A kukorica gyomirtási technológiák és azok négy éves ( ) szegedi kísérleti eredményei

Átírás

1 A gyomirtásról extra 40. A kukorica gyomirtási technológiák és azok négy éves ( ) szegedi kísérleti eredményei Dr. Széll Endre, Makra Máté Gabonakutató Nonprofit Kft., Szeged A növénytermesztő szakember és a gyomok egymással való küzdelme váltakozó sikerrel folytatott folyamatos harc, amelybe az évjárat hatása is jelentősen beleszól. Az időjárás egyszer a gyomoknak kedvez, máskor a vegyszeres gyomirtást végző szakembert segíti. A vegyszeres gyomirtásnál figyelembe kell venni a hatósági előírásokat, valamint a társadalmi elvárásokat. A hatósági előírások és a társadalmi elvárások közvetlen és közvetett módon változásokat indukálnak a herbicidek felhasználhatóságánál és a permetezés technológiájánál egyaránt. Sokszor nem is csak a szakszerűség jegyében, hanem többek között a kereskedelempolitika, valamint a földhasználati mód terén. Közvetlen hatásnak kellett tapasztalnunk annak az atrazin hatóanyagnak a hatósági kivonását, amely gyomirtó szerrel megtanultunk úgy dolgozni, hogy káros utóhatásával a vetésváltásos termelésnél sem kellett számolnunk. Az atrazin gazdaságos felhasználását és a gyomirtó hatását hiányolni kényszerülünk. A legújabb hírek szerint újfent egy nagyon jó és hoszszú időszak alatt sikeresen használt hatóanyagot, az acetoklórt kell elsiratnunk. Ezen intézkedéseknek csak az egyes gyomfajok (pl. a csattanó maszlag, a parlagfű, a muharfélék) örülnek a legjobban. Közvetetten hat a földhasználattal kapcsolatos változás: A kis táblákon nem érvényesíthető a technológiai fejlesztés jobbító hatása. A magas szintet képviselő szaktudás nem jut el a sok-sok kis 60 területen gazdálkodó emberhez. A kis táblák, továbbá a géppark hiányossága miatt le kellett mondanunk a nagyon eredményesen alkalmazott presowing gyomirtási technológiáról. Jelenünkben három kijuttatási mód a legáltalánosabb: preemergens permetezés, korai posztemergens permetezés, posztemergens permetezés. Javasolni tudjuk a sávpermetezést, amikor a vetéssel egy menetben csak a kukorica sorát permetezzük mintegy 30 centiméteres szélességben. A sorközt szükség szerint egykét alkalommal kultivátorozzuk. Ugyancsak nagyobb figyelmet 1. táblázat A kukorica gyomirtására jelenleg ( ) engedélyezett herbicidek száma és csoportosítása kijuttatási módjuk szerint A herbicidek kijuttatási módja Herbicid Hatóanyag és hatóanyag kombinációk száma (db) Formulációk száma (db) Csak preemergensen permetezhető herbicidek 3 4 Preemergensen és korai posztemergensen permetezhető herbicidek Korai posztemergensen és posztemergensen permetezhető herbicidek Posztemergens permetezésre ajánlott herbicidek Késői posztemergens permetezéssel is kijuttatható herbicidek 2 2 Összesen Kigyűjtés Hornyák Attila Agrofórum extra-37. számában (2010. december, oldal) megjelent cikkének 1. táblázatából március

2 extra táblázat Azon hatóanyagok, amely több herbicidformulációban szerepelnek ( ) Hatóanyagok formulációi nikoszulfuron 2,4-D terbutilazin 1. Accent 75 DF E Dezormon E Akris SE K 2. Elumis K Dicopur D Prim E Click FL E 3. Milagro 40 SC E Dikamin 720 WSC E Click Kombi K 4. Milagro Extra 6 OD E DMA-6 E Click Plus K 5. Motivell E Esteron 60 E Gardoprim Plus Gold K 6. Motivell Turbo K Imperial K Guardian Tetra K 7. Nic-It E Maton 600 E Lumax K 8. Principal K Mustang SE K Successor T K 9. Samson Extra 6 OD E Overdose SE K Zeagran 340 SE K 10. Victus 40 SC E Solution E 11. Principal K U 46 D-Fluid SL E Kigyűjtés Hornyák Attila cikkéből (Agrofórum extra december, old.) Jelölés: E = a hatóanyag egyedül van a formulációban K = a hatóanyag kombinációs partnerként van a formulációban Preemergensen permetezett herbicidek gyomirtó hatása a permetezést követő nap alatt lehullott csapadék mennyiségétől függően Természetes adatok Gyomirtási időszak időjárási viszonya 2010-ben (OMSZ adatok alapján) 1. ábra 2. ábra a gyomirtásról érdemelne a levél alá permetezés, amelyet a kukorica centiméteres magasságáig végezhetünk el a kukoricára nem szuperszelektív herbicidekkel. Mi a soronként talajvezérelt szórókeretet javasoljuk, mert a belógó szórófejek esetén a keresztirányú egyenletesség nem biztosítható. Annak kettős káros hatása jelentkezhet. A keret megemelt végén levő szórófejek a kukoricát is permetezik. Ezzel szemben a beállításhoz viszonyított alacsonyabb keretvégen levő szórófejek a sorközt teljes szélességben nem tudják permetezni. Az engedélyezett gyomirtó szerek száma és csoportosítása A közelmúlt változásait az jellemzi, hogy az atrazin betiltását követően (2008-tól vizsgálva) további két herbicidformulációt vontak ki a forgalomból. Ezzel egyidejűleg 31 db kapott felhasználási engedélyt. A hatóanyagokat és a formulációkat együttesen figyelembe véve feltételezhetjük, hogy a változások mögött nemcsak szakmai, hanem üzleti szempontok is rejlenek. A herbicidek kijuttatás szerinti csoportosítását az 1. táblázat tartalmazza. Az adatok bizonyítják, hogy a herbicidek piacára a túlkínálat a jellemző. Az 55 herbicid hatóanyagot, illetve annak kombinációit 86 gyomirtószerformuláció tartalmazza. A 2,4-D hatóanyag és annak kombinációi 11 db, nikoszulfuron és annak kombinációi szintén 11 db, a terbutilazin és annak kombinációi 9 db herbicidformulációban szerepelnek (2. táblázat). A herbicidek kijuttatási módját elemezve (1. táblázat) először is azt állapíthatjuk meg, hogy az as években a gyomirtott terület 50 %-án alkalmazott presowing (a herbicid a vetés előtt talajba dolgozva) technológiát ma már nem alkalmazzuk. Herbicid háttere az engedélyezett gyomirtó szerek között már nem is szerepel. Az izoxaflutol hatóanyagot engedélyezik ugyan talajba dolgozás nélküli vetés előtti (preplanting) kijuttatásra. A gyakorlatban viszont az izoxaflutol ha március 61

3 A gyomirtásról 3. táblázat A betakarítás előtti gyomborítottsági értékek és a kukorica szemtermésének mennyiségi összefüggése a vizsgált években (Gabonakutató Nonprofit Kft.) Év Összefüggésvizsgálati adatok r R 2 Meghatározottság % ,8062 0, ,8832 0, ,8888 0, ,7348 0, évek átlagában Betakarítás előtti gyomborítottsági % az Újszegeden végzett gyomirtási kísérletben, a évek átlagában -0,6276 0, ,5236 0, ábra 4. ábra Szemtermés adatai (t/ha) az Újszegeden végzett gyomirtási kísérletekben, évek átlagában tóanyagnak e felhasználási módja nem vált általánossá. Talán érthető is, hogy miért. Tavasszal a vetés előtt a gazdák többségének nincs ideje permetezni. A másik ok, hogy a vetés előtt a talajt feleslegesen taposni nem ajánlatos. Bőséges azon herbicidek választéka, amelyek két időpontban is permetezhetőek: 19 hatóanyag 24 formulációja preemergensen, illetve korai posztemergensen, 12 hatóanyag 21 formulációja korai posztemergensen, illetve posztemergensen. extra 40. Posztemergens permetezésre jelenleg 19 hatóanyag 35 formulációja szerepel az engedélyezési okiratokban. Késői posztemergens permetezésre két herbicidet alkalmazhatunk, mert azok a kukoricát centiméteres magasságnál sem károsítják. A pre/poszt gyomirtásnál levélen keresztüli hatásukat tekintve két hatóanyag használata javasolt. Kiegészítve azokat a talajon keresztül érvényesülő preemergensen ható herbicidekkel. Vetéssel egy menetben végzett sávpermetezésre preemergensen ható herbicid hatóanyagokat javasolunk. Levél alá permetezésnél a kevésbé szelektív kukoricaherbicidek is alkalmazhatóak, ugyanis ezzel a módszerrel nagymértékben biztosítani tudjuk a gyomirtó szer helyzeti szelektivitását. Amennyi herbicid a kukorica elhaló félben levő legalsó 2-3 levelére jut, az a kukoricát nem károsítja. A kukorica gyomirtás történelmének utóbbi időszakában előtérbe került a posztemergensen ható herbicidek használata. Oka egyszerű. A gyártók és forgalmazók kínálatát elősegítette az, hogy a posztemergensen permetezett herbicidek hatása látványos, s ez az alkalmazók tetszését is megnyerte. A posztemergens gyomirtás negatív hatásait a korai posztemergens permetezési technológia tudja kiküszöbölni. Részletesebben szólva a legfontosabb kijuttatási módok előnyeiről és hátrányairól Preemergens kijuttatási mód Nagy előnye, hogy sikeressége esetén a fiatal kukorica növénynek a talaj tápanyag- és vízkészletéért a gyomokkal nem kell versenyezni. Hátránya viszont, hogy gyomirtó hatása jelentősen függ a permetezést követő napos időszakban lehulló csapadék mennyiségétől (1. ábra). Posztemergens kijuttatási mód Előnye, hogy a herbicideket a kikelt gyomok ismeretében nagy biztonsággal ki tudjuk választani. A hatása látványos március

4 extra táblázat A betakarítás előtt felvételezett gyomborítottsági adatok (%) (Újszeged, ) A herbicidek kijuttatásának módja A kísérlet éve és a herbicidkezelések száma Gyomos kontroll Herbicidkezelések átlaga Az adatok megnevezése Legnagyobb gyomborítottság % Legkisebb gyomborítottság % Különbség = 4-5 Preemergensen kezelés kezelés kezelés kezelés év átlaga Korai posztemergensen kezelés kezelés kezelés kezelés év átlaga Posztemergensen kezelés kezelés kezelés kezelés év átlaga Főátlag a gyomirtásról Hátrányai: A herbicideknek nincs tartamhatása. A permetezés optimális időszaka rövid, ezért nagyobb gépkapacitást igényel, mint a többi kijuttatási mód. Az esős időjárás késleltetheti a permetezés munkáját, s ez csökkentheti a herbicidek gyomirtó hatását és növelheti a gyomirtó szer fitotoxikusságát. Korai posztemergens kijuttatási mód Nagyban kiküszöböli a preemergens és a posztemergens permetezés hátrányait. A kombinált herbicidek (esetlegesen tankkeverék formájában előállított herbicid kombinációk) tartalmazzák a levélen keresztül érvényesülő hatóanyagot, továbbá azt a tartamhatású kombinációs partnert, amely a további gyomkelést akadályozza meg. Előnye még, hogy a permetezésre a preemergens és a posztemergens módhoz viszonyítva hosszabb időszak áll rendelkezésre. A gyomok 2-4 leveles korától a kukorica 2-3 leveles fejlettségéig permetezhetünk, mert az engedélyezett herbicid hatóanyagok a kukoricát ilyen fejlettségnél még nem károsítják. 1. kép Preemergens permetezés legsikeresebb gyomirtási parcellája 2010-ben Fotó: Széll E. 2. kép. Preemergens permetezés legkevésbé sikeres gyomirtási parcellája 2010-ben Fotó: Széll E március 63

5 A gyomirtásról extra kép. Gyomos kontroll a preemergensen permetezett herbicidek évi kísérletében Fotó: Makra M. 5. táblázat Szemtermés (t/ha) az Újszegeden végzett gyomirtási kísérletekben ( ) A herbicidek kijuttatásának Az adatok megnevezése módja A kísérlet éve és a herbicidkezelések száma Gyomos kontroll Kapált kontroll Herbicidkezelések átlaga Legtöbb termést adó herbicides parcella Legkevesebb termést adó herbicides parcella Különbség = 5-6 Preemergensen kezelés 2,8 7,2 6,2 6,9 5,7 1, kezelés 8,5 10,4 10,1 10,6 9,9 0, kezelés 7,6 11,1 10,9 11,8 9,5 2, kezelés 2,3 10,5 10,5 11,1 10,0 1,1 4 év átlaga 5,3 9,8 9,4 10,1 8,8 1,3 Korai posztemergensen kezelés 2,5 7,4 6,2 7,6 4,7 2, kezelés 8,3 10,7 10,6 10,8 10,0 0, kezelés 5,7 9,9 9,4 9,9 9,0 0, kezelés 3,2 11,3 11,2 12,0 10,8 1,2 4 év átlaga 4,9 9,8 9,4 10,1 8,6 1,5 Posztemergensen kezelés 4,8 6,3 5,8 6,3 5,6 0, kezelés 8,2 10,9 10,3 10,3 10,1 0, kezelés 9,5 12,1 11,9 12,3 11,5 0, kezelés 3,2 11,3 11,6 12,2 10,7 1,5 4 év átlaga 6,4 10,2 9,9 10,2 9,5 0,7 Főátlag 5,5 9,9 9,6 10,1 9,0 1,1 Kísérleteink évi eredményei 2010 időjárása szélsőséges volt (2. ábra). A permetezés időszakát az átlagosnál csapadékosabb és hűvösebb időjárás jellemezte. A posztemergens permetezés munkáját a mindennapos esők késleltették. A gyomok ezért a gyomirtáshoz optimális (kétszikűek esetében a 2-4 leveles, az egyszikűek esetében 1-3 leveles) fenológiai állapotot jóval túlnőtték. A kukorica tenyészidejében az átlagosnál sokkal több csapadék (627 mm) azt eredményezte, hogy a gyomok és a kukorica vízért való párharca a kukorica számára nem volt annyira káros, mint az átlagosnál csapadékszegényebb évjáratokban. A gyomosodás a kísérletünkben az előző évek átlagához (39 %) viszonyítva 2010-ben csak 27 %-ban határozta meg a kukorica termésének mennyiségét (3. táblázat). Annak ellenére, hogy a tenyészidő második felében a magról kelő fenyércirok a preemergensen, illetve a korai posztemergensen permetezett herbicidek kísérletében egyes parcellákon jelentős (79, illetve 54 %-os borítás) gyomosodást okozott (4. táblázat). A gyomirtási kísérletek évenkénti adatait a 4-6. táblázat tartalmazza, továbbá a különböző kijuttatási módok négy éves átlagadatainak összehasonlítását a 3-5. ábra oszlopdiagramjai szemléltetik. Az évjárathatás számszerűsítését szórásszámítással végeztük (6. ábra). Értékelésünknél kizárólag a kijuttatási módokat vettük figyelembe, és azokon belül a legsikeresebb, illetve a legkevésbé sikeres herbicidkezelések parcelláinak (1-2. kép) adatait hasonlítottuk össze abból a célból, hogy ezzel is a gyomflórához igazított herbicidválasztás fontosságát hangsúlyozzuk. A betakarítás előtt felvételezett gyomborítottsági adatok (4. táblázat, 3. és 6. ábrák) A gyomos kontroll (3. kép) gyomborítottsági adatai a kijuttatási módtól függetlenül % között változott. A vizsgálat négy évét ( ) március

6 extra 40. együttesen értékelve (4. táblázat, 3. ábra): A herbicidkezelések átlagában a preemergens és a korai posz t emergens mód bizonyult az átlagosnál jobbnak. Annak ellenére, hogy 2010-ben a tenyészidő második felében a magról kelő fenyércirok miatt a gyomborítottság jelentősen megnövekedett (56 %). A legkevésbé sikeres herbicidkezelések parcellái a négy év átlagában 42 %, 55 % és 57 %-os borítottságú gyomosodást mutattak. A legsikeresebb herbicid kezelések parcellái a négy év átlagában a kijuttatási módtól alig függően %-os gyomborítottságot mutattak. A legerőteljesebb (a tenyészidő második felében jelentkező magról kelő fenyércirok miatti 40 %-os borítottságot mutató) gyomosodást 2010-ben a preemergensen kipermetezett herbicidek parcelláin tapasztaltuk. A gyomflóra ismeretében való herbicidválasztás fontosságára a 4. táblázat 6. oszlopa utal, amikor is az adatok azt mutatják, hogy a legsikeresebb herbicidválasztás a kevésbé sikereshez (4. kép) viszonyítva a négy év átlagában a preemergens kijuttatásnál 24 %-kal, a korai posz t emergens és a poszte mer gensnél egyaránt %-kal csök ken tette a gyom borítottsági százalékot. Az évjárat hatását a 6/A. ábra mutatja: a gyomos kontroll parcelláin az évhatás a %-os gyomborítottság miatt (5. kép) nem érvényesülhetett. A legnagyobb évhatást a legkevésbé sikeres gyomirtás parcelláinak adatai, a legkisebbet a legsikeresebb gyomirtás parcelláinak adatai mutatják, ami azt bizonyítja, hogy a sikeres gyomirtás egyben a termésbiztonság javításának is fontos eszköze. A legkisebb évhatást a posztemergens gyomirtás parcelláinak gyomosodási adatai mutatják, amely az így kijuttatott herbicidek mérsékeltebb csapadékfüggőségére utal. a gyomirtásról 4. kép. Korai posztemergens permetezés kevésbé sikeres és sikeres gyomirtású parcellája 2010-ben Fotó: Széll E. 6. táblázat A herbicidekkel permetezett parcellák gyomos kontrollhoz hasonlított terméstöbblete (t/ha) Újszegeden, ben végzett gyomirtási kísérletekben A herbicidek kijuttatásának Az adatok megnevezése módja A kísérlet éve és a herbicidkezelések száma Kapált kontroll Herbicidkezelések átlaga Legnagyobb terméstöbblet Legkisebb terméstöbblet Különbség Preemergensen kezelés 4,4 3,4 4,1 2,9 1, kezelés 1,9 1,6 2,1 1,4 0, kezelés 3,5 3,3 4,2 1,9 2, kezelés 8,2 8,2 8,8 7,7 1,1 4 év átlaga 4,5 4,1 4,8 3,5 1,3 Korai posztemergensen kezelés 4,9 3,7 5,1 2,2 2, kezelés 2,4 2,3 2,5 1,7 0, kezelés 4,2 3,7 4,2 3,3 0, kezelés 8,1 8,0 8,8 7,6 1,2 4 év átlaga 4,9 4,4 5,2 3,7 1,5 Posztemergensen kezelés 1,5 1,0 1,5 0,8 0, kezelés 2,7 2,1 2,1 1,9 0, kezelés 2,6 2,4 2,8 2,0 0, kezelés 8,1 8,4 9,0 7,5 1,5 4 év átlaga 3,7 3,5 3,9 3,1 0,8 Főátlag 4,4 4,0 4,6 3,4 1, március 65

7 A gyomirtásról 5. ábra A gyomos kontrollhoz hasonlított terméstöbblet (t/ha) az Újszegeden, ben végzett kísérletek adatainak átlagában A szemtermés mennyisége (5. táblázat, 4. és 6. ábrák) A gyomos kontrollok termésének négyéves átlagadatainak öszszehasonlításából kitűnik, hogy a posztemergens kijuttatási mód gyomos kontrolljainak termése (6,4 t/ ha) jelentősen több volt a másik két kijuttatási mód gyomos kontrolljának termésénél (5,3 t/ha és 4,9 t/ ha). Ezt a tényt a gyomirtás eredményeként kapott terméstöbbletek értékelésénél vesszük figyelembe. A gyomos kontrollok termése 2007-ben az átlagosnál aszályosabb időjárás (a kukorica és a gyom vízért való harca), 2010-ben a nagyon csapadékos időjárás miatti erőteljes gyomosodás következtében volt lényegesen kevesebb (25-57 %-kal) a négyéves átlagnál. Az 5. táblázat adatai és a 4. ábra oszlopdiagramjai mutatják, hogy évenként eltérő különbségekkel ugyan, de következetesen eltérés mutatkozik a legsikeresebb és a legkevésbé sikeres herbicidkezelések parcelláinak termésmennyisége között. Négy év átlagában ez az eltérés a preemergens és a korai extra 40. posztemergens kijuttatás esetében közel egyforma (1,3 t/ha és 1,5 t/ha). A posztemergens kijuttatási mód esetében a legkevesebb (0,7 t/ha). Ismét hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a herbicidek kiválasztását mindig a gyomflóra ismeretében kell megtenni, mert ezzel a csak emberi tudástól függő cselekedettel az évjárathatástól függően jelentős mennyiségű (0,2-2,9 t/ha), a négy év átlagában számolva 0,7-1,5 t/ha terméstöbbletet érhetünk el. Az 5. táblázat adatai és a 4. ábra oszlopdiagramjai megerősítve Ujvárosi Miklós történelmet jelentő megállapítását bizonyítják, hogy a sikeres preemergens gyomirtás parcelláiról több termést (négy év átlagában 0,3 t/ha) takaríthattunk be, mint a kapált kontrollról. Ennek oka egyszerűen az, hogy a preemergens és a korai posztemergens permetezésnél is a fiatal kukorica növényeket megmentjük a gyomkonkurenciától. A 6/B. ábra szórásadatokat ábrázoló grafikonjai azt mutatják, hogy az évjárat termés módosító hatása a kísérlet négy évében ( ) a preemergens és a korai posztemergens kijuttatási mód esetében kisebb volt, mint a posztemergensen permetezett her 6/a. ábra Betakarítás előtt felvételezett gyomborítási % Szemtermés (t/ha) 6/b. ábra március

8 extra 40. a gyomirtásról bicidek kísérletében. Továbbá, hogy az évjárat termésmódosító hatását a sikeres gyomirtással erőteljesen csökkenteni tudjuk. A herbicidekkel permetezett parcellák gyomos kontrollhoz viszonyított terméstöbblete (6. táblázat, 5-6. ábra) 5. kép A posztemergens permetezés kísérletének gyomos kontrollja Fotó: Makra M. A gyomos kontrollhoz viszonyított terméstöbblet (t/ha) 6/c. ábra Kísérletünkben a herbicidkezelé sek, valamint a vizsgálat négy évének átlagában a termést legjobban a korai posztemergens (4,4 t/ha) és a preemergens (4,1 t/ ha) permetezéssel végzett gyomirtással növeltük. A posztemergens permetezés parcelláin 3,5 t/ha terméstöbbletet kaptunk. A terméstöbbletek különbségei is jelzik a sikeres herbicidválasztás szükségességét. Annak ellenére, hogy a terméstöbbletek különbségét az évjárat hatása is befolyásolta. A sikeres és a kevésbé sikeres gyomirtás terméskülönbsége a preemergens permetezésnél (négy éves átlag 1,3 t/ha) 0,7-2,3 t/ha, a korai posztemergens permetezésnél (négy éves átlag 1,5 t/ha) 0,8-2,9 t/ha, és a posztemergens permetezésnél (4 éves átlag 0,8 t/ ha) 0,2-1,5 t/ha határértékek között változott. A 6/C. ábra grafikonjai mutatják, hogy az évjárat hatása a posztemergens permetezés terméstöbbletét módosította a legerőteljesebben. Ezzel szemben az évjárat hatása a korai posztemergens gyomirtás eredményeként kapott terméstöbblet mennyiségét módosította a legkevésbé. Összegzésül Jelmagyarázat: GYK = gyomos kontroll LRK = legkevésbé sikeres gyomirtási kezelés KK = kapált kontroll LJK = a legsikeresebb herbicidkezelések átlaga HKÁ = herbicidkezelések átlaga Preemergens kijuttatási mód Korai posztemergens kijuttatási mód Posztemergens kijuttatási mód Összefoglaló gondolatainkat azzal kezdjük, hogy a kukorica gyomirtásának eredményességét több tényező befolyásolja. Kísérleti eredményeink emberi tevékenységtől független tényezőként az időjárás jelentős hatását bizonyítják. Ugyanakkor azok emberi hozzáállástól, illetve szaktudástól függő tényezőként a gyomflóra ismeretét és az ahhoz igazított herbicidválasztás szükségességét helyezték reflektorfénybe. A szakszerűen végzett gyomirtás egyidejűleg növeli a termés menynyiségét és javítja a termésbiztonságot. Eredményeink igazolják Ujvárosi Miklós történelminek nevezhető megállapítását, miszerint a jól sikerült preemergens és a korai posztemergens permetezésnél megvédjük a fiatal kukorica növényünket a gyomok konkurenciájától, s ezzel a mechanikai gyomirtáshoz viszonyítva is terméstöbblettel számolhatunk. Négy éves ( ) eredményeink bizonyítják a korai posztemergens permetezés előnyeit. A posztemergens és tartamhatású hatóanyagokat tartalmazó herbicidformuláció elpusztítja a már kikelt gyomokat. Ezen túlmenően megakadályozza a további gyomkelést. A korai posztemergens permetezés elvégzésére hosszabb időszak áll rendelkezésünkre, mint a posztemergens gyomirtásnál. A gyomkeléstől a kukorica 2-3 leveles koráig, mert az engedélyezett herbicidek a 2-3 leveles kukoricát nem károsítják. n március 67