Szerzői jog. Szoftverek jogállása, felhasználásuk

Átírás

1 Szerzői jog Szoftverek jogállása, felhasználásuk

2

3 Mit véd a szerzői jog? Bármi, amit megalkotunk legyen az tanulmány, vers, honlap, grafika, zenemű, film vagy más irodalmi, tudományos, művészeti alkotás, egy építészeti terv vagy egy számítógépes program, de akár egy adatbázis is szerzői jogi védelem alá esik, amennyiben az egyéni-eredeti jelleggel rendelkezik. Szerzői jogi védelem alatt áll továbbá más szerző művének átdolgozása, ha annak szintén egyéni és eredeti jellege van, feltéve persze, hogy az eredeti mű szerzője az átdolgozáshoz hozzájárult. Az átdolgozás szabályai vonatkoznak az ún. feldolgozásra vagy fordításra is, feltéve, hogy ezek eredményeként új mű jön létre. Fontos továbbá, hogy a szerzői joghoz kapcsolódó ún. szomszédos jogi teljesítmények is védelmet élveznek, ilyenek a zenészek, színészek előadásai, a hangfelvételek, valamint a rádió- és televíziószervezetek műsorai is. A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta, vagyis a szerzőt 3

4 Ki a szerző? A szerző ismeretterjesztő, tudományos, irodalmi, képzőművészeti, zenei stb. témájú, önálló szellemi alkotást létrehozó személy. Fogalmát a szerzői jog határozza meg. 4

5 Szellemi tulajdon: a törvény szerint az eredeti számítógépes program az azt létrehozó személy vagy vállalat szellemi tulajdona. A számítógépes programokat szerzői jogi törvény védi, amely kimondja, hogy az ilyen művek engedély nélküli másolása törvénybe ütköző cselekedet. Szerzői jogi törvény: évi LXXVI. Törvény A mű védelme a keletkezés pillanatától kezdődik és a szerző halálától számított 70 évig tart. A védelmi idő lejártával az alkotás közkinccsé válik. Szerzőtársak esetén a védelmi időt az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. Magyarországon a szerzői jogokkal a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala foglalkozik. 5

6 Szerzői jog A szoftver, hasonlóan egy regényhez vagy egy találmányhoz szellemi termék, a szerző tulajdona. A szerző jogai között van a sokszorosítás. A szerző a személyhez fűződő jogairól nem mondhat le, és nem ruházhatja át. A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e. A szerzőnek kizárólagos joga van a mű bármilyen felhasználására és minden felhasználás engedélyezésére. Ha valamilyen szoftverterméket használunk, tudni kell igazolni annak eredetiségét. 6

7 Amerikában a szerzői jog a mű megjelenését követő 95 évig él, Európában és így Magyarországon viszont a szerző életében és halálától számított 70 éven át részesülnek védelemben. A szerző halála után a jogokat a szerző örökösei gyakorolhatják. Miki egeret, Walt Disney híres figuráját a szerzői jog védelmén kívül még az is védi, hogy védjegyoltalom alatt áll. Védjegy: az árujelzők legfontosabb fajtája, amely alkalmas az egyes áruk/szolgáltatások azonosítására és egymástól való megkülönböztetésére. HUNGARIKUM VÉDJEGY A hungarikum védjegy elsődleges feladata a hungarikum mozgalom során nevesített értékek beazonosítása. 7

8 Jogilag tiszta szoftver Előnyei: A gyártók a programra garanciát vállalnak. Ha regisztráljuk a szoftvert, annak továbbfejlesztett változatához az új ár töredékért juthatunk hozzá. Az eredeti programhoz teljes dokumentáció jár. A vírusmentességet a gyártó garantálja. Nem kell tartanunk a szoftver-rendőrség ellenőrzésétől. 8

9 Szoftverek jogi védelme A jogi védelemhez tartozik a szoftverszerződés: ebben írják le a jogszabályok által biztosított védelmi intézkedéseket a kereskedelmi programoknál a telepítés előtt egy úgynevezett blankettaszerződést kell elfogadni itt az elfogadás hozza létre a felhasználói jogviszonyt A felhasználó nem tulajdonjogot szerez akkor, mikor megveszi a programot, hanem az adott példány kizárólagos felhasználója lesz. 9

10 Szoftver licencszerződés: A jogilag tiszta szoftverekkel együtt egy szerződést is kézhez kapunk, egy használati engedéllyel, amely a vevőnek nem teljes jogot, hanem csak a használat jogát adja meg. Ezt más néven licencszerződésnek nevezzük. A licencszerződés határozza meg a szerzői jog tulajdonosa által megengedett szoftverhasználat feltételeit. A szoftver ára tartalmazza a szoftver licencét, és megfizetése kötelezi a vevőt, hogy a szoftvert kizárólag a licencszerződésben leírt feltételek szerint használja. 10

11 Licencszerződés Részletesen leírja, hogy a szoftvert milyen körülmények között, milyen feltételekkel szabad használni. Érdemes a licencszerződéseket mindig áttanulmányozni: a saját kötelezettségeinken kívül tartalmazza a szoftvergyártó egyéb szolgáltatásaira (pl. szoftverfrissítések) vonatkozó feltételeit, vagy garancia- és felelősségvállalását Ha a feltételek elfogadhatatlanok, akkor a telepítőelemeket tartalmazó csomagot nem szabad felnyitni, és az egész csomagot vissza kell vinni a boltba. 11

12 Licencszerződés Az egy példányra vonatkozó licencszerződés értelmében, egyszerre csak egy példány használható, egy időben, egy helyen. A szoftver másolása és továbbadása tilos. Általában egy tartalék biztonsági másolat készíthető róla. Ha az eredeti lemezek idővel tönkremennek, akkor is meg kell őket őrizni, hiszen azokkal is igazolnunk kell szoftverünk tisztaságát. A számla és az eredeti lemez megőrzendő. A regisztrációs kártyát vissza kell küldeni, vagy az interneten kell regisztrálni. 12

13 Jogosulatlan másolás: a szoftver licencszerződés, amennyiben eltérően nem rendelkezik, a vevőnek csak egyetlen "biztonsági" másolat készítését engedélyezi, arra az esetre, ha az eredeti szoftver lemeze meghibásodna, vagy megsemmisülne. Az eredeti szoftver bármely további másolása jogosulatlan másolásnak minősül, és megsérti a szoftvert védő és használatát szabályozó licencszerződést, valamint a szerzői jogi törvényt. 13

14 Illegális szoftverhasználat: az illegális szoftverhasználat azt jelenti, hogy valaki egy számítógépes programot jogosulatlanul másol le és használ, ezzel megsértve a szerzői jogi törvényt, valamint a szerzőnek a szoftver licencszerződésben leírt feltételeit. Aki szoftvert illegálisan használ, az a szerzői jogi törvény értelmében törvénybe ütköző cselekedetet követ el. 14

15 Hamisítás: a hamisítás a szerzői jogvédelem alá eső szoftver nem jogszerű sokszorosítása és eladása. Gyakran olyan formában történik, hogy a termék eredetinek tűnjön. A szoftverhamisítás nagyon kifinomult lehet, törekedve csomagolás, az emblémák és a hamisítás elleni technikák (pl.: a hologram) hű utánzására. De történjen bármilyen formában, a szoftverhamisítás rendkívül kártékony elsősorban a szoftverfejlesztő, de a felhasználó számára is. 15

16 Internet-kalózkodás: a kalózkodásnak ez a formája úgy zajlik, hogy egy szerzői jogvédelem alá eső szoftver a jogtulajdonos kifejezett engedélye nélkül felkerül egy nyilvános vagy korlátozott hozzáférésű Internet kiszolgálóra, ahonnan ingyenesen, vagy díjazás fejében letölthetővé teszik. 16

17 A következő szempontok határozzák meg alapvetően a szoftver felhasználásának korlátait: a szoftver ingyenesen beszerezhető vagy kizárólag pénz ellenében lehet legálisan felhasználni - a szoftver használatára állnak-e fenn korlátok a felhasználó tevékenységéhez (pl: magánszemély vagy cég), a felhasználás céljához, időtartamhoz vagy egyéb feltételhez között használat - a szoftver terjesztésére állnak-e fenn korlátok a forráskódra vonatkozó szabályozások (a kód megismerhető ill. megváltoztatható-e) a megváltoztatható forráskód alapján készített új termék licencfeltételeire van-e megkötés 17

18 Szoftverek csoportosítása a felhasználói jog szempontjából 18

19 19

20 1. Copyright Szerzői joggal védett alkotások. A szerző a jogait fenntartja a művel kapcsolatban Copyleft A copyleft kifejezés angol szójáték, a copyright megfordításának eredménye. A copyleft lényege, hogy a jog adta eszközöket nem az adott szellemi termék terjesztésének gátlására, hanem a megkötések kiküszöbölésére használják fel, így garantálva a felhasználás szabadságát a módosított változatokra nézve is. Szimbóluma a copyrightot jelképező megfordítása, aminek azonban a jog nem tulajdonít jelentést. 3. Creative commons A Creative Commons egy nonprofit szervezet, melynek célja az olyan kreatív művek mennyiségének növelése, melyeket mások jogszerűen megoszthatnak egymással vagy felhasználhatnak a saját műveikhez. Forrás: 20

21 KERESKEDELMI szoftverek Azok a programok, amelyeket szerzőjük abból a célból hozott létre, hogy kereskedelmi forgalomba hozza őket; ezért ezek legfontosabb jellemzője, hogy beszerzésük kizárólag ellenérték fejében lehetséges. A szerző szinte minden esetben hivatásos programozó, vagy program-fejlesztő cég, a szoftver pedig egy szoftverterjesztéssel foglalkozó cégen keresztül (ritkább esetben közvetlenül a fejlesztő cégtől) jut el a felhasználóig. pénzbe kerülnek és meghatározott feltételekkel alkalmazhatók társul hozzá dokumentáció, amiben részletesen leírják a használatát 21

22 SHAREWARE szoftverek: Olyan szoftvertermék, melyet készítője demonstrációs céllal terjeszt, hogy a felhasználó a szoftvertermék megismerése után dönthet a teljes verzió megvásárlásáról. Ezért a shareware szoftverek működésükben, egyes funkcióikban korlátozottak lehetnek, és/vagy felhasználásuk korlátozott idejű. A programok általában ingyen kipróbálhatóak, szabadon terjeszthetők és a felhasználásukra sincsen korlátozás, de ha úgy döntünk, hogy használni szeretnénk őket, akkor egy megadott idő után fizetni kell a fejlesztőknek Korlátozások: időkorlát egyes funkciók "letiltása" trial (kipróbálásra kiadott) limited edition (korlátozott kiadású) 22

23 Freeware szoftverek: Az adott program ingyen használható, szabadon terjeszthető, de visszafejtésük nem megengedett szabadon felhasználható és terjeszthető szoftverek nem szabad visszafejteni a forráskódot, azaz a programot nem adhatjuk tovább, mint saját termékünket és azt nem változtathatjuk meg a szerzői jogok ezen szoftverekre is érvényesek 23

24 Freeware szoftverek: Nem azonos a szabadon terjeszthető (freely redistributable) szoftverrel sem (bár a freeware programok nagy része szabadon terjeszthető): a Microsoft Internet Explorer például ingyen letölthető, de nem terjeszthető. 24

25 TRIAL szoftverek: általában kipróbálásra adják ki hasonlóak a shareware programokhoz, de nem terjeszthetőek szabadon DEMO szoftverek: bemutatóprogramok, egy program bemutatására, megismertetésére szolgál annak szolgáltatásait nem veszi át teljes mértékben 25

26 PUBLIC DOMAIN (közkincs): A public domain (közkincs) olyan programoknál használatos fogalom, amelyek nem élveznek jogi oltalmat. Felhasználásukra a jog nem ír elő korlátozást. olyan program, amelyet a programozó ajánl fel tetszőleges felhasználásra gyakran letölthető forráskód is, amellyel szerkeszthető, módosítható Nevezd meg! A szerzőt megfelelően fel kell tüntetned, és jelezned kell, ha a művön változtatást hajtottál végre. Ne add el! Nem használhatod a művet üzleti célokra. Így add tovább! Ha átalakítod, akkor a létrejött művet ugyanazon licencfeltételek mellett kell terjesztened, mint az eredetit. 26

27 Szabad felhasználású szoftverek, copyleft Szabad felhasználású, nyílt forráskódú programoknak nevezzük a szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható és módosítható számítógépes programokat. 27

28 Creative Commons A Creative Commons ( kreatív közjavak ) egy nonprofit szervezet, melynek célja az olyan kreatív művek mennyiségének növelése, melyeket mások jogszerűen megoszthatnak egymással vagy felhasználhatnak a saját műveikhez. A szervezet fő tevékenysége a Creative Commonslicencek kiadása. A Creative Commons-szal kapcsolatosan döntő, hogy sikerül-e integrálni az adott ország jogrendjébe. A Creative Commons Magyarország egy január 4-én alapított magyarországi egyesület volt. A 2010-es évekre az egyesület jogi működési körülményei nem voltak megfelelőek. A törvényszék február 6-án törölte az egyesületet. 28

29 CC LICENCEK A Creative Commons a teljes jogi védettség minden jog fenntartva és a közkincs (köztulajdon) közötti széles skálán kíván létrehozni rugalmas és korszerű védelmet ( néhány jog fenntartva ). A CC-licencek lehetővé teszik a szerzők számára, hogy szerzői jogaikat megtartsák, de ezzel egyidőben lehetőséget biztosítsanak különböző korlátok között a mű feldolgozására, terjesztésére. 29

30 Jelmagyarázat 30

31 Plágium A szerzői jog megsértése 1. A szó jelentése: 1. Idegen szavak gyűjteménye: Olyan szellemi alkotás amit a szerző egy másik műről másolt és azt a saját nevén közölte. 2. Wikiszótár: Jogtalan utánzás a szerzői jog érvényessége esetén; egy személy szellemi alkotásának vagy annak egy részének eltulajdonítása és feltüntetése sajátként. Egy szerző művének vagy a mű bizonyos részének, részeinek felhasználása hivatkozás nélkül az eredeti szerzőre, műre; szellemi lopás. 31

32 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!! 32