rendelt elbírálási elveket, ezért a Döntőbizottság megsemmisítette ajánlatkérő dokumentációját, mivel az abban foglaltak alapján a benyújtott ajánlatok objektíven nem bírálhatók el. Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság az előző kérelmi elem vizsgálata során azt állapította meg, hogy az ajánlatkérő által meghatározott bírálati módszer nem felel meg a Kbt. előírásainak, ezért a Kbt. előírásainak meg nem felelő értékelési módszer alapján végzett értékelés vonatkozásában a Döntőbizottság nem foglalhat állást, ezrét a kérelmező 2. kérelmi elemének vizsgálatára nem kerülhet sor. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, a Kbt (2) bekezdés d) pontja alapján állapította meg a rendelkező részben meghatározott jogsértéseket, és alkalmazta a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt. A Kbt (3) bekezdés b) pontja értelmében amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg. A Döntőbizottság nem ítélte jelen esetben indokoltnak bírság kiszabását a jogsértés megállapítása mellett, tekintettel arra, hogy a jogsértés reparálható. A Kbt (3) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke - az e törvény második része szerinti közbeszerzési eljárásokban, ha a kérelem az eljárás eredményéről vagy részvételi szakasz eredményéről szóló összegezésben foglaltakkal (is) kapcsolatos - kilencszázezer forint, minden egyéb esetben százötvenezer forint. A díj megfizetése alól mentesség nem adható. A kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást. A díj mértéke húsz százalékkal kevesebb, ha a kérelmező a 96/A. szerint előzetes vitarendezést is kérelmezett az (1) bekezdés szerinti kérelemben szereplő - a 323. (2)-(6) bekezdés szerinti időpontig már a tudomására jutott - jogsértések miatt. A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 340 (2) bekezdés g) pontja és a Kbt (4) bekezdése alapján rendelkezett. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt (1) bekezdése biztosítja.

15 15 A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp (12) bekezdés r) pontja és a Pp (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/fővárosi Bíróság illetékes. A Pp (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, december 5. Dr. Módos István sk. közbeszerzési biztos Söpkéz Gusztávné sk. közbeszerzési biztos Dr. Dajka Gabriella sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják: 1. Dr. Ládi Judit Ügyvédi Iroda, Dr. Ládi Judit ügyvéd, 1138 Budapest, Népfürdő u. 33. Fsz. 1/a.) 2. Dr. L. Németh László Ügyvédi Iroda Dr. L. Németh László ügyvéd, 1073 Budapest, Erzsébet krt. 15. III./36.) 3. Sodexo Magyarország Kft. (1143 Budapest, Ilka u. 31.) 4. Nutritíve Kft. (1046 Budapest, Fóti út 56.) 5. Junior Vendéglátó Zrt. (1095 Budapest, Mester u ) 6. Eurest Étteremüzemeltető Kft. (1117 Budapest, Kaposvár u ) 7. A Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 8. Irattár