Barangolások a Mátyusföld településein

Átírás

1 Barangolások a Mátyusföld településein 95 Vízkelet területén a régészek késő bronzkori, valamint a Nagymorva-Birodalom időszakából származó sírokat találtak ban Kusoud néven említik. A falut a Dudvág két részre osztja. A község cigányzenészei a környéken is híresek voltak. A Thurzó család kápolnája a 17. században épült. A Vízkelethez 1943-ban hozzácsatolt Hegy falu román stílusú, téglából épült temploma között épült. A rajta látható barokk elemek 1752-ből származnak. A homlokzatot között restaurálták. Hegy község lakosai nemesi privilégiumokat nyertek és a Hegyi előnevet viselték. T.r. Lenóerdőmajor, Sziget, Zúgómajor. Feketenyék neve először 1113-ban a zobori okiratban Vízkelet-Hegy román kori temploma fordul elő. Péterháza település 1323-ban a falu határában volt található. Legrégibb pecsétjének felirata: PAGUS NEIK A pecsét középső mezője rákot ábrázol alatta csónakkal, mely az egykori vízi világ jelentőségére utal. A falu első templomkápolnáját 1923-ban lebontották. A falu északi részén egyesül a Feketevíz a Dudvággal. Ez utóbbi medrét Vízkelettől 1903-ban a Szeli-Dudvág folyó átterelésével alakították ki. A Feketevíznek az 1960-as évek végén végzett szabályozásával a folyó vizének nagy részét nem a Vezekényen átfolyó eredeti mederbe, de a felduzzasztott Kis-Dunába terelték. A falutól 4 km-re egy kisebb teljesítményű vízierőművet létesítettek. A duzzasztó környéke a közeli Agerdővel együtt a horgászok kedvelt helye. A hétvégi házak szaporodásával és a vízi Duzzasztó Feketenyék határában turizmus növekedésével a terület az idegenforgalom egyik helyi központjává válik. Nyéken faiskola működik. A folyóhordalékok jelentős kavicskitermelést tesznek lehetővé. Vezekény a Megyer patak két partján terült el, de az as pestisjárvány után a Feketevízhez közelebb építették. A település régi helyén található homokgödrökben bronzkori temetkezési helyre bukkantak. A község legrégibb ismert pecsétje 1790-ből egy csónakot ábrázol, melyben két evezős ül. Temploma eredetileg egyhajós barokk kápolna 1718-ban épült, mai formájára 1778-ban bővítették. A falu területén a Queen és a Vén Diófa vendéglátóipari egységek működnek. Tallós jelentős régészeti lelőhely (kőkorszak, bronzkor, A vezekényi művelődési ház és udvara halstatti kultúra, szláv temető a 7 8. századból). Barokkklasszicista kastélyát Esterházy Ferenc építtette 1760-ban. A kastély szomszédságában áll a Szentháromság tiszteletére emelt templom, amelyet ben építettek. A kastélyépület mögött nagy parkot alakítottak ki, melyben több egzotikus fafajta található. A temető bejáratánál áll az ben épített Lourdes-i barlang. A kegyhellyé nyilvánított búcsújáró helyhez a népi emlékezet alapján több csodás gyógyulás kapcsolódik. A Feketevíz partján áll Nepomuki Szent Jánosnak, a hidak védőszentjének a szobra ból Évente számos zarándok keresi fel. A Kis-Duna partján, a festői környezetben álló cölöpös Maticza-malom a környék értékes ipari műemléke. Eredetileg hajómalom volt, később rögzítették cölöpökre, és építették hozzá a terelőgátat, A tallósi kastélypark Pozsonyeperjes felé, a falu határában a kavicskitermelés által létrejött tavat ma halastóként hasznosítják. T.r.: Dinnyésdomb, Dunapart, Gulyamező, Jegenyésmajor, Úrföldpuszta.

2 96 Barangolások a Mátyusföld településein Galánta és környéke Galánta a Mátyusföld gazdasági, közigazgatási, közlekedési és üzleti központja. Első írásos emléke 1237-ből származik. A település 1421-ig más-más család tulajdonában volt. Ettől kezdve azonban csaknem hat évszázadon át túlnyomórészt az Esterházyak birtoka. Ferdinánd király 1635-ben vásártartási jogot adott a településnek. A városban az Esterházyak két kastélya áll. Az Esterházy család fényét a Galántán született Esterházy Miklós ( ) alapozta meg, aki országbíró volt, majd 1625-ben a pozsonyi A Szent István király plébániatemplom országgyűlés nádorrá választotta. A 18. században fejlődésnek indult a kézműipar, céhek alakultak. A 16. században iskolája, a 17. században már ispotálya is volt a városnak. A Szent István király római katolikus templomot 1805-ben szentelték fel. A város a 19. században a közigazgatás központjává vált, a járásbíróság, az adóés telekkönyvi hivatal székhelye lett, pénzintézetek alakultak, fejlődése az december 16-án átadott Bécs Budapest vasútvonallal, valamint az 1883 áprilisában átadott Galánta szeredi leágazással tovább bővült. Kodály Zoltán, a világhírű zeneszerző, zenepedagógus és népdalgyűjtő Galántán élte le gyermekkorának legszebb hét esztendejét. A városban 1890-től nyomda működött től fontos szerepet töltött be a Hanza Szövetkezeti Áruközpont, melynek központja Galántán volt. A városban adták ki a Mátyusföldi Lapokat és a Galánta és vidéke hetilapot. A vidék az elmúlt században mezőgazdaságáról, élelmiszeriparáról, bútor- és gépiparáról volt ismert és 1983 között jelentős állami beruházással regionális A galántai r. k. templom belülről kórház létesült tól a Samsung cég elektronikai összeszerelő üzemet és logisztikai központot működtet ben nyitotta meg kapuit a Galandia Termál Centrum. T.r.: Hodi, Nebojsza, Javorinka, Kolónia, Garasdmajor, Kórószegmajor, Ónyiúti telep, Teréz-major. Taksony község Taksony vezérről, Árpád unokájáról kapta nevét, akinek mellszobra a falu főterén áll. A település határában az 1950-es években bronzkori temetőt, valamint a honfoglaláskori sírokat tártak fel. Legkorábbi pecsétjén a semptei vár képe látható, ahová a község a 15. században tartozott. A falu főutcáján található, műemlékké nyilvánított nádfedeles parasztház 1847-ben épült, egykor a bíró lakta, ma tájház. A ház előtt gabonavermek találhatók, melyek a többi gazdaházra is jellemzők voltak ben a község határában a kolonizáció keretében létrehozták Štefánikovo (Javorinka) kolóniát, mely közigazgatásilag 1945-ig Taksonyhoz tartozott, majd önálló község, 1960-ig, amikor Galántához csatolták. A község eredeti elnevezését 1948-ban Matúškovóra változtatták. A faluban a Taxon és a Toldi vendéglők színvonalas szolgáltatást kínálnak. T.r.: Kostihatelep, Pallócpuszta, Sárditelep. Toldi vendéglő Taksonyon A neogótikus kastély toronybástyája

3 Barangolások a Mátyusföld településein 97 Nagymácséd és Vága a legészakibbra fekvő magyar települések a Vág mentén. Gazdag mindkét falu népi kultúrája, hagyománya, jellegzetes az itteni nyelvjárás szókincse, mely archaikus elemeket tartalmaz. Nagymácséd területén a régészek értékes kőkorszaki és vaskorszaki leletre bukkantak. Jelentős a 10. század elejéről származó honfoglaláskori lovas síroknak a feltárása. A község múltját a falumúzeum állandó kiállítása mutatja be. Vágát 1259-ben említik először. A 14. század elejétől az esztergomi érsekség birtoka volt. Az 1689-ből származó pecsétje Szent Adalbertet, az esztergomi érsekség patrónusát ábrázolja. Lakói halászattal, a molnármesterséggel, gabona- és gyümölcstermesztéssel, juhtenyésztéssel és méhészkedéssel foglalkoztak. Az elmúlt évtizedekben pattogatott kukoricát árultak a környező falvakban, de az ostyasütést is művelik. Nemeskajal a Dernye patak mentén helyezkedik el, mely a Vág elvezető mellékágát képezi. Lakói IV. Béla királytól kapták a nemességet. A 19. században a község lakosainak többségét a nemesség tette ki, akik földtulajdonosok voltak. A kisnemesi falvakban, így Kajalon is, a közbirtokossági gyűléseken megválasztott bírót a 19. század végéig hadnagynak nevezték. T.r.: Ónypuszta. Tósnyárasd neve először 1113-ban szerepel a zobori oklevélben. A községet sokszor sújtotta árvíz, 1672-ben a törökök pusztítása nyomán két évtizedig elnéptelenedett. A falu határában található Pallócpuszta 1955-ig Taksonyhoz tartozott. Felsőszeli a Dudvág két partján fekszik. A középkorban rév volt itt a Dudvágon. A falu 1686-ban készült pecsétje templomot ábrázol, tornyán kakas látható, utalva arra, hogy a lakosság akkor többségében evangélikus vallású volt. A 19. század végétől a második világháborúig a faluhoz tartozó Dögösön az Esterházyak, majd Szold Zsigmond nagybirtokos tulajdonában szeszgyár működött, ahol a lakosok nagy része idénymunkásként dolgozott. T.r.: Körtvélyes. Alsószeli 1601-ben 6 halastóval rendelkezett. A falu lakói a 18. században az állattenyésztés mellett sófuvarozással is foglalkoztak. A község első ipari létesítménye az 1922-ben felépített gőzhajtású hengeres malom volt. Királyrév Pered határában jött létre 1785 körül a sellyei uradalom jobbágyainak letelepedésével. Korábban egy Szentmihály nevű település volt itt, mely a török időkben elnéptelenedett. A mai település elnevezését a feketevízi gázlóról kapta június 20-án a község határában véres csata zajlott a honvédsereg és a császári hadsereg között. T.r.: Úrföld, Mácsonyás. A deportálás és a kitelepítés emlékműve Nagymácsédon Nemeskajali üdvözlőtábla a címerrel Az alsószeli evangélikus templom Alsóhatár (régebben Szelicsárda, Versend) az alsószeli nagygazdák birtokrészein lakó cselédek, pásztorok tanyasi településeiből alakult ki. A 19. században már létező csárda mellett, a Feketevíz átkelőjénél hídi vámot szedtek. Első iskoláját a helyiek önerőből 1927-ben építették. Önálló községgé 1957-ben lett között Királyrévhez tartozott. A lakosok életét jelentős mértékben nehezítették az évente ismétlődő árvizek. Nádszeg alapítását az 1634-es egyházlátogatási jegyzőkönyv 1596-ra teszi. A település a már korábban meglévő Kőse település mellett jött létre a törökök elől menekülő családok letelepedésével. Lakosai a mezőgazdasági termelés mellett fuvarozással és pákászással foglalkoztak. A Kis-Dunán a vontatott uszályhajók kikötője a község Páhó (Páholy) nevű részén volt. Elsősorban a királyi sólerakatból szállították a sót szekereken Komáromba, Szeredbe, Nagyszombatba és a Csallóköz falvaiba. Az itteni raktárakat még 1847-ben is a komáromi helyőrség katonái őrizték. A pákászok lápos vidéken halászattal, vadászattal, madarászattal foglalkozó személyek voltak. (A páka a káka vízinövény virágzata, melyből a szó keletkezett.) A községben egészségügyi létesítmények működnek idős emberek számára.

4 98 Barangolások a Mátyusföld településein Vágsellye és környéke Vágsellye járási székhely és ipari központ. Vegyi üzeme az egyik legnagyobb Szlovákiában. Az Árpád-házi királyok premontrei szerzeteseket telepítettek Sellyére, őket a jezsuiták követték. A vágsellyei reneszánsz kastélyt nagy valószínűséggel a 14. században emelték. A reneszánsz stílusú egyemeletes épület négy sarkát egy-egy kerek torony erősítettei, míg a kapuját felvonóhíd védelmezte. Erről tanúskodik a napjainkig megmaradt kőkeretes kapunyílás is. Pázmány Péter ben Vágsellyére került, mint misszionárius és a helyi jezsuita kollégium tanára. Bocskai István csapatai elfoglalták Sellyét, és a városból egy időre kiűzték a jezsuitákat. A kollé- A sellyei vegyi üzem gium 1615-ben a törökveszély miatt települt át Nagyszombatba. A jezsuiták gimnáziumába járt Bottyán János, aki a későbbiekben Vak Bottyán kuruc generálisként lett a magyar hadtörténet ismert alakja. Ennek az egykori iskolának az erődítményszerű épületében, melynek árkádos, szép belső udvara van, ma a megyei levéltár kapott helyet. A városban született és itt is van eltemetve Feketeházy János ( ) mérnök, hídtervező. A városban található tájház a mátyusföldi építészet remeke. T.r.: Vágvecse (az Vágvecsei lakótelep as évekig önálló község volt), Bilictanya, Hetmény-puszta, Killincstanya, Hrušov, Káposztás. Családi farm Vágkirályfa határában határában talált neolitkori őslénycsontok, cserépedénytöredékek, a bronzkori és a vaskori leletek bizonyítják az ember korai megtelepedését a község mai területén. A falu első írásos emléke 1113-ból származik. A Vág biztosította a lakosság megélhetését, de a folyó féktelensége gyakorta próbára tette a falut. A község híres volt szilvapálinkájáról. Közigazgatásilag 1818-ig Vágvecse is a községhez tartozott. Tornóc a középkorban a királyi halászok faluja volt. A 19. század 70-es éveiben 15 malom működött itt a Vágon. A 20. század elején dinnyetermesztéséről volt híres a település. A Szent Király Szövetség falvainak emlékműve Vágkirályfa határában 1970-ben épült meg a Vág egyik jelentős vízduzzasztója. A faluban született és itt is nyugszik Janics Kálmán ( ) orvos, közíró, politikus. A falu tagja a Szent Király Szövetségnek, mely közel 20, Szent István nevét viselő magyar települést tömörít. A vágkirályfai vízerőművet 1985-ben adták át rendeltetésének, mely biztosítja a terület árvízvédelmét, öntözési célokra vizet nyernek belőle, kiválóan alkalmas üdülés és vízisportok céljaira. A falu határában létesített családi farmnak, ahol hipoterápiás kezelést is igénybe vehetnek, gyakori vendégei a gyermekintézetek és gyermekotthonok lakói. Vághosszúfalu A vághosszúfalui tűzoltószertár

5 Barangolások a Mátyusföld településein 99 A Sókszelőcét Farkasddal összekötő kompjárat repelt a pannonhalmi apátság birtokai között. Lakói a kosárfonás mesterei voltak. T.r.: Bábpuszta, Cigánytelep, Szőcstanya, Perjés, Malomházak. Deákit legkorábban egy 1002-ben kelt oklevél említi, mely szerint István király 1001-ben bencés szerzeteseket telepített ide. A román stílusú templom 1228-ban épült az ban emelt kápolna helyén. A templom hajója felett kialakított felső templomot egykor a bencés szerzetesek kolostorként használták. Itt még láthatóak a középkori freskók nyomai. A 13. század elején itt használták azt a szertartáskönyvet, mely a legrégibb magyar összefüggö nyelvemlékünket, a Halotti Beszédet tartalmazza. A háromhajós, kéttornyú építmény mai formáját az évben Schulek Frigyes által irányított átépítés során kapta, melyet között a deáki születésű Serédi Jusztinián hercegprímás újíttatott fel. T.r. Gelencepuszta. Pered nevének első írásos említésével a Pannonhalmi Apátság ben keletkezett birtokösszeírásában találkozunk. A község legjelentősebb történelmi eseménye a honvéd- és a császári seregek június Dinnyével megrakott szekereiken egészen Trencsénig jutottak el a tornóciak ben a községhez tartozó majorságokon kolóniát hoztak létre, mely a falu részévé vált szeptemberében a kommunista párt vezetésével tiltakozás zajlott itt a fasizmus ellen és Csehszlovákia egységéért. T.r.: Felsőjattó, Újmajor, Kulcsárvölgymajor, Máriamajor. Sókszelőce két település, Sók és Szelőce egyesülésével jött létre. Szelőce már a 11. század végén sze- Régi harangláb Deákiban én lezajlott csatája. Az ütközet helyszínét emlékmű jelzi, melynél március 15-én minden évben regionális ünnepség keretében emlékeznek meg az elesettekről, a szabadságharc hőseiről. A község közel 4000 lakosával a térség legnagyobb falui közé tartozik. Zsigárd első írásos említése 1251-ből való, de a falu már a 12. században is létezett, mely a tatárjáráskor elpusztult. A 14. század első felében a Zsigárdy nemzetség bölcsője. A török portyázások idején a település ismét elpusztult. A kálvini tanok itt is gyökeret eresztettek. A falu a 18. század elején az esztergomi érsekséghez tartozott, és Esterházy Imre érsek jóvoltából fejlődésnek indult. A faluban katolikus és református templom, valamint evangélikus imaház található. A földesúri kúriák közül több jó állapotban megmaradt. A falu határában játszódott le június án a zsigárdi csata, melynek emlékművét 1999-ben leplezték le. Zsigárd ismert szülötte Erdélyi László ( ) történész, bencésrendi pap és tanító, a MTA tagja, a debreceni egyetem egykori rektora. A téglagyártást a 19. század második felében honosította meg a Tímár család. A téglagyárat, melynek kéménye ma is áll, 1940-ben a Donáth család építtette. A gyár 1945-ben történt államosítása után a bazini téglagyár részeként virágcserepeket gyártottak itt. T.r.: Érsekmajor. Farkasd és Negyed jellegzetes nagy határral rendelkező települések A tornóci tiltakozási emlékmű A zsigárdi csata emlékét őrző kopjafa a Vág partján. Lakóik már a 19. században ismertek voltak kertészeti tudományukról. Jó minőségű terményeiket (sárgarépát, káposztát, vöröshagymát és dinnyét) dereglyéken szállították le Budapestig. Farkasdot az 1113-ból származó oklevél Forcasként említi. A 18. században a mesteremberek (molnárok,

6 100 Barangolások a Mátyusföld településein takácsok, szabók) céhekbe tömörültek ben a község vásártartási joggal rendelkezett. A falunak református és katolikus temploma van. Farkasdot Sókszelőcével komp köti össze. A faluban máig él a farsangi tőkehúzás szokása. T.r.: Szomola. Negyed a 12. században a zobori apátsághoz, majd a nyitrai püspökséghez tartozott. A lakosság elsősorban kertész- A volt farkasdi malom kedéssel foglalkozott. A káposztasavanyítás jellegzetes tevékenység volt. A 19. században a faluban téglagyár, kenderés repceolajprés működött. A Vág medréből jelentős a kavicskitermelés. A Vágsellye Negyed vasútvonalat, a Csángót október 17-én adták át a forgalomnak. T.r.: A negyedi lakópark Cigánynegyed, Csóványos, Pálfalva. A környék jelentős városai Nagyszombat 72 ezer lakosú megyeszékhely. A középkor óta jelentős kereskedőváros a Budát Prágával összekötő Via Bohemica ( Cseh út ) mentén. Várossá IV. Béla emelte 1238-ban. Volt a cseh király, II. Přemysl Otokár és Csák Máté tulajdona, de Nagy Lajos király is szívesen tartózkodott falai között. Magyar neve a szombati napokon tartott hetivásárai nyomán alakult ki ben a husziták foglalták el. Esztergom török kézre jutása után a katolikus érsekség 1543-ban ide tette át székhelyét, s itt is maradt 1822-ig. Ebben ez idő alatt Nagyszombat az ország egyházi központjává lett. Pázmány Péter 1619-ben egyházi és világi főiskolát, majd 1635-ben egyetemet alapított a városban, melyet 1777-ben Budára költöztettek át, így lett a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem elődje. A Telegdi Miklós érsek által alapított nyomdában egyházi nyomtatványokat, énekeskönyveket jelentettek meg december 24-én Nagyszombat alatt Farkashidánál II. Rákóczi Ferenc csatát vesztett a labancok ellen, december 13-án pedig Guyon Richárd honvédserege ütközött itt meg az osztrákokkal ben Anton Bernolák Szlovák Tudós Társaságot hozott létre (Slovenské učené tovarišstvo), míg 1870-ben a Szent Adalbert Egyesület (Spolok Svätého Vojtecha) alakult meg a városban. Az akkori Magyarország első vasútvonalát, a Pozsony Nagyszombat szakaszt, melyet lovak vontattak és 1838-ban kezdték építeni, 1846-ban adták át a forgalomnak. A város szülötte Mikuláš Schneider-Trnavský ( ) ben a szlovákiai katolikus egyházi tartomány A Keresztelő Szent János katedrális székhelye lett ben a városban újra egyetem alkult, 1996-ban megyeszékhellyé vált. Látnivalók: A középkori várost téglalap alakban körülvevő századi erődítményt a török ellen olasz építészek vezetésével 1553 és 1556 között építették át. A 9 10 m magas városfal 3 km hosszan ma is architektonikai eleme a városképnek. A Szt. Miklós gótikus háromhajós plébániatemplom a században érseki bazilikaként

7 Barangolások a Mátyusföld településein 101 szolgált. A mellette álló Érseki palotát Oláh Miklós prímás építtette 1562-ben. A palotával szemben a Kanonok-házak sorakoznak. Hajdan a templom előtti téren tartották szombatonként az állatvásárokat. A gimnázium épülete 1648-ban szemináriumnak épült. Itt érettségizett Kodály Zoltán. A 15 éves korában itt komponált Stabat Materét húsvétkor ma is éneklik a nagyszombati dómban. Az egykori egyetem barokk épülete 1678 és 1773 között épült, melynek teológiai és bölcsészeti kara volt. Az épület tetején Hell Miksa jezsuita csillagász-professzor állított fel megfigyelő állomást. A mellette álló Keresztelő Szent János katedrálist, az egykori egyetemi templomot ( ) között Esterházy Miklós nádor építtette díszes barokk stílusban. Az 1640-ben készült faoltára Közép-Európában az egyik legnagyobb. Az egykori egyetemi épületeket (az orvosi kar épülete, Albertínum, Rubrorum, Marianum) fokozatosan felújítják. A várostorony 1654-ben épült, magassága 70 méter. A színház Szlovákia egyik legrégibb színházépülete, 1831-ben épült empire stílusban. A Városháza 1793-ban copf stílusban épült kétemeletes épületét a főutca felől díszes erkély díszíti. Nagyszombatot számos temploma (orsolyiták-, trinitáriusok-, ferencrendiek-, Szt. Ilona-, Szt. József-, klarisszák-temploma) miatt szlovákiai Rómának is nevezik. A város mindkét zsinagógája a 19. században épült, az egyikben ma a J. Koniarek képtárat helyezték el. A Zene Háza a Mikuláš Schneider-Trnavský életművét bemutató kiállításnak ad helyet. A Bethlen-szabadságharc idején ebben az épületben őrizték a magyar koronát. Nyitra 85 ezer lakosával a Zobor hegység lábánál fekvő ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi központ, megyeszékhely és iskolaváros. A városban évente mezőgazdasági vásárokat tartanak. A 9. század első harmadában itt székelt az első nyitrai szláv fejedelem, Pribina. 863 után itt tevékenykedett a szaloniki Metód érsek, aki a kereszténységre térítette az itt élő szlávokat. Nyitrának 880-ban már püspöksége volt, ezt újította fel 1113-ban Könyves Kálmán Árpád-házi király. 894-ben a Zobor-hegy alatt ütköztek meg a honfoglaló magyarok Svätopluk hadaival ig a város a püspökség tulajdonában volt. Nyitrát Csák Máté kétszer is feldúlta, ban egy rövid időre a török is elfoglalta. A városképet a várdomb és annak egyházi épületegyüttese határozza meg: a barokk tornyú székesegyház, a püspöki palota a gazdasági épületekkel és a várfalrendszer. A Szent Emmeramus templom 1158-ban épült. Ez a vár legrégibb része. E román kori templom mellé még két templom épült, egy gótikus a 14. században, ez a felső templom, majd egy díszes barokk stílusú, ez az alsó templom. A várfal keleti bástyáját Vazul-toronynak hívják, István király itt tartotta fogva és vakíttatta meg lázadó rokonát, Vazult. A várfal déli része A nyitrai vár alatti városrész védett műemlék. A vár értékes műemléke a századból származó Szent István templom, amelynek belsejét középkori falfestmények díszítik. A város fölött emelkedő Zobor-hegyen 1075-ben a pannonhalmi bencések alapítottak apátságot. Az esztergomi érsek azonban elvette a gazdag kolostor vagyonát, s így az apátság elpusztult. A 17. században a kamalduliak (fehér barátok) építettek új kolostort a hegyre. Ezt a rendet II. József szüntette meg 1782-ben. Közigazgatásilag a városhoz tartozik Gerencsér és Csitár. A Zobor-hegy két oldalán 15, régi hagyományaikat őrző község fekszik. A Zobor-alji egykori magyar falvak jeles népi szokásokat, dalokat és sajátos archaikus nyelvjárást őriztek meg.

8 102 Barangolások a Mátyusföld településein Érsekújvár, a Nyitra folyó partján, mezővárosból ipari központtá nőtte ki magát. Járási székhely 42 ezer lakossal. A város a 16. században keletkezett négy, a törökök által elpusztított település helyén. Esztergom törökökkel szembeni eleste után az esztergomi érsek, a Duna bal partján fekvő birtokai védelmére, 1545-ben épített várat. A második vár az as években a folyó jobb partján épült az olasz Baldigara fivérek tervei alapján. Szabályos hatszögletű vár volt, a csúcsokban füles bástyákkal, két kapuval, sakktáblás elrendezésű utcahálózattal, a vár körül vizesárokkal. Az építmény a török elleni végvárrendszer jelentős láncszeme lett. A város történelmének sötét éve 1663 volt, amikor a 200 ezer harcossal érkező török sereg bekerítette az erődítményt, és ezt később el is foglalta. A város között török uralom alatt volt. A császári seregek csak húsz éves török megszállás után tudták az erődöt és a várost felszabadítani. Érsekújvár felszabadítása fontos esemény volt az akkori Európában, amit az egész kontinensen harangzúgással ünnepeltek. A csatában részt vett Zrínyi Miklós költő és hadvezér is. A város erődje fokozatosan elvesztette jelentőségét, és III. Károly király parancsára 1724 és 1726 között lerombolták ben Szécsényi György esztergomi érsek kiváltságlevelében Érsekújvárt városi rangra emelte. A Rákócziszabadságharc idején a kurucok egyik legfontosabb fellegvára volt Bottyán János főkapitánysága alatt. A főtéren zajlott le a kuruc idők szomorú eseménye, az áruló Ocskay László lefejezése. Ocskay egy sikertelen ostrom után átállt a császár oldalára. Jávorka Ádám hadnagy január 3-án elfogta Ocskayt, akit még aznap az újvári főtéren lefejeztek. Ezt a helyet ma a főtér kőburkolatában egy Ferences rendi templom bronz emléktábla jelzi. Érsekújvár legszebb történelmi műemléke az 1779-ből származó Kálvária, amely a Forgács-bástya egyik fennmaradt részében található. A kálváridombra lépcsősor vezet. A dombon tizenkét kápolna, keresztek és szobrok vannak, melyek későbarokk stílusúak. Ezek közül a Hétfájdalmú Szűzanya kápolna a legdominánsabb épület. A kálvária húsvétkor és az érsekújvári búcsú (Porcinkula) ünnepén van nyitva. Emléktábla a kőburkolatban A főtér látványosságai a Szent Kereszt-templom és a barokk stílusú Szentháromság-szobor. A templomot 1877-ben Simor János megújíttatta. A Szentháromság-szobrot az 1740-ben pusztított pestisjárvány befejeződésének emlékére építették meg. A ferences templom és kolostor az 1626 és 1631 közötti időben épült. Bejárata felett ma is olvashatjuk: Pax intrantibus, (békesség a betérőnek), amely a ferencesek köszöntésére emlékeztet től haláláig, 1813-ig Anton Bernolák volt a helyi katolikus esperes, illetve az egyházi iskola felügyelője. Szobra a főtéren található, hamvai a Szentháromság kápolnában nyugszanak. Kassák Lajos egy érsekújvári lakatosműhelyben inaskodott ben nyílt meg a forgalom előtt a Párkánynána Pozsony közötti vasútvonal. A 19. század második felétől majdnem egy századon át az újvári vasútállomás jellegzetessége volt a helyi cigányzenekar, mely a Rákóczi-indulóval fogadta a beérkező vonatok utasait. A második világháborúban a környék városai közül Érsekújvárra hullott a legtöbb bomba. Angol és amerikai gépek két alkalommal bombázták: október 14-én szőnyegbombázással a vasútállomás teljes környékét megsemmisítették; március 14-én az angol-amerikai repülők 700 bombát dobtak a városra. A bombázások következtében 4 ezer lakos halt meg.