GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Átírás

1 GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: /2016. Tárgy: NHSZ Biogáz Kft. IPPC Ügyintéző: dr. Sebő F. Dániel, Puskás Sándor Mellékletek: 2 db Telefon: +36 (96) Hiv. szám: H A T Á R O Z A T I. A környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) az NHSZ Biogáz Tatabánya Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2800 Tatabánya, Hosszú sor, statisztikai számjel: , KÜJ: , KTJ: , KTJ lét.: ; a továbbiakban: Ügyfél) részére egységes környezethasználati engedélyt adó 450-1/2016. sz. határozatát és az azt módosító 450-7/2016. sz. határozatát az alábbiak szerint: e g y b e f o g l a l j a A Hatóság az Ügyfél részére a 2800 Tatabánya, 0739/17 hrsz. alatti ingatlanon lévő telephelyén (a továbbiakban: telephely) folytatott nem veszélyes hulladék hasznosítási tevékenységre vonatkozóan levegőtisztaság-védelmi engedélyt és védelmi övezet megállapítását magában foglaló e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t ad az alábbiak szerint. II. A környezethasználóra vonatkozó általános adatok: 1. Az Ügyfél mint üzemeltető adatai Név: Székhely: NHSZ Biogáz Tatabánya Korlátolt Felelősségű Társaság 2800 Tatabánya, Hosszú sor Cégjegyzékszám: Cg Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 9021 Győr, Árpád út Győr, Pf.: 471. Telefon: +36 (96) Fax: +36 (96) eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Honlap:

2 Környezetvédelmi ügyféljel: Statisztikai számjel: A tulajdonosok adatai 2.1. Név: NHSZ Tatabánya Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 2800 Tatabánya, Erdész u. E ép.) 2.2. Név: AVE Magyarország Hulladékgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2800 Tatabánya, Erdész u. E ép.) 2.3. Név: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (2800 Tatabánya, Fő tér 6.) 3. A telephelyre vonatkozó műszaki jellegű adatok Cím: 2800 Tatabánya, 0739/17 hrsz. KTJ-szám: Létesítményi KTJ-szám: EOV-koordináták: EOV X: EOV Y: ,05 Alapterület: 4 ha m 2 Folytatott tevékenység: Besorolás és volumen: NOSE-P-kód: R1 Hasznosítás: Elsődlegesen tüzelő- vagy üzemanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása Nem veszélyes hulladék hasznosítása 75 tonna/nap kapacitáson felül Hulladékok újrahasznosítása, visszanyerése, újrafeldolgozó ipar E-PRTR-kód: 6.5. Beépített kapacitás: 2,078 MW villamos energia 3.1. A telephely létesítményeinek főbb műtárgyai, berendezéseinek műszaki adatai: A technológia berendezései: - 6 db fogadósiló (szilárd hulladékok tárolására) - Higienizációs épületben elhelyezett 26 m 3 térfogatú szénacél fogadóvályú, 26 m 3 térfogatú higienizáló zsírtartály - Fogadó-adagoló konténer - 2 db (egyenként) m 3 térfogatú, keverőkkel, fűtéssel, gázelvételi ponttal ellátott, gáztárolóval összekapcsolt fermentor 2

3 - 3 db (egyenként) kb. 4947,95 m 3 térfogatú, keverőkkel, fűtéssel, gázelvételi ponttal ellátott, gáztárolóval összekapcsolt utófermentor - Szeparátor-állomás, baktériumadagoló egység - Fermentálási maradéktároló, szeparált szilárd végterméktároló - Fermentálási maradéktároló medencék - 2 db blokkfűtő erőmű és gázfáklya - Transzformátor-állomás - Hőközpont Tároló megnevezése Tárolási kapacitás (m 3 ) Tárolási kapacitás (t) Siló Siló Siló Siló Siló Siló Előtároló Higienizáló épület Fogadóvályú Higienizáló zsírtartály Lé puffertartály ,2 25,2-30,8 5,7-6,3 4. Az átvehető és hasznosítható nem veszélyes hulladékok megnevezése és mennyisége Azonosító kód Hulladék megnevezése Mennyiség (tonna/év) Mosásból és tisztításból származó iszap Hulladékká vált állati szövetek Hulladékká vált növényi szövetek Állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát) elkülönítve gyűjtött és ne a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya) Mosásból és tisztításból származó iszap Hulladékká vált állati szövetek Fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok Közelebbről nem meghatározott hulladékok Mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más szétválasztásból származó iszapok Fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezelésből származó iszapok Közelebbről nem meghatározott hulladékok Közelebbről nem meghatározott hulladékok Fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok

4 Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezelésből származó iszapok Közelebbről nem meghatározott hulladékok Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezelésből származó iszapok Közelebbről nem meghatározott hulladékok Nyersanyagok mosásából, tisztításából és mechanikus aprításból származó hulladékok Szeszfőzés hulladéka Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezelésből származó iszapok Közelebbről nem meghatározott hulladékok Szerves hulladékok, amelyek különböznek a től Vizes folyékony hulladékok, melyek különböznek a től Vizes tömény oldatok, melyek különböznek a tól Települési szennyvíz tisztításából származó iszapok Olaj-víz elválasztásából származó, étolajból és zsírból eredő zsír-olaj keverék Ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a től Biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok Étolaj és zsír Biológiailag lebomló hulladékok Állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó folyadék Állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag A telephelyen évente átvehető és hasznosítható hulladékok maximális összmennyisége: tonna. A telephelyen egyidejűleg gyűjthető hulladékok maximális tároló kapacitása: tonna. (A fajtánkénti egyidejűleg gyűjthető mennyiség jelen esetben nem értelmezhető, mivel a hulladékok fogadás után a fermentációs tartályokba kerülnek.) 4.1. Az alkalmazott hulladékgazdálkodási technológia főelemei: A biogázüzemben szerves anyagok, növényi és állati eredetű, szennyvíztisztító művekből keletkező, illetve biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok kerülnek felhasználásra. Az anyagok anaerob bontása négy lépésben történik: 1. Hidrolízis 2. Sav-, 3. Acetát- 4. Metánképződés. A hulladékkezelési technológia alkalmazásának lépései: 1. Alapanyagok területre történő beszállítása, fogadása, mérlegelése hídmérlegen, tárolása 2. Biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok aprítása 70 ºC-on legalább 60 perces hőkezelése 3. Hulladékok fermentálása (elő- és utófermentálás), biogáz-előállítás 4. Termelt biogáz hasznosítása gázmotorban való égetéssel 4

5 5. Fermentálási maradék szeparátorban való szétválasztása, tárolása, illetve további hasznosításra történő átadása. Talajkondicionáló alapanyag-előállítás során baktériumos adagolás, majd keverése után fermentálási maradék tárolása, érlelése (mind szilárd, mind folyékony fázis), melyek így talajkondicionálóként továbbhasznosításra kerülnek. A hulladékkezelési folyamat: A fermentorokban a mikrobiológiai folyamatokat mezofil hőmérsékleti tartományban (35-38 ºC) működnek. Az erjedő anyag megfelelő hőmérsékleten tartása a blokk fűtőerőmű gázmotorjának meleg hűtővízével történik fűtőcsőgyűrűk alkalmazásával. Szeparátorban választják el az utófermentorokból kikerülő maradékfázis lebegő szilárd részének mintegy 60%-át. A szeparáció végeztével a folyadékfázist a fermentálási maradékülepítő medencébe vezetik, a centrifugált szilárd maradékfázist peremmel körül vett silótérben tárolják. Tápanyag-kondicionáló alapanyag-előállítás, -előkezelés: A biogáz üzemből kikerülő végtermék egy későbbi talajkondicionáló és termőközeg gyártásának alapanyagaként az alábbi előkezelésen esik át: A szeparátor feletti tartály mellé tartály mellé beépítésre kerül egy baktérium adagoló, mely szeparálás előtt 1 liter végtermékhez 1 g FERMENTSTART baktériumot juttat. Ezt követően a szeparátor két frakcióra választja a végterméket: szilárd és folyékony. A folyékony végtermék csigaszivattyú segítségével a m 3 térfogatú lagúnába kerül. A lagúnában a végtermék a beépített keverőkkel 2 óra/nap intenzitással kevertetésre kerül. Évi m 3 kezelt folyékony biogáz végtermék átadásra kerül az NHSZ Tatabánya Zrt. (székhely: 2800 Tatabánya, Erdész u. E ép.; a továbbiakban: Zrt.) részére. A szilárd végtermék szeparátorról a m 3 térfogatú szeparált végtermék tárolóba kerül, ahonnan a JCB típusú homlokrakodóval a JF-STOLL VM27-2 takarmánykeverő-kiosztó kocsiba felrakásra kerül. 1 kg szeparált szilárd végtermékhez 0,3 kg szalmát, és 0,3 kg tőzeget adagolnak. A takarmánykeverő-kiosztó kocsi aprít, kever, majd az anyagot második, m 3 térfogatú silótárolóba juttatja, ahol homlokrakodóval tömörítik, miközben kezelt folyékony végterméket juttatnak rá az elvárt 18 %-os szárazanyag tartalom elérésig. Ezt követően 16 napos előérlelés következik. Az előérlelést követően évi tonna kezelt szilárd biogáz végtermék átadásra kerül a Zrt. részére, mely cég a telephelyén a végtermékből szilárd talajkondicionálót és termőközeget gyárt. A nyers biogázt energetikai felhasználás előtt fizikai úton víztelenítik és levegő hozzávezetésével biológiai úton szükség esetén vas-sók hozzáadásával kéntelenítik. A tisztított biogázt gázmotorban elégetik, mely egy generátort hajt meg, ami villamos energiát termel Személyi feltételek: - 1 fő ügyvezető - 1 fő környezetmérnök - 1 fő felsőfokú végzettséggel rendelkező környezetvédelmi menedzser - További 8 fő munkavállaló (A tevékenység számítógépen történő közvetlen vezérléséhez 1-2 fő alkalmazott szükeséges.) 4.3. Pénzügyi feltételek: Az Ügyfél a Chartis Europe S.A. Magyarországi Fióktelepénél (székhely: 1088 Budapest, Rákóczi Ferenc út 1-3.) kötvényszámú általános felelősség-biztosítással rendelkezik (káreseményenkénti ,- biztosítási összeg erejéig). 5

6 III. A Hatóság az Ügyfél részére engedélyezi telephelyén az alábbi légszennyező pontforrások üzemeltetését és azokra vonatkozóan az alábbi levegőtisztaság-védelmi követelményeket állapítja meg. 1. A légszennyezést okozó technológiák megnevezése T1 T2 Biogázmotor Fermentációból kikerülő folyékony anyagtárolás 2.2. A T2 technológiához kapcsolódó pontforrások: D3 Hígfázis tárolómedencék (összfelületük: kb m 2 ) A kibocsátott légszennyező anyagok, valamint az Elérhető Legjobb Technika alapján meghatározott kibocsátási határértékek jelen határozat elválaszthatatlan részét képező 3. verziószámú mellékletében kerültek megállapításra. IV. A tevékenységre vonatkozó hatósági előírások az Elérhető Legjobb Technika (Best Available Techniques /BAT/) követelményeinek figyelembevételével: 1. Környezetvédelmi előírások 1. Az Ügyfél az Elérhető Legjobb Technikának való megfelelés, valamint az emberi környezetet érő kockázatok csökkentése érdekében köteles folyamatos fejlesztésekkel törekedni környezetbarát vegyszerekkel üzemelő technológiák alkalmazására, továbbá minimalizálnia kell a keletkező hulladékok mennyiségét és a technológia környezetbe történő kibocsátásait. 2. A biogáz előállítási technológia biztonságos üzemeltetése érdekében az elkészített terveket folyamatosan aktualizálni kell, melynek keretében: a) megfelelő műszaki intézkedésekkel folyamatosan optimalizálni kell az energiafogyasztást, a nyersanyag felhasználást, a vízfogyasztást és a kibocsátásokat b) a haváriák és üzemzavarok (jelen határozatban foglalt IPPC-engedélyben meghatározott kibocsátási határérték-túllépések) elkerülése érdekében az elkészített tervekben foglaltakat kell betartani. 3. A működés során olyan eljárási rendet kell kialakítani, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. (Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a Hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására.) 4. Az Ügyfél köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorol(hat) a környezetre; a továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készíteni. 5. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen, illetve gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkezni. 6. Az Ügyfél köteles a hatályos jogszabályoknak megfelelően az előírások szerinti végzettséggel rendelkező környezetvédelmi megbízottat alkalmazni. 7. Az Ügyfél köteles biztosítani, hogy a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képzési feltételeiről szóló jogszabály szerint meghatározott környezetvédelmi megbízott elérhető legyen a környezetvédelmi hatóság számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. 6

7 1.1. Hulladékgazdálkodási előírások: 8. A hulladékokat amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható a telephelyen elkülönítetten kell gyűjteni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni nem lehet. 9. A munkahelyi gyűjtőhelyeken megfelelő számú és méretű gyűjtőedények alkalmazásával a veszélyes hulladékokat fajtánként elkülönítve kell gyűjteni. A veszélyes hulladékok egymással, illetve egyéb hulladékkal össze nem keverhetők. 10. A hasznosításra kerülő nem veszélyes hulladék a gyűjtést követően a hasznosítás megkezdéséig legfeljebb 1 évig tárolható. 11. A telephelyen keletkező hulladékok további kezelésre csak kezelésükre vonatkozó hatályos hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezők részére adhatók át. 12. A hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor. 13. Az anaerob kezelés során visszamaradó fermentációs maradékokat, a folyékony halmazállapotú ún. fermentlé és a szilárd halmazállapotú biotrágya mezőgazdasági területen történő elhelyezése a kihelyezés helye szerint illetékes talajvédelmi hatóság engedélyét követően lehetséges. 14. Termékké minősítés esetén annak kihelyezése, forgalomba hozatala a külön jogszabályban meghatározott engedélyben előírtaknak megfelelően valósítható meg. 15. A környezetbiztonságra, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységből esetlegesen fakadó környezeti káresemény elhárítására szolgáló felelősség-biztosítást és pénzügyi fedezetet folyamatosan fenn kell tartani. 16. Az esetlegesen bekövetkező havária elhárításához szükséges eszközöket (havária-terv, kármentesítéshez szükséges anyagok, stb.) folyamatosan a telephelyen kell tartani. 17. Az Ügyfél köteles június 30. napjáig a telephely részét képező (hasznosításra átvett hulladékok) hulladéktároló helyre vonatkozó üzemeltetési szabályzatot benyújtatni a Hatóság felé jóváhagyásra. 18. A berendezések rendszeres karbantartását és a kifogástalan üzemvitelt biztosítani kell. A termékfelelősség, valamint a gyártói felelősség elve alapján, amennyiben a hasznosítási tevékenység során keletkezett fermentációs maradék minősége nem megfelelő, illetve felhasználása nem megoldható, úgy azt hulladéknak kell tekinteni és további kezeléséről gondoskodni kell. 19. A hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó, a megfelelés igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszer tanúsítását akkreditált tanúsító szervezettel el kell végeztetni. A hulladékstátusz megszűnésének igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszert az arra feljogosított tanúsító szervezettel negyedévente ellenőriztetni kell Levegőtisztaság-védelmi előírások: 20. A kezelendő hulladékokat minél előbb be kell dolgozni a technológiába. 21. A biogáztermelés során biztosítani és dokumentálni kell az optimális technológiai paraméterek (anyagösszetétel, hőmérséklet, tápanyagarány) meglétét. 22. A telephely szállítási útvonalainak naponta történő tisztítását el kell végezni. 23. A hulladékkezelésre történő hulladékok beszállítását úgy kell végezni, hogy azt ne kísérje panaszra okot adó diffúz bűz-, illetve porképződés. 24. A tevékenység során a légszennyezést okozó technológiai berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy a levegőterhelés minimális legyen. 25. A technológiai előírások megtartásával az üzemzavarok megelőzésével, illetve elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést. 26. A Hatóság a telephelyen létesített diffúz légszennyező forrástól számított 300 méter sugarú körrel határolt területen védelmi övezetet állapít meg. 27. Fenti védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek viselése a bűzterhelőt terhelik. A védelmi övezet bejegyzéséről való intézkedés határideje: jelen határozat jogerőre emelkedését követő 1 év. 7

8 1.3. Zaj- és rezgésvédelmi előírás: 28. Az Ügyfél a tevékenység megszüntetését, új üzemeltető tevékenységének megkezdését, továbbá a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja, köteles 30 napon belül bejelenteni a Hatóság felé. 2. Tájékoztatási kötelezettségek 2.1. Értesítési kötelezettségek: 29. A tevékenység végzése során az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést ideértve a légszennyezést is, illetve haváriát a kárelhárítás egyidejű megkezdésével a környezetvédelmi hatóság felé haladéktalanul be kell jelenteni. A képződött veszélyes hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni; kezelésükről engedéllyel rendelkező szervezet részére történő átadással kell gondoskodni. 30. Az Ügyfél köteles: a) a rendkívüli esemény előfordulásakor, így különösen a rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapot (üzemzavar, kibocsátási határérték-túllépés, nem engedélyezett kibocsátás) esetén a szükséges intézkedések azonnali megtétele mellett haladéktalanul értesíteni a Hatóságot, egyéb esetekben (tűz-, fertőzés-, járványveszély) az illetékes társhatóságokat (pl.: Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság) b) a rendkívüli eseményeket dokumentálni Bejelentési kötelezettségek: 31. Az üzemeltető engedélyes köteles a Hatóság felé 15 napon belül egyidejűleg az engedély módosításának kérelmezésével bejelenteni: a) az engedélyben meghatározott feltételek, technológia, avagy adatok jelentős és nem jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős és nem jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást b) a cég adataiban bekövetkezett változásokat Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek: 32. Az átvett, valamint a tevékenység során keletkezett hulladékokkal kapcsolatos naprakész nyilvántartást a külön jogszabályban meghatározott tartalommal kell vezetni, melyet a tárgyi telephelyen elérhetővé kell tenni. 33. Az átvett, kezelt, keletkezett és tovább adott nem veszélyes hulladékokról évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig a külön jogszabály által előírt formanyomtatványokon adatszolgáltatást kell teljesíteni a Hatóság felé. 34. A hulladékkezelési technológiáról sorszámozással ellátott üzemnaplót kell vezetni, melynek tartalmazni kell a beszállított hulladékok fajtáját, azonosító kódját, mennyiségét, jellemző összetételét, eredetét, valamint a beszállítás és kezelés időpontjait. 35. A légszennyező forrásra vonatkozóan évente a tárgyévet követő év március 31. napjáig elektronikus úton adatszolgáltatást kell teljesíteni a Hatóság felé. (Az adatszolgáltatási kötelezettség az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogrammal (ÁNYK) kitöltött és az Ügyfélkapun keresztül beküldött adatlapokkal teljesíthető. A KAR-, LAL- és LM-adatlapcsomagok az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) honlapján az elektronikus nyomtatványok menüpont alatt érhetők el a címen.) 36. Az Ügyfél a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat az annak bekövetkezését követő 30 napon belül köteles a Hatóság felé elektronikus úton bejelenteni (az Ügyfélkapun keresztüli LAL-változásjelentés formájában), kérelmezve egyidejűleg jelen határozatba foglalt egységes környezethasználati engedély módosítását. 8

9 37. A légszennyező pontforrások kibocsátását kétévente a tárgyévet követő év december 31. napjáig méréssel kell igazolni. A soron következő mérést november 30. napjáig kell elvégezni. 37. A tervezett mérés időpontjáról a mérés megkezdése előtt 15 nappal a Hatóságot értesíteni kell. A mérési jegyzőkönyvet a mérést követő 60 napon belül két példányban be kell nyújtani a Hatóság felé. 38. A mérés során előírt mérési módszert, vagyis szabványos, vagy azzal bizonyítottan egyenértékű mérést kell alkalmazni, melyet csak arra akkreditált mérőszervezet végezhet. 39. Az Ügyfél köteles valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról és karbantartásról nyilvántartást vezetni. 40. Az Ügyfél köteles betartani a naprakész kárelhárítási tervet, amely számba veszi a telephelyen esetlegesen bekövetkező haváriaeseményeket. A kárelhárítási tervnek folyamatosan tartalmazni kell az esetlegesen bekövetkező havária által okozott környezeti hatások minimalizálását, illetve lehetőség szerinti legkisebb mértékűre történő csökkentését szolgáló intézkedéseket A telephelyi tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó információs kötelezettségek: 41. A telephelyi tevékenységek felhagyására, a telephely bezárására és a terület újrahasznosítására vonatkozóan ütemezett és költségbecslést is tartalmazó felhagyási tervet kell készíteni, melyet be kell nyújtani véleményezésre a Hatóság felé a felhagyást megelőző 60 napon belül. 42. A tevékenység felhagyása során gondoskodni kell a feldolgozatlan, illetve a telephelyen ideértve az üzemi gyűjtőhelyeket is tárolt hulladék és a még nem hasznosított anyagok hasznosításáról, illetve ártalmatlanításáról. 43. A telephely bezárásának szándékát, annak határnapját megelőzően legalább 30 nappal írásban be kell jelenteni a Hatóság felé. A telephely bezárására indított eljárás során az Ügyfélnek be kell mutatni a működés következtében a környezetet ért káros hatásokat, mely alapján a Hatóság megállapítja az esetlegesen elvégzendő vizsgálatok körét és a további teendőket. V tárgyévre vonatkozóan a felügyeleti díj arányos részét (a teljes tárgyévre vonatkozó ,- Ft, időarányos részét jelen határozat jogerőre emelkedését követően december 31. napjáig tartó időszakra vonatkozóan) kell megfizetni jelen határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a környezetvédelmi hatóság részére a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla megnevezésű sz. számlára (a továbbiakban: kincstári számla) történő átutalással. Az Ügyfél tárgyévtől kezdődően köteles a tárgyév február 28. napjáig a környezetvédelmi hatóság részére éves felügyeleti díjat fizetni a kincstári számlára történő átutalással, melynek összege ,- Ft, (azaz kettőszázezer forint). VI. Az eljárásban belföldi jogsegély keretében megkeresett Tatabánya Megyei Jogú Város Jegyzője /10/2015. számon az alábbi állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának /2015. számú megkeresése alapján Tatabánya Megyei Jogú Város Jegyzője az NHSZ Biogáz Kft. (székhely: 2800 Tatabánya, Hosszú sor) IPPC-engedélye ügyében a helyi természet- és környezetvédelmi, a helyileg védett természeti értékekkel, valamint településrendezési eszközökkel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adom: A 2800 Tatabánya, 0739/17 hrsz. alatti telephelyen és környezetében a természet védelméről szóló évi LIII. törvény 4. -a, valamint Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 32/2011. (IX. 23.) ÖK rendelete szerinti helyileg védettséget élvező természeti érték nem található. A 9

10 beadott tervek a Helyi Építési Szabályzatról szóló, többször módosított 53/2009. (XII. 18.) ÖK rendeletben és annak 3. sz. mellékletét képező Dubnik-völgy különleges hulladékkezelő SZT Szabályozási Tervében foglaltaknak megfelelnek. A vonatkozó helyi szabályozási eszközök dokumentumait levelemmel egyidőben elektronikus úton megküldöm a hatóság számára. VII. Az eljárásban szakhatóságként közreműködő Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság 35800/9171-2/2015.ált. számon a következő állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya az NHSZ Biogáz Kft. (székhely: 2800 Tatabánya, Hosszú sor) kérelmére a biogázüzem (2800 Tatabánya, 0739/17 hrsz.) egységes környezethasználati engedélyezési hatósági eljárásban megküldött /2015. sz. szakhatósági megkeresésre az illetékes Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: Az egységes környezethasználati engedély kiadásához az alábbi feltételekkel járul hozzá: 1. A tevékenység végzése nem veszélyeztetheti a felszíni és felszín alatti vizek állapotát. 2. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. 3. Be kell tartani az 1 db monitoringkútra kiadott 35800/3614-3/2015.ált. sz. határozattal módosított /2013. sz. határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltakat. 4. Be kell tartani a biogázüzem csapadékvíz-elvezetésére kiadott 35800/153-1/2015.ált. sz. határozattal módosított 31-1/2014/VH. sz. határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltakat. 5. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdése szerint haladéktalanul be kell jelenteni a kárelhárítás azonnali megkezdése mellett a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. VIII. 1. A környezetvédelmi hatóság a jogerős egységes környezethasználati engedély nélkül, továbbá környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén folytatott tevékenység vagy egy részének gyakorlását a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően a) korlátozhatja, b) felfüggesztheti, c) megtilthatja. 2. Amennyiben a környezethasználó az 1. pontban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt az eltelt időtartamra a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően ötvenezer-százezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi. 3. Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő továbbá adott esetben más környezetvédelmi bírság megfizetésére (is), valamint intézkedési terv készítésére kötelezi. 10

11 IX. A Hatóság fentiekkel egyidejűleg az Ügyfél /2015. sz. jogerős határozattal módosított /2014. sz. jogerős határozatba foglalt hulladékgazdálkodási engedélyét, továbbá a /2014. sz. jogerős határozattal módosított /2013. sz. jogerős határozatba foglalt levegőtisztaság-védelmi engedélyét visszavonja, így azok jelen határozat jogerőre emelkedésével hatályukat vesztik. X. Jelen egységes környezethasználati engedély e határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdve február 15. napjáig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát az Ügyfélnek teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kell kezdeményezni a Hatóságnál augusztus 15. napjáig. XI. Az Ügyfél a tárgyi eljárásért igazoltan megfizetett ,- Ft, (azaz egymillióötszázezer forint) összeget a Hatóság részére mint igazgatási szolgáltatási díjat. Az. eljárási költség viselője az Ügyfél. XII. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét hirdetményi közlés esetén annak kifüggesztésétől számított 15. napot követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf.: 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó indokolással ellátott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja ,- Ft, (azaz hétszázötvenezer forint) természetes személyek, valamint civil szervezetek esetében ,- Ft, (azaz tizenötezer forint), melyet a kincstári számlára kell a közlemény rovatban az ügyiratszám (450/2016.) feltüntetésével átutalni. Az eljárásba bevont szakhatóság állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését igazoló bizonylat másolatát a fellebbezési kérelemhez mellékelni kell. I N D O K O L Á S Az NHSZ Biogáz Tatabánya Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2800 Tatabánya, Hosszú sor, statisztikai számjel: , KÜJ: , KTJ: , KTJ lét.: ; a továbbiakban: Ügyfél) a 2800 Tatabánya, 0739/17 hrsz. alatti ingatlanon lévő telephelyére (a továbbiakban: telephely) vonatkozóan egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet terjesztett elő a környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnál (a továbbiakban: Hatóság). A kérelem és mellékleteinek vizsgálata nyomán a Hatóság megállapította, hogy az Ügyfél által folytatni kívánt tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 2. sz. mellékletének 5.3. b) pontja szerint történik, melynek alapján a Khvr. 1. (2) bekezdés e) pont eb) alpontja értelmében egységes környezethasználati engedélyezési eljárást kell lefolytatni. 11

12 A Hatóság megállapította, hogy a folytatni tervezett hulladékgazdálkodási (hasznosítás) technológia elbírálása érdekében a szükséges dokumentációk a Khvr ában foglaltaknak megfelelően kerültek benyújtásra. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Ket. 29. (3) bekezdés b) pontja, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 98. (1) bekezdése alapján a Hatóság /2015. sz. elektronikus iratával értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, akik nem kérték ügyféli jogállásuk megállapítását, az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek; emellett a Khvr. 21. (1) bekezdés a) pontja és (2-3) bekezdései alapján közzétett hirdetmény nyomán sem érkezett az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy észrevétel a Hatósághoz a rendelkezésre álló határidőn belül. A Hatóság által a Ket. 63. (1) bekezdés b) pontja alapján /2015. sz. végzésével elrendelt közmeghallgatáson az eljáró Hatóság, valamint az Ügyfél képviseletében jelenlévőkön kívül más személy nem vett részt. Fenti kérelemnek a Khvr. 8. sz. melléklete, továbbá a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hr.) 9. (1) bekezdése szerinti jogi tárgyú és műszaki szempontú vizsgálatai nyomán a Ket. 37. (3) és (5) bekezdéseiben foglaltak alapján többszöri hiánypótlási felhívásra került sor, melyeknek az Ügyfél megfelelően eleget tett: Az Ügyfél igazoltan megfizetett ,- Ft, (azaz egymillióötszázezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Rend.) 2. (1) bekezdése és 3. sz. mellékletének 4. főszáma alapján. A Hatóság megállapította továbbá, hogy az Ügyfél által végezni kívánt tevékenység annak volumenére tekintettel a Khvr. 3. sz. mellékletének 107. a) pontja szerint is történik, melynek alapján a Khvr. 3. (1) bekezdés a) pontja értelmében előzetes vizsgálati eljárást kell(ett) lefolytatni. Az előzetes vizsgálati eljárást lezáró érdemi döntését /2011. sz. jogerős határozatával hozta meg a Hatóság jogelődeként eljáró Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, melyben azt állapította meg, hogy az Ügyfél által folytatni kívánt hulladékgazdálkodási tevékenység környezeti hatásai nem jelentősek. A Hatóság eljárása során az alábbi környezeti igénybevételeket állapította meg a folytatni kívánt hulladékgazdálkodási tevékenység környezeti hatásaival összefüggésben: 1. Az Elérhető Legjobb Technika (Best Available Techniques /BAT/) ismertetése: Az integrált szennyezés megelőzésről és szabályozásról (Integrated Pollution Prevention and Control /IPPC/) szóló közösségi irányelv megköveteli az Elérhető Legjobb Technika alkalmazását. Az Elérhető Legjobb Technika nem konkrét technológiák meghatározását jelenti, hanem különböző technológiai eljárások, berendezések gazdaságilag is reális alkalmazását, melyek a legkisebb szennyezőanyagkibocsátást eredményezik. A telephelyen működő hulladékkezelési technológia levegőtisztaság-védelmi szempontból megfelel a BATkövetelményeknek, figyelemmel az alábbiakra: a) A technológia automatikusan vezérelt, távfelügyelettel nyomon követhető, a rendszer működése az automatikus folyamatirányítási rendszeren keresztül irányítható b) Minden fermentor zárt, automatikus vezérlőegységekkel irányított c) A higenizáló belső légteréből a levegő BIOREC típusú biofilterre kerül elvezetésre, zárt ajtók mellett negatív nyomásos rendszer működik d) A folyékony hulladék-betárolók zártak 12

13 e) A biogáztároló-kapacitás megfelelő, 4500 kw termikus terhelésű fáklya üzemel, melynek ellenőrzése évente megtörténik f) A csurgalékvíz a rendszerbe visszaforgatásra kerül, így gyűjtése szükségtelen g) Az anyagmozgatás során elszennyezett területeket megfelelő módon és gyakorisággal takarítja, tisztán tartja az Ügyfél. 2. Hulladékgazdálkodási szempontból: 2.1. A telephelyre vonatkozó műszaki jellegű adatok: A telephely Tatabánya Megyei Jogú Város K3 jelű települési gazdasági övezetében a 2800 Tatabánya, 0739/17 hrsz. alatti 4 ha m 2 alapterületű ingatlanon található, melynek beépítési módja: szabadon álló, beépíthető max.: 40 % A korábbi tevékenység adatai: A telephelyen évente mintegy tonna nem veszélyes hulladék biológia hasznosítása során 0,8-1,2 millió m 3 biogáz termelhető. A biogáz elégetése tárgyévben 6375,5 MWh villamos energiát termelt. A tevékenység során évben tonna folyékony halmazállapotú és 919 tonna szilárd halmazállapotú termőföldre kihelyezhető fermentálási maradék keletkezett. 3. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A telephely a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete értelmében a 3. Komárom-Tatabánya-Esztergom légszennyezettségi zónába tartozik; a lakóépületek telephelytől való távolsága mintegy méter. Az Ügyfél a telephelyén lévő légszennyező forrás (folyékony anyagtároló) üzemeltetésére vonatkozóan benyújtotta kérelmét elektronikus úton, ami az OKIR-LAIR-rendszerben feldolgozásra, majd elfogadásra került. A Hatóság a T1 technológia P1 (GE Jenbacher, JMS 412 motor) és P2 (GE Jenbacher, JMS 416 motor) pontforrásain kibocsátott légszennyező anyagokra a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (a továbbiakban: LVM rendelet) 7. sz. mellékletének pontja alapján eljárás-specifikus technológiai kibocsátási határértékeket állapított meg. A P1 és P2 pontforrásokra vonatkozóan a KVII Kft. (székhely: 1141 Budapest, Zsálya u 17., I. em. 1.) által készített 41/2013. munkaszámú mérési jegyzőkönyv alapján a Hatóság azt állapította meg, hogy határértéket meghaladó koncentrációérték egyik légszennyező anyag esetén sincs; az levegőtisztaságvédelmi szempontból megfelelő. A jellemzően bűzhatást okozó légszennyező anyagkibocsátással rendelkező T2 Fermentációból kikerülő folyékony anyagtárolási technológiában szereplő felületi légszennyező forrásra technológiai határértékek nem kerültek megállapításra (ilyet az LVM rendelet sem tartalmaz); a felületi légszennyező források esetében a környezeti levegő egészségügyi határértékeinek betartásra szükséges csupán. Az Ügyfél a KVI-PLUSZ Kft-vel (székhely: 1211 Budapest, Szállító u. 6.) szeptember 9. napján tárgyi biogázüzem telephelyén és annak közvetlen környezetében szagmérést végeztetett. A benyújtott munkaszámú dokumentáció adatainak felhasználásával (a Transzmisszió 1.1. programmal) végzett terjedésszámítás alapján a szaghatásterület 1,5 SZE/m 3 -re lehatárolt délkeleti irányban 80 méter, ami a telephely határain belül lehatárolható; a hatásterületen a levegővédelmi követelmények teljesülnek. A telephelyen üzemelő munkagépek kipufogógáz-kibocsátása csekélymértékű levegőterhelést jelent; az üzemelés során a beszállítás gépjárműforgalma nem okoz levegőterhelés-változást. 13

14 A hulladékgazdálkodási tevékenység levegőtisztaság-védelmi hatásterülete az alábbi helyrajzi számú tatabányai ingatlanokat érinti: 0739/17; /16; /18; 1577/6; 0739/20; 1578; 0737/2 a; 0737/2 b; 0739/7 a; 0739/7 b; 0739/7 d; 0739/15; 0739/ Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: Eljárása során a Hatóság megállapította, hogy a telephely a rendezési tervben kijelölt gazdasági terület, melynek közvetlen környezetében erdőterületek, kisparcellás Mk zártkertjellegű kertes mezőgazdasági területek, valamint egyéb gazdasági területek találhatók. Üzemeltetése során a biogázüzem gépészetiüzemviteli berendezései, valamint a telephelyre irányuló rendszeres járműforgalom és szállítás értelmezhető zajforrásként. A tényleges zajkibocsátást és a zajvédelmi hatásterületet az AKUSZTIKA MÉRNÖKI IRODA Kft. (székhely: 6500 Baja, Szent László u. 105.) által készített BM számú mérési jegyzőkönyv mutatja be, mely szerint a zajforrások együttes működés mellett a telephely zajvédelmi szempontból megfelel a jogszabályi előírásoknak, annak zajvédelmi hatásterülete nem éri el Tatabánya Megyei Jogú Város legközelebbi zajtól védendő területeit; ezért külön zajkibocsátási határértékek megállapítása nem szükséges. A létesítmény zajvédelmi hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zr.) 5. (6) bekezdése alapján, valamint Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tatabánya településszerkezeti tervének módosításáról (Észak-Vértes városrész) szóló 148/2011. (VIII. 25.) TMJVÖKGY határozata előírásainak alapulvételével került lehatárolásra. A szállítás mint kapcsolódó tevékenység napi tehergépjármű forgalmával jár, ami a környezet útjai mentén nem eredményez 3 db-es mértéket meghaladó közlekedési zajszint növekedést, ezért a Zr. 7. -a szerinti hatásterület lehatárolása nem szükséges. A hulladékgazdálkodási tevékenység zaj- és rezgésvédelmi hatásterülete jelen határozat elválaszthatatlan részét képező mellékletében feltüntetett helyrajzi számú tatabányai ingatlanokat érinti. 5. Természet- és tájvédelmi szempontból: A Hatóság megállapította, hogy a telephely nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, természet-, illetve tájvédelmi érdeket nem sért. A Ket. 26. (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelően a Khvr. 1. (6b) bekezdése alapján megkeresett Tatabánya Megyei Jogú Város Jegyzőjének állásfoglalását a Hatóság e határozat VI. fejezetében rögzítette. A Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata alapján a Hatóság megkereste az ügyben szakhatósági jogkörrel rendelkező Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot mint területi vízügyi hatóságot; szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat VII. fejezetében rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya /2015. számú november 24. napján érkeztetett megkeresésével az NHSZ Biogáz Kft. (2800 Tatabánya, Hosszú sor) kérelmére a biogázüzem (2800 Tatabánya, 0739/17 hrsz.) egységes környezethasználati engedélyezési hatósági eljárásban megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot mint elsőfokú vízügyi hatóságot szakhatósági állásfoglalás megadása érdekében. A kérelemhez csatolta az NHSZ Biogáz Kft. az SZ & L Enviromental Consulting Kft. (székhely: 14

15 2900 Komárom, Hét vezér u. 6-8., I. em.) által júniusában elkészített egységes környezethasználati engedély tervdokumentációt. Hatóságunk a mellékletként megküldött dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: A biogázüzem vízellátása városi hálózatról történik, illetve a szennyvízelvezetés zárt csatornarendszeren keresztül a városi hálózatba kerül bebocsátásra. A talajvizek védelme érdekében a telephelyen 1 db talajvízfigyelő kút került kiépítésre, az ellenőrzés évenkénti egy alkalommal történő akkreditált mintavételezéssel és akkreditált laboratóriumi vizsgálatokkal történik. A parkolók és a közlekedő telephelyi utak csapadékvizei az SW Umwelttechnik Magyarország Kft. (székhely: 2339 Majosháza, Tóközi u. 10.) beton-víznyelőaknáival kerülnek összegyűjtésre és a Bárczy-féle olaj- és homokfogó műtárgyon kerülnek átvezetésre. Továbbá a silók esetlegesen szerves anyaggal szennyeződött csapadékvizei a CS-2-0 jelű csapadékcsatornába kerülnek elvezetésre, amely egy 2 x 50 = 100 m 3 térfogatú puffertárolóba köt. Az itt összegyűjtött esetlegesen szennyeződött csapadékvizek a telephelyi technológiába felhasználásra kerülnek. A tetőfelületekről hulló tiszta csapadékvizek irányítottan közvetlenül a fóliabéléssel ellátott 810 m 3 térfogatú záportározóba kerülnek elvezetésre, amely a tűzivíztároló-feladatot is ellátja. A tiszta csapadékvizeket gyűjtő záportározó túlfolyója a 2800 Tatabánya, Vasvári Pál utcával párhuzamos útárokba bekötő CS.1.0. jelű csapadékcsatornába köt. A telephely csapadékvíz előkezelésére és elvezetésére vízjogi üzemeltetési engedéllyel, valamint 1 db talajvízmonitroingkút vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A vizsgálattal érintett terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favir.) 2. sz. mellékletének 2. a) pontja alapján érzékeny területnek minősül. Az előírások betartása esetén a felszíni, felszín alatti vizek és a talaj szennyezése nem valószínűsíthető. A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett megfelel a Favir. és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. Hatóságunk ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött. A hatóság fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szemben a fellebbezés jogát a Ket. 44. (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 72. (1) bekezdése d) pont da) alpontja alapján tájékoztatta. A szakhatóság hatásköre a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (3) bekezdésén és 5. sz. mellékletének II. táblázatán alapul. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatásköre a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. (1) és (3) bekezdésein alapul; illetékességét a Korm. rendelet 10. (2) bekezdése és 2. sz. mellékletének 1. pontja állapítja meg. A Hatóság állásfoglalását a Ket. 33. (8) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg. Fentiek, valamint a népegészségügyi, talajvédelmi, termőföldvédelmi, örökségvédelmi és bányafelügyeleti feladatkörében eljáró kormányhivatal Kr. 28. (1) bekezdése és 5. sz. mellékletének I. táblázata alapján adott véleményei nyomán a Hatóság a Hatóság a Khvr. 20. (11) bekezdésének és 11. sz. mellékletének megfelelően a Kvt. 66. (1) bekezdés b) pontja és 71. (1) bekezdés c) pontja, valamint a Khvr. 20/A. (12) bekezdés a) pontja alapján a Khvr. 9. -ában foglaltak figyelembevételével jelen Ket. 73. (3) bekezdése szerinti határozatával egységes környezethasználati engedély kiadásáról döntött. (I. fejezet) A II. fejezet 3. pontjában szereplő kezelési műveletet a Ht. 3. sz. melléklete szerint felsorolt azonosító kód alapján határozta meg a Hatóság. A II. fejezet 4. pontja által nevesített kezelhető hulladékok körét a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2-3. sz. mellékletei szerint felsorolt azonosító kódok alapján állapította meg a Hatóság. Jelen határozat III. fejezetében emelt előírások a Khvr. 17. (2) bekezdésében és 9. sz. mellékletében foglaltaknak megfelelően az alábbi jogszabályi rendelkezéseken nyugodnak: 1-7. Khvr. 17. (1) bekezdése 15

16 8. Ht. 12. (4) bekezdése 9. Ht. 56. (2) bekezdése; Az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hlr.) 13. (6) bekezdése 10. Ht. 15. (5) bekezdése 11. Ht. 31. (5) bekezdése 12. Ht. 6. (2) bekezdése A termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet 15. Ht. 70. (1-2) bekezdései; Hr. 9. (2) bekezdés g) pontja 16. Ht. 80. (1) bekezdés e) pontja; Hr. 9. (2) bekezdés h) pontja 17. Hlr. 21. (4) bekezdése, 30. és 2. sz. melléklet 18. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény 6: :559. ; Hr. 9. (2) bekezdés h) pontja 19. Ht. 9. (1) bekezdése és 10. (3-4) bekezdései A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lvr.) 26. (2) bekezdése Lvr. 25. (4) bekezdése és 6. sz. melléklete Lvr. 5. (3-4) bekezdései 27. Zr. 11. (5) bekezdése Kvt. 8. ; Ht. 80. (1) bekezdés e) pontja; Hr. 9. (2) bekezdés h) pontja 30. Kvt. 82. (1) bekezdése; Hr. 14. (1) bekezdése 31. Ht. 65. (1) bekezdése; A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hnyr.) 3. (1-4) bekezdései, 7. (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdése és 1. sz. melléklete 32. Ht. 65. (5) bekezdése; Hnyr. 10. (1) bekezdés b) pontja, 12. (1) bekezdése, (2) bekezdés c) pontja, (4) bekezdés a) pontja és 3. sz. melléklete 33. Ht. 65. (4) bekezdése; Hlr. 21. (2-3) bekezdései 34. Lvr. 31. (2) bekezdése 35. Lvr. 35. (2) bekezdése A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 14. sz. melléklete 40. A környezetkárosítás megelőzéséről szóló és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdése Ht. 31. (1-2) bekezdései és 32. (2) bekezdése; Hr. 9. (2) bekezdés f) pontja Az V. fejezet előírásait a Kvt. 96/B. (1) és (3) bekezdései állapítják meg. A VIII. fejezet 1. pontjában foglalt rendelkezések a Khvr. 26. (1) és (5) bekezdésein, 2. pontjában foglalt rendelkezések ugyanezen jogszabályhely (3) és (5) bekezdésein alapulnak. Ugyanez fejezet 3. pontját a Khvr. 26. (4) bekezdése, további rendelkezéseit a Ket. 61., 134. d) pontja és 135. (2) bekezdése állapítja meg. A Khvr. 20/A. (2) bekezdés e) pontja értelmében: A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyt 5 évre adja ki új tevékenység első alkalommal történő engedélyezése esetén. A (teljes körű környezetvédelmi) felülvizsgálati dokumentáció előterjesztésének határidejét a Khvr. 20/A. (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével határozta meg a Hatóság. (IX. fejezet) 16

17 A Hatóság (új) IPPC-engedélyt adott az Ügyfélnek, melyre tekintettel a /2015. sz. jogerős határozattal módosított /2014. sz. jogerős határozatba foglalt (próbaüzemi) hulladékgazdálkodási engedélyét a Hr. 15. (2) bekezdés a) pontja, továbbá a /2014. sz. jogerős határozattal módosított /2013. sz. jogerős határozatba foglalt levegőtisztaság-védelmi engedélyét az Lvr. 22. (5) bekezdése alapján visszavonta, így azok jelen határozat jogerőre emelkedésével hatályukat vesztik, ezért a Hatóság jelen határozat X. fejezetének megfelelően döntött. Jelen határozat XI. fejezete a Ket. 71. (1) bekezdésének és 72. (1) bekezdésének megfelelően a Ket. 72. (1) bekezdés d) pont de) alpontján, továbbá a Ket ának 2. pontján alapul, amelynek viselője a Ket (1) bekezdése értelmében az Ügyfél. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket ában foglaltaknak megfelelően a Ket. 73. (3) bekezdése, 78. (10) bekezdése, 98. (1a) bekezdése és 99. (1) bekezdése szerint a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja, míg a szakhatósági állásfoglalásban foglaltak elleni jogorvoslati utat fentiek szerint a Ket. 44. (9) bekezdése állapítja meg; minderről a Hatóság a Ket. 72. (1) bekezdés d) pont da) alpontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának összegét a Rend. 2. (5-7) bekezdései alapján határozta meg a Hatóság. (XII. fejezet) A Hatóság hatáskörét a Kr. 9. (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg. Győr, május 13. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető 17