1. CÍMLAP. Ózd város Településrendezési Terve Korszerűségi Felülvizsgálatához TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Átírás

1 LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: ~Fax: Mobil: CÍMLAP Ózd város Településrendezési Terve Korszerűségi Felülvizsgálatához TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Megrendelő: Ózd Város Önkormányzata Ózd Városház tér Tervező: LA-URBE Építész Iroda Kft. Miskolc Patak utca Miskolc, július hó ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1

2 LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: ~Fax: Mobil: ALÁÍRÓ LAP Ózd város Településrendezési Terve Korszerűségi Felülvizsgálatához TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Vezető településtervező: Okl. Településmérnök: Lautner Emőke TT Településmérnök: Szarkáné Györe Mária TT Mélyépítés: Dr. Petrus József Csaba Dr Vincze János Novia Kft KÉ-T, K1d-1, VZ-T, / Papp Gábor Novia Kft KÖ/ Kert és tájépítészet: Dobos Sára Élettér Bt. TK/ /08 Miskolc, július hó Lautner Emőke ügyvezető igazgató LA-URBE KFT. ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2

3 LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: ~Fax: Mobil: TARTALOMJEGYZÉK Ózd város Településrendezési Terve Korszerűségi Felülvizsgálatához TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1. Címlap 2. Aláíró lap 3. Tartalomjegyzék 4. Előzmények 4.1. Bevezetés 4.2. A településfejlesztési koncepció mérnöki műszaki előkészítése Alaptérkép Az új digitális tervállomány előállítása Előzetes véleményezési eljárás A település fejlődése szempontjából meghatározó dokumentumok 5. A településfejlesztési koncepcióhoz tartozó jóváhagyott előzmények 6. Ózd város jövőképe 6.1. Általános célkitűzések 6.2. Konkrét célkitűzések 7. Ózd város jövőképét meghatározó fejlesztési irányok 7.1. Fő célok és fejlesztési irányok 7.2. Stratégiai célkitűzések Miskolc, július hó ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 3

4 LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: ~Fax: Mobil: ELŐ ZMÉNYEK Ózd város Településrendezési Terve Korszerűségi Felülvizsgálatához TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 4.1. BEVEZETÉS Ózd város Településrendezési Terve 1998-ban készült el és került elfogadásra. Az azóta eltelt időszakban teljes körű felülvizsgálatra nem került sor, a tervben az éppen szükséges módosítások kerültek csak átvezetésre. A Településrendezési Terv módosítása azon túl, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. Törvény 10..(2) bekezdése szerint: A Településszerkezeti Tervet a település önkormányzatának legalább 10 évenként felül kell vizsgálnia, és szükség esetén a terv módosításáról vagy az új terv elkészítéséről kell gondoskodnia. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során gondoskodni kell az időközben történt módosítások egységes tervbe foglalásáról a Településrendezési Tervek készítését érintő teljes jogszabályi környezet megváltozása miatt is szükségessé vált. Egyidejűleg a Helyi Építési Szabályzatot és a Szabályozási Tervet is felülvizsgálni és módosítani szükséges, a Településszerkezeti Tervvel való összhang és a magasabb rendű jogszabályi változásoknak megfelelően. A Településrendezési Terv felülvizsgálata a településfejlesztési koncepció felülvizsgálatával indul. Meg kell határozni és felül kell vizsgálni a 10 évvel ezelőtti célokat és fejlesztési irányokat. Rögzíteni szükséges a magasabb rendű tervekkel való összhang miatti beavatkozásokat, illetve változásokat. Meg kell határozni az egyéb módosításokkal érintett területeket. A koncepció célja, hogy integrálja a település folyamatos működésének, fejlesztésének és vezetésének feltételeit, továbbá hosszú és nagy távra irányt mutasson a település lakosságának valamint a helyi döntéshozóknak a közös értékekre és célokra összpontosítva, a településfejlesztéssel kapcsolatos döntések meghozatalában. ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 4

5 A Településrendezési Terv készítésének folyamata I. ütemben elkészültek az alábbi munkarészek a Településrendezési Terv szakmai előkészítéseként: A.) Mérnöki műszaki előkészítés Alaptérképek, vízügyi szakvélemény, örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarésze B.) Vizsgálatok összefoglaló értékelése A hatályos Településrendezési Terv vizsgálati munkarészeinek áttekintése. Összefoglaló értékelés a közlekedési és közmű szakágak tekintetében. A korábbi vizsgálati dokumentáció a településfejlesztési koncepció előzményeként szolgál. II. ütemben készül: A város hosszú távú településfejlesztési koncepciója, programja - jelen tervdokumentációnk, illetve a korábban elkészített fejlesztési koncepciók és jóváhagyott egyéb dokumentumok. Széleskörű előkészítő munkára alapozott javaslat: Az előkészítés során az előzetes államigazgatási eljárás lefolytatásra került az (ÉTV. 9. (2) szerint) Országos Területrendezési Terv térségi és övezeti besorolásának pontosítása államigazgatási egyeztető eljárás keretében Egyeztető tárgyalások a Polgármesteri Hivatallal. III. ütemben készülnek a TRT hatósági egyeztetési tervanyagai: Településszerkezeti Terv és leírása Szabályozási Terv Helyi Építési Szabályzat Helyi Értékvédelmi Rendelet IV. ütem A tervdokumentáció egyeztetési eljárása, az egyeztetések eredményeinek átvezetése V. ütem A terv jóváhagyása, a jóváhagyott terv dokumentálása A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MÉRNÖKI MŰSZAKI ELŐKÉSZÍTÉSE Alaptérkép A digitális alaptérkép a Nemzeti Kataszteri Program Közhasznú Társaságtól került megvásárlásra, mely tartalmazza a kül- és belterületet és a zártkerti részeket. A különálló térképállományok összedolgozásra kerültek, ezek jelentik az alapját a Településrendezési Terv rajzi munkarészeinek. A térképállomány a hiteles állami adatszolgáltatást tartalmazza. ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 5

6 A hatályos terv nem ilyen digitális térképen készült, hanem az akkori időkben papíralapú térképekről került átrajzolásra, ezért részben pontatlan, részben pedig nem tartalmazza a 10 év alatt történt telekalakításokat. Meg kell vásárolni külön a magassági adatokat, rétegvonalakat is. Ez a térkép már olyan rendszerű, hogy a későbbi korszerűsítések során az új térképet minden nehézség nélkül lehet cserélni a tervfelülvizsgálat során Az új digitális tervállomány előállítása Az új közhiteles alaptérképen elő kell állítani az új digitális tervállományt. Az átdolgozások során meg kell vizsgálni és ki kell gyűjteni minden ellentmondást, ami a térképi pontatlanságokból adódott, és gondoskodni kell a felülvizsgálat során az ellentmondások feloldásáról. Törekedni kell arra, hogy a tervezett szabályozások megfeleljenek a hatályos Településrendezési Tervnek, de a fölösleges korlátozások kerüljenek felülvizsgálatra Előzetes véleményezési eljárás A Polgármesteri Hivatal az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 9. (2) bekezdése szerint a rendezés alá vont terület (teljes igazgatási terület) kijelölésével lefolytatta az államigazgatási eljárást, melynek során az érdekelt államigazgatási szervek és az érintett (szomszédos) települési önkormányzati szervek előzetes véleményüket adták és ismertették a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelményeket. A tervkészítésnél a szakhatósági véleményeket figyelembe kell venni a település érdekeire figyelemmel. Az államigazgatási szervek részéről nem merült fel olyan előzmény, mely a Településrendezési Terv készítését akadályozná, azonban több helyen ellentmondás van a hatósági elvárások és a jelenleg hatályos Településrendezési Terv között. Ezeket az ellentmondásokat az egyeztetési eljárás során kell feloldani, a települési érdekekre figyelemmel. A Településrendezési Terv készítése helyben meghirdetésre került a helyi lakosság, szervezetek és érdekképviseleti szervek körében A település fejlődése szempontjából meghatározó dokumentumok Országos Területrendezési Terv A tervkészítés egyik pillére a magasabb szintű tervek figyelembe vétele. A Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Területrendezési Terv elkészült, jóváhagyásra került, mely alapján az Országos Területrendezési Terv pontosítása megtörtént, így mindkét terv előírásai mérvadóak. Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) elkészítéséről a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény (Tft.) rendelkezett. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény meghatározása szerint a területrendezési terv: az ország, illetve egyes térségek nagytávlatú műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét. ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 6

7 Az Országos Területrendezési Terv, és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területrendezési Terv Ózd várost érintő térségei és övezetei: Az Országos Településrendezési Terv övezetei Szerkezeti terv A B.-A.-Z. megyei Területrendezési Terv övezetei Szerkezeti terv - erdőgazdálkodási térség - mezőgazdasági térség - vízgazdálkodási térség - települési térség 1000 ha felett - főút - országos kerékpárút törzshálózat - egyéb országos törzshálózati vasútvonal Országos ökológiai hálózat övezete (3/1.sz. melléklet) - erdőgazdálkodási térség - mezőgazdasági térség - vegyes területfelhasználású térség - városias települési térség - hagyományosan vidéki települési térség - térségi jelentőségű határátlépési pont - térségi jelentőségű szennyvíztisztító telep - főút - egyéb országos törzshálózati vasútvonal - országos kerékpárút törzshálózat kv-os elosztó-hálózat távvezeték elemei Magterület és ökológiai folyosó övezete (A rendelet 3/1.sz. melléklete) ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 7

8 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek öv. (3/3.sz. melléklet) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek és erdőtelepítésre javasolt területek övezete (A rendelet 3/2.sz. melléklete) Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (3/4.sz. melléklet) Országos és térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (A rendelet 3/3.sz. melléklete) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület öv. (3/5.sz. melléklet) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület öv. (A rendelet 3/4.sz. melléklete) ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 8

9 Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete (3/6.sz. melléklet) Történeti települési terület övezete (A rendelet 3/5.sz. melléklete) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület öv. (3/9.sz. melléklet) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület öv. (A rendelet 3/8.sz. melléklete) Ø Földtani veszélyforrás területe (A rendelet 3/13.sz. melléklete) ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9

10 Ø Vízeróziónak kitett ter. által érintett település öv. (A rendelet 3/14.sz. melléklete) Ø Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete (A határozat 1/2.sz. melléklete) Ø Natura 2000 területek övezete Természetmegőrzési területek övezete (A határozat 1/5.sz. melléklete) ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 10

11 Ø A megye területét érintő légszennyezettségi zóna (A határozat 1/6.sz. melléklete) Ø Települési terület (A határozat 1/9.sz. melléklete) Ø Ipari parkok és logisztikai központok övezete (A határozat 1/11.sz. melléklete) ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 11

12 Ø Szervezőközpont és turisztikai térségközpont (A határozat 1/12.sz. melléklete) Ø Tervezett egyéb mellékúthálózati elem (A határozat 1/16.sz. melléklete) A településfejlesztési szándékok megfogalmazásánál és a területkijelölések során az országos és megyei övezeti besorolásokat a tervnek figyelembe kell vennie, az elhatározásokat pontosítania kell helyi szinten. Az országos és Településszerkezeti Terv kijelöli a területfelhasználási térségeket, mely szerint Ózd város igazgatási területének besorolásai az alábbiak: - Erdőgazdálkodási térség - Mezőgazdasági térség - Vegyes területfelhasználású térség - Városias települési térség - Hagyományosan vidéki települési térség Az egyes térségek területi lehatárolását a Településszerkezeti Terven kell pontosításokkal kijelölni. ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 12

13 A város igazgatási területének egyéb térségi jelentőségű hálózati és infrastruktúra elemei: - Térségi jelentőségű határátlépési pont - Térségi jelentőségű szennyvíztisztító telep - Főút - Egyéb országos törzshálózati vasútvonal - Országos kerékpárút törzshálózat kv-os elektromos elosztó távvezeték hálózat elemei A térségi jelentőségű hálózati és infrastruktúra elemeket a Településszerkezeti Terv jelöli. A város igazgatási területének Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területrendezési Terv által meghatározott térségi övezetei Az igazgatási területet érintő térségi övezetek: - Magterület és ökológiai folyosó övezete - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek és erdőtelepítésre javasolt területek övezete - Országos és térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete - Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete A város teljes közigazgatási területét lefedő térségi övezetek: - Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete - Történeti települési terület övezete - Földtani veszélyforrás területének övezete - Vízeróziónak kitett terület által érintett település övezete A város igazgatási területének térségi övezeteit a Településszerkezeti Terv jelöli ki. Az egyes térségi övezetek területi lehatárolását a Településszerkezeti Terven kell pontosításokkal kijelölni. illetve a szükséges rendeltetési módosításokat el kell végezni. Valószínűsíthetően a mezőgazdasági térség estében alakul ki olyan helyzet, ahol rendeltetési módosításokat kell elvégezni, korábban erdőterületként szabályozott területeket kell mezőgazdasági területbe átsorolni. Ezeket az átsorolásokat oly módon kell elvégezni, hogy a jelenleg már beerdősített, vagy a művelési tervekben erdőnek szánt területek erdő rendeltetése ne módosuljon. Érvényes Településrendezési Terv Ózd város Magyarországon az elsők között készíttette el az új jogszabályok alapján a Településrendezési Tervét, mely digitálisan készült el, és annak idején úttörő volt a Településrendezési Tervek készítésének gyakorlatában. A tervet a Képviselőtestület az Ózd város Településszerkezeti Tervének és Településrendezési Szabályzatának megállapításáról szóló 126/SzÜ 166/KH/1998. (IX.29.) határozatával fogadta el. A Szabályozási terv Ózd város Önkormányzatának 22/1998. (X. 01.) sz. rendelete Ózd város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről rendelettel került elfogadásra. A Településrendezési Terv a jóváhagyást követően ötször került módosításra. A módosítások azonban nem jártak nagyobb beavatkozásokkal, a terv szellemisége és főbb elemei változatlanul maradtak. A legnagyobb beavatkozást ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 13

14 Farkaslyuk városrész önállósodása jelentette, a településrészre vonatkozó tervrészek törlésre kerültek Ózd város Településrendezési Tervéből. Az új Településrendezési Terv készítése során a magasabb rendű jogszabályok változásainak következtében át kell értékelni a területhasználati, és övezeti besorolásokat, amelyek nem járhatnak azonban a szabályozási tartalom teljes felülvizsgálatával. Megállapítható, hogy a hatályos Településrendezési Terv területfejlesztési, területrendezési döntései, övezeti rendszere szinte teljes egészében helytállóak, az új tervbe való átemelésük a jelrendszer felülvizsgálatából adódó változásokkal átemelhető. Értékvédelmi felmérései, karaktervizsgálata a részterületekre teljes értékűek, egyedül a régészeti munkarésze aktualizálandó, örökségvédelmi hatástanulmány készítendő. A rendezési terv jóváhagyását követően eltelt időszak alatt a magasabb rendű jogszabályokban jelentős változások következtek be, mely a Helyi Építési Szabályzat elavulását eredményezte, ezért szükségszerű a HÉSZ jogszerűségének a felülvizsgálata. A Helyi Építési Szabályzat mellékleteit, a szabályozási terveket is felül kell vizsgálni, a szabályozási tartalom megtartása mellett. Az övezeti rendszer átalakításra szorul a hatályos OTÉK jelkulcs alkalmazásával. Megváltoztak az építésügyi jogszabályok, elsősorban az Építési törvény és az OTÉK, de a Területrendezési Tervek körét is érintette a változás. Az Országos Területrendezési Terv 2008-ban módosult és azóta jóváhagyásra került a B.-A.-Z. Megyei Területrendezési Terv anyaga is. A megváltozott jogszabályok szerint el kell készíteni a magasabb rendű terveknek (OTrT, B-A-Z. megyeterv) való megfelelőségi igazolást, térképes ábrákkal és számítással igazolva. El kell készíteni az örökségvédelmi hatástanulmányt, mely kitér a település táji és építészeti értékein túl a régészeti védelemre is. Az örökségvédelmi hatástanulmány a város azon területeire készül, mely kívül esik a műemléki jelentőségű terület kijelöléséhez készült tanulmány területén, mert az a rész már elfogadásra került, és beépült a magasabb rendű jogszabályokba. Helyzetelemzés A településfejlesztési koncepció előkészítéseként vizsgálatokat végeztünk, melyet külön munkarészben dokumentálunk. Elkészült az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által jegyzett a településre vonatkozó Vízügyi szakvélemény, mely elengedhetetlen a vizek (belvíz, árvíz) által veszélyeztetett területek feltűntetéséhez és figyelembe vételéhez. A Kulturális Örökségvédelmi hivataltól a régészeti lelőhelyek, valamint az építészeti értékvédelemmel kapcsolatos /műemléki/ adatok beszerzése megtörtént, melyek alapján az örökségvédelmi hatástanulmány aktualizálásra kerül. ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 14

15 LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: ~Fax: Mobil: A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ TARTOZÓ JÓVÁHAGYOTT ELŐ ZMÉNYEK Ózd város Településrendezési Terve Korszerűségi Felülvizsgálatához TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1. Tények és célok Adalékok Ózd várospolitikai koncepciójához (1996.) Ózd város képviselő-testületének 286/SZJ106/KH/1995 sz. határozata alapján a koncepciót összeállította: Dr. Fónagy János Ez a dokumentum az eredeti településfejlesztési koncepció, melyet a Képviselő testület határozattal jóváhagyott. 2. Ózd város koncepciójának felülvizsgálata, aktualizálása (1997.) Ez a dokumentum az eredeti településfejlesztési koncepció, melyet a Képviselő testület határozattal jóváhagyott, és a jelenleg hatályos Településrendezési Terv alapjául szolgált. A koncepcióban elhatározott fejlesztési irányok ma is helytállóak, a készülő Településrendezési Terv alapvetéséül szolgál az ezen a koncepción alapuló hatályos Településrendezési Terv. A koncepció adatait az elkészült Integrált városfejlesztési Stratégia pontosította és egészítette ki a mai viszonyoknak megfelelően. 3. Esélyegyenlőségi Program (2007.) A településfejlesztési koncepció 1 számú melléklete Az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény a települési önkormányzatok számára megteremtette annak lehetőségét, hogy helyi esélyegyenlőségi programot fogadjon el. Az esélyegyenlőségi programot az Önkormányzat 2007-ben készíttette el, melyet a Képviselő-testület a 219/SzÜ 7/KH/2008. (II.19.) számú határozatával fogadott el. A programot az EURON Tanácsadó és Szolgáltató Kft. készítette. A települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen Ózd városában élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva többek között a foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. 4. Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008) A településfejlesztési koncepció 2. számú melléklete Az Integrált Városfejlesztési stratégia a várospolitikai elvárásokat tükrözi, mely azonban igazodik a város hatályos Településrendezési Tervéhez és az abban foglalt fejlesztési irányokhoz. Az IVS elkészítése és jóváhagyása a település- ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 15

16 rendezési terv alapvetéseit nem változtatja meg, azonban a komplex városfejlesztési célkitűzéseit tekintve a jelen településfejlesztési koncepció részét képezi, annál részletesebb adatbázisra épül. Az IVS elhatározásaiból településrendezési beavatkozást igénylő program a szegregációs területek kezelése. Szegregációval érintett területek Az Integrált Városfejlesztési stratégia részletesen foglalkozik a város szegregációval érintett területeivel, melynek kihatása van a készülő Településrendezési Tervre. Az IVS - ben megadott szegregációval érintett területek csak egy szűkebb területi lehatárolása az, mely közvetlen szabályozási beavatkozást igényel. A nagyobb kiterjedésű szegregációs területek nem igényelnek településrendezési eszközökkel történő beavatkozást. IVS - ben megadott szegregációval érintett területek ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 16

17 A településrendezési beavatkozást igénylő szegregációval érintett területek 1. Bánszállás telep 2. Debreceni utca- Kölcsey utca térsége 3. Velence telep és környéke 4. Petőfi út 2-6. sz. 5. Zrínyi út családi házas övezet eleje (részleges) 6. Iparvasút utca 7. Hétes telep, Csontalma (részleges) 8. Kiserdő alja, Új telep és környezete, Bartók Béla utca (részleges) 9. Örs vezér utca és környezete 10. Sajóvárkony, Mekcsey út Dózsa György út Dobó utca és környezete 11. Kovács Hagyó Gyula út vége Berkenye utca 12. Tábla városrész (részleges) 13. Somsály (részleges) 14. Somsályfő, Akna utca 15. Karú térsége 16. Kovács Hagyó Gyula út eleje A településrendezési beavatkozást igénylő szegregációval érintett területek ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 17

18 A településrendezési beavatkozást igénylő területek esetében kétféle területet különböztetünk meg. Azokat a területegységeket, ahol az eredeti területfelhasználási, rendeltetési szabályozás megmarad, illetve azokat ahol rendeltetésmódosításra kerül sor. A rendeltetésmódosítással nem érintett, elsősorban a régi kolóniák területein kialakult lakóterületek esetében olyan szabályozás kidolgozását kell előirányozni, amely lehetővé teszi a területek megújulását, és megakadályozza a szegregációs problémák újratermelődését. Ez elsősorban a telekalakítás, illetve a lakásszám bizonyos fokú korlátozásával jár együtt. Különös figyelmet igényelnek azonban azok a beavatkozást igénylő szegregációs területek, melyek a műemléki jelentőségű területen, vagy helyi területi értékvédelemmel érintett területen belül helyezkednek el, mert ott az eredeti építészeti értékek védelmére is figyelemmel kell lenni. Azokon a szegregációs területeken ahol a Településrendezési Terv a terület rendeltetésének megváltoztatását irányozza elő, már a most hatályban lévő területrendezési terv szerint is, csak az új rendeltetésnek megfelelő funkciójú épület létesíthető. Ezeken a területeken csak az épületek állagmegóvási és karbantartási munkálatai végezhetőek, bővítés nem valósítható meg. Ez hosszú távon a szegregált terület teljes megújulását irányozza elő. 5. Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv (2010) A településfejlesztési koncepció 3 számú melléklete Ózd Város Önkormányzata az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott gyakorlati útmutató és minta alapján, valamint az esélyegyenlőséget célzó jogszabályok szellemében kidolgozta, és képviselőtestületi határozattal elfogadta Ózd Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét, mely elősegítette azt a folyamatot, hogy a minőségi oktatás az intézményekben mindenki számára elérhető legyen. Az intézkedési terv a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítése érdekében szükséges konkrét beavatkozásokat rögzíti. Az Esélyegyenlőségi program alapjául a Köztársasági Esélyegyenlőségi Program szolgált, amely kiterjed: a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építésére, az érintett köztisztviselők, közalkalmazottak képzésére, a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvélemény-formáló programok szervezésére, a fogyatékkal élő emberek számára a környezet bejárhatóvá tételére, az erőszaktól szenvedőknek komplex jogi, szociális és pszichológiai segítséget nyújtó krízisintervenciós központok kialakítására és a területi szinten halmozottan megjelenő hátrányok újszerű társadalompolitikai kezelésére. ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 18

19 6. Az Ózdi kistérség foglalkoztatási stratégiája (2010.) A településfejlesztési koncepció 4. számú melléklete Az Ózdi Kistérség Többcélú Társulása megbízásából 2010-ben elkészült Az Ózdi kistérség foglalkoztatási stratégiája című dokumentum, mely Az ózdi kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése" című ÁROP-1.1.5/C projektjének keretében valósul meg. A stratégiát: az EX ANTE Tanácsadó Iroda és az EX-ACT Project Tanácsadó Iroda készítette. A stratégia célja, hogy felülvizsgálva az Ózdi kistérség jelenlegi munkaerő-piaci helyzetét, fejlesztési javaslatokat fogalmazzunk meg a kistérség gazdasága számára az elkövetkező évekre. Célja, hogy meghatározza a foglalkoztatást bővítő kitörési pontokat és a kapcsolódó intézkedéseket, valamint megteremtse a partnerek közötti együttműködést. A stratégia megalapozása érdekében a projekt első szakaszában a kistérség foglalkoztatási, gazdasági helyzetét feltáró helyzetelemzés készült, majd az összegyűjtött információk alapján kerültek feltárásra a szükségletek, problémák, és a kitörési lehetőségek. 7. Ózd város Környezetvédelmi Programja (2002.) A településfejlesztési koncepció 5. számú melléklete A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv (1) bekezdés b.) pontja a helyi önkormányzatok számára feladatként határozza meg azt, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, valamint a település rendezési-fejlesztési terveivel összhangban önálló környezetvédelmi programot dolgozzanak ki. Ózd város önkormányzata 2002-ben készíttette el a város környezetvédelmi programját, amely részletesen elemzi a város környezeti állapotát. A települési környezetvédelem előírásai kiterjednek: a levegőtisztaság-védelem, a zaj és rezgés elleni védelem, a föld és vízvédelem, a hulladékgazdálkodás, a sugárzás, a természetvédelem, a kilátásvédelem, az épített környezet védelmének témaköreire, az állattartással kapcsolatos előírásokra. 8. Ózd város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve (2004.) A településfejlesztési koncepció 6. számú melléklete A városban a hulladékgazdálkodás Ózd város Önkormányzatának külön rendelete szerint történik. A Helyi Hulladékgazdálkodási Tervet az ÖKO-TECHNIKA Környezetvédelmi Szakértői BT. készítette. A helyi hulladékgazdálkodási terv a teljes hulladékgazdálkodási tervezési folyamat egyik része, ugyanis magasabb szintű tervre, az Országos ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 19

20 Hulladékgazdálkodási Tervre épül, mely egy stratégiai tervezés, amiben meghatározták a célokat, célkitűzéseket, valamint az országos szinten szükséges, a célok elérését szolgáló intézkedéseket, programokat, a finanszírozási és gazdasági eszközöket. Erre épül az észak-magyarországi régióra vonatkozó hulladékgazdálkodási terv és a helyi hulladékgazdálkodási terv, mely már egy megvalósítás-orientált tervezést jelent. A helyi hulladék-gazdálkodási terv az állapotfelmérést követően a hiányosságok feltárásán, valamint azok megszüntetésére irányuló cselekvési program megfogalmazásán és megvalósíthatósági eszközrendszerének meghatározásán alapul. Egyik prioritása a hasznosítható hulladékok lerakással történő ártalmatlanításának csökkentése. A város hulladékgazdálkodásának legfontosabb feladata, mely szervesen illeszkedik a regionális hulladékgazdálkodási tervekben megfogalmazott célokhoz, a csatornázottság további kiépítése, valamint a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása, korszerű hulladék-elhelyezés. 9. Ózd város Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálata (2007.) A településfejlesztési koncepció 7. számú melléklete A város Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálata 2007-ben megtörtént. A dokumentáció felülvizsgálja a 2004-ben javasolt intézkedések megvalósulását, valamint további célkitűzéseket fogalmaz meg. ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 20

21 LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: ~Fax: Mobil: ÓZD VÁROS JÖVŐ KÉPE Ózd város Településrendezési Terve Korszerűségi Felülvizsgálatához TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A jövőkép a település adottságira épülő, az önkormányzat fejlesztési szándékait megfogalmazó, a fejlődés irányait és prioritásait, valamint stratégiáját megjelölő hosszú távú célrendszer. Ózd esetében a fejlődés legkedvezőbb lehetséges irányaként a megkezdett térségi integráción belül koordinált fenntartható fejlődési modell jelölhető meg. A fenntartható fejlődési modell gazdasági oldalról és a települési funkciók oldaláról az adottságokból következő alkalmasság szempontjait és lehetőségeit, fejlesztési oldalról a területhasználat mértéktartó, más területekkel egyensúlyban lévő fejlesztését tűzi ki célul, mind települési, mind térségi szinten. Az elérendő cél érdekében fontos térségfejlesztési erő, hogy az azonos érdekeltségű, adottságú, helyzetű, piaci pozíciójú önkormányzatok, gazdasági társaságok, társadalmi és más szervezetek a hosszú távú célkitűzéseken alapuló fejlesztéseiket egymás szándékát erősítő, azt nem zavaró, nem gátló módon a térség kiegyensúlyozott fejlődése érdekében együttműködés keretében végezzék. Az együttműködés kulcsa az azonos adottság és érdekeltség, ezért célszerű az integráción belül is az ilyen települések együttműködésének erősítése akár kistérségi szinten túl is. Ózdnak erősítenie kell a kistérségi központi szerepét, valamint együttműködését a a kistérségen belüli településekkel. Ezen együttműködés keretein belül kell megtalálnia és megőriznie saját, önálló arculatát, önálló települési funkcióit. 6.1 ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEK: A település rangjának, szerepkörének megtartása, erősítése. A település gazdasági fellendítése, a lakosság jövedelemszerző képességének javítása, területfejlesztéssel. Magasabb szintű közlekedési infrastruktúra kiépítése, a közlekedés forgalomtechnikai átszervezése. A komplex vízrendezés megvalósítása. A vonzó település megteremtése a minőségi életkörülmények, a lakhatás feltételeinek javításával, a települési értékvédelem és a fejlesztés eszközeivel. Szegregációs területek minőségi javítása. A település környezeti értékeinek megtartása, a környezeti terhelések csökkentése a fejlesztések koncentrált elhelyezésével, a települést terhelő, a fejlesztésekből adódó környezeti ártalmak korlátozásával. A település értékeinek és kultúrájának megőrzése és az ebben rejlő lehetőségek kihasználása. A település életminőségének megőrzése, javítása, a gazdasági alapok fenntartható fejlesztésével. A település népességmegtartó képességének növelése. ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 21

22 Olyan helyi közösségek kialakítása, amelyek további társadalmi-gazdasági fejlesztések alapját képező vonzó vidéki életmódot hoznak létre. A kistérségi, településközi együttműködés erősítése. 6.2 KONKRÉT CÉLKITŰZÉSEK: ( A jóváhagyott IVS alapján) A VÁROS STRATÉGIÁJA A város és a vele funkcionális kapcsolatban lévő környezetének hosszú távú jövőképe, céljai Az Ózdi kistérséget lehet a várossal funkcionális kapcsolatban álló térségként értelmezni. A kistérségben több különböző terület esetében jelentkeznek problémák, az alábbiak esetében érzi fontosnak a város és a kistérség a fejlesztések megindítását: Munkahelyteremtés, humánerő fejlesztése Településfejlesztés, települési környezete javítása, iparterületek megújítása Helyi gazdaság fejlesztése, szolgáltatások fejlesztése Közlekedés és az elérhetőség fejlesztése Környezetvédelmi fejlesztések Szociális körülmények javítása, a társadalom felzárkóztatása Szintén elérendő fejlesztési elképzelések közé tartoznak még olyan általános célok, mint a versenyképesség javítása, a fenntarthatóság erősítése, a források hatékonyabb felhasználása. A fejlesztési területek által lehatárolt elérendő célokat három csoportba lehet összefoglalni, ezek a gazdaság, a társadalom és a környezet. A város és vonzáskörzetének célja tehát az, hogy ennek a három fő fejlesztési irányvonalnak az egyensúlyát megteremtse. MUNKAHELYTEREMTÉS, HUMÁNERŐ FEJLESZTÉSE Az Ózdi kistérség jelenleg a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik, társadalmi-gazdasági szempontból elmaradottnak tekinthető. Ennek köszönhetően kiemelt szerepet kapnak a társadalmi infrastruktúra fejlesztések. Mindez magába foglalja az oktatási kapacitás fejlesztését, a térség speciális adottságaihoz (halmozottan hátrányos családok) igazodó képzési-oktatási megoldások kialakítását, a térségben élő lakosság szociális szolgáltatási igényeit. Külön kiemelt szerepet szán a kistérség a szociális szolgáltatásokon belül, az egyre növekvő idős lakosság ellátásának, szociális gondozási központok kialakításának, és a hátrányos helyzetű családokkal történő foglalkozásnak. Ezen feladatokat az egyes települések között kell majd elosztani. A kistérség természetesen pályázni fog a leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek kiírandó programokra, melyhez kistérségi szinten elkészültek a tervek, illetve a projektjavaslatok. A tervezést a kistérség fejlesztési dokumentumai alapozzák meg. Értelemszerűen a kistérségi projektek a kistérség teljes lakosságára hatással lesznek, így a szegregátumokban élőkre is. ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 22

23 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETE JAVÍTÁSA, IPARTERÜLETEK MEGÚJÍTÁSA A kistérség településeinek külső megjelenése a folyamatos forráshiány következtében nem megfelelő. A közterek és középületek felújítása szinte valamennyi településen szükségszerű. Mindez szolgálja a településen élők életminőségének javulását, de fontos szerepet tölt be a gazdaságfejlesztésben is. A kistérség területén még található jó állapotban fennmaradt népi jellegű, hagyományos lakóépület, amelyek részét képezi a kulturális örökségnek, védelmük fontos cél. A kistérségen belül jelentős az iparterületek aránya, ezek sokszor tájképi zavaró tényezők. Fontos, hogy a néha egészségre is káros felhagyott ipari létesítmények megújuljanak, helyükre új munkahelyeket adó létesítmények kerüljenek. HELYI GAZDASÁG FEJLESZTÉSE, SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE A kistérség gazdasági fejlesztésének legfontosabb célja a hozzáadott értéket termelő vállalkozások számának növelése, új vállalkozások generálása, és a meglévők technológiai fejlesztése. Az Ózdi Ipari Park továbbfejlesztése, fenntartása ezt a célt szolgálja. Mindennek az a célja, hogy a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező lakosok számára is munkahely teremtődjön, illetve ezen ipari beruházásokhoz kapcsolódóan a magasan képzett munkaerő is a térségben maradjon, esetleg a térség a betelepülők számára is vonzóvá váljon. Bár a kistérség nem tekinthető kiemelt idegenforgalmi célterületnek, rendelkezik olyan kulturális és természeti adottságokkal, amelyek lehetőséget adnak a turizmus fejlesztésére. A jövőben meg kell vizsgálni azokat a turisztikai adottságokat, melyekre a jövőben egy helyileg fontos idegenforgalom építhető ki. A kistérség egyes településein a szolgáltatási szektor színvonalának fokozása nagyon fontos, mivel a kistérség egyik legnagyobb problémáját az elvándorlást ezzel is meg lehet akadályozni. A szolgáltatásokban nemcsak a városnak kell élen járnia, hanem a kisebb településeknek is. KÖZLEKEDÉS ÉS AZ ELÉRHETŐSÉG FEJLESZTÉSE A közlekedési fejlesztések legfontosabb célja az elérhetőség javítása a versenyképesség növelése a társadalmi-területi kohézió erősítése érdekében. A jó megközelíthetőség és a megfelelő intermodális kapcsolatok vonzzák a működő tőkét, orientálják a vállalkozások telephelyválasztását, közelebb hozzák a beszerzési és értékesítési piacokat, nagyobb teret adnak a munkaerő mobilitásának és lehetővé teszik többletjövedelmek realizálását a nemzetközi áruszállítás kiszolgálása révén. A jó közlekedési infrastruktúra előmozdítja a vidéki, esetenként hátrányos helyzetű térségek felzárkózását, a gazdasági fejlettség térbeli kiegyenlítését. A versenyképesség alapvető feltétele a település elérhetőségének biztosítása. A megvalósuló fejlesztések akkor indukálhatnak további hatásokat a hátrányos helyzetű településeken, ha megteremtjük a fizikai elérhetőséget és ezzel a gazdaságba történő becsatlakozás lehetőségét még nagyobb arányban növeljük. A megfelelő minőségű elérhetőség biztosítása egyaránt fontos a gazdasági szereplők számára a gazdasági mobilitás igények kielégítése érdekében, másrészt kiemelt jelentőségű a lakosság számára, különösen a munkahelyek, közszolgáltatások elérése, a szabadidős mobilitás kiszolgálása érdekében. ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 23

24 Alapvető városi érdek a várost megközelítő főútvonalak rekonstrukciójának elérése, illetve a városon átmenő forgalmi út nyomvonalának kiépítése a hatályos Településrendezési Tervben foglaltaknak megfelelően. KÖRNYEZETVÉDELMI FEJLESZTÉSEK A jövőben számos helyen kell különböző környezetvédelmi megelőző beavatkozást végezni. A jelenleg még nem ismert környezetszennyezésekre is fel kell készülni. Az ismert szennyező területek esetében pedig terveket kell készíteni a rekultivációra és a további intézkedésekre. SZOCIÁLIS KÖRÜLMÉNYEK JAVÍTÁSA, A TÁRSADALOM FELZÁRKÓZTATÁSA A kistérségben több településen is rendkívül rossz szociális körülményeket lehet tapasztalni. Főként a roma kisebbség, és a tartósan munkanélküliekkel rendelkező családok körében tapasztalható komoly leszakadás. Ezekben a családokban meg kell teremteni a felzárkózás lehetőségét, programok, átképzések kidolgozásával mihamarabb el kell érni a felzárkózás elindulását. A jövőbeni fejlesztési irányok, elérendő célok meghatározása a város és a kistérség viszonyában A térség belső erőforrásai és adottságai a koncentrált forrásfelhasználás mellett is több fronton is megnyitható célrendszert vetítenek elénk. Az Ózdi Kistérség esetében a stratégiaalkotás célja a kistérségben élők, végső soron a lakosság életminőségének javítása. A kistérség esetében azonban ezen átfogó cél megvalósulása közvetlen módon kapcsolódik a térség alapvető problémáját jelentő gazdasági megújulás, szerkezetváltás beindításához. A gazdasági felzárkózás beindítása tehát közvetlen előfeltétele és egyben garanciája az életminőség fokozatos, de érzékelhető javulásának. Átfogó cél: - a gazdasági felzárkózás elindítását - az élhető kistérség kialakítását Specifikus célok: - multiszektorális, korszerű gazdasági struktúra kialakítása - a kistérség versenyképességének a javítása - térségi szerepkörök kialakítása, erősítése - a települések komfort fokozatának növelése - a társadalmi leszakadás megállítása, a felzárkózás megindítása Ágazati célok: - gazdaságfejlesztés - térségfejlesztés - a térségi oktatás struktúráinak modernizációja - társadalmilag leszakadt csoportok integrálása/foglalkoztatás Horizontális célok: - partnerség, összefogás erősítése - EU-s források segítségével magántőke-bevonás felgyorsítása - a megvalósítási folyamat szervezeti kereteinek kialakítása - a térség arculatváltása ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 24

25 A VÁROS ÉS A KISTÉRSÉG KÖZÖS CÉLJAINAK ÉS FELADATAINAK ISMERTETÉS a) Helyi vállalkozások megerősítése és bővítése, munkahelyek megőrzése, új munkahelyek teremtéséből levezethető, ezekhez köthető célok: - a vidéki területek népességmegtartó képességének erősítése, elvándorlás megakadályozása - pozitív természetes szaporodás elérése - magasabban képzett munkaerő megteremtése, a jelenlegi magasan képzett munkaerő megtartása - új vállalkozások megjelenésével funkcióbővülés elérése - a vállalkozások közvetett hatása révén életszínvonal emelkedés A cél realizálását a következő megoldások, eszközök szolgálják: - önkormányzati kedvezmények (pl. vállalkozásbarát helyi-adózás, helyi díjak, kitüntetések), fiatal vállalkozók letelepedésének támogatása, - térségi marketing, - integrátor szervezetek bevonása, a helyi integráció elősegítése, - programok: vállalkozások együttműködésének ösztönzésére, hátrányos helyzetűek foglalkoztatási lehetőségeinek bővítésére, a vállalkozási környezet javítására, beruházások a vállalkozások technikai feltételeinek korszerűsítésére. b) A kistérség földrajzi-, természeti-, és piaci adottságainak jobb kihasználásával előnyök eléréséből levezethető, ezekhez köthető célok: - a lakosság megtartása, egyéb demográfiai célok - a multifunkcionális, fenntartható és versenyképes térhasználat kialakítása - a közlekedési adottságok jobb kihasználása - a vállalkozások fejlesztésének speciális célkitűzései - a terület földrajzi adottságainak optimális, gazdaságélénkítő hatású felhasználása A cél realizálását a következő megoldások, eszközök szolgálják: - a cél fontosságának az érintett vállalkozások széles körével történő felismertetése, és elfogadtatása c) A humán erőforrások és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztéséből levezethető célok: - népességmegtartás, egyéb demográfiai célok - multifunkcionális térhasználathoz szükséges ismeretek megszerzése, alkalmazása - szakképzett, sokrétű munkaerő kialakulása - és a térség relatív hátrányainak csökkentése A cél realizálását a következő megoldások, eszközök szolgálják: - a civil szerveződést elősegítő intézkedések - az önkormányzati tervek, intézkedések szakszerűségét biztosító szakértői csoportok kialakítása - felnőttképzés, átképzési rendszer újragondolása - térségi munkaügyi statisztikai adatbázis kialakítása, naprakész vezetése - együttműködés az illetékes munkaügyi szervezetekkel ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 25

26 - programok készítése a következő feladatokra: - iskolai képzés diverzifikálása, - a helyi tehetséggondozás, ösztöndíj programok, - speciális igényeket és programokat szolgáló képzési programok - egészségügyi ellátás fejlesztése, - vállalkozási információs szolgáltatások fejlesztése, - közösségi házak programja. d) A tájadottságokhoz igazodó, épített lakókörnyezet fejlesztése, a hagyományok és helyi értékek megőrzéséből levezethető célok: - építészeti értékek, helyi hagyományok megőrzése - népesség megtartása, egyéb demográfiai célok - többfunkciós, fenntartható térhasználat - vállalkozások fejlesztése - a humán erőforrások fejlesztésének speciális célkitűzései A cél realizálását a következő megoldások, eszközök szolgálják: - a helyi hagyományoknak, emlékeknek a szerepeltetése az alap- és kiegészítő képzésben, - a helyi kötődést segítő civil szerveződések támogatása, - helyi értékek felmérését, felújítási igényeiket és hasznosítási lehetőségeiket tartalmazó kataszterek készítése, - Településrendezési Tervek és szabályozás kistérségi összehangolása, kistérségi Területrendezési Terv készítése - speciális épület felújítási programok (műemlékek, építészeti értékek, bérbe adható épületek fiatal vállalkozók számára), - helyi rendezvények, hagyományteremtés, települési arculatok javítása, - védett természeti értékekben rejlő turisztikai lehetőségek kihasználása, - más térségekkel közös hagyományőrző és kulturális programok kialakítása, szervezése. A KISTÉRSÉG HOSSZÚ TÁVÚ JÖVŐKÉPE A kistérség középtávú jövőképét már annak fényében érdemes meghatározni, hogy Magyarország és Szlovákia is 2007-től egy hosszabb időszakra vonatkozó Európai Uniós fejlesztési ciklus támogatásaiból részesülhet. Mindezek alapján az alábbi jövőképet lehet felvázolni: - Megvalósul azon infrastrukturális fejlesztések egy része, amelyek révén a térségen belüli, illetve a közvetlen környezettel történő térségi kapcsolatok érzékelhetően javulnak: a térségen belüli ingázás, valamint, a szomszédos kistérségek, ezen belül kiemelten a szlovák kistérségek elérhetőségének feltételei javulnak; - A kistérségben kialakul a több lábon álló gazdasági szerkezet: néhány meghatározó erős nagyvállalat mellett sűrű, beszállításra is alkalmas kis- és középvállalkozások hálózata jön létre. Eredményesen működnek a vállalkozásokat támogató üzleti és gazdasági szolgáltatások. A munkaerőpiacról tartósan kiszorult népesség számára a szociális gazdaság keretén belül jön létre hosszú távú foglalkoztatási lehetőség. - Periférikus helyzetéből a kistérség kimozdul és ezen belül Ózd térségi központi szerepe erősödik: további térségi szerepköröket ragadhat meg (oktatás, egészségügyi és szociális ellátó központ, kereskedelmi-bevásárlóközpont, a ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 26

27 kistérségi turizmus koordinációs központja), Szlovákia határmenti kistérségeit is bekapcsolja, integrálja. - A kistérség eredményesen kapcsolódik be a környező fejlett és tovább fejlődő turisztikai központok közti térségi munkamegosztásba: saját turisztikai termékek és vonzerők tervszerű kifejlesztésével önálló, illetve fontos komplementer eleme lehet a tradicionális térségi turisztikai vonzerőknek (Szilvásvárad, Aggtelek, Nemzeti Parkok) - A kistérség hatékonyan avatkozik be a hátrányos helyzetű rétegek felzárkózatása érdekében: Jelentős eredményeket mutat föl a térség a hátrányos helyzetű, marginalizált, alacsony társadalmi státuszú, elsősorban roma lakosság integrációjában képzési, életminőségi és közösség fejlesztési állapotuk tekintetében. - Mindezek eredményeként megtörténik az ózdi kistérség teljes arculatváltása: a korábbi válságokkal terhelt, depresszív térség az eredményes struktúraváltás egyik közép-európai modelljévé válik, amely lakosai számára fejlődési perspektívát és komfortos környezetet biztosít. - A kistérség elmozdul a fenntarthatóság irányába: melynek eredményeként a modern fejlesztési szemlélet politikája az erőforrások és a gazdasági lehetőségek hatékony felhasználását teszik lehetővé. ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 27

28 LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: ~Fax: Mobil: ÓZD VÁROS JÖVŐ KÉPÉT MEGHATÁROZÓ FEJLESZTÉSI IRÁNYOK Ózd város Településrendezési Terve Korszerűségi Felülvizsgálatához TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 7.1 FŐ CÉLOK ÉS FEJLESZTÉSI IRÁNYOK Célként tűzzük ki, hogy Ózd gazdasági, elsősorban az iparra alapozott, jellegét megőrző és fejlesztő, idegenforgalmi szerepét erősítő, nyugodt lakókörnyezetet biztosító, környezeti értékeit és települési karakterét megőrző település legyen. Ehhez feltételként rendelhetjük, hogy: Az országos és regionális területrendezési tervekben szereplő közlekedési infrastrukturális fejlesztések megvalósulását a település felkészülten fogadja, ehhez a belső- és külső közlekedési hálózati rendszerét átalakítsa, belső kiszolgáló úthálózati rendszerét bővítse és átalakítsa tudatos területfejlesztési politikával, mely egyúttal a belső területi tartalékok hasznosítását is elősegíti. A településnek sikerül megtartania a lakosságát azáltal, hogy olyan fejlesztési projekteket indít el, elsősorban a szegregációval érintett területek esetében, amelyek növelik a lakosok komfortérzetét (település-rehabilitáció), olyan intézkedéseket hoz a település vezetése, amelyek elősegítik és ösztönzik a helyi mikro- és kisvállalkozások megerősödését mind az idegenforgalom, mind a gazdaság (ipar és mezőgazdaság) terén, valamint elősegíti a középvállalkozások megtelepedését és megtartását. A településen kialakított ipari park és ipari területek betelepülnek, valamint nagyban hozzájárulnak a munkaerő megtartásához és ezáltal a jövedelemtermeléshez. Ennek következtében kiegyensúlyozottan fejlődnek a helyi szolgáltatások, a helyi vállalkozások megerősödnek. A település ki tudja használni meglévő ipari területeit, valamint bővítéssel fejleszteni tudja. A településnek sikerül idegenforgalmi szerepét növelnie elsősorban az idegenforgalmi kínálat és a hozzá tartozó idegenforgalmi infrastruktúra kiépítésével és a település rehabilitáción és a település történeti hagyományain alapuló új arculatának megteremtésével. A gazdasági fejlesztés és felemelkedés nem képzelhető el a település gazdasági stratégiájának kidolgozása nélkül. A településfejlesztési koncepció a térbeli, területi keretek meghatározását tudja rögzíteni, a település gazdasági stratégiájának kidolgozása külön munka tárgya, melyet kistérségi összefogással kell megoldani. A kommunikáció javítása a térség települései között, az információhoz jutás, a kistérségi érdekérvényesítő képesség növelése az egyes települések vagy települési társulások projektjeinek egymást erősítő hatása érdekében. ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 28

29 7.2 STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK A város a kitűzött pozitív jövőkép elérését a következő főbb stratégiai célkitűzések megvalósításával biztosíthatja: Ózd növelje a térségben betöltött szerepét, kistérségi szerepköre erősödjön, Ózd folyamatosan növelje versenyképességét, tartós fejlődési pályára álljon, Ózd biztosítsa az itt élők számára a minél jobb életkörülményeket, a demográfiai, munkaerő-piaci és szociális feszültségeket enyhítse, Vonzó településkép elérése, Ózd mind a város, mind a kistérség tekintetében csökkenti a szegregáció térbeli és társadalmi mértékét, konkrét, célzott intézkedéseket tesz az integráció előmozdítása érdekében, Ózd elősegíti az alacsony státuszú, munkanélküli lakosság, főként a szegregátumban élők foglalkoztathatóságának, munkaerő-piaci helyzetének javítását, aktív stratégiával hozzájárul a foglalkoztatási szint javulásához, Ezen jövőkép és stratégiai célok elérését különböző prioritások megvalósítása mentén érheti el a város és vele szorosan a kistérség is: I. Prioritás: A humán erőforrás fejlesztése Minőségi képzés fejlesztése, új irányok a középiskolai szakképzésben, átképzésben; A régiós közép és felsőoktatási intézmények és a helyi gazdasági szervezetek együttműködésének javítása; Képzési és oktatási együttműködések és kapcsolatok ne csak a statisztikai kistérség és régió, hanem a város teljes gazdasági vonzáskörzetére terjedjenek ki; A műszaki kutatás-fejlesztés infrastrukturális szükségleteinek biztosítása (kutatólaboratóriumok, műszerek); Alulképzettség csökkentése a városi lakosság körében; A lakosság térségi kötődésének erősítése (helytörténet, helyi kultúra, hagyományok); A város kulturális központtá fejlesztése (kiállítóközpontok, galériák, fesztiválok-rendezvények) ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 29