1.oldal. Petőfi-pályázat Történelem 7-8. osztály 3. forduló

Átírás

1 1.oldal Petőfi-pályázat Történelem 7-8. osztály 3. forduló 1. feladat III. Alexandrosz, vagyis Nagy Sándor hódításának köszönhetően Makedónia lett végül az a birodalom, amely az ókori világban szétterjesztette a görög kultúrát. A kezdet kezdetén azonban ez az ország földrajzilag és kulturálisan is Hellasz peremén helyezkedett el; jó néhány napi járóföldre az olyan híres városoktól, mint Athén vagy Spárta. De vajon hol is található? a) Illeszd össze az 1. mellékletben található térképtöredékeket, hogy megtudd, hol terült el Makedónia, még mielőtt megkezdte volna előbb a görögség, majd az egész világ meghódítását (Kr. e. 359-ben). Ragaszd fel az összeillesztett darabokat egy papírlapra, hogy a későbbiekben is használhasd! b) Térképünk sajnos hiányos; s épp a legfontosabb városok hiányoznak róla! Pella, amely a Kr. e. 5. századtól a makedónok fővárosa volt, az egykor oly dicsőséges Spárta, a híres Korinthosz és Théba, de Apollón jóshelye, Delphoi neve sem szerepel rajta; sőt, még a leghíresebb görög város sem (amelynek nevét ki tudod találni a helyét jelölő fehér folt elhelyezkedése alapján és a történelematlaszod segítségével). Egészítsd ki, írd be a fehér foltok helyére a hiányzó 6 város nevét! (Ha segítségre van szükséged, használd bátran a történelem-atlaszodat!) c) De vajon mit jelentett ez a távolság az ókorban, az akkori utazási eszközökkel? Két bejelölt útvonalat is láthatsz a térképen. Ezek egy képzeletbeli makedón és athéni küldöttség útját mutatják. Az Olümposz-hegy mindkét nép vallásában fontos helynek számított, ezért ennek lábánál képzeljük el a tervezett tárgyalásokat, a megbeszélt találkozó helyszínét. Tegyük fel, hogy a makedónok gyalogosan indultak Pellából, az athéniek viszont lóháton eredtek útnak. Melyikük ér előbb oda a találkozóra, ha egyszerre indulnak el városaikból? A térképen lévő lépték és cérna segítségével mérd meg a távolságokat. Számold ki, hogy melyik küldöttségnek hány napig tart az útja! (Feltételezzük, hogy nem sietnek nagyon; így gyalogosan 25, a lóval pedig 40 kilométert tesznek meg naponta.) Pellától az út hossza kb.... km, ez gyalogosan... nap utazást jelent a makedónok számára. Athéntől kb.... km távolságra van a találkozó helyszíne, ennyit lóháton... nap alatt tesz meg a küldöttség. Tehát a(z)... megelőzik a(z)..., ők érnek előbb oda.

2 2.oldal 2. feladat Rakd időrendi sorrendbe az eseményeket! Vágd szét a 2. melléklet lapjait, amelyeken egyrészt a leghíresebb görög városállam, másrészt a makedónok történetének egyes részletei olvashatók. A darabokat illeszd be a 3. mellékletben található táblázat megfelelő helyére! Nagyon figyelj az időpontokra! Különösen ügyelj a helyes időrendi sorrendre ott, ahol több szövegrész tartozik egy rubrikába. A görög városállam nevét írd a kipontozott helyre. Találni fogsz olyan részleteket is, amelyek mindkét oszlopba illenének: ezeket ragaszd középre úgy, hogy érintsék a szürke pöttyös területet. 3. feladat Olvasd el az alábbi idézeteket, amelyek különböző ókori történetírók, gondolkodók, költők művei alapján készültek, és a makedónokról szólnak. Sok mindent megtudhatsz belőlük Nagy Sándorról és népéről. Ezek után nézd meg a 3. oldalon látható figurákat, akik szintén a makedónokról beszélnek. Az idézetekből nyert ismereteid alapján döntsd el, melyik mond igazat, és ki állít valótlanságot! Írd ide azoknak a figuráknak a betűjelét, akik igazat mondanak: I. Az ősi időkben a villámot szerető Zeus Thyiával, a vízözönt túlélő emberpár leányával nemzette a lovas Makedónt, aki ősatyja lett az Olympos-hegy környékén élő népnek. II. Makedóniában az volt a törvény, hogy aki még nem ölt meg egy ellenséget sem, az kötelet hordjon a derekán. A szkűtháknál nem volt szabad a lakomán a körbehordozott pohárból innia annak, aki még nem ölt meg ellenséget. Az ibéreknél viszont, akik szintén harcos nép voltak, annyi karót szúrnak le az elhalt sírja mellé, ahány ellenséget megölt. III. Tudjuk, hogy a 4. század végén Makedóniában uralkodó Kassandros egészen 35 éves koráig ülni kényszerült atyja, Antipatros asztalánál, mivel nem illette meg őt az a jog, hogy a többi felnőtt férfihoz hasonlóan könyökére támaszkodva, fekve egyék. A megszégyenítés oka az volt, hogy Makedóniában az az ifjú, aki még nem ölt saját kezével, mindennemű csapda használata nélkül vadkant, nem élvezhette a felnőtt férfiak számára fenntartott kényelmet. IV. A makedón királyi család azt állította magáról, hogy görög származású. Ezt a versenybírák is elismerték, akik az olympiai játékokat rendezik. Mert amikor Alexandros is jelentkezett a versenyre, s ezért Olympiába jött, a versenyző görögök ki akarták őt zárni. Azzal indokolták ezt, hogy csak görögöknek van megengedve a verseny, barbároknak nem. Akkor Alexandros kimutatta, hogy ő argosi eredetű. Így végül elismerték görög voltát, és a versenyfutásban a nyertessel egy időben érte el a célt. V. Az alábbi idézet a delphoi Apollón jósdájából származik. Ezt a parancsot kapta a makedón nép vezetője, Karanos:

3 3.oldal Ó, te dicső Karanosz, sose vétsd el e látnoki szókat! Hagyd el népeddel otthonodat, az argoszi tájat! VI. Az alábbi idézet Nagy Sándorról szól: A szenvedélytől lángoló király megparancsolta, hogy ősi szokás szerint hozzanak be kenyeret, mert a makedónoknál ez volt a házasságkötés legszentebb jelképe, majd kardjával kettészelte, és ő is, felesége is ízlelt belőle egy-egy falatot. A nemzeti szokások meghonosítói ezzel az egyszerű és könnyen megszerezhető táplálékkal azt akarták megmutatni, hogy mily kevéssel kell beérniük a családalapító fiataloknak. A ma-ke-dó-nok a-z-t mon-d-ják ma-guk-ról vessző hogy gö-rög e- re-de-tű-ek pont A B Ugyan már! Kezdetben imádták a fényűzést és a luxust! C D Hogy is hívják azt a római szenátort, akinek a leszármazottja a makedónok őse?

4 4.oldal G E F 4.feladat a) A 2. feladatban megismert két hatalom közül virágkorában az egyik hatalmas építkezésekbe fogott, amelyekhez a közelben fekvő márványbányák szolgáltatták az alapanyagot. Monumentális középületek és szobrok születtek ekkor. Ezek építőik dicsőségét hirdették a rájuk támadó hatalmas erejű ellenség felett aratott győzelem után. Melyik államról van szó?.. Keresd ki a 2. feladatból annak a vezetőnek a nevét, aki a nagy harcok után került az élre, akinek az idejére tehető ez a virágkor, és többek között a nagyszabású építkezéseket is ő tervezte el! Melyik évszázadban tevékenykedett?. b) Szintén a 2. feladatban olvashattál arról, hogy terjeszkedése során a másik állam birtokába olyan területek kerültek, amelyek gazdagok voltak nemesfémekben. Így ezen a területen a virágkorban finommívű arany-, ezüst és más fémekből készült holmik születtek. Keresd ki annak a vezetőnek a nevét, aki megszerezte a nemesfémben gazdag területeket:.. Melyik állam vezetője volt?. Melyik évszázadban tevékenykedett?.

5 5.oldal 1.melléklet

6 6.oldal 2. melléklet A perzsa birodalom uralkodója, I. Dareiosz hadjáratot indított a görögök ellen. Serege eljutott Athén közelébe, de Kr. e. 490-ben Marathón mellett döntő vereséget szenvedett az ellene összefogó, egységesen fellépő görög városokkal szemben. Miután II. Philipposzt meggyilkolták, a görög városok szövetsége a fiára, Alexandroszra ruházta a perzsaellenes háború fővezérségét. Alexandrosz Kr. e. 334-ben kelt át Ázsiába. III Alexandrosz néven ő lett a makedónok új királya. Kr. e. 404-ben véget ért a peloponnészoszi háború: miután a spártaiak ostrom alá vették Athént, a város feltétel nélkül megadta magát. Az elvesztett háború következménye, hogy a városnak fel kellett oszlatnia hajóhadát és lerombolnia a városfalát. A Kr. e. 6. században a makedónok lakta területen több, egymástól független királyság létezett. Az élükön álló királyok az általuk kinevezett tisztségviselőkre ugyan sok feladatot rábíztak, a végső döntés joga azonban az övék maradt. A királyságok közül az egyiket az Argeada-dinasztia irányította. Kr. e. 594-ben Szolón törvényeket hozott, amelyek biztosították, hogy a lakosság polgárjoggal rendelkező tagjai részt vegyenek az állam életében. Szolón után Peiszisztratosz ragadta magához a hatalmat. Egyeduralmat valósított meg, amellyel azonban a nép nem volt elégedett. Így a halála (Kr. e. 527) után nem sokkal hatalomra kerülő Kleiszthenész elérte, hogy a népgyűlésnek, amelynek minden polgárjoggal rendelkező férfi a tagja volt, minden addiginál nagyobb beleszólása legyen az állam irányításába. Egyes athéniak úgy gondolták, ahhoz, hogy sikeresen küzdjenek meg a perzsákkal, egyesíteni kell a görögöket, és ezt akár egy nem görög vezető, például II. Philipposz is megteheti. Az ellenzék vezére, Démoszthenész viszont a Kr. e. 340-es években több beszédében is hevesen támadta II. Philipposzt. A két vezető városállam közti ellentétek oda vezettek, hogy Kr. e. 431-ben kitört a peloponnészoszi háború. A háború 27 évig tartott, és gyakorlatilag az összes görög város részt vett benne valamelyik fél oldalán. A Kr. e. 5. század végén I. Alexandrosz unokája, Arkhelaosz megerősítette a királyi hatalmat, és gyakorlatilag az egész makedónok lakta területet a saját uralma alatt egyesítette. A királyság új fővárosa Pella lett. A perzsák feletti második nagy győzelem, a Kr. e. 480-ban lezajlott szalamiszi tengeri ütközet után a görögöket már nem fenyegette közvetlenül a Perzsa Birodalom. A perzsák ellen összefogó görög városállamok közül kettő emelkedett ki, akik mindketten magukénak szerették volna a vezető szerepet. Mindkettő szövetségeseket tömörített maga mellé. A déloszi szövetség vezetője Athén volt, a peloponnészoszi szövetségé Spárta. Kr. e. 338-ban a makedón uralkodó nagy hadjáratba kezdett a görög városállamok ellen, és a Khairóneia melletti ütközetben (ahol fia, Alexandrosz vezette a lovasrohamot) nagy győzelmet aratott. Kr. e. 408 körül a makedón fővárosba, Pellába érkezett Euripidész, a görög drámaíró, aki utolsó éveit itt élte le. A városban székelő királyi udvar a görög kultúra egyik központjává vált. Arkhealosz halála, Kr. e. 399 után zűrzavaros időszak következett, az örökösök egymással harcoltak a hatalomért. Kr. e. 495-ben az Argeadák közül I. Alexandrosz került a királyi trónra, aki sajátja mellett más makedón területeket is uralma alá vont. I. Alexandrosz látványosan igyekezett átvenni a görög kultúrát és életmódot, ezért később ráragadt a "Philhellén", vagyis "görögbarát" elnevezés.

7 7.oldal A közti időszakban a város vezető személyisége Periklész volt, akinek irányítása alatt a városállam nem csak gazdaságilag, de a művészetek terén is az első helyet vívta ki. Továbbra is a népgyűlés döntött minden kül- és belpolitikai kérdésben, ellenőrizte az összes állami hivatalt. A polgárjoggal rendelkező férfiak közül sorsolták ki, hogy ki töltse be az állami hivatalokat. A legtöbb hivatalt egy ember csak egy évig tölthette be, és ugyanazt a hivatalt egynél többször nem viselhette ugyanaz a személy. A Kr. e. 4. században a görög városok közt folyó háborúba II. Philipposz is beavatkozott, amelynek eredményeképp a görögök lakta terület jelentős részén az ő kezébe került a hatalom. A Kr. e. 4. században a görög városállamok sorban kötötték és bontották fel egymással a szövetségeket, kezdték és fejezték be az egymás elleni háborúkat, miközben a Perzsa Birodalom még mindig fenyegetést jelentett. Kr. e. 359-ben II. Philipposz került a trónra. Véget vetett a belső viszálynak és a külső támadásoknak. Újból megerősítette a királyi hatalmat, és birtokba vette a Pangaion-hegység nemesfém-bányáit. Az itt bányászott aranyból és ezüstből többek közt pénzt veretett. Miután átszervezte a hadsereget, dél felé, a görögök lakta területre indított katonai akciókat. Bár a görögök elvesztették a Khairóneia melletti csatát, a makedónok enyhe békefeltételeket szabtak Athénnak. A görög városállamok Kr. e. 337-ben létrehozták a pánhellén (összgörög) szövetséget, ami kimondta a békét a szövetség tagjai közt, és ezzel véget vetett a görög városok állandó háborúskodásainak. A szövetség vezetője és a szövetséges hadsereg vezére II. Philipposz lett.

8 8.oldal 3. melléklet

9 9.oldal