DR. KOVÁCS KRISZTIÁN FELSZÁMOLÁS VAGY VÉGREHAJTÁS PÉNZKÖVETELÉS ÉRVÉNYESÍTÉSE ÉRDEKÉBEN

Átírás

1 A MAGYAR BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓI KAR SZAKMAI LAPJA VIII. (IV. új) új) évfolyam szám szám október március E X E C U T I O DR. PREKUB JÁNOS RÓBERT A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS SORÁN FELVETŐDŐ BÜNTETŐJOGI TÉNYÁLLÁSOK KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖSEN A ZÁRTÖRÉS ÉS A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁS AKADÁLYOZÁSA BŰNCSELEKMÉNYEK ESETÉBEN DR. IVÁN KÁROLY GONDOLATOK A BÍRÓSÁG FELHÍVÁSA NÉLKÜL BENYÚJTOTT IRATOK HATÁLYTALANSÁGÁRÓL, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A PP. ALAPELVEIRE ÉS JOGALKOTÓI CÉLJAIRA DR. KOVÁCS KRISZTIÁN FELSZÁMOLÁS VAGY VÉGREHAJTÁS PÉNZKÖVETELÉS ÉRVÉNYESÍTÉSE ÉRDEKÉBEN DR. KOZSUCH SZABOLCS ÖNKÉNYESEN ELFOGLALT LAKÁS KIÜRÍTÉSE ÉS A KILAKOLTATÁSI MORATÓRIUM DR. KOCSMÁRIK GÁBOR AZ INGATLANÁRVERÉS INTÉZMÉNYÉNEK FEJLŐDÉSE DR. GRÓSZ PÉTER A SZEMÉLY- ÉS VAGYONVÉDELMI ELEKTRONIKUS MEGFIGYELÉS ALAPVETŐ ADATVÉDELMI SZABÁLYAI DR. BÁRTFAINÉ DR. HAJDU JUDIT PANASZKEZELÉS A MAGYAR BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓI KARNÁL SZMOLICZA ÁKOSNÉ DR. SZABADOS MÓNIKA A ÉVBEN ADHATÓ MUNKAVÁLLALÓI BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK VÉGREHAJTÁS ALÁ VONHATÓSÁGÁNAK, VAGY MENTESSÉGÉNEK PROBLEMATIKÁJA ORELL ZSOLT VÉGREHAJTÓI SPORTNAP 2019, KECSKEMÉT NEMZETKÖZI ESEMÉNY X. NEMZETKÖZI KONFERENCIA A VÉGREHAJTÁSRÓL MOSZKVÁBAN VELÜNK TÖRTÉNT A KÖZELMÚLT ESEMÉNYEI KÉPEKBEN

2 A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar gondozásában megjelent

3 Tartalomjegyzék Előszó Dr. Schadl György, MBVK-elnök... 4 Dr. Kocsmárik Gábor: Az ingatlanárverés intézményének fejlődése... 5 Dr. Kozsuch Szabolcs: Önkényesen elfoglalt lakás kiürítése és a kilakoltatási moratórium... 9 Dr. Prekub János Róbert: A végrehajtási eljárás során felvetődő büntetőjogi tényállások kérdései, különösen a zártörés és a bírósági végrehajtás akadályozása bűncselekmények esetében Dr. Isaák László: A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar eljárási szerepe a fogvatartottak vonatkozásában az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményekből eredő sérelem orvoslására irányuló kártalanítási eljárás során Dr. Iván Károly: Gondolatok a bíróság felhívása nélkül benyújtott iratok hatálytalanságáról, különös tekintettel a Pp. alapelveire és jogalkotói céljaira Szmolicza Ákosné Dr. Szabados Mónika: A évben adható munkavállalói béren kívüli juttatások végrehajtás alá vonhatóságának, vagy mentességének problematikája Dr. Farkas Tímea LL.M.: Ügyfélkezelés pszichológiája a végrehajtásban Dr. Bártfainé Dr. Hajdu Judit: Panaszkezelés a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál Dr. Grósz Péter: Személy- és vagyonvédelmi elektronikus megfigyelés alapvető adatvédelmi szabályai 30 Dr. Kovács Krisztián LL.M.: Felszámolás vagy végrehajtás pénzkövetelés érvényesítése érdekében Dr. Sőréné Dr. Batka Eszter: A lakottan, illetve a beköltözhetően történő ingatlanok értékesítésének anomáliái Személyi változások Helyettes lett Kinevezés 13 újonnan kinevezett önálló bírósági végrehajtó lépett szolgálatba Újonnan kinevezett végrehajtók bemutatása Esemény X. Nemzetközi Konferencia a végrehajtásról, Végrehajtás: Jelenlegi helyzet és a fejlődés mozgatórugói moszkvai beszámoló Orell Zsolt: Végrehajtói Sportnap 2019, Kecskemét Dr. Grósz Péter: Az érdekmérlegelési teszt szerepe és tartalma az adatkezelés tervezése során Nekrológ Dr. Petrik Béla: Fodor Tamás meghalt. A doktor Fodor Képes beszámoló Velünk történt Tartalomjegyzék Kiadja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Megjelenik kéthavonta A szerkesztőbizottság tagjai: Dr. Schadl György, Dr. Lukács Tamás, Dr. Schmidt Zoltán, Dr. Gyovai Márk, Dr. Petrik Béla A szerkesztőség elérhetősége: titkarsag@mbvk.hu. Tel.: Szerkesztés, tördelés: ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Nyilvántartási szám: 163/2602/1/2011. Nemzetközi azonosító szám: ISSN EXECUTIO 3

4 Előszó DR. SCHADL GYÖRGY, AZ MBVK ELNÖKÉNEK ÍRÁSA Előszó Tisztelt Kollégák, Kedves Barátaim! Mozgalmas négy év áll mögöttünk. Büszke vagyok mindannyiunkra, mert megoldottuk, hogy jogi hivatásrenddé tudtunk válni, meg tudtunk újulni és túl tudtuk élni a közelmúltunk legnehezebb időszakát is. Ez a csapat megmutatta tudását és erejét, és négy év küzdelmes Dr. Schadl György, munkássága megkapta a vágyott eredményeket, és nem utolsósorban a nyugalmat. az MBVK elnöke Szeptemberben ismét döntöttünk a sorsunkról a következő négy évre. Szeretném ehelyütt ismételten megköszönni az ötfős elnökség nevében egyöntetű, példa nélküli többségű támogatásotokat. Bizalmatokra igyekszünk rászolgálni. A célt már megfogalmaztuk, az oda vezető utat ismerjük, de a sikerhez valamennyiünkre szükség van. Wass Albert szavaival élve: Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség. Legyünk hát együtt a következőkben is, legyünk erősek a jövőben is! 4 EXECUTIO

5 Az ingatlanárverés intézményének fejlődése DR. KOCSMÁRIK GÁBOR, ÖNÁLLÓ BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓ-HELYETTES ÍRÁSA A végrehajtás története habár még egészen kezdetleges formában egészen az ókori időkbe nyúlik vissza, amikor is ha az adós nem tudta a tartozását megfizetni, a követeléseket még a személy elleni közvetlen kényszerrel érvényesítették. Az Árpád-házi királyok idejében a pénzforgalom még igen csekély volt, így a kölcsönügyletek száma is alacsony volt. A középkorban nem volt ismeretes a jelzálog, az ingatlant is kézizálogként adták át a kölcsönbe adónak. Ha az adós nem fizetett, akkor a tulajdonjog átszállt a hitelezőre, függetlenül annak értékétől. A XIII. században lassan Magyarország is bekapcsolódott a feudális árutermelésbe, egyre növekedett a pénzgazdálkodás jelentősége. Az adók beszedése a városi bírók feladata volt. Már ebben az időben ismerték az ingatlanra vonatkozó zálogszerződéseket. Ennek keretében az adós az ingatlant a hitelező kezelésébe adta, és ennek hozadéka biztosította a hitel kamatának megtérülését. Az Árpád-kori igazságszolgáltatás egyik meghatározó szereplője volt a poroszló, aki bírói segéd volt, és az ítéletek végrehajtását végezte, a pernyertes felet a neki megítélt földbe vezette. A személyen való végrehajtás a pernyertes dolga volt. A hűbéri rendszerben a jogok érvényesítése azonban mégis a jogosultra hárult, aki egyéb hatékony eszköz hiányában javarészt fizikai erővel, akár fegyverrel is érvényre juttatta az ítéletben foglaltakat. Továbbá említésre méltó, hogy már ekkoriban szabályozták az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését: miképpen helyezzék vissza az ispánok az elfoglalt fekvő jószágokba azokat, a kiket ezektől megfosztottak 1. 1 Sebestyén Gyula: Magyar Törvénytár évi törvénycikkek. Millenniumi emlékkiadás. Budapest, o. Az 1707-es ónodi országgyűlésen hozott törvény kiemelkedő a végrehajtás szempontjából is. A személyi kényszer helyett mindinkább a vagyoni kényszer felé mutatott a magyar jog fejlődésében érvényesülő tendencia. Egyre jobban elterjedt a vagyoni végrehajtás, ahol először az ingóságot, majd az ingatlant vonták végrehajtás alá. Amennyiben az adós nem tudott fizetni, a jogosult természetben kapta meg az ingatlant a tartozás fejében. Reformkor A reformkor idején alapvető probléma volt, hogy az országban nem voltak bankok. A bankárok az elszegényedett nemesség részére nem nyújtottak kölcsönt, mivel fedezet nem szolgált a pénz visszatérítésére. Ezt gróf Széchenyi István is kifejti Hitel 2 című munkájában, miszerint az ősiség törvénye akadályát jelenti a birtokosok gazdaságfejlesztő tevékenységének. A reformkor első, kiemelkedő mozzanata a végrehajtás szempontjából az évi XV. törvénycikk 3 megalkotása volt a pénzbeli marasztalás magokban foglaló bírói ítéletek végrehajtása módjáról. Ebben kifejtésre kerül, hogy a tartozást nem azzal elégítik ki, hogy az adós ingatlanát átveszi a végrehajtást kérő a becsérték szerinti áron, hanem készpénzben kell kifizetnie a marasztalt félnek, illetve ha ez nem lehetséges, akkor a kielégítéshez szükséges vagyont árverezik. A végrehajtó bíró az árverés alá kerülő ingatlant határidő kitűzésével 2 Vida István: A bírósági végrehajtás. Közgazdasági és Jogi Könyv kiadó, Budapest, Vincenti Gusztáv: Végrehajtási eljárás. 6. kiadás, Grill Károly Könyvkiadó vállalata, Budapest, EXECUTIO 5

6 árverésre bocsátotta, majd a legtöbbet ígérőnek átadta. Az árverést addig folytatta, amíg a teljes tartozás meg nem térült. Az ingatlan árverés útján történő értékesítésére 2 határidőt tűztek ki. Az első árverésen a minimum vételár a becsérték. Ha az első árverés sikertelen volt, akkor a második árverésen a becsüs árnál alacsonyabb áron is megvásárolható volt az ingatlan. Ezzel a törvénnyel válik általánossá a vagyoni végrehajtás, az adós-fogság végleg véget ér. Az évi LIV. törvénycikk Az es forradalom és szabadságharc idején a polgári átalakulás folytán a bírósági végrehajtásban is nagy fordulat állt be. Az áprilisi törvények eltörölték az ősiség törvényét, hitelintézetet állítottak fel, azonban a szabadságharc leverése után ezeket visszavonták. Az áprilisi törvények a későbbiekben mégis a magyar jogalkotás viszonyítási alapjává váltak, és nagyrészt realizálódtak is. Az december 15-én kelt törvény 4 hozta létre a telekkönyv intézményét Magyarországon, amelyet a megnövekedett ingatlanforgalom és a hitel biztonsága érdekében vezettek be. Az 1867-es kiegyezéssel Magyarország a modern gazdasági és társadalmi alapokat fektette le. Az évi LIV. törvénycikk már mélyrehatóbban szabályozta az ingó- mellett az ingatlan-végrehajtás sajátos eseteit is. Ingatlan-végrehajtás során a követelés kielégítése történhetett azáltal, hogy az adós ingatlanát a végrehajtó bérbe adja, és az ezért járó összeget fordítja a követelés kielégítésére, vagy azáltal, hogy az ingatlanfoglalás végett a telekkönyvi hatóságot hivatalból megkeresik, és amint az ingatlan foglalása megtörténik, a végrehajtó intézkedhetett az árverés kitűzése iránt is, amely árverési hirdetménnyel történt. A legmagasabb összegű ajánlat után még nem volt helye az árverés berekesztésére, hanem újabb ajánlat megtételének lehetősége végett a végrehajtó záridőt tűzött ki az árverés befejezésére, ami negyedóránál kevesebb nem lehetett, de félóránál több sem. 4 Vida István: A bírósági végrehajtás. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, Az évi LX. sz. végrehajtási törvény Sokan az évi LX. számú törvényt 5 tekintik az első hazai végrehajtási törvényműnek, ami már részletességében, megfogalmazásával olyan szabályozást ad a végrehajtásnak, amellyel érvényre juttathatja az állam kényszerítő erejét a vagyon elleni végrehajtásban. Aki a bánatpénzt előlegként megfizette, árverezhetett az ingatlanra, ezután az árverést a kikiáltási árral megkezdték, majd a legtöbbet ígérő ajánlata után 5 15 perces zárhatáridő következett, mely újabb ajánlat megtételére és az árverés folytatására adott lehetőséget. Ennek elmaradása esetén a végrehajtó kijelölte a legtöbbet ígérőt, és az árverést lezárta. Ha a kikiáltási áron nem érkezett licit, úgy azt fokozatosan lejjebb kellett szállítani, amíg nem tettek ajánlatot. Az árverési vevő a vételárat akár részletekben is kifizethette, de ilyenkor az árverés napjától 6% mértékű kamatot kellett fizetnie. Amennyiben ennek nem tett eleget, a bánatpénzt elveszítette, és új árverést írtak ki 6. A törvény jelentőségét mutatja, hogy kisebb változásokat leszámítva egészen a 20. század közepéig szolgálta azt a célt, hogy a magyar uralkodó osztályok érdekeit szolgálja, sőt túlzás nélkül állítható, hogy a ma hatályos végrehajtási törvény alapjait fektette le. Az évi 21. törvényerejű rendelet és annak előzményei A Magyar Tanácsköztársaság idején 7 az állam szocialista típusú jogrendszert épített ki. Az ingatlan-végrehajtásnak nem volt jelentősége, az ingatlanok egy részét köztulajdonba vették, a földbirtokok a területnagyságtól függően mentesek voltak a végrehajtás alól. A végrehajtóknak kevés munkájuk volt, az is nagyrészt az adós munka bérére folyt. 5 Imling Konrád: A végrehajtási törvény (1881: LX. törvénycikk) magyarázata. 5. kiadás, Franklin-Társulat, Budapest, Nagy Zoltán: Bírósági végrehajtók kézikönyve. Grill-féle Jogi Könyvtár, Győr, Grátz Gusztáv: A forradalmak kora: Magyarország története, Akadémia Kiadó, Budapest, EXECUTIO

7 Az 1925-ben hozott törvény 8 újból széles körben lehetővé tette az ingatlanárverést. A világválság kihatott a végrehajtásra is. Mezőgazdasági ingatlanokra 1930-ban , 1931-ben nél is több 9 ingatlanárverést tartottak. A válság ezen ráhatásán törvénymódosításokkal próbáltak segíteni. Az ingatlanárverés eredményességén például úgy igyekeztek javítani, hogy az alacsony vételár elkerülése érdekében lehetővé tették a becsérték szakértői megállapítását, továbbá újra bevezették a letartóztatás lehetőségét a nem fizető adósnál. Egy megdöbbentő adat, hogy 1932 augusztusáig kilakoltatást 10 hajtottak végre. A törvényerejű rendelet megalkotásakor fennálló társadalmi, politikai berendezkedést a szocializmus jellemezte, amely következtében a tulajdoni viszonyok másként rendeződtek. A magántulajdon általában megszűnt, és az állam kezébe került. A tulajdonnak ebből a változott formájából következett, hogy a tulajdonhoz fűződő jogosítványok nem érvényesülhettek korlátlanul, hanem politikai szempontból különböző korlátozásoknak voltak alávetve. Csak azokat a magántulajdonú ingatlanokat lehetett végrehajtás alá vonni, amelyek nem tekinthetők termelőeszközöknek. Az állami szerv, vállalat, intézet, intézmény 20 forintot meg nem haladó összegű követelését bírósági végrehajtás útján sem lehetett behajtani 11. Az ingatlan-végrehajtáshoz kapcsolódó újítás a prémium, amelyre a végrehajtó volt jogosult, amennyiben a követelés megtérülése az ingatlanból volt biztosítva. aki bánatpénzként az ingatlan becsértékének tíz százalékát letétbe helyezte a végrehajtónál. A kor sajátosságából adódott az is, hogy az állam, valamint az állami szervek, társadalmi szervezetek és szövetkezetek befizetés nélkül is részt vehettek az aukción. Az árverés az ajánlatok megtételével vette kezdetét, és addig folyt, amíg újabb ajánlatot tettek, majd a legmagasabb ajánlat háromszori kikiáltásával az árverést a végrehajtó lezárta. A kikiáltási ár leszállítására még nem volt lehetőség. Az árverési vevő tulajdonjogát csak a telki szolgalom, a bejegyzett haszonélvezeti jog és a záloglevelek és kötvények kibocsátásának alapjául szolgáló kölcsönökkel kapcsolatos jelzálog terhelhette. A vevőt a végrehajtó helyezte a megszerzett ingatlan birtokába. Házingatlannál viszont a birtokbaadás csupán jelképes volt, mivel a lakások felett a lakásügyi hatóságok rendelkeztek, és csak ők voltak jogosultak kilakoltatni és az új lakót a lakásba helyezni. Ha a második árverés is sikertelennek bizonyult, a végrehajtást kérő részére 8 napos határidő állt rendelkezésre az ingatlan átvételére árverési vétel hatályával. A törvényerejű rendelet ezzel egy új intézményt alkotott. Még az évi 21. törvényerejű rendelet sem tartalmazta az ingatlanra fennálló vagyonközösség megszüntetésének végrehajtási úton történő foganatosítását, azonban a bírói gyakorlat már régóta arra az álláspontra helyezkedett, hogy vagyonközösséget megszüntető bírói ítélet alapján is a végrehajtási szabályok szerint árverésnek van helye. A törvényerejű rendelet megalkotása után az ingatlanárverés kitűzése valamelyest egyszerűsödött, mivel a végrehajtó már hivatalból volt köteles kitűzni az árverést és maga állapíthatta meg az árverés helyszínét is. Az árverésen az vehetett részt, 8 Nigriny Elemér: A végrehajtás új jogszabályainkban. MJ, Budapest, 1968/5. 9 Benárd Aurél: Fizetésképtelenségi jogunk rendezéséről. MJ, Budapest, 1958/7. 10 u.a. 11 Herczeg István: Végrehajtás állami, társadalmi és szövetkezeti szerv ellen. MJ, Budapest, 1966/1. EXECUTIO Az évi 18. törvényerejű rendelet évtől huszonnégy évet kellett várni a bírósági végrehajtás újabb átfogó jogszabályára, kódexére, a bírósági végrehajtásról szóló évi 18. törvény erejű rendeletre 12, egységes szerkezetbe foglalva a végrehajtásról szóló 14/1979. (IX. 17.) IM rendelettel. Erre az időszakra a végrehajtási ügyek 12 Vida István: Magyarország. Törvények, rendeletek. A bírósági végrehajtás szabályai. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest,

8 számának emelkedése a jellemző, éves darabszáma körülire tehető. Mégis, a nézet mit sem változott: a bírósági végrehajtás tudományos vizsgálata továbbra is háttérbe szorult, mert úgy vélték, hogy ennek a jogintézménynek a jelentősége más társadalmi rendszerekhez képest csökkent. Még a fenti törvény megalkotásakor is érvényben volt az a megszorítás, hogy csak magánszemély vagyonát lehetett végrehajtás alá vonni. Csak az évi 33. törvényerejű rendelet 13 megalkotásától vált lehetővé, hogy gazdálkodó szervezettel szemben ingatlan-végrehajtást foganatosítson a végrehajtó, azonban azzal a megszorítással, hogy a gazdálkodás célját közvetlenül szolgáló ingatlan mentes maradt a végrehajtás alól. Az ingatlan-végrehajtásnak a becs értékre, árverésre vonatkozó rendelkezései nagyrészt nem változtak. A rendszerváltást követően a jogalkotók észrevették, hogy a korábbi végrehajtási eljárási szabályok elavult voltak, már nem feleltek meg a kapitalista piacgazdaságra épülő, egyre inkább kibontakozó társadalmi-gazdasági viszonyoknak, a jogállam követelményeinek. Tehát a feladat adott volt, létrehozni egy olyan jogszabályt, amely egyszerűsíti és gyorsítja az eljárást, és hatékonyabbá teszi az igazságszolgáltatást. Mindezek eredményeként került megalkotásra a máig hatályos évi LIII. törvény (Vht.) Szerk.: Petrik Ferenc: A végrehajtási jog. A gyakorló jogász kézikönyve. In: Bírósági végrehajtás. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, Cserba Lajos: Polgári eljárásjog: A bírósági végrehajtás. Novotni Kiadó, Miskolc, EXECUTIO

9 Önkényesen elfoglalt lakás kiürítése és a kilakoltatási moratórium DR. KOZSUCH SZABOLCS, ÖNÁLLÓ BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓ-HELYETTES ÍRÁSA Önkényesen elfoglalt lakás kiürítésével kapcsolatos szabályozást az évi LIII. törvény (továbbiakban Vht.) harmadik rész IX. fejezete a végrehajtó által elvégzendő meghatározott cselekmények egyikeként tartalmazza. Az önkényes lakásfoglaló terminológiailag különbözik a jogcím nélküli lakáshasználótól, ugyanis az önkényes lakásfoglaló soha sem rendelkezett a lakás használatára vonatkozó jogcímmel, a jogcím nélküli lakáshasználó pedig korábban valamilyen jogcímen tartózkodott az ingatlanban, azonban az időközben megszűnt. Az önkényes lakásfoglalóra vonatkozó rendelkezéseket a Vht tartalmazza, azonban a végrehajtási törvény további 4 esetkörre kibővítve, annak ellenére, hogy azok valójában jogcím nélküli lakáshasználók, az önkényes lakásfoglalóra vonatkozó eljárásrendet rendeli alkalmazni. Az önkényes lakásfoglalás esetén alkalmazandó szabályozás lényeges eleme a kilakoltatási moratórium, mely jelenleg november 15-től április 30-ig tart, ezen időszak alatt csak kivételes esetben, még önkényes lakásfoglaló esetén is csak a Vht. által szabályozott esetekben kerülhet sor lakóingatlan kiürítésének foganatosítására. A Vht szerinti tipikus önkényes lakásfoglalás, a Vht szerinti fizető vendéglátás keretében elfoglalt szálláshely, illetve a Vht. 183/B. szerinti közforgalom számára nyitva álló helyiségbérlet esetén a kilakoltatási moratórium időtartama nem vehető figyelembe, ezen esetekben a meghatározott cselekmény annak elrendelési időpontjára tekintet nélkül végrehajtható. A végrehajtási törvényben felsorolt további két esetben, melyek a Vht. 183/A. szerinti határozott EXECUTIO idejű lakásbérleti szerződés lejárta, illetve a Vht. 183/C. szerinti, a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó lakásfoglaló személyek esetében, a kilakoltatási moratórium idejét azonban a végrehajtónak figyelembe kell vennie, annak ideje alatt néhány kivételtől eltekintve nem foganatosítható az ingatlan kiürítése. Ilyen kivétel, amikor a végrehajtó kiürítés elhalasztásáról szóló jegyzőkönyve ellen benyújtott végrehajtási kifogás esetén utólag mégis a kiürítés foganatosítására utasítja a bíróság a végrehajtót. A bíróság a kilakoltatási moratórium ideje ellenére is elrendelheti az ingatlan kiürítését, ha a kötelezett, vagy vele egy háztartásban élő személy a kiürítendő ingatlan helyett más beköltözhető lakóingatlan használatára jogosult, ha a végrehajtást kérő a halasztás időtartamára a kötelezett elhelyezéséről gondoskodik, illetve ha a magánszemély végrehajtást kérő valószínűsíti, hogy a kiürítendő lakóingatlan birtokbavétele nélkül lakhatása nem lenne megoldott. A Vht szerinti önkényes lakásfoglaló esetén a kilakoltatási moratórium időtartamát nem lehet figyelembe venni, időtartamának figyelembevétele nélkül az ingatlan kiürítését foganatosítania kell a végrehajtónak. Az önkényes lakásfoglalóra alkalmazandó eljárási rendet a Vht (3) (9) bekezdései tartalmazzák, mely részletszabályok pontos ismertetése azok terjedelmére tekintettel nem célja jelen tanulmánynak. A Vht. 183/B. szerinti közérdek érvényesüléséhez kapcsolódó ingatlanok vonatkozásában lejárt bérleti szerződések esetén a Vht. szintén nem engedi alkalmazni a kilakoltatási moratóriumra vonatkozó szabályozást, ezen esetkörben is a kilakoltatás szintén bármikor végrehajtható. Ebben az esetben ezen speciális ingatlanok vonatkozásában 9

10 az ingatlan kiürítését a bérbeadó kérheti, azonban jóval szigorúbb feltételekkel, mint a Vht. 183/A. szerinti lejárt helyiségbérleti szerződések esetében, melyek többek között megkövetelik, hogy a bérbeadó rendelkezzen az ingatlan egyértelmű beazonosításához szükséges adatokkal, illetve a felmondó nyilatkozat esetében sem elegendő a teljes bizonyító erejű magánokirat, vagy annak akár ügyvédi ellenjegyzése, hanem annak minden esetben közokiratba történő foglalása, valamint a kérelem benyújtása előtti kérelmező általi igazolt felhívás is szükséges. A harmadik moratóriumra tekintet nélkül végrehajtandó lakáskiürítési típus a Vht szerinti fizető vendéglátás keretében elfoglalt szálláshely kiürítése. Ezen szabályozás alá a fizető vendéglátás keretében bérbe adott ingatlanok esetén történő önkényes lakásfoglalót kell érteni, amennyiben az adott ingatlan használata részére fizető vendéglátás keretében meghatározott időre, szállás céljára, ellenérték fejében kerül átengedésre. Ebben az esetben a lakás felett rendelkezési joggal bíró a használatra vonatkozó szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a vendég nem fizeti meg a szerződés szerinti használati díjat, illetve nem rendeltetésszerűen használja az adott ingatlant. Ezen lakáskiürítés esetén is szükséges az ingatlan kiürítési folyamatának önkényes lakásfoglaló esetén alkalmazandó rendkívül gyors és hatékony végrehajtási cselekmény alkalmazása, amennyiben az ingatlan kiürítése felől külön peres eljárásban kellene határozni, vagy alkalmazandó lenne a kilakoltatási moratórium szabályrendszere, úgy az a kereskedelmi szálláshelyek vendéglátás keretében történő hasznosításának ellehetetlenülését eredményezné. A Vht. 183/A. szerinti bérlemény kiürítése esetén az önkényes lakásfoglalóra vonatkozó szabályok alkalmazásához 3 konjunktív feltétel meglétét kívánja meg a szabályozás. Elsősorban a bérleti jogviszony határozott időre kell hogy szóljon, a szerződés lejártát követően az ingatlant a bérlő ne hagyja el önként, valamint a kérelem benyújtásának a szerződés lejártát követő 60 napon belül kell történnie. Amennyiben 60 napon belül a jogosult nem kezdeményezi az ingatlan kiürítésére vonatkozó eljárás lefolytatását, úgy ezen határidőn túl már csak külön peres eljárás keretében van lehetőség az ingatlan kiürítésére vonatkozó eljárás elrendelésére. A Vht. azonban az ilyen bérlemény kiürítése esetén előírja a kilakoltatási moratórium alkalmazását, tehát jelen szabályozás szerint a végrehajtás foganatosítására csupán május 1. és november 14. napja közti időintervallumban kerülhet sor. A Vht. 183/C. szerinti Nemzeti Eszközkezelő Zrt. tulajdonában álló ingatlanok vonatkozásában történő önkényes lakásfoglalás Ezen törvényhely beiktatására az állami tulajdon védelme érdekében került sor, a jogalkotó egyszerűsíteni kívánta ezen ingatlanok esetén az olyan bérlők ingatlanból történő eltávolítását, akik nem teljesítik szerződésszerűen a szerződés megkötésekor vállalt bérletidíj-fizetési kötelezettségüket. Ezen ingatlanok esetén a bérleti díj meg nem fizetése esetén a korábban megkötött szerződés megszűnik. Az eljárás kötelezettje ezekben az esetekben az ingatlan korábbi, annak állami tulajdonba kerülése előtti tulajdonosa, illetve az ő jogán az ingatlanban tartózkodó személyek lesznek. A Vht. ezen ingatlanok esetében is elrendeli a kilakoltatási moratórium alkalmazását, az ingatlanon korábban tulajdonjoggal rendelkező személyek védelme érdekében a bíróság ingatlan kiürítésére irányuló végzése meghozatala esetére sem kerülhet sor a kilakoltatási moratórium ideje alatt az ingatlan kiürítésére. Az önkényes lakásfoglalók azon két esetében, melyben a végrehajtónak a kilakoltatási moratórium idejét figyelembe kell vennie, a bíróság végzésének a végrehajtási költségek előlegzését követő 3 napon belüli kötelezett részére történő személyes, illetve adott esetben kifüggesztés útján történő kézbesítésének meg kell történnie, azonban annak foganatosítására csupán a kilakoltatási moratórium lejártát követően kerülhet sor. A moratórium lejártát követő foganatosításra a Vht. nem ír elő napokban meghatározott határidőt, hanem a Vht. 182/A. (4) bekezdése szerint soron kívül kell megtörténnie. 10 EXECUTIO

11 Szakirodalom: Bíró Noémi Gyekiczky Tamás Kapa Mátyás Nádas György Rab Henriett Zoltán Hunor Zoltán Levente: Nagykommentár a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvényhez Dr. Gyovai Márk, dr. Kiss Kondás Eszter, dr. Kormos Erzsébet, dr. Lukács Tamás, dr. Nagy Adrienn, dr. Schadl György: Kézikönyv a bírósági végrehajtás foganatosításához Dr. Antalóczy Péter: A bírósági végrehajtás foga lomtára és folyamatábrái Jogszabályok: évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról évi CLXX. törvény a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról EXECUTIO 11

12 A végrehajtási eljárás során felvetődő büntetőjogi tényállások kérdései, különösen a zártörés és a bírósági végrehajtás akadályozása bűncselekmények esetében DR. PREKUB JÁNOS RÓBERT, ÖNÁLLÓ BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓ-HELYETTES ÍRÁSA A végrehajtási eljárás során több alkalommal találkozunk olyan esetekkel, amikor a lefoglalt vagyontárgy (ingóság) elidegenítésre, megrongálásra, megsemmisítésre stb. kerül, bár a foglalás szenvedője tisztában van azzal, hogy ezzel a magatartásával jogszabályt sért. A bírósági végrehajtási eljárás keretében ha az adós a végrehajtható okiratban feltüntetett kötelezettségét önként nem teljesítette, a végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben összeírja, és ilyen módon lefoglalja. 1 A jogszabály értelmében az adós a lefoglalt vagyontárgyat köteles megőrizni, azt használhatja annak állagsérelme nélkül és rendeltetésszerűen. A Vht. alapján ha valószínű, hogy az adós a lefoglalt ingóságot nem fogja megőrizni, a végrehajtó az ingóságot a megőrzésére alkalmas tárolóban (szekrényben, ládában stb.) vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi. A tároló, a helyiség felnyitása, illetőleg a pecsét megsértése vagy eltávolítása a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény. 2 A fenti cselekményeket különböző elkövetési magatartásokkal meg lehet valósítani, azonban a törvényalkotó a Büntető törvénykönyvről szóló évi C. törvény (továbbiakban Btk.) ban az alábbiak szerint szabályozza azokat. (1) Aki a) a hatósági eljárás során elrendelt lefoglalásnál, zárlatnál vagy zár alá vételnél alkalmazott pecsétet eltávolítja vagy megsérti, b) a lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolog megőrzésére szolgáló, lezárt helyiséget felnyitja, c) az elektronikus adat megőrzésére kötelezéssel érintett adatot jogosulatlan személy számára hozzáférhetővé teszi, illetve azt az eljárás alól elvonja vagy módosítja, d) a büntetőeljárás során ideiglenesen hozzáférhetetlenné tett elektronikus adatot jogosulatlan személy számára hozzáférhetővé teszi, illetve azt az eljárás alól elvonja vagy módosítja. (2) Aki a hatósági eljárás során lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolgot a végrehajtás alól elvonja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A (2) bekezdésben meghatározott zártörés miatt nem büntethető az elkövető, ha a vádemelés előtt a dolgot állagának sérelme nélkül az eljáró hatóságnak visszaszolgáltatja. A végrehajtási eljárás során főként az idézett törvényi tényállás (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltakkal találkozhatunk. A fent felsorolt elkövetési magatartások közül a büntető jogirodalom az a) és b) pont alá tartozó elkövetési magatartásokat alaki zártörésnek, míg a Btk (2) bekezdés szerinti elvonást zártöréses sikkasztásnak nevezi. 3 A fenti intézkedések alkalmával a hatóság külsőleg is kifejezésre juttathatja, a lefoglalt ingóságot a megőrzésre alkalmas tárolóban vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi. 4 A hivatkozott (1) bekezdés a) pontjában meghatározott elkövetési magatartások, úgymint a lefoglalt vagyontárgyak megőrzésére szolgáló tárolóhelyen, valamint a tárolásra szolgáló helyiség ajtaján 1 A bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény (továbbiakban Vht.) 84. (1) bekezdése 2 Vht (1) bekezdése 3 Belovics Ervin Molnár Gábor Sinku Pál (Szerk.: Busch Béla): Büntetőjog II. Különös Rész. HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2012., 445. oldal 4 Magyar Büntetőjog I III. Új Btk. Kommentár a gyakorlat számára. Letöltve: án. 12 EXECUTIO

13 a lefoglalás során elhelyezett pecsét eltávolítása vagy annak megsértése. A fentiek alapján a pecsét eltávolításával megszűnik a zár alá vétel külső jele, megsértése esetén pedig nincs biztosítva a lefoglalt dolgok hozzáférhetetlensége. 5 Az (1) bekezdés b) pontja értelmében a cselekmény elkövetője a pecsét eltávolítását vagy annak megsértését elkerülve teszi hozzáférhetővé a lefoglalt vagyontárgyat. 6 Ezen elkövetési magatartás lehet az ablak betörése, a szekrény hátfalának lebontása, stb. A Vht. 86. (1) bekezdése alapján lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van. A (2) bekezdés alapján viszont nem lehet lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő ingóságot, ha a rajta lévő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az ingóság nincs az adós tulajdonában. A Btk (2) bekezdésében meghatározott végrehajtás alóli elvonással elkövetett zártörés vétségét az követi el, aki a hatósági eljárás során lefoglalt, zárolt, vagy zár alá vett dolgot a végrehajtás alól elvonja. A bírói gyakorlat szerint a végrehajtás alóli elvonás olyan konkrét tevékenység értékesítés, megsemmisítés, elrejtés, stb., amelynek következményeként a végrehajtás meghiúsul, a végrehajtás tárgyát képező dolog mint kielégítési alap véglegesen vagy időlegesen megszűnik. 7 A témában hozott 614/2002. számú büntető elvi határozat alapján a végrehajtás alóli elvonással elkövetett zártörés nem eredmény-bűncselekmény, és már azzal megvalósul, ha az elkövető a hatóság lefoglalt dolog feletti rendelkezési, intézkedési jogát időlegesen meghiúsítja. Munkám során találkoztam olyan esettel, mint amiről az 1390/2006. számú büntető elvi határozat szól, miszerint nem valósítja meg a végrehajtás alól elvonással elkövetett zártörés vétségét az, aki a le- 5 Magyar Büntetőjog I III. Új Btk. Kommentár a gyakorlat számára. Letöltve: án. 6 Magyar Büntetőjog I III. Új Btk. Kommentár a gyakorlat számára. Letöltve: án. 7 BH foglalt és árverésre bocsátott ingóságát a tulajdonátszállás előtt megrongálja. A feljelentéseink alapján a nyomozóhatóság az esetek jelentős részében vádemelési javaslattal fejezte be az eljárást a fenti cselekmények elkövetőivel szemben. Az írásom címében szereplő másik büntetőtörvényi tényállásnak az alábbiak szerint van relevanciája a végrehajtási eljárás során. A Vht. 45/A. (1) bekezdésének első fordulata rendelkezik arról, hogy a végrehajtási eljárás során a végrehajtást foganatosító bíróság Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja az adóst vagy a végrehajtási eljárásban közreműködésre kötelezett személyt, szervezetet, ha a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a végrehajtást végző hatóság intézkedésének eredményességét akadályozó magatartást tanúsít. Azonban a fenti jogszabályhely (7) bekezdése szabályozza a rendbírság kiszabásának eredménytelensége esetén követendő eljárást, miszerint ha a bírságolás eredménytelennek bizonyult, a végrehajtó ezt jelzi a bíróságnak, amely intézkedik a megbírságolt feljelentése iránt. Ugyanígy jár el a bíróság, ha saját hatáskörben észleli a feljelentésre alapot adó körülményt. 8 A másik törvényi tényállás, amely a végrehajtási eljárás során szintén megvalósulhat, az előzőekben említett kiszabott rendbírsághoz kötődő Btk a bírósági végrehajtás akadályozása bűncselekmény. A bűntetőtörvényi tényállás szerint aki a bírósági végrehajtás során, azt követően, hogy vele szemben a bíróság jogerősen rendbírságot szabott ki, a rendbírság kiszabására okot adó magatartást tovább folytatja, vagy a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének ide nem értve a végrehajtható okiratban foglalt kötelezettséget továbbra sem tesz eleget, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Nem büntethető az elkövető, ha a vádemelés előtt a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének eleget tesz. A Vht. 45/A. (1) bekezdésének első fordulata rendelkezik arról, hogy a végrehajtási eljárás során a végrehajtást foganatosító bíróság Ft-ig ter- 8 Vht. 45/A. (7) bekezdése EXECUTIO 13

14 jedő rendbírsággal sújtja az adóst vagy a végrehajtási eljárásban közreműködésre kötelezett személyt, szervezetet, ha a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a végrehajtást végző hatóság intézkedésének eredményességét akadályozó magatartást tanúsít. Azonban a fenti jogszabályhely (7) bekezdése szabályozza a rendbírság kiszabásának eredménytelensége esetén követendő eljárást, miszerint ha a bírságolás eredménytelennek bizonyult, a végrehajtó ezt jelzi a bíróságnak, amely intézkedik a megbírságolt feljelentése iránt. Ugyanígy jár el a bíróság, ha saját hatáskörben észleli a feljelentésre alapot adó körülményt. 9 A fent idézett (7) bekezdés első fordulata alapján a bűncselekmény kizárólag a bírósági végrehajtás rendjét sérti, közömbös, hogy a végrehajtás büntető, polgári vagy közigazgatási eljárásban kirótt kötelezettségre irányul-e. Büntethetőségi feltétel viszont, hogy a végrehajtás kikényszerítése érdekében már egy ízben jogerős rendbírságot szabjon ki vele szemben a bíróság. A (7) bekezdés második fordulata szerint ha a bírságolás eredménytelennek bizonyult, a végrehajtó ezt jelzi a bíróságnak, amely intézkedik a megbírságolt büntetőjogi felelősségre vonásának kezdeményezése iránt. Ugyanígy jár el a bíróság, ha saját hatáskörben észleli a feljelentésre alapot adó körülményt. Mindezek azonban kizárják, hogy az eljárás egyéb résztvevője feljelentésére induljon e cselekmény miatt büntetőeljárás az elkövetővel szemben. A diszpozíció második fordulata az ún. végrehajtható okiratba foglalt kötelezettségekre történő elkövethetőséget zárja ki, a végrehajtható okiratokat a Vht a sorolja fel. 10 A fentiek alapján látható, hogy a bírósági végrehajtás során végzett jogalkalmazói tevékenység és a több jogágat is felölelő jogszabályismeret elengedhetetlen a végrehajtó munkavégzéséhez. 9 Vht. 45/A. (7) bekezdése 10 Complex jogtár. Kommentár bírósági végrehajtás akadályozása. Letöltve: án. 14 EXECUTIO

15 A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar eljárási szerepe a fogvatartottak vonatkozásában az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményekből eredő sérelem orvoslására irányuló kártalanítási eljárások során DR. ISAÁK LÁSZLÓ, BÍRÓSÁGI TITKÁR ÍRÁSA Mint ismeretes, a korábbi években a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) több ítéletével is elmarasztalta Magyarországot a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltsága és a fogvatartottak nem megfelelő elhelyezési körülményei miatt, valamint ehhez kapcsolódóan felhívta a magyar államot egy hatékony jogorvoslati rendszer kiépítésére a fogvatartottak által e vonatkozásban elszenvedett jogsérelmek kompenzálása érdekében. 1 Az EJEB előtt indult kártérítési eljárások eredménye alapján megállapítható, hogy a nemzetközi bíróság az általa meghozott ítéletekben a túlzsúfolt zárkákban foganatosított fogvatartást következetesen embertelen és megalázó bánásmódnak minősítette. A fentiekre válaszul a jogalkotó a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló évi CCXL. törvénybe (a továbbiakban: Bv. tv.) a évi CX. törvény rendelkezéseivel, január 1. napján történt hatálybalépéssel beiktatta a 70/A. és 70/B. -okat, új jogintézményként kiegészítve a büntetés-végrehajtási bírák eljárására vonatkozó addigi szabályokat az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási eljárással. 2 A büntetés-végrehajtási bírónak a kártalanítási eljárás lefolytatása során minden olyan iratot be kell szereznie, amely a követelés jogalapját, illetőleg a fogvatartott részére kifizetésre kerülő kárta- 1 Kormányzati tájékoztató a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos hazai jogorvoslatokról, weblink: download/1/23/f0000/ %20t%c3%a1j%c3%a9 koztat%c3%b3%20b%c3%b6rt%c3%b6nzs%c3%bafolts %C3%A1g% pdf 2 A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága honlapján közzétett ismertető az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt indult kártalanítási eljárásokkal kapcsolatban, weblink: EXECUTIO lanítási összeggel összefüggő egyéb jogszabály által meghatározott releváns tényeket érinti, figyelemmel arra is, hogy az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt megítélt kártalanítás összegéből a törvényben meghatározott esetekben a büntetőeljárás sértettjének jogvédelme, a büntetőeljárás során megítélt polgári jogi igény, vagy a bűncselekménnyel okozott kár vagy sérelemdíj megtérítése érdekében levonásnak is helye van. Ehhez kapcsolódóan mutat irányt a Bv. tv. 70/B. (1) bekezdésében 3 foglalt azon rendelkezés is, hogy amennyiben a kérelmező fogvatartásának alapjául szolgáló büntetőügyben eljáró bíróság a sértett vagy örököse javára polgári jogi igényt ítélt meg, vagy a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította, a büntetés-végrehajtási bíró tizenöt napos határidő megadásával nyilatkoztatja a sértettet arról, hogy az elítélt a polgári jogi igényt, vagy ha a bűncselekménnyel okozott kár vagy sérelemdíj megtérítése iránt keresetet indított a polgári bíróság által megítélt kártérítést vagy sérelemdíjat teljesítette-e, és ha a teljesítés nem, vagy csak részben történt meg, igényt tart-e a még fennálló követelés kielégítésére az elítélt részére esetlegesen megítélendő kártalanítás öszszegéből. A büntetés-végrehajtási bíró további feladata fennálló, határidőben előterjesztett sér tetti igény esetén annak a tisztázása is, hogy az igény érvényesítése érdekében van-e folyamatban végrehajtási eljárás. E tekintetben ugyanezen jogszabályhely (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy amenynyiben a sértett igényt tart a polgári jogi igényből, illetve a bűncselekmény miatt megállapított kártérítésből vagy sérelemdíjból eredő, még fennálló évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról. 15

16 követelése kielégítésére, a büntetés-végrehajtási bíró a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szerve által vezetett nyilvántartásából kér adatszolgáltatást arra vonatkozóan, hogy az elítélttel szemben e követelések behajtása iránt van-e szünetelő vagy folyamatban lévő végrehajtási eljárás, és ha igen, milyen ügyszámon és ki az illetékes végrehajtó. Amennyiben a sértetti követelés behajtása iránt a büntetés-végrehajtási bíró rendelkezésére bocsátott adatok alapján nem indult végrehajtási eljárás, azonban a teljesítés tekintetében a sértetti igény továbbra is fennáll, és az elítélt a megítélt sértetti követelést igazolt módon nem, vagy csak részben teljesítette, akkor a büntetés-végrehajtási bíró a határozatában ennek figyelembevételével rendelkezik a megállapított kártalanítás összegéből a polgári jogi igény, kártérítés vagy sérelemdíj összegének a jogosult részére történő kifizetéséről látható tehát, hogy a kártalanítási eljárásban megítélt összeg sorsáról való rendelkezés, a kifizetésről való bírói döntéshozatal során a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar pontos és időszerű adatszolgáltatása igen jelentős súlyú. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vonatkozásában a Bv. tv. 10/B. (2) bekezdésén és 70/B. (3) bekezdésén alapuló büntetés-végrehajtási bírói megkeresés teljesítésének határideje tekintetében mind a június 30. napjáig hatályban volt, a fogva tartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 11/2014. (XII. 13.) IM rendelet 49/B. (1) bekezdése 4, mind pedig a július 1. napjától hatályos, a fogva tartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 125. (1) bekezdése 5 azonos szabályokat tartalmaz, amely szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar a megkeresést öt munkanapon belül köteles teljesíte- ni. A fentieket érintően szintén releváns és újfent mindkét rendelet szabályozásában azonos rendelkezés továbbá, hogy az Igazságügyi Minisztérium a Bv. tv. 10/B. (3) bekezdésében meghatározottakról azaz, amennyiben adat merül fel arra vonatkozóan, hogy gyermektartásdíj vagy a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megállapított kártérítés vagy sérelemdíj behajtása iránt végrehajtási eljárás indult, az igazságügyért felelős miniszter az illetékes végrehajtót értesíti az adós javára megítélt kártalanításról, és hogy annak terhére mely követelések kielégítése érdekében van helye követelés lefoglalásának a végrehajtási ügyszámra hivatkozással, haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtót azzal, hogy a tájékoztatásban meg kell jelölni azt a határnapot, amikor az Igazságügyi Minisztérium a kifizetés iránt intézkedni köteles. Források listája: Kormányzati tájékoztató a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos hazai jogorvoslatokról, weblink: %20T%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3%20b% C3%B6rt%C3%B6nzs%C3%BAfolts%C3%A1g% pdf A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága honlapján közzétett ismertető az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt indult kártalanítási eljárásokkal kapcsolatban, weblink: évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról A büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 11/2014. (XII. 13.) IM rendelet A büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 4 A büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 11/2014. (XII. 13.) IM rendelet 5 A büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 16 EXECUTIO

17 Gondolatok a bíróság felhívása nélkül benyújtott iratok hatálytalanságáról, különös tekintettel a Pp. alapelveire és jogalkotói céljaira DR. IVÁN KÁROLY, JOGI ELŐADÓ ÍRÁSA A hatályba lépett, új polgári perrendtartásról szóló évi CXXX. törvényben (továbbiakban: Pp.) megjelenő új alapelvek érvényesülése érdekében (perkoncentráció elve, eljárástámogatási elv) a Pp. konkrét jogkövetkezményként hatálytalannak minősít minden olyan perfelvételi iratot, amelynek benyújtására a bíróság a felet nem hívta fel. 1 A rendelkezés célja a Pp. részletes indokolása szerint, a fenti alapelvek közvetlen hatásának elérése érdekében, hogy a felek tetszőleges időpontban és mennyiségben, tárgyaláson, közvetlenül tárgyalás előtt benyújtott irataikkal a perfelvételt menetét felborítsák, széttöredezzék, az aktuális lépést meghiúsítsák, a bíróság perszervezését és irányítását, az eljárás kiszámíthatóságát mind az ellenfél, mind a bíróság irányában akadályozzák. 2 A cél igen fontos, mivel a korábbi Pp. alapján zajló perekben sajnálatos módon több esetben előfordult 3, hogy tárgyaláson kívül a felek rengeteg beadványt nyújtottak be az eljárás során, amelyben sok esetben korábbi érveiket ismételték, amelyet a részletes indokolás is iratbombázásnak, 4 bizonyos szerzők irathalmozódásnak 5 minősítenek. A cél tehát a perkoncentráció és az eljárástámogatás elveinek eljárások keretein belül történő érvényesülése, amely közrehatási tevékenysége alapján a bíróság feladata. 6 A konkrét rendelkezés kapcsán ugyanakkor álláspontom szerint több jogértelmezési probléma is fel tud merülni, amely a gyakorlatban 1 Pp (1) bekezdése 2 T/ számú törvényjavaslat indokolással a polgári perrendtartásról, a 203. részletes indokolása (letöltve: ) 3 Polgári eljárásjog I II. (szerk.: Petrik Ferenc), Hvg Orac Lapés Könyvkiadó Kft., Budapest, 2019., letöltve: Uo. 5 A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja (szerk.: Varga István). HvgOrac Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2018, Pp. 6. a részletes indokolás által meghatározott cél, továbbá az eljárás alapelveinek elérését akadályozni tudja. Célom, hogy röviden felvázoljam a hivatkozott rendelkezés értelmezésével kapcsolatban felmerülő ellentmondásokat, amelyek helyes értelmezéséhez törekszem támpontokat is nyújtani. Először fontos kiemelni, hogy a Pp (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezmény alkalmazása kizárólag a féllel szemben lehetséges, a rendelkezés címzettje kizárólag ily módon a felperes és az alperes, a jogszabály nyelvtani értelmezése szerint. 7 Az eljárás során ugyanakkor több olyan személy is eljárhat (beavatkozó, ügyész), amelyek, habár nem minősülnek félnek, eljárási jogosultságuk van nyilatkozatok, így perfelvételi nyilatkozat tételére is 8, és ezt megtehetik a bíróság felhívásának hiánya esetén is, a törvényben szabályozott jogkövetkezmények nélkül. Ezen személyeknek tehát, habár nem tekinthetőek az eljárás főbb személyeinek, ebből a szempontból több jogosultsággal rendelkeznek, mint a peres felek. Másodsorban szükséges felvetni, hogy az irat hatálytalanságát a bíróságnak hivatalból szükséges-e felismernie, vagy erre kizárólag a fél felhívásának eleget téve kell felfigyelnie. Alapvetően közrehatási kötelezettsége van a bíróságnak, amelyet legfőképpen a perkoncentráció elvének érvényesülése érdekében végez, amely tekintetében eszközként funkcionál a tárgyalt jogintézmény is, így álláspontom szerint levezethető a bíróság közrehatási kötelezettségéből az a kötelezettség, hogy a felhívás ellenére benyújtott iratot a bíróság hivatalból észlelje, és ennek megfelelően pervezető végzéssel döntsön az irat hatálytalanságáról 9, megállapítva ezzel, hogy hatálytalan percselekmény történt. Ez ugyanakkor nem képezi akadályát annak, hogy a másik peres fél perfelvételi 7 A fél perfelvételi iratot 8 Pl. Pp. 44. (5) bekezdése 9 Pp c.) pont EXECUTIO 17

18 nyilatkozatként felhívja a bíróság figyelmét a felhívás ellenére történő perfelvételi irat benyújtásáról. 10 Fontos kiemelni, hogy a rendelkezés perfelvételi iratot hivatkozik, amelyet a törvény pontosan, taxatíve meghatároz 11, ugyanakkor ezen túlmenően további periratok benyújtását a törvény nem tiltja, azok benyújtása esetén jogkövetkezmény alkalmazását nem rendeli. 12 Az értelmező rendelkezés alapján tehát kizárólag az írásbeli ellenkérelem, a válaszirat, a viszontválasz, az előkészítő irat, a viszontkereset-levél, a beszámítást tartalmazó irat minősül perfelvételi iratnak, a rendelkezés tehát nem terjed ki egyéb iratokra, beadványokra, mint például az előkészítő iratra, egyéb perfelvételi nyilatkozatra, például bizonyítási indítvány megtételére sem 13, így elvi síkon nincs akadálya annak, hogy ilyen jellegű beadványaikat a felek, a hatálytalanság jogkövetkezménye nélkül, a bíróság felhívása ellenére benyújtsák. További kérdésként merül fel, hogy a jogkövetkezmény, tehát a hatálytalanság kizárólag az iratra, vagy annak tartalmára is kiterjed-e. Előbbi kapcsán ugyanis szerintem nincs akadálya annak, hogy hatálytalan irat tartalmát a fél a perfelvételi tárgyaláson előadja, ezzel téve az eljárás részévé, míg utóbbi értelmezés esetén az irat tartalma nem adható elő a perfelvételi tárgyaláson sem. Álláspontom szerint az első értelmezési mód kiüresíti magát a jog intézményt, hiszen ezzel könnyen kiküszöbölhetővé válik a hatálytalanság, egész egyszerűen a fél a megtett és a bíróság által végzéssel hatálytalannak nyilvánított percselekményét újból megteszi, csak most már a perfelvételi tárgyaláson, szóban előterjesztve azt, ami ilyen formában már hatályos nyilatkozatnak minősül. A második értelmezés pedig abban a tekintetben nevezhető problematikusnak, hogy az nagyban akadályozná a felet perfelvételi nyilatkozatuk perfelvételi tárgyaláson történő megtételéhez fűződő jogukat, 14 amely álláspontom szerint alapvetően gátolná a felek perbe vitt jogainak érvényesítését. A Kommentárok 15 is az első értelmezést fogadják el, utalva a perkoncentráció elvére, ugyanakkor 10 Pp (3) és (4) bekezdése 11 Pp. 7. (1) bekezdésének 16. pontja 12 Varga: Id Varga: Id Pp (3) és (4) bekezdése 15 Petrik: Id. álláspontom szerint e körben figyelmen kívül hagyják, hogy ezzel a tárgyi rendelkezés egyik célja megvalósul, tehát e szabállyal az iratok számát valóban csökkenteni lehet, ugyanakkor a másik cél, vagyis az eljárás széttöredezettségének elérése a nyilatkozatokat számának csökkentése nem történik meg, amely sajnálatos módon a rendelkezés jogkövetkezményének ténylegesen, eljárásra gyakorolt hatásának jelentős csökkenéséhez vezet. A felvázolt problémák feloldása álláspontom szerint a töretlen ítélkezési gyakorlatra váró fel adat, amely már el is kezdődött azzal, hogy a késedelmesen előterjesztett bizonyítási indítvány, illetve bizonyítási eszköz és a Pp (1) bekezdésében meghatározott hatálytalanság problémáját feloldották oly módon, hogy azok nem minősülnek hatálytalannak, amennyiben a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig kerül erre sor. 16 Ezen túlmenően álláspontom szerint a rendelkezés céljának segítségével történő értelmezéssel, a felvetett problémák kiterjesztő értelmezéssel feloldhatóak, amelyek álláspontom szerint a gyakorlati jogalkalmazás segítségére tudnak lenni. Így a cél szerinti értelmezés alapján az eljárás egyéb résztvevői nyújtanak be a bíróság felhívása nélkül perfelvételi iratot, a rendelkezés célja alapján a bíróságnak lehetősége van végzésével e iratok hatálytalanságát is megállapítani. E logika mentén, szintén a kiterjesztő értelmezés segítségével az egyéb peres beadványok hatálytalanságának megállapítására is van mód, ellenkező esetben az eredmény szintén a jogintézmény kiüresedése lenne, ahogy a fentiek során már említésre került. Az a körülmény, hogy az alapelvekre, illetve a rendelkezés céljára mutat rá több szerző arra, hogy a hatálytalanság kizárólag az iratra vonatkozik, álláspontom szerint azt támasztja alá, hogy a rendelkezés céljának figyelembevételével történő értelmezés logikája képes a felvázolt problémák kezelésére, amely álláspontom szerint a konkrét ügyekben eljáró bíróság számára is értelmezési segítséget tud nyújtani a jogintézmény alkalmazása körében, ezzel érvényesítve a felvázolt jogalkotó célokat és a perhatékonyság elvét. 16 Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület ülésén elfogadott állásfoglalások (2019. április 26.) 71. pont. (Letöltve: ) 18 EXECUTIO